Pesti Hírlap, 1887. március (9. évfolyam, 59-89. szám)
1887-03-01 / 59. szám
ó lalások után is. Tehát az erre vonatkozó eljárás praecizírozását szintén szükségesnek tartom. (Élénk helyeslés balfelöl.) Másodszor szükségesnek tartom, hogy a választási elnököknek a választásra vonatkozólag már előzetesen tett intézkedéseiben, amennyiben organizált pártok és jelöltek már a választás napja előtt vannak, e jelöltek pártjainak ép úgy befolyás engedtessék, mint magánál a választási cselekménynél, ahol bizalmi férfiak által képviselve vannak. Mert tapasztalásból tudjuk mindnyájan, hogy a választási elnöknek a pártok elhelyezésére, felvonulására vonatkozó intézkedései már egymagukban néha elérték azon eredményt, hogy az egyik párt már a szavazás előtt agyon volt ütve. (Igaz! Igaz! balfelől.) Harmadszor azonban — és ez a leglényegesebb, amire már az 5 éves mandátum tárgyalásakor a ház ezen oldaláról igen tüzetesen rámutattunk ■— kell, hogy a választással megbízott tisztviselők felelőssége szigorúan körülhassék és megállapíttassék. Mert ma ez tényleg nem létezik.Úgy van balfelől. A választási törvény ugyan azt mondja, hogyha a választási elnöknek vagy a választás vezetésével megbízott tisztviselők bármelyikének hibája folytán a választás eredménytelenné válik vagy megsemmisíttetik, az illető tisztviselő elég súlyos pénzbírsággal sújtható. Igen, de ennek rációja nincs. Nincsenek praecise meghatározva azon személyek, kiknek e tekintetben joguk van felfolyamodással élni. Nincs kimondva az, hogy amennyiben egyes személyek felfolyamodással nem élnének, hanem a képviselőház bíráló bizottsága konstatálná a választási elnök visszaélését, ő a megérdemlett felelősség alá vonassák. Elő is fordult két esetben, melyekre e házban már hivatkozás is történt, hogy a ház illetékes bíráló bizottsága ítéletében kimondatott, hogy a megsemmisített választás érvénytelenségének oka a választási elnök eljárásában keresendő, és azt tapasztaltuk, hogy az illető elnököt nemcsak semminemű felelősség alá nem vonták, hanem az elrendelt pótválasztásról a központi választmány újra őket rendelte ki a választás vezetésére. Ezen — és több más lényeges hézag, melyre jelenleg kiterjeszkedni nem kívánok — azonban engem nem akadályoz abban, hogy a miniszterelnök úr válaszát tudomásul ne vegyem, mert törvényjavaslat helyeztetett nekünk kilátásba s ezen törvényjavaslat tárgyalásakor lesz mód és alkalom arra, hogy akár az a feletti általános vitánál, akár módosítványok alakjában érvényesíthessük azt, amit szükségesnek tartunk, esetleg abba a törvényjavaslatba beiktathassuk azt, aminek pótlását kívánatosnak tartjuk. (Helyeslés balfelől.) De már most kérjük a miniszterelnök urat és a többséget is, hogy midőn majd ezen törvényjavaslatnak tárgyalása a ház napirendjére ki fog tűzetni, ne méltóztassanak ezen nagy bajok kiküszöbölését, melyek tagadhatatlanul megmételyezik választásainkat, párt vagy hatalmi kérdésnek tekinteni, (Úgy van! balfelől.) hanem méltóztassanak velünk arra kezet fogni, hogy az alkotmányunk alapjainak megszilárdítására, a választási eljárásnak hibáiból, amennyire lehet, kigyógyítására"irányzott törekvések elfogulatlanul méltányoltassanak és eredményre vezessenek. (Élénk helyeslés a bal és szélsőbaloldalon.) ______________ Azonban tehát, egy pontra nézve az én felfogásom a miniszterelnök úrétól tökéletesen eltérő ez az igazolási eljárás, illetőleg a Kúria bíráskodásának kérdése. (Halljuk!) Én nem emlékszem,mintha azt mondottam volna, hogy a miniszterelnök úr ígéretet tett, hogy a kúriai bíráskodásra vonatkozólag is javaslatot