Pesti Hírlap, 1888. április (10. évfolyam, 92-120. szám)

1888-04-28 / 118. szám

12 széki jegyzőt, a­ki a hivatali helyiségben, hivatalos óra közben egy joggyakornokkal összekoccant, az első fokú fegyelmi bíróság 25 forint pénzbüntetésre ítélte. A kir. tábla fegyelmi tanácsa ma e bírságot 10 forintra szállította le.­­ A ceglédi botrányból kifolyólag a pest­vidéki törvényszék külön tárgyalta Holló Pál ceglédi lakos ügyét, a­kit a többi vád­ottakkm meg az ott végtárgyaláson való megjelenésben betegsége akadá­lyozott A törvényszék Holló Pált, a­ki szintén részt vett a zavargásban, 4 heti fogházra ítélte. A vádlott felebbezett, de ma a kir. tábla IV. büntető tanácsa helybenhagyta az ítéletet. — Sajtópert indított dr. Milassin Vilmos Ba­logh István szepti­ szt.-györgyi lakos ellen egy állí­tólag becsületsértő közlemény miatt, a sajtóbiróság azonban ez ügyben megszüntető határozatot hozo­t. Milassin semmiségi panaszszal élt e határozat ellen. Ma a kir. kúria sajtótanácsa utasította az eljárt saj­­tóbiróságot, hogy foglalja írásba az elutasító végzést és­ azt 8 nap alatt terjeszsze föl a kúriához, a mit eddig tenni elmulasztott. A közönség köréből.9) Egy színházlátogató panasza. Igen tisztelt szerkesztő úr ! Azon alkalomból, hogy Konti „Suhanc“-ának szerdán mintegy jubilá­ns előadása volt, engedje meg igen tisztelt szer­kesztő úr — bár saját lapja nézetének tolmácsolá­sára referenssel rendelkezik is — a színházlátogató közönség köréből egy igénytelen egyén nézeteit a következőkben előadni. Az újabb időkben feles számmal termeltek a népszínház számára eredeti operetteket s a terme­lők — szándékosan nem irom, hogy­ szerzők — között bizonyára első helyet foglal el Konti úr, ki­nek Eleven ördöge az eredeti, de mindenesetre igen kedves motívumokkal egyetlen becses műve a kar­mester urnak. A Királyfogás egyetlen gyöngye a sextekt, mely nemcsak tökéletesen eredeti, hanem igen szép melódiája is, bár ez az operette az Ele­ven ördög mellett hanyatlást bizonyít Erre követke­zett a Suhan. Hogy mit ér ennek a zenéje, annak fejtege­tésére papírt tékozolni is kár, de nem hiszem, hogy akadna zenei handlé, aki bármely részéért egy fa­garast is ígérne, a szöveg meg minden kritikán aluli. Mi tartotta fenn tehát e darabot ? ? A Blaháné játéka! Miért kellett ezt mind leírni, holott meg va­gyok győződve róla, hogy a zeneértő hírlapírók va­lamennyije, vagy legalább is többsége osztja e né­zőjét? Azért, mert dacára e jogosult feltevésnek, nem akad lap, mely vetőt kiáltana kritikájával az ily lelkiismeretlen üzérkedésnek, mit Konti úr foly­tat operettjeivel, melyekből csak a cint, meg a tantiéme az övé. E kritikára annál nagyobb szükség volna, mert hisz mindnyájan tudjuk és rossz néven sem veszszük, ha a szerzők első előadásokra hálás pub­likumot igyekeznek toborzani jóbarátaik köréből. Láttuk a frenetikus tapsok előidézőit a Peking ró­zsája első előadásán. Egész sorokat töltöttek be Aeeculap érdemes követői s csak kollégájuk iránti rokonszenveknek adtak kifejezést, midőn kézzel, lábbal és torokkal iparkodtak minél nagyobb külső succest előidézni. Pedig mi a Peking rózsája? Egy