Pesti Hírlap, 1886. szeptember (8. évfolyam, 242-271. szám)

1886-09-18 / 259. szám

______________________________ Ezen, a püspöki hivatalhoz intézett miniszteri leirat — a­mint Petrovics úr írja — a nemrég tar­tott esperességi gyűlésen nyilvánosan tárgy­altatott. Sőt a miniszteium közegeivel, különösen Békési Gyula m. kir. tankerületi főigazgatóval váltott összes levelek is felolvastattak, melyekből az tűnt ki, hogy a miniszter saját közegei által félre lett vezetve és így minden ok nélkül megsértette az esperességet. Ennélfogva a minisztérium igen heves megtámadá­soknak volt kitéve az esperességi gyűlésen. Különösen feltűnt e tekintetben Zsilinszky Mihály esperességi felügyelőnek elnöki megnyitó be­széde, mely a kifejezések erőteljességére nézve ve­télkedik a m­egyar protestáns rendeknek hajdan gróf Eszterházy Miklós nádor által adott feleletekkel. Beszédének a miniszter leiratára vonatkozó ré­sze így hangzik: „Íme a szarvasi főgimnáziumunk ellen emelt méltatlan vád mutatja, mily könnyelműséggel lehet oda vágni a hazafiatlanság vádját kellő indok és bizonyíték nélkül oly intézet ellen, melynek egész múltja és jelene az ellenkezőről tesz fényes bizony­ságot! Esperességünk, sőt egész felekezetünk reputá­ciója követeli, hogy ilyen vakmerő, kihívó vádnak a szemébe nézzünk, és önérzetes férfiak­hoz illetőleg múlt homlokkal követeljük a vád bizo­nyítékait a végett, hogy azokat megcáfolhassuk és a méltatlanul megsértett iskolánknak elégtételt követel­hessünk. Itt megszűnik a kedélyeskedés. Ideje már egyszer, hogy véget vessünk a galád játéknak, mely a hazafiság szent nevében űzetik e hazában, é­s űzetik a nélkül, hogy a becsületorzók akár a közvélemény, akár a törvény józan ítéletével sujtatnának!“ Nem kevésbé erélyes hangon van szerkesztve az esperességnek e tárgyban hozott határozata, mely szerint az esperesség megbotránkozás­sal vette tudomásul azt a minden ala­pot nélkülöző,honárulással nagyon is határosnak bélyegzett vádat, azért a­míg egyfelől az igy egészen alap nélkül, igazságtalanul sújtott tanárkar iránt elismerő bizalmát nyilvánítja, másfelől a felmerült vád ellen a miniszter úrhoz in­tézendő felterjesztésben tiltakozik, annak tisztelettel­jes kijelentése mellett, hogy szarvasi főtanodája ellen emeli e vád igazolását, vagy pedig visszavonását kéri.“ A közönség köréből.*)­­. Budapest, szept. 17. T. szerkesztő úr! A szocialista urak zúgolód­nak munkaadóik ellen a csekély fizetés miatt, mit azonban megkapnak. Mit tennének, ha a főváros sokkal véko­nyabban fizetett — pedig többnyire iskolavégzett és szakképzett dijnokainak helyzetében volnának, akik az 1887. évi képviselőválasztók összeírásánál, külön díjazás mellett, ez év május hó utolsó és jú­nius hó első napjaiban izzasztó órákon át dolgoztak s dijaikról e napig még az írás sem szól; kivéve azoknál, akik e várt dijakat e hónapban 5—6 forint veszteséggel jó lelkű embereknek eladták. Pedig mily jó volna az a 18—24 forint egy kissé jobb élelmezésre, ,,a hűvösebb napok bekövetkeztéig“ — ebben a kolerás világban! No, — hanem tisztelet, becsület a főváros ta­nácsának, ez a furcsa s évek óta megszokott nagy utas eljárás más helyről származik, azon helyről, a­hol 104 forintot akartak egyszer engedélyezni 38—40 embernek 18—24 napi, — naponkint három órán át a hivatalos időn kívül teljesített munkájáért s ezen kívül a budapesti összes választók névsorának há­romszor való