Pesti Hírlap, 1887. március (9. évfolyam, 59-89. szám)

1887-03-19 / 77. szám

Ő már évek óta az orosz cár udvari testűjeként Péter­­várott tartózkodik, e napokban beküldé Damjanich János özvegye, mint a magyar gazdasszonyok egyle­tének elnöke címére azon remek festményét, melyet az egyletnek ajándékkép felajánlott ama festmények gyarapítására, melyeknek kiállítási és kisorsolási jö­vedelméből az egylet árvaházában a hazai festőmű­vészek árvái javára több alapítványi helyet szándé­kozik felállítani. A festmény azt a jelenetet ábrá­zolja, a­mint egy sírdomb körül három árvaleány meghalt apjukat és anyjukat gyászolja. Egyik oldal­ról a kéjt személyesítő női alak emeli fel csábító szemtelenséggel a függönyt, egy kéjelgő csoportosat­ról, melytől undorral fordul el az egyik árvaleány. Az ellenkező oldalról a nyomor, betegség és kétség­­beesés alakjai ijesztik a másik szegény árvaleényt. Mentségül marad az ima, mit a kép közepén égre emelt szemekkel imádkozó harmadik árvaleány ábrázol. *(Az operai hely­árak) magassága ellen gyakran hallani nálunk panaszt, kivált olyankor, ha kiváló vendégek föllépte alkalmával a helyárakat emelik. Ezzel szemben nem lesz érdektelen, ha a bécsi operaszínház helyárait idézzük, a­melyek például S­e­m­b­r­i­c­h Marcella asszony leg­közelebbi vendégszereplése alkalmára következőleg vannak megállapítva: Földszinti vagy első emeleti páholy 35 frt; másodemeleti páholy 20 frt; har­mademeleti páholy 12 frt; földszinti támlás­szék az első sorban 8 frt és igy tovább. *(Blaha Lujza asszony) tegnap fe­jezte be Debrecenben fényesen sikerült vendégsze­replését. A „Vereshaju“-t választotta bucsufölléptéül és ez alkalommal is, mint mindig, lelkes ovációkban részesült. — Legközelebb O d­r­y Lehel, a m. kir. opera tagja fog Debrecenben háromszor föllépni, még pedig a „Faust“-ban és a „Tékozló“-ban. * (Operette premierje) volt a győri szín­padnak március 17-én, ekkor került először színre a Barna Izsó és K.Kiss Géza operetteje, mely­nek rendes tudósítónk által jelzett címe: „A fran­ciák Oroszországban“ megváltozott, és „A k­i­s hadnagy“ vagy „A m­a­m­a k­a­t­o­n­á­j­a“ cím­mel ment először, zsúfolt ház előtt aratva zajos er­kölcsi és anyagi sikert. A három felvonásos operett­nek — írja tudósítónk — történeti hátterét a hét éves háború kezdete képezi és a francia-orosz szö­vetség szerelem és házasság révén köttetik meg. A darab magva, rövid foglalatja a következő: D’Eon mint havannai nábob leánya (Sylvia) meghódítja Di­mitri orosz herceget, de ugyanekkor mint Miguel,— a leánynak bátyja, (tehát kettős szerepben) meghó­dítja Orinoff Aglaja orosz hercegnőt és így jö létre a francia-orosz államszerződés. A főcselekvény mellé mulattató, kacagtató számos epizód fűződik, melyek legkevésbbé sem esnek a főcselekvény rovására. Az operetta zenéje igen csinos. Barna a francia-olasz iskola híve, zenéje dallamos, igazi zeneértékkel. Az első felvonás hatalmas chórusa, D’Eon lovag fellépő dala és az ezzel járó ensemble, a II felvonás (ál­arcos bál) bevezető kardala, a dallamos gavotte ha­mar népszerűségre vergődik a keringő duettel együtt. D’Eon és Aglaja szerelmi duettere szűnni nem akaró viharos tapssal fogadtatott és köztetszés­ben részesült ezen felvonás hatalmas fináléja is. A III. felvonás bevezető ásító kara, és az őt megkapó románca (ez a legszebb része az operettének) a karmester igazi zeneszerzői talen­tumát igazolják. A szöveg mulattató, költői részle­tekben igen gazdag és érdekfeszítő. Színészeink ez estét valódi ünneppé avatták. A címszerepben K­r­e­­c­s­á­n­y­i Sarolta a győriek kedvence, volt lelkes ovációknak részese, igazi bravourszerep, melyben vagy öt féle ruhában jelenik meg. Gyönyörűen éne­kelt Szávayné Kovács Ella (Aglaja hercegnő) és Nógrády