Pesti Hírlap, 1887. szeptember (9. évfolyam, 239-268. szám)

1887-09-01 / 239. szám

1887. szeptember 1. PESTI HÍRLAP lefon­ utján tudja meg, van-e az illető kórházban­­ üres ágy? S csak igenlő válasz esetén utasítsák oda s ekkor is szabályszerűen kiállított utalványnyal. A tovautasitottakról pedig ezentúl külön naplót vezet­nek a fölvételi irodában. — Hogy minderre csak most tudtak rájönni a kórház bölcsei ?! No de jobb későn, mint soha. — Budapest főváros 1. főorvosi hi­vatalának kimutatása a heveny-ragályos kórok állásáról 1887. aug. hó 21-dikétől aug. 28-ig. a) Betegedés: himlő 2, vörheny 6, roncsoló to­rokláb 10, croup 4, hagymáz 21, kanyaró 20, kök­­hurut 2, ál- és bárányhimlő 5. b) Halálozás: roncsoló torokláb 8, croup 3, hagymáz 3. A bete­gek elkülönítése a lehetőségig, a fertőtlenítés, vala­mint egyéb óvintézkedések minden esetben megté­tettek. A lakásokban, a­hol a halálesetek előfordul­tak, úgy a fertőtlenítés, valamint egyéb óvintézkedé­sek hatóságilag eszközöltettek. — A főváros első közgyűlése a szünidők után — hír szerint — szeptember 15-én lesz. — Budapest főváros közegészségi álla­pota folyó évi Julius hóban. A főváros közegész­ségi állapota e hóban viszonyítva a múlt havihoz, kevésbé volt kedvező, a­mennyiben úgy a halálozás, mint a betegedés, némileg emelkedett; a nyári hóna­pokban föllépni szokott hév, gyomorbélhurut különö­sen gyermekeknél e hóban is mutatkozott. A he­veny fertőző kórok közül a kanyaró, mely lefolyásá­ban felette enyhe, némileg emelkedett, a többi hév, fertőző kórok csak csekély számban fordultak elő. Élve született e hóban 1482, meghalt katonák nél­kül 1163 s igy a születési esetek 239-el múlták fe­lül a halálozásiakat. 0,1 évig bezárólag elhalt 491, azaz­­ az összes elhaltak 42­2 százaléka és pedig az I. kerületben 33, a 11. kerületben 20, III. kér. 29, IV. kér. 16, VI. kér. 84, VII. kér. 83, VIII. ker. 111, IX. kér. 60, X. kér. 27, kórházban 18. Július hóban a főváros összes nyilvános és magán kórházaiban gyógykezeltetett 6695 fekvő, 5771 járóbeteg, a kerü­letekben a kor.­orvosok által 2320, részint fekvő-, nagyobbrészt járóbeteg, összesen: 14766, azaz 666-al több mint a múlt hóban. Ezek közül az orsz. tébolydában 787, az angyalföldi orsz. elmebeteg ápoldában 268, a Rókuskórház megfigyelő osztályán 124, az irgalmasoknál 244 elmebeteg ápoltatott, dr. Schwartzer ideg­gyógy méretében 122. Elmebeteg a kerületekben 18 fordult elő, kik közül a megfigyelési osztályra küldetett 13, az orsz. tébolydában elhe­lyeztetett 1, házi ápolás alatt maradt 4. A rendőrség részéről a megfigyelési osztályra küldetett 43 elme­beteg. Ebmarás 9 esetben történt, macskamarás 1, veszett eb nem volt, veszettségben gyanús ebmarás 1. A kötelezőleg fennálló bejelentések szerint a hév­ ragályos betegségek a következő arányban fordultak elő : vörheny 30 (m. h. 59), kanyaró 286 (m. h. 142), himlő 22 (m. h. 46), álhimlő 9 (m. h. 1.), bá­rányhimlő 43 (m. h. 43), trachoma 67 (m. h. 66), roncsoló torokláb 38 (m. h. 32), hagymáz 44 (küt. 3.) m. h. 14 (küt. 1.), croup 13 (m. h. 9), hőhurut 52 (m. h. 106). Előfordult továbbá a kér­­orvosok jelentései szerint: gyomorbélhurut 694, tüdővész 95, váltóláz 58 esetben. Különös figyelemre méltó halál­okok a következő arányban fordultak elő: meghalt hagymáz következtében 12 (m. h. 3), himlő 6 (m. h. 13), vörheny 7 (m. h. 13), kanyaró 4 (m. n. 7), roncsoló torokláb 21 (m. h. 9), croup 12 (m. h. 8), hőkhurut 0 (m. h. 7), vérhas 0 (m. h. 1), tüdővész és tüdőgümőkór 191 (m. h. 223), tüdőláb és hörg­­láb 81 (m. h. 78), bélhurut 307 (m. h. 76), vele született gyengeség 50, görcsök 38, gyermekaszály 31, aggkór 19, gutaütés 23, elmebajok 53, véletlen esemény általi halál 10, erőszakos halál 13.