Pesti Hírlap, 1887. szeptember (9. évfolyam, 239-268. szám)
1887-09-12 / 250. szám
18 PESTI HÍRLAP 1887. szeptember 12. A „befejezett tények“ politikája Bulgáriának uj vívmányt biztosit és Európa, mely elfogadta a bolgár egyezséget, végül el fogja ismerni Koburg herceget is. A bolgár kormány arról értesítette a román kormányt, hogy a Romániában élő bolgár emigránsok új pucsra készülnek. A felismert veszélyt nem lesz nehéz elhárítani. Az angolok Egyiptomból nem igen szándékoznak kivonulni és már megtalálták az ürügyet rá, hogy ott maradjanak. Az angol csapatok főparancsnokához közel álló „Egyptian Gazette“ azt állítja, hogy Kairóban és Alexandriában nagy izgatottság uralkodik, a benszülöttek az európaiakat tömegesen le akarják gyilkolni és az utóbbi városban az 1200 főnyi angol helyőrség nem lesz elegendő a rend fentartására. Az egyiptomi francia lapok igen élesen bírálják ugyan az angolok minden tettét és szítják ezek ellen a gyűlöletet, de az angolok által konstatált izgatottságról egy szót sem írnak. Szerintük Egyiptom akkor járna legjobban, ha az angolok ott hagynák és a rend fentartása céljából benszülöttekből nemzeti sereget szervezne. Fővárosi ügyek. — A tiszti főorvos napi kimutatatása a f. hó 9-én előfordult heveny ragályos betegségekről : Hagymáz 4, himlő 1, álthimlő 1, bárányhimlő 1, vörheny 1,kanyaró 4, difteritisz 3, egyiptomi szembetegség 21 Kórházi beteglétszám: Szt.Rókus-kórház 1431, Szt.János-kórház 157. Általános napi halálozás: 28. Halálokok: agy-és idegbajok 3, tüdőgümő 7, tüdőláb 2, hagymáz 2, torokgyík 2, vérhas 1, egyéb kórok 11. Színház,zene, képzőművészet * (Hírek a nemzeti színházból) Holnap, hétfőn „Dóra“ kerül színre, melyben a ciszerepet a szini tanoda volt növendéke s Krecsányi társulatának közkedveltségű tagja, Czanyuga Emma fogja játszani. Ugyanő még csütörtökön, 35-én is föllép „Sarah grófné“ Blanche szerepében. Kedden, szeptember 13-án „Phaedrá“-t adják, a címszerepben Jászai Marival, mely a művésznőnek egyik legkitűnőbb alakítása. E darabban a Kolozsvárra távozott Fái Szeréna helyett Atitla szerepét K. Hegyesi Mari játsza. — A P. Márkus Emilia betegsége miatt szombatról elmaradt „Othello“ csak pénteken kerül előadásra, amikorra a művésznő egészsége remélhetőleg helyreáll. — A nemzeti színházban most készülnek Lindau Pál „Siker“ című vígjátékára, melynek próbái is megkezdődtek. Ezenkívül az egész hónapon át folytatják az előkészületeket a szeptember 28-iki jubileumi ünnepi előadásra. * (A magyar kir. operaszínházban) kedden a kitűzve volt „Mesterdalnokok“ helyett Odry rekedtsége következtében „Ördög Róbert“ kerül színre, Perottival, Ney Dáviddal és Reich Irmával a főbb szerepekben. * (A népszínházban) Blaha Lujza assz. közbejött betegsége miatt a ma, vasárnapra kitűzött „Tót leány“ helyett „A peleskei nótárius“ került színre. Holnap Suppé operettedet, a „Bellman,“-t adják negyedszer, kedden pedig „A mikádó“ jön repertoriera, a „Borka és Bicska“ című egyfelvonásos idollel. Blaha Lujza asszony szerdán lép föl ismét „Niniche“-ben. * (Drámai magániskola.) Molnár György, a fővárosban letelepedett jeles tragikusunk irodalmi munkássága mellett, a színész-pályára lépők előkészítésével, oktatásával is fog foglalkozni. Az oktatás kiterjed szerepek betanítására, szavalatokra, esztétikai, dramaturgiai magyarázatokra, vagyis: a gyakorlat mellett az elméletre, a színművészet •dráma, népszínmű, opera és operett válfajaiban Ezenkívül hetenként egyszer hazai nevesebb íróink színműveiből, úgy Shakespeare és Moliére-ből jeleneteket ad elő nevezetesebb példák