Pesti Hírlap, 1887. június (9. évfolyam, 149-178. szám)
1887-06-20 / 168. szám
1887. június 20. PESTI HÍRLAP ról Bolváry Zahn István, ifj. Szabó Imre, Benedikty Béla. Az örömszüléken: Bolváry Gellértnén s Szabó Miklós és nején kívül ott voltak Perczel Miklós volt főispán, Perczel Béla kúriai elnök, Horváth és Szabó kúriai bírák, továbbá több előkelő miniszter és fővárosi tisztviselő. Az esketést Bolváry Zsigmond Jézusrendi tag végezte. Esküvő után a fiatal pár Zlatnóra, a vőlegény birtokára utazott. — (Díszes esküvő) folyt le a napokban Háromszék megyének Lécfalva és Peselnek községeiben. A megye két derék és köztiszteletben álló ifjú, két édes testvér, egy időben esküdött örök hűséget a megye két szépének, a kik színtén édes testvérek. Az esküvő Lécfalván az örömapa, lécfalvi Bodor Zsigmond előkelő birtokos házánál történt, kinek két szép és szellemes leányát két hozzájuk méltó derék ifjú választó élettársul. Gyergyóujfalusi Sólyom Ferenc, lécfalvi Bodor Irénnel, gyergyóujfalusi Sólyom Tamás lécfalvi Bodor Irmával kötötték meg a házasság szent frigyét nagy és díszes nászkoszoru jelenlétében, hol az 50—60 vendég között jelen volt többek közt Potsa József Háromszék megye főispánja. Koszorús leányok voltak : Horváth Mariska (Telekről), Bartha Juliska (Szent-Katolnáról), Bodor Ilka (Alcsernátonból), Zoltáni Margit (Lécfalváról), Lázár Ilona (Dálnokból). Vőfélyek: Sándor Kálmán, Sólyom Miklós, dr. Sinkovics Aurél, Orbay Mátyás és Bodor Géza. Násznagyok: Itünle József kir. tanácsos és neje, dr. Bodor Tivadar ügyvéd és neje. Az esketést emelkedett szellemű beszéd kíséretében, Zoltán Elek lécfalvi ev. ref. pap végezte, ugyanaz, ki a menyasszonyokat keresztelte. A vendégkoszoru az uj párokat Peselnekre kisérte, hol a vőlegények édes anyja , özvegy Sólyom Ádámné szül. Kövér Mari vendégszerető házánál folyt a háromszéki hires, végnélküli vacsora, a táncos mulatság és vigasság kivilágos kivirradtig. (Hymen.) Dr. Fischer Gyula, a győri izr. hitközség főrabbija és magyar hitszónoka, jegyet váltott Ranschburg Vilma kisasszonynyal, dr. Ranschburg Salamon rabbi leányával. — (Erlanger báró felpofozva.) Párisból sürgönyzik, hogy Noirtin ezredes Erlanger bárót —■ amiért ez nem fogadta el a kihívását — a görög király jelenlétében arcul ütötte, azután letépte kabátjáról a becsületrend jelvényét. (Elfogott német képviselő.) Berlinből szzrgönyzik, hogy Kraeker szociáldemokratát, Boroszló város képviselőjét tegnap délután, közvetlenül az ülésszak berekesztése után, a birodalmi gyűlés épülete elött, elfogták. Ez az elfogatás összefüggésben áll azzal a felségárulási ügygyel, a mely miatt f. hó 16-án Narkuse boroszlói tanulót is elfogták. — (Szavazat az — istenre) Kolozsvárott kesernyés arcú kis szőke kajlabajuszu magyar állott be tegnapelőtt a II-ik kerületi választóterembe. Bemondta a nevét. „Kire szavaz ?“ kérdezte az elnök. A magyar csizmája hegyes orrára nézett s igy felejt: „Az ur istenre.“ „Nincs jelölve“, válaszolta az elnök. „Nincs ? Akkor ne beszéljünk.“ S oda hagyta elkedvetlenedve a termet. — („Saját fiát szúrta agyon“) című, néhány nap előtt közölt újdonságunkban Szirten Csáktornyai orvos azzal vádoltatott, hogy a megszúrt Kristóf Gábor sebét vagy felületesen vizsgálta meg, vagy legalább is tévedt, s hogy ez volt oka Kristóf halálának. A nevezett orvos most annak a kijelentésére kér, hogy a sebet ő súlyosnak találta, de a beteg környezete nem ragaszkodott az ő utasításaihoz, hanem jégborogatások helyett „nagyobb mértékben a bor adagolásával“ akart rajta segíteni. Ezért halt meg másnap a szerencsétlen ember.