Pesti Hírlap, 1887. szeptember (9. évfolyam, 239-268. szám)

1887-09-12 / 250. szám

18 PESTI HÍRLAP 1887. szeptember 12. A „befejezett tények“ politikája Bulgáriának uj vívmányt biztosit és Európa, mely elfogadta a bol­gár egyezséget, végül el fogja ismerni Koburg her­ceget is. A bolgár kormány arról értesítette a román kormányt, hogy a Romániában élő bolgár emigrán­sok új pucsra készülnek. A felismert veszélyt nem lesz nehéz elhárítani. Az angolok Egyiptomból nem igen szán­dékoznak kivonulni és már megtalálták az ürügyet rá, hogy ott maradjanak. Az angol csapatok főparancsnokához közel álló „Egyptian Gazette“ azt állítja, hogy Kairóban és Alexandriában nagy izgatottság uralkodik, a ben­­szülöttek az európaiakat tömegesen le akarják gyil­kolni és az utóbbi városban az 1200 főnyi angol helyőrség nem lesz elegendő a rend fentartására. Az egyiptomi francia lapok igen élesen bírál­ják ugyan az angolok minden tettét és szítják ezek ellen a gyűlöletet, de az angolok által konstatált izgatottságról egy szót sem írnak. Szerintük Egyip­tom akkor járna legjobban, ha az angolok ott hagy­nák és a rend fentartása céljából benszülöttekből nemzeti sereget szervezne. Fővárosi ügyek­. — A tiszti főorvos napi kimuta­­tatása a f. hó 9-én előfordult heveny ragályos be­tegségekről : Hagymáz 4, himlő 1, álthimlő 1, bárány­himlő 1, vörheny 1,kanyaró 4, difteritisz 3, egyip­tomi szembetegség 21 Kórházi beteglétszám: Szt.­­Rókus-kórház 1431, Szt.­János-kórház 157. Általános napi halálozás: 28. Halálokok: agy-és idegbajok 3, tüdőgü­mő 7, tüdőláb 2, hagymáz 2, torokgyík 2, vérhas 1, egyéb kórok 11. Színház,zene, képzőművészet * (Hírek a nemzeti színházból) Holnap, hétfőn „Dóra“ kerül színre, melyben a ciszerepet a szini tanoda volt növendéke s Krecsányi társula­tának közkedveltségű tagja, Czanyuga Emma fogja játszani. Ugyanő még csütörtökön, 35-én is föllép „Sarah grófné“ Blanche szerepében.­­ Ked­den, szeptember 13-án „Phaedrá“-t adják, a címsze­repben Jászai Marival, mely a művésznőnek egyik legkitűnőbb alakítása. E darabban a Kolozsvárra tá­vozott Fái Szeréna helyett Atitla szerepét K. H­e­­gyesi Mari játsza. — A P. Márkus Emilia beteg­sége miatt szombatról elmaradt „Othello“ csak pén­teken kerül előadásra, a­mikorra a művésznő egész­sége remélhetőleg helyreáll. — A nemzeti színház­ban most készülnek Lindau Pál „Siker“ című vígjátékára, melynek próbái is megkezdődtek. Ezen­kívül az egész hónapon át folytatják az előkészüle­teket a szeptember 28-iki jubileumi ünnepi előadásra. * (A magyar ki­r. operaszínházban) kedden a kitűzve volt „Mesterdalnokok“ helyett O­d­r­y rekedtsége következtében „Ördög Róbert“ kerül színre, Perottival, Ney Dáviddal és Reich Irmával a főbb szerepekben. * (A népszínházban) Blaha Lujza assz. közbejött betegsége miatt a ma, vasárnapra kitűzött „Tót leány“ helyett „A peleskei nótárius“ került színre. Holnap Suppé operettedet, a „Bellman,“-t ad­ják negyedszer, kedden pedig „A mikádó“ jön repertoriera, a „Borka és Bicska“ című egyfelvoná­­sos idollel. Blaha Lujza asszony szerdán lép föl ismét „Niniche“-ben. * (Drámai magán­iskola.) Molnár György, a fővárosban letelepedett jeles tragikusunk irodalmi munkássága mellett, a színész-pályára lépők előkészítésével, oktatásával is fog foglalkozni. Az oktatás kiterjed szerepek betanítására, szavalatokra, esztétikai, dramaturgiai magyarázatokra, vagy­is: a gyakorlat mellett az elméletre, a színművészet •dráma, népszínmű, opera és operett válfajaiban Ezenkívül hetenként egyszer hazai nevesebb íróink színműveiből, úgy Shakespeare és Moliére-ből jele­neteket ad elő nevezetesebb példák idézésével, ellentétes