János (Dimitri) is, a többi szerep­lők: Kiss Ferenc (Tarlatán), Mi­key (Malcontent), Szepessy (Conti herceg),Balassa (Blankenstein báró), Szepessyné (Alexandrovna) és M­i­k­e­y­n­é (Finette) egyaránt osztoztak az est szép sikerében. A Kis Hadnagy egyúttal szerzőjének Barnának, ju­talomjátéka is volt. Pályatársai őt gyönyörű babér és élő virágból font koszorúval (rajta nehéz kék és veres selyemszalagokkal) lepték meg. A közönség az operette szerzőit lelkesen tapsolta és a kihívásoknak vége hossza nem volt. * (Eredeti új vígjáték a vidéken.) Ries Hermintől, a női írói gárda egyik tehetséges tagjától f. hó 24-én „Ingyenélők“ címmel eredeti vígjáték fog Miskolcon, K­ö­v­e­s­y Albert színtársulatánál színre kerülni. Az előadás elé, mint értesülünk, nagy érdeklődéssel tekintenek a miskolciak. * (A felvidéki magyar színtársu­lat) — Bogyó Lajos és társai — e napokban hagyják el Besztercebányát, hol a fennálló színpártoló egyesület 300 forint szubvencióban ré­szesítette. * (Csóka Sándor) jövő évi direktorságáról, D­i­t­r­ó­y­r­a­l az aradi és szabadkai színházakra vonatkozó egyezményéről stb. sokat írtak utóbbi időben a lapok. Mint most értesülünk, úgy látszik, Csóka sem az aradi, sem a szabadkai színházra nem reflektál, ha a fejérvári színházat meg­kaphatja, mert az tény, hogy Fejérvárra benyújtotta kérvényét s f. hó 15-én, midőn a sz.-fejérvári szín­­pártoló-egylet a színház kiadása ügyében ülést tar­tott, sürgönyt intézett oda, melyben a lapok híreivel szemben azt jelentette ki, hogy kérvényét föntartja, mire aztán a színpártoló egylet neki is véleményezte első­sorban a színházat. Azóta is sürgönyzött már a fejérvári színházi részvénytársasághoz, kijelentve, hogy határozottan reflektál a színházra, így a fejér­váriak nem lehetnek többé kétségben ez iránt s a f. hó 22-i részvénytársasági ülés— több mint való­színű — Csókának fogja a színházat a jövő téli szezonra kiadni, miután mind a színügyi vezérfér­fiak, mind a nagy­közönség s a sajtó legtöbb garan­ciát lát benne arra nézve, hogy egy, a székesfejér­­vári igényeknek megfelelő, jól szervezett társulattal fog bemenni s helyreállítja a fejérvári színház régi jó hírnevét. Ha az igényeknek megfelelő társulat van, a pártolás sem marad el Székesfejérvárott, mire fényes példakép felhozhatók a Jakab Lajos által ott töltött évadok. * (A berlini filharmóniai hang­versenyek) vezetésére Bülow János és Mottl Bódogot kérték fel. * (S a­i­n t-S­a e­n s) négyfelvonásos új operája: „Proerpine“, mint Párisból jelentik, az Opera Comiqueben tegnapelőtti bemutatója alkalmával csak közepes sikert aratott. Egyedül a második felvonás fináléja tett nagyobb hatást s ezt meg is ismételtették. * (D’ Albert Jenő) a múlt héten Péter­­várott hangversenyzett nagy sikerrel. Hangverseny után bankett volt, a­melyen Rubinstein Antal lelkes felköszöntőt mondott a fiatal zongoraművészre. * (A N­ e c k m a n n-f é l­e) kölni vonós­négyes ma rendezte második és egyúttal búcsu-hangverse­­nyét a fővárosi Vigadó kis termében. A művészek megállapodott hírneve és nálunk is kivívott elvitaz­­hatatlan sikerei dacára a terem jóformán üres ma­radt. A közönség — úgy látszik — annyira kimerült az idén a hangverseny-élvezetekben, hogy még olyan műsor sem bír reája vonzerőt gyakorolni, a­milyen­nel Heckm­annék ma fölléptek. Mozart C-dúr, B­rahms A-moll (op. 51.) és Beethoven Cis-moll (op. 131.) vonósnégyesét játszották, azzal a fölülmúlha­­tatlan művészi tökélylyel, a­mely minden előadásu­kat jellemzi. Különösen Beethovent interpretálták úgy, a­mint azt csak ritkán hallani. A hatalmas quartett­­nek minden frázisát, minden hangjegyét oly tisztán, oly apróra szelve tárták elénk, hogy legrejtettebb szépségei is könnyen hozzáférhetőkké váltak min­denkire nézve. Gyönyörűen játszották továbbá Mo­zart quartettjének Allegro - tételét és Brahms Andantéját. A­milyen gyér volt a közönség, olyan lelkes tapssal igyekezett egyensúlyozni az üres szék­sorok deprimáló hatását. Napi hírek.