— (Szerelmi tragédiák.) Bécsben most két szerelmi tragédia képezi a közbeszéd tárgyát, melyek Bécs elővárosaiban történtek. Kagrauban történt az egyik. Tegnap reggel Altmaier Ferenc kagraui erdész egyik szolgája azt jelentette a stadlaui csendőrségi állomáson, hogy Müller János erdészgyakornok szobájában hat óra után két lövést hallott. Egy csendőr-őrvezető küldetett a helyszínére, ki a gyakornok szobájának ajtaját zárva találván, azt feltörette. A szobában két holttest feküdt , az ágyon egy leány holtteste, a földön pedig a gyakornoké. Ez utóbbi mellett feküdt egy kétcsövű fegyver, melyből mind a két töltény ki volt lőve. Levelet, vagy egyéb, az esetet megmagyarázó iratot nem találtak. Müller f. hó 14-ikén reggel fél hatkor hazulról eltávozott s fél óra múlva egy kagraui asszony egy leány társaságában látta őt a Gerasdorf felé vivő utón; azóta nem látták. Ugyanaznap délután egy Pitsch Jakab nevű himbergi (Bécs mellett) lakos jelentette a kagraui elöljáróságnál, hogy leánya május 30-dikán eltűnt s valószínűleg Müllerrel van, kivel szerelmi viszonya volt. A kagraui elöljáróság hiába kerestette a szerelmes párt. Müller valószínüleg tegnap éjjel tért vissza szobájába, még pedig a leánynyal együtt; ezúttal azonban senki sem látta őket. A fiatal pár nagyon ki lehetett merülve, mert Müller a helyzettel ismerős lévén, a pincéből egy fazék tejet hozott föl s a tejet el is fogyasztották, üresen hagyva az asztalon a fazekat. Müller kedvesét úgy tátszik, már napok óta rejtegette szobájában a fönnállóban. A szolgának ugyanis föltűnt, hogy mikor egy este a fönnállót el kellett helyéből mozdítania, szokatlan nehéznek találta. Másnap a szolga a fönnállót már sokkal könnyebbnek találta. Müller 26 éves volt, kedvese 23. A hunbergi erdészlakban ismerkedtek meg s valószinüleg azért váltak meg az élettől, mert nem volt reményük az egyesülésre. A szerencsétlen erdészgyakornok atyja tekintélyes férfi és kerületi erdész Morvaországban. A Stadlau melletti 5-dik számú vasuti őrház csütörtökön este szenzációs jelenet színhelye volt. Esti fél hétkor az a hír terjedt el a csendes helységben, hogy az említett őrház lakója, a 21 éves, nős, Pospischil Eduard revolverével rálőtt Korab Fanny 16 éves stadlaui cselédlányra, amint ez épen vizet akart menteni az őrház melletti kutból. A revolver egyik golyója a leány nyakát, a másik pedig koponyáját sértette meg. A leány összeesett, de aztán ismét fölugrott s az u. n. barackokban lakó rokonaihoz futott. A lövésekre előjött az őrházból Pospischilné s e szavakat kiáltotta férjére : „Mit csinálsz te itt ?“ Feleletül Pospischil két lövést irányzott saját fejének s vértől bontva esett össze. Az esetről értesített csendőrség rögtön orvost hivott, ki a leány és az őr sebeit bekötözte. A leány sebei nem súlyosak, az őr azonban másnap a törvényszéki kórházban sebei következtében meghalt. Pospischil a leánynyal néhány hónapon át szerelmi viszonyt folytatott, mit azonban a leány nemrég félbeszakított. Pospischil látva, hogy hasztalan igyekszik a leány vonzalmát újra megnyerni, elkeseredésében határozta el magát az előadott véres drámára. — (Hivatásának áldozata) lett nemrég Bécsben egy magyarországi születésű fiatal kórházi orvos. A részvétet keltő esetről a következőket írják : Ez előtt mintegy 3 hónappal a közkórházban Dräsche tanár osztályán egy beteget ápoltak, kin, mikor már azt hitték, hogy egészséges, az őrültség tört ki, úgy hogy kényszerzubbonyba kellett őt bujtatni. A beteg ágya mellett két másodorvos dr. W és az egri születésű, 32 éves dr. Mátrai Miksa álltak, tanakodva, várjon a beteget rögtön az őrültek osztályára szállttassák-e, vagy várjanak, míg ez osztálynak főnöke intézkedik. Dr. Mátrai lehajolt a beteghez, hogy szívverését és ütemét vizsgálja. E pillanatban az őrült jobb keze öklével, melyet a zubbonyból valamikép kiszabadított, oly ütést mért az orvos arcába, hogy kábultan hanyatlott a szomszédos ágyra. Szemüvege darabokra tört és arcát össze-vissza karcolta. E hatalmas ökölütésnek szomorú következménye lett. Mátrai két napig heves fejfájásokat szenvedett, a harmadik napon azonban már újra folytatta működését. Az eset egészen feledésbe ment. Az ápolónőknek azonban nemsokára föltűnt, hogy Mátrai, ki különben sem volt bőbeszédű, most napról-napra mogorvább és szótalnabb lett s legfölebb önmagával társalog. „Dr. Mátrai megőrült!