Pesti Hírlap, 1887. április (9. évfolyam, 90-117. szám)

1887-04-01 / 90. szám

4 gyem békés utasításokat fog hozni Pétervárról és így a barátságos egyetértés a monarchia és Oroszország közt csakhamar helyre fog állani. De azt nem hiszik, hogy a nagykövet ajánlatokat fog tenni a bolgár kérdésben, mert az orosz kabinet — tekintettel a helyzet nehézségeire és veszélyeire — ezzel a kér­déssel egyáltalán nem akar foglalkozni, csak arra törekszik, hogy a bolgárokat izolálja és az anarchiá­nak engedje át prédául mindaddig, míg olyan álla­pot jön létre, melyet Oroszország és Európa is elfo­gadhatnak. A levelező kijelenti azt is, hogy Oroszország ma már nem hajlandó megengedni, hogy a porta Kelet-Ruméliát okkupálja. A „ times“ ma érkezett számában hosszú ki­vonatokat olvasunk sir Charles Dilke legújabb cik­­kéből, mely az Ausztria-Magyarország és Oroszor­szág közti háború esélyeit fejtegeti. Az angol író hosszasan ismerteti a monarchia nemzetiségei közti viszonyt, melyet igen feszültnek és veszélyesnek tüntet föl; oly formán is, mintha a háború kitörése napján a monarchia hadserege egy­szerre két táborra oszolnék, egy szláv-román és egy „német-magyar-zsidó“ táborra, melyek véres tusára kelnének egymással. Viszont Oroszországról azt írja, hogy hadserege egyenértékű Ausztria-Magyarország és Németország egyesült haderejével, monarchiánkét pedig két-háromszorosan múlja felül. A „limes” erre az okoskodásra azt jegyzi meg, hogy az orosz hadseregről közölt impozáns adatok nyomán 1877. előtt bizonyára azt kellett volna jósolni, hogy Törökország két hétig se tarta magát. Magyarországról specialiser sir Dilke a gyűlölet és gúny hangján ír; a monarchia két fele közti pa­ritást furcsának tartja és élesen ir a budapesti Reichstagra­, amelynek „valami rettenetes magyar neve van.“ A legszebb az, hogy sir Dilke szerint a mon­archia 2—3 millónyi hadseregét az orosz haderő okvetlen megveri, Anglia 2 — 300,000 főnyi seregének pedig, ha egyedül küzdene Oroszország ellen, kilá­tása volna a győzelemre. Az ir kérdés. Az angol alsóház hétfői ülésé­ben Balfour államtitkár az írországi agrárius bün­tettek megtorlását célzó törvényjavaslatot három órán át tartó beszédben indokolta. Többek közt föl­említette, hogy az agrárius büntettek száma csökke­nőben van ugyan, de még mindig 1770 egyén áll a rendőrség oltalma alatt, a­mi évenkint 55000 font sterlingbe kerül; a törvényszékek nem bírnak mű­ködni, mert a károsultak nem mernek vallani és az esküdtek meg vannak félemlítve. A bírák jelentései szerint Mayo, Core, Limerick, Cork és Kerry gróf­ságokban olyanok az állapotok, hogy hasonlít a­ pol­gárháborúhoz. Margit. Mi száll ki ott a földből? Ez! Ez! Küldd el! Hamar! A szent helyen ez mit akar ? Engem akar! Faust. Te élni fogsz! Margit. Te ítélj, Isten! Nékem egyéb­ törvényem nincsen! Mefiszto (Faustnak)­Jer, mondom! Vagy itt hagylak cserben! Margit. Tied vagyok! Atyám, te védj meg engem! Ti angyalok! Mennyei seregek ! Boruljatok rám s védjetek! Henrik ! Én félek tőled! Mefiszto. Fején az ítélet! Hang (felühír). Övé az élet! Mefiszto (Faustnak). Ide hozzám ! (Eltűnnek Fausttal). Hatig (belülről el-elhalra). Henrik! Henrik! PESTI hírlap 1887. április 1. T . D111 