Pesti Hírlap, 1888. április (10. évfolyam, 92-120. szám)
1888-04-28 / 118. szám
12 széki jegyzőt, aki a hivatali helyiségben, hivatalos óra közben egy joggyakornokkal összekoccant, az első fokú fegyelmi bíróság 25 forint pénzbüntetésre ítélte. A kir. tábla fegyelmi tanácsa ma e bírságot 10 forintra szállította le. A ceglédi botrányból kifolyólag a pestvidéki törvényszék külön tárgyalta Holló Pál ceglédi lakos ügyét, akit a többi vádottakkm meg az ott végtárgyaláson való megjelenésben betegsége akadályozott A törvényszék Holló Pált, aki szintén részt vett a zavargásban, 4 heti fogházra ítélte. A vádlott felebbezett, de ma a kir. tábla IV. büntető tanácsa helybenhagyta az ítéletet. — Sajtópert indított dr. Milassin Vilmos Balogh István szepti szt.-györgyi lakos ellen egy állítólag becsületsértő közlemény miatt, a sajtóbiróság azonban ez ügyben megszüntető határozatot hozot. Milassin semmiségi panaszszal élt e határozat ellen. Ma a kir. kúria sajtótanácsa utasította az eljárt sajtóbiróságot, hogy foglalja írásba az elutasító végzést és azt 8 nap alatt terjeszsze föl a kúriához, a mit eddig tenni elmulasztott. A közönség köréből.9) Egy színházlátogató panasza. Igen tisztelt szerkesztő úr ! Azon alkalomból, hogy Konti „Suhanc“-ának szerdán mintegy jubiláns előadása volt, engedje meg igen tisztelt szerkesztő úr — bár saját lapja nézetének tolmácsolására referenssel rendelkezik is — a színházlátogató közönség köréből egy igénytelen egyén nézeteit a következőkben előadni. Az újabb időkben feles számmal termeltek a népszínház számára eredeti operetteket s a termelők — szándékosan nem irom, hogy szerzők — között bizonyára első helyet foglal el Konti úr, kinek Eleven ördöge az eredeti, de mindenesetre igen kedves motívumokkal egyetlen becses műve a karmester urnak. A Királyfogás egyetlen gyöngye a sextekt, mely nemcsak tökéletesen eredeti, hanem igen szép melódiája is, bár ez az operette az Eleven ördög mellett hanyatlást bizonyít Erre következett a Suhan. Hogy mit ér ennek a zenéje, annak fejtegetésére papírt tékozolni is kár, de nem hiszem, hogy akadna zenei handlé, aki bármely részéért egy fagarast is ígérne, a szöveg meg minden kritikán aluli. Mi tartotta fenn tehát e darabot ? ? A Blaháné játéka! Miért kellett ezt mind leírni, holott meg vagyok győződve róla, hogy a zeneértő hírlapírók valamennyije, vagy legalább is többsége osztja e nézőjét? Azért, mert dacára e jogosult feltevésnek, nem akad lap, mely vetőt kiáltana kritikájával az ily lelkiismeretlen üzérkedésnek, mit Konti úr folytat operettjeivel, melyekből csak a cint, meg a tantiéme az övé. E kritikára annál nagyobb szükség volna, mert hisz mindnyájan tudjuk és rossz néven sem veszszük, ha a szerzők első előadásokra hálás publikumot igyekeznek toborzani jóbarátaik köréből. Láttuk a frenetikus tapsok előidézőit a Peking rózsája első előadásán. Egész sorokat töltöttek be Aeeculap érdemes követői s csak kollégájuk iránti rokonszenveknek adtak kifejezést, midőn kézzel, lábbal és torokkal iparkodtak minél nagyobb külső succest előidézni. Pedig mi a Peking rózsája? Egy