Pesti Hírlap, 1886. szeptember (8. évfolyam, 242-271. szám)

1886-09-01 / 242. szám

a hasznos iratok, melyeknek tartalma megfeleljen az igazságnak és elősegítse a jó erkölcsöket. — Jól tud­juk, hogy ezen dicséretre méltó és hasznos célra már néhány társulat jött létre s nem sikertelenül műkö­dik. Nagyon óhaj­juk tehát, hogy e társulatok mind számban szaporodjanak, mind napról-napra bővebben gyümölcsözzenek. Azt is akarjuk, hogy buzdítsatok mindenkit, különösen azokat, akik másokat tudomány­ban, vagyonosságban, méltóságban, tekintélyben fe­lülmúlnak, hogy mindenütt és mindenkor, a magán­életben épen ú­t, mint a nyilvánosság előtt, kiváló gondot fordítsanak a vallásra erélyesen védjék a ti vezérletetek mellett az egyház ügyét, s ne vonakod­janak segélyezni, gyarapítani mindazt, a­mi a ka­­tholikus ü­gy előmozdítására létesült vagy létesülni fog. Hasonlóképen szembe kell szálni azon csalékony balvéleményekkel, melyeket az egyéni becsület vé­delmére fonákul gondoltak ki, s melyek a keresztény hit és erkölcs parancsaival teljesen ellenkeznek, és sok veszedelem- és bűnténynek utat nyitnak. — Végül kitartóan s minden erővel kell küzdeni a nem tisztes társulatok ellen, melyeknek mételyét el kell távolítani minden eszközzel, név szerint azokkal, me­lyeket más körlevelünkben jeleztünk s azt akarjuk, hogy ez ügyre annál nagyobb gondot fordítsatok, mennél erősebbek itt számban, vagyonban, hatalom­ban e nemű társulatok. — Ezeket akartuk, Tiszte­lendő Testvérek, szeretettől ösztönöztetve nektek inni, — s él bennünk a bizalom, hogy szavainkat az egész magyar nemzet készséges engedelmességgel fogja fogadni. — Őseiteknek a félelmetes ellenség fölött, Budánál oly dicsőn kivívott győzelme nemcsak a harci vitézségnek tulajdonítandó, hanem a vallás erejének is, mely valamint kezdetben országtok ha­talmának és nagyságának szülője volt, úgy a jövőre nézve a hazán belül a jólétnek, a haza határain túl a dicsőségnek záloga . Hogy e dicsőség, e jó ét nektek Isten anyjának a Boldogságos Szent Szűznek esedezése által, kinek oltalmába Magyarország föl­­ajánltatott s kitől nevét is nyeré, osztályrészül jus­son, szívből kívánjuk ; s ugyanez okból buzgón kér­jük Szent István pártfogását, aki országtokat a jóté­temények minden nemével ékesité és gyarapitá s mi­ként bizton reméjük, arra kegyelmesen tekint le az égből s megvédi azt hatalmas pártfogásával. E reményben szivünk teljéből adjuk az Urban Reátok, Tisztelendő Testvérek, egyenkint, papság­tokra és összes népetekre a menyei adományoknak zálogát, atyjai jóakaratunknak jelét, apostoli ál­dásunkat. Kelt Rómában, Szent Péternél 1886. augusztus 22-én, pápaságunk kilencedik évében. XIII. Leo pápa: — Tanítónők alkalmazása. A tanács ideiglenesen a következő tanítónőket alkalmazta a jövő tanévre: Szentkirály­ Emma, Ruszter Emma, Veres Józsa, Csengeri Lenke, Schneider Ilona, Virágh Anna, Dienes Mária, Haner Julia, Szokolay Mária, Hechil Irma, Szaturán Irén, Bauer Mária, Novák Irma, Molnár Lujza, Hoffmann Gizella, Stern Sarolta, Vincze Margit, Márkus Irma Pervitz Ottilia, Rokonfy Emma, Fröbsich Erzsébet, Szloup Irma, Kovács Etelka és Kovács Mária.­­ A pénzügyi és gazdasági bi­zottság ma délelőtt ülést tartott, a­melyen Kada Mihály alpolgármester elnökölt. Első sorban megtar­tatott az árverés az V. kér Markó és Koháry-utcák sarkán levő tüzifatelek bérbeadására s a VI kér. Ferdinánd hidi raktárak bérletére. Az előbbire nézve Singer Jakab ajánlata 202 írttal, az utóbbira Spiller Miklós ajánlata 501 frttal fogadtatott el.