Pesti Hírlap, 1887. március (9. évfolyam, 59-89. szám)
1887-03-19 / 77. szám
Ő már évek óta az orosz cár udvari testűjeként Pétervárott tartózkodik, e napokban beküldé Damjanich János özvegye, mint a magyar gazdasszonyok egyletének elnöke címére azon remek festményét, melyet az egyletnek ajándékkép felajánlott ama festmények gyarapítására, melyeknek kiállítási és kisorsolási jövedelméből az egylet árvaházában a hazai festőművészek árvái javára több alapítványi helyet szándékozik felállítani. A festmény azt a jelenetet ábrázolja, amint egy sírdomb körül három árvaleány meghalt apjukat és anyjukat gyászolja. Egyik oldalról a kéjt személyesítő női alak emeli fel csábító szemtelenséggel a függönyt, egy kéjelgő csoportosatról, melytől undorral fordul el az egyik árvaleány. Az ellenkező oldalról a nyomor, betegség és kétségbeesés alakjai ijesztik a másik szegény árvaleényt. Mentségül marad az ima, mit a kép közepén égre emelt szemekkel imádkozó harmadik árvaleány ábrázol. *(Az operai helyárak) magassága ellen gyakran hallani nálunk panaszt, kivált olyankor, ha kiváló vendégek föllépte alkalmával a helyárakat emelik. Ezzel szemben nem lesz érdektelen, ha a bécsi operaszínház helyárait idézzük, amelyek például Sembrich Marcella asszony legközelebbi vendégszereplése alkalmára következőleg vannak megállapítva: Földszinti vagy első emeleti páholy 35 frt; másodemeleti páholy 20 frt; harmademeleti páholy 12 frt; földszinti támlásszék az első sorban 8 frt és igy tovább. *(Blaha Lujza asszony) tegnap fejezte be Debrecenben fényesen sikerült vendégszereplését. A „Vereshaju“-t választotta bucsufölléptéül és ez alkalommal is, mint mindig, lelkes ovációkban részesült. — Legközelebb O dry Lehel, a m. kir. opera tagja fog Debrecenben háromszor föllépni, még pedig a „Faust“-ban és a „Tékozló“-ban. * (Operette premierje) volt a győri színpadnak március 17-én, ekkor került először színre a Barna Izsó és K.Kiss Géza operetteje, melynek rendes tudósítónk által jelzett címe: „A franciák Oroszországban“ megváltozott, és „A kis hadnagy“ vagy „A mama katonája“ címmel ment először, zsúfolt ház előtt aratva zajos erkölcsi és anyagi sikert. A három felvonásos operettnek — írja tudósítónk — történeti hátterét a hét éves háború kezdete képezi és a francia-orosz szövetség szerelem és házasság révén köttetik meg. A darab magva, rövid foglalatja a következő: D’Eon mint havannai nábob leánya (Sylvia) meghódítja Dimitri orosz herceget, de ugyanekkor mint Miguel,— a leánynak bátyja, (tehát kettős szerepben) meghódítja Orinoff Aglaja orosz hercegnőt és így jö létre a francia-orosz államszerződés. A főcselekvény mellé mulattató, kacagtató számos epizód fűződik, melyek legkevésbbé sem esnek a főcselekvény rovására. Az operetta zenéje igen csinos. Barna a francia-olasz iskola híve, zenéje dallamos, igazi zeneértékkel. Az első felvonás hatalmas chórusa, D’Eon lovag fellépő dala és az ezzel járó ensemble, a II felvonás (álarcos bál) bevezető kardala, a dallamos gavotte hamar népszerűségre vergődik a keringő duettel együtt. D’Eon és Aglaja szerelmi duettere szűnni nem akaró viharos tapssal fogadtatott és köztetszésben részesült ezen felvonás hatalmas fináléja is. A III. felvonás bevezető ásító kara, és az őt megkapó románca (ez a legszebb része az operettének) a karmester igazi zeneszerzői talentumát igazolják. A szöveg mulattató, költői részletekben igen gazdag és érdekfeszítő. Színészeink ez estét valódi ünneppé avatták. A címszerepben Krecsányi Sarolta a győriek kedvence, volt lelkes ovációknak részese, igazi bravourszerep, melyben vagy öt féle ruhában jelenik meg. Gyönyörűen énekelt Szávayné Kovács Ella (Aglaja hercegnő) és Nógrády János (Dimitri) is, a többi szereplők: Kiss Ferenc (Tarlatán), Mikey (Malcontent), Szepessy (Conti herceg),Balassa (Blankenstein báró), Szepessyné (Alexandrovna) és Mikeyné (Finette) egyaránt osztoztak az est szép sikerében. A Kis Hadnagy egyúttal szerzőjének Barnának, jutalomjátéka is volt. Pályatársai őt gyönyörű babér és élő virágból font koszorúval (rajta nehéz kék és veres selyemszalagokkal) lepték meg. A közönség az operette szerzőit lelkesen tapsolta és a kihívásoknak vége hossza nem volt. * (Eredeti új vígjáték a vidéken.) Ries Hermintől, a női írói gárda egyik tehetséges tagjától f. hó 24-én „Ingyenélők“ címmel eredeti vígjáték fog Miskolcon, Kövesy Albert színtársulatánál színre kerülni. Az előadás elé, mint értesülünk, nagy érdeklődéssel tekintenek a miskolciak. * (A felvidéki magyar színtársulat) — Bogyó Lajos és társai — e napokban hagyják el Besztercebányát, hol a fennálló színpártoló egyesület 300 forint szubvencióban részesítette. * (Csóka Sándor) jövő évi direktorságáról, Ditróyral az aradi és szabadkai színházakra vonatkozó egyezményéről stb. sokat írtak utóbbi időben a lapok. Mint most értesülünk, úgy látszik, Csóka sem az aradi, sem a szabadkai színházra nem reflektál, ha a fejérvári színházat megkaphatja, mert az tény, hogy Fejérvárra benyújtotta kérvényét s f. hó 15-én, midőn a sz.-fejérvári színpártoló-egylet a színház kiadása ügyében ülést tartott, sürgönyt intézett oda, melyben a lapok híreivel szemben azt jelentette ki, hogy kérvényét föntartja, mire aztán a színpártoló egylet neki is véleményezte elsősorban a színházat. Azóta is sürgönyzött már a fejérvári színházi részvénytársasághoz, kijelentve, hogy határozottan reflektál a színházra, így a fejérváriak nem lehetnek többé kétségben ez iránt s a f. hó 22-i részvénytársasági ülés— több mint valószínű — Csókának fogja a színházat a jövő téli szezonra kiadni, miután mind a színügyi vezérférfiak, mind a nagyközönség s a sajtó legtöbb garanciát lát benne arra nézve, hogy egy, a székesfejérvári igényeknek megfelelő, jól szervezett társulattal fog bemenni s helyreállítja a fejérvári színház régi jó hírnevét. Ha az igényeknek megfelelő társulat van, a pártolás sem marad el Székesfejérvárott, mire fényes példakép felhozhatók a Jakab Lajos által ott töltött évadok. * (A berlini filharmóniai hangversenyek) vezetésére Bülow János és Mottl Bódogot kérték fel. * (S ain t-Sa en s) négyfelvonásos új operája: „Proerpine“, mint Párisból jelentik, az Opera Comiqueben tegnapelőtti bemutatója alkalmával csak közepes sikert aratott. Egyedül a második felvonás fináléja tett nagyobb hatást s ezt meg is ismételtették. * (D’ Albert Jenő) a múlt héten Pétervárott hangversenyzett nagy sikerrel. Hangverseny után bankett volt, amelyen Rubinstein Antal lelkes felköszöntőt mondott a fiatal zongoraművészre. * (A N e c k m a n n-f é le) kölni vonósnégyes ma rendezte második és egyúttal búcsu-hangversenyét a fővárosi Vigadó kis termében. A művészek megállapodott hírneve és nálunk is kivívott elvitazhatatlan sikerei dacára a terem jóformán üres maradt. A közönség — úgy látszik — annyira kimerült az idén a hangverseny-élvezetekben, hogy még olyan műsor sem bír reája vonzerőt gyakorolni, amilyennel Heckmannék ma fölléptek. Mozart C-dúr, Brahms A-moll (op. 51.) és Beethoven Cis-moll (op. 131.) vonósnégyesét játszották, azzal a fölülmúlhatatlan művészi tökélylyel, amely minden előadásukat jellemzi. Különösen Beethovent interpretálták úgy, amint azt csak ritkán hallani. A hatalmas quartettnek minden frázisát, minden hangjegyét oly tisztán, oly apróra szelve tárták elénk, hogy legrejtettebb szépségei is könnyen hozzáférhetőkké váltak mindenkire nézve. Gyönyörűen játszották