kétségkívül figyelemre méltó tehetségnek első műve. E tekintetben a Pesti Hírlap volt az, mely egyetlen szakszerű és teljesen igaz megjegyzést tett a zenére, hogy t. i. a zenekar dominál; ez annyira igaz, hogy sok helyütt az éneket egészen el is nyomja és folytonos polyphonikus hangzataival szinte fárasztólag hat. Különben stylje sokkal komolyabb, semhogy operettéhez illenék, amellett az eredetiség a melódia rovására esik. De a szöveg ? A maga hakker-vicceivel, esetlen szójátékaival, mesenélküliségével, melyben a costumeok és mozdulatok a Mikádóból, a talányok ügye a Szép Helénából, a mellékalakok a régi de jó operettek lomtárából kerültek ki! S nem volt lap, amely e kétségbevonhatlan dolgokat csak meg is említette volna. (Ez nem áll, mert a „Pesti Hírlap“ a szöveg hibáit és hiányait kíméletlenül feltárta. A kritikus.) Értem a kíméletet bizonyos határig az újságíró kollega irányában, de mégse látszik egészen méltányosnak ennyire vinni a dolgot, mert a sajtónak felül kellene állani mindennemű érdekeken s csakis így felelhet meg hivatásának. Eddigi magatartásával pedig csak egyéni érdekeknek tesz szolgálatot, mert Konti úr bizonyosan jót nevet magában, hogy a csengő pénz mellé még dicséreteket is kap. Mert kompilációiból látszik, hogy alaposan ismeri a zeneirodalmat, annál jobb neki! Egyébként Peking Rózsája tévesen emlttetett a lapokban eredeti magyar operettének, mert eredeti magyar operette csak akkor lenne, ha magyar tárgyú és zenéje magyar riihmusú volna. Az igaz, hogy nem tartózkodott Stojanovics úr valamely magyar népdalból egy khinézer nótát fabrikálni, és risum teneatist valamelyik kritikus ebben dicsérni valót talált. Gratulálok a felfogáshoz. Fogadja t. szerkesztő ur kitűnő tiszteletem nyilvánítását. Budapest, ápr. 27. 1888. M.s. Botránycsináló rendőr, T. szerkesztő ur! Nem kis fölháborodást szült ma az osztrák-magyar államvasut pályaudvarán a kijáratnál álló 761. sz. rendőr, a ki a vonattal megérkezett utasok egyikét, mert az a mellékkijáraton akart kimenni, — noha igazolta magát, mint vasúti hivatalnok s előadta, hogy az állomásfőnökhöz akar menni — durva szavakkal tartóztatta fel s lármájával és egész magaviseletével valóságos botrányt csinálva kényszerítette, hogy a főkijáraton távozzék a többi utasokkal együtt. Talán e sorok közlése után akad valaki, ki az említett rendőrnek megmagyarázza, hogy ő oda a pályaudvarra rendet és nem botrányt csinálni van kiküldve. Budapesten, április 27. 1888. Tisztelettel W. *) E rovat alatt közérdekű felszólalásokat díjtalanul közlünk, de a felelősség a beküldőt terheli. A szerk. PESTI HIRLAP Nyit-tér.*) Vasárnap, április hó 29-dikén MATTONI ERZSÉBET SÓSFÜRDŐJE megnyittatik. 