Pesti Hírlap, 1886. augusztus (8. évfolyam, 211-241. szám)
1886-08-21 / 231. szám
1886. augusztus 21. PESTI HÍRLAP gattak akkor? Nem tudták talán, hogy „Qui tacet, cum loqui debuerit, consentire videtur.“ Akkor nyitották volna ki szájukat az urak s mivel nem tették, arra kell következtetnünk, hogy a lárma beleegyezésükkel történt.“ Annyi volna, mint falra borsót hányni, ha a „B. B. Courier“ embereinek be akarnák bizonyítani, hogy Magyarországban másként értelmezik a vendégszeretetet. Az a lap, mely a múlt évben helyeselte, hogy a Drezdába meghívott magyar tornászokat a legbrutálisabb módon megsértették, nem értené meg, hogy szívélyesen bánhatunk vendégeinkkel, anélkül, hogy politikájukat is teljesen akceptálnék. A bécsi lapok közül ma a „Neue Freie Presse“ konstatálja, hogy nemcsak a budapesti német főkonzul csaknem demonstratív módon fogadta el a budapesti tanács meghívását, de még a német lapok is két részre oszlottak a müncheniek és berliniek eljárásának megítélésében. Egy része helyesli a nevezett városok eljárását, a másik rész pedig határozottan rosszalja. „Ránk Ausztriában lakó németekre nézve — úgymond a nevezett lap, — ezer okból kívánatos lett volna, ha ez a vitás kérdés nem merül föl. Ránk nézve szívbeli kérdés, hogy a két császárállam (!) közti szövetség ne csak dinasztiák és kabinetek szövetsége legyen, hanem a népek szövetsége is. Fájdalmasan érint tehát minden, ami ezt az egyetértést háborítaná. Miért nem volna ma lehetséges az, ami kétszáz év előtt lehetséges volt ? Hogy a német nép kezet fogjon a magyarral, a nyugati civilizáció ez előőrseivel? Budavár fölszabadítása elsősorban azért fontos történeti esemény, mivel ezáltal az európai kultúra nagy veszélytől szabadult meg, s ha Magyarország a német seregeknek köszöni újjáébredését, a magyar nép viszont a századok folyamában, a civilizáció védelmében, mint derék szövetséges mutatta be magát, egészen a legújabb időkig. Valamennyi a birodalom keletén található néptöredékek közt, a magyar elem a leghatalmasabb, legképzettebb és a nyugati kultúrához legközelebb álló s ezért nem csupán államalkotó ereje jön tekintetbe, hanem az is, hogy a magyarok és a németek közt érdekközösség létezik.“ Ezután azt tanácsolja a magyaroknak, hogy a müncheni és berlini aktus miatt ne mutassanak túlságos ingerültséget. Mert annak korántsem oly nagy a jelentősége, mint némely részint németellenes, részint magyarellenes elemek föl szeretnék tüntetni. Egyletek és intézetek. — A tiszántúli ev. ref. középiskolai tanár-egyesület f. hó 23. és 24-dikén M.-Szigeten tartja közgyűlését. Sok és érdekes értekezés van bejelentve. Szilágyi István a m. t. akadémia tagja a „szigeti iskola történetéből fog felolvasást tartani. Dr. Öreg János a tanügyi szemléből, dr. Imre József az egészségtan köréből, Melegh Gyula emlékbeszédet tart Szilágyi János volt bölcsészettanár felett. Felméri Lajos, Sinka Sándor, Kardos Károly értekezéseket tartanak. A gyűlésre jövők a ref. iskola, kormányzó tanács tagjainál lesznek elszállásolva. A fáradhatlan Várady Gábor felügyelő-gondnok, Szőllősy Antal lyceumi pénztárnokkal fogadtatásról, bankettekről és kirándulásokról is gondoskodik, hogy a vendégek jól érezzék magukat Máramarosban. Kirándulás lesz 25 év Szlatinára, a Kunigunda sóbányába, innen a sóshordó vasúton a nagy fűrész gyárhoz Kamarára, innen Rónaszékre az Apafy vízaknába. 