kétségkívül figyelemre méltó tehetségnek első műve. E tekin­tetben a Pesti Hírlap volt az, mely egyetlen szak­szerű és teljesen igaz megjegyzést tett a zenére, hogy t. i. a zenekar dominál; ez annyira igaz, hogy sok helyütt az éneket egészen el is nyomja és folytonos polyp­honikus hangzatai­­val szinte fárasztólag hat. Különben stylje sok­kal komolyabb, semhogy operettéhez illenék, amellett az eredetiség a melódia rovására esik. De a szöveg ? A maga h­akker-vicceivel, esetlen szójáté­kaival, mesenélküliségével, melyben a costumeok és mozdulatok a Mikádóból, a talányok ügye a Szép Helénából, a mellékalakok a régi de jó ope­rettek lomtárából kerültek ki! S nem volt lap, a­mely e kétségbevonhatlan dolgokat csak meg is említette volna. (Ez nem áll, mert a „Pesti Hírlap“ a szöveg hibáit és hiányait kíméletlenül feltárta. A kritikus.) Értem a kíméletet bizonyos határig az újságíró kollega irányában, de mégse látszik egészen méltá­nyosnak ennyire vinni a dolgot, mert a sajtónak felül kellene állani mindennemű érdekeken s csakis így felelhet meg hivatásának. Eddigi magatartásával pedig csak egyéni érdekeknek tesz szolgálatot, mert Konti úr bizonyosan jót nevet magában, hogy a csengő pénz mellé még dicséreteket is kap. Mert kompilációiból látszik, hogy alaposan ismeri a zeneirodalmat, annál jobb neki! Egyébként Peking Rózsája tévesen emlttetett a lapokban eredeti magyar operettének, mert ere­deti magyar operette csak akkor lenne, ha ma­gyar tárgyú és zenéje magyar riihmusú volna. Az igaz, hogy nem tartózkodott Stojanovics úr valamely magyar népdalból egy khinézer nótát fabri­kálni, és risum teneatist valamelyik kri­tikus ebben dicsérni valót talált. Gratulálok a felfogáshoz. Fogadja t. szerkesztő ur kitűnő tiszteletem nyilvánítását. Budapest, ápr. 27. 1888. M.s. Botránycsináló rendőr, T. szerkesztő ur! Nem kis fölháborodást szült ma az osztrák-magyar államvasut pályaudvarán a kijáratnál álló 761. sz. rendőr, a ki a vonattal meg­érkezett utasok egyikét, mert az a mellékkijáraton akart kimenni, — noha igazolta magát, mint vasúti hivatalnok s előadta, hogy az állomásfőnökhöz akar menni — durva szavakkal tartóztatta fel s lármájá­val és egész magaviseletével valóságos botrányt csinálva kényszerítette, hogy a főkijáraton távozzék a többi utasokkal együtt. Talán e sorok közlése után akad valaki, ki az említett rendőrnek megma­gyarázza, hogy ő oda a pályaudvarra rendet és nem botrányt csinálni van kiküldve. Budapesten, április 27. 1888. Tisztelettel W. *) E rovat alatt közérdekű felszólalásokat díj­talanul közlünk, de a felelősség a beküldőt terheli. A s­z­e­r­k. PESTI HIRLAP N­y­i­­­t-t­é­r.*) Vasárnap, április hó 29-dikén M­ATTONI ERZSÉBET­ SÓSFÜRDŐJE megnyittatik. 1164 Társaskocsi-hely: Ferenc József-tér.