Pesti Hírlap, 1887. december (9. évfolyam, 330-359. szám)

1887-12-03 / 332. szám

2 e téren uralkodó állapotoknak igazán tarthatlan voltára, a javaslat értesülésünk szerint még ezen ülésszak alatt az országgyűlés elé fog terjesztetni. Előbb azonban meg szándékozik még hallgatni a miniszter e fontos javaslatra nézve az összes törvényhatóságokat. Az országgyűlési szabadelvű párt Vizso­ly­ Gusztáv elnöklete alatt tartott mai értekezletén tárgyalás alá vette a bélyeg- és illetékekre vonatkozó törvények és törvényesített szabályok némely hatá­rozatainak módosításáról szóló törvényjavaslatot. Ti­sza miniszterelnök akadályozva lévén a megjelenés­ben, a tvjavaslat tárgyalásánál W­e­k­e­r­l­e állam­titkár képviselte a pénzügyminisztériumot. D­á­r­d­a­y pénzügyi bizottsági előadó ismer­tetve a javas­at rendelkezéseit, elfogadásra ajánlja azt a bizottság által megállapított szerkezetben. S­z­i­v­á­k azon óhajtást fejezi ki, hogy a pénz­ügyi törvények és szabályok koronként összegyűjtve közreadassanak. A tvjavaslatra nézve helyteleníti szóló a nagy- és kisbirtokok átruházásánál azonos illetéki fokozat alkalmazását, a­mi a gyakoribb át­ruházásnak alávetett kisbirtokot nagyobb mértékben fút­ja. Felemelt illetékekre, büntetésekre és bírsá­gokra nézve kívánatosnak tartja szóló a harmadik fórumhoz is birtokon belül való felebbezhetésnek megengedését. Horváth Gyula helyesli előtte szólónak a pénzügyi törvények és szabályok időnkénti kiadására vonatkozó megjegyzését, de a progresszív adó kér­désének ezúttal való fölvetését nem véli opportu­­nusnak. W­e­k­e­r­­­e államtitkár kijelenti, hogy a pénz­ügyi törvények és szabályok összegyűjtött kiadása határozott szándékában áll a pénzügyi kormánynak. Az illeték progresszivitása ellen szól magának az illetéknek természete; a kis birtokoknál könnyebb az eladás s e tekintetben különböző illetéki fokoza­tok alkalmazása tág tért nyitna a kijátszásoknak. A birtokon belül való felebbezhetés, illetőleg az ille­téktartozások behajtása tekintetében a javaslat nem megy túl azon határon, melyet Szivák is helyesnek jelölt meg. A törvényjavaslat ezek után általánosságban s egy pár módosítással részleteiben is elfogadtatott. A részletes tárgyalásban részt vettek: Wekerle és Te­­leszky államtitkárok, Szivák, Országh, Ziskay, Neu­mann, Darányi és Dárday előadó. A ház holnapi ülésének napirendjére kitűzött kérvények a kérvényi bizottság javaslatai szerint elintézendőknek határoztatván, az értekezlet vé­get ért. A képvi­selőválasztási jegyzőkönyveket és adójj­gyzékeket az 1874. évi XXXIII. törvény­cikk értelmében tartoznak a központi választmányok a választás megejtése után egy példányban a bel­ügyminiszterhez haladék nélkül fölterjeszteni. Miután ismételve megtörtént, hogy némely központi választ­mányok a törvény eme rendelkezésének csak hetek múlva tettek eleget, a belügyminiszter a törvény­nyel ellenkező ezen eljárás megszüntetése végett va­lamennyi központi választmányt utasította, hogy az említett választási iratokat jövőre a választás után azonnal, vagy legkésőbb 24 óra leforgása alatt múl­hatatlanul terjeszszék fel s a választások vezetésére kiküldött elnököket az említett törvény 90. §-ában foglalt felelősség terhe alatt utasítsák, hogy a szó­ban levő választási iratokat a központi választmány­­hoz még a választás napján küldjék be. A főrendiház pénzügyi bizottsága f. hó 6-án d. e. 11 órakor ülést tart. A képviselőház közgazdasági bizottsága Falk Miksa elnöklete alatt ma délután tar­olt ülésé­ben tárgyalás alá vette a kereskedelmi viszonyoknak Olaszországgal és Németországgal 1888. június 30-ig leendő ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavasla­tot s azt rövid vita után általánosságban és részle­teiben elfogadta, mánk egyik legérdemesebb és legnépszerűbb mun­kája. Jelentőségét még az ellensége sem tagad­hatná, ha ugyan volna ellensége , de ilyet Guszta bátyánk soha sem ismert. Még a hitelezői is mindnyájan szerették, mert megtréfálta őket. Hanem ezer bocsánat, tiszte­­ hallgatóság, hogy feladatomtól eltérve, jót kezdek beszélni a boldogultról. Rut hálátlanság volna folytatnom. Tanítványa voltam s ő mindenkor