fog beterjeszteni. Ha mondottam, tévesen mondottam, mert erre vonatkozólag a miniszterelnök úr nem tett ígéreteket. (Közbeszólások a baloldalon: A választási törvényben van.), hanem miként a közbeszólások is hivatkoznak rá, van e tekintetben valami, ami a házat és a kormányt talán még nagyobb mértékben kötelezi, mint a miniszteri ígéret. (Igaz ! Úgy van a baloldalon.) A választási törvényben egyenesen ki van mondva, hogy a kúriai bíráskodás a kérvénynyel megtámadott választásokra nézve behozandó. Én azonban nem arra a körülményre fektetem a súlyt, hogy ezen elv általában a mi törvénykönyvünkben ki van mondva, el van fogadva, hanem arra, hogy az én meggyőződésem szerint a fennálló bajok gyökeres kiirtása másként, mint elfogulatlan politikai pártszempontok által nem befolyásolt bíróságra ruházott judikatúrával egyáltalában sohasem lesz elérhető. (Élénk helyeslés. Úgy van a baloldalon.) Mert be van bizonyítva, hogy ez a képviselőház, de nem csak Magyarország képviselőháza, hanem a világnak bármely parlamentje a választások érvénye fölötti félig-meddig megfelelő bíráskodásra is teljesen képtelen. (Élénk helyeslés a baloldalon.) És én nem hiszem, tehát, hogy a parlamenteknek, mint pártokra osztott gyülekezeteknek, mint a politikai hatalomért folytatott különben egészen jogos harcoknak színtereit képező gyülekezeteknek psychológiájából folyó ezen képességhiány a házszabályok bármely módosítása által, orvosolható volna. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Én azt hiszem, hogy némely igen kirívó visszaélésektől talán lehet a bíráló bizottságnak judikatúráját a házszabályok módosítása által megtisztítani, és ha a t. ház többsége e térre lépne, mi kötelezettségünknek fogjuk tartani közreműködni azon kisebb eredmények elérésére, és mely a házszabályok módosítása által elérhető; de az én intim meggyőződésem az, hogy addig, míg bármely alakban maga a parlament fog bíráskodni a választások fölött, az, amit a miniszterelnök úr különben igen helyesen emelt ki, hogy visszaélések ellen a legnagyobb óvszer annak tudata, hogy a visszaélések által a mandátum érvényben nem marad, ez el nem fog érezni. (Úgy van balfelől.) És azért én egész határozottan ragaszkodom a kúriai bíráskodásnak elvéhez és bátorkodom kilátásba helyezni a t. képviselőháznak azt is, hogy miután a kormány részéről e tekintetben törvényjavaslat beterjesztetni nem fog, mi a magunk részéről leszünk bátrak a t. háznak figyelmét törvényjavaslat beterjesztése által erre a kérdésre felhívni s a háznak határozatát e felett provokálni. (Tetszés és helyeslés balfelől.) Különben, t. képviselőház, mint előbb mondom, miután egyéb óhajtásainknak, erre vonatkozó nézeteinknek kifejezésére a miniszterelnök úr által kilátásba helyezett törvényjavaslatnak tárgyalása alkalmat fog nyújtani, abban a feltevésben, hogy az a törvényjavaslat mielőbb a ház asztalára kerül, a dolgok mai stádiumában a miniszterelnök úr válaszát 4ik-homáeril roozom olvadtatalianul . Tisza Kálmán miniszterelnök: (Halljuk! Halljuk !) Csak egy pár igen rövid szóval kívánok Apponyi gróf t. képviselő úr válaszára reflektálni. (Halljuk!) Mindenekelőtt megjegyzem, hogy az 1874-ik évi választási törvény — igaz — kötelességévé teszi a kormánynak, hogy a Kúriának a verifikacionális ügyekben való bíráskodása tárgyában törvényjavaslatot terjeszszen a ház elé, de a mostani kormány azon kötelezettségnek már két ízben megfelelt és a t. ház többsége két ízben nem fogadta el a törvényjavaslatot. (Úgy van jobbfelől. Derültség a szélsőbaloldalon.) Törvényes kötelezettség elmulasztásáról