Pesti Hírlap, 1887. szeptember (9. évfolyam, 239-268. szám)
1887-09-11 / 249. szám
PESTI HÍRLAP 1887. szeptember 11. A morvaországi helytartónak, járna utána, való-e a hir, hogy Trebitsch községe elhatározta a magyar őrlemények és sertések megadóztatását és ha igen, semmisítse meg a határozatot s általában akadályozza meg egész befolyásával hasonló határozatok hozatalát. Reméljük — jegyzi meg a „Nemzet“ — hogy az osztrák kormány illető helytartói kormányok e rendeletének azzal az erélylyel fognak eleget tenni, aminőt az itt veszélyeztetett érdekek nagy fontossága megkövetel. A horvátok felirati javaslata. A horvát tartománygyűlés elé — mint Zágrábból távirják — ma terjesztették a felirati javaslatot, mely következőleg hangzik: „Felséges ur! Legkegyelmesebb király és uralkodó ! A legalázatosabb hódolattal lép a mindig hűséges tartománygyülés felségednek zsámolya elé és a mikor feliratát a mélyen érzett hálával és megrendíthetlen hűséggel felséged kegyelmes színe elé terjeszti, örömmel enged felséged legkegyelmesebb felszólításának, hogy a törvényhozási időszak egész tartamán át teljes buzgósággal az országban uralkodó közállapotoknak sikeres fejlődésén fáradozzék. Ezt annál nagyobb örömmel teszi, amennyiben ezzel a legkegyelmesebb felszólítással nemcsak a nép szükségletei, hanem annak félreismerhetlen kívánsága is a legjobb összhangzásban állnak, mely kívánság a legutóbbi választások által egész tisztán, sőt majdnem egyhangúlag jutott érvényre és megjelölte az irányt, melyet képviselőinek a közjólét érdekében kifejtendő működése közben követni kell. Ez az út, az autonóm hatáskör kiterjesztett területére vezet, amelynek keretében az autonóm kormányzás minden ágában oly sok tervezett institúció viendő keresztül és teljesítendő, oly sok más pedig javasolandó és kidolgozandó, hogy az ország erkölcsi és anyagi jóléte fokról-fokra, lassan bár, de annál természetesebben és biztosabban fejlődjék és emelkedjék. Ennélfogva ezen őfelsége iránt hű tartománygyűlés, mely mindig kész a nagy politikai vívmányokban és eredményekben nemzeti hagyományait híven megőrizni, minden figyelmét és szorgalmát az autonóm kormányzás munkájának és az autonóm törvényhozás feladatainak fogja szentelni, abban a reményben, hogy e tevékenység szerencsés sikere által a nemzet jelenére nézve a legbiztosabb bázis lesz lefektetve és jövőjére nézve a legbiztosabb zálog nyújtatik. Őfelsége kormánya tehát úgy az ország szükségleteinek, mint a népképviselet óhajainak felel meg, ha a tartománygyűlés működése alatt a törvényhozás minden részének ama fontos kérdéseit felveti, amelyekről az augusztus 18-iki legfelsőbb kézirat joggal mondja, hogy azok elodázhatatlan megoldást követelnek és ez a mindig hű tartománygyűlés a kormányt mindig teljes buzgósággal és alapos tárgyalással fogja segíteni, hogy a tartományra nézve szükséges határozatokat meghozhassa, miután nehéz eldönteni, hogy a királyi kéziratban felemlített és a tartománygyűlés tárgyalásaira kijelölt tárgyak közül melyik bír nagyobb fontossággal. Különös figyelmet fog ezen minden időben hűséges tartománygyűlés azon törvényjavaslatokra fordítani, melyeket felséged kormánya a népoktatás egyértelmű elvek szerint való szabályozása tárgyában benyújtani szándékozik, mivel ez kedvező alkalmul fog szolgálni neki arra, hogy a népnevelést, igazságos, a szerb néptörzs különös érdekeinek tekintetbe vételével méltányos alapon szervezze, s azok közt a testvértörzsek közt a teljes egyetértést és harmóniát helyreállítsa, melyek sorsa a közös hazában ép úgy egyenlő és azonos, mint a hogy felséged iránti lojalitásuk és a haza iránti szeretetük egyformán szilárd és megingathatatlan. Minthogy azonban ez a minden időben hűséges tartománygyűlés azon törvényjavaslatoknak, melyeket felséged kormánya terjeszt eléje alkotmányos tárgyalásra, teljes figyelmet és gondoskodást szentel, nem fogja elmulasztani, hogy más oly fontos tárgyakat saját iniciatívájából is alkotmányos tanácskozásai körébe vonjon be, melyek alkalmasak az ország érdekeinek előmozdítására. Ezek között többek közt a közigazgatás reorganizálása s egy az ország anyagi szükségleteinek megfelelő hitelintézet létesítése, már