Pesti Hírlap, 1887. szeptember (9. évfolyam, 239-268. szám)
1887-09-01 / 239. szám
1887. szeptember 1. PESTI HÍRLAP lefon utján tudja meg, van-e az illető kórházban üres ágy? S csak igenlő válasz esetén utasítsák oda s ekkor is szabályszerűen kiállított utalványnyal. A tovautasitottakról pedig ezentúl külön naplót vezetnek a fölvételi irodában. — Hogy minderre csak most tudtak rájönni a kórház bölcsei ?! No de jobb későn, mint soha. — Budapest főváros 1. főorvosi hivatalának kimutatása a heveny-ragályos kórok állásáról 1887. aug. hó 21-dikétől aug. 28-ig. a) Betegedés: himlő 2, vörheny 6, roncsoló torokláb 10, croup 4, hagymáz 21, kanyaró 20, kökhurut 2, ál- és bárányhimlő 5. b) Halálozás: roncsoló torokláb 8, croup 3, hagymáz 3. A betegek elkülönítése a lehetőségig, a fertőtlenítés, valamint egyéb óvintézkedések minden esetben megtétettek. A lakásokban, ahol a halálesetek előfordultak, úgy a fertőtlenítés, valamint egyéb óvintézkedések hatóságilag eszközöltettek. — A főváros első közgyűlése a szünidők után — hír szerint — szeptember 15-én lesz. — Budapest főváros közegészségi állapota folyó évi Julius hóban. A főváros közegészségi állapota e hóban viszonyítva a múlt havihoz, kevésbé volt kedvező, amennyiben úgy a halálozás, mint a betegedés, némileg emelkedett; a nyári hónapokban föllépni szokott hév, gyomorbélhurut különösen gyermekeknél e hóban is mutatkozott. A heveny fertőző kórok közül a kanyaró, mely lefolyásában felette enyhe, némileg emelkedett, a többi hév, fertőző kórok csak csekély számban fordultak elő. Élve született e hóban 1482, meghalt katonák nélkül 1163 s igy a születési esetek 239-el múlták felül a halálozásiakat. 0,1 évig bezárólag elhalt 491, azaz az összes elhaltak 422 százaléka és pedig az I. kerületben 33, a 11. kerületben 20, III. kér. 29, IV. kér. 16, VI. kér. 84, VII. kér. 83, VIII. ker. 111, IX. kér. 60, X. kér. 27, kórházban 18. Július hóban a főváros összes nyilvános és magán kórházaiban gyógykezeltetett 6695 fekvő, 5771 járóbeteg, a kerületekben a kor.orvosok által 2320, részint fekvő-, nagyobbrészt járóbeteg, összesen: 14766, azaz 666-al több mint a múlt hóban. Ezek közül az orsz. tébolydában 787, az angyalföldi orsz. elmebeteg ápoldában 268, a Rókuskórház megfigyelő osztályán 124, az irgalmasoknál 244 elmebeteg ápoltatott, dr. Schwartzer ideggyógy méretében 122. Elmebeteg a kerületekben 18 fordult elő, kik közül a megfigyelési osztályra küldetett 13, az orsz. tébolydában elhelyeztetett 1, házi ápolás alatt maradt 4. A rendőrség részéről a megfigyelési osztályra küldetett 43 elmebeteg. Ebmarás 9 esetben történt, macskamarás 1, veszett eb nem volt, veszettségben gyanús ebmarás 1. A kötelezőleg fennálló bejelentések szerint a hév ragályos betegségek a következő arányban fordultak elő : vörheny 30 (m. h. 59), kanyaró 286 (m. h. 142), himlő 22 (m. h. 46), álhimlő 9 (m. h. 1.), bárányhimlő 43 (m. h. 43), trachoma 67 (m. h. 66), roncsoló torokláb 38 (m. h. 32), hagymáz 44 (küt. 3.) m. h. 14 (küt. 1.), croup 13 (m. h. 9), hőhurut 52 (m. h. 106). Előfordult továbbá a kérorvosok jelentései szerint: gyomorbélhurut 694, tüdővész 95, váltóláz 58 esetben. Különös figyelemre méltó halálokok a következő arányban fordultak elő: meghalt hagymáz következtében 12 (m. h. 3), himlő 6 (m. h. 13), vörheny 7 (m. h. 13), kanyaró 4 (m. n. 7), roncsoló torokláb 21 (m. h. 9), croup 12 (m. h. 8), hőkhurut 0 (m. h. 