­­ *) E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelős­séget s .nork. Kivonat a hivatalos lapból. Kinevezések. A fiumei m. kir. tengeré­szeti hatóság: opritzi születésű Zaher János (János fia) kereskedelmi tengerészeti hadnagyot, hosszÚjá­­ratu kereskedelmi hajó­kapitánynyá; továbbá vigá­­nyi születésű Kovacsevich Lukács (Mátyás fia), lus­­sinpiccolói születésű Tarabocchia Antal (Mihály fia), és castrena di santa-luciai születésű Gersaglia Kozma (Kozma fia) tengerészeket pedig a kereskedelmi hadnagyokká nevezte ki. Az eperjesi kir. törvény­szék: Dobay Sándor eperjesi kir. közjegyzőt, helyet­teséül pedig Novák Ottó eperjesi kir. közjegyző-he­lyettest az eperjesi kir. trvszék, — dr. Weisz Ber­nét bártfai kir. közjegyzőt a bártfai kir. jbiróság — és Szmrecsányi József kisszebeni ügyvédet a kis­­szebeni kir. jbiróság mellé rendszeresített tolmácsi állomásra, a német és tót nyelv állandó tolmácsaivá nevezte ki. A rimaszombati kir. törvényszék, Med­veczky Sándor rimaszombati ügyvédet, törvényszéki állandó tolmácscsá nevezte ki, s a tót nyelvről ma­gyarra való fordítások eszközlésére jogosítványnyal ruházta fel. A budapesti kir. főügyész, az egri kir. ügyészséghez hivatalszolgává: Szabó István ugyan­ottani fogházőrt, a sátoraljaújhelyi kir. ügyészség­hez hivatalszolgává: Jakab János ottani fogházőrt nevezte ki. Névváltoztatások. Barth Antal buda­pesti illetőségű soproni lakos vezetéknevének „Bár­tanra, Corbu János borosjenői illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének „Siollósi“-ra kért átváltozta­tása belügyminisztériumi rendelettel megengedtetett. Csődök. Weisz és Kohn temesvári cég el­len; csödb. Risztics János, tömegg. Hirsch Ignác; bej. h. jun. 18. Altmann Lipótné budapesti keresk. ellen; csődb. Chira Elek, tömegg. dr. Schreyer Ja­kab; bej. h. jun. 2. — Gelb Lipótné budapesti keresk. ellen; csődbiztos Istvánffy József, tömegg. dr. Wel­­lisz Vilmos; bej. h. jun. 2. Szerkesztői üzenetek. — H. M. B e o c 8 i n. „Mig a tolvaj lop, ad­dig jellemes, mikor megszűnt lopni, akkor jellemte­­len.“ Ez paradoxon. Egyike a kor ideges mondásai­nak, melyben a csillogó forma teszi tetszetőssé a tartalmat. Jelentése körülbelül az, hogy a jellem a következetességben s az embernek önmagához való hűségében, tehát kharakterének megfelelő ő­s­z­i­n­t­e cselekedetekben fekszik. A tolvaj tehát (a kf­t. L benső lelkiismerete és élethivatása szerint az embe­riség tolvajosztályához tartozik,) ha és a­meddig lop, addig őszinte cselekedetet művel, mihelyest azonban nem lop, azonnal hűtlen önmagához s nem tartozik a jellemes emberek közé. — Igaz, hogy ez furcsa következtetés, miután a „jellem“ általában a becsületes emberek kiváltsága, de minden attól függ, hogy milyen értelmet adunk a jellem fogal­mának. 1888 április 28. Ugyanezen értelmezéshez lehet számítani a következő (bevalljuk, nem új, de kevésbbé ismert) fölfogást is. Kohn Mór és Blau Jakab mennek a király­utcán. Találkoznak Jaitelesz Mózessel, a­kinek bor­zasztóan zsivány arca van. Kohn: Nézd itt megy a Jaitelesz. Ez azután a becsületes ember ! Blau: Mit, a Jaitelesz becsületes ember ? Nem tudod, hogy háromszor bukott hamisan és váltóhamisítás miatt egy évig ült a börtönben ? Ezt nevezed te becsületes embernek ? Nem látod te, hogy még a cifferblattjáról is mindjárt kitalálni, hogy ez egy gazember ? Kohn: Látszik, hogy te nem érted. — Be­csületes ember-e az, a­ki olyannak mutatja magát a milyen, és nem csalja a világot? Blau: Igen, az becsületes ember. Kohn: No hát látod. Jaite lesz egy gazem­ber. És minek mulatja magát az arca ? Gazember­nek. Ha tehát Jaite lesz olyannak mutatja magát, a­milyen és se nem csalja a világot vele, se nem hazudik, akkor Jaite lesz csakugyan egy igazán be­csületes ember, így van az ön paradox mondásával is. Azt pedig, hogy ki a „gentleman“,nehéz megmondani. Semmiesetre sem az, aki minden áron az akar lenni. Aki „elegáns, előkelő házból szárma­zik, henceg és párbajozik stb.