Pesti Hírlap, 1887. március (9. évfolyam, 59-89. szám)

1887-03-01 / 59. szám

ó­ lalások után is. Tehát az erre vonatkozó eljárás praecizírozását szintén szükségesnek tartom. (Élénk helyeslés balfelöl.) Másodszor szükségesnek tartom, hogy a vá­lasztási elnököknek a választásra vonatkozólag már előzetesen tett intézkedéseiben, a­mennyiben orga­nizált pártok és jelöltek már a választás napja előtt vannak, e jelöltek pártjainak ép úgy befolyás en­gedtessék, mint magánál a választási cselekmény­nél, a­hol bizalmi férfiak által képviselve vannak. Mert tapasztalásból tudjuk mindnyájan, hogy a vá­lasztási elnöknek a pártok elhelyezésére, felvonu­lására vonatkozó intézkedései már egymagukban néha elérték azon eredményt, hogy az egyik párt már a szavazás előtt agyon volt ütve. (Igaz! Igaz! balfelől.) Harmadszor azonban — és ez a leglényege­sebb, a­mire már az 5 éves mandátum tárgyalása­kor a ház ezen oldaláról igen tüzetesen rámutattunk ■— kell, hogy a választással megbízott tisztviselők felelőssége szigorúan körülh­assék és megállapíttas­­sék. Mert ma ez tényleg nem létezik.­­Úgy van­ balfelől. A választási törvény ugyan azt mondja, hogyha a választási elnöknek vagy a választás ve­zetésével megbízott tisztviselők bármelyikének hibája folytán a választás eredménytelenné válik vagy meg­­semmisíttetik, az illető tisztviselő elég súlyos pénz­bírsággal sújtható. Igen, de ennek rációja nincs. Nincsenek praecise meghatározva azon személyek, kiknek e tekintetben joguk van felfolyamodással élni. Nincs kimondva az, hogy amennyiben egyes szemé­lyek felfolyamodással nem élnének, hanem a képvi­selőház bíráló bizottsága konstatálná a választási el­nök visszaélését, ő a megérdemlett felelősség alá vonassák. Elő is fordult két esetben, melyekre e házban már hivatkozás is történt, hogy a ház ille­tékes bíráló bizottsága ítéletében kimondatott, hogy a megsemmisített választás érvénytelenségének oka a választási elnök eljárásában keresendő, és azt ta­pasztaltuk, hogy az illető elnököt nemcsak semmi­nemű felelősség alá nem vonták, hanem az elrendelt pótválasztásról a központi választmány újra őket rendelte ki a választás vezetésére. Ezen — és több más lényeges hézag, melyre jelenleg kiterjeszkedni nem kívánok — azonban en­gem nem akadályoz abban, hogy a miniszterelnök úr válaszát tudomásul ne vegyem, mert törvényja­vaslat helyeztetett nekünk kilátásba s ezen törvény­javaslat tárgyalásakor lesz mód és alkalom arra, hogy akár az a feletti általános vitánál, akár módo­­sítványok alakjában érvényesíthessük azt, a­mit szükségesnek tartunk, esetleg abba a törvényjavas­latba beiktathassuk azt, a­minek pótlását kívánatos­nak tartjuk. (Helyeslés balfelől.) De már most kér­jük a miniszterelnök urat és a többséget is, hogy midőn majd ezen törvényjavaslatnak tárgyalása a ház napirendjére ki fog tűzetni, ne méltóztassanak ezen nagy bajok kiküszöbölését, melyek tagadhatat­lanul megmételyezik választásainkat, párt vagy ha­talmi kérdésnek tekinteni, (Úgy van! balfelől.) hanem méltóztassanak velünk arra kezet fogni, hogy az al­kotmányunk alapjainak megszilárdítására, a válasz­tási eljárásnak hibáiból, a­mennyire lehet, kigyógyí­­tására"irányzott törekvések elfogulatlanul méltányol­­tassanak és eredményre vezessenek. (Élénk helyes­lés a bal és szélsőbaloldalon.) ______________ Azonban te­hát, egy pontra nézve az én fel­fogásom a miniszterelnök úrétól tökéletesen eltér­ő ez az igazolási eljárás, illetőleg a Kúria bíráskodá­sának kérdése. (Halljuk!) Én nem emlékszem,mintha azt mondottam volna, hogy a miniszterelnök úr ígé­retet tett, hogy a kúriai bíráskodásra vonatkozólag is