Pesti Hírlap, 1887. március (9. évfolyam, 59-89. szám)

1887-03-04 / 62. szám

1878. március 4.: PESTI HÍRLAP helybeli veterán szinész. A darab anyaszinésznőnk Szabó Krisztina jutalomjátékául adatott, ki épen ö­t­v­e­n esztendővel ezelőtt is játszott a Dugonics színművében. Bizony szép idő, egy egész emberöltő! Pályatársai és a közönség értékes ékszerekkel és emléktárgyakkal lepték meg ez emlékezetes est al­kalmából. * (A pozsonyi színházban) tegnap­előtt a „Bagdadi hercegnő“ került színre, melynek címszerepét H. Márkus Etel nagy sikerrel adta. A pozsonyi lapok igen elismerőleg nyilatkoznak a mű­vésznő érdekes és eredeti felfogásról tanúskodó ala­kításáról, mely a Helvey Laura „Lionettejének“ re­­miniscenciáival is sikeresen küzdött meg. * (B­i­a­n­c­h­i Bianca k. a.) őszszel Ame­rikába megy vendégszerepelni. Pollini, a hamburgi színház igazgatója lesz az impreszáriója, ki két hó­napra tervezi a körutat. A diva minden felléptéért 1000 dollárt kap s hatvan fellépte biztosítva van, ezenkívül az impreszárió viseli az ő és két sze­mélyből álló kíséretének utazási s egyéb költségeit. Érdekes tudni azt is, hogy Bianchi k. a.-t Pollini annak idejében a saját költségén képeztette ki Pá­­risban, a minek fejében a művésznő arra kötelezte magát, hogy két évig művészi képességeit az im­preszárió javára fogja értékesíteni. Bianchi k. a. azonban már egy év eltelte után megtörte a szerző­dést s a bécsi operához ment. Pollini bepörölte őt s akkor létrejött egy kiegyezés, a­melynek egyik ered­ményéül tekinthető a fent említett szerződés. *(Új rémdrámát) adtak a minap a pá­risi „Ghateau d’Eau“-színházban. Címe: „Le fiacre No. 13“, dráma öt felvonásban és tizenkét képben, Xavier de Montepin regényéből merítette Jules D­o­r­n­a­y. A cselekmény a körül forog, hogy egy herceg el akarván nyerni az elhunyt bátyja után maradt örökséget, ennek özvegyét és fiát el akarja tenni láb alól. Ez azonban csak félig sikerül neki, a­mennyiben a nő megőrül, a gyermeket pedig az, a­kinek őt meg kellett volna ölnie, elviszi a lelenc­házba. Évek múltán a herceg örökbe akar egy fiút fogadni és a sors úgy akarja, hogy tulajdon unoka­­öcscsét válaszsza. A fiú felnővén, ügyvéddé lesz és anyja, a kit természetesen ép oly kevéssé ismer, mint nagybátyját és a ki időközben elmebajából ki­gyógyult, véletlenül őt választja ügyvédjének. Mint ilyen kisüti az anyján és ő rajta elkövetett gaztettet és nagybátyját a vérpadra juttatja. * (Smeraldi Cesar) milánói ballet-mestert, ki „Excelsiort“ az operaházban oly kitűnően betaní­totta, az operaház intendánsa a távozó Campilli Frigyes helyébe április hó 1-étő­l fogva szerződtette. Smeraldit ma már az operaház táncszemélyzetének hivatalosan is bemutatták s operaházunk benne két­ségkívül jeles szakerőt nyer, ki a nyugalomba vo­nuló Campillinek méltó utóda lesz. * (Német szinh­áz.) Újra vendége van a gyapju-utcai német színháznak. Girardi a bécsi an der Wien színház kedvelt komikusa kezdte meg ma este vendégszereplését. Ezúttal „Die Jungfrau von Belleville“ című ügyes szövegű és csinos zenéjű