továbbá Mozart quartettjének Allegro - tételét és Brahms Andantéját. Amilyen gyér volt a közönség, olyan lelkes tapssal igyekezett egyensúlyozni az üres széksorok deprimáló hatását. Napi hírek. (Rudolf trónörökös Berlinben.) Rudolf trónörökös tegnap Vilmos rggel Frigyes Vilmos trónörökösnél ebédelt, este pedig utóbbi társaságában megjelent az operaházban, „Coppélia“ előadására, később a császári pár lakosztályában tartott estélyre ment, melyre mintegy 220 személyiség volt meghiva. Tizenegykor Rudolf trónörökös Vilmos herceggel Potsdamba kocsizott. — Potsdamból jelentik mai kelettel: Rudolf trónörökös Vilmos herceg kíséretében az éjjel 11 óra 48 perckor ideérkezett. A pályaudvaron jelen voltak: Wissman tábornok városi parancsnok, Lindequist ezredes, az első gyalogtestőrezred parancsnoka és Wolfgram, a rendőrség főnöke. Diszőrségül az első gyalogtestőrezred díszszázada volt kirendelve zászlóval és zenekarral, mely midőn a trónörökös a kocsiból kilépett, az osztrák hymnuszt játszotta. Vilmos herceg a 7. számú osztrák-magyar huszárezred egyenruháját, Rudolf trónörökös pedig a Ferenc császár nevét viselő porosz testőrezred egyenruháját viselte. Rudolf trónörökös és Vilmos herceg megszemlélték a diszszázadot, mely aztán a Radeczky-induló hangjai közt ellépett a magas vendégek előtt. A szemle befejeztével a trónörökös és Vilmos herceg a királyi palotába hajtattak. (Főúri estély.) Gróf Károlyi Viktorné szül. Orczy Irma üllői úti palotájában fényes estély volt az éjjel, a melyen a fővárosban időző arisztokrácia majdnem teljes számban vett részt. Ott voltak a háziasszonyon és bájos leányain Gina és Margit grófkisasszonyokon kívül még: gr. Andrássy Aladár és neje, gr. Andrássy Gyula és neje, ifj. gr. Andrássy Gyula, gr. Almásy Erzsi, gr. Almásy Dénes, gr. Andrássy Sándor, gr. Apponyi Albert, gr. Bánffy és neje, Beniczky Ferenc neje és leánya, Beniczky Mártha, gr. Berchtold Richárd és családja, Bethlen Ilona grófné, Barrington angol konzul, báró Braunecker Lamosál, gr. Dessewffy Aurél, b. Edelsheim-Gyulay és neje, gr. Eszterházy László, gr. Festetich Tassiló, Forgách József grófné, báró Fehérváry és leányai, b. Gemmingen és neje, Horváth-Rhédey Jeanette grófné és leánya, Horváth- Bohímczy bárónő és leánya, Hunyadi grófné, Inkey- Deym grófné, Jankovich Béláné és leányai, Justh Zsigmond, gr. Karátsonyi Aladár és neje, gr. Károlyi István és neje, gr. Károlyi Tibor és neje, gr. Károlyi Ella, gr. Károlyi László, Stégl Pista, Lónyay Albert és neje, Majláth udvari hölgy, Odescalchi hg. és neje, őrgróf Pallavicini Ede és neje, gr. Pálffy, gr. Pejacsevich Márk és leányai, Rávay Gyula báró és neje, b. Rédl Béla, b. Sennyei Pál neje és leányai, b. Sennyei Béla, gr. Szapáry Géza és neje, gr. Szapáry László, gr. Szapáry Gyula, gr. Szapáry Tibor, gr. Széchenyi Gyula neje és leányai, gr. Széchenyi Andor Pál, gr. Széchenyi Béla, gr. Széchenyi Imre és neje, Széll Kálmán neje és leányai, gr. Sztáray Antal és neje, gr. Sztáray János, gróf Teleki László, gróf Teleki József, gr. Teleki Ede, Vécsey- Dessewffy grófné leányaival, Tisza Kálmán és neje, gr. Tisza Lajos, b. Üchtritz, gr. Zichy Antal, gróf Zichy-Ferraris Manó. A társaság éjfélutáni egyig maradt együtt . (Értekezlet a prímásnál.) Simor János esztergomi bibornokérsek, hercegprímás elnöklete alatt a budavári primási palotában, ma délelőtt 11 órakor, értekezlet tartatott, melyen részt vett a fővárosban időző körülbelül 18 püspök és a pannonhalmi főapát. Az előkelő világi katholikus férfiak közül jelen voltak az értekezleten: gr. Andrássy Aladár, gr. Szapáry Gáza, gr. Esterházy Miklós s Móric, gr. Károlyi Sándor, gr. Wenckheim Frigyes, Somsskn Pál, gr. Széchenyi Imre, gr. Zichy