o n a javaslat ellen szólt és kijelenté, , hogy vagy kivándorol Írországból, ahol a javaslat megszavazása után az írek rabszolgák lesznek, vaTM , f“»l 11 *»11»"• ai*a«• k«d 1 n i Am loi?d(?m­, , laPok helyeslik a bilit és csak a * ’T,- l jSews ke‘ kl ellene, kijelentvén, hogy a iibe-i Alisok nem szavazhatják meg azt. J T. PAPa is a, &özéPeurópai hatalmak. A héft^pzoi1­0^vuTezői szerint a PáPa néhány ’ f Pécsben es dviben lépéseket tétetett a végbe , hogy az ottani kabinetek az olasz szövet- ! fés r.gkötésnél veték figyelembe a pápa helyre- L Podp­a­ttársyban személyesen értekezett monarchiánk és Németország római nagyköveteivel. A levelező szerint a két kabinet majdnem egyforma­­ választ adott; kijelentették, hogy el kell ismerniök, . b°gy a szent atya szellemi szabadsága és vallási ak­­ciója nincs gátolva; hogy nem léphetnek közbe és hogy a megkötendő szövetségi szerződés a szerződő felek teljes területi épségét b­ztosítja. Fővárosi ügyek.­ ­ A pavilion bérbeadása s ezzel kapcsolatban 50,000 négyszög­méter szabad területnek elzárása iránt Ray Rezsővel megkezdett tárgyalások híre arra indította a kereskedelmi mi­nisztériumot, hogy leiratilag fölhívja a fővárost, mi­­kop az ez ügyben folyó tárgyalásokhoz Németh Imre miniszteri tanácsost s a szervezés alatt álló keres­­kedelem múzeum igazgatóját is hívja meg, mert az iparcsarnok addig is, mig jövő rendeltetése felől végmegállapodás jönne létre, kereskedelmi muzeumul fog sze­gálni s a kormánynak érdekében áll, hogy a vélekedés szabadsága ide fenntartassék. A város­ligeti összes városi bérlők pedig, az állatkert, a né­­p ,ar-ha igazgatóival élükön ma az egész terv él­jen ,„ad.­lányt nyújtottak be a tanácshoz, mert a Ka­y-féle vállalat őket megsemmisí­téssel fenyegetné. — Reméljük, hogy a ta­nács figyelembe is fogja venni ezt a kérvényt, vala­­mint a nagy közönség érdekét és egyetlen mulató­­helyünk legszebb részének elzárásába soha sem fog beleegyezni. A főváros szerdai közgyűlé­sére előzetesen a következő bérleti ügyek tűzettek ki: a soroksári határkocsma; egy I. ker. tömőtéri városi ház; a vigadó; a városligeti tó és a Gellért­hegyi telek bérleti ügye. ..~ A népfölkelő gyalogsági tiszti tan­f­oly­amo­kr­a a tanács a Károlyi-utcai, lipót­­téri, wesselényi-utcai, lovag-utcai, bakácstéri iskolák s a Josefinum tornatermeit engedte át. E helyiségek­ben az előadások ápril 12-től május 2-ig tartatnak. A tanács tekintettel a járványbizottság­ javaslatára, elhatározta, hogy az V. és VI. kerületi kültelkekről f. évi május 15-től szeptember 15-ig a házi szemét rendszeres elfuvarozásban részesüljön. A költséget a telektulajdonosok fizetik.­­ A 1­6 h u s-á r­u­l­á­s engedélyezése iránt a főkapitányság előterjesztését a tanács a közélelme­zési bizottság javaslatára elejtette, mert a viszonyok még nem olyanok, hogy ilyen intézkedést indokolni lehetne.