megvilágítással és fejtegetésekkel, a nagy minták mellett, a tanítványok képességeinek önálló fejlesztése céljából. Az év végén nyilvános előadás tartazik. Jelentkezéseket szívességből elfogad az első magyar színházi ügynökség (vas-utca 18 sz. II. e. 19) délelőtti 10—11 óra között, a­hol a közelebbi feltételek is megtudhatók. * (A magyar kir. orsz. zeneakadémiában) ma délelőtt volt Mihalovich Ödönnek, az inté­zet újonnan kinevezett elnökének beigtatása. Kevés­sel 11 órát megelőzőleg a kir. zeneakadémia tanári testületének tagjai teljes számban jelentek meg a Liszt-féle lakás egyik termében. Pontban 11 órakor lépett be Mihalovich Ödön igazgató Szalay Imre min. osztálytanácsos kíséretében, ki az új igazgatót rövid beszéddel iktatta be hivatalába, átnyújtva neki egyúttal az intézet hivatalos pecsétjét. Ezután követ­kezett az intézet tisztviselőinek és tanári karának bemutatása, a­minek megtörténtével Mihalovich Ödön tartott beszédet, a­melyben megemlékezvén elődeinek , Liszt Ferencnek és Erkel Ferencnek ér­demeiről és melegen aposztrofálva a tanári kart, Ígérte, hogy az intézet érdekeit mindig szem előtt fogja tartani és hangsúlyozta annak szükségét, hogy a tanárok egymás irányában a leg­ez­­vélyesebb tartási viszonyt tartsák fen, az igazgató iránt pedig őszinte bizalommal visel­tessenek. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után az új igazgató hosszabb ideig társalgott a tanári kar egyes tagjaival. Távozása u­tn a megjelentek Erkel Ferenc volt igazgató lakására mentek, hol a tanári kar nevében Ábrányi Kornél mondott búcsúbeszédet. Az éljenzés lecsillapultával Nikolts Sándor üdvözölte a belépett igazgatót, mire Erkel Ferenc mélyen meg­hatva köszönte meg a figyelmet. Az igazgatói válto­zást — mint értesülünk — egyéb, úgy a tanárok kötelezettségének s jogi viszonyainak megállapítása, mint az egyes tantárgyak előadása tekintetében nagy­­fontosságú változások fogják követni. Az eddigi hírek szerint a hegedű­s gordonka főtanszakok nyernek újabb berendezést. De hogy a rendezés azon alak­ban fog-e történni, mint azt a mai lapok jelezték, még egyelőre nincs eldöntve. Azt azonban csaknem biztosan lehet állítani, hogy az előkészítő tanfolya­mok alig­ha fognak létesíttetni. Sokkal valószínűbb, hogy a három éves tanfolyam meg fog hosszabb halni. E tanszakok rendezésén kívül a zongora főtanszak is fog reformáltatni, még­pedig a művészi s gyakor­lati igényeknek megfelelőleg. Azt azonban, a­mire eddig nagy hajlandóság mutatkozott, hogy az egyes tanárok más magán tanintézetekben is hasonló tan­széket foglaljanak el, mint az, a­melyért az államtól az összes európai zeneintézetek dotációjánál jóval magasabb javadalmat nyernek, már a jelen tanév kezdetével meg fogja a kormány szüntetni, mert a kormány felfogása az, hogy az állam önönmagának saját, jól fizetett tanerőivel konkurenciát nem csi­nálhat. A magán- 3 a karének tanszak is változá­soknak néz elé, de hogy ezek mily jellegűek legye­nek , ez iránt biztos megállapodás nincs. A művészi körök egyébiránt az igazgató beiktatása iránt nagy érdeklődést tanúsítottak, ámbár a bekövetkező vál­tozásokkal szemben meglehetősen idegesek. * (Az Arany János szobor pályázatról) téves értesülés alapján azt írták ma a lapok, hogy egy-két szobrász nem készült el pályatervér­el s hogy ennek folytán új határidőt kértek, a­min­k megadása a többivel szemben igazságtalannak tetszhetnek. Erre vonatkozólag vettük és készéggel közöljük az alábbi nyilatkozatot: Tisztelt szerkesztő úr! Becses lapja mai száma egy közleményt hoz, mely szerint az Arany János­­szobor pályázati határidejét „egy-két“ szobrász