Pesti Hírlap, 1886. szeptember (8. évfolyam, 242-271. szám)
1886-09-01 / 242. szám
a hasznos iratok, melyeknek tartalma megfeleljen az igazságnak és elősegítse a jó erkölcsöket. — Jól tudjuk, hogy ezen dicséretre méltó és hasznos célra már néhány társulat jött létre s nem sikertelenül működik. Nagyon óhajjuk tehát, hogy e társulatok mind számban szaporodjanak, mind napról-napra bővebben gyümölcsözzenek. Azt is akarjuk, hogy buzdítsatok mindenkit, különösen azokat, akik másokat tudományban, vagyonosságban, méltóságban, tekintélyben felülmúlnak, hogy mindenütt és mindenkor, a magánéletben épen út, mint a nyilvánosság előtt, kiváló gondot fordítsanak a vallásra erélyesen védjék a ti vezérletetek mellett az egyház ügyét, s ne vonakodjanak segélyezni, gyarapítani mindazt, ami a katholikus ügy előmozdítására létesült vagy létesülni fog. Hasonlóképen szembe kell szálni azon csalékony balvéleményekkel, melyeket az egyéni becsület védelmére fonákul gondoltak ki, s melyek a keresztény hit és erkölcs parancsaival teljesen ellenkeznek, és sok veszedelem- és bűnténynek utat nyitnak. — Végül kitartóan s minden erővel kell küzdeni a nem tisztes társulatok ellen, melyeknek mételyét el kell távolítani minden eszközzel, név szerint azokkal, melyeket más körlevelünkben jeleztünk s azt akarjuk, hogy ez ügyre annál nagyobb gondot fordítsatok, mennél erősebbek itt számban, vagyonban, hatalomban e nemű társulatok. — Ezeket akartuk, Tisztelendő Testvérek, szeretettől ösztönöztetve nektek inni, — s él bennünk a bizalom, hogy szavainkat az egész magyar nemzet készséges engedelmességgel fogja fogadni. — Őseiteknek a félelmetes ellenség fölött, Budánál oly dicsőn kivívott győzelme nemcsak a harci vitézségnek tulajdonítandó, hanem a vallás erejének is, mely valamint kezdetben országtok hatalmának és nagyságának szülője volt, úgy a jövőre nézve a hazán belül a jólétnek, a haza határain túl a dicsőségnek záloga . Hogy e dicsőség, e jó ét nektek Isten anyjának a Boldogságos Szent Szűznek esedezése által, kinek oltalmába Magyarország fölajánltatott s kitől nevét is nyeré, osztályrészül jusson, szívből kívánjuk ; s ugyanez okból buzgón kérjük Szent István pártfogását, aki országtokat a jótétemények minden nemével ékesité és gyarapitá s miként bizton reméjük, arra kegyelmesen tekint le az égből s megvédi azt hatalmas pártfogásával. E reményben szivünk teljéből adjuk az Urban Reátok, Tisztelendő Testvérek, egyenkint, papságtokra és összes népetekre a menyei adományoknak zálogát, atyjai jóakaratunknak jelét, apostoli áldásunkat. Kelt Rómában, Szent Péternél 1886. augusztus 22-én, pápaságunk kilencedik évében. XIII. Leo pápa: — Tanítónők alkalmazása. A tanács ideiglenesen a következő tanítónőket alkalmazta a jövő tanévre: Szentkirály Emma, Ruszter Emma, Veres Józsa, Csengeri Lenke, Schneider Ilona, Virágh Anna, Dienes Mária, Haner Julia, Szokolay Mária, Hechil Irma, Szaturán Irén, Bauer Mária, Novák Irma, Molnár Lujza, Hoffmann Gizella, Stern Sarolta, Vincze Margit, Márkus Irma Pervitz Ottilia, Rokonfy Emma, Fröbsich Erzsébet, Szloup Irma, Kovács Etelka és Kovács Mária. A pénzügyi és gazdasági bizottság ma délelőtt ülést tartott, amelyen Kada Mihály alpolgármester elnökölt. Első sorban megtartatott az árverés az V. kér Markó és Koháry-utcák sarkán levő tüzifatelek bérbeadására s a VI kér. Ferdinánd hidi raktárak bérletére. Az előbbire nézve Singer Jakab ajánlata 202 írttal, az utóbbira Spiller Miklós ajánlata 