Nándor, gr. Szapáry István főispán. A tanácskozó egyedüli tárgyát annak megbeszélése képez, hogy Magyarország katholikusai miként ünnepeljék meg XIII. Leó pápa 50 éves áldozári jubileumát, mely f. évi december 31-én (Szilveszer napján) fog megtartatni Rómában. Az értekezlet megállapodásait, legközelebb hivatalos alakban fogják a hírlapok útján nyilvánosságra hozni. (Mikor fogad a belügyminiszter?) A belügyminiszter megváltoztatta a fogadás rendjét és pedig az eddigi csütörtök délután helyett, ezentúl minden pénteken déli 12 órakor fogad. (Követünk a román udvarnál.) Bukarestből jelentik tegnapi kelettel,hogy Goluchowski Agenór grófot, az osztrák-magyar követet a román király igen szívélyesen fogadta. Goluchowski gróf különösen kiemelte, hogy Ferenc József ő felsége megbízta a fölötti örömének kifejezésével, hogy a román királyt közelebb láthatni fogja. Erre a király megköszönte az eddigi ügyvivőnek Heidler követségi tanácsosnak tapintatát, melylyel kilenc hónapon át fáradhatatlanul vezette a követség ügyeit. Miután a követ bemutattatott a királynénak is, visszatért a követségi palotába, ahol a magyar alattvalók üdvözletét fogadta. Goluchowski gróf tiszteletére az osztrákmagyar kaszinó nagytermében diszebéd volt. (A „mussavesető főispán.“) Közönségesen ily címen nevezgetik „entre nous“, sőt nem egyszer nyilvánosan is országszerte a híres honfi főispánt. Nem tudjuk, csak most jutott-e ez a főispán úr tudomására, vagy csak most kezdi zsenirézi, mikor a kaszinó tagjai oly nagy buzgalommal készülődnek,népfölkelni“ a muszka ellen, elég az hozzá, hogy most a Poi Naó-ban a következő nyilatkozatot tette közzé: „Hír szerint, egyesek azt állítják, hogy 1849- ben muszkavezető voltam. Elek Gusztáv honvédezredes urnái Budapesten eredetiben, Lestyánszky Sándor urnái Ipolyságon hitelesített másolatban letéve vannak, bárki által megtekinthető okmányok, melyekből kitűnik, hogy ami rólam híreszteltetik, nem igaz. S midőn még azonfelül becsületszavamra kijelentem, hogy bármily polgári, katonai, vagy egyéb muszkahivatalnokkal, vagy hatósággal soha semminemű érintkezésbe nem jöttem, az említett állítást hazug koholmánynak nyilvánítom. Báró Majthényi László.“ (A mozgóssítás.) A honvédelmi miniszter a közös hadügyminiszterrel létrejött megállapodás értelmében rendeletileg értesíti a törvényhatóságokat, hogy általános mozgósítás esetére a hadseregbeli és honvédlegénység tömeges behívására a járási tisztviselők által előkészített hirdetmények és egyéb nyomtatványok a mozgósítás elrendelésekor azokra a községekre nézve, melyek saját községi irodával nem rendelkeznek, ne közvetlenül, hanem az illető körjegyző útján küldjék át e községek elöljáróinak. A bevonulásra vonatkozólag a miniszter elrendeli, hogy a honvédség új beosztása következtében a bevonulási állomásokat a honvéd féldandárparancsnokságokkal együtt állapítsák meg és a mozgósítási hirdetményekbe vezessék be. A szabadságolt állományú honvédlegénység vagy saját csapattestének felszerelési állomására vagy azon honvédzászlóaljhoz tartozik bevonulni, melynek területén tartózkodik, ha t. i. felszerelési állomását 8—10 óra alatt vasúton, (gőzhajón), vagy egy nap alatt gyalog el nem érheti. A járási tisztviselők által szerkesztett mozgósítási előmunkálatoknak az újoncállítás alkalmával való megvizsgálásakor a sorozó polgári elnökök meggyőződést kötelesek szerezni, hogy az utasításban elrendelt változtatások be vannak-e jegyezve, végül elrendeli, hogy a sorozó polgári elnökök által beküldött jelentések alapján a törvényhatóságok a netán észlelt helytelenségek megszüntetése iránt azonnal intézkedjenek és csak oly hiányokat, melyek a törvényhotó- PESTI HÍRLAP 1887. március 19.