­­ A hirde­tési oszlopok szátuítása és fölállítására utóbb érke­zett ajánlatokat a kiküldött albizottság megvizsgál­ván, azokat elvetendőknek találta. A­mi a főváros által e tárgyban gyakorlandó monopóliumot illeti, ez iránt megkérdeztetik a jogügyi bizottság. Raksányi Gyula mérnök kérvényileg kereste meg a főv. taná­csot az iránt, hogy a Duna-jobbpart általa készítet domborművű térképét vegye meg. A pénzügyi és gazdasági bizottság, tekintve a térkép művészi kivi­telét, ajánlja, hogy vetessék meg 1200 frtért. A gá­­csi post­tgyár-társaság kérvényt intéz a tanácshoz a főváros házi szükségletére szóló szállítási szerző­dés meghosszabbítása tárgyában. A pénzügyi és gaz­dasági bizottság árlejtést javasol e tárgyban kitüzetni s ajánlja, hogy a versenyben való részvételre az er­délyi posztógyárosok is hivassanak föl. — Szőnyegre került újra — ki tudja hányadszor! — az új köz­temetőhöz vezető vasút kérdése is. A pénzügyi és gazdasági bizottság tagjai abban mindannyian egyet­értenek, hogy a dolog sürgős elintézést kíván s épít­tessék ki bár a vonal akárki által is, de ennek mielőbb meg kell történni. Egyelőre albizottságot küldtek ki, amely az ügyet tanulmányozza s 14 nap alatt jelentést tesz. — Égető szükséget képez a vá­rosligeti tó tükrének s a tó vizét levezető ároknak tisztítása is. A zöldszinüi víztükör fölfrissítése épen 1187 forintba kerül s a költség a városliget és nyil­vános sétaterek rendezésére a f. évre fölvett 40,000 írtból fog vétetni.­­ A fővárosi tiszti főorvos jelen­tése a heveny-ragályos károk állásáról aug. hó 20-tól aug. hó 27 ig. a) Betegedés. Himlő 83, vör­­heny 86, roncsoló toroklob 16, croup 4, hagymáz 18, kanyaró 23. b) Halálozás. Himlő 25, vörheny 20, roncsoló toroklob 7, croup 2, hagymáz 5, kanyaró 3. A 83 himlőeset közül a 17 sz. cs. és kir. kórházból származik­­, útról jött 1. A betegek elkülönítése a lehetőségig, a fertőtlenítés, valamint egyéb óvintézke­dések, megtéhettek. A lakásokban, a­hol a halálese­­tek előfordultak, úgy a fertőtlenítés, valamint egyéb óvintézkedések minden egyes esetben hatóságilag eszközöltettek. — Közegészségügyi napi kimuta­tás. A főv. tiszti, főorvosi hivatal jelentése szerint f. hó 31-én a főváros területén a következő betegsé­gek fordultak elő: hagymáz II. kér. 1, V. kér. 1, kór­házi 2, himlő II. kér. 1, VI kér 1, kórházi 3, vör­heny IV kér. 1, V. kér. 1, VI. kér. 1, VII. kér. 2, VIlI. kér. 2, IX. kér. 3, X. kér. 3, kórházi 2. Kanyaró IX. kér. 1, X. kér. 1. Kórházi beteglétszám: szt.-Ró­kus kórházban 1354, szt.­János kórházban 192. Napi halálozás: I. kér. 3, II. kér. 1, III. kér. 4, IV. kér. 2. „Buda és Pest visszavivása 1686- ban. A kétszázados emlékünnepély alkalmára Buda­pest fővárosa megbízásából eredeti kútfők alapján írta: dr. Károlyi Árpád.“ A munka 435 lapon nagy negyedrétű kiadás­ban jelent meg 10 fejezetre osztva 50 képpel, ame­lyek egykorú emlékek hű másolatait képezik sike­rült kivitelben. A művet Budának négy nagy térképe fejezi be, melyek a vár akkori állását és az os­tromló hadak elhelyezéseit tüntetik föl részben színes nyomással. I. munkát dr. Károlyi Árpád Budapest fővá­ros megbízásából irta meg s e célból a budapesti, bécsi, berlini és párisi állami levéltárak gazdag anyaghalmazát átkutatta. A vár visszavivása akkor egész Európát foglalkoztatta s innen van, hogy rop­pant tömeg írott emlék maradt fönn abból a korból. Épen ezért a szerző ezen nagy művében az ostrom létrejöttének történelmét is megírta, amivel azon kor általános