Pesti Hírlap, 1887. január (9. évfolyam, 1-30. szám)

1887-01-10 / 9. szám

a által sújtotta. Romako házassága nem volt boldog. Kilenc év előtt elvált nejétől, ki most Doeninges fes­tővel él Casertában. Romako abbahagyta olaszországi tanulmányait, hogy családi boldogtalanságának, szín­helyétől távol, Bécsben éljen. Három leányát, Júliát, Matildot és Marit nagyanyjuknál, egy beteges öreg­asszonynál volt kénytelen hagyni. Julia nemrég eltá­vozott tőlük. Matild és Mari feltűnően szép és szel­lemes leányok voltak, s mindketten értettek a zené­hez és a festészethez is, de hiányzott szükséges is­kolájuk, mely igazi művésznőkké képezte volna őket. Egyszersmind a nőemancipáció heves szószólóinak ismerték őket, excentrikusok is voltak, a­nélkül, hogy jó hírnevükön csorba esett volna. Az utóbbi időkben viszonyaik, melyekben éltek, mindig nyomasztóbbak lettek. Eleinte Vousittart bankár segélyezte őket, utóbb azonban megvonta tőlük segélyét s a leányok nagyapjukkal együtt mindjobban merültek a nyo­morba és ínségbe. Ehhez járult, hogy Matild, mély vonzalmat érzett Alceste Armoni fiatal építész iránt, ki a szép leányt szintén szerette, anélkül, hogy egyesülésükre kilátás lett volna. E reménytelen hely­zetben a szerelmesek elhatározták, hogy meg fognak közösen halni s ez elhatározásukban a fiatalabb nő­vér is részt akart venni. Folyó hó 6-dikére virradó éjjel történt meg a háromszoros öngyilkosság Matild szobájában, széngáz belélegzése által. Minthogy két napig nem látták őket, azt hitték róluk, hogy — mint máskor — most is eltávoztak Rómából né­hány napra. Végre a szállásadónő kinyittatá Matild szobáját s ott találták a három halottat. Matild ked­vesével egy ágyon, Mari pedig mellettük egy szófán feküdt. Egy asztalon levelek voltak Romako Júliá­nak, Armoni egyik barátjának és Vonsittart bankár­nak címezve. — E szomorú eset Bécsben is nagy feltűnést keltett. Romako, ki három év előtt örököl­vén, döblingi műtermét fölhagyta, hogy Svájcban te­lepedjék meg, mintegy félév óta ismét B­écsben van s a bécsi művészek legismertebbjei közé tartozik.­­ (Kórházak túlzsúfoltsága.) A fővárosi közkórházak annyira zsúfolva vannak betegekkel, hogy a felvétel egészen meg van akadva s a jelent­kező betegeket egyik napról a másikra kell utasítani, hogy a kimenők helyét elfoglalhassák. A betegek sza­porodását főképen a téli hideg időjárás okozza, mely különösen az alsóbb néposztály körében nagy nyo­mort idéz elő. Sem lakásuk­, sem ruházatuk, sem rendes élelmezésük nem lévén, elcsigázott testük ked­vező talaja mindenféle nyavalyáknak. E mellett a vi­dék is özönnel ontja szerencsekereső nyomorultjait a fővárosba. A­kiket az ínség s elemi csapások tönkre tettek, a fővárost tekintik az ilumuknak, ide seretle­nek munkát keresni, hogy a telet áthúzhassák. Re­ményeikben azonban rendesen csalatkoznak, nyomo­rognak, elbetegesednek,­­ csak a kórházak lakóinak számát növelik. Jelenleg 5 főváros balparti kórházai­ban 1945 beteget ápolnak, még pedig a Rókusban 1179, az új kórházban 580 s a barakban 186 fekszik.­­ (Az „Ország-Világ“) 2-ik száma úgy ar­­tisztikus mint szellemi részében rendkívül gazdag tartalommal jelent meg. A közlemények sorát Abo­­nyi Cs. Árpád pályanyertes elbeszélésének, a „Füst­nek második közleménye nyitja meg, ezt követi La­martine költeménye „A tó" Rádió Antal fordításában, továbbá „Bla Szegedin“ Liptai Kornél dicséretet nyert tárcája, Garami Esztertől „Egy plébános napló­jegyzeteiből“, „Apró­ tersek“ a román királynétól, „Fe­hér lap“ elbeszélés Justh Zsigmondtól, „A Zsuzsink !