Pesti Hírlap, 1887. április (9. évfolyam, 90-117. szám)

1887-04-03 / 92. szám

10 len terhelő tanú nyomtalanul eltűnvén, a törvény­szék az újabb bizonyítékok alkalmazása folytán ügyészi indítványra Fuchs Lajost a reá szabott bün­tetés terhe alól fölmentette. — Fegyházőr a vádlottak pad­ján. A fővá­rosi rendőrség saját tekintélyének kényszereszközök­kel való fentartása végett ugyancsak sok dolgot ad a törvényszéknek. A tárgyalás alá kerülő bűnperek­­nek egy­harmada „hatóság elleni erőszak“, a­me­lyekben megsértett közrendőrök szerepelnek érzékeny panaszosokként. Egy ilyen tárgyalás folyt le ma is a törvényszék előtt; az érdekes a dologban az, hogy ezúttal hatósági közeg, Nagy Imre fegyházőr ült a vádlottak padján hatóság elleni erőszakkal és nyilvá­nos becsületsértéssel. A dolog úgy történt, hogy Nagy Imre a múlt évi szeptember 16-án pity­ókos állapot­ban megpillantva Gál József rendőrt, a­ki éppen három csavargó bekísérésével volt elfoglalva, nyers bizalmaskodással nem a legudvariasabb formában kérdezte meg a rendőrt, hogy hová kíséri azt a há­rom embert. A rendőrnek ez elég ok volt arra, hogy az egyenruhában levő fegyházőrt letartóztassa és bekísérje a rendőrségre. Minthogy pedig Nagy Imre ellenszegült a letartóztatásnak, hatóság elleni erőszak miatt emeltek ellene vádat. A törvényszék ma dr. Visontai Soma védőbeszéde után kellő mértékére szállította le a vádat és Nagy Imrét a hatóság elleni erőszak vádja alól fölmentve, csupán a kihágási tvk. 46. §-a alapján ítélte őt 5 írt pénzbírságra. — A tőzsdebiróság­ illetékessége tárgyá­ban — mint az „Ügyvédek Lapja“ írja, — fontos elvi jelentőségű határozatot hozott a kir. kúria. A. Róbertnek B. Mór elleni ügyében a tőzsdebiróság megállapította az illetékességet. A kir. tábla a tőzs­­debiróságot illetéktelennek mondotta ki, mert az 1881. évi 59. t. c. 94. szakasza szerint az alávetés­nek minden ügyletre vonatkozólag külön — és pedig akár az ügylet megkötésével egyidejűleg, akár később kell megtörténnie és mert oly általános alávetés, mely csak a jövőben kötendő ügyletekre vonatkozik, a törvénynek sem kifejezett szavaival, sem szellemé­vel meg nem egyezhető. A kir. kúria ezzel szemben azt tartja, hogy az alávetés valamely jogviszony avagy üzleti viszony megállapításánál már előzetesen is történhetik, a­mennyiben a felek a köztük fen­­forgó meghatározott jogviszonyból, (például haszon­béri szerződésből) fölmerülendő peres kérdéseknek eldöntését már előzetesen a szerződés megkötése alkalmával választott bíróságra bízhatják. — Feleségének gyilkosa, Lovász Takács János fót­i földmives beteges, gyenge ember lévén, nem tudta megkeresni a mindennapi kenyeret, a miért felesége örökösen szidta, olykor tettleg is bán­talmazta. Minthogy pedig az asszony munkára járt és jobbára annak keresményéből tengődött, meg kel­lett hunyászkodnia előtte és szó nélkül tűrni a ke­gyetlen bánásmódot. Sokszor megesett, hogy az asz­­szony büntetésből koplaltatta férjét s midőn ez azért zúgolódni merészelt, felesége 20 éves leánya segélyé­vel jól elverte őt. Természetes, hogy Lovász e bá­násmód miatt engesztelhetetlen gyülölséggel volt neje iránt. Ez évi január hó 12-én ismét civódásba ele­gyedtek, miközben Lovász azzal adott kifejezést ha­ragjának, hogy az eléje tett tányért a földre dobta. Erre aztán a heves vérű asszony fölkapott egy tá­nyérdarabot s azt a férje fejéhez vágta. Ez dühösen nyúlt az asztalon volt konyhakés után és