most is fölemlíthető. Ez a mindig hűséges tartománygyűlés a végett, hogy a fennálló törvényeken alapuló kötelességeket teljesítse, idejekorán fogja a kiegyezési utasítások értelmében a magyar országgyűlésbe küldendő képviselőket megválasztani, hogy azok legjobb lelkiismeretük és képességeik szerint, jogaik és kötelességeiknek megfelelőleg egyenlő szeretettel az állami közösségnek és Dalmácia, Horvátország és Szlavóniának jóléte érdekében buzgón működhessenek közre. A mindig hűséges tartománygyűlés a pénzügyi kiegyezésnek megújítását fogja tartani egyik legfontosabb feladatának. E végett regnikoláris küldöttséget fog választani a régi szokások és a kiegyezési törvénynek értelmében, melynek kötelessége lesz a szükséges tárgyalásokat bizonyára az igazságosság értelmében úgy vezetni, hogy egyiránt veszi tekintetbe Dalmácia, Horvátország és Szlavónia királyságoknak, valamint Magyarország érdekeit s szükségleteit. Alapos reményt táplálhatunk az iránt, hogy a magyar regnikoláris bizottsággal egyetértőleg megállapított javaslatait a tartománygyűlés elfogadja és hogy azok felségednek szentesítése folytán törvényerőre fognak emelkedni. A tartománygyűlés tehát vezérelve a fölséges trón iránt való azon hit odaadása által, amely ennek a királyságnak mindig kiváló erénye volt és az őszinte hazaszeretet által, a mely elődeinket oly nagy tettekre lelkesítette, gonddal és lelkiismeretességgel fog hozzákezdeni munkájához. Az ég koronázza sikerrel fáradozásainkat és az Isten tartsa meg és óvja fölségedet, lágy, hullámos haját, odavonja őket magához, de a gyermekfejek fölött egy röpke, bánatos pillantás az ő zártszéke felé is elsiklik s onnan egy másik röppen vissza. Hullanak a rózsák a színház szép asszonyának arcáról egyenkint. Emberünknek is hullanak a hajszálak fejéről és nem egyenkint. De azért mikor belép a színházba, első tekintete mindig az ismert pont felé esik, s amint lecsapja székét, csak úgy önkénytelen, csak úgy szokásból látcsöve azonnal az egykori ideál felé fordul, no de már most csakugyan — nem komolyan, íme, ezek egy egész életen át diskuráltak — szótlanul.❖ A nézőtér levegőjében folyton cikázik ez a szótlan társalgás. Kérdések mennek és válaszok jönnek. S nem is képzelné az ember, milyen értelmes, kifejező nyelv ez. Egy vén színházlátogató ismerősöm a napokban szótárt is készített hozzá. Szerinte a következő stádiumok vannak ebben a társalgásban : Az akció megindítása. Első stádium. A zenekarból szomorúan bug egy oratórium zenéje. Az egész színházat ünnepies hangulat kapja meg, a fagot hosszas bus recsegésére minden habitus acélosra keményített inge csuromra izzad a meleg érzeményektől. Csak a mi emberünk nem érez ellágyulást, látcsövét lecsapja, meg fölkapja s mikor Broulik kivágja a legmagasabb C-ét, ijedezve néz rá: ugyan, mit kiabál ez az úr olyan nagyon ! Azután szeméhez rántja a látcsövet s hosszan néz a vis-á-visra. Az körülbelül ennyit jelent: — Asszonyom, kegyed a legszebb teremtés a színházban. Ezt én önnek komolyan mondom. Tessék elhinni, ha kegyed itt nem lenne, nem érne az egész színház egy képeket, úgy van, bájos tündér, fogadja látcsövem legmélyebb hódolatát, melylyel vagyunk önnek ismeretlen és ezentúl híven zaklató tisztelői. Második stádium. Tisztelt barátunk egészen komolyan veszi új hivatását. Látcsövez, mint egy generális a hadgyakorlaton. Látcsövez, mint egy csillagász a napfogyatkozás alatt. És ezt teszi sans géné, könnyed eleganciával, de nem szűnő szorgalommal. Ez annyit jelent: — Asszonyom, imádom. Látcsövem üvegei nem győznek betelni apró füleinek, pici szájának, csodálatos szürke szemeinek nézésével s szeretném kirántani annak az én cseh barátomnak a kezéből ott az orchestrámban a furulyát, hogy önnek egy Staendchent fújjak el, mint egy szerelmes juhászgyerek. Képeddel alszom el, képeddel ébredek, így azonban kénytelen vagyok csak a látcső üvegén átnyalni a mézet. Harmadik stádium. Barátunk a Rip Rip második felvonásában észre sem veszi Pálmay Ilkát a szellős tündér-kosztümben, hanem állhatatosan az ideált nézi. Ez már veszedelmes stádium, ez már azt jelenti: — Asszonyom, amint látja, én már abban a lelki állapotban vagyok, amit a Rókus