“ regény Tolnai Lajostól, „Helén“ elbeszélés Reviczky Gyulától, „Vadászaton“ tárca Adorján Sándortól, A hétről Székely Huszártól stb. A képek közt rendkí­vül érdekesek a Mikádóból, melyet folyvást nagy­­érdeklődés közt adnak a népszínházban, 10 alak, sa­játos japán kosztümjökben Strensky felvételei után, továbbá „Egy kis hallgatódzás“ nagyobb szabású sza­­lonkép, „A párisi nő“ Kaulbach Ágosttól, „Temetés után“ Margitay Tihamértól s több genre-kép. Kifi­zetési föltételek: január—decemberre 10 frt, jan.— júniusra 5 frt, július—szeptemberre 2 frt 50 kr, jul. —decemberre 5 frt. A Pesti Hírlappal együtt: egész évre 22 frt, félévre 11 frt, negyedévre 5 frt 50 kr, egy bóra 1 frt 90 kr. Az előfizetési pénzek a Pallas irodalmi és nyomdai részvénytársasághoz küldendők, Kecskeméti-utca 6 szám, vagy a Pesti Hírlap kiadó­­hivatalába Nádor-utca 7 sz.­­ (Rövid hírek.) A Táncsics-szobor költ­ségeinek fedezésére a párisi magyar egylet 20 és fél frankot küldött a bizottság elnökéhez. Az elnökség felkéri a gyűjtőiv tartókat, hogy azokat február 15-ig küldjék be. A központi Táncsics-bizottság hétfőn este 8 órakor az elnök zerge-utcai lakásán ülést tart.­­ A „Hiáramaros“ című hírlap kötelékéből kilé­pett Sz. Örlőssy Ferenc a mai nappal új lapot indít meg „Máramarosi Lapok“ címén. Az uj lap heten­ként egyszer, politikai tartalommal fog megjelenni s a megye hivatalos lapja leend. — Kitűnt csendőr őrsvezető. Vadász községben rendszeresített csend­őrség őrsparancsnoka december 27-én teljes fel­szerelésével elhagy­ta őrállomását s azóta se­hol sem bírják felkutatni. Távozása után írást találtak asztalán, melyben az a rövid megjegy­zés állt, hogy többé ne várják vissza. Valószínű­nek tartják, hogy öngyilkosságot követett el, mert hivatalát rendetlenségben találták. — 15 nap alatt 5 medve. Székely atyafiak Csikban 15 nap alatt­ öt garázdálkodó mackót küldtek a medve-menyországba. E hó 2-án a csikszentdomoko­­siak két hatalmas állatot ejtettek el, s ugyanaznap a csikszentkirályiak terítettek le egy nagy anya­medvét.­­ A magyar mérnök és építész-egylet ma és középítési szakosztálya e hó 3­ikán ülést tartott, a­mely alkalommal Nendtvich Gusztáv olvasott érteke­zést „Épitőművészeti életünkről“. — A házépítő tisztviselők szövetkezete évi közgyűlésének megtar­tását a választmány 1. január hó 30-ára tűzte ki. — Gyermek-egészségügyi kiállítás. A francia szak­emberek dr. Chassaing elnöklete alatt ez évben ki­állítást rendeznek Párisban a gyermek-egészségügyre vonatkozó tárgyakból. E kiállítás, melynek ipari, tu­dományos és gyakorlati jellege lesz, ez évi máj. 1-én nyittatik meg s ki fog terjedni mindazon tárgyakra és termékekre, a­melyek a 12 éven aluli gyermekek egészségügyére vagy nevelésére vonatkoznak.­­ A „Budapesti szépirodalmi kör“ a f. évi január hó 16-án (vasárnap) d. u. 4 órakor tartja a II. ker. medve-utcai községi elemi népiskola tanácskozóter­mében évi tisztújító rendes közgyűlését.­­ (Rendőri hírek.) Öngyilkossági kí­sérlet. Tegnap éjjel 11 óra tájban az eskütétről egy fiatal leány öngyilkossági szándékból a Dunába ugrott. Két hajóslegény azonban utána evezett, élve kihúzták a vízből és átadták egy rendőrnek, ki be­vitte a Rókus-kórházba. Zsebében levélpapírra írva a következő sorokat találták: „A nevem Szűcs Mária, római katholikus vagyok, születtem 1872. év január 10-én Budapesten. Öngyilkos azért lettem, mert meg­untam az életemet.