26-dikán a szóda-gyárhoz Nagy-Bocskóra, onnan a kabalapolyánai fürdőbe. — Tanítók gyűlése. A II. orsz. képviseleti tanitógyűlésből kiküldött Eötvös-alap-osztó bizottság ma délelőtt 10 órakor tartotta meg első alakuló gyűlését, az Andrássy úti állami nőtanító képző-intézet zenetermében. A gyűlésen nemcsak fővárosi, hanem vidéki tanítók is szép számmal vettek részt. Az osztóbizottság elnökéül egyhangúlag Groó Vilmos, gömörmegyei tanfelügyelőt választották meg, jegyzékül pedig Tanos Imre és Somlyay József fővárosi tanítókat Az elnök az ülést megnyitván, Péterfy Sándor, a közggyűjtő bizottság elnöke, tette meg a kiosztandó ösztöndíjakra és segélyekre vonatkozó jelentését, amelyet az osztóbizotság nagy részben el is fogadott. Egyetemi ösztöndíjakra 13 folyamodvány érkezett be. 100 frtos ösztöndíjban részesülnek: Buding Miklós, r. k. V. éves orvosnövendék és Szénfi Gyula ág. ev. I. éves joghallgató. 50 frtos ösztöndíjat kapott a Lédereralapból Rosenberg Sándor izr. szigorló orvos. Akadémiai s felsőbb iskolai ösztöndíjakra 7 folyamodvány érkezett 100 frtos ösztöndíjat nyert Beke József ev. ref. vallásu IV. éves hittan hallgató — 50—50 frtban részesülnek: Csomasz Gyula ev. ref. III. éves hittanhallgató, Horváth Antal ev ref. II. éves hitt. hallg., Kocsis Saum ev. ref. I. éves polg. isk. tanképz. növ. és Kovács László ev. ref. I. éves joghallg. Középiskolai ösztöndíjakra 40 folyamodvány érkezett be 50—50 frtos ösztöndíjat nyernek: Braun Gyula izr. VIII. gimn. oszt. tan. Máthé Albert, ev. ref. III. éves képz. növ., Locsara Aurél, Ulrich Adél r. k. II. év. képz. növ., Viszota Gyula r. k. gimn. VI. oszt. tan., Gebier Ferenc r. k. I. év. képz. növ., Gyurkovics Mariska r. k. I. éves képz. növ., és Gáspár Elek r. k. gymn. V. oszt. tan. Német János, Becker Emerencia, Hollender Sarolta, Bálint László és Sólyom Antal szintén érdemeseknek találtattak ösztöndíjra, de mert az állam ez évben nem segélyezte az alapot, a bizottság sajnálattal volt kénytelen úgy ezeket, mint a segélyekre szorultak közül is sokakat mellőzni. Özvegyi 50—50 frtos segélyben 31 folyamodó közül a következők részesíttettek: Milesz Lőrincné, Kosvitzky Máténé, Schulek Árminná, Béressy Istvánná, Kerner Béláné és Cser Jánosné. Kiosztatott összesen 1300 frt Bejelentetett, hogy ifj. Nagel Ottó elárusított tankönyvek után 45 forintot küldött az alapnak, ebből 20 frt örökös tagdíjként Halász Sarolta kisdednevelőnő részére tétetik le az alapba. Csernyei Gyula elnyomorodott tanító kérelmét, hogy az alapnál irnokkénalkalmaztassék (jelenleg a tanítók fiai alkalmaztatnak) a bizottság figyelembe nem vette. Végül a közoktatási miniszternek , s Tóth József és Groó Vilmos tanfelügyelőknek és Örley János pénztárosnak az alap körül szerzett érdemekért köszönetet szavaztak s ezzel az ülés déli 12-kor véget ért. A telekkönyvvezetők országos egyesületének ma Dévány Henrik ig. mi. osztálytanácsos elnöklete alatt tartott közgyűlésén 18 tag jelent meg, 12 fővárosi és 6 vidéki, ezek összesen 60 szavazatot képviseltek. A választmány által beadott összes indítványok némi módosítással elfogadtattak. Az egyesületi alap bevétele 1048 frt 39 kr, kiadása pedig 997 frt 41 kr volt. A választmányoknak a fölmentvényt kiadták. A tagok száma 290 rendes, 120 pártoló, 17 tiszteleti és 13 alapító s így összesen 440. A Telkovszky Fridolin által beadott összes indítványok mellőzése mellett határoztatott, hogy az egyesület által kiadott „Telekkönyvi Közlöny“ csakis az egyesület érdekeinek előmozdítása s a belválasztmány által előszabott érdekek szem előtt tartása mellett szerkesztendő. Tiszteletbeli tagokká megválasztottak: Horváth Boldizsár, Fabiny Theofil, Süttő Rudolf, dr. Imling Konrád és Kriszt János. Végül az elnöknek, választmánynak, valamint Kutassy Ernő főv.számtanácsosnak, mint a számvizsgáló