­­ A fehérúti átjáró áthidalása iránt a közigazgatási bejárás ma kezdődött meg Kőbá­nyán. Ez áthidalás azért igen fontos, mert eddig a kocsiknak­­a 1 óráig is kellett várni, mig a vasúti síneken keresztül juthattak. Az államvasut hajlandó ez állandó közlekedés érdekében itt áthidalást csi­nálni. A szemlénél kitűnt, hogy az áthidalást vala­mivel távolabb lehet csak végrehajtani s oda több út feltöltését kell előkészíteni. Mig az erre vonatkozó tervek elkészülnek, a bejárást felfüggesztették s áp­ril 12-én fogják csak folytatni. — Patrubány Gerő volt tiszti főorvostól, a ki utódának holnap adja át a hivatalát, ma déli 12 órakor vettek búcsút a kerületi orvosok, a kik teljes számban megjelentek. Egyletek és intézetek. — A közművelődési egyesületek kongresz­szusán, mely Deák Ferenc szobrának leleplezése idején tartatik, a legjelentékenyebb kérdés előadói tisztségét Károlyi István gróf foglalta el. Ez a kérdés következőleg hangzik : Szükségesnek tartja-e a kongresszus a különböző nevek alatt ugyanazon célra, a magyar állameszme megszilárdítására, a nemzeti szellem és műveltség terjesztésére és foko­zására törekvő magyar közművelődési egyesületek­­ közt állandó összeköttetést létesíteni ? S ha igen, mi­­ lenne leghelyesebb alakja és szerkezete ? — A Szé­­chenyi-Társulat alelnöke, új­fal­ussy Sándor mint­­ előadó, a következő kérdésről értekezik: Szükséges-­­ nek tartja-e a kongresszus a további összejövetelek , (kongresszusok) állandó szervezését. Ha igen, akkor mily időszakban, Budapesten tartassanak-e, vagy felváltva a különböző egyesületek működési terüle-­­­ten, vándorgyűlés alakjában? Bánó József, a „Ma-­­ gyarságot és népnevelést Sáros megyében terjesztő­­ egyesület“ elnöke értekezni fog amaz eszközökről, a­melyekkel a kulturegyletek kitűzött céljaikat legin­kább elérni hivatják. Előadóként fognak szerepelni , a kongresszuson még dr. K­e­n­e­d­i Géza Zichy E­t An,al­. K,a 3­8 Sfor és a „Felvidéki magyar , közművelődési egyesület“. Megemlítjük végül, hogy­­ az országos magyar iskolaegyesület részéről egy -­ az összes magyarországi kulturegyletek életét ismer­­­­tető ~ 7 ívnyi testes kötet jelent meg. - r . T.A budape­sti (budai) tanitó-egy­­let e hó 2-án (szombaton) délután­ 5 órakor köz­­gyűlés. tart. tárgyak: 1. Folyó ügyek 2. Uj pálya­­kérdés kitűzése. 3. A bálrendező bizottság jelentése. r­u :­A t­ársadalmi, bajok és a népiskola“. Értekezés Hortobágyi Antaltól. 5. „Veszprémtől Almádiig“, ér­­­­tekezés Mih­alecz Józseftől. — A magyar gazdasszonyok orsz. egylete ápril hs 3-án (vasárnap) délelőtt fél 12 órakor a Lipót-utcai uj városház il-ik emeleti tár­salgó­termében XXXVI-ik rendes közgyűlését tartja. polgáriskolai orsz. tanáregye­­­s­u­l­t április hó 5-én délelőtt 9 órakor tartja köz­gyűlését a fővárosi IV. ker. (Lipót­ utca 5. sz.) köz­ségi polgári leányiskolában. . . A­z...e­lső budapesti boltőrség­­ügylet április hó 3-án délután 4 órakor a pesti polgári kereskedem! testület helyiségében (régi Lloyd épület) tartja rendes évi közgyűlését. Színház, zene, képzőművészet * (Pécsi nyári színház.) Pécsi levelezőnk írja a következőket: Ogy minden jó érzületet arcul csapó e járásról kell ma referálnom, hogy szinte ne­héz a kellő határt megtartani, hogy a város elöljá­róságának magatartása ellen a legkeményebb szavak­ban ki ne keljek; másrészt pedig a kenyéririgység­­nek oly eklatáns példájáról van szó, mely a magyar szmügy hasznára nem lehet, ismeretes e lap közön­­ség­,la­­hogy a rendőrkapitány vezetése alatt kiküldött szakértő bizottság a régi színházat