tehát, azt hiszem, ebben az esetben szó nem lehet. Ami a dolog lényegét illeti, arra nézve még azon kevés szót sem mondom el, amit elmondani szándékoztam, miután Apponyi gróf igen. képviselő úr kilátásba helyezte, hogy ezen ügyet törvényjavaslat alakjábón a ház elé fogja hozni és fentartom magamnak a nyilatkozást akkorra, mikor ez megtörténik. (Helyeslés jobbfelől.) Ami Apponyi gróf képviselő úr észrevételeit illeti, azoknak elseje az összeírásokra vonatkozik. E tekintetben megjegyzem, hogy miután a legközelebbi választásoknak az 1886-ik évi összeírások alapján kell történni, ezen összeírási eljárás iránt alkotható bármely törvény a közelebbi választásokra befolyással nem lenne. (Igaz ! Úgy van jobbfelől.) Mert azt hiszem, arról mindnyájunkat meggyőzött a múlt idők tapasztalata, hogy olyan módosítást hozni be, melynél fogva most közvetlenül a választások előtt kellene az összeírásoknak megtörténni, az Apponyi gróf által is követni szándékolt célnak éppen az ellenkezőjére vezetne. (Úgy van jobbfelől.) Ez tehát oly kérdés, melyről lehet majd szólni, mikor a választási törvénynek egészben való revíziója egyszer a ház tanácskozásának tárgya lesz, de amelynek a most fenforgó tekintetből ítélve, egyátalában semminemű fontossága nincsen és amelyre én ezért bővebben kiterjeszkedni ma nem kívánok. A t. képviselő úr továbbá a választás előtt konszolidált pártok elnökének befolyását akarja felhasználni arra, hogy miként rendeztessenek a választások. Erről is lesz majd alkalom bővebben szólni, de azt már most vagyok kénytelen megjegyezni, hogy mindenütt, ahol a pártok élesen állanak egymással szemben, ezt megengedni annyi lenne, mint a választási elnöknek eljárását, vagy legalább is felelősségét lehetetlenné tenni. (Úgy van jobbfelől. Ellenmondások balfelől.) Ő felelős eljárásáért, és azért az intézkedések megtételére is meg kell neki adni a jogot, úgy, amint azt a törvény megadja. (Helyeslés jobbfelől.) Ami az elnökök és a választásnál eljárók felelősségét illeti t. hát, meg fogjuk látni, ha javaslat lesz a ház asztalán, hogy mit értenek a tisztelt képviselő urak ez alatt. A felelősség — gróf Apponyi képviselő úr is elismerte — ki van mondva a törvényben. Egy esetre emlékezem is, midőn a felelősség kimondatván, a pénzbüntetés ki is szabatott Több esetet, megvallom, én nem tudok. De ezeket most megjegyezve, a dolog fölött bővebben nyilatkozni, fentartom magamnak azon időre, mikor a mint kilátásba helyeztetett, a ház ezen ügygyel esetleg foglalkozni fog. Most csak ismétlem kérésemet, hogy az interpellációra adott válaszomat tudomásul venni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelől.) A ház ezután tudomásul vette a miniszterelnök nyilatkozatát. Elnök a holnapi ülés tárgyául kitűzi a ma elfogadott törvényjavaslat harmadszori felolvasását és az appropracionális törvényt. Azután megválasztatnak a házszabályokat módosító bizottság és a közigazgatási bizottság tagjai, majd tárgyalás alá kerül az országos kiállítás hiányának fedezéséről szóló törvényjavaslat, s a vasúti és gőzhajózási szállítás használatának megadóztatásáról szóló törvényjavaslat. Az ülés d. u. háromnegyed 1 órakor végződik, és asszonyok gondoskodnak. Az is megkülönbözteti őket a magyar cigánybandáktól, hogy ők inkább énekelnek, mint hangszeren játszanak. Az éneket csak egy-két gitár szokta kísérni, egyéb semmi. Némely igen társulatnak vannak férfitagjai is, de a legfontosabb szerep mindig a nőknek jut. Az egyes énekkarok.. tagjainak száma 15—30 közt váltakozik. Ha érkezik egy mulató társaság, mely kívánja produkcióikat