figyelmez­tette nejét, hogy ne közelítsen feléje, különben le­szúrja. Lovászné, a­ki meg volt szokva ahhoz, hogy férje szó nélkül tűrje bántalmazásait, csak azért is közeledett a feldühített emberhez, a­ki szavának állt, mert a kést teljes erejéből a felesége mellébe döfte, úgy, hogy az rögtön meghalt. Ma tárgyalta ez ügyet a pestvidéki kir. törvényszék. A vádlott egy szánal­mas külsejű egyén, a­kinek sovány, meggörnyedt termete, sápadt arca és beesett szemei bizonyítják, hogy házas élete alatt nagyon sokat kellett szenved­nie. Időnkint egy-egy könycsep gördül alá arcán s oly gyönge, hogy állni is alig tud. Nagyon fel kellett ingerülve lennie, hogy nejét, a­ki a kihallgatott ta­nuk vallomása szerint termetes, erős asszony volt, megölte. Rakovszky István kiri alügyész szándékos emberölés bűntettében kérte őt bűnösnek kimondani s felemlítette, hogy súlyosító körülményt ellene föl nem hozhat. A vádlott jogi képviselője, dr. Schulek Géza védőbeszédének meghallgatása után a törvény­szék Lovász Takács Jánost szándékos emberölés bűntette miatt a btk. 281. és 92. szakaszainak alkal­mazásával 4 évi fegyházra ítélte. Az elitélt megnyu­godott az ítéletben, mig a közvádló és a védő feleb­­bezést jelentettek be. — Sikkasztó postamester. H­e­n­g­g­e Nán­dor német-újvári postamester 1875. aug. 1-től 1885. dec. 11-ig, tehát 10 évig, hivatalában a legnagyobb visszaéléseket követte el. 31 esetben felbontotta a pénzesleveleket és azok tartalmát elsikkasztotta s a küldemények és postautalványok után befolyt össze­geket magáncéljaira fordította. A pénztárban 1097 frt 31 kr, az utalványi pénzekben 1790 frt hiány találtatott, az annak idején megejtett vizsgálat alkal­mával. A szombathelyi törvényszék hivatali sikkasz­tás és lopás bűntette miatt 7 évi fegyházra és 10 évi hivatal­vesztés­re ítélte. A kir. tábla az ítéletet helyben hagyta. A Kúria V. büntetőtaná­csa Manoilovics Emil elnöklete alatt tárgyalván az ügyet, dr. Décsey Zsigmond refere­ns előadása után, vádlottat lopás helyett a btk. 200. §-ba ütköző levéltitok megsértés vétségében mondta ki bűnösnek, azonban a büntetés mérvét szintén helyben hagyta. — Vétkes bukással vádolt házaspár állt ma a büntető törvényszék előtt. A bíróság elnöke Tóth Ernő, ügyész Bakos volt. A vádlottak padján Farkas Adolf szabó-üzlettulajdonos és neje Hermin ült. A vádlottak váci-utcai üzlete az utóbbinak neve alatt állott fönn, az üzletet azonban tényleg Farkas Adolf vezette. Mikor a cég csődbe került, a passzívák meghaladták a húszezer forintot, míg az aktívák alig rúgtak 2000 írtra. A vétkes bukás vádját oly címen indították meg a vádlottak ellen, hogy pazar életmó­dot folytattak és fizetésképtelenségük tudatában új adósságokat csináltak, amellett gondatlanul vezették az üzletet, és mérleget nem készítettek. A vádlottak védője előadta, hogy a vádlott atyját és sógornéját, valamint 5 tagú családját volt kénytelen eltartani és így 300 frtnyi havi költekezése nem mondható túl­ságosnak. A törvényszék Farkas Hermint 100 frtnyi pénzbüntetésre, Farkas Adolfot pedig mint bűn­részest — akinek azonban az üzletvezetésben na­gyobb része volt és igy őt nagyobb felelősség ter­heli — 14 napi fogházra ítélte. A védő megnyugvá­sát jelentette be. PESTI HÍRLAP 1887. április 3. Apró­ságok. Az „Üstökös“ legújabb számából: Zsebmetsző panasza. — No, Józsi — szólítja meg egyik zsebmetsző a másikat, — hogy megy az üzlet? — Nagyon rosszul, szörnyű nagy a