Pesti Hírlap, 1887. június (9. évfolyam, 149-178. szám)

1887-06-03 / 151. szám

__________________________________ munkát, mely hivatva van biztosítani sok négy­szög mértföldnyi terület gazdái verejtékes fára­dozásának gyümölcseit. Képviselőválasztási mozgalmak. A fővárosban. A központi választmány ma Kamerraayer polgármester elnöklete alatt ülést tartott, a melyen mindenekelőtt több a múlt ülésen meg nem jelent tag tette le az esküt s ezután Márkus József főjegyző olvasott fel néhány, a választásokra vonatkozó min. leiratot. A központi választmány a képviselő vá­lasztások napját Budapesten 1887. ju­­nius hó 17-ére (péntek) tűzte ki. A szavazatszedő küldöttségek megválasztása előtt szót emelt dr. Halász Géza s kérte, hogy elvül mondassák ki, mikép a pártok élén álló fér­fiak — bár fölteszi róluk, hogy különben se fogad­nák el — a választások alkalmára választási elnöki vagy helyettes elnöki teendőkkel nem bízatnak meg. Kívánatosnak tartaná még, ha a funkcionáriusok összeállításánál minden párt méltányos óhajai figye­lembe vétetnének. Ország Sándor szerint a központi választmány eddig is mindig biztosította a választások rendes, pártatlan vezetését s a választmány párton fölül állván, tagjai esküt is tevén, saját reputációja érdekében ily határozatba alig mehetne bele. Ha­sonló értelemben szólt H­i­n­d­y Kálmán is, mire Halász Gáza kijelentvén, hogy határozatot provo­kálni nem akar, Halász indítványa felett a választ­mány egyszerűen napirendre tért. Ezután a választások vezetésére következőleg alakították meg a küldöttségeket, megjegyezvén, hogy a 3-ik kerület kivételével, hova egy küldöttség vá­lasztatott, a többi kerületekben két-két küldöttséget alakítottak: I. kerület vál. elnök: dr. Ország Sándor, küld. elnök Scheich Károly, elnök­helyettesek: Magyare­vics J., Schwarczer Ferenc, jegyzők : dr. Fái Andor, Ohlhauser Pál, b. jegyzők: Öffner Károly, dr. Fei­­litsch Arthur. II. kerület: vál. elnök Hunfalvy János, küld. elnök Rupp Zsigm­ond, em­. helyettesek Szabó Fe­renc, Deutsch János, jegyzők Kollár Lajos, dr. Kiss Károly, h. jegyzők Virág Gyula, Török Árpád. III. kerület: vál. elnök Zboray Béla, evn. he­lyettes Kugler József, jegyző dr. Tatay Adolf, h. jegyző Gyulányi Adolf. IV. kerület vál. elnök Ney Ferenc, küld. elnök Morlin Imre, evn. helyettesek Forgó István, Német Antal, jegyzők: dr. Vida Jenő, Kövér Kálmán, h. jegyzők: Hahóthy Sándor, Némedy Jenő, V. kerület vál. elnök Gelléry Szabó János, küld. elnök Nyiry Lajos, evn. hely. Rebly Adolf, Kunewal­­der Lipót, jegyzők: Mezei Sándor, dr. Vecsey István, h. jegyzők: dr. Mássa Árpád, Kern Tivadar. VI. kerület vál. elnök Mérő János, küld. emn. Tokaji Nagy Lajos, h. elnök Mészner József, Freund Vilmos, jegyzők: dr. Örley Lajos, Sallay Aurél, h. jegyzők: Kürmer Gyula, dr. Keleti Gyula. VII. kerület vál. evn. Zichy Antal, küld. elnök Mendl István, h. evn. Kuklay János, Popper Ármin, jegyzők: Lád Károly, dr. Grósz Sándor, h. jegyzők: Braun Ignác, dr. Martini Vilmos, Vill. kerület vál. evn. Nászai Mór, küld. elnök Kokesch Sándor, evn. hely. Radics Gyula, Örley Já­­nos, jegyzők: Kullmann Lajos, Cholnoki Imre, h. jegyzők: dr. Havas Rezső, dr. Kiss József, IX. kerület vál. evn. Pordán Imre, küld. elnök Fáczányi Ármin, evn. hely. Schmidlechner Károly, dr. Wagner