javaslatot fog beterjeszteni. Ha mondottam, téve­sen mondottam, mert erre vonatkozólag a minisz­terelnök úr nem tett ígéreteket. (Közbeszólások a baloldalon: A választási törvényben van.), hanem miként a közbeszólások is hivatkoznak rá, van e te­kintetben valami, a­mi a házat és a kormányt talán még nagyobb mértékben kötelezi, mint a miniszteri ígéret. (Igaz ! Úgy van­ a baloldalon.) A választási törvényben egyenesen ki van mondva, hogy a kúriai bíráskodás a kérvénynyel megtámadott választásokra nézve behozandó. Én azonban nem arra a körülményre fektetem a súlyt, hogy ezen elv általában a mi törvényköny­vünkben ki van mondva, el van fogadva, hanem arra, hogy az én meggyőződésem szerint a fennálló bajok gyökeres kiirtása másként, mint elfogulatlan politikai pártszempontok által nem befolyásolt bíró­ságra ruházott judikatúrával egyáltalában sohasem lesz elérhető. (Élénk helyeslés. Úgy van­ a bal­oldalon.) Mert be van b­izonyítva, hogy ez a kép­viselőház, de nem csak Magyarország képviselőháza, hanem a világnak bármely parlamentje a választások érvénye fölötti félig-meddig megfelelő bíráskodásra is teljesen képtelen. (Élénk helyeslés a baloldalon.) És én nem hiszem, te­hát, hogy a parlamenteknek, mint pártokra osztott gyülekezeteknek, mint a poli­tikai hatalomért folytatott különben egészen jogos harcoknak színtereit képező gyülekezeteknek psycho­­lógiájából folyó ezen képességhiány a házszabályok bármely módosítása által, orvosolható volna. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Én azt hiszem, hogy némely igen kirívó visszaélésektől talán lehet a bíráló bizott­ságnak judikatúráját a házszabályok módosítása által megtisztítani, és ha a t. ház többsége e térre lépne, mi kötelezettségünknek fogjuk tartani közre­működni azon kisebb eredmények elérésére, és mely a házszabályok módosítása által elérhető; de az én intim meggyőződésem az, hogy addig, míg bármely alakban maga a parlament fog bíráskodni a válasz­tások fölött, az, a­mit a miniszterelnök úr különben igen helyesen emelt ki, hogy visszaélések ellen a leg­nagyobb óvszer annak tudata, hogy a visszaélések által a mandátum érvényben nem marad, ez el nem fog érezni. (Úgy van­ balfelől.) És azért én egész határozottan ragaszkodom a kúriai bíráskodásnak elvéhez és bátorkodom kilátásba helyezni a t. kép­viselőháznak azt is, hogy miután a kormány részé­ről e tekintetben törvényjavaslat beterjesztetni nem fog, mi a magunk részéről leszünk bátrak a t. ház­nak figyelmét törvényjavaslat beterjesztése által erre a kérdésre felhívni s a háznak határoza­tát e felett provokálni. (Tetszés és helyeslés balfelől.) Különben, t. képviselőház, mint előbb mon­dom, miután egyéb óhajtásainknak, erre vonatkozó nézeteinknek kifejezésére a miniszterelnök úr által kilátásba helyezett törvényjavaslatnak tárgyalása al­kalmat fog nyújtani, abban a feltevésben, hogy az a törvényjavaslat mielőbb a ház asztalára kerül, a dol­gok mai stádiumában a miniszterelnök úr válaszát 4ik-h­omáeril roozom olvad­ta­­talianul . Tisza Kálmán miniszterelnök: (Halljuk! Hall­juk !) Csak egy pár igen rövid szóval kívánok Ap­­ponyi gróf t. képviselő úr válaszára reflektálni. (Halljuk!) Mindenekelőtt megjegyzem, hogy az 1874-ik évi választási törvény — igaz — kötelességévé teszi a kormánynak, hogy a Kúriának a verifikacionális ügyekben való bíráskodása tárgyában törvényjavas­latot terjeszszen a ház elé, de a mostani kormány azon kötelezettségnek már két ízben megfelelt és a t. ház többsége két ízben nem fogadta el a tör­vényjavaslatot. (Úgy van­ jobbfelől. Derültség a szélsőbaloldalon.) Törvényes kötelezettség elmulasz­tásáról