operette került színre, melyben Girardi egy drago­­nyost játszott zajos hatás mellett. Mulatságos alakí­tásával bőven aratta a tapsokat, kupléit pedig meg­ismételtették. Rossi k. a. (Virginia) kedvesen ját­szott s szépen énekelt. Müller (Troupeau) pompás humorral alakította a milliomos nyárspolgárt, ki grófi vőre vadász. Kühle a gróf szerepében helyén volt. Közönség nagy számmal. Napi hírek. — (Személyi hírek) Traut­wein Nép. János a fővárosi kegyesrendi főgimnázium érdemes igazgatója, 40 éves tanári működés után közelebb nyugalomba vonul. — F­r­a­k­n­ó­i Vilmos, az akadé­mia főtitkára jelenleg Kairóban időzik, honnan csak e hó második felében tér vissza a fővárosba. Tá­volléte alatt a főtitkári teendőket Gyulai Pál osztály­titkár végzi.­­ (A trónörököspár) tegnap este 7 órakor indult el Bécsből Abbáziába. A déli vasút állomásán nagy számú közönség jelent meg már egy órával az elutazás előtt. Az udvari fogat kevéssel 7 óra előtt állt meg a vasúti állomás főbejáratánál. A kocsiból először Stefánia főhercegnő szállt ki, ki világos barna, prémes utiruhát viselt s kis kalapot, piros tollakkal díszítve. Rudolf, ki tengerész egyenruhában volt, kar­jára fűzte őt s igy mentek a fényesen kivilágított udvari váróterembe. Innét két percnyi időzés után pontban 7 órakor felültek a vonat szalonkocsijára, mely a közönség zajos ovációi között indult útjára. A trón­örököspár kíséretében voltak: gróf Bombelles főud­varmester, ellentengernagy, Sylva­ Torouca grófnő fő­­udvarmesterné, Pálffy grófnő udvarhölgy, gróf Ro­senberg szárnysegéd és dr. Auchenthaler udvari orvos. — Egy­­fiumei távirat szerint Rudolf trónörökös és Stefánia trónörökösné, kíséretük­kel ma d. e. 9 órakor, a legszebb verőfényes tava­szi időben megérkeztek Abbáziába. — (A trónörökös ajándéka.) Weilen udvari tanácsos és ismert osztrák író tegnap ünnepelte szűk családi körben ezüst lakodalmát. A trónörökös ez alkalomból értékes szivar­etűivel lepte meg az „Oszt­rák-Magyar monarchia Írásban és képekben“ című mű osztrák részének szerkesztőjét. A ajándék felső, zománcozott lapján a trónörökös könyvének címképe, alszó lapján pedig aláírásának facsimiléje látható. E pompás ajándékot a trónörökös a következő levél kíséretében küldte meg Weilennek: „Kedves Wei­len ! A mai örömnapra, Stefániával együtt önnek és az önéinek benső és igaz szerencsekivonatunkat küld­jük. Zavartalanul élvezze még évek során családi boldogságát s engedje a sors, hogy még sokáig dol­gozhassunk együtt nagy munkánkon. Midőn önfelál­dozó szorgalmáért egész szivemből köszönetet mon­dok, kérem fogadja el a mai nap és ha munkatársa emlékére ezt a csekély ajándékot és használja minél gyakrabban. Szives szerencsekivonatokkal és üdvöz­lettel hive: Rudolf.