“ mondogatták s a szolgaszemélyzet e tapasztalatát csakhamar el kellett fogadniok az orvoskollegáknak is. Ámaz ütés következtében Mátrai oly agyrázkódást szenvedett, hogy beleőrült. Ezelőtt két héttel dühöngni kezdett s ennek következtében egy különzárkába kellett őt elhelyezni, hol most egész nap sem tesz egyebet, mint maga elé bámul. A látogatók nagy izgatottságba hozták s csak akkor nyugodt, mikor már nem lát embert maga körül. — (Felrobbant lőpormalom.) Leccoból jelentik, hogy Piloni Bernát castellói lőpormalma levegőbe repült s öt ember meghalt és kettő halálosan megsebesült. — (Rövid hírek) Az egyetemi templomban az egyetemi nagy szünidő alatt, junius 15-tő szeptember 8-ig, csak vasár- és ünnepnapokon reggel 6 órakor és délelőtt 11 órakor lesznek szentmisék. Hétköznapokon misét nem tartanak. — Iskolai vizsgák. A belvárosi elemi iskolákban, a gróf Károlyi és Lipót utcákon, a hittani és tornavizsgák tegnap véget értek. A közvizsgálatok holnap, junius 20-án kezdődnek s junius 24-én befejeződnek. A vizsgálatok kezdete mindig reggeli 8 órára van kitüzve. — Áttérés: Agocsay Ödön szegedi, Bernáth Mariska k. a. halasi róm. kath. jegyesek, miután a f. é. április 11-én bejelentett házassági egybekelésükhöz szükségelt diszpenzációt ismételt sürgetés dacára nem kapták meg, sőt kérelmük elintézéséről sem értesittettek, e hó 15-én áttértek a reform hítre. — Magyar fürdőkből. A mehádiai Herkulesfürdő vendégeinek száma f. hó 13-ig 1267-re emelkedett, az alsó-tátra f lire dieké pedig f. hó 14-ig 103-ra. (Rendőri hirek.) Öngyilkossági kísérletek. November Dávid gácsorssági, milici születésű 22 éves kereskedősegéd tegnap délután 4 órakor a Margit-rakodópartról a Dunába ugrott, de a Péczely-féle uszoda egyik szolgája még élve kifogta. Tettének okát nem akarja megmondani. A Szent János-kórházba szállították. — Szabó Gyula ügyvédjelölt nője szül. Schmidbauer Ida tegnap délután a városligetben közel a lóvasúti állomáshoz egy padon ülve, marólúggal megmérgezte magát. Mikor észrevették, bevitték az állomási épületbe, hol rögtön ellenszereket adtak neki, azután pedig bevitték a Rókus-kórházba Tettét családi viszály miatt követte el. — Talált pénz. Egy kőbányai lóvasúti kocsiban tegnap nagyobb összeg pénzt találtak. Igazolt tulajdonosa a közúti vaspályatársaság forgalmi hivatalában (Andrássy-út 11. sz.) délelőtt 9-től délután 1 óráig átveheti az összeget. — Szerencsétlen ugrás. Forstner Ferenc 19 éves cserepeslegény tegnap délután a Lónyay utca 35. sz. ház építésű--------------------------------------------------------------------- nél a II. emeleti felhuzógép mellett egyik deszkázó a másikra akart átugrani, de az félre billent alatta s a szerencsétlen fiatalember lezuhant a kövezetre. Bal arcát és oldalát oly súlyosan megsértette, hogy magánkivüli állapotban vitték be a Rókusba. (Időjárás.) Európában: A depresszió (754—757) az Orosz-lengyel földekről nyomul Magyarországon keresztül (757) a Balkánfélszigetre, a nagylégnyomás (765—768) Németország felől tart az Adriának (763). Az idő a depresszionális részben változó, esős, hűvös. — Hazánkban : északnyugdias, helyenkint erős szelek