tűzrend­­en szempontból közveszélyesnek mondotta ki és be­csukta ; egyszersmind elhatározta a város közgyűlése hogy új színházat épít; de miután a város polgár­­mestere nem igen fogékony Pécs kulturális haladása iránt, és így nem barátja a sznháznak sem, tehát n­ég vagy ö­ évig el fog tartani, míg új színházat kapunk. Minthogy pedig Pécs végre is színészet nél­kül nem maradhat, és a kiéhezett közönség alig várja, hogy ismét némi szellemi szórakozásbann is részesüljön, Somogyi Károly igazgató engedélyért folyamodott, hogy egy e célra saját költségén építendő arénában tarthasson előadásokat. A színi bizottság és a város tanácsa vagy 4 hét előtt So­mogyinak az engedélyt ki is adta, és egyszersmind utasították, terjeszsze be jóváhagyás végett az aréna terveit. Somogyi Győrött megbetegedett, hagymázba erett, és nem jöhetett az ügy rendezése végett előbb Pécsre, csak a napokban, de társulatát Pécs viszo­nyainak megfelelőleg vagy 60 tagból szervezte, és húsvétkor Győrből Pécsre akar jönni. Most azonban mindenféle akadályokat gördít eléje a város elöljáró­sága, mert az utolsó percben Aradi Gerő, szegedi igazgató szintén versenyre lépett és rokonai befo­lyásával megnyerte az intéző köröket. Kíváncsian várjuk a dolog kimenetelét, mely már az idő előre­haladottságánál fogva sem tűr halasztást. * („Dalárzsebkönyv 1”) című karének­­gyűjteményre hirdet előfizetést Varga József tanító­­képezdei ének- és zenetanár Nagyenyeden. A gyűjtemény tartalmazni fogja a hazai és külföldi férfi-négyes és vegyeskar-irodalom legkiválóbb termé­keit, nyolcadrét alakú zsebkiadásban, 12­—15 évnyi terjedelemben. * (Carmen Sylva), a román királyné köl­teményei annyira megnyerték a zeneszerzők tetszé­­sét, hogy körülbelül százan folyamodtak a bukaresti udvarmesteri hivatalhoz, engedtessék meg nekik a költeményeket dalokra felhasználni. * (Zenes­z­e­rző nagykövet.) Grünfeld Henrik gordonkaművész, közelebbi berlini hangverse­nyén egy új bercenset játszott. A kedves szerzemény élénk tetszésben részesült. Szerzője nem volt meg­nevezve, de mint beszélik, nem m­ás, mint gróf Széchenyi Imre ottani nagykövetünk. * (Egy kis színházi kaland.) Dr. Byk Móric, tarnopoli ügyvéd, a bécsi „Karl“-szinház má­sodik emeletén, hogy jobban olvashassa a szinlapot, egész kedélyességgel viaszgyertyácskát vett ki zsebé­ből, azt meggyujtá és annak fényénél kezdett olvas­gatni. A közönség ezen nagyon megü­tődött, a rend­őrség letartóztatta s a biróság azonnal huszonöt írt birságra ítélte. Dr. Byk sokáig fog emlékezni e bécsi kalandjára, mely által egyszerre hires emberré lett. * (L­i­s­z­t Ferenc) „Szent Erzsébet“ címü legendáját nagypénteken elő fogják adni a hamburgi operaházban. _ * (Rossz üzletekről) panaszkodnak a berlini színházak. A királyi színháznak — mint írják - húsz év óta nem volt olyan csekély heti be­vétele, mint a múlt héten. * (A­z 1886. évi színházégések.) Ja­nuár 2-kán a Jetroiti színház az Egyesült Államok­ban teljesen leégett. Március 12-kén a lembergi szín­házban támadt tűz, melyet azonban sikerült a padlásra lokalizálni. Május 5-kén Angliában a derbyi színház porrá égett. Egy színész megfalt öltözőjében, két munkást a leomló tetőzet ütött agyon. Május 16-kén

Next