Jenő, jegyzők: dr. Rock Géza, M­edrey Zsig­­mond, h. jegyzők: Vajda Károly, Ruth Károly. A küldöttségek összeállítása alkalmával két kerületnél volt vita. A VII. kerületnél a Morzsányi­párt folyamodott, hogy a választási elnöki tiszttel ne bízzák meg Mendl Istvánt, a­ki több ízben ki­jelentette, hogy Morzsányit megbuktatni törekszik s ennélfogva a kellő pártatlanság a szenvedélyek he­vében nála nem föltételezhető , ajánlják helyette Ka­­novics Aladárt, ki se egyik, se másik párthoz nem tartozik, mert mérsékelt ellenzéki. Küldöttségi elnö­kül pedig Engelbach J-t kérik. Kamermayer elnök kijelente, hogy Mendl, neki tett nyilatkozata szerint a választási elnöki tisztet elfogadni nem haj­landó. Ország Sándor szerint a pártok beadvá­nyait, miután a választmány a pártokon felül áll, tekintetbe venni nem lehet. Schneider Alajos vál­­tag vál. elnökül Zichy Antalt, küld. elnökül pedig Mendl Istvánt ajánlja, mert Mendl előtte ki­jelentette, hogy a küldöttségi elnökséget elfogadni kész. Halász Géza nem bírja érteni ezt, mert a küldöttségi elnök a választási elnök helyettese s megeshetik, hogy az egész választást ő vezeti. A vá­lasztmány szavazni kívánt s vál. elnökül egyhangú­lag Zichy Antal, küld. elnökül pedig Mendl 23 szóval Kanovics 8 szavazata ellen választatott meg. A IX. kerület Tolnay-pártja is kérte, hogy a kül­döttségekbe az ő ajánlottjaiból is válaszszanak. E párt vál. elnökül Szász Károly ref. szuperintendenst és Wagner Jenőt ajánlotta. Többekre is kiterjeszke­dett még ajánlatában. Ország e beadványnak mellő­zését is óhajtandónak mondá. De Pucher József méltányosnak mondotta, hogy legalább egy tagra nézve ez a párt is figyelemben részesüljön. H­­­n­d­y az egyik elnökhelyettesi tisztre dr. Schönberg Ár­mint kérte megválasztani, ennek ellenében a választ­mány szavazás útján 17 szóval 10 ellen Wagner Jenőt választotta meg. Választási helyiségekül kijelölték: az I. kerület számára a várszínházat, a II. „ „ a medve­ utcai iskolát, a III. „ „ a korona vendéglőt, a IV. „ „ a régi városházat, az V. „ „ a vigadót, a VI. „ „ a Teréz-templom melletti is­kolát, a VII. „ „ a régi lövöldét, (melyért 100 frt fizetendő), a Vili. „ „ a lovardát, a IX. „ „ a Köztelket A helyiségek kijelölésénél a közp. választmány ferencvárosi tagjai a Takács-téri városi épületet akar­ták választási helyiségül kitűzni, mert a Köztelken a Tolnay-párt irodája is van. Szavazás utján mind a Köztelek, mind a Takács téri épület mellett 13—13 tag nyilatkozott s elnök döntött a Köztelek javára. Elhatározták, hogy a választási eljárás egysze­rűsítése végett megint választási tárcák adatnak ki, a­melyek minden kerületi, elöljáróságnál junius 7-től 15-ig naponta d. e. 9—12 és d. u. 3—6 óra közt adatnak ki. Erre nézve hirdetmény is fog kibocsáttatni. Rémi Róbert azon okból, mert a fő­városban e hó 7-én vásár lesz, a bárcák kiszolgálta­tását csak 9-től óhajtaná kezdeni. De indítványa egyhangúlag elvettetett.