Pesti Hírlap, 1886. szeptember (8. évfolyam, 242-271. szám)
1886-09-18 / 259. szám
______________________________ Ezen, a püspöki hivatalhoz intézett miniszteri leirat — amint Petrovics úr írja — a nemrég tartott esperességi gyűlésen nyilvánosan tárgyaltatott. Sőt a miniszteium közegeivel, különösen Békési Gyula m. kir. tankerületi főigazgatóval váltott összes levelek is felolvastattak, melyekből az tűnt ki, hogy a miniszter saját közegei által félre lett vezetve és így minden ok nélkül megsértette az esperességet. Ennélfogva a minisztérium igen heves megtámadásoknak volt kitéve az esperességi gyűlésen. Különösen feltűnt e tekintetben Zsilinszky Mihály esperességi felügyelőnek elnöki megnyitó beszéde, mely a kifejezések erőteljességére nézve vetélkedik a megyar protestáns rendeknek hajdan gróf Eszterházy Miklós nádor által adott feleletekkel. Beszédének a miniszter leiratára vonatkozó része így hangzik: „Íme a szarvasi főgimnáziumunk ellen emelt méltatlan vád mutatja, mily könnyelműséggel lehet oda vágni a hazafiatlanság vádját kellő indok és bizonyíték nélkül oly intézet ellen, melynek egész múltja és jelene az ellenkezőről tesz fényes bizonyságot! Esperességünk, sőt egész felekezetünk reputációja követeli, hogy ilyen vakmerő, kihívó vádnak a szemébe nézzünk, és önérzetes férfiakhoz illetőleg múlt homlokkal követeljük a vád bizonyítékait a végett, hogy azokat megcáfolhassuk és a méltatlanul megsértett iskolánknak elégtételt követelhessünk. Itt megszűnik a kedélyeskedés. Ideje már egyszer, hogy véget vessünk a galád játéknak, mely a hazafiság szent nevében űzetik e hazában, és űzetik a nélkül, hogy a becsületorzók akár a közvélemény, akár a törvény józan ítéletével sujtatnának!“ Nem kevésbé erélyes hangon van szerkesztve az esperességnek e tárgyban hozott határozata, mely szerint az esperesség megbotránkozással vette tudomásul azt a minden alapot nélkülöző,honárulással nagyon is határosnak bélyegzett vádat, azért amíg egyfelől az igy egészen alap nélkül, igazságtalanul sújtott tanárkar iránt elismerő bizalmát nyilvánítja, másfelől a felmerült vád ellen a miniszter úrhoz intézendő felterjesztésben tiltakozik, annak tiszteletteljes kijelentése mellett, hogy szarvasi főtanodája ellen emeli e vád igazolását, vagy pedig visszavonását kéri.“ A közönség köréből.*). Budapest, szept. 17. T. szerkesztő úr! A szocialista urak zúgolódnak munkaadóik ellen a csekély fizetés miatt, mit azonban megkapnak. Mit tennének, ha a főváros sokkal vékonyabban fizetett — pedig többnyire iskolavégzett és szakképzett dijnokainak helyzetében volnának, akik az 1887. évi képviselőválasztók összeírásánál, külön díjazás mellett, ez év május hó utolsó és június hó első napjaiban izzasztó órákon át dolgoztak s dijaikról e napig még az írás sem szól; kivéve azoknál, akik e várt dijakat e hónapban 5—6 forint veszteséggel jó lelkű embereknek eladták. Pedig mily jó volna az a 18—24 forint egy kissé jobb élelmezésre, ,,a hűvösebb napok bekövetkeztéig“ — ebben a kolerás világban! No, — hanem tisztelet, becsület a főváros tanácsának, ez a furcsa s évek óta megszokott nagy utas eljárás más helyről származik, azon helyről, ahol 104 forintot akartak egyszer engedélyezni 38—40 embernek 18—24 napi, — naponkint három órán át a hivatalos időn kívül teljesített munkájáért s ezen kívül a budapesti összes választók névsorának