“ — (Kihallgatás.) A király ma délelőtt 10 órakor általános kihallgatást adott, a­mely alkalom­mal több, mint 100 személyt fogadott. A jelentke­zettek között ott volt: Andrássy Gyula gr., honvéd­­altábornagyi egyenruhában; Zichy Ferenc gr. m. k. főasztalnok; Szapáry Gyula gr. és Széchenyi Sándor gr. m. k. főajtónálló, a­kik mindketten most mutat­ták be huszárhadnagyokká kinevezett fiaikat: Sza­páry Györgyöt és Széchenyi Andort; Orsiny-Rosen­­berg herceg cs. k. kamarás; Császka György v. b. t. t. szepesi püspök; id. Erdődy István gr. v. b. t. t. m. kir. főlovászmester; Köffinger Frigyes nyug. ál­lamtitkár ; Lukács Béla és Wekerle Sándor államtit­károk ; hengervári Hengermüller László rendkivüli kö­vet és miniszter a szerb kir. udvarnál; Schmidt Tá­voza Ernő lovag cs. kir. követ; Sárkány József, a kir. tábla alelnöke; Egnatten Henrik báró vezérőr­nagy ; Hunyady Imre gr., Lévay Henrik főrendiházi tagok; Ludvigh Gyula, a magyar államvasutak igaz­gatója; Ambrózy Béla br. cs. kir. kamarás, a magy. vörös­kereszt-egylet megbízottja; Andaházy László országgyűlési képviselő; Csáky Albin gr. Szepes me­­gye főispánja; Kállay Albert, Szeged és H. M. Vá­sárhely főispánja; Szvastics Benő, Zalamegye főis­pánja; Gasparics Ferenc zágrábi kanonok és címze­tes püspök, Arnold jegyző Zágrábból, Pallavicini Ede őrgróf cs. kir. kamarás; Basili lovag államtanácsos, budapesti orosz főkonzul; Csanády György kir. táb­lai tanácselnök; Heim Péter min. tanácsos ; Stornis Emil gr., Lónkay Miklós oszt. tanácsos; Matyók Bencze pestmegyei főszolgabíró; Niedermann Gyula, a Lipótmezei orsz. tébolyház igazgatója; Blaskovics István, a budapesti váltótörvényszék elnöke; Czoll­­ner László kir. tan. budai pénzügyigazgató; Krausz báró osztrák osztálytanácsos, az osztrák delegációk háznagya ; Bettykay oszt. tanácsos; Diószeghy kir. tanácsos; Ottrubay Károly, az aradi törvényszék elnöke; Radocza János kir. tanácsos; Rónay Antal, fő­erdő tanácsos; Mihajlovich honvédezredes; Vörös kir. tanácsos, pénzügyi igazgató és Rosenzweig Saphir Sarolta, a magyarországi Frődel-nő­egylet al­elnöke. — A kihalgatásnak fél 1 órakor volt vége. — (Udvari ebéd.) Ma esti 6 órakor a kirá­lyi váriakban 29 terítékű udvari ebéd volt. A király jobbján Pejacsevich lovassági tábornok, balján pedig Ghyczy altábornagy foglaltak helyet. Jelen voltak még Henneberg lovag, Braumüller, Nyári báró és Weikard altábornagyok, Büchel, Jelentsik, Ripp báró, Gyömörey, Neuwirth lovag és Rischanek vezérőrna­gyok, Weikard, Gold lovag, Kill­es, Medvey, Pápay és Daublebsky-Sterneck lovag ezredesek, Langer ezre­des hadbíró, Boése főtörzsorvos, Vendrey és Gönczy honvédezredesek, Schober vezérhadbíró, Cserhal­­may vezérhadbiztos, Hohenlohe herceg főudvarmes­­ter, Popp altábornagy, főhadsegéd, Wolkenstein gróf főkonyhamester és Weigelsberg báró őrnagy szárny­segéd. Ezenkívül egy marschalltábla is volt. Az ebéd után ő felsége hosszabb ideig cerclet tartott . (Kaulbara Bécsben.) A bulgáriai szerep­lése által hírhedtté vált orosz tábornok, ki azelőtt katonai meghatalmazott volt a bécsi orosz nagykö­vetségnél, Pétervárról tegnapelőtt Bécsben lakó csa­ládjához érkezett. Tegnap délelőtt látogatást tett Lo­banov hy nagykövetnél. Kaulbars át fogja nyújtani a királynak visszahívó levelét s aztán Teheránba, uj állomására utazik.