­ ­ (Rudolf trónörökös Berlinben.) Rudolf trónörökös tegnap Vilmos rggel Frigyes­ Vilmos trón­örökösnél ebédelt, este pedig utóbbi társaságában megjelent az opera­házban, „Coppélia“ előadására, később a császári pár lakosztályában tartott estélyre ment, melyre mintegy 220 személyiség volt meghiva. Tizenegykor Rudolf trónörökös Vilmos herceggel Potsdamba kocsizott. — Potsdamból jelentik mai kelettel: Rudolf trónörökös Vilmos herceg kísé­retében az éjjel 11 óra 48 perckor ideérkezett. A pályaudvaron jelen voltak: Wissman tábornok városi parancsnok, Lindequist ezredes, az első gyalogtest­­őrezred parancsnoka és Wolfgram, a rendőrség fő­nöke. Diszőrségül az első gyalogtestőrezred díszszá­­zada volt kirendelve zászlóval és zenekarral, mely midőn a trónörökös a kocsiból kilépett, az osztrák hymnuszt játszotta. Vilmos herceg a 7. számú oszt­rák-magyar huszárezred egyenruháját, Rudolf trón­örökös pedig a Ferenc császár nevét viselő porosz testőrezred egyenruháját viselte. Rudolf trónörökös és Vilmos herceg megszemlélték a diszszázadot, mely aztán a Radeczky-induló hangjai közt ellépett a ma­gas vendégek előtt. A szemle befejeztével a trónörö­kös és Vilmos herceg a királyi palotába hajtattak.­­ (Főúri estély.) Gróf Károlyi Vik­tor­n­é szül. Orczy Irma üllői­ úti palotájában fényes estély volt az éjjel, a melyen a fővárosban időző arisztokrácia majdnem teljes számban vett részt. Ott voltak a háziasszonyon és bájos leányain G­i­n­a és Margit grófkisasszonyokon kívül még: gr. Andrássy Aladár és neje, gr. Andrássy Gyula és neje, ifj. gr. Andrássy Gyula, gr. Almásy Erzsi, gr. Almásy Dénes, gr. Andrássy Sándor, gr. Apponyi Albert, gr. Bánffy és neje, Beniczky Ferenc neje és leánya, Beniczky Mártha, gr. Berchtold Richárd és családja, Bethlen Ilona grófné, Barringt­on angol kon­zul, báró Braunecker Lamosál, gr. Dessewffy Aurél, b. Edelsheim-Gyulay és neje, gr. Eszterházy László, gr. Festetich Tassiló, Forgách József grófné, báró Fehérváry és leányai, b. Gemmingen és neje, Hor­­váth-Rhédey Jeanette grófné és leánya, Horváth- Bohímczy bárónő és leánya, Hunyadi grófné, Inkey- Deym grófné, Jankovich Béláné és leányai, Justh Zsigmond, gr. Karátsonyi Aladár és neje, gr. Ká­rolyi István és neje, gr. Károlyi Tibor és neje, gr. Károlyi Ella, gr. Károlyi László, Stégl Pista, Lónyay Albert és neje, Majláth udvari hölgy, Odescalchi hg. és neje, őrgróf Pallavicini Ede és neje, gr. Pálffy, gr. Pejacsevich Márk és leányai, Rávay Gyula báró és neje, b. Rédl Béla, b. Sennyei Pál neje és leá­nyai, b. Sennyei Béla, gr. Szapáry Géza és neje, gr. Szapáry László, gr. Szapáry Gyula, gr. Szapáry Ti­bor, gr. Széchenyi Gyula neje és leányai, gr. Szé­chenyi Andor Pál, gr. Széchenyi Béla, gr. Széchenyi Imre és neje, Széll Kálmán neje és leányai, gr. Sztá­­ray Antal és neje, gr. Sztáray János, gróf Teleki László, gróf Teleki József, gr. Teleki Ede, Vécsey- Dessewffy grófné leányaival, Tisza Kálmán és neje, gr. Tisza Lajos, b. Üchtritz, gr. Zichy Antal, gróf Zichy-Ferraris Manó. A társaság éjfélutáni egyig ma­radt együtt . (Értekezlet a prímásnál.) Simor János esztergomi bibornokérsek, hercegprímás elnöklete alatt a budavári primási palotában, ma délelőtt 11 órakor, értekezlet tartatott, melyen részt vett a fővá­rosban időző körülbelül 18 püspök és a pannon­halmi főapát. Az előkelő világi katholikus férfiak kö­zül jelen voltak az értekezleten: gr. Andrássy Ala­dár, gr. Szapáry Gáza, gr. Esterházy Miklós s Mó­ric, gr. Károlyi Sándor, gr. Wenckheim Frigyes, Soms­­sk­n Pál, gr. Széchenyi Imre, gr. Zichy Nándor, gr. Szapáry István főispán. A tanácskozó­ egyedüli tár­gyát annak megbeszélése képez,­ hogy Magyarország katholikusai miként ünnepeljék meg XIII. Leó pápa 50­ éves áldozári jubileumát, mely f. évi december 31-én (Szilveszer napján) fog megtartatni Rómában. Az értekezlet megállapodásait, legközelebb hivatalos alakban fogják a hírlapok útján nyilvánosságra hozni.