­­ A tiszti főorvosi hivatal jelen­tése szerint Budapesten e hó 30-án a következő he­veny-ragályos betegségek fordultak elő: hagymáz 5, himlő 2, vörheny 1, kanyaró 1, roncsoló torok­láb 2, torokgyík 1, trachoma 6. Kórházi beteglét­szám: szt.-Rókus-kórház 1383, szt.-János-kórház 139. Általános napi halálozás 29. Halálokok: agy-és idegbajok 5, tüdőbajok 5, vérkeringési bajok 1, gyomorbajok 12, vörheny 1, egyéb kórok 5.­­ A főv. tanács ma délben Gerlóczy el­nöklete alatt rövid ülést tartott, melyen a tegnap megválasztott tanárok, tanítók és tanítónők letették a szokásos esküt. Ezután az elnök rövid beszédet intézett hozzájuk, figyelmeztetve őket tanítói kötel­meikre s szivükre követ h­ fj­y az ifjúságot magyar szellemben neveljék. — Iskolaszékek, újjáalakulása. A II. kerületi (vízivárosi) iskolaszék tagjai Paulovits László kir. tanácsos, választási elnök kezébe tegnap tették le a törvény által előírt fogadalmat. A tanító­testület részéről ez iskolaszékbe Somlay József és Almássy János választottak be. Az elnöknek a ta­gokhoz intézett üdvözlő beszéde után az iskolaszék következőleg alakult meg: elnök Paulovits László (most már hatod ízben), másodelnök Schmiedt Fe­renc ; I. jegyző Szaák Pál; II. jegyző Somlay Jó­zsef; gondnok Roscony Károly. Az új iskolaszék azonnal megkezdte működését a beiratásokra vo­natkozólag megtette a szükséges intézkedéseket, pillantást szereztem a családok titkaiba s végre egy özvegyre esett választásom, a kinek felnőtt leánya volt. Ez emberek otthona igen kedélyesnek látszott. A szobák elegánsan voltak bútorozva s tömve virá­gokkal, csecsebecsékkel, hímzett lámpaernyőkkel és vánkosokkal. Midőn beléptem, az anya, egy halvány elegáns hölgy a zongoránál ült és egy keringőt ját­szott Chopintől, míg leánya, egy fekete szemű és fényes arcbő­rű vakító­­szépség egy vizfestményen dolgozott. Később fölfedeztem, hogy arcát is vizfes­­tékkel festette, mert, a­midőn közelebbi érintkezésbe léptem vele, úgy találtam, hogy szint ereszt. Csak­hamar megegyeztünk az árban. Úgy volt, hogy min­denem lesz a házban, s természetesen barátságos érintkezésem is; ezt meg is kaptam, még­pedig oly nagy mértékben, a­mennyire csak lehetett. A kis­asszony szíve ugyanis egy színültig telt, csaknem ki­­csordu­l edény volt, telve forró érzelmekkel, a me­lyekből a kaszámra öntött mindenkire, a ki közelébe jutott. Még nem rég laktam ott, midőn én is meg­kaptam a meleg zuhanyt s magára­l megégettem. Nem is tudom már, hogy történt. .. Alkonyat, illat és jószagu füstölő, egy agyagkályha kellemes tüze és dagadó pamlag egy szágopálma megött... Az anya a zongoránál ült és Chopint játszott, leánya és én természetesen a dagadó pamlagon ültünk — az istenek tudják, hogyan jutottunk oda — s szorosan egymás mellé húzódva pihentünk ott. Roppantul meleg volt, meleg, mint a szágopálma hazájában; szédülés fogott el s csak akkor tértem ismét magamhoz, mi­dőn az anya meggyujtotta a függőlámpát s én föl­fedeztem, hogy menyasszonyt kaptam és kabátom . A magyarországi községi és körjegy­zők országos egylete ez évi szeptember hó 21-én tartja évi rendes közgyűlését a vármegyeháza nagy­termében. A közgyűlés tárgysorozata. 