­­ (Március.) Május után a legpoetikusabb hónap. Rokonszenvünket ,az által biztosítja maga ré­szére, hogy ő hozza meg a tavaszt, melynek gyö­nyörűségeit hasztalan igyekeznek megrontani a fűz­fapoéták. A csillagászati tavasz 20-dikán éjjel 11 óra 26­­ perckor kezdődik, a­midőn a nap látszóla­gos pályáján a kos jegyébe lép. A csillagászok azon­ban türelmes emberek, de nekünk, laikus halandók­nak már az is jól esik, ha a várva-várt tavaszt egy nappal közelebb hozhatjuk, ezért mi a tavaszt kö­zönségesen márc. 19-ikétől kezdve szoktuk számí­tani. A holdváltozások a következő napokra esnek : első negyed 3-án reggel 2 óra 24 perckor, hold­tölte 9-én este 9 óra 50 perckor, utolsó negyed 16-án délután 2 óra 58 perckor s újhold 24-ikén délután 5 óra 26 perckor. Hold a földközelben lesz 10-én éjfélután 1 órakor s földtávolban 24-én este 8 órakor. Bolygók járása: Vénus 1-én reggel 7 óra 30 perckor kél s este 7 óra 30 perckor nyugszik le . Mars reggel 7 órakor kél 3 este 6 óra 40 perc­kor nyugszik; Jupiter eite 10 óra 15 perckor kel s reggel 8 óra 45 perckor i­a nyugszik; Saturnus 15 perccel délután kél, este 8 óra 20 perckor delel s reggel 4 óra e­őtt nyuszik le . (Munkácsy Mihály és neje elutazása.) Munkácsy Mihály és neje ma délelőtt a 10 óra 40 perckor induló keleti futárvonattal akartak Buda­pestről Bécsbe utazni, azonban a nagy szél miatt a vonatnak akadályokkal kellett küzdeni s távíró útján 4 órai késést jeleztek a központi személypályaud­varba, miről a mestert azonnal értesítették. E négy órát Munkácsy barátai és rokonai arra használták fel, hogy a mester körében maradjanak s vele is ebédeltek. A délelőtt folyamán még T­ü­r­r István tábornok látogatta meg Munkácsyt a szállodában. A tábornok csak imént érkezett a fővárosba és sietett a mestert üdvözölni. A művészpár délután 2 óra­kor hajtatott ki a pályaudvarba, de még egy óra hosszáig kellett várakozniok a vonatra, mely idő alatt az őket kikisérő rokonok­ és barátokkal társa­logtak. Künn voltak a pályaudvarban : Telepy Károly, dr. Szmrecsányi Miklós, özv. Röckne úrhölgy leányá­val, Lichtenstein Georgette festőművésznő, ki Mun­­kácsynak szép virágbokrétát nyújtott át, Munkácsy Sándor, Fittler Kamil épitész, Lechner Lajos, Koós képviselő, Láng urhölgy stb. A vonat 3 órakor robo­gott be a pályaudvarba. Munkácsyék, miután kísé­rőiktől szívélyesen elbúcsúztak, beszálltak a kocsikba s a vonat 3 óra 5 perckor nagy éljenzés s „isten­hozzátok“, a „viszontlátásig“ búcsúszavaktól kisérve elhagyta a pályaudvart. A Munkácsy-pár holnap Bécsben marad. Látogatást nem tesznek senkinél s este utaznak Párisba. — Pótlólag megemlítjük itt még, hogy Munkácsyné tegnap megtekintette a zene­akadémia épületében Liszt Ferenc egykori lakosztá­lyát s érdeklődéssel nézte meg a nagy művész után maradt ereklyéket.­­ (Curiosum.) Egy ismert fővárosi jótékony egyesület elnöknője a minap egész halmaz nyomta­tott levelet küldött szét „ismert, nagy- és nemes­­lelkű (!) emberbarátokhoz,­ kérve őket, támogassák az egylet valamely intézetét. Eddig még minden renden van. Hanem az aztán mégis kissé furcsa, hogy míg a kérő levél egyszerű „T. c.