7), vérhas 0 (m. h. 1), tüdővész és tüdőgümőkór 191 (m. h. 223), tüdőláb és hörgláb 81 (m. h. 78), bélhurut 307 (m. h. 76), vele született gyengeség 50, görcsök 38, gyermekaszály 31, aggkór 19, gutaütés 23, elmebajok 53, véletlen esemény általi halál 10, erőszakos halál 13. A tiszti főorvosi hivatal jelentése szerint Budapesten e hó 30-án a következő heveny-ragályos betegségek fordultak elő: hagymáz 5, himlő 2, vörheny 1, kanyaró 1, roncsoló torokláb 2, torokgyík 1, trachoma 6. Kórházi beteglétszám: szt.-Rókus-kórház 1383, szt.-János-kórház 139. Általános napi halálozás 29. Halálokok: agy-és idegbajok 5, tüdőbajok 5, vérkeringési bajok 1, gyomorbajok 12, vörheny 1, egyéb kórok 5. A főv. tanács ma délben Gerlóczy elnöklete alatt rövid ülést tartott, melyen a tegnap megválasztott tanárok, tanítók és tanítónők letették a szokásos esküt. Ezután az elnök rövid beszédet intézett hozzájuk, figyelmeztetve őket tanítói kötelmeikre s szivükre követ h fjy az ifjúságot magyar szellemben neveljék. — Iskolaszékek, újjáalakulása. A II. kerületi (vízivárosi) iskolaszék tagjai Paulovits László kir. tanácsos, választási elnök kezébe tegnap tették le a törvény által előírt fogadalmat. A tanítótestület részéről ez iskolaszékbe Somlay József és Almássy János választottak be. Az elnöknek a tagokhoz intézett üdvözlő beszéde után az iskolaszék következőleg alakult meg: elnök Paulovits László (most már hatod ízben), másodelnök Schmiedt Ferenc ; I. jegyző Szaák Pál; II. jegyző Somlay József; gondnok Roscony Károly. Az új iskolaszék azonnal megkezdte működését a beiratásokra vonatkozólag megtette a szükséges intézkedéseket, pillantást szereztem a családok titkaiba s végre egy özvegyre esett választásom, a kinek felnőtt leánya volt. Ez emberek otthona igen kedélyesnek látszott. A szobák elegánsan voltak bútorozva s tömve virágokkal, csecsebecsékkel, hímzett lámpaernyőkkel és vánkosokkal. Midőn beléptem, az anya, egy halvány elegáns hölgy a zongoránál ült és egy keringőt játszott Chopintől, míg leánya, egy fekete szemű és fényes arcbőrű vakítószépség egy vizfestményen dolgozott. Később fölfedeztem, hogy arcát is vizfestékkel festette, mert, amidőn közelebbi érintkezésbe léptem vele, úgy találtam, hogy szint ereszt. Csakhamar megegyeztünk az árban. Úgy volt, hogy mindenem lesz a házban, s természetesen barátságos érintkezésem is; ezt meg is kaptam, mégpedig oly nagy mértékben, amennyire csak lehetett. A kisasszony szíve ugyanis egy színültig telt, csaknem kicsordul edény volt, telve forró érzelmekkel, a melyekből a kaszámra öntött mindenkire, a ki közelébe jutott. Még nem rég laktam ott, midőn én is megkaptam a meleg zuhanyt s magáral megégettem. Nem is tudom már, hogy történt. .. Alkonyat, illat és jószagu füstölő, egy agyagkályha kellemes tüze és dagadó pamlag egy szágopálma megött... Az anya a zongoránál ült és Chopint játszott, leánya és én természetesen a dagadó pamlagon ültünk — az istenek tudják, hogyan jutottunk oda — s szorosan egymás mellé húzódva pihentünk ott. Roppantul meleg volt, meleg, mint a szágopálma hazájában; szédülés fogott el s csak akkor tértem ismét magamhoz, midőn az anya meggyujtotta a függőlámpát s én fölfedeztem, hogy menyasszonyt kaptam és kabátom . A magyarországi községi és körjegyzők országos egylete ez évi szeptember hó 21-én tartja évi rendes közgyűlését a vármegyeháza nagytermében. A közgyűlés tárgysorozata. 