“ A fiatal leány mint cseléd szol­gált a fővárosban. — Kéménytüz. Tegnap este 7 órakor a népszinház-utcából nagy tüzet jelentettek a tüzőrségnél. A VIII. ker. tüzőrség azonnal kivonult, szerencsére azonban csak kéménytüzet talált a nép­­szinház-utca 19. számú házban s igy csakhamar vissza is vonulhatott. — (Időjárás.) Európában a depresszió (747— 750) a kontinens nyugati, a nagy légnyomás (762— 767) annak keleti részében van. Az idő részint de­rűs, részint változó felhőzetű, itt-ott csapadékkal, éjjel többnyire fagygyak Hazánkban keleties, részben nyu­gatias, mérsékelt szelek mellett, a hőmérséklet álta­lában kisebb, a légnyomás mindenütt nagyobb lett. Az idő derült, éjjel többnyire fagyos, csak az északi Kárpátok körül melegebb. Csapadékok gyéren, inkább a keleti félben voltak. — Kilátás a jövő időre: Észak­keleten derűs, délnyugaton változó, éjjel többnyire fagyos időt várhatni, délnyugoton itt-ott csapadékkal. PESTI HÍRLAP 1887. január 1­. Táviratok: Fiume, január 9. Csottának, Fiume po­­destájának az ő felsége által adományozott Szt. Ist­ván rendjelet Zichy Ágost kormányzó ma délelőtt 11 órakor adta át. Ez ünnepélyre teljes számban meg­jelentek a városi képviselők s az állami hivatalok főnökei. Zichy Ágost gr. hatásos b­eszédében kie­melte a podesta fényes érdemeit, nevezetesen a ko­lera idején tett kiváló szolgálat. Csod­a megille­­tődve kérte a kormányzót, hogy köszönetét tolmá­csolja a trón előtt. Vol­osca, jan. 9. Rudolf trónörök­ö3 és Stefá­nia trónörökösné tegnap este elutaztak Abbáziából. A lakosság és a fürdővendégek lelkesen üdvözölték a távozó magas vendégeket. Ez alkalommal Abbáziát és Voloscát fényesen kivilágítot­ták. Lino, jan. 9. Hoschstetter Katalin szivarárusnő gyilkosát még tegnap, kevéssel a tett elkövetése után sikerült elfogni. A gyilkos: Schaeffer András utász­katona. Az elrabolt pénzösszeget, mely valamivel több négy forintnál, még megtalálták nála. A bolgár küldöttség Párisban. Pázis, január 9. A bolgár küldöttség tagjai egy hírlapíróval folytatott beszélgetésük folyamán ki­jelentették, hogy nem idegenkednek attól, hogy Oroszország praeponderanciát gyakoroljon Bulgáriá­­ban, azonban meg akarják védeni ama jogokat, melyeket az alkotmány biztosít számukra. A bol­gár nép ellenséges hangulattal viseltetik a min­­gréliai herceg iránt, azonban Oroszország ke­zeiből elvállalna bármely más, Európa által el­fogadott fejedelmet, ki méltóan képviselhetné Bul­gáriát. A küldöttség tagjai óhajtják, hogy Fran­ciaország készítse elő a talajt az Oroszország­gal való kiegyezés számára, de követelik, hogy Oroszország vagy a régensség, vagy pedig a szobrán fe fentartásába beleegyezzék. A küldöt­tek sejtetni engedték, hogy Battenberg Sándor herceg párthívei annak újból megválasztását idézhetnék elő, ha Oroszország a mingréfiai her­ceg jelöltségénél megmaradna, vagy pedig ha Orosz­ország oda juttatná a dolgokat, hogy a régensség és a szobrante elűzennék. A bolgár küldöttek valószínű­leg szerdán vagy csütörtökön utaznak Rómába — onnan pedig Bukarestbe és Konstantinápol­yba in­dulnak. Páris, jan. 9. Flourens miniszter ma dél­előtt fogadta a bolgár küldöttség tagjait. A kihall­gatás, melynél a külügyminisztérium politikai ügyeinek igazgatója Charmes is jelen volt, egy óra hosszat tartott. A kihallgatás folyamán Grekov részle­­letezte ama viszonyokat, melyek között a bolgár kormány megalakult, utalt a különféle fordula­tokra, melyeken átment és ama nehézségekre, me­lyekkel a kormánynak jelenleg küzdenie kell. A kor­mányzóság teljesen tisztában van saját helyzeté­vel, fel