idézésével, ellentétes megvilágítással és fejtegetésekkel, a nagy minták mellett, a tanítványok képességeinek önálló fejlesztése céljából. Az év végén nyilvános előadás tartazik. Jelentkezéseket szívességből elfogad az első magyar színházi ügynökség (vas-utca 18 sz. II. e. 19) délelőtti 10—11 óra között, ahol a közelebbi feltételek is megtudhatók. * (A magyar kir. orsz. zeneakadémiában) ma délelőtt volt Mihalovich Ödönnek, az intézet újonnan kinevezett elnökének beigtatása. Kevéssel 11 órát megelőzőleg a kir. zeneakadémia tanári testületének tagjai teljes számban jelentek meg a Liszt-féle lakás egyik termében. Pontban 11 órakor lépett be Mihalovich Ödön igazgató Szalay Imre min. osztálytanácsos kíséretében, ki az új igazgatót rövid beszéddel iktatta be hivatalába, átnyújtva neki egyúttal az intézet hivatalos pecsétjét. Ezután következett az intézet tisztviselőinek és tanári karának bemutatása, aminek megtörténtével Mihalovich Ödön tartott beszédet, amelyben megemlékezvén elődeinek , Liszt Ferencnek és Erkel Ferencnek érdemeiről és melegen aposztrofálva a tanári kart, Ígérte, hogy az intézet érdekeit mindig szem előtt fogja tartani és hangsúlyozta annak szükségét, hogy a tanárok egymás irányában a legezvélyesebb tartási viszonyt tartsák fen, az igazgató iránt pedig őszinte bizalommal viseltessenek. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után az új igazgató hosszabb ideig társalgott a tanári kar egyes tagjaival. Távozása utn a megjelentek Erkel Ferenc volt igazgató lakására mentek, hol a tanári kar nevében Ábrányi Kornél mondott búcsúbeszédet. Az éljenzés lecsillapultával Nikolts Sándor üdvözölte a belépett igazgatót, mire Erkel Ferenc mélyen meghatva köszönte meg a figyelmet. Az igazgatói változást — mint értesülünk — egyéb, úgy a tanárok kötelezettségének s jogi viszonyainak megállapítása, mint az egyes tantárgyak előadása tekintetében nagyfontosságú változások fogják követni. Az eddigi hírek szerint a hegedűs gordonka főtanszakok nyernek újabb berendezést. De hogy a rendezés azon alakban fog-e történni, mint azt a mai lapok jelezték, még egyelőre nincs eldöntve. Azt azonban csaknem biztosan lehet állítani, hogy az előkészítő tanfolyamok aligha fognak létesíttetni. Sokkal valószínűbb, hogy a három éves tanfolyam meg fog hosszabb halni. E tanszakok rendezésén kívül a zongora főtanszak is fog reformáltatni, mégpedig a művészi s gyakorlati igényeknek megfelelőleg. Azt azonban, amire eddig nagy hajlandóság mutatkozott, hogy az egyes tanárok más magán tanintézetekben is hasonló tanszéket foglaljanak el, mint az, amelyért az államtól az összes európai zeneintézetek dotációjánál jóval magasabb javadalmat nyernek, már a jelen tanév kezdetével meg fogja a kormány szüntetni, mert a kormány felfogása az, hogy az állam önönmagának saját, jól fizetett tanerőivel konkurenciát nem csinálhat. A magán- 3 a karének tanszak is változásoknak néz elé, de hogy ezek mily jellegűek legyenek , ez iránt biztos megállapodás nincs. A művészi körök egyébiránt az igazgató beiktatása iránt nagy érdeklődést tanúsítottak, ámbár a bekövetkező változásokkal szemben meglehetősen idegesek. * (Az Arany János szobor pályázatról) téves értesülés alapján azt írták ma a lapok, hogy egy-két szobrász nem készült el pályatervérel s hogy ennek folytán új határidőt kértek, amink megadása a többivel szemben igazságtalannak tetszhetnek. Erre vonatkozólag vettük és készéggel közöljük az alábbi nyilatkozatot: Tisztelt szerkesztő úr! Becses lapja mai száma egy közleményt hoz, mely szerint az Arany Jánosszobor pályázati