bizottság elnökének, köszönetet szavaztak. Az országos magyar izr. tanítóegyesület tegnap és ma tartotta közgyűlését, melynek tárgyát főleg az özvegyek és árvák segélyezése körüli intézkedések megbeszélése képezte. Elhatároztatott, hogy az özvegyek segélyezése 200 írtra emeltessék. A Szántó-alapítvány oklevele jóváhagyatott. Az esedékes kamatokat Steiner és Kényer tanítók nyerték el. A választásokat következőleg ejtették meg: elnök: Szántó Eleázár; alelnökök: Csajági Béla és Mendl Lajos; pénztáros: Ozer Zsigmond; ellenőrök: Reif Jakab és Kornfeld Gyula. — A magyar könyvkereskedők egylete is ma tartotta az írói és művészi körben rendes évi közgyűlését, melyet Aigner Lajos elnök a hazai könyvkereskedelem mai helyzetét és bajait ismertető tetszéssel fogadott beszéddel nyitott meg. Ebben a legutóbbi irodalmi mozgalmakra is kiterjeszkedett. Elmondta, hogy a lefolyt évben nagyobb szabású irodalmi vállalkozás nem is jelezhető, csupán csak egy: a trónörökös műve, mely iránt nagy mértékben felkeltetvén az érdeklődés, az rendkívüli elterjedésnek örvendett. Ellenben kudarcot vallott egy lelkes kör felszólamlása egyik jelesebb költőnk (Vajda János) érdekében, amely dacára az egész sajtó rokonszenves támogatásának néhány száz előfizetőnél többet nem eredményezett. S ez jellemzi irodalmi viszonyainkat! Mert ha már a jelesebbek sem számíthatnak keletre, miként merjen kiadó kevésbé kiváló irók müveinek kiadására vállalkozni! ? Ezt érezte s ezen javítani igyekezett a jobbára igénytelenebb irók csoportja, a midőn arra határozták el magukat, hogy úgy saját, mint hasonsorsu irók müveit fogják kiadni s így aztán a nyereséget is maguknak megtartani, a melyet különben esetleg a kiadó húzhatna. Ámde az Aurora-kör az alakuló közgyűlésen s az azt nyomban követett táncvigalmon túl nem adott újabb életjelt s igy hát alighanem muzsikaszó mellett múlt ki. Zászlaját azonban úgy látszik, más kör ragadta meg, mely nem csekélyebbet, mint nagyszabású katholikus irányú irodalmi részvénytársaságot tervez, a mely azonban a Szent István-társaság mellett alighanem fölöslegesnek bizonyul s ennélfogva még a megalakulást sem éri meg. Szükséget, hézagot csakugyan nem is pótolt volna egyik sem. Az irodalom felvirágoztatása nem is várható ily társaságoktól, melyek egész szervezetüknél fogva nagy dividenciák kimutatására utalva vannak, s ennélfogva nem bocsátkozhatnak oly gyakran kockáztatott vállalatokba, mint egyes kiadó. Az irodalom érdeke tehát megkívánja, hogy mentül több kiadó legyen, aki erős sortrrente-karra támaszkodhatik s anyagilag gyarapodva bírjon mit kockáztatni. Ezt kell óhajtanunk a saját s a birodalom érdekében. Az elnök megnyitó beszéde után Benkő Gyula titkár felolvasta a választmány jelentését, melyből kiemelük, hogy a múlt évben a magyar könyvkereskedelem munkásságát nem kapta a kívánt siker. Az egyletnek 184 tagja vol a múlt évben. Ezután Franke Pál pénztár olvasta fel jelentését, mely szerint a lefolyt év bevételei voltak 2187 frt 55 kr, kiadásai 1730 frt 16 kr. A jövő évre előirányzat: bevétel 1900 frt, kiadás 1730 frt, maradvány 170 frt. A közgyűlés a választásokkal végződött, melynek eredménye a következő: Elnök Aigner Lajos, alelnök Vajdits József, választmányi tagok: Hoffmann Alfréd, Grimm Gusztáv, Révai Mór, Grill Richárd, Nagel Ottó, Wodianer Arthur, Horovitz Lajos, Wolfner József és Révai Leo; vidékiek: Ferenci Bernát, Maurer Károly, Csiky Lajos, Valentin Károly, Lévai Mór, Haselman Károly, Lővy József, Seliger Károly és Krausz Ármin. A közgyűlés után a Szikszay első emeleti termében kedélyes bankett volt, melyen