1. Elnöki je­lentés. 2. Az egylet múlt évi pénztári számadásának megvizsgálásáról beadott bizottsági jelentés tárgya­lása. 3. Az egyleti szaklap múlt évi számadásának megvizsgálásáról beadott bizottsági jelentés tárgya­lása. 4. A jövő évi költségelőirányzat megállapítása. 5. Az ,,Évkönyvére vonatkozólag beadott indítvány tárgyalása. 6. Az országos jegyzői árvaház ügyében ki­küldött bizottság jelentése. 7. A pályaművek bírála­tára vonatkozó választmányi jelentés tárgyalása és a pályadijak odaítélése. 8. A tagsági dij­já­rulékok be­hajtása tárgyában tett intézkedésekről szóló jelentés tárgyalása. 9. Az 1886. évi közgyűlés 17 számú végzése folytán a megyei egyleteknek véleményezés végett kiadott s a földadó kataszter nyilvántartásáról szóló 1885. évi XXL­­.-c. végrehajtása tárgyában kelt miniszteri utasítás 9. szakaszának módosítása iránt, a komárommegyei jegyzői egylet részéről be­adott indítványra vonatkozólag beérkezett vélemények és választmányi javaslat tárgyalása. 10. A „Községi Közlöny“ ügye. 11. Az 1887. évi szeptember hó 16-án az elnökséghez beadandó indítványok feletti intézkedés. Az elnökség a jegyzőegyleteket azzal a megjegyzéssel hívja meg, hogy az egyletek küldöttei megbízó levelüket, vagy a kiküldetésre vonatkozó bal vállán fehér foltot. Az a hely volt ez, a­hova rózsás orcáját szorította oda, a bájos, édes gyer­mek ! Este puncsot ittunk és boldogok voltunk. Nem is gondoltam rá, hogy el voltam adva, eladva hat szabadjegyemmel együtt! Másnap természetesen a színházba mentünk. Később még igen gyakran mentünk a különböző színházakba, de az volt a baj, hogy ketten, mint jegyesek nem mehettünk egyedül Az anyának min­dig velünk kellett lennie s következőleg mindig meg kellett vennem a mellettünk levő drága helyek egyi­két, sőt gyakran fölemelt áron is. Ez sulyok nyo­mást gyakorolt pénztárcámra, főleg, minthogy szín­ház után állandóan vendéglőben kellett ennünk, ter­mészetesen a legfinomabbak és legdrágábbak egyi­kében. Egy napon az utcán találkoztam néhány jegy­barátommal. Már rég nem láttak s valószínű­­leg, hogy bőkezűségre hangoljanak, több portói bor­ral és sherryvel vendégeltek meg, mint máskor. Délelőtt nem sokat birek el s őszintén bevallom, hogy midőn hazajöttem, arcban meglehetősen piros és szokatlanul­­ barátságos voltam. De anyósom­ és menyasszonyomról ezt nem lehetett elmondani. Az előbbi úgy nézett ki, mint egy fogfájós sárkány, a másik, mint egy festett szentkép. Rezignáltan szo­morú volt. — No hát, — vendéglőben voltam és portóit ittam, — szóltam igen kedélyesen. — Meglátszik, — válaszolt menyasszonyom mélabúsan. — Ifjú éveimben az én vőlegényem sose járt el vendéglőkbe — szólt az anya. * (A magyar kir. operaszínházban) — mint értesülünk — most Odry rekedtsége miatt a „Mesterdalnokok“ próbái néhány napig szünetelnek; annál serényebben folynak az előkészületek Gold­­marck „Merlin“-jére, a­melyből naponkint tartanak próbákat. Vivianet — mint már említettük,— Leh­mann Lili, Merlint P­e­r­o 11­­ fogja énekelni, a többi szerepek is mind ki vannak már osztva. Ma délelőtt tartották a rendelkező próbát a „Jó éjt Pan­­talon úr“ című víg operából, melynek szombaton lesz a bemutatója. A női szerepet Kordin Ma­riska és Komáromi Mariska kisasszonyok fel­váltva fogják énekelni. Férfiak közül közreműködnek benne Szekeres, Hegedűs és Dalnoki. * (A népszínházban) tegnap a „Mi­kado“ került színre s ez alkalommal Pee-Boot elő­ször énekelte Arányi Bella. A darab épen