1. Elnöki jelentés. 2. Az egylet múlt évi pénztári számadásának megvizsgálásáról beadott bizottsági jelentés tárgyalása. 3. Az egyleti szaklap múlt évi számadásának megvizsgálásáról beadott bizottsági jelentés tárgyalása. 4. A jövő évi költségelőirányzat megállapítása. 5. Az ,,Évkönyvére vonatkozólag beadott indítvány tárgyalása. 6. Az országos jegyzői árvaház ügyében kiküldött bizottság jelentése. 7. A pályaművek bírálatára vonatkozó választmányi jelentés tárgyalása és a pályadijak odaítélése. 8. A tagsági dijjárulékok behajtása tárgyában tett intézkedésekről szóló jelentés tárgyalása. 9. Az 1886. évi közgyűlés 17 számú végzése folytán a megyei egyleteknek véleményezés végett kiadott s a földadó kataszter nyilvántartásáról szóló 1885. évi XXL.-c. végrehajtása tárgyában kelt miniszteri utasítás 9. szakaszának módosítása iránt, a komárommegyei jegyzői egylet részéről beadott indítványra vonatkozólag beérkezett vélemények és választmányi javaslat tárgyalása. 10. A „Községi Közlöny“ ügye. 11. Az 1887. évi szeptember hó 16-án az elnökséghez beadandó indítványok feletti intézkedés. Az elnökség a jegyzőegyleteket azzal a megjegyzéssel hívja meg, hogy az egyletek küldöttei megbízó levelüket, vagy a kiküldetésre vonatkozó bal vállán fehér foltot. Az a hely volt ez, ahova rózsás orcáját szorította oda, a bájos, édes gyermek ! Este puncsot ittunk és boldogok voltunk. Nem is gondoltam rá, hogy el voltam adva, eladva hat szabadjegyemmel együtt! Másnap természetesen a színházba mentünk. Később még igen gyakran mentünk a különböző színházakba, de az volt a baj, hogy ketten, mint jegyesek nem mehettünk egyedül Az anyának mindig velünk kellett lennie s következőleg mindig meg kellett vennem a mellettünk levő drága helyek egyikét, sőt gyakran fölemelt áron is. Ez sulyok nyomást gyakorolt pénztárcámra, főleg, minthogy színház után állandóan vendéglőben kellett ennünk, természetesen a legfinomabbak és legdrágábbak egyikében. Egy napon az utcán találkoztam néhány jegybarátommal. Már rég nem láttak s valószínűleg, hogy bőkezűségre hangoljanak, több portói borral és sherryvel vendégeltek meg, mint máskor. Délelőtt nem sokat birek el s őszintén bevallom, hogy midőn hazajöttem, arcban meglehetősen piros és szokatlanul barátságos voltam. De anyósom és menyasszonyomról ezt nem lehetett elmondani. Az előbbi úgy nézett ki, mint egy fogfájós sárkány, a másik, mint egy festett szentkép. Rezignáltan szomorú volt. — No hát, — vendéglőben voltam és portóit ittam, — szóltam igen kedélyesen. — Meglátszik, — válaszolt menyasszonyom mélabúsan. — Ifjú éveimben az én vőlegényem sose járt el vendéglőkbe — szólt az anya. * (A magyar kir. operaszínházban) — mint értesülünk — most Odry rekedtsége miatt a „Mesterdalnokok“ próbái néhány napig szünetelnek; annál serényebben folynak az előkészületek Goldmarck „Merlin“-jére, amelyből naponkint tartanak próbákat. Vivianet — mint már említettük,— Lehmann Lili, Merlint Pero 11 fogja énekelni, a többi szerepek is mind ki vannak már osztva. Ma délelőtt tartották a rendelkező próbát a „Jó éjt Pantalon úr“ című víg operából, melynek szombaton lesz a bemutatója. A női szerepet Kordin Mariska és Komáromi Mariska kisasszonyok felváltva fogják énekelni. Férfiak közül közreműködnek benne Szekeres, Hegedűs és Dalnoki. * (A népszínházban) tegnap a „Mikado“ került színre s ez alkalommal Pee-Boot először énekelte Arányi Bella. A darab