a közgyűlés összes tagjai részt vettek. A harmadik fogás után Aigner Lajos éltette Vajdits Józsefet az új alelnököt, Vajdits viszont az elnököt és az egylet tagjait. Horovitz Sándor a „Csak szorosan“ egylet delegált tagja az egyletre ürítő poharát, Zilahy Sámuel a vidéki tagtársakat éltette, Benkő Gyula szellemes felköszöntőt mondott a sajtóra stb. Színház, zene, képzőművészet * (A temesvári színház) megnyitására dr. Váradi Antal ir prológot, melyet Szirmai Imre fog elszavalni a megnyíló előadáson. Tárgya helyi vonatkozású s a magyar és német színészet és nyelv testvéresülését fejezi ki költői mezben. Mosonyi Károly társulata a saison elején színre fogja hozni az „Ember tragédiájáét is, mely ott még újdonság. A társulat rendezői lesznek: Follinus Aurél operettere, Breznai drámára és Szirmai modern színművekre. *(A nemzeti zenedében) a beiratások szeptember hó 1-én kezdődnek meg és 7-ikéig tartanak. A zenedében valamennyi hangszerre van tanszék állítva , az idén különösen a vonós négyes és énekkar fog szerveztetni. Beiratkozhatni a zenede irodájában (sarkantyus utca 11. sz. I. em.) és Bartay Ede igazgató lakásán (zöldfa-utca 7. sz. a. II. emeleten.). * (Magyar énekesnő külföldön.) Bodrogi Melánia kisasszonyt, aki eddig Brandl bécsi karmesternél tanult, a magdeburgi városi színház igen kedvező feltételek mellett szerződtette operetteprimadonnának. * (Ez a nyug ?, Emma) a nagyváradi színtársulat kitűnő fiatal tagjának e héten volt jutalomjátéka, mely alkalommal ritka ovációkban részesült. Számos becses emléktárgyon kívül körülbelül 40 kisebb nagyobb koszorút és bokrétát kapott a közönségtől, melynek a fiatal és bár kezdő, de igen tehetséges színésznő már is kedvence. Szigligeti-ünnepély Nagyváradon. Nagyvárad, aug.20. (Saját tudósítónk távirata.) Ma délelőtt 11 órakor ment végbe az itteni színkörben a Szigligeti-ünnepély, melyet Krecsányi Ignác színigazgató rendezett a város nagynevű szülöttjének emlékezetére. A tágas színkört nagyszámú, díszes közönség foglalta el. A programra első pontja gyanánt a színtársulat összes férfi személyzete elénekelte Czakó Zsigmond „Hymnusz“-át, melynek zenéjét Delin Henrik, a színtársulat jeles karmestere szerzette. Azután Somló Sándor felolvasta ez alkalomra írott emlékbeszédét Szigligeti Ede fölött. Majd Kéler „Nyitá ny“-át játszotta a színházi zenekar. Császár Imre, a társulat szép tehetségű szalon-színésze elszavalta Sipos Soma, szarvasi lapszerkesztő ódáját „Szigligeti Ede szelleméhez“. Marschuer „Dalszabadság“-ának és „Debrecenben diszlik egy szép rózsafa“ című népdalnak a színtársulat összes férfi-személyzete általi eléneklése után a műsor véget ért. De a „Szigligeti-ünnepély“ még nem. Sőt tulajdonképen csak ekkor kezdődött. Ma este „A trónkereső,“ szombaton „Fenn az ernyő, nincsen kas“, vasárnap pedig „Dalos P is ta“, mindhárom Szigligeti műve adatik elő. De még e ciklus sem fejezi be az ünnepélyt. A leleményes színigazgató ez alkalomra még egy csinos emléklapot is szerkesztett, mely „T h a- 1 i a“ címmel jelent meg. Ez emléklap magában foglalja az ünnepi ódát és emlékbeszédet is, valamint több jeles fővárosi írónak és az irodalommal foglalkozó nagyváradiak közül is többnek alkalmi dolgozatait. Kétségkívül legérdekesebb az a dolgozat, melyet a csak az imént elhunyt dr. Kováts Pál, veterán író ez emléklap számára irt s mely, mint címe is mutatja: „Hattyúdal“, mert az elhunyt írónak u tolóműve. Azonkívül írtak e lapba: Bartók Lajos, Várady Antal, Feleky Miklós, Gáspár Iván. Nagyváradról Sál Ferenc, aki fiatalabb éveiben egyike volt a legismertebb költőknek, En- 3