nem nyert az új szereposztással. A szerep, melynek Csak az adja meg a jelentőségét, hogy Pee-Boo úgyszól­ván Yum-Yumnak az egyik árnyéka, teljesen eltör­pült az ő kezében, kivált Pálmai Ilka életteljes alakítása mellett. Ligeti Irma kisasszonynak pe­dig jó volna öltözékét úgy megigazíttatni, hogy ne kelljen a keblén mindig összefogni, valahányszor egy — Nekem se volt semmi kedvem, hogy velük menjek, de rá kényszerítettek. Nehány fiatal ember volt azok közöl, akik mindig szabadjegyekért nyag­­gatnak. Menyasszonyom szelíden fölkelt s bajuszomat fölfelé simította, hogy jobban megcsókolhasson s aztán igy szólt: — Figyelj ide, barátom, mindig annyi kelle­metlenséged és boszúságod van azokkal a szabad­jegyekkel. Jövőre ettől megszakadjak. Engedd át a jegyeket nekem, én csak legközelebbi rokonainknak adom őket oda. Csupa jó családból való emberek, akik nem fognak velük visszaélni. Hisz ez tőle nagy önfeláldozás volt! Hálásan átadtam neki a jegyeket és­­ soha se láttam őket viszont. Tudtam ugyan, hogy arám jó családból való volt, de sejtelmem se volt róla, hogy a család olyan nagy. Hajlandó vagyok azt hinni, hogy tüstént leg­alább száz városi sürgönyt küldött szét, mert a kö­vetkező napokon egymásnak adták át a kilincset a nénik és unokanővérek, sógor- és komaasszonyok, barátnők és a barátnők barátnői. Menyasszonyom valósággal könyvet vezetett a jegyekről, a­melyeket már több nappal előre kiadott. Az én ismerőseim­ről természetesen szó se volt. Ezek teljesen mellőzve lettek. Barátaim egyre hidegebben köszöntek és leg­távolabbi célzást se tettek többé portói borra. Egy uridivatkereskedő elküldte az utolsó tucat kezelő számláját és egy bornagykereskedő nem akart hat palack finom vörös bort hitelezni, melyet menyasz­­szonyomnak innia kellett, hogy magát erősbitse. Éhez járult még az a kellemetlenség, hogy a szó­ Egyletek, és intézetek. Irodalom. * (Vasúti szakszótárt) itt Görgey István­­ magyar-német részének első füzete most je­lent meg. Ez az egész rész 19 füzetből fog állani. * (Tanító az iskolában) címen megje­lent egy pedagógiai szakmunka újabb kiadása, mely rövid útmutatásul szolgál arra, hogy lehet a népis­kolában fegyelmet tartani s helyesen oktatni. A könyvet Kehr Károly német műve nyomán Környei János fordította annak idején s most az ere­deti mű 10-ik kiadásának szem előtt tartásával újra átdolgozta Gyertyánffy István. * (Az Útmutatóból), a magyar és közös közlekedési vállalatok hivatalos menetrend-könyvé­ből megjelent a folyó évi VI.­­szeptember havi fü­zet, mely a magyar, közös és osztrák vasutak, az első cs. kir. szab. Dunagőzhajózási társaság­, az osztrák-magyar Lloyd, valamint a budapesti közúti vasút menetrendeit, a bel- és külföldi útirányokat, a magyar postajáratokat, a postai és távirdai szabá­lyok kivonatát, a vasúti üzleti szabályzatot, Magyar­­ország és Közép-Európa térképeit stb. stb. tartal­mazza. Megrendelhető Budapesten IV., Andrássy-ud­­var, Nagy János­ utca 2. sz. a. 3 jegyzőkönyvi kivonatokat szeptember hó 21-én reg­geli 8 óráig Budapesten, az „Arany sas“-hoz címzett szálló 1. számú szobájában, a főjegyzőnél annál is inkább nyújtsák be, mivel azoknak megvizsgálása sok időt igényelvén, a késedelmes beszolgáltatás ál­tal a közgyűlés megnyitása akadályozva lenne.­­ Az elnökség megtette az intézkedéseket, hogy a köz­gyűlés tartama alatt az „Arany sas“ szállóban mér­sékelt díjak mellett elegendő lakások legyenek. Színház,zene, képzőművészet

Next