* A VII. kerületi szabadelvű B­atlek­ovics­­párt nagy választmánya ma délután Mendl István elnöklete alatt értekezletet tartott. Az elnök üdvö­zölvén az egybegyűlteket, bejelentette, hogy a párt napról-napra erősbödik és nem szenved kétséget, hogy Matlekovic­­ Sándort nagy többséggel fogják megválaszthatni. A végrehajtó bizottság megalakult és buzgón működik. Jelenti továbbá, hogy a válasz­tási elnökséget most el nem fogadhatja, mivel eddig mint pártelnök működött. Braun Ignác, H­e­lt­a­i Ferenc, Bodnár Zsigmond, S­t­e­i­n­i­t­z Ignác és Ludvig János felszólalásai után az elnök bejelentette, hogy e hó 8-án esti 8 órakor a Kle­­mens-féle vendéglőben pártestély lesz, melyen a képviselőjelölt is meg fog jelenni. A VII-ik kerületbeli (Erzsébetváros) sza­badelvű Morzsányi-párt elnöksége naponként délután 6 órakor a pártirodában (külső dob-utca 5. szám I. emelet) ülést tart, melyre a párt tagjai meghivatnak. A VIII-ik kerületbeli (Józsefváros) szabad­elvű V­isi-párt, június hó 5-én, vasárnap délelőtt 10 órakor az ősz­ utcai tornacsarnokban közgyűlést tart, mely alkalommal V­i­s­i Imre a párt jelöltje megtartja programmbeszédét. A gyűlésen Jókai Mór is részt vesz és szólani fog a politikai helyzetről. A IX—X. ker. szabadelvű Prückler-párt ma délután 5 órakor népes értekezletet tartott, Por­dán Imre elnöklete mellett. Vitava József alelnök jelentést tett a kőbányai párt megalakulásáról; e sze­rint az alakuló gyűlésen 76 választó jelent meg s az összes 317 kőbányai választó közöl eddig már 134 választó csatlakozott a Prückler-párthoz. A kőbányai párt elnökké dr. Virava Józsefet, alelnökökké Tóth Lászlót, Fáczányi Ármint, Zofahl Andrást és Rebro­­vics Györgyöt választotta, jegyzőkké pedig Burg Fe­rencet és Bredl Sándort. E jelentés lelkes éljenzéssel fogadtatván, határozatba ment, hogy a f. hó 9-re kitűzött programmbeszédét (e napon Kőbányán majá­lis lévén), a f. hó 10-ikére halasztják, a­mikor is a választók d. u. 3 órakor a Bakács-téren összegyűlvén, bandériummal s magánfogatokon fognak Kőbányára vonulni, a­hol a jelölt a Halter-féle kerti helyiségben fogja programmbeszédét megtartani. Ugyanezen helyi­ségben f. hó 14-én pártvacsorát rendeznek. A vidéken, Esztergomból írja levelezőnk: Esztergom város közönsége dr. Helcz Antal polgármester el­nöklete alatt folyó hó 1-én tartotta meg közgyűlé­sét, mely alkalommal felolvasták a képviselőválasz­tást elrendelő legfelsőbb kéziratot. A közgyűlés el­határozta, hogy a központi választmány, a választás alatt (szept.—június) 65 szomorújáték és klasz­­szikus est volt. Bővebb kommentár ehhez szükségtelen és nem túlozunk azon megjegyzésünkkel, hogy a nemzeti színház klasszikus műsora rohamosan hanyatlik, a­helyett, hogy fokozatosan emel­kednék. Még csak azt akarjuk megjegyezni, hogy a tragédia főbb személyesítői, Jászai Mari úrnő és Nagy Imre úr ez egész éven át betegség által fellépésben gátolva nem voltak, de azért ünnepelt heroinánk mégis január óta összesen csak nyolcszor lépett fel, ápril hetedike óta pedig a közönség egyáltalában nem tapsolhatott kedvencének. És most térjünk át az évad újdon­ságaira. Minthogy a nemzeti színház átalakítási munkálatai augusztus 18-ára nem voltak befe­jezhetők, a nemzeti színház tagjai a magyar kir. operában rendeztek néhány előadást és így az operaházban volt az évad első újdonsága, a­midőn Csiky Gergely „Petneházy“ című színműve került színre (szept. 1-én). Mint al­kalmi darab tetszett, néhányszor ismételték is, maradandó irodalmi becsre azonban maga sem reflektált. Szeptember 17-én „A párisi“ Gon­din­e­­ 3 felvonásos vígjátéka zajos sikert ara­tott, mely siker nem csak a darab, hanem G. Csillag Teréz úrnő, Náday és Vízvári urak érdeme. Október 15-én „A művész neje“ szín­mű 2 felvonásban Scribe-től és ,,A várrom“ vigj. 1 felv. C­a­r­l J.