Pesti Hírlap, 1887. június (9. évfolyam, 149-178. szám)
1887-06-03 / 151. szám
__________________________________ munkát, mely hivatva van biztosítani sok négyszög mértföldnyi terület gazdái verejtékes fáradozásának gyümölcseit. Képviselőválasztási mozgalmak. A fővárosban. A központi választmány ma Kamerraayer polgármester elnöklete alatt ülést tartott, a melyen mindenekelőtt több a múlt ülésen meg nem jelent tag tette le az esküt s ezután Márkus József főjegyző olvasott fel néhány, a választásokra vonatkozó min. leiratot. A központi választmány a képviselő választások napját Budapesten 1887. junius hó 17-ére (péntek) tűzte ki. A szavazatszedő küldöttségek megválasztása előtt szót emelt dr. Halász Géza s kérte, hogy elvül mondassák ki, mikép a pártok élén álló férfiak — bár fölteszi róluk, hogy különben se fogadnák el — a választások alkalmára választási elnöki vagy helyettes elnöki teendőkkel nem bízatnak meg. Kívánatosnak tartaná még, ha a funkcionáriusok összeállításánál minden párt méltányos óhajai figyelembe vétetnének. Ország Sándor szerint a központi választmány eddig is mindig biztosította a választások rendes, pártatlan vezetését s a választmány párton fölül állván, tagjai esküt is tevén, saját reputációja érdekében ily határozatba alig mehetne bele. Hasonló értelemben szólt Hindy Kálmán is, mire Halász Gáza kijelentvén, hogy határozatot provokálni nem akar, Halász indítványa felett a választmány egyszerűen napirendre tért. Ezután a választások vezetésére következőleg alakították meg a küldöttségeket, megjegyezvén, hogy a 3-ik kerület kivételével, hova egy küldöttség választatott, a többi kerületekben két-két küldöttséget alakítottak: I. kerület vál. elnök: dr. Ország Sándor, küld. elnök Scheich Károly, elnökhelyettesek: Magyarevics J., Schwarczer Ferenc, jegyzők : dr. Fái Andor, Ohlhauser Pál, b. jegyzők: Öffner Károly, dr. Feilitsch Arthur. II. kerület: vál. elnök Hunfalvy János, küld. elnök Rupp Zsigmond, em. helyettesek Szabó Ferenc, Deutsch János, jegyzők Kollár Lajos, dr. Kiss Károly, h. jegyzők Virág Gyula, Török Árpád. III. kerület: vál. elnök Zboray Béla, evn. helyettes Kugler József, jegyző dr. Tatay Adolf, h. jegyző Gyulányi Adolf. IV. kerület vál. elnök Ney Ferenc, küld. elnök Morlin Imre, evn. helyettesek Forgó István, Német Antal, jegyzők: dr. Vida Jenő, Kövér Kálmán, h. jegyzők: Hahóthy Sándor, Némedy Jenő, V. kerület vál. elnök Gelléry Szabó János, küld. elnök Nyiry Lajos, evn. hely. Rebly Adolf, Kunewalder Lipót, jegyzők: Mezei Sándor, dr. Vecsey István, h. jegyzők: dr. Mássa Árpád, Kern Tivadar. VI. kerület vál. elnök Mérő János, küld. emn. Tokaji Nagy Lajos, h. elnök Mészner József, Freund Vilmos, jegyzők: dr. Örley Lajos, Sallay Aurél, h. jegyzők: Kürmer Gyula, dr. Keleti Gyula. VII. kerület vál. evn. Zichy Antal, küld. elnök Mendl István, h. evn. Kuklay János, Popper Ármin, jegyzők: Lád Károly, dr. Grósz Sándor, h. jegyzők: Braun Ignác, dr. Martini Vilmos, Vill. kerület vál. evn. Nászai Mór, küld. elnök Kokesch Sándor, evn. hely. Radics Gyula, Örley János, jegyzők: Kullmann Lajos, Cholnoki Imre, h. jegyzők: dr. Havas Rezső, dr. Kiss József, IX. kerület vál. evn. Pordán Imre, küld. elnök Fáczányi Ármin, evn. hely. Schmidlechner