épen nem nyert az új szereposztással. A szerep, melynek Csak az adja meg a jelentőségét, hogy Pee-Boo úgyszólván Yum-Yumnak az egyik árnyéka, teljesen eltörpült az ő kezében, kivált Pálmai Ilka életteljes alakítása mellett. Ligeti Irma kisasszonynak pedig jó volna öltözékét úgy megigazíttatni, hogy ne kelljen a keblén mindig összefogni, valahányszor egy — Nekem se volt semmi kedvem, hogy velük menjek, de rá kényszerítettek. Nehány fiatal ember volt azok közöl, akik mindig szabadjegyekért nyaggatnak. Menyasszonyom szelíden fölkelt s bajuszomat fölfelé simította, hogy jobban megcsókolhasson s aztán igy szólt: — Figyelj ide, barátom, mindig annyi kellemetlenséged és boszúságod van azokkal a szabadjegyekkel. Jövőre ettől megszakadjak. Engedd át a jegyeket nekem, én csak legközelebbi rokonainknak adom őket oda. Csupa jó családból való emberek, akik nem fognak velük visszaélni. Hisz ez tőle nagy önfeláldozás volt! Hálásan átadtam neki a jegyeket és soha se láttam őket viszont. Tudtam ugyan, hogy arám jó családból való volt, de sejtelmem se volt róla, hogy a család olyan nagy. Hajlandó vagyok azt hinni, hogy tüstént legalább száz városi sürgönyt küldött szét, mert a következő napokon egymásnak adták át a kilincset a nénik és unokanővérek, sógor- és komaasszonyok, barátnők és a barátnők barátnői. Menyasszonyom valósággal könyvet vezetett a jegyekről, amelyeket már több nappal előre kiadott. Az én ismerőseimről természetesen szó se volt. Ezek teljesen mellőzve lettek. Barátaim egyre hidegebben köszöntek és legtávolabbi célzást se tettek többé portói borra. Egy uridivatkereskedő elküldte az utolsó tucat kezelő számláját és egy bornagykereskedő nem akart hat palack finom vörös bort hitelezni, melyet menyaszszonyomnak innia kellett, hogy magát erősbitse. Éhez járult még az a kellemetlenség, hogy a szó Egyletek, és intézetek. Irodalom. * (Vasúti szakszótárt) itt Görgey István magyar-német részének első füzete most jelent meg. Ez az egész rész 19 füzetből fog állani. * (Tanító az iskolában) címen megjelent egy pedagógiai szakmunka újabb kiadása, mely rövid útmutatásul szolgál arra, hogy lehet a népiskolában fegyelmet tartani s helyesen oktatni. A könyvet Kehr Károly német műve nyomán Környei János fordította annak idején s most az eredeti mű 10-ik kiadásának szem előtt tartásával újra átdolgozta Gyertyánffy István. * (Az Útmutatóból), a magyar és közös közlekedési vállalatok hivatalos menetrend-könyvéből megjelent a folyó évi VI.szeptember havi füzet, mely a magyar, közös és osztrák vasutak, az első cs. kir. szab. Dunagőzhajózási társaság, az osztrák-magyar Lloyd, valamint a budapesti közúti vasút menetrendeit, a bel- és külföldi útirányokat, a magyar postajáratokat, a postai és távirdai szabályok kivonatát, a vasúti üzleti szabályzatot, Magyarország és Közép-Európa térképeit stb. stb. tartalmazza. Megrendelhető Budapesten IV., Andrássy-udvar, Nagy János utca 2. sz. a. 3 jegyzőkönyvi kivonatokat szeptember hó 21-én reggeli 8 óráig Budapesten, az „Arany sas“-hoz címzett szálló 1. számú szobájában, a főjegyzőnél annál is inkább nyújtsák be, mivel azoknak megvizsgálása sok időt igényelvén, a késedelmes beszolgáltatás által a közgyűlés megnyitása akadályozva lenne. Az elnökség megtette az intézkedéseket, hogy a közgyűlés tartama alatt az „Arany sas“ szállóban mérsékelt díjak mellett elegendő lakások legyenek. Színház,zene, képzőművészet