tehát, azt hiszem, ebben az esetben szó nem lehet. A­mi a dolog lényegét illeti, arra nézve még azon kevés szót sem mondom el, a­mit elmondani szándékoztam, miután Apponyi gróf igen­­. kép­viselő úr kilátásba helyezte, hogy ezen ügyet tör­vényjavaslat alakjábón a ház elé fogja hozni és fentartom magamnak a nyilatkozást akkorra, mikor ez megtörténik. (Helyeslés jobbfelől.) A­mi Apponyi gróf képviselő úr észrevételeit illeti, azoknak elseje az összeírásokra vonatkozik. E tekintetben megjegyzem, hogy miután a legközelebbi választásoknak az 1886-ik évi összeírások alapján kell történni, ezen összeírási eljárás iránt alkotható bármely törvény a közelebbi választásokra befolyás­sal nem lenne. (Igaz ! Úgy van­­ jobbfelől.) Mert azt hiszem, arról mindnyájunkat meggyőzött a múlt idők tapasztalata, hogy olyan módosítást hozni be, mely­nél fogva most közvetlenül a választások előtt kel­lene az összeírásoknak megtörténni, az Apponyi gróf által is követni szándékolt célnak éppen az el­lenkezőjére vezetne. (Úgy van­ jobbfelől.) Ez tehát oly kérdés, melyről lehet majd szólni, mikor a vá­lasztási törvénynek egészben való revíziója egyszer a ház tanácskozásának tárgya lesz, de a­melynek a most fenforgó tekintetből ítélve, egyátalában sem­minemű fontossága nincsen és a­melyre én ezért bővebben kiterjeszkedni ma nem kívánok. A t. képviselő úr továbbá a választás előtt konszolidált pártok elnökének befolyását akarja fel­használni arra, hogy miként rendeztessenek a vá­lasztások. Erről is lesz majd alkalom bővebben szólni, de azt már most vagyok kénytelen megje­gyezni, hogy mindenütt, a­hol a pártok élesen álla­nak egymással szemben, ezt megengedni annyi lenne, mint a választási elnöknek eljárását, vagy legalább is felelősségét lehetetlenné tenni. (Úgy van­ jobbfe­lől. Ellenmondások balfelől.) Ő felelős eljárásáért, és azért az intézkedések megtételére is meg kell neki adni a jogot, úgy, a­mint azt a törvény meg­adja. (Helyeslés jobbfelől.) A­mi az elnökök és a választásnál eljárók fe­lelősségét illeti t. hát, meg fogjuk látni, ha javaslat lesz a ház asztalán, hogy mit értenek a tisztelt kép­viselő urak ez alatt. A felelősség — gróf Apponyi képviselő úr is elismerte — ki van mondva a tör­vényben. Egy esetre emlékezem is, midőn a felelős­ség kimondatván, a pénzbüntetés ki is szabatott Több esetet, megvallom, én nem tudok. De ezeket most megjegyezve, a dolog fölött bővebben nyilat­kozni, fentartom magamnak azon időre, mikor a mint kilátásba helyeztetett, a ház ezen ügygyel eset­leg foglalkozni fog. Most csak ismétlem kérésemet, hogy az interpellációra adott válaszomat tudomásul venni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelől.) A ház ezután tudomásul vette a miniszterel­nök nyilatkozatát. Elnök a holnapi ülés tárgyául kitűzi a ma elfogadott törvényjavaslat harmadszori felolvasását és az appropracionális törvényt. Azután megválasz­tatnak a házszabályokat módosító bizottság és a közigazgatási bizottság tagjai, majd tárgyalás alá ke­rül az országos kiállítás hiányának fedezéséről szóló törvényjavaslat, s a vasúti és gőzhajózási szállítás használatának megadóztatásáról szóló törvényjavaslat. Az ülés d. u. háromnegyed 1 órakor végződik, és asszonyok gondoskodnak. Az is megkülönbözteti őket a magyar cigánybandáktól, hogy ők inkább éne­kelnek, mint hangszeren játszanak. Az éneket csak egy-két gitár szokta kísérni, egyéb semmi. Némely igen társulatnak vannak férfitagjai is, de a legfon­tosabb szerep mindig a nőknek jut. Az egyes ének­­karok.