hallani, bemennek abba a külön terembe, melyet az illetők elfoglaltak, a nők félkör alakban leülnek a földre, a férfiak mögéjük állanak, a prímás pedig, kezében gitárjával, a félkör közepére áll. A cigánynők feje nagyobb része épenséggel nem mondható még csak csinosnak sem, de vannak köztük valósággal bóditó szépségek is. Mindnyájának gyönyörű fekete szeme van, mely mint az izzó parázs vad tűzben fénylik. A pétervári cigány énekesnők között mostanában kivált kettő kelt nagy feltűnést. Az egyiket Olga Andrejevnának hívják, a másikat Olga Petrovnának. Egy bandában vannak, ahol osztoznak a királynői méltóságon. Mindkettő oly vakítóan szép, annyi bennük a kellemi énekek ,s oly bűvölő, hogy mindenfelől csudájukra járnak. Kivált Andrejevna Olgával foglalkoznak sokat a pétervári pletyka-kedvelők. Egy Szukancsoff nevű milliomos akarta szeretőjévé tenni, de az orosz cigány énekesnők általában oly erkölcsösök, hogy hosszú ideig hiába törekedett célját elérni. Végre egy nagyon magas állású úr közbenjárt a szép Olgánál Szukancsoff érdekében. De ennek nem volt oka, hálásnak lenni e szívességért. A cigány Patti pár év alatt a szó szoros értelmében tönkretette a milliomost, aki végre a legszorultabb helyzetbe jutva, bűnös üzelmekre vetemedett. Most Szibériában elmélkedik Andrejevna Olga parázs-szemeiről. De hogy visszatérjünk a „trojka-parthie“-kra, egyes embernek nem igen ajánlatos az eféle mulatság. Nem csak azért, mert az ilyen borozgatások csak akkor igazán jesznek, ha az ember többedmagával van, hanem főkép az okból, hogy a cigánybandák nagyon borsosan megfizettetik a nyújtott élvezetet. Tizenkét nótát énekelnek, ami alig tart fél óráig s ezért tarifa szerint 60 rubel jár nekik. Külömben aki csak ennyit ad, arra nem is néznek valami jó szemmel. Minthogy pedig az orosz nagy cécók alkalmával ép úgy szeret poharakat és kancsókat falhoz vagdosni, mint a magyar: az ilyen éji kirándulás legalább is 200 rubelbe szokott kerülni. És ez nagy pénz a mai szűk időben, mikor a földbirtokosok termelési áron alul kénytelenek túladni gabnájukon. Mindenki panaszkodik, de főképen a hálózni szerető elegáns világ. Még alig volt egynéhány nagyobb táncvigalom, úgy hogy legfelsőbb kívánságra az idén minden nagyherceg ad bálokat. Legtöbbet az angol nagykövetnél mulatnak, ahol majdnem minden héten van „soirée dansante.“ Udvari bál hét van e télen, melyek közül három már megtartatott. Mindegyikben ragyogónál ragyogóbb toiletteket lehetett látni és az uralkodó jókedvből senki sem gondolta volna, hogy mily veszedelmes tanácskozásokat folytatnak majdnem napról-napra az udvar főemberei. Alexei. PESTI HÍRLAP 1887. március 1. Külpolitikai hírek. — febr. 28. A bolgár kérdés újabb fázisba készül lépni, azzal, hogy a porta Riza pasát, a konstantinápolyi semmitőszék főügyészét, mint rendkívüli biztost küldi Szófiába, hogy az ottani helyzetről magának tudomást szerezzen és a pártok közt megegyezést iparkodjék létesíteni. Riza pasa a múlt év vége felé „vezir“ rangot nyert és mikor a török fővárosban az orosz befolyás hatalmasabb volt, arról volt szó, hogy Riza pasa lesz a külügyminiszter. A török kormányt tehát nem fogják azzal vádolhatni, hogy az újabb alkudozásokat oroszellenes célzattal kezdi. Kétségtelen, hogy Riza pasa részrehajlatlanul fogja a tárgyalásokat vezetni és remélhető, hogy az elhamarkodott provokációkat el fogja kerülni. A párisi lapok nem titkolják azt az óhajukat, hogy a bolgár zavarok Oroszországot kényszerítsék az első végzetes lépés megtételére és így Franciaország megválaszthassa a percet, melyet a közbelépésre