Károly, dr. Wagner Jenő, jegyzők: dr. Rock Géza, Medrey Zsigmond, h. jegyzők: Vajda Károly, Ruth Károly. A küldöttségek összeállítása alkalmával két kerületnél volt vita. A VII. kerületnél a Morzsányipárt folyamodott, hogy a választási elnöki tiszttel ne bízzák meg Mendl Istvánt, aki több ízben kijelentette, hogy Morzsányit megbuktatni törekszik s ennélfogva a kellő pártatlanság a szenvedélyek hevében nála nem föltételezhető , ajánlják helyette Kanovics Aladárt, ki se egyik, se másik párthoz nem tartozik, mert mérsékelt ellenzéki. Küldöttségi elnökül pedig Engelbach J-t kérik. Kamermayer elnök kijelente, hogy Mendl, neki tett nyilatkozata szerint a választási elnöki tisztet elfogadni nem hajlandó. Ország Sándor szerint a pártok beadványait, miután a választmány a pártokon felül áll, tekintetbe venni nem lehet. Schneider Alajos váltag vál. elnökül Zichy Antalt, küld. elnökül pedig Mendl Istvánt ajánlja, mert Mendl előtte kijelentette, hogy a küldöttségi elnökséget elfogadni kész. Halász Géza nem bírja érteni ezt, mert a küldöttségi elnök a választási elnök helyettese s megeshetik, hogy az egész választást ő vezeti. A választmány szavazni kívánt s vál. elnökül egyhangúlag Zichy Antal, küld. elnökül pedig Mendl 23 szóval Kanovics 8 szavazata ellen választatott meg. A IX. kerület Tolnay-pártja is kérte, hogy a küldöttségekbe az ő ajánlottjaiból is válaszszanak. E párt vál. elnökül Szász Károly ref. szuperintendenst és Wagner Jenőt ajánlotta. Többekre is kiterjeszkedett még ajánlatában. Ország e beadványnak mellőzését is óhajtandónak mondá. De Pucher József méltányosnak mondotta, hogy legalább egy tagra nézve ez a párt is figyelemben részesüljön. Hndy az egyik elnökhelyettesi tisztre dr. Schönberg Ármint kérte megválasztani, ennek ellenében a választmány szavazás útján 17 szóval 10 ellen Wagner Jenőt választotta meg. Választási helyiségekül kijelölték: az I. kerület számára a várszínházat, a II. „ „ a medve utcai iskolát, a III. „ „ a korona vendéglőt, a IV. „ „ a régi városházat, az V. „ „ a vigadót, a VI. „ „ a Teréz-templom melletti iskolát, a VII. „ „ a régi lövöldét, (melyért 100 frt fizetendő), a Vili. „ „ a lovardát, a IX. „ „ a Köztelket A helyiségek kijelölésénél a közp. választmány ferencvárosi tagjai a Takács-téri városi épületet akarták választási helyiségül kitűzni, mert a Köztelken a Tolnay-párt irodája is van. Szavazás utján mind a Köztelek, mind a Takács téri épület mellett 13—13 tag nyilatkozott s elnök döntött a Köztelek javára. Elhatározták, hogy a választási eljárás egyszerűsítése végett megint választási tárcák adatnak ki, amelyek minden kerületi, elöljáróságnál junius 7-től 15-ig naponta d. e. 9—12 és d. u. 3—6 óra közt adatnak ki. Erre nézve hirdetmény is fog kibocsáttatni. Rémi Róbert azon okból, mert a fővárosban e hó 7-én vásár lesz, a bárcák kiszolgáltatását csak 9-től óhajtaná kezdeni. De indítványa egyhangúlag elvettetett.