­. tagjainak száma 15—30 közt váltakozik. Ha érkezik egy mulató társaság, mely kívánja produk­cióikat hallani, bemennek abba a külön terembe, melyet az illetők elfoglaltak, a nők félkör­ alakban le­ülnek a földre, a férfiak mögéjük állanak, a prímás pedig, kezében gitárjával, a félkör közepére áll. A cigánynők feje nagyobb része épenséggel nem mond­ható még csak csinosnak sem, de vannak köztük valósággal bóditó szépségek is. Mindnyájának gyö­nyörű fekete szeme van, mely mint az izzó parázs vad tűzben fénylik. A pétervári cigány­ énekesnők között mostaná­ban kivált kettő kelt nagy feltűnést. Az egyiket Olga Andrejevná­nak hívják, a másikat Olga Petrovnának. Egy bandában vannak, ahol osztoznak a királynői méltóságon. Mindkettő oly vakítóan szép, annyi ben­nük a kellem­i énekek ,s oly bűvölő, hogy minden­felől csudájukra járnak. Kivált Andrejevna Olgával foglalkoznak sokat a pétervári pletyka-kedvelők. Egy Szukancsoff nevű milliomos akarta szeretőjévé tenni, de az orosz cigány­ énekesnők általában oly erkölcsö­sök, hogy hosszú ideig hiába törekedett célját elérni. Végre egy nagyon magas állású úr közbenjárt a szép Olgánál Szukancsoff érdekében. De ennek nem volt oka, hálásnak lenni e szívességért. A cigány­ Patti pár év alatt a szó szoros értelmében tönkretette a milliomost, aki végre a legszorultabb helyzetbe jutva, bűnös üzelmekre vetemedett. Most Szibériában el­mélkedik Andrejevna Olga parázs-szemeiről. De hogy visszatérjünk a „trojka-parthie“-kra, egyes embernek nem igen ajánlatos az eféle mulat­ság. Nem csak azért, mert az ilyen borozgatások csak akkor igazán jesznek, ha az ember többedma­­gával van, hanem főkép az okból, hogy a cigány­bandák nagyon borsosan megfizettetik a nyújtott él­vezetet. Tizenkét nótát énekelnek, ami alig tart fél óráig s ezért tarifa szerint 60 rubel jár nekik. Kü­­lömben aki csak ennyit ad, arra nem is néznek va­lami jó szemmel. Minthogy pedig az orosz nagy cé­­cók alkalmával ép úgy szeret poharakat és kancsó­­kat falhoz vagdosni, mint a magyar: az ilyen éji kirándulás legalább is 200 rubelbe szokott kerülni. És ez nagy pénz a mai szűk időben, mikor a földbirtokosok termelési áron alul kénytelenek túladni gabnájukon. Mindenki panaszkodik, de főképen a há­lózni szerető elegáns világ. Még alig volt egynéhány nagyobb táncvigalom, úgy hogy legfelsőbb kívánságra az idén minden nagyherceg ad bálokat. Legtöbbet az angol nagykövetnél mulatnak, ahol majdnem minden héten van „soirée dansante.“ Udvari bál hét van e télen, melyek közül három már megtartatott. Minde­gyikben ragyogónál ragyogóbb toiletteket lehetett látni és az uralkodó jókedvből senki sem gondolta volna, hogy mily veszedelmes tanácskozásokat foly­tatnak majdnem napról-napra az udvar főemberei. Alexei. PESTI HÍRLAP 1887. március 1. Külpolitikai hírek. — febr. 28. A bolgár kérdés újabb fázisba készül lépni, azzal, hogy a porta Riza pasát, a konstantinápolyi semmitőszék főügyészét, mint rendkívüli biztost küldi Szófiába, hogy az ottani helyzetről magának tudo­mást szerezzen és a pártok közt megegyezést ipar­kodjék létesíteni. Riza pasa a múlt év vége felé „vezir“ rangot nyert és mikor a török fővárosban az orosz befo­lyás hatalmasabb volt, arról volt szó, hogy Riza pasa lesz a külügyminiszter. A török kormányt te­hát nem fogják azzal vádolhatni, hogy az újabb al­kudozásokat oroszellenes célzattal kezdi. Kétségte­­len, hogy Riza pasa részrehajlatlanul fogja a tárgya­lásokat vezetni és remélhető, hogy az elhamarkodott provokációkat el fogja kerülni. A párisi lapok nem titkolják azt az óhajukat, hogy a bolgár zavarok Oroszországot kényszerítsék az első végzetes lépés megtételére és így Franciaor­szág megválaszthassa a percet, melyet a közbelépésre

Next