1164 Társaskocsi-hely: Ferenc József-tér. *) E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget s .nork. Kivonat a hivatalos lapból. Kinevezések. A fiumei m. kir. tengerészeti hatóság: opritzi születésű Zaher János (János fia) kereskedelmi tengerészeti hadnagyot, hosszÚjáratu kereskedelmi hajókapitánynyá; továbbá vigányi születésű Kovacsevich Lukács (Mátyás fia), lussinpiccolói születésű Tarabocchia Antal (Mihály fia), és castrena di santa-luciai születésű Gersaglia Kozma (Kozma fia) tengerészeket pedig a kereskedelmi hadnagyokká nevezte ki. Az eperjesi kir. törvényszék: Dobay Sándor eperjesi kir. közjegyzőt, helyetteséül pedig Novák Ottó eperjesi kir. közjegyző-helyettest az eperjesi kir. trvszék, — dr. Weisz Bernét bártfai kir. közjegyzőt a bártfai kir. jbiróság — és Szmrecsányi József kisszebeni ügyvédet a kisszebeni kir. jbiróság mellé rendszeresített tolmácsi állomásra, a német és tót nyelv állandó tolmácsaivá nevezte ki. A rimaszombati kir. törvényszék, Medveczky Sándor rimaszombati ügyvédet, törvényszéki állandó tolmácscsá nevezte ki, s a tót nyelvről magyarra való fordítások eszközlésére jogosítványnyal ruházta fel. A budapesti kir. főügyész, az egri kir. ügyészséghez hivatalszolgává: Szabó István ugyanottani fogházőrt, a sátoraljaújhelyi kir. ügyészséghez hivatalszolgává: Jakab János ottani fogházőrt nevezte ki. Névváltoztatások. Barth Antal budapesti illetőségű soproni lakos vezetéknevének „Bártanra, Corbu János borosjenői illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének „Siollósi“-ra kért átváltoztatása belügyminisztériumi rendelettel megengedtetett. Csődök. Weisz és Kohn temesvári cég ellen; csödb. Risztics János, tömegg. Hirsch Ignác; bej. h. jun. 18. Altmann Lipótné budapesti keresk. ellen; csődb. Chira Elek, tömegg. dr. Schreyer Jakab; bej. h. jun. 2. — Gelb Lipótné budapesti keresk. ellen; csődbiztos Istvánffy József, tömegg. dr. Wellisz Vilmos; bej. h. jun. 2. Szerkesztői üzenetek. — H. M. B e o c 8 i n. „Mig a tolvaj lop, addig jellemes, mikor megszűnt lopni, akkor jellemtelen.“ Ez paradoxon. Egyike a kor ideges mondásainak, melyben a csillogó forma teszi tetszetőssé a tartalmat. Jelentése körülbelül az, hogy a jellem a következetességben s az embernek önmagához való hűségében, tehát kharakterének megfelelő őszinte cselekedetekben fekszik. A tolvaj tehát (a kft. L benső lelkiismerete és élethivatása szerint az emberiség tolvajosztályához tartozik,) ha és ameddig lop, addig őszinte cselekedetet művel, mihelyest azonban nem lop, azonnal hűtlen önmagához s nem tartozik a jellemes emberek közé. — Igaz, hogy ez furcsa következtetés, miután a „jellem“ általában a becsületes emberek kiváltsága, de minden attól függ, hogy milyen értelmet adunk a jellem fogalmának. 1888 április 28. Ugyanezen értelmezéshez lehet számítani a következő (bevalljuk, nem új, de kevésbbé ismert) fölfogást is. Kohn Mór és Blau Jakab mennek a királyutcán. Találkoznak Jaitelesz Mózessel, akinek borzasztóan zsivány arca van. Kohn: Nézd itt megy a Jaitelesz. Ez azután a becsületes ember ! Blau: Mit, a Jaitelesz becsületes ember ? Nem tudod, hogy háromszor bukott hamisan és váltóhamisítás miatt egy évig ült a börtönben ? Ezt nevezed te becsületes embernek ? Nem látod te, hogy még a cifferblattjáról is mindjárt kitalálni, hogy ez egy gazember ? Kohn: Látszik, hogy te nem érted. — Becsületes ember-e az, aki olyannak mutatja magát a milyen, és nem csalja a világot? Blau: Igen, az becsületes ember. Kohn: No hát látod. Jaite lesz egy gazember. És minek mulatja magát az arca ? Gazembernek. Ha tehát Jaite lesz olyannak mutatja magát, amilyen és se nem csalja a világot vele, se nem hazudik, akkor Jaite lesz csakugyan egy igazán becsületes ember, így van az ön paradox mondásával is. Azt pedig, hogy ki a „gentleman“,nehéz megmondani. Semmiesetre sem az, aki minden áron az akar lenni. Aki „elegáns, előkelő házból származik, henceg és párbajozik stb.