* A VII. kerületi szabadelvű Batlekovicspárt nagy választmánya ma délután Mendl István elnöklete alatt értekezletet tartott. Az elnök üdvözölvén az egybegyűlteket, bejelentette, hogy a párt napról-napra erősbödik és nem szenved kétséget, hogy Matlekovic Sándort nagy többséggel fogják megválaszthatni. A végrehajtó bizottság megalakult és buzgón működik. Jelenti továbbá, hogy a választási elnökséget most el nem fogadhatja, mivel eddig mint pártelnök működött. Braun Ignác, Heltai Ferenc, Bodnár Zsigmond, Steinitz Ignác és Ludvig János felszólalásai után az elnök bejelentette, hogy e hó 8-án esti 8 órakor a Klemens-féle vendéglőben pártestély lesz, melyen a képviselőjelölt is meg fog jelenni. A VII-ik kerületbeli (Erzsébetváros) szabadelvű Morzsányi-párt elnöksége naponként délután 6 órakor a pártirodában (külső dob-utca 5. szám I. emelet) ülést tart, melyre a párt tagjai meghivatnak. A VIII-ik kerületbeli (Józsefváros) szabadelvű Visi-párt, június hó 5-én, vasárnap délelőtt 10 órakor az ősz utcai tornacsarnokban közgyűlést tart, mely alkalommal Visi Imre a párt jelöltje megtartja programmbeszédét. A gyűlésen Jókai Mór is részt vesz és szólani fog a politikai helyzetről. A IX—X. ker. szabadelvű Prückler-párt ma délután 5 órakor népes értekezletet tartott, Pordán Imre elnöklete mellett. Vitava József alelnök jelentést tett a kőbányai párt megalakulásáról; e szerint az alakuló gyűlésen 76 választó jelent meg s az összes 317 kőbányai választó közöl eddig már 134 választó csatlakozott a Prückler-párthoz. A kőbányai párt elnökké dr. Virava Józsefet, alelnökökké Tóth Lászlót, Fáczányi Ármint, Zofahl Andrást és Rebrovics Györgyöt választotta, jegyzőkké pedig Burg Ferencet és Bredl Sándort. E jelentés lelkes éljenzéssel fogadtatván, határozatba ment, hogy a f. hó 9-re kitűzött programmbeszédét (e napon Kőbányán majális lévén), a f. hó 10-ikére halasztják, amikor is a választók d. u. 3 órakor a Bakács-téren összegyűlvén, bandériummal s magánfogatokon fognak Kőbányára vonulni, ahol a jelölt a Halter-féle kerti helyiségben fogja programmbeszédét megtartani. Ugyanezen helyiségben f. hó 14-én pártvacsorát rendeznek. A vidéken, Esztergomból írja levelezőnk: Esztergom város közönsége dr. Helcz Antal polgármester elnöklete alatt folyó hó 1-én tartotta meg közgyűlését, mely alkalommal felolvasták a képviselőválasztást elrendelő legfelsőbb kéziratot. A közgyűlés elhatározta, hogy a központi választmány, a választás alatt (szept.—június) 65 szomorújáték és klaszszikus est volt. Bővebb kommentár ehhez szükségtelen és nem túlozunk azon megjegyzésünkkel, hogy a nemzeti színház klasszikus műsora rohamosan hanyatlik, ahelyett, hogy fokozatosan emelkednék. Még csak azt akarjuk megjegyezni, hogy a tragédia főbb személyesítői, Jászai Mari úrnő és Nagy Imre úr ez egész éven át betegség által fellépésben gátolva nem voltak, de azért ünnepelt heroinánk mégis január óta összesen csak nyolcszor lépett fel, ápril hetedike óta pedig a közönség egyáltalában nem tapsolhatott kedvencének. És most térjünk át az évad újdonságaira. Minthogy a nemzeti színház átalakítási munkálatai augusztus 18-ára nem voltak befejezhetők, a nemzeti színház tagjai a magyar kir. operában rendeztek néhány előadást és így az operaházban volt az évad első újdonsága, amidőn Csiky Gergely „Petneházy“ című színműve került színre (szept. 1-én). Mint alkalmi darab tetszett, néhányszor ismételték is, maradandó irodalmi becsre azonban maga sem reflektált. Szeptember 17-én „A párisi“ Gondine 3 felvonásos vígjátéka zajos sikert aratott, mely siker nem csak a darab, hanem G. Csillag Teréz úrnő, Náday és Vízvári urak érdeme. Október 15-én „A művész neje“ színmű 2 felvonásban Scribe-től és ,,A várrom“ vigj. 1 felv. Carl J.