­­ (Mikor fogad a belügyminiszter?) A belügyminiszter megváltoztatta a fogadás rendjét és pedig az eddigi csütörtök délután helyett, ezentúl minden pénteken déli 12 órakor fogad.­­ (Követünk a román udvarnál.) Buka­restből jelentik tegnapi kelettel,hogy Goluchowski Agenór grófot, az osztrák-magyar követet a román király igen szívélyesen fogadta. Goluchowski gróf különösen kiemelte, hogy Ferenc József ő felsége megbízta a fölötti örömének kifejezésével, hogy a román királyt közelebb láthatni fogja. Erre a király megköszönte az eddigi ügyvivőnek Heidler követségi tanácsosnak tapintatát, melylyel kilenc hónapon át fáradhatatlanul vezette a követség ügyeit. Miután a követ bemutattatott a királynénak is, visszatért a követségi palotába, ahol a magyar alattvalók üdvöz­letét fogadta. Goluchowski gróf tiszteletére az osztrák­magyar kaszinó nagytermében diszebéd volt.­­ (A „muss­avesető főispán.“) Közönsé­gesen ily címen nevezgetik „entre nous“, sőt nem egyszer nyilvánosan is országszerte a híres honfi főispánt. Nem tudjuk, csak most jutott-e ez a főis­pán úr tudomására, vagy csak most kezdi zsenirézi, mikor a kaszinó tagjai oly nagy buzgalommal ké­szülődnek­­,népfölkelni“ a muszka ellen, elég az hozzá, hogy most a Poi Naó-ban a következő nyi­latkozatot tette közzé: „Hír szerint, egyesek azt állítják, hogy 1849- ben muszkavezető voltam. Elek Gusztáv honvédez­redes urnái Budapesten eredetiben, Lestyánszky Sán­dor urnái Ipolyságon hitelesített másolatban letéve vannak, bárki által megtekinthető okmányok, me­lyekből kitűnik, hogy a­mi rólam híreszteltetik, nem igaz. S midőn még azonfelül becsületszavamra kije­lentem, hogy bármily polgári, katonai, vagy egyéb muszkahivatalnokkal, vagy hatósággal soha semmi­nemű érintkezésbe nem jöttem, az említett állítást hazug koholmánynak nyilvánítom. Báró Majthényi László.“­­ (A mozgóssítás.) A honvédelmi miniszter a közös hadügyminiszterrel létrejött megállapodás ér­telmében rendeletileg értesíti a törvényhatóságokat, hogy általános mozgósítás esetére a hadseregbeli és honvédlegénység tömeges behívására a járási tiszt­viselők által előkészített hirdetmények és egyéb nyomtatványok a mozgósítás elrendelésekor azokra a községekre nézve, melyek saját községi irodával nem rendelkeznek, ne közvetlenül, hanem az illető kör­jegyző útján küldjék át e községek elöljáróinak. A bevonulásra vonatkozólag a miniszter elrendeli, hogy a honvédség új beosztása következtében a bevonu­lási állomásokat a honvéd féldandárparancsnoksá­­gokkal együtt állapítsák meg és a mozgósítási hir­detményekbe vezessék be. A szabadságolt állományú honvédlegénység vagy saját csapattestének felszere­lési állomására vagy azon honvédzászlóaljhoz tarto­zik bevonulni, melynek területén tartózkodik, ha t. i. felszerelési állomását 8—10 óra alatt vasúton, (gőz­hajón), vagy egy nap alatt gyalog el nem érheti. A járási tisztviselők által szerkesztett mozgósítási elő­munkálatoknak az újoncállítás alkalmával való meg­vizsgálásakor a sorozó polgári elnökök meggyőződést kötelesek szerezni, hogy az utasításban elrendelt vál­toztatások be vannak-e jegyezve, végül elrendeli, hogy a sorozó polgári elnökök által beküldött jelen­tések alapján a törvényhatóságok a netán észlelt helytelenségek megszüntetése iránt azonnal intézked­jenek és csak oly hiányokat, melyek a törvényhotó- PESTI HÍRLAP 1887. március 19.

Next