történelmének lényeges szolgála­tot tett. A szerző előszavában, a­hol munkálatairól be­számol, a következő figyelemreméltó vallomást teszi: „A­ki e monográfiát olvassa, látni fogja, mily csekély szerepet juttathatok benne a magyaroknak. Nagy baj az, de teljesen ártatlan vagyok benne. Mert mit csináljon a magyar histórikus, ha az ország leg­előkelőbb s az ostrom alatt legelső szerepet játszó családainak levéltáraiban semmi följegyzés nem ma­V. kér. 2, VI. kér. 5, VII. kér. 6, VIli. kér. 5, IX. kér. 2, X. ker. 1, kórházi 14 Halálokok: agy- és idegbajok 3, tüdőgümő 0, tüdővész 6, tüdőláb 2, egyéb égzőszervi bajok 1, vérkeringési bajok 1, gyomorbélhurut 10, egyéb emésztőszervi bajok 1, hagymaz 1, himlő 4, vörheny 2, kanyaró 6, ron­csoló torokláb 2, torokgyík 1, vérhas 2, egyéb kó­rok 9. Fővárosi ügyek. — A bombatéri róm. kath. paplak oly rossz állapo­ban van, hogy a benne való lakás életveszéllyel jár. A tanács ennélfogva a helyszínen eljárt bizottság javaslatára sürgősen elrendelte, hogy a halaszthatatlan kiigazítások azonnal eszközöltesse­nek. Az épület végleges helyreállítására vonatkozólag pedig utasította a mérnöki hivatalt, hogy tervet és költségvetést készítsen. — Horvát János tanácsnok szabadságideje lejárván, a közjótékonysági ügyosztály vezetését hol­nap ismét átveszi. — A Wodianer M­orit­z-f­éle alapít­vány kamataira, melyek elszegényedett fővárosi ipa­rosoknak adatnak segélyül, a pályázat ma járt le. Összesen 98 kérvény adatott be, ígéreted, szavad, szent esküvésed .. . S mi benned biztunk, hitszegő kezedbe Tettük le nemzetünk éltét, hazánk Szabadságát. .. Láncokban Thököly! (Kirántja kardját.) Haha! Elő te kard, hitvány acél! Te voltál, mely ez áruló fajért küzdél testvérim ellen ! ... El veled! (Eldobja kardját.) Fel, fel, barátim! Bűn most a halasztás ... Nagy harcra készül az egész világ, s a csatasorban mi leszünk az elsők. Csalódott szivünk szörnyű bosszújával. (Gáborhoz.) Új kard jön oldalamra .. . hallod-e Barát, ha van hatalmad az egektől Áldásra és átokra, jer velem, Szenteld meg kardomat, mondj oly imát Reéja, hogy halott kezemben is Villámként sújtson minden hitszegőt. ____________________(EL)______________ A visszafoglalás története. — Dr. Károlyi Árpád könyve. — Csak imént említettük föl a „Monumenta Va­ticana“ II. kötetének megjelenését, mely a Budavár visszafoglalására vonatkozó vatikáni okleveleket hozza Fraknói Vilmos bevezetésével. Ma már megjelent a visszafoglalásról szóló teljes történelmi munka a következő cím alatt á­radt fönn“.* A roham. A könyv X. fejezetéből, mely Buda bevételé­ről szól (1686. szept. 2.), mutatvány gyanánt kiemel­jük az utolsó roham leírását. „Délután 5 óra előtt valamivel megszűnt az A porosz katonai küldöttség, mely a német császár rendeletéből a Budavár felszabadí­tásának kétszázados évfordulója alkalmából rende­zendő ünnepélyességeken részt fog venni, a tegnap esti vonattal érkezett Budapestre. Berlinből tegnap reggel utaztak el a küldöttség következő tagjai: Schlichting altábornagy, az első testőrgyalog­­hadosztály parancsnoka, Etzdorf ezredes, a trón­örökös nevét viselő első kelet-porosz gránátos-ezred parancsnoka, Kalkstein százados a Sándor cár nevét viselő testőrezrednél, Dobna gr. százados, C­e­r­u 11­­ alezredes és Koka Milovanovics alezredes. Bécsben csatlakoztak hozzájuk: Wedel gróf ezredes és Marquis de P­o­n­g­e ezredes. A ki­lences küldöttség este kilenc óra után érkezett meg az osztrák-magyar államvasutak budapesti pályahá­zába, hol Reseh ezredes, a király ő felségének szárnysegéde, Ráth Károly fő- és Gerlóczy Károly polgármester és a rendőrség képviselője fogadták. Ráth főpolgármester üdvözölte őket, mire a küldött­ség tagjai köszönetüket fejezték ki és Resch szárny­segéddel együtt, ki a fővárosban való nehény napi tartózkodásuk alatt kalauzuk lesz, a „Hungária“ szál­lodában levő lakásukra kocsiztak. * A holnap, szept. 