háromszor való letisztázásáért; ehez számítandó lévén még az illető központi választmányi jegyző úrnak a választók névlajstromára vonatkozó, a külön órákban teljesített fogalmazványaiért járó összes tiszteletdíja is. Bocsánat szocialista urak, hogy önökhöz intéztem e sorokat, de lehet belőlük tanulni a nem szocialistáknak is. Alázatos szegény szolgájuk, Egy kolerás, N. T. szerkesztő úr! A „Pesti Hírlap“ mai és tegnapi számában ugyanezen rovatban foglalt, hihetőleg egy és ugyanazon kézből eredő fölszólalásra szíveskedjék rövid ellennyilatkozatunknak helyet adni. A közlemények mellékes részleteire nem reflektálunk; arra az egy, gyanúsító kérdésre azonban, hogy voltakép „kinek“ szerezzük a pénzt, határozott választ adunk azzal, hogy önmagunknak nem, mert sem az igazgatóság, sem a felügyelőbizottság, sem a választmány tagjai a szövetkezettől semminemű fizetést vagy javadalmazást nem kapnak, kölcsönt fel nem vehetnek, sem pedig az intézettel egyátalán sem közvetve, sem közvetlenül semmi néven nevezendő leszámolási viszonyban nem lehetnek és nincsenek. A méltatlan gyanúsítást tehát magunktól és az intézettől határozottan el kell utasítanunk s figyelA sze rk. Törvényszéki csarnok. — Amerikai kettős házasság». Nemrég közöltük, hogy a budapesti rendőrség Stern Frank Matild newyorki lakos följelentése alapján letartóztatta Schnürer József volt kereskedőt, aki törvényes nejét meglopva, Newyorkból Budapestre szökött. A kir. törvényszék ez ügyben Schnürer Józsefet kettős házasság, sikkasztás, lopás és fegyveres erő elleni vétség miatt vád alá helyezte. Schnürer New Yorkban múlt évi szeptember 15-én Stein Frank Mathilddal törvényes házasságra lépett, holott Blumenthal Valentinnel még 1876. évi május 21-én kötött törvényes házasságot, mely házasság meg nem szűnt, mivel neje most is él és tőle törvényesen el nem vált. Vádlott ugyan második házasságát illetőleg azt adta elő, hogy Newyorkban Stern Frank Mathilddal törvényes házasságra nem lépett, csakis együttélésre szerződtek. A védekezését azonban világosan megcáfolja a beszerzett elkelési bizonyítvány, mely igazolja, hogy a vádlott második házassága teljesen törvényes formák között megkötött jogérvényes házasság volt. Schnyrer ezenkívül a nőnek 2100 dollár értékű házát eladta, ezen összeget elsikkasztotta s még vagy 200 dollárt is lopott „nejétől.“ Végre még régebben a katonai kötelezettség — hátrahagyása mellett szökött ki hazulról Amerikába. — A divat uzsorapere. Említettük, hogy a budapesti kir. törvényszék, a Pálmai Ilka, Blaha Lujza és Splényi Ödön báró által Reisz Dávid ellen tett följelentés ügyében megszüntető végzést hozott. Ez ellen Blaha Lujza és Splényi Ödön báró jogi képviselője fölebbezést nyújtott be, míg Pálmai Ilka (ki panaszát már különben is visszavonta), a törvényszék végzésében megnyugodott. — Fegyelmi tárgyalások a kir. táblán. A kir. tábla fegyelmi bírósága ma délelőtt Sárkány József elnöklete alatt két fegyelmi ügyet tárgyalt. Az első Popovics Ágoston munkácsi járásbirósági segédtelekkönyvvezető ügye volt. Ellenében azon vádak hozattak fel, hogy már mint huszti segédtelekkönyvvezető felek részére telekkönyvi beadványokat készített és saját hatóságához beadta; továbbá Munkácsra történt áthelyezése óta több mint 100 beadványt készített és adott be. A beregszászi törvényszék feddésre ítélte, a kir. tábla pedig 50 frt pénzbüntetésre. A