“ az nem gentleman. Ellenkezőleg: az r ü p ő k. A gentleman az angol nemes ember példaképe. Valamelyest fanyar és hideg. Mindig kevesebbnek mutatja magát, mint ami. Sok pénze van és bőven költ, de nem ostobán. Műveltsége van, de nem fitogtatja. Nemesi vérből származik, de nem henceg vele. Jó szive van, de el tudja rejteni. A párbajt kerüli, de ha nem mellőzheti, kitesz magáért. Aljas indulatai nincsenek s ha egy hölgybe beleszeret, akkor nem fickándozik előtte vagy utána, hanem elveszi. És igy tovább. Láthatja, hogy nagysádnak a rüpökökről adtak mintát és nem a gentlemanekről. — Nagyvárad. Weisz B. F. 1847-ben tért át a keresztény hitre. — U. S. Budapest. Panaszát nehéz orvosolni, ha pontos címét nem írja meg. Időjárás a m. kir. meteorologiai központi intézet távirati jelentése 1888 április 27. reggel 7 órakor. A légnyomás: az ország belsejében még sülyedt, Orsován 5-9 mm.-rel, a nyugati határokon már emelkedett, M.-Óvárit 37 mm.-rel. A hőmérsék mindenütt erősen sülyedt, M.-Óvárit 12,1°-kal. — Zivatart jeleztek: Budapest, Trencsén, Szolnok, Eger, Ungvár, Orsóva, Arad, Szeged. Jelet jeleztek: Debrecen Orsová. Vihart jeleztek: M.-Óvár, Arad, Szeged. Havat jeleztek: Késmárk, Keszthely. — Budapesten a megelőző nap legnagyobb hőfoka +18°. — Budapesten a megelőző és legkisebb hőfoka -j-6°. — Ozon Budapesten nappal 0, éjjel 7 fok. Állomások Légnyomás A hőmérséklet Colsina szerint Szél iránya és ereje Felhőzet Bregenz ... I TT... + -— Prága.. . .— +— — Bécs.................— + -— — Sopron.................— + —— — Magyar-Óvár........ 54.1 + 1.2ENY 6 eső Trencsén .............. 52.4 45.6ENY 5több. borult Selmec.................. 52.1 + 3.0 ENY 4 borult Korpona............... 50.4 + 5.2 K 8 borult Besztercebánya... 49.9 -1 5.2 EK 4 borult Budapest............... 50.0 4- 6.9 E 1 eső Szolnok .. . . ..... 50.0 -1- 9.4 EK 6 borult Eger...................... 50.8 -1 5.6EK 2 borult Debrecen 49.5 4- 8.3 EK 3 borult Késmárk.........7.. 53.2 4- 0.8E 6 hó Uj-Tátrafüred .... 53.5 4- 1.8— eső Ungvár................... 48.5 + 0.81 NY 2 Szatmár................. 60.0 4- 11.6 DK 2 borult Nagyvárad............. -- ' + -— — Mármaros-Sziget..— -1------— Kolozsvár.............. 48.9 4- 8.6 NY 1 borult Nagy-Szeben..... 49.0 4- 10.2NY 1 részb.felhős Orsova................... 50.3 + ILID 1 több derült Temesvár. 50.9 + 13.0NY 3 égi háb. Arad....1777.... 50.0 + 11.6DK 4 részb.felhős Szeged............... 48.4 + 9.7ENY 3 több. borult Pancsova....7... 50.4 + 15.2ENY 5 borult Keszthely........ 52.3+ 2.9E 6 hó Csáktornya .. 77.. 51.4 + 5.0E 5 borult Zágráb......7.7. 54.4 + 8.1EK 2 borult Fiume...................— +— —