“ az nem gentleman. Ellenkezőleg: az r ü p ő k. A gentleman az angol nemes ember példa­képe. Valamelyest fanyar és hideg. Mindig kevesebb­nek mutatja magát, mint ami. Sok pénze van és bőven költ, de nem ostobán. Műveltsége van, de nem fitogtatja. Nemesi vérből származik, de nem henceg vele. Jó szive van, de el tudja rejteni. A párbajt kerüli, de ha nem mellőzheti, kitesz ma­gáért. Aljas indulatai nincsenek s ha egy hölgybe beleszeret, akkor nem fickándozik előtte vagy utána, hanem elveszi. És igy tovább. Láthatja, hogy nagysádnak a rüpökökről adtak mintát és nem a gentlemanekről. — Nagyvárad. Weisz B. F. 1847-ben tért át a keresztény hitre. — U. S. Budapest. Panaszát nehéz orvo­solni, ha pontos címét nem írja meg. Időjárás a m. kir. meteorologiai központi intézet távirati jelentése 1888 április 27. reggel 7 órakor. A légnyomás: az ország belsejében még sülyedt, Orsován 5-9 mm.-rel, a nyugati határokon már emelkedett, M.-Óvárit 3­7 mm.-rel. A hőmér­­sék mindenütt erősen sülyedt, M.-Óvárit 12,1°-kal. — Zivatart jeleztek: Budapest, Trencsén, Szolnok, Eger, Ungvár, Orsóva, Arad, Szeged. Jelet jeleztek: Debrecen Orsová. Vihart jeleztek: M.-Óvár, Arad, Szeged. Havat jeleztek: Késmárk, Keszthely. — Budapesten a megelőző nap legnagyobb hőfoka +18°. — Budapesten a megelőző és legkisebb hőfoka -j-6°. — Ozon Budapesten nappal 0, éjjel 7 fok. Állomások Lég­nyomás A hő­mérséklet Colsina szerint Szél iránya és ereje Felhőzet Bregenz ... I TT... + -— Prága.. . .— +­­— — Bécs.................— + -— — Sopron.................— + —— — Magyar-Óvár........ 54.1 + 1.2ENY 6 eső Trencsén .............. 52.4 4­­5.6ENY 5több. borult Selmec.................. 52.1 + 3.0 ENY 4 borult Korpona............... 50.4 + 5.2 K 8 borult Besztercebánya... 49.9 -1 5.2 EK 4 borult Budapest............... 50.0 4- 6.9 E 1 eső Szolnok .. . . ..... 50.0 -1- 9.4 EK 6 borult Eger...................... 50.8 -1­ 5.6EK 2 borult Debrecen 49.5 4- 8.3­ EK 3 borult Késmárk.........7.. 53.2 4- 0.8E 6 hó Uj-Tátrafüred .... 53.5 4- 1.8— eső Ungvár................... 48.5 + 0.81 NY 2 Szatmár................. 60.0 4- 11.6 DK 2 borult Nagyvárad............. -- ' + -— — Mármaros-Sziget..— -1------­— Kolozsvár.............. 48.9 4- 8.6 NY 1 borult Nagy-Szeben....­. 49.0 4- 10.2NY 1 részb.felhős Orsova................... 50.3 + ILID 1 több derült Temesvár. 50.9 + 13.0NY 3 égi háb. Arad....1777.... 50.0 + 11.6DK 4 részb.felhős Szeged............... 48.4 + 9.7ENY 3 több. borult Pancsova....7... 50.4 + 15.2ENY 5 borult Keszthely........ 52.3+ 2.9E 6 hó Csáktornya .. 77­.. 51.4 + 5.0E 5 borult Zágráb......7.7. 54.4 + 8.1EK 2 borult Fiume...................— +­­— —

Next