-től kerültek először színre. „A művész neje“ Scribe legrégibb és leggyöngébb darabjai közül való, és megfoghatatlan előttünk, hogy az igazgatóság éppen ezt választotta, holott Seribe legremekebb darabjait — milyen pl. „Egy pohár víz“, mely már több év óta nem adatott — teljesen elfeledtetik. A „Várrom“ részben jó előadásának köszönheti sikerét, mi főleg Újházi érdeme. Csak azon csodálkozunk, hogy Bécsben Eberhard szerepe lép előtérbe, holott nálunk alig kelt figyelmet. Ezt csak úgy magyarázhatjuk meg magunknak, hogy ott e szerepet Hartmann úr, nálunk Horváth úr adja. Október 25-én „Georgettet“ Sardou 4 felvonásos színművét adták először, mely dacára a remek előadásnak alig félsikert bírt magának szerezni, ami Sardou-val szemben nálunk először történt. November 12-én 4 egyfelvonásos apróságnak volt bemutatója. Hetényi Béla „Érdek nélkül“ című vígjátékában a közönség régi ismerősére akadt és ezért a szerző többi darabjának („A harmadik“, „Ősz és tavasz“) sorsára jutott, letűnt a műsorról. „A telefon“ Kaposi Béla vígjátéka, eléggé mulattató és nagyobb sikert is arathatott volna, ha a főszerepet Gyenes helyett — kinek nem való szerep — ki azt tragikusan fogta fel, talán Benedek adta volna. „A Kristóf-tér 78“ című vígjáték báró Bánfy Györgytől csakis P. Márkus E. és G. Csillag T. asszonyok és Náday úr kitűnő játéka által vált élvezhetővé, míg ellenben a „Virágfakadás“ Murai Károly vígjátéka igen szép sikert aratott. December 6-án Feuillet „Chamislac“-ja csak szerény sikert mutathatott fel. Január 7-én ,,Jó Fülöp“ Csiky Gergely három felvonásos vígjátéka, várakozás ellenére csak közepes sikert ért el, bár a rossz szereposztás is hozzájárult (Náday úr természetesen kivétel) e félsiker előidézéséhez. Január 28-án a premierek rendes közönsége azon tudattal ment színházba, hogy kedvelt veterán művészünk és kitűnő írónk Szigeti József három legújabb apróságán „Tűzből“, „Kolostorból“, „Hivatalból“ remekül fog mulatni. De csalódott. „A kolostor“ után, mely eléggé szórakoztatott, a közönség annyira unatkozott, mint talán még soha a nemzeti színházban, „Rhea grófnő“ előadásai óta. Február 25-e ismét négy apróságot hozott egyszerre. „A kismama“ Karczag Vilmostól szerény sikerrel járt. „A komédiás“ Csiky Gergelytől igen tetszett. „Az apród“ Giuseppe Giacosa olasz vígjátéka, dr. Radó Antal remek fordításában teljes sikert ért el, melyet Márkus Emília úrnő és Mihályfy úr játéka fokozott. Az új betanulással színre hozott dramolette „Az ezredes leánya“ Bercsényi Bélától, most is megtette hatását. Ápril 1-én az évad főújdonsága Göthe „Faust-ja“ nagy diadalt szerzett Paulay Ede igazgató úrnak, továbbá a Faust és Margit személyesítőinek Nagy Imrének és Márkus Emíliának. E tragédia nagy sikere buzdíthatná a nemzeti színház igazgatóságát arra, hogy a német irodalom remekeiből mint „Egmont“ „Clavigo“, „Bölcs Náthán“, „Tell Vilmos“, „Stuart Mária“ stb. néhányat minél előbb színre hozzon, a mi számos jeles műfordítónk segélyével könnyű és hálás vállalkozás volna. Április 22-én „Sarah grófnő“ . h n e t PESTI HÍRLAP 1887. junius 31