tudja fogni Európa helyzetét is s el van tö­kélve, hogy a helyzetből való szabadulást lehetővé tegye, mindazon engedményekhez hozzájárulni, melyek Bolgáror­szág függetlenségével megférnek. Azonban nem tartja elfogadhatónak a mingreliai herceg kijelölését a fejedelmi trónra, mert ez a jelöltség nem nyújt elegendő biztosítékot az or­szág függetlenségének fentartására vonatkozólag, a­mire pedig az országnak joga van. A miniszter válaszában hangsúlyozta, hogy a küldöttséget csak magánfogadtatásban részesítheti, miután f­ormaszerű megbízatással bí­róknak nem tekintheti őket. Bolgárország belügyei­­ben független ugyan, de nemzetközi viszonyai te­kintetében a portának van alárendelve, mely egyedül van hivatva Bolgárország nevében szólni. Francia­­ország a szerződéseket sokkal inkább tisztelet­ben tartja, és az ottomán birodalom integritásá­nak épségben tartását is sokkal inkább óhajtja, mintsem hogy e szabályok alól kivonhatná ma­gát. A miniszter továbbá őszinte rokonszenvét fejezte ki Bolgárország iránt és sajnálatát kínos helyzete fölött; azt hiszi azonban, hogy az elő­sorolt nehézségek elhárítására nézve az lenne a legcélszerűbb, ha teljes méltány­lásban részesítenék Oroszország ér­­z­elme­it, mely országnak Bulgária létét köszön­heti és magát ez érdeket szem előtt tartva, haj­landóknak mutatkoznának némely engedményre. Nem az ő (Flourens) dolga, hogy akár az egyik, akár a másik jelöltségről nyilatkozzék, mi különben is korai lenne, de tán mégis sajnálatos, hogy a régensség föltétlenül el­lenzi a mingréliai herceg jelölését. Egyébiránt bármely rokonszenvet érdemel is Bul­gária, Franciaországnak m­i­n­d­e­n­ek­el­ő­tt Európa közérdekét kell szem előtt tartania s ez­ a béke. Ismételten csak oly eszközt s módot ajánl, mely a leggyor­sabban és a legbiztosabban vezet a megoldáshoz. A küldöttség szónoka erre azt válaszolt, hogy a bolgár kormány is óhajtja az európai béke megóvását, azért mondott le Battenberg Sándor hg újból való kijelöléséről. De hát 11 e­m lehetne-e a Battenberg jelöltségén és a min­­gréliai hercegen kívül egy másik kombi­nációt tervezni és nem nyújthatnának-e az e kérdésben nem érdekelt hatalmak segédke­zet arra, hogy e kombinációra ráakadjanak? A külügyminiszter válaszában kijelente, hogy Törökország kivételével, egyetlenegy hatal­masságnak sincs arra mandátuma. Franciaor­szágnak nincs oka e kérdésben külön szerepre válalkozni, s csak ö­n megoldást pártolhat, me­lyet a leginkább érdekeltek is az elfogadásra legalkalmasabbnak tartanak. Az ő egyedüli célja: a béke megóvása. A küldöttség tagjai erre a legszivélyeseb­­ben elbúcsúztak a minisztertől. Közgazdaság. Táviratok. New-Y­ork, jan. 8. Búza jan.-ra 91.75, febru­árra 92.75, márc. 94.25, máj.-ra 96.75, jan.-ra 97 25, júl.-ra 98.8. Tengeri jan.-ra 47.50, febr.-ra 48.50, májusra 51.50. — Zab jan.-ra 35.75, febr.-ra 36.— májusra 37.—. — Disznózsír januárra 6.72-5, febru­­árra 6.77-5, márciusra 6­85, áprilisra 6 92­5, máj.-ra 7.—, jan.-ra 7.07-5. — Kávé januárra 13.55, febru­árra 13 45 márciusra 13.45, áprilisra 13.45, má­jusra 13.45 júniusra 13.45 Chicago, jan. 8. Búza januárra 78­­, febr.-ra 78.50, májusra 85.12 5. Tengeri jan. 36.50, febr.-ra 36.75, májusra 42.37­5. Disznózsír januárra 6.45 febr.-ra 6.475, márciusra 6.55. Kereskedelem és pénzügy. * Vámszerződés Romániával. Bécsből a következő távirati tudósítást veszszük: A R­o­­mániával kötendő vám és kereske­delmi szerződésre vonatkozó konferen­cia ma tovább folytatta tárgyalásait s a mai

Next