letisztázásáért; ehez számítandó lévén még az illető központi választmányi jegyző úrnak a választók névlajstromára vonatkozó, a külön órák­ban teljesített fogalmazványaiért járó összes tiszte­letdíja is. Bocsánat szocialista urak, hogy önökhöz intéz­tem e sorokat, de lehet belőlük tanulni a nem szo­cialistáknak is. Alázatos szegény szolgájuk, Egy kolerás, N­. T. szerkesztő úr! A „Pesti Hírlap“ mai és tegnapi számában ugyanezen rovatban foglalt, hihe­tőleg egy és ugyanazon kézből eredő fölszólalásra szíveskedjék rövid ellennyilatkozatunknak helyet adni. A közlemények mellékes részleteire nem re­flektálunk; arra az egy, gyanúsító kérdésre azonban, hogy voltakép „kinek“ szerezzük a pénzt, határo­zott választ adunk azzal, hogy önmagunknak nem, mert sem az igazgatóság, sem a felügyelő­bizottság, sem a választmány tagjai a szövetkezettől semmi­nemű fizetést vagy javadalmazást nem kapnak, kölcsönt fel nem vehetnek, sem pedig az intézettel egyátalán sem közvetve, sem közvetlenül semmi né­ven nevezendő leszámolási viszonyban nem lehetnek és nincsenek. A méltatlan gyanúsítást tehát magunktól és az intézettől határozottan el kell utasítanunk s figyel­A s­z­e r­k. Törvényszéki csarnok. — Amerikai kettős házasság». Nemrég kö­zöltük, hogy a budapesti rendőrség Stern Frank Ma­­tild newyorki lakos följelentése alapján letartóztatta Schnürer József volt kereskedőt, aki törvényes nejét meglopva, Newyorkból Budapestre szökött. A kir. törvényszék ez ügyben Schnürer Józsefet kettős há­zasság, sikkasztás, lopás és fegyveres erő elleni vét­ség miatt vád alá helyezte. Schnürer New­ Yorkban múlt évi szeptember 15-én Stein Frank Mathilddal törvényes házasságra lépett, holott Blumenthal Va­­lentinnel még 1876. évi május 21-én kötött törvé­nyes házasságot, mely házasság meg nem szűnt, mi­vel neje most is él és tőle törvényesen el nem vált. Vádlott ugyan második házasságát illetőleg azt adta elő, hogy Newyorkban Stern Frank Mathilddal törvé­nyes házasságra nem lépett, csakis együttélésre szer­ződtek. A védekezését azonban világosan megcáfolja a beszerzett elkelési bizonyítvány, mely igazolja, hogy a vádlott második házassága teljesen törvényes formák között megkötött jogérvényes házasság volt. Schnyrer ezenkívül a nőnek 2100 dollár értékű há­zát eladta, ezen összeget elsikkasztotta s még vagy 200 dollárt is lopott „nejétől.“ Végre még régebben a katonai kötelezettség — hátrahagyása mellett szö­kött ki hazulról Amerikába. — A divat uzsorapere. Említettük, hogy a budapesti kir. törvényszék, a Pálmai Ilka, Blaha Lujza és Splényi Ödön báró által Reisz Dávid ellen tett följelentés ügyében megszüntető végzést hozott. Ez ellen Blaha Lujza és Splényi Ödön báró jogi képviselője fölebbezést nyújtott be, míg Pálmai Ilka (ki panaszát már különben is visszavonta), a törvényszék végzésében megnyugodott. — Fegyelmi tárgyalások a kir. táblán. A kir. tábla fegyelmi bírósága ma délelőtt Sárkány József elnöklete alatt két fegyelmi ügyet tárgyalt. Az első Popovics Ágoston munkácsi járásbirósági segéd­­telekkönyvvezető ügye volt. Ellenében azon vádak hozattak fel, hogy m­ár mint huszti segédtelekkönyv­­vezető felek részére telekkönyvi beadványokat készí­­tett és saját hatóságához beadta; továbbá Munkácsra történt áthelyezése óta több mint 100 beadványt készített és adott be. A beregszászi törvényszék feddésre ítélte, a kir. tábla pedig 50 frt pénzbünte­tésre. A másik ügy