501 frttal fogadtatott el. A hirdetési oszlopok szátuítása és fölállítására utóbb érkezett ajánlatokat a kiküldött albizottság megvizsgálván, azokat elvetendőknek találta. Ami a főváros által e tárgyban gyakorlandó monopóliumot illeti, ez iránt megkérdeztetik a jogügyi bizottság. Raksányi Gyula mérnök kérvényileg kereste meg a főv. tanácsot az iránt, hogy a Duna-jobbpart általa készítet domborművű térképét vegye meg. A pénzügyi és gazdasági bizottság, tekintve a térkép művészi kivitelét, ajánlja, hogy vetessék meg 1200 frtért. A gácsi posttgyár-társaság kérvényt intéz a tanácshoz a főváros házi szükségletére szóló szállítási szerződés meghosszabbítása tárgyában. A pénzügyi és gazdasági bizottság árlejtést javasol e tárgyban kitüzetni s ajánlja, hogy a versenyben való részvételre az erdélyi posztógyárosok is hivassanak föl. — Szőnyegre került újra — ki tudja hányadszor! — az új köztemetőhöz vezető vasút kérdése is. A pénzügyi és gazdasági bizottság tagjai abban mindannyian egyetértenek, hogy a dolog sürgős elintézést kíván s építtessék ki bár a vonal akárki által is, de ennek mielőbb meg kell történni. Egyelőre albizottságot küldtek ki, amely az ügyet tanulmányozza s 14 nap alatt jelentést tesz. — Égető szükséget képez a városligeti tó tükrének s a tó vizét levezető ároknak tisztítása is. A zöldszinüi víztükör fölfrissítése épen 1187 forintba kerül s a költség a városliget és nyilvános sétaterek rendezésére a f. évre fölvett 40,000 írtból fog vétetni. A fővárosi tiszti főorvos jelentése a heveny-ragályos károk állásáról aug. hó 20-tól aug. hó 27 ig. a) Betegedés. Himlő 83, vörheny 86, roncsoló toroklob 16, croup 4, hagymáz 18, kanyaró 23. b) Halálozás. Himlő 25, vörheny 20, roncsoló toroklob 7, croup 2, hagymáz 5, kanyaró 3. A 83 himlőeset közül a 17 sz. cs. és kir. kórházból származik, útról jött 1. A betegek elkülönítése a lehetőségig, a fertőtlenítés, valamint egyéb óvintézkedések, megtéhettek. A lakásokban, ahol a halálesetek előfordultak, úgy a fertőtlenítés, valamint egyéb óvintézkedések minden egyes esetben hatóságilag eszközöltettek. — Közegészségügyi napi kimutatás. A főv. tiszti, főorvosi hivatal jelentése szerint f. hó 31-én a főváros területén a következő betegségek fordultak elő: hagymáz II. kér. 1, V. kér. 1, kórházi 2, himlő II. kér. 1, VI kér 1, kórházi 3, vörheny IV kér. 1, V. kér. 1, VI. kér. 1, VII. kér. 2, VIlI. kér. 2, IX. kér. 3, X. kér. 3, kórházi 2. Kanyaró IX. kér. 1, X. kér. 1. Kórházi beteglétszám: szt.-Rókus kórházban 1354, szt.János kórházban 192. Napi halálozás: I. kér. 3, II. kér. 1, III. kér. 4, IV. kér. 2. „Buda és Pest visszavivása 1686- ban. A kétszázados emlékünnepély alkalmára Budapest fővárosa megbízásából eredeti kútfők alapján írta: dr. Károlyi Árpád.“ A munka 435 lapon nagy negyedrétű kiadásban jelent meg 10 fejezetre osztva 50 képpel, amelyek egykorú emlékek hű másolatait képezik sikerült kivitelben. A művet Budának négy nagy térképe fejezi be, melyek a vár akkori állását és az ostromló hadak elhelyezéseit tüntetik föl részben színes nyomással. I. munkát dr. Károlyi Árpád Budapest főváros megbízásából irta meg s e célból a budapesti, bécsi, berlini és párisi állami levéltárak gazdag anyaghalmazát átkutatta. A vár visszavivása akkor egész Európát foglalkoztatta s innen van, hogy roppant tömeg írott emlék maradt fönn abból a korból. Épen ezért a szerző ezen nagy művében az ostrom létrejöttének történelmét is megírta, amivel azon