határidejét „egy-két“ szobrász meghosszabbíttatni kéri. Szükségesnek tartom a tekintetes szerkesztőséggel közölni, hogy ezt a határidőmeghosszabbítást csakis a szobor érdekében kérelmezzük, minthogy a pályázat célja az, hogy hazai szobrászaink minél több és minél jobb művekkel versenyezzenek. Nem is egy-két művész kéri a meghosszabbítást, hanem a budapesti szobrászok túlnyomó része, néve szerint Zala György, Szász Gyula, Szécsi Antal, Donáth Gyula, Lóránt, Brestyánszky és Bezerédy, tehát heten. A pályázat meghosszabbítása egyátalában senki irányában sem involvál igazságtalanságot, de igenis méltatlanság volna az, ha hazai szobrászaink túlnyomó része, amely önhibáján kívül pályázati munkáival még nem készülhetett el egészen, a szobormintáival már kész egy-két szobrász előnyére a pályázattól elmaradna. Kollégáim megbízásából is tisztelettel kérem fennebbi soraimnak becses lapja legközelebbi számában helyet adni. Kiváló tisztelettel stb. Bezerédy Gyula. A határidő meghosszabbítását annál is méltányosabbnak tartjuk, mert a legtöbb folyamodó alapos okokkal támogatja kérelmét, így Bezerédi Gyulát a fegyvergyakorlat foglalta el, Donáth Gyula hosszas, súlyos betegsége folytán nem fejezhette be pályamunkáját, Zala György pedig ezen idő alatt az aradi szabadságszoborban egy valódi műremeket alkotott, stb. Különben is egy oly monumentális műnél, mint Arany János szobra, nem az a fődolog, hogy a pályázat sorsa egy két hóval előbb dőljön el, mint inkább az, hogy minél tökéletesebb alkotás emelje a nagy költő híját és a magyar szobrászat oladalát. A szoborbizottság is ezen helyes szempontból indult ki, midőn az első halasztást megadta, s ha már az első lépést megtette az engedmények terén, megteszi a másodikat is, mert igen helyesen úgy fog okoskodni, hogy nem lenne üdvös a magyar művészetre, ha a 11 pályázó közül hét jeles művész elhamarkodott mintával lépne ki a síkra. Ami azon aggodalmat illeti, hogy a pályamunkával már elkészült művészekkel szemben méltánytalan lenne a határidő meghosszabbítása, egész nyugodt lehet a bizottság, Kiss György, Róna, Stróbl stb. sokkal lovagiasabb emberek és sokkal jobb pályatársak, semhogy felszólalnának folyamodásuk ellen. Sőt ellenkezőleg, fel fogják használni a nyert haladékot, hogy tökéletesbitett munkáikkal még félelmetesebb versenyre kelhessenek , az , elmaradottakkal. * (Zenei esgélyt) adott ma délelőtt Serei Gyula éneknövendékeivel a VI—VII ker. társaskör dísztermében, melyet nagyszámú és válogatott közönség hallgatott. 10 növendék énekelt kupiéteket különféle operettekből A közreműködők jobbára kezdők, akik még csak ígérnek. L i s o p p Matad k. a. azonban már teljesen kifejlett hanggal állott a deszkákra. Gyönyörűen csengő, szépen iskolázott hangjával a szó teljes értelmében elragadta a közönséget. Csak az a sajnálatos, hogy német színházba készül és énekszámát is német szöveggel adta elő. Szavalat is volt. Ruffy Józsa k. a. adta elő Hugó „Nőnek a gyermekek“ című költeményét, oly mesterkéletlen naivsággal, hogy a szűnni nem akaró ovációknak engedve, újra meg újra meg kellett jelennie, s még egy darabot szavalnia. Vörösmartytól adta elő „Petikét.