-től kerültek először színre. „A művész neje“ Scribe legrégibb és leggyöngébb darabjai közül való, és megfogha­tatlan előttünk, hogy az igazgatóság éppen ezt választotta, holott Seribe legremekebb darabjait — milyen pl. „Egy pohár víz“, mely már több év óta nem adatott — teljesen elfeledtetik. A „Várrom“ részben jó előadásának köszönheti sikerét, mi főleg Újházi érdeme. Csak azon csodálkozunk, hogy Bécsben Eberhard szerepe lép előtérbe, holott nálunk alig kelt figyelmet. Ezt csak úgy magyarázhatjuk meg magunknak, hogy ott e szerepet Hartmann úr, nálunk Hor­váth úr adja. Október 25-én „Georgettet“ Sardou 4 felvonásos színművét adták először, mely da­cára a remek előadásnak alig félsikert bírt ma­gának szerezni, a­mi Sardou-val szemben nálunk először történt. November 12-én 4 egyfelvonásos ap­róságnak volt bemutatója. H­e­t­é­n­y­i Béla „Ér­dek nélkül“ című vígjátékában a közönség régi ismerősére akadt és ezért a szerző többi darab­jának („A harmadik“, „Ősz és tavasz“) sorsára jutott, letűnt a műsorról. „A telefon“ Kaposi Béla vígjátéka, eléggé mulattató és nagyobb sikert is arathatott volna, ha a főszerepet Gyenes helyett — kinek nem való szerep — ki azt tragikusan fogta fel, talán Benedek adta volna. „A Kristóf-tér 78“ című vígjáték báró B­á­n­f­­­y Györgytől csakis P. Márkus E. és G. Csillag T. asszonyok és Náday úr ki­tűnő játéka által vált élvezhetővé, míg ellenben a „Virágfakadás“ Murai Károly vígjátéka igen szép sikert aratott. December 6-án Feuillet „Chamislac“-ja csak szerény sikert mutathatott fel. Január 7-én ,,Jó Fülöp“ Csiky Ger­gely három felvonásos vígjátéka, várakozás elle­nére csak közepes sikert ért el, bár a rossz szereposztás is hozzájárult (Náday úr természe­tesen kivétel) e félsiker előidézéséhez. Január 28-á­n a premierek rendes kö­zönsége azon tudattal ment színházba, hogy kedvelt veterán művészünk és kitűnő írónk Szigeti József három legújabb apróságán „Tűzből“, „Kolostorból“, „Hivatalból“ remekül fog mulatni. De csalódott. „A kolostor“ után, mely eléggé szórakoztatott, a közönség annyira unatkozott, mint talán még soha a nemzeti szín­házban, „Rhea grófnő“ előadásai óta. Február 25-e ismét négy apróságot hozott egyszerre. „A kis­mama“ K­a­r­c­z­a­g Vilmostól sze­rény sikerrel járt. „A komédiás“ Csiky Ger­gelytől igen tetszett. „Az apród“ Giuseppe Giacosa olasz vígjátéka, dr. Radó Antal remek fordításában teljes sikert ért el, melyet Márkus Emília úrnő és M­i­hál­y­f­y úr já­téka fokozott. Az új betanulással színre hozott dramolette „Az ezredes leánya“ Bercsényi Bélától, most is megtette hatását. Ápril 1-én az évad főújdonsága G­ö­­the „Faust-ja“ nagy diadalt szerzett Pa­u­lay Ede igazgató úrnak, továbbá a Faust és Margit személyesítőinek Nagy Imrének és Márkus Emíliának. E tragédia nagy sikere buzdíthatná a nemzeti színház igazgatóságát arra, hogy a né­met irodalom remekeiből mint „Egmont“ „Cla­­vigo“, „Bölcs Náthán“, „Tell Vilmos“, „Stuart Mária“ stb. néhányat minél előbb színre hoz­zon, a mi számos jeles műfordítónk segélyével könnyű és hálás vállalkozás volna. Április 22-én „Sarah grófnő“ . h n e t PESTI HÍRLAP 1887. junius 31

Next