kor általános történelmének lényeges szolgálatot tett. A szerző előszavában, ahol munkálatairól beszámol, a következő figyelemreméltó vallomást teszi: „Aki e monográfiát olvassa, látni fogja, mily csekély szerepet juttathatok benne a magyaroknak. Nagy baj az, de teljesen ártatlan vagyok benne. Mert mit csináljon a magyar histórikus, ha az ország legelőkelőbb s az ostrom alatt legelső szerepet játszó családainak levéltáraiban semmi följegyzés nem maV. kér. 2, VI. kér. 5, VII. kér. 6, VIli. kér. 5, IX. kér. 2, X. ker. 1, kórházi 14 Halálokok: agy- és idegbajok 3, tüdőgümő 0, tüdővész 6, tüdőláb 2, egyéb égzőszervi bajok 1, vérkeringési bajok 1, gyomorbélhurut 10, egyéb emésztőszervi bajok 1, hagymaz 1, himlő 4, vörheny 2, kanyaró 6, roncsoló torokláb 2, torokgyík 1, vérhas 2, egyéb kórok 9. Fővárosi ügyek. — A bombatéri róm. kath. paplak oly rossz állapoban van, hogy a benne való lakás életveszéllyel jár. A tanács ennélfogva a helyszínen eljárt bizottság javaslatára sürgősen elrendelte, hogy a halaszthatatlan kiigazítások azonnal eszközöltessenek. Az épület végleges helyreállítására vonatkozólag pedig utasította a mérnöki hivatalt, hogy tervet és költségvetést készítsen. — Horvát János tanácsnok szabadságideje lejárván, a közjótékonysági ügyosztály vezetését holnap ismét átveszi. — A Wodianer Moritz-féle alapítvány kamataira, melyek elszegényedett fővárosi iparosoknak adatnak segélyül, a pályázat ma járt le. Összesen 98 kérvény adatott be, ígéreted, szavad, szent esküvésed .. . S mi benned biztunk, hitszegő kezedbe Tettük le nemzetünk éltét, hazánk Szabadságát. .. Láncokban Thököly! (Kirántja kardját.) Haha! Elő te kard, hitvány acél! Te voltál, mely ez áruló fajért küzdél testvérim ellen ! ... El veled! (Eldobja kardját.) Fel, fel, barátim! Bűn most a halasztás ... Nagy harcra készül az egész világ, s a csatasorban mi leszünk az elsők. Csalódott szivünk szörnyű bosszújával. (Gáborhoz.) Új kard jön oldalamra .. . hallod-e Barát, ha van hatalmad az egektől Áldásra és átokra, jer velem, Szenteld meg kardomat, mondj oly imát Reéja, hogy halott kezemben is Villámként sújtson minden hitszegőt. ____________________(EL)______________ A visszafoglalás története. — Dr. Károlyi Árpád könyve. — Csak imént említettük föl a „Monumenta Vaticana“ II. kötetének megjelenését, mely a Budavár visszafoglalására vonatkozó vatikáni okleveleket hozza Fraknói Vilmos bevezetésével. Ma már megjelent a visszafoglalásról szóló teljes történelmi munka a következő cím alatt áradt fönn“.* A roham. A könyv X. fejezetéből, mely Buda bevételéről szól (1686. szept. 2.), mutatvány gyanánt kiemeljük az utolsó roham leírását. „Délután 5 óra előtt valamivel megszűnt az A porosz katonai küldöttség, mely a német császár rendeletéből a Budavár felszabadításának kétszázados évfordulója alkalmából rendezendő ünnepélyességeken részt fog venni, a tegnap esti vonattal érkezett Budapestre. Berlinből tegnap reggel utaztak el a küldöttség következő tagjai: Schlichting altábornagy, az első testőrgyaloghadosztály parancsnoka, Etzdorf ezredes, a trónörökös nevét viselő első kelet-porosz gránátos-ezred parancsnoka, Kalkstein százados a Sándor cár nevét viselő testőrezrednél, Dobna gr. százados, Ceru 11 alezredes és Koka Milovanovics alezredes. Bécsben csatlakoztak hozzájuk: Wedel gróf ezredes és Marquis de Ponge ezredes. A kilences küldöttség este kilenc óra után érkezett meg az osztrák-magyar államvasutak budapesti pályaházába, hol Reseh ezredes, a király ő felségének szárnysegéde, Ráth Károly fő- és Gerlóczy Károly polgármester és a rendőrség képviselője fogadták. Ráth főpolgármester üdvözölte őket, mire a küldöttség tagjai köszönetüket fejezték ki és Resch szárnysegéddel együtt, ki a fővárosban való nehény napi tartózkodásuk alatt kalauzuk lesz, a „Hungária“ szállodában levő lakásukra kocsiztak. * A holnap, szept. 