hideg. — Hát hiszen az talán jó ? Annál többen ül­nek a lóvonatú kocsikra. — Igaz, ha nem ilyen csúnya hidegben min­denki a zsebében tartja a kezét. — Mindenre vállalkozik. Megszólít a hadnagy egy bakát: — Akarsz-e legényem lenni, Szabó? — Akarok, hadnagy úr! — Remélem, nem vagy iszákos ? — Nem én, hadnagy úr! — De egy kis pálinkát csak megiszol? — Akár egy akót, hadnagy úr! — Nem tesz semmit. — Kolléga úr, — szólítja meg egyik orvos a másikat. — ön nem követte a tanácsomat, — látja: meghalt a betege. — Jaj, kolléga úr, az olyan beteg volt, hogy az ön gyógyítása mellett is meghalt volna. — Nos , tesz az valamit ? Biztosítom róla, hogy meggyógyulva halt volna meg. * Izidoré az elsőség. Bjáró Knoflblüh. Izidorkám, méltóztassál fellépni a kocsiba, te fogsz jobbról ülni, téged illet az első hely, mert neked már van ed bárón­csöd, nekem meg nincs.* Fura szent. Nézi a paraszt a képtárban a festményeket. Egyszer csak meglát egy képet, mely az ördögöt ábrázolja, s nagyot fohászkodva szól: — Tyű az ebadtát, nézd csak anyjuk, de fura szent ez az ördög fa!* Vigasztalódé­s. Biró: No, móré, felakasztunk. Móré: Nem tes­­zs semmit, biró uram, hogy azs isten áldja meg a legkisebb ujja hegyéig, meg­történt azs már máson is, majd csak én is kiállom valahogy ! Az „Urambátyám“ legújabb számából: Magyar hazafi. Pincér. Milyen csokoládét parancsol, feketét vagy sárgát? Vendég. Se feketét, se sárgát! Nem vagyok én svarcgelb. * Szórakozottság. Tanító. Hány utazást tett Columbus Ame­rikába ? Gyerek. Négyet. Tanító. Helyes. És melyik utazásán fedezte föl az új világrészt? * Aprómarhák. Tanító. Számlálj elő nekem néhány apró­marhát ! Tanítvány. Kis borjú, kis malac, kis csikó. * A kaszárnyából. Ezredtrombitás: Trombitás Szufla, mondja meg nekem, mit fújna, ha megérkeznék a gyenyerális ? Trombitás Szufla: Kétszer fújnék abra­kolást, aztán meg a gyenyerálmarsot. * A szerelem csak hosszabb vagy rövidebb ideig tartó átmenet egyik közönyből a másikba. Énszidalom. — János, nézd csak meg, melyik gazember­nek a kutyája vonit annyira odakünn ? — Jelentem a lássan, a nagyságod vadász­kutyája. Kivonat a hivatalos lapból. Kitüntetések. A király Mayer József bras­sói ügyvédnek a közügyek terén szerzett érdemei elismeréséül a királyi tanácsosi címet díjmentesen; Vasa Lipót óhaji uradalmi nagybérlőnek közhasznú tevékenysége elismeréséül, a Ferenc József-rend nagykeresztjét; dr. Salzbauer János kegyesrendi ál­­dozatnak, s a kolozsvári egyetemen az egyházjogtan magántanárának, az egyetemi nyilvános rendkívüli ta­nári címet adományozta. Főispáni titkárok: Simáczius Gusztáv Heves vármegyei tiszteletbeli főjegyző a m. kir. belügyminiszter által főispáni titkárrá, a minisz­teri fogalmazói rangosztályban, kineveztetett s szol­gálattételre Heves vármegye főispánja mellé rendelte­tett ki. Stein­ko­gier János Máramaros megye­­beli tiszteletbeli szolgabiró, a m. kir. belügym­iniszter által főispáni titkárrá, a miniszteri segéd-fogalmazói rangosztályban, kineveztetett s szolgálattételre Mára­­maros vármegye főispánja mellé rendeltetett ki. Dr. G­a­á­l Gyula belügyminiszteri fogalmazó-gya­kornok a m. kir. belügyminiszter által főispáni tit­kárrá, a miniszteri segéd-fogalmazói rangosztályban kineveztetett s szolgálattételre Somogy vármegye főispánja mellé rendeltetett ki. Kinevezések: A m. kir. igazságügymi­niszter kinevezte jegyzővé: a nagykanizsai kir. tör­vényszékhez: Wiener Sándor budapesti gyakorló