Somogyi Kálmán felső-vissói já­rásbírósági segédtelekkönyvvezető fegyelmi ügye volt, a­kit az a cselekmény terhel, hogy botrányos ma­gaviseletével nyilvános helyeken a köztisztviselői te­kintélyt sértette. A mármaros-szigeti törvényszék mint elsőfokú fegyelmi bíróság rosszalásra ítélte. A kir. tábla fölmentette s az iratokat esetleges megin­­tés végett a törvényszéki elnökhöz fogja elküldeni. — Vizsgálati foglyok öröme. Most, hogy a kolera­járvány alkalmából a vizsgálati foglyok csökkentése válik szükségessé, tömegestől érkeznek a törvényszékhez szabadlábra helyezési kérvények. Oly esetekben pedig, midőn az egyes jelentéktele­nebb ügyekben a személyi megbízhatóság tekinteté­ben nagyobb aggály fenn nem forog, a törvényszék szabadlábra helyezési végzést hoz. — Hivatali sikkasztás büntette miatt helyezte vád alá a budapesti kir. törvényszék Ilaczki József hivatalszolgát, ki nem lévén föltalálható, országosan köröztetik — Agyonkinzott tolvaj. Szitnya-Stefulton 1881-ben Singer Jakabtól egy Gyurics András nevű ismert tolvaj tehenet lopott. A pandúrok a tolvajt néhány nap múlva kézrekerítették s megkötözve visz­­szahozták Stefultóra Singer Jakab istállójába. De Gyurics nem akart vallani. Bajnok Mátyás pandúr és Singer Jakab a rövidebb végéről fogták a dolgot s addig ütötték-verték a tolvajt, hogy elvesztette esz­méletét s a szenvedett sérülések követ­keztében pár nap múlva meghalt. Az ipolysági kir. törvényszék e miatt Bajnok Mátyást és Singer Jakabot egyenkint 2—2 évi fegyházra ítélte s ez ítéletet a kir. tábla is helybenhagyta. L­i­pt­ós­zen­t­m­i­k­ló­s­i áll. polgári fiú- és leányiskola. Közli Fritz István igazgató. A tantestület áll 9 férfi és 2 női tagból: tanuló volt öt fiúosztályban 71, 4 leányosztályban 77. Nagy­ szalontai polgári iskolával összekötött nagygimnázium. Közli Ko­­vács István igazgató. Tanár van 6, tanuló 6 osz­tályban 119. Aradvárosi alsófokú ipariskola. Közli: N­e­s­n­e­r a Aladár igazgató Niedermayer Tóbiás az iskolai takarékpénztárakat sürgeti az ipar­iskolákban. 15 osztályra volt szükség 821 tanonc befogadására. Szegzárdi ipariskola. Szerkesztette Krammer János igazgató. Kovács Dávid a számtan és mértanról értekezik az alsóbb fokú ipar­iskolában. 129 növendék látogatta az intézetet. Kecskemét városi ipar- és keres­kedelmi iskola. Szerkesztette Szakács István igazgató. Rövid cikket irt P­a­t­a­k­y Imre a rajzról az ipariskolában. Öt osztályt 362 tanonc látogatott Szepsi­szentgyörgyi áll. segély­­zett polgári iskola. Szerkesztette dr. Szász István igazgató. Az intézet műlakatos tanműhelylyel van kapcsolatban. A tanító személyzet 11 tagból áll, tanuló volt 6 osztályban 122. Kassai ipariskola. Közli Mártonffy Márton igazgató. Értekezés. Kötelességek az ipar és iparostanulók iskolája iránt, Hegedűs Tivadartól. Tanonc volt 796. Miskolci alsó fokú kereskedelmi iskola. Szerkesztette Dienes Péter igazgató. Ta­nár van 5, tanuló 3 osztályban 93. Érsek­újvári iparos iskola. Közli 11r­é­n­y­i István igazgató, ki bevezetésül rövid cik­ket irt az ipariskolák fontosságáról. Szamosujvári kabh. algimnázium. Dicséretreméltó értekezést irt dr. M­á­r­t­o­n­ffy Lajos arról a kirándulásról, a mit tanítványaival meg­tett. Címe: „A mi nagy kirándulásunk.