másik ügy Somogyi Kálmán felső-vissói járásbírósági segédtelekkönyvvezető fegyelmi ügye volt, akit az a cselekmény terhel, hogy botrányos magaviseletével nyilvános helyeken a köztisztviselői tekintélyt sértette. A mármaros-szigeti törvényszék mint elsőfokú fegyelmi bíróság rosszalásra ítélte. A kir. tábla fölmentette s az iratokat esetleges megintés végett a törvényszéki elnökhöz fogja elküldeni. — Vizsgálati foglyok öröme. Most, hogy a kolerajárvány alkalmából a vizsgálati foglyok csökkentése válik szükségessé, tömegestől érkeznek a törvényszékhez szabadlábra helyezési kérvények. Oly esetekben pedig, midőn az egyes jelentéktelenebb ügyekben a személyi megbízhatóság tekintetében nagyobb aggály fenn nem forog, a törvényszék szabadlábra helyezési végzést hoz. — Hivatali sikkasztás büntette miatt helyezte vád alá a budapesti kir. törvényszék Ilaczki József hivatalszolgát, ki nem lévén föltalálható, országosan köröztetik — Agyonkinzott tolvaj. Szitnya-Stefulton 1881-ben Singer Jakabtól egy Gyurics András nevű ismert tolvaj tehenet lopott. A pandúrok a tolvajt néhány nap múlva kézrekerítették s megkötözve viszszahozták Stefultóra Singer Jakab istállójába. De Gyurics nem akart vallani. Bajnok Mátyás pandúr és Singer Jakab a rövidebb végéről fogták a dolgot s addig ütötték-verték a tolvajt, hogy elvesztette eszméletét s a szenvedett sérülések következtében pár nap múlva meghalt. Az ipolysági kir. törvényszék e miatt Bajnok Mátyást és Singer Jakabot egyenkint 2—2 évi fegyházra ítélte s ez ítéletet a kir. tábla is helybenhagyta. Liptószentmiklósi áll. polgári fiú- és leányiskola. Közli Fritz István igazgató. A tantestület áll 9 férfi és 2 női tagból: tanuló volt öt fiúosztályban 71, 4 leányosztályban 77. Nagy szalontai polgári iskolával összekötött nagygimnázium. Közli Kovács István igazgató. Tanár van 6, tanuló 6 osztályban 119. Aradvárosi alsófokú ipariskola. Közli: Nesner a Aladár igazgató Niedermayer Tóbiás az iskolai takarékpénztárakat sürgeti az ipariskolákban. 15 osztályra volt szükség 821 tanonc befogadására. Szegzárdi ipariskola. Szerkesztette Krammer János igazgató. Kovács Dávid a számtan és mértanról értekezik az alsóbb fokú ipariskolában. 129 növendék látogatta az intézetet. Kecskemét városi ipar- és kereskedelmi iskola. Szerkesztette Szakács István igazgató. Rövid cikket irt Pataky Imre a rajzról az ipariskolában. Öt osztályt 362 tanonc látogatott Szepsiszentgyörgyi áll. segélyzett polgári iskola. Szerkesztette dr. Szász István igazgató. Az intézet műlakatos tanműhelylyel van kapcsolatban. A tanító személyzet 11 tagból áll, tanuló volt 6 osztályban 122. Kassai ipariskola. Közli Mártonffy Márton igazgató. Értekezés. Kötelességek az ipar és iparostanulók iskolája iránt, Hegedűs Tivadartól. Tanonc volt 796. Miskolci alsó fokú kereskedelmi iskola. Szerkesztette Dienes Péter igazgató. Tanár van 5, tanuló 3 osztályban 93. Érsekújvári iparos iskola. Közli 11rényi István igazgató, ki bevezetésül rövid cikket irt az ipariskolák fontosságáról. Szamosujvári kabh. algimnázium. Dicséretreméltó értekezést irt dr. Mártonffy Lajos arról a kirándulásról, a mit tanítványaival megtett. Címe: „A mi nagy kirándulásunk.