meg­­hosszabbíttatni kéri. Szükségesnek tartom a tekinte­tes szerkesztőséggel közölni, hogy ezt a h­atáridő­­meghosszabbítást csak­is a szobor érdekében kérel­mezzük, minthogy a pályázat célja az, h­o­g­y h­a­­zai szobrászaink minél több és mi­nél jobb művekkel versenyezzenek. Nem is egy-két művész kéri a meghosszabbítást, hanem a budapesti szobrászok túlnyomó része, néve szerint Zala György, Szász Gyula, Szécsi Antal, Donáth Gyula, Lóránt­, Brestyánszky és Bezerédy, tehát heten. A pályázat meghosszabbítása egyátalá­­ban senki irányában sem involvál igazságtalanságot, de igenis méltatlanság volna az, ha hazai szobrá­szaink túlnyomó része, a­mely önhibáján kívül pá­lyázati munkáival még nem készülhetett el egészen, a szobormintáival már kész egy-két szobrász elő­nyére a pályázattól elmaradna. Kollégáim megbízá­sából is tisztelettel kérem fennebbi soraimnak be­cses lapja legközelebbi számában helyet adni. Ki­váló tisztelettel stb. Bezerédy Gyula. A határidő meghosszabbítását annál is méltá­­nyosabbnak tartjuk, mert a legtöbb folyamodó ala­pos okokkal támogatja kérelmét, így B­e­z­e­r­é­d­i Gyulát a fegyvergyakorlat foglalta el, Donáth Gyula hosszas, súlyos betegsége folytán nem fejez­hette be pályamunkáját, Zala György pedig ezen idő alatt az aradi szabadságszoborban egy valódi műremeket alkotott, stb. Különben is egy oly mo­numentális műnél, mint Arany János szobra, nem az a fődolog, hogy a pályázat sorsa egy két hóval előbb dőljön el, mint inkább az, hogy minél tökéle­tesebb alkotás emelje a nagy költő híját és a ma­gyar szobrászat ol­adalát. A szoborbizottság is ezen helyes szempontból indult ki, midőn az első halasz­tást megadta, s ha már az első lépést megtette az engedmények terén, megteszi a másodikat is, mert igen helyesen úgy fog okoskodni, hogy nem lenne üdvös a magyar művészetre, ha a 11 pályázó közül hét jeles művész elhamarkodott mintával lépne ki a síkra. A­mi azon aggodalmat illeti, hogy a pálya­munkával már elkészült művészekkel szemben mél­tánytalan lenne a határidő meghosszabbítása, egész nyugodt lehet a bizottság, Kiss György, Róna, Stróbl stb. sokkal lovagiasabb emberek és sokkal jobb pályatársak, semhogy felszólalnának folyamodá­suk ellen. Sőt ellenkezőleg, fel fogják használni a nyert haladékot, hogy tökéletesbitett munkáikkal még félelmetesebb versenyre kelhessenek , az , elmaradot­takkal. * (Zenei esgélyt) adott ma délelőtt S­e­r­­­e­i Gyula éneknövendékeivel a VI—VII ker. társaskör dísztermében, melyet nagyszámú és válogatott kö­zönség hallgatott. 10 növendék énekelt kupiéteket különféle operettekből A közreműködők jobbára kez­dők, akik még csak ígérnek. L i s o p p Matad k. a. azonban már teljesen kifejlett hanggal állott a desz­kákra. Gyönyörűen csengő, szépen iskolázott hang­jával a szó teljes értelmében elragadta a közönséget. Csak az a sajnálatos, hogy német színházba készül és énekszámát is német szöveggel adta elő. Szavalat is volt. R­u­ff­y Józsa k. a. adta elő Hugó „Nőnek a gyermekek“ című költeményét, oly mesterkéletlen naivsággal, hogy a szűnni nem akaró ovációknak engedve, újra meg újra meg kellett jelennie, s még egy darabot szavalnia. Vörösmarty­tól adta elő „Peti­két.“ Említést érdemlő szép csengő hangja van Kol­mann Esztikének is. A többiről nem sok jót mondhatunk . (Tüntetés Jókai mellett.) Kolozsvár­r­ó­l sürgönyzik mai kelettel. A „Szigetvári vérta­nuk“ ma esti előadása alatt óriási lelkesedés mellett tüntetett a színházat zsúfolásig megtöltő közönség Jókai mellett. Zrínyi esküje végeztével a páholyokból kezdődött „Éljen Jókai“ kiáltásokra az egész közön­ség egyhangúlag percekig tartó és szűnni nem akaró éljenzésben tért ki. A páholyokban felállva éljenez­tek.