jóságos mes­terem. Egyszer ebédre is meghitt s mondhatom, jó volt az ebéd, de még jobb, zamatosabb az a szives vendégszeretet, melyben főleg a nagy férfiúnak áldott lelkű neje részéről, a felolvasó részesült De mortuis nil, nisi verum. Hálaérzetem nem hallgathatja el tehát, a­mit e hódolatra méltó kedves úrnő az ebéd alatt mondott. — Nagy katon­ám ez a Guszti, uraim ! Képzeljék, vén csont létére, nem restell kalan­dok után járni. Ideáljai vannak és szerelmes az öreg, mint egy diák. — Hja, — mondjuk — a jó spanyol vér nem tagadhatja meg magát. Guszta bátyánk pedig mosolygott s hetven esztendős bajuszát rágcsálta. Hogy a boldogult lutris-mester lett volna, arról nincs tudomásom, de hogy a katábert, sőt a ferbl­t, e díszjátékok föltalálása óta művelte, erre még ma is van több élő tanú. Házamra ritkán játszhatott, mert, az írói és művészi kör panaszkönyvében erre vonatkozólag egyetlen föl­­jegyzést sem találtam. Szenvedélyes gyűjtője volt az aranyórák­nak és tajtékpipáknak. Minden héten másféle Péchy Tamás elnök az ülést i. e. 10 órakor megnyitván, a múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesí­tése után bemutatja a beérkezett irományokat és el­nöki havi előterjesztését. Tolnay Lajos a közlekedési bizottság nevé­ben bemutatja a következő jelentéseket: Az 1882. évi 45-ik törvénycikkel jóváhagyott vasutengedélye­­zési függelék kiadása tárgyában ; a félegyház-csong­rádi helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában; a Szent-Annától Kisjenőig vezetendő helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában; a nagyvárad-belé­­nyes-vaskohi helyiérdekű vasút engedélyezése tár­gyában; a szajol-kun-szent-mártoni helyiérdekű vas­út engedélyokmányának módosítására vonatkozólag kiadott függelék tárgyában; a taracvölgyi helyiér­dekű vasút engedélyokmányának módosítására vo­natkozó függelék tárgyában; a szabadka-óbecse­­renta-horgos-szegedi helyi érdekű vasút engedélye­zése tárgyában; a soroksár-haraszti-i helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában; a torontáli helyi­érdekű vasút engedélyezéséről, a Keszthelytől Szent- Györgyig vezetendő helyi érdekű vasút engedélye­zése tárgyában és a határőrvidéki vasutakra vonat­kozó 1880. XLIII. t. c. módosításáról szóló törvény­­javaslat tárgyában. Annak idején az osztályok mellőzésével fognak napirendre tűzetni, volt a zsebében. Különös szerencsével akadt XIV. Lajos óráira és II. Rákóczy Ferenc pi­páira. Ilyen érdekes régiségnek sohasem volt szűkében. — Nézd ezt az órát öcsém. Ez bizonyos, hogy XIV. Lajosé volt. Száz forintért vettem. Potom pénz. Őrült bolond az a régiségkereskedő, nem ért hozzá. Ezer pengőért sem adnám. — Szép óra! — jegyzé meg valaki. — Tetszik ? No hát, kedves barátom, n­e­­k­e­d odaadom. Száz forintért, nem bánom, le­gyen a tied. — Sok pénz az. — Te bot! — ez volt a szavajárása. — Mesés pénzt nyersz, ha eladod. Éd, tudod, hogy nem gschaeftelek. — Nem kell. — No, ilyen bolondot ne mondj barátom. Hiszen ajándékba adom. No hát, adj ötven fo­rintot, aztán legyen a tied. Sokat mulattunk Guszta bátyánk eféle üz­letein, melyekben egyébiránt az a nevezetes, hogy a becsapott fél mindig a nemes dán volt. Hogy nyerjen, az nem tért volna spanyol jelleméhez. Sokat tartott a lovagi címre, a­mi bizony nem sokat ért, de lovagias ember volt, a­mi bizony sokat ért s még többet az, hogy lovagiasságát nem fitogtatta. Ismételten bocsánatot kérek, tisztelt hall­gatóság, ezen újabb kitérésért, mely némileg kedvező fényben tüntetné fel a boldogultat. Ez nem szándékom. A befeketítés nemes művésze­tének divatát ő kezdeményezte a mai század­ban. Illő, hogy példáját kövessem. Sietek is Az indemnity-javaslat harmadszor felolvastad ván, és végleg megszavaztatván, következett a do­­hányjövedéki javaslat részletes tárgyalásának folytatása. A 15. szakasznál Neppel Ferenc módosítást ajánl, mely szerint a dohánybeváltó hivatal indokolt esetekben nyolc napi haladékot adhasson a termelőknek a dohány beszállítására. A módosításhoz Hegedűs Sándor előadó is hozzájárulván, elfogadtatott. A 16. szakasznál Neppel Ferenc azt indítványozza, hogy ker­tészkönyvek kiadása iránt a pénzügyminiszter