mellett, a hűvös hőmérséklet keveset változott, a légnyomás keleten kissé nagyobb lett. Az idő részint változó, részint borús, szeles, esőkkel minden részben, mik többnyire közepes mennyiségben voltak. — Kilátás a jövő időre: Hazánkban : Állatában változó, még hűvös, részben szeles időt várhatni esőkkel. x (60,000 frtra) rug a Kincsem-sorsjáték főnyereménye, melynek még ezenkívül 4874 nyereménye van, s ezáltal rendkívül kedvező nyeremény-kilátást nyújt, miért i3 nem mulaszthatjuk el. olvasóink becses figyelmét e sorsjátékra különösen felhívni. A paksi hullámsir. (Saját tudósítóink táviratai.) Paks, jun. 19. Ez éjjel jeleztem már azon rémes esetet, mely egész városunkata legnagyobb kétségbeesésbe ejtette. Egy buzgó katholikusokból álló, mintegy négyszáz főnyi bucsujáró menet, Kalocsára indul, hogy az érsek áldását kikérje, alig búcsúznak az otthon maradottaktól, hiszen oly közel van, hiszen ma még látjuk egymást! A révész sürget: „gyorsan, gyorsan, mert már indulunk!“ Egymást előzgetve ugrálnak a partról az ingó járműre, megtelik minden része, alig félnek egymástól. Recsegnek a deszkák, leszállnak a szálfák, alig három ujjnyira látszanak ki a vízből, a partról egyetlen ló húzza a túlterhelt dereglyét s utóbb ennek is helyet kell sorítani a tömegben, az orkánszerű szél oldalba kapja a recsegő, ropogó, mintegy végkimerülésben megremegő korhadt alkotmányt: egy egetrázó jajkiáltás és száz meg száz ember küzd a legborzasztóbb halállal! Lehet-e ennél vérfagyasztóbb jelenetet elképzelni? Lehet-e leírni azok fájdalmát kik egy anyát, egy atyát, egy testvért, egy gyermeket követelnek vissza a legálnokabb elemtől... Az eddig kifogott halottak száma meghaladja a százat! Folytonosan érkeznek jelentések eltűnt családtagokról. A dereglyén elindultak közül a városházán alig jelentkezett eddig száz egyén, ki élve menekült. Talán nincs is Pakson katholikus ház, melynek halottja nem volna. Az egész város egy nagy halottas ház. Paks, jun. 19. Előbbi tudósításaim kiegészítéséül szolgáljon még a következő: Reggel nyolc és fél órakor indult el a paksi „alsó ré“-nél, Spiesz apát vezetése alatt egy 3—400 emberből álló bucsujáró menet Kalocsára, áldást kérni az érsektől. A régi, korhadt dereglye, mely majdnem egy színvonalon volt a víztükörrel alig távozott el a parttól, midőn a rajta levők bámulva veszik észre, hogy Spiesz apát vetkőzni kezd. Sokáig nem értették, mire véljék sajátságos magaviseletét, melyet még azzal is tetézett, hogy ünnepélyesen megáldotta őket. Csakhamar azonban rémes felvilágosítást nyertek! A víz minden oldalról lódult a deregelyébe, s korhadt feneke az óriási teher alatt kiszakadt. Az emberek roppant rémület és jajveszékelés között ugráltak a vízbe. Azon kevés férfi, ki nem veszíte el lélekjelenlétét, levetkőzött és kiúszott a partra, de igen sokan a körülöttük fuldoklók által víz alá nyomattak. Paks, jan. 18. A tegnapi szerencsétlenségről hajmeresztő részleteket beszélnek a menekültek. Azt mondják, hogy Spiesz apát volt az első, ki a veszélyt észrevette és elsősorban saját menekülésére gondolt. Sokak szerint ellenezte az egyszerre való átkelést, mert szerinte a korhadt dereglyén 150 egyénnél többnek nem lett volna szabad helyet engedni. De a révészek erőszakolták, hogy egyszerre keljenek át, a többnyire munkásokból, nők s gyermekekből álló bucsusok, kikhez sok doroghi vásáros és egy bérkocsis is csatlakozott két lovával. A nép dühe különösen a révészek ellen fordult s ha be nem kísérik, okvetlenül meglenchelik őket. Az eddig megtalált halottakat ma délután temetik. Paks, jun. 18. Akármerre megyünk, mindenfelé zokogás, jajgatás, őrületes fájdalomkitörés hangzik. Az életrevaló munkás paksi lakosságot irtózato- 5