“ betűkkel szólítja meg a „nagy- és nemeslelkű emberbaráto­­kat“, addig a levélhez mellékelt és szintén nyomta­tott válasz-űrlapra az elnöknő a következőket té­tette : „Nagyméltóságú Grófné! Kegyelmes Asz­­szony! Becses felszólítása folytán stb.“ Hátha az illető adományozó nem akar ilyen devóeióval szó­lani ahhoz, aki erszényét igénybe veszi ? Nem ku­riózum-e az, midőn valaki ilyen felót ír egy vagyonos emberhez: T. c. Küldjön, ha lehet 2000 forintot egy ágy-alapítványra,“ hanem hozzáteszi: „cselekedje ezt a következő udvarias levél kíséretében!“ Tudjuk, hogy a leveleket, melyekről itt szólunk, nem maga az elnöknő koncipiálta, de az, aki ilyen módon irta meg őket, bizony nem nagyon tapintatosan járt el.­­ (A felség­folyamodvány­ok és a ható­ságok.) Több ízben előfordult az az eset, hogy egyes felek részéről ő felségéhez intézett s legfelsőbb kézjegy nélkül leérkezett felségfolyam­odványokat né­mely hatóság abban a feltevésben, hogy a legfelsőbb kézjegy hiányának oly értelmezés adandó, mintha a kérvény legmagasabb helyen elutasítandónak jelez­­tetnék, minden tárgyalás nélkül tagadólag intézték el s e szerint az ő felsége iránti legmélyebb bizalom­mal benyújott ily folyamodványok kedvezőtlenebb elbánásban részesülnek, mint azok, melyeket az illető hatóságnál közvetlenül nyújtottak be. Ezen eljárás­nak jövőre való megakadályozása céljából a belügy­miniszter körrendeletet intézett a törvényhatóságok­hoz, melyben kijelenti, hogy a legmagasabb kézjegy nélkül leérkező felségfolyam­odványokat, felsőbb uta­sítás nélkül is azonnal tárgyalás alá vegyék és sa­ját hatáskörükben a fennálló törvények és rendele­teknek szabályszerűen intézzék el, sőt oly esetekben, midőn a tárgyalás folyamán minden kétséget kizáró­lag kitűnik, hogy a kérelem olyan, mely csak ő fel­sége kegye által teljesíthető s a folyamodó arra tel­jesen méltó, rendkivüli kegyelmi javaslat iránt a mi­nisztériumhoz előterjesztést tegyenek.­­ (Az erdélyi kultur-egylet képviselői­ ma ismételten tisztelegtek Fejérváry Géza dr. hon­védelmi miniszternél és Cserhalmy vezérhadbiztos­nál, kik az erdélyi ipar tárgyában igen biztató ígé­reteket tettek, különösen a szíjgyártó és cipész­iparra vonatkozólag. A minisztériumban nagy örömmel fo­gadták az egylet közvetítő készségét , kilátást nyúj­tottak arra, hogy jövőre mindinkább előnyben fog részesíttetni a honi ipar. Az „E. M. K. E.“ képvise­lői dr. Halier alelnök, Sándor József titkár és Bin­der Lajos iparfelügyelő tiszteletére ma délben Hor­váth Gyula orsz. képviselő adott fényes ebédet a nemzeti kaszinóban. Mint értesülünk, az egyesület küldötteinek útja kapcsolatban áll az írók és mű­vészek társaságának a nyár folyamán Erdélybe teendő nagy kirándulásával is. — (A járványok a fővárosban) lassú de folytonos apadásban vannak. Naponkint alig 3—4 himlőeset fordul elő s jelenleg mindössze 62 himlős beteget ápolnak a barak-kórházban. Ugyanott még hagymázban fekszik 13, vörhenyben 6 s diferitiszben 1 beteg. — Pest megyében a járványok állása a kö­vetkező : Újpesten a kanyaró megszűnt, ellenben a 5

Next