­­ Kovács Gyula rendező a költő nevében kö­szönetet mondott a közönségnek, mire újból kitört a szűnni nem akaró éljenzés. Az ifjúság a következő táviratot küldte Jókainak: „A Szigetvári vértanuk előadása alkalmából a megsértett költőt, szívünk egész szeretetével és lelkesedésével üdvözöljük. A mivel téged bántottak, a hazát bántották. A kolozs­vári egyetemi ifjúság.“ * (N­a­g­y V­i­n­c­e), a „Thalia“ színészszövet­­kezet vezetője tegnap a fővárosban járt, hogy be­fejezze társulata szerződtetését. Primadonnául sike­rült neki S­z­e­l­é­n­y­i Annát megnyerni, a­ki mióta megvált a népszínháztól, idejét Berlinben töltötte Artot Disirée hírneves énektanárnőnél, tanulmányai tökéletesbítése végett. A­kik azóta Szalényi Annát énekelni hallották, gratuláltak Nagy Vincének az új primadonnához. A „Thalia“ szövetkezetét, a­mely a vidék válogatott erőiből van szervezve, Szabadkán — téli állomásán — nagy érdeklődéssel várják. Az éva­dot október hó 8-án nyitják meg Jókai „Keresd a szíved“ új drámájával, a­melynek előadási jogáért már megtette a művezető Jókainál a kellő lépéseket. * (Esztergomban) — mint levelezőnk írja — tegnap végződtek be a szinielőadások. A B­ács-féle konzorcium á­tidőzése alatt teljesen kiérdemelte a közönség rokonszenvét s az egész évad alatt támo­gatásban is részesült. Az utóbbi hetekben a főváros­ból egymásután vendégszerepeltek: K­i­s­s­n­é He­gy­e­s­y Mari, N­é­m­e­th József, Fodor Fruzina és Fele­ki Miklós s a vendégek mindegyike szép publikumot tudott teremteni. De magának a társa­ságnak tagjai közül is többen bírták a közönség el­ismerését s Angyal Ilus valóságos kedvencévé vált a színházlátogatóknak. A sajátságos helyi viszo­nyok révén tanyát ütött cirkusz néhány napra meg­rendítette ugyan a színészet ügyét, de egészben véve a társulat anyagi siker dolgában is meg lehet elé­gedve. A konzorcium mint ilyen ezúttal meg is szű­nik s a tagok szerb­oszolnak. Bács Károly rekvizi­­tumait Rakodcay Pál vette át s hozzá szerződtek a tagok közül is többen. * (Ipolyságról) ma levelet kaptunk Szendrey Mihálytól, a Szabadhegyi-féle színtársulat titkárától, a­ki a társulat nevében annak kijelentésére kér föl minket, hogy ők nem éheznek — mint azt nekünk a minap onnan írták — mert a közönség igen szé­pen látogatja a színházat. Azzal a váddal szemben, hogy Gerőfinét és Lorándot kivéve, nincs a társulat­nak számbavehető tagja, a titkár felemlíti Lázár Margitot, Percei Marit, Komlóssyt, Szendreyt, Szath­­máryt, Bo­rát, Kerekest stb. A műsor ellen tett ki­fogásra pedig közli az egyheti műsort, mely a kö­vetkező: Boccaccio, Gringoire, Komédiás, Denise, Királyfogás, Koldusdiák, Szobacicus. — A társulat már csak rövid ideig marad Ipolyságon, azután téli állomására, Kecskemétre megy. * (Szentesről) Írják lapunknak: Aradi Gerő színtársulata f. hó 8-án fejezte be itteni működését. Tekintve a mostani nyomasztó anyagi viszonyokat, Aradi meg lehet az itteni sikerrel elégedve. Három­szor hirdetett bérletet, melyek közül a két utolsó jól sikerült. Mintegy két hét óta a társulat H-M.­Vásár­helyen is működik. E kétlaki élet nem vált az elő­adások előnyére, a­mennyiben ezek ez idő óta hiá­nyosak voltak. A hét elején — mint operette újdon­ság — színre kerül a „Mikádó.“ A színház zsúfolá­sig megtelt és a közönség jól mulatott Rózsa Ró­­zsika (Nanki Pop), Örley (Jum Jum), Pálfi N.na (Pitti-Sing), Kissné (Katischa), Sz. Német (Pochba), Kiss (Koko) és Kolozsi Jenő (Pisch-Tuch) játékain. Jól sikerült esték voltak még a Haraszti Hermin jutalomjátékán­ adott , Lowoodi árvai, melyben a

Next