ügyvédet; aljegyzővé: a nyíregyházai kir. törvény­székhez: Báthory Elek ottani jog­gyakornokot, iro­datisztté: a nagy­szebeni kir. törvényszékhez: Pulka Rezső ottani írnokot; írnokokká: a mezőkövesdi kir. járásbírósághoz: Cserny Károly edelényi kir. járás­­birósági; a kaposvári kir. törvényszékhez: Pártai Géza ottani törvényszéki dijnokokat, végrehajtókká: az alsó-kubini kir. jbirósághoz: Klimkó Miksa rózsa­hegyi kir. j birósági, a liptó-ujvári kir. járásbíróság­hoz: Plsechl Antal rózsahegyi kir. kincstári ügyész­ségi dijnokokat. A m. kir. igazságügyminiszter, Kloss Péter székelyudvarhelyi kir. törvényszéki írnokot a nagyszebeni kir. törvényszékhez helyezte át. A val­lás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter, Greguss Jánost, a m. kir. minta-rajziskola és rajztanár-képző rendkívüli tanárát ugyanezen intézethez rendes ta­nárrá, Held Károly budapesti VII. ker. állami gim­náziumi helyettes tanárt ugyanezen intézethez rendes tanárrá nevezte ki: Podleszny György alsó­ németi állami elemi iskolai rendes tanítót, Puza Sándor radvánci állami elemi iskolai rendes tanítót, Kerner János pancsovai községi iskolai rendes tanítót, Jat­­tay Irén szombathelyi államilag segélyezett községi polgári leányiskolai rendes tanítónőt, Lehoczky Etelka alsó-kubini állami elemi népiskolai rendes tanítónőt jelen állásukban végleg megerősítette. A zágrábi kir. pénzügyigazgatóság, Pozsezsanac György irodatisztet az eszéki kir. pénzügyigazgatósághoz kiadóvá, Vrbl­­jancsevics Ferenc dijnokot pedig saját kebelébe iro­­dasegéd-tisztté nevezte ki. A brassói kir. törvényszék elnöke, Kerekes Gábor brassói kir. járásbirósági se­­gédszolgát, mint rang szerint legidősebbet, eddigi állomásán való meghagyása mellett, 11. oszt. hiva­tal­szolgává léptette elő. Ügyvédi kamara. A gyulafehérvári ügy­védi kamara részéről közhírré tétetik, hogy Muntean János volt szászsebesi ügyvéd Gyulafehérvár szék­hellyel a kamara lajstromába felvétetett. Árverések Budapesten: Április 4. Örőmy József ingós. 472 frt (Stáció­ utca 32. sz.) — Ápr. 16. Leikam Herman ingós. 2905 frt (Andrássy­­út 28. sz) Árverések a vidéken: R.-Kocsa (Nagy- Kikinda), jun. 30. Popi Tódor ing. 1546 frt. —Ver­­sec, ápr. 26. Fritz András hagy. 190,692 frt. — Losonc, júl. 8. Passuth Mária és társai ing. 7760 frt. — Ó Futták (Újvidék), ápr. 24. Szimics Milica ing. 1384 frt — Gattaja (Detta), ápr. 16. Frenász Joszim és trsa ing. 4590 frt. — Szili (Kaposvár), máj. 27. Appel Henrik hagy. ing. 1360 frt. — Keszt­hely, ápr. 30. Kovács György és neje ing. 2044 frt. — Kaposvár, máj. 5. Fuchs József és trsa ing. 19909 frt. — Tő-Almás (N.­Káta), jun. 15. Nagy Albert és társa ing. 1693 frt. Pályázatok. A nagyszebeni pénzügyigaz­gatóságnál számgyakornoki áll. 2 h. a. — A pozso­nyi pénzügyigazgatóságnál pénzügyőri szemlészi áll. 3 h. alatt. — Az ungvári adóhivatalnál III. oszt. ellenőri áll. 16 nap alatt. — A szegedi adóhivatal­nál IV. oszt. adótiszti áll. 2 h. a. — A pozsonyi pénzügyigazgatóságnál I-ső pénzügyőri biztosi áll. 2 h. a. — A soproni pénzügyigazgatóságnál kezelési gyakornoki áll. 8 h. a. — A zágrábi pénzügyigazga­tóságnál VI. oszt. adótiszti áll. ápr. 15-ig. — Bars­­megyébe II. alszámvevői áll. máj. 1 -ig. — A szepes­­ófalvi jbiróságnál joggyakornoki áll. 4 h. a. — A debreceni tvszéknél bírói áll. 2 h. a. — A szarvasi jbiróságnál joggyakornoki áll. 2 h. a. — A ho­szt­­aszói jbiróságnál ir neki áll. máj. 3 ig.

Next