megfigyelő osztályán dühöngésnek neveznének. Mit nekem Rip, mit nekem a kék hegyek tündére. Egy pillantásáért életemet. Ha parancsolja, fölakasztom magamat ide a luszter karjára, vagy ha ez se lenne elég, betöltetem magamat egy ágyucsőbe s kilövetem magam a vak semmiségbe. * A válasznak pedig e stádiumai vannak. Első stádium. A megtisztelt szép véletlenül a zártszék felé irányítja a gukkert, aztán hirtelen a színpadnak fordul s nagy buzgalommal nézi Faludit, mintha az tudja isten mennyire érdekelné, miközben mosolyog. Ekkor ezt üzeni: — Uram, észrevettem. Ön ugyan szemtelenül néz engem, de megbocsátok, mert ezáltal elismeri, hogy szépnek talál. Igen, mert ép úgy nézhetné itt a közelben azt a kacér asszonyt, mint engem ... és szép öntől, hogy mégis engem néz. Hanem egy kicsit óvatosabb is lehetne. Második stádium. Az imádott a legérdekesebb jelenetnél hirtelen barátunkra irányítja a látcsövet. Aztán ismét a színpadnak fordul. Pár perc múlva ismétlődik e jelenet s ha észreveszi, hogy nem nézik, duzzogva fordul el s egy égsz felvonáson belüli tekintetével. Ha azonban néhány uj próba után bűnbánást tapasztal, leteszi a látcsövet s úgy néz az ipsére mosolyogva: — Uram, meg vagyok önnel elégedve. Harmadik stádium. Ha Helvey Laura ujszabásu fényes ruhában jelenik meg s az imádott nem kiváncsi a ruhára, hanem másfelé mereng el szeme, — az ennyit jelent: — Föltétlenül szeretem. Ilyen nagy szerelem azonban a mai világban már nem létezik. * Még csak azt kell megjegyeznem, hogy ehez a szótlen beszélgetéshez a közvetítő eszközt többnyire a férj urak vásárolják Kertész Tódornál vagy Calderoninál 45 forintért, sokszor névnapi meglepetésül, ametiszttel, gyöngyházzal kirakva s a mellett igen örvendenek, ha feleségük meg van elégedve a meglepetéssel. 8. Zs. Külpolitikai hírek. — szept. 10. A francia próbamozgósitás eddigi eredményeiről a párisi lapok "nagy megelégedéssel szólnak és konstatálják, hogy Franciaország ime megmutatta, hogy veszély esetén 12 nap alatt 1.200.000 embert képes a határon összehozni és egy hétre rá is rna egy milló embert. Tegnap reggel történt meg a mozgósítási gyakorlat egyik fő mozzanata, a Villa Savary melletti ütközet, mely igen jól folyt le. Ferron hadügyminiszter a gyakorlótéren kitüntetéseket osztogatott. Tegnap Castelnaudaryban a katonai egyesülő lakomát rendezett, mely alkalommal a hadügyminiszter poharát emelte a 17. hadtestre s annak parancsnokára. Felköszöntőjében a hadügyminiszter a következőket is mondá : „Tapasztalhattuk ez alkalommal a polgári hatóságok buzgóságát, de tapasztalhattuk azt is, mily odaadó a lakosság, melylyel szemben, ha majdan a haza érdekeiről lesz szó, minden követelménynyel fölléphetünk. E tapasztalat eloszlatta a kételyeket melyek a nemzetet eltöltötték s bizalmat adott a parlamentnek és az országnak, a mit azok eddig nélkülöztek, fogadják tehát a kormány s az ország nevében köszönetünket.“ A kísérletnek nevetséges mozzanatát képezi a hírlaptudósítók örökös kémhajhászása, melyet egyes párisi lapok kezdenek komikusnak találni. Vasárnap egy Gelazi nevű budapesti embert fogtak el mint kémet, de a budapesti polgármester a castelnaudaryi polgármesternek azt sürgönyözte, hogy Gelazi teljes bizalmat érdemlő egyén, mire az ügyészség az állítólagos kémet szabadlábra helyezte. A bolgár ügyekről ma nem érkezett fontosabb hír és a sajtó főleg a német kancellár közlönyének újabb nyilatkozatával foglalkozik. Konstatálják, hogy a német kormány igyekszik ugyan Oroszországgal a lehető legjobb viszonyt létesíteni, de hálát ezért nem remél a pétervári kabinettől és ezért nem fog engedményeiben oly pontig menni, ahol monarchiánk érdekeinek követelményeivel öszszeütközésbe jöhetne. Legjobban tanúsítja ezt a porta legújabb jegyzékére adott válasz. A német kormány nem hajlandó a hatalmaknak az Ernroth-féle missziót ajánlani, ha csak Törökország nem teszi azt magáévá. Sőt van egy verzió, mely szerint Bemarck herceg kereken visszautastotta a szerepet, melyet neki szántak és mely abból állott volna, hogy ő ajánlja Bulgária kiszolgáltatását az orosz protektorátusnak. Ferdinánd fejedelem ezalatt nyugodtan folytatja a megkezdett akcót. A szobranje-választások