“ Tanár van 10, tanuló 4 osztályban 90. Szegedi róm. k. kir. tanítóképző intézet. Közli Szabó Mihály igazgatótanár. Az intézet örömünnepe, képek a gyermekvilágból, a nagyapa időjóslata, a népiskolai kézimunka nevelői méltatása című cikkeket találunk az értesítőben. Van 2 rendes, 3 pót és 3 kisegítő tanár; a növendékek száma 57. Siketnévaák váci kir. országos intézete. Közli Fekete Károly igazgató, ki alapos készültségre valló értekezést irt az ember beszédszervezetéről rajzokkal illusztrálva. Az igazgatón kivül van 3 rendes, 3 segédtanár és 2 tanársegéd, azonkívül 1 munkatanitónő, 4 tanárgyakornok. Növendék volt országos alapitványbeli fiú 25, leány 18, magánalapitványbeli fiú 27, leány 8, tápolisz fizető van 1, tanórákra járó fiú 8, leány 6. Vallásra nézve róm. kath. 65, görög 2, helvét 16, ág. 8, mózes 2. * A hozzánk beérkezett elemi iskolai értesítőkről ezúttal nem adunk értesítést. Különben is nagyon felesleges költség, népiskolákról értesítőket bocsátani közre. Nincs semmi célja. Például Szegedről valósággal elárasztottak népiskolai értesítőkkel, minden városrész vagy utca normális iskoláiról külön füzetek érkeztek. A fővárosban rég abbahagyták már e szokást és fölötte csodálkozunk Szeged város hatóságán és iskolaszékén, mely megengedi, hogy annyi pénz költessék e célra egészen haszontalanul. Ez a pénzfecsérlés nem igen egyeztethető össze az egy forinton árult házakkal. *) E rovat alatt közérdekű felszólalásokat díjtalanul közlünk, de a felelősség a beküldőt terheli. __________PESTI HIRLAP 1886. szeptember 18. mertetjük a beküldő urat, hogy ha igazi sérelme van, szíveskedjék azzal közvetlenül a közgyűléshez fordulni. Teljes tisztelettel A „Budapesti általános Hitelszövetkezet“ igazgatósága és választmánya. Iskolai értesítők. Marosvásárhelyi ev. ref. kollégium. 40 lapra terjedő értekezést közöl Lakatos Sámuel a nyelvtanítás és nyelvtanból a gimnáziumban. Utána következik Horváth Gáspár igazgató évzáró beszéde. Tanár van 18, tanuló 8 osztályban 209, túlnyomólag magyar. Érettségit tett 21 jelentkező közül csak 7. A füzet végén Koncz József folytatja a múlt években megkezdett ismertetését a marosvásárhelyi kollégium történetéből. Most az 1718 —1800 közti időszakot tárgyalja. Szegzárdi áll. segélyzett polg. fiú és leányikola. Szerkesztette Krammer János igazgató, ki az intézet 10 évi fennállásáról emlékszik meg. A tantestület áll 13 tagból, a fiúiskolába járt 121, a leányiskolába 35 növendék. Szombathelyi városi áll. segélyzett polgári leányiskola. Szerkesztette Pálffy Boldizsár igazgató. 4 osztályban 128 növendéket 10 tanár és tanítónő tanított. REGÉNY—CSARNOK. A cigányleány. (Folytatás.) 48) — Látszik, hogy a börtön nem élesítette meg eszét. Vagy talán már beletörődött a gondolatba, hogy élete hátralevő részét itt tölti? — Beletörődtem, mint Lucifer a büntetésébe. De miért kérdi ezt ? — Mert segíteni akarok önön. Ehez azonban két dologra van szükségem. — Mi az? — Hogy őszintén feleljen két kérdésemre. ■— Kérdezzen, felelni fogok, úgy sincs már mit vesztenem. — Senor Gomez, ön halálra van ítélve. — Fájdalom! Csakhogy nem félek a haláltól. — Örülök, hogy ezt hallom. Az ön korában ritkán ilyen elszánt valaki. — Barátaim vannak. — A lissaboni korrigador? — Az. — És ön ebben bízik ? Nevetséges! Ha ez a kapzsi biró kicsikarta nejétől vagy nővérétől, — nem tudom milyen viszonyban áll önhöz, — az utolsó fillért, — olyan lelki nyugalommal fogja aláírni a rendeletet, hogy önön a halálos ítéletet hajtsák végre, mintha soha sem kenték volna meg a markát aranynyal