1-én tartandó diszülésen Ko­­lozsmegye H­o­s­s­z­u József állami főszámvevőségi alelnökkel és H­a­l­m­á­g­y­i Sándor budapesti kir. táblai bíróval képviselteti magát. — Zágráb városa két tanácsosát küldi az ünnepélyekre, u. m. R­a­d­o­­vinácz és Hudovszky urakat K­á­l­n­o­ky gr. külügyminiszter, mivel súlyosabb lábsérülése folytán a szobát kénytelen őrizni, az ün­nepélyekben részt nem vehet­ összes várfalakat kilenc ütegből lövő 40 ágyú bő­­gése. Ünnepélyes csend állott be: a borzasztó vihar előjele. Félóra múlva, épen 5 órakor, megdördült a Kis-Svábhegy lejtőiről a rohamra hívó hat ágyúlövés; Croy Károly Jenő herceg táborszernagy a sarki ron­della tövénél, Schöning a bal kurtinánál és Serényi Károly a szarvas­téren kiröpiték kardjukat a nyugta­lan hüvelyből s — ha isten velünk ki ellenünk ? ro­hamra indult a harcvágytól égő hadi nép. A roham rövid, de véres volt. A rőzselépcsőkről az esztergomi rondella ge­renda­boltjára hágott középső rohamoszlopnak csak egy-két lépést kelle tennie, hogy a török cölöp­sort elérhesse. A gránátosok bevetették gránátjaikat, nyomukba jöttek a fürge hajdúk magyar tisztjeik, így a többi közt Törv­ényesi Fiáth János vezetése alatt s egy csomó bátor önkéntes, hogy a félig le­döntött cölöp-kerítésen egy merész ugrással benn teremjenek, de a janicsárok irtózatos sortüze meg­álltta a vakmerőket Egy pillanat alatt ide futott össze a törökség szine-java s mire a lövés füstje eloszlott, megvillant az 5—6 sor cölöp tetején az egymást biztató janicsárok suhogó szablyája s szivet spékelő lándzsája. Oly emberfölötti elszántsággal védte e kényes pontot a törökség, hogy a gránátosok, a hajdúk s az önkéntesek nagyobb része elhullott csapásai alatt s a rohamoszlop hős vezére, báró d’ As­ti Mihály alezredes is két golyótól s több lándzsadö­féstől találva összerogyott, hogy nehány nap múlva PESTI HÍRLAP 1886. szeptember 1. Budavár visszavételének emlékünnepe. Bécs város törvényhatóságának tagjai ma d. u. 4 óra 40 perckor érkeztek meg az osztrák-magyar államvasúton a holnapi ünnepé­lyességekre. A pályaudvaron a vendégeket várták Gerlóczy Károly és Kada Mihály alpolgármesterek, Czettner Ede, Scheich Károly, Radocza János, Prück­­ler Ignác, Böhm Lajos főv. bizottsági tagok, Haber­­hauer János tanácsos, Kullmann Lajos V. kerületi jegyző. A vonat érkezte előtt a pályaudvarra jött dr. Glossi, Bécs város könyvtárnoka, ki tegnap este érkezett meg, hogy az érkezőknek lakásról gondos­kodjék. A megérkező vonalról a vendégeket éljenzés­sel fogadták. A küldöttség következő tagokból áll: Steidl Henrik bécsi alpolgármester, dr. Leitler elnöki titkár, Batman városi igazgató, Gerhardus, Kugler, Baecker, dr. Borschke kö­zési tanácsosok. Gerlóczy alpolgármester üdvözlésére Steidl Henrik rövid be­szédben adott kifejezést a fölölti örömének, hogy ne­kik jutott a szerencse Bécs városát a végbemenendő ünnepélyességén képviselni s ezen szívélyes fogadta­tásban csakis ama benső viszonynak látja újabb je­lét, mely a két testvérváros közt már régóta fennáll. A vendégek az elhangzott éljenzés után kocsira ültek és különböző szállodákba hajtattak. *

Next