1-én tartandó diszülésen Kolozsmegye Hosszu József állami főszámvevőségi alelnökkel és Halmágyi Sándor budapesti kir. táblai bíróval képviselteti magát. — Zágráb városa két tanácsosát küldi az ünnepélyekre, u. m. Radovinácz és Hudovszky urakat Kálnoky gr. külügyminiszter, mivel súlyosabb lábsérülése folytán a szobát kénytelen őrizni, az ünnepélyekben részt nem vehet összes várfalakat kilenc ütegből lövő 40 ágyú bőgése. Ünnepélyes csend állott be: a borzasztó vihar előjele. Félóra múlva, épen 5 órakor, megdördült a Kis-Svábhegy lejtőiről a rohamra hívó hat ágyúlövés; Croy Károly Jenő herceg táborszernagy a sarki rondella tövénél, Schöning a bal kurtinánál és Serényi Károly a szarvastéren kiröpiték kardjukat a nyugtalan hüvelyből s — ha isten velünk ki ellenünk ? rohamra indult a harcvágytól égő hadi nép. A roham rövid, de véres volt. A rőzselépcsőkről az esztergomi rondella gerendaboltjára hágott középső rohamoszlopnak csak egy-két lépést kelle tennie, hogy a török cölöpsort elérhesse. A gránátosok bevetették gránátjaikat, nyomukba jöttek a fürge hajdúk magyar tisztjeik, így a többi közt Törvényesi Fiáth János vezetése alatt s egy csomó bátor önkéntes, hogy a félig ledöntött cölöp-kerítésen egy merész ugrással benn teremjenek, de a janicsárok irtózatos sortüze megálltta a vakmerőket Egy pillanat alatt ide futott össze a törökség szine-java s mire a lövés füstje eloszlott, megvillant az 5—6 sor cölöp tetején az egymást biztató janicsárok suhogó szablyája s szivet spékelő lándzsája. Oly emberfölötti elszántsággal védte e kényes pontot a törökség, hogy a gránátosok, a hajdúk s az önkéntesek nagyobb része elhullott csapásai alatt s a rohamoszlop hős vezére, báró d’ Asti Mihály alezredes is két golyótól s több lándzsadöféstől találva összerogyott, hogy nehány nap múlva PESTI HÍRLAP 1886. szeptember 1. Budavár visszavételének emlékünnepe. Bécs város törvényhatóságának tagjai ma d. u. 4 óra 40 perckor érkeztek meg az osztrák-magyar államvasúton a holnapi ünnepélyességekre. A pályaudvaron a vendégeket várták Gerlóczy Károly és Kada Mihály alpolgármesterek, Czettner Ede, Scheich Károly, Radocza János, Prückler Ignác, Böhm Lajos főv. bizottsági tagok, Haberhauer János tanácsos, Kullmann Lajos V. kerületi jegyző. A vonat érkezte előtt a pályaudvarra jött dr. Glossi, Bécs város könyvtárnoka, ki tegnap este érkezett meg, hogy az érkezőknek lakásról gondoskodjék. A megérkező vonalról a vendégeket éljenzéssel fogadták. A küldöttség következő tagokból áll: Steidl Henrik bécsi alpolgármester, dr. Leitler elnöki titkár, Batman városi igazgató, Gerhardus, Kugler, Baecker, dr. Borschke közési tanácsosok. Gerlóczy alpolgármester üdvözlésére Steidl Henrik rövid beszédben adott kifejezést a fölölti örömének, hogy nekik jutott a szerencse Bécs városát a végbemenendő ünnepélyességén képviselni s ezen szívélyes fogadtatásban csakis ama benső viszonynak látja újabb jelét, mely a két testvérváros közt már régóta fennáll. A vendégek az elhangzott éljenzés után kocsira ültek és különböző szállodákba hajtattak. *