“ Tanár van 10, tanuló 4 osztályban 90. Szegedi róm. k. kir. tanítóképző intézet. Közli Szabó Mihály igazgatótanár. Az intézet örömünnepe, képek a gyermekvilágból, a nagyapa időjóslata, a népiskolai kézimunka nevelői méltatása című cikkeket találunk az értesítőben. Van 2 rendes, 3 pót és 3 kisegítő tanár; a növendékek száma 57. Siketnévaák váci kir. országos in­tézete. Közli Fekete Károly igazgató, ki alapos készültségre valló értekezést irt az ember beszéd­szervezetéről rajzokkal illusztrálva. Az igazgatón ki­vül van 3 rendes, 3 segédtanár és 2 tanársegéd, azonkívül 1 munkatanitónő, 4 tanárgyakornok. Nö­vendék volt országos alapitványbeli fiú 25, leány 18, magánalapitványbeli fiú 27, leány 8, tápolisz fizető van 1, tanórákra járó fiú 8, leány 6. Vallásra nézve róm. kath. 65, görög 2, helvét 16, ág. 8, mózes 2. * A hozzánk beérkezett elemi iskolai érte­sítőkről ezúttal nem adunk értesítést. Különben is nagyon felesleges költség, népiskolákról értesítőket bocsátani közre. Nincs semmi célja. Például Sze­gedről valósággal elárasztottak népiskolai értesí­tőkkel, minden városrész vagy utca normális isko­láiról külön füzetek érkeztek. A fővárosban rég abba­hagyták már e szokást és fölötte csodálkozunk Sze­ged város hatóságán és iskolaszékén, mely megen­gedi, hogy annyi pénz költessék e célra egészen ha­szontalanul. Ez a pénzfecsérlés nem igen egyeztet­hető össze az egy forinton árult házakkal. *) E rovat alatt közérdekű felszólalásokat díj­talanul közlünk, de a felelősség a beküldőt terheli. __________PESTI HIR­L­AP 1886. szeptember 18. mertetjük a beküldő urat, hogy ha igazi sérelme van, szíveskedjék azzal közvetlenül a közgyűléshez fordulni. Teljes tisztelettel A „Budapesti általános Hitelszövetkezet“ igazgatósága és választmánya. Iskolai értesítők. Marosvásárhelyi ev. ref. kollé­­g­i­u­m. 40 lapra terjedő értekezést közöl Lakatos Sámuel a nyelvtanítás és nyelvtanból a gimnázium­ban. Utána következik Horváth Gáspár igazgató évzáró beszéde. Tanár van 18, tanuló 8 osztályban 209, túlnyomólag magyar. Érettségit tett 21 jelent­kező közül csak 7. A füzet végén Koncz József folytatja a múlt években megkezdett ismertetését a marosvásárhelyi kollégium történetéből. Most az 1718 —1800 közti időszakot tárgyalja. Szegzárdi áll. segélyzett polg. fiú és leányikola. Szerkesztette Kra­mmer János igazgató, ki az intézet 10 évi fennállásáról emlék­szik meg. A tantestület áll 13 tagból, a fiúiskolába járt 121, a leányiskolába 35 növendék. Szombathelyi városi áll. segély­­zett polgári leányiskola. Szerkesztette Pálffy Boldizsár igazgató. 4 osztályban 128 nö­vendéket 10 tanár és tanítónő tanított. REGÉNY—CSARNOK. A cigányleány. (Folytatás.) 48) — Látszik, hogy a börtön nem élesítette meg eszét. Vagy talán már beletörődött a gon­dolatba, hogy élete hátralevő részét itt tölti? — Beletörődtem, mint Lucifer a bünte­tésébe. De miért kérdi ezt ? — Mert segíteni akarok önön. Ehez azon­ban két dologra van szükségem. — Mi az­? — Hogy őszintén feleljen két kérdésemre. ■— Kérdezzen, felelni fogok, úgy sincs már mit vesztenem. — Senor Gomez, ön halálra van ítélve. — Fájdalom! Csakhogy nem félek a haláltól. — Örülök, hogy ezt hallom. Az ön korá­ban ritkán ilyen elszánt valaki. — Barátaim vannak. — A lissaboni korrigador? — Az. — És ön ebben bízik ? Nevetséges! Ha ez a kapzsi biró kicsikarta nejétől vagy nővé­rétől, — nem tudom milyen viszonyban áll ön­höz, — az utolsó fillért, — olyan lelki nyuga­lommal fogja aláírni a rendeletet, hogy önön a halálos ítéletet hajtsák végre, mintha soha sem kenték volna meg a markát aranynyal

Next