ren­deletileg intézkedjék. Tisza Kálmán miniszterelnök és Hegedűs Sándor előadó helyeseli ugyan az indítvány inten­cióját, de a kérdést még tanulmányozandónak vélik. Szükség esetén külön törvény fog intézkedni a ker­tészkönyvek kiadása dolgában. A szakasz változatlanul elfogadtatik. A 17. szakasz Hegedűs Sándor stiláris mó­dosításával, a 18. szakasz változatlanul elfogadtatott. A 19. szakasznál Somahidy István a termelők érdekében sze­retné bevezetni, hogy a beváltási kerületek két-két bizalmi férfiút küldjenek a beváltáshoz, akik eset­leges sérelmeknél a termelőket képviseljék. Hegedűs Sándor előadó szerint a beváltásnál a konstatálni, hogy Guszta bátyánk minden lovag­­sága dacára sok embert becsapott. Becsapta néha az egész magyar olvasó­közönséget , de főleg a lapszerkesztőket irgal­matlanul. Egy ízben jót kacagtam valamelyik lap­ban megjelent beszélyén s emlékezetem arra val­lott, hogy én ezt a beszélyt szóról szóra olvas­tam már. — Bátyám — mondtam neki — ez a dolog már egyszer megjelent. — Nem igaz. — Fogadni mernék. — Hát fogadjunk. Száz forintot teszek tiz ellen. Ha lett volna arravaló tiz forintom, fogad­tam volna, mert most már határozottan emlé­keztem, hogy ez a víg beszély gyermekkori ol­vasmányaim egyike volt; emlékezetembe csen­dült mindegyik szava. — Hát fogadj velem egy jó szivarba. — Áll. — No hát öcsém elvesztetted. Nem egy­szer sütöttem én el azt, hanem hétszer! Min­den tiz esztendőben egyszer eladom a munkái­mat. Az ördög se veszi észre. Hát bizony ilyen volt dán Gunárosz, kit önök s önökkel az egész nemzet annyira ün­nepelnek a halála után. Összegyűjtött iratainak tizenkilencedik kiadása van sajtó alatt. Örökösei vagyont szereztek e kiadásokból. Önök azt hi­szik, nagy ember volt. Én pedig azt mondom, a mit ő mondott: de mortuis n­i, nisi bene. Baranyi PESTI HÍRLAP 1887. december 3 Országgyűlés. I. A képviselőház ma vita nélkül elfogadta a Horvátországgal fennálló pénzügyi egyezmény hatályának meghosszabbításáról szóló törvényja­vaslatot, továbbá a miniszterelnök indítványát a horvát regnikoláris bizottság kiküldése tárgyá­ban, végül tárgyalta és jelentékenyebb módosí­tások nélkül elfogadta a dohányjövedékről szóló törvényjavaslat fenmaradt szakaszait. Holnap a bélyeg- és illeték­törvény módo­sításáról szóló törvényjavaslat kerül napirendre. I. A képviselőház ülése, dec. 2. Bejelentések. Több jelentés nincs; napirend előtt még Tö­rök Zoltán képviselő, mint vizsgálatra kiküldött bi­zottsági tag, teszi le az esküt. A horvát pénzügyi egyezmény. Következett a pénzügyi bizottság jelentése a Magyarország és Horvát-Szlavon-Dalmátország közt az 1880. LIV. ívcikk értelmében létrejött pénzügyi egyezmény hatályának meghosszabbításáról szóló tör­vényjavaslatról. Hegedűs Sándor előadó kifejti, hogy az 1880. LIV.­­cikk értelmében a Horvát-Szlavonorszá­­gokkal kötött pénzügyi egyezmény f. évi dec. 31-én lejár. Ennek meghosszabbítása, illetőleg megállapí­tása, regnikv­áris bizottságok tárgyalásai alapján, a törvényhozás útján sokkal több időt vesz igénybe, hössem az a folyó évben törvényerőre emelkedhet­­nék , ezért a pénzügyi bizottság is csatlakozik a kormánynak a törvényjavaslatban kifejezett szen kívánságához és indítványához, hogy az 1880. LIV. tvcikkbe iktatott egyezmény időhöz kötött része is, a jövő 1888. évre hosszabbittassék meg. Ez alatt lesz idő és alkalom a törvény által előirt módon a Magyarország és Horvát-Szlavon D­ilmátországok kö­zötti pénzügyi viszonyt továbbra is megállapítani. Minthogy a törvényjavaslat csak azt tartalmazza, célozza és semminek sem prejudikál, ajánlja azt ál­talánosságban és részleteiben elfogadásra. A javaslat észrevétel nélkül el fog döntött. Ezután ugyancsak vita nélkül elfogadtatott Ti­sza Kálmán miniszterelnöknek amaz indítványa, hogy a Horvát - Szlavonországokkal megújítandó pénzügyi egyezmény létesítése végett 12 tagból álló országos küldöttség választassák, melyhez nyolc ta­got a képviselőház, négyet a főrendiház válaszszon. A bizottság tagjainak megvalósítása akkor fog megtörténni, ha a határozathoz a főrendek is hozzájárulván, az országos határozattá emeltetik. A dohányjövedék.

Next