“ Említést érdemlő szép csengő hangja van Kolmann Esztikének is. A többiről nem sok jót mondhatunk . (Tüntetés Jókai mellett.) Kolozsvárról sürgönyzik mai kelettel. A „Szigetvári vértanuk“ ma esti előadása alatt óriási lelkesedés mellett tüntetett a színházat zsúfolásig megtöltő közönség Jókai mellett. Zrínyi esküje végeztével a páholyokból kezdődött „Éljen Jókai“ kiáltásokra az egész közönség egyhangúlag percekig tartó és szűnni nem akaró éljenzésben tért ki. A páholyokban felállva éljeneztek. Kovács Gyula rendező a költő nevében köszönetet mondott a közönségnek, mire újból kitört a szűnni nem akaró éljenzés. Az ifjúság a következő táviratot küldte Jókainak: „A Szigetvári vértanuk előadása alkalmából a megsértett költőt, szívünk egész szeretetével és lelkesedésével üdvözöljük. A mivel téged bántottak, a hazát bántották. A kolozsvári egyetemi ifjúság.“ * (Nagy Vince), a „Thalia“ színészszövetkezet vezetője tegnap a fővárosban járt, hogy befejezze társulata szerződtetését. Primadonnául sikerült neki Szelényi Annát megnyerni, aki mióta megvált a népszínháztól, idejét Berlinben töltötte Artot Disirée hírneves énektanárnőnél, tanulmányai tökéletesbítése végett. Akik azóta Szalényi Annát énekelni hallották, gratuláltak Nagy Vincének az új primadonnához. A „Thalia“ szövetkezetét, amely a vidék válogatott erőiből van szervezve, Szabadkán — téli állomásán — nagy érdeklődéssel várják. Az évadot október hó 8-án nyitják meg Jókai „Keresd a szíved“ új drámájával, amelynek előadási jogáért már megtette a művezető Jókainál a kellő lépéseket. * (Esztergomban) — mint levelezőnk írja — tegnap végződtek be a szinielőadások. A Bács-féle konzorcium átidőzése alatt teljesen kiérdemelte a közönség rokonszenvét s az egész évad alatt támogatásban is részesült. Az utóbbi hetekben a fővárosból egymásután vendégszerepeltek: Kissné Hegyesy Mari, Németh József, Fodor Fruzina és Feleki Miklós s a vendégek mindegyike szép publikumot tudott teremteni. De magának a társaságnak tagjai közül is többen bírták a közönség elismerését s Angyal Ilus valóságos kedvencévé vált a színházlátogatóknak. A sajátságos helyi viszonyok révén tanyát ütött cirkusz néhány napra megrendítette ugyan a színészet ügyét, de egészben véve a társulat anyagi siker dolgában is meg lehet elégedve. A konzorcium mint ilyen ezúttal meg is szűnik s a tagok szerboszolnak. Bács Károly rekvizitumait Rakodcay Pál vette át s hozzá szerződtek a tagok közül is többen. * (Ipolyságról) ma levelet kaptunk Szendrey Mihálytól, a Szabadhegyi-féle színtársulat titkárától, aki a társulat nevében annak kijelentésére kér föl minket, hogy ők nem éheznek — mint azt nekünk a minap onnan írták — mert a közönség igen szépen látogatja a színházat. Azzal a váddal szemben, hogy Gerőfinét és Lorándot kivéve, nincs a társulatnak számbavehető tagja, a titkár felemlíti Lázár Margitot, Percei Marit, Komlóssyt, Szendreyt, Szathmáryt, Borát, Kerekest stb. A műsor ellen tett kifogásra pedig közli az egyheti műsort, mely a következő: Boccaccio, Gringoire, Komédiás, Denise, Királyfogás, Koldusdiák, Szobacicus. — A társulat már csak rövid ideig marad Ipolyságon, azután téli állomására, Kecskemétre megy. * (Szentesről) Írják lapunknak: Aradi Gerő színtársulata f. hó 8-án fejezte be itteni működését. Tekintve a mostani nyomasztó anyagi viszonyokat, Aradi meg lehet az itteni sikerrel elégedve. Háromszor hirdetett bérletet, melyek közül a két utolsó jól sikerült. Mintegy két hét óta a társulat H-M.Vásárhelyen is működik. E kétlaki élet nem vált az előadások előnyére, amennyiben ezek ez idő óta hiányosak voltak. A hét elején — mint operette újdonság — színre kerül a „Mikádó.“ A színház zsúfolásig megtelt és a közönség jól mulatott Rózsa Rózsika (Nanki Pop), Örley (Jum Jum), Pálfi N.na (Pitti-Sing), Kissné (Katischa), Sz. Német (Pochba), Kiss (Koko) és Kolozsi Jenő (Pisch-Tuch) játékain. Jól sikerült esték voltak még a Haraszti Hermin jutalomjátékán adott , Lowoodi árvai, melyben a