Pesti Hírlap, 1888. április (10. évfolyam, 92-120. szám)

1888-04-25 / 115. szám

12 gyűrűt elcsent. Hatz Elekné határozott fogadásban van s azt ada elő, hogy ő a nevezett ékszerészek­nél Nagy-Kanizsán lakó sógora megbízásából járt, a­kinek egy arany láncot akar­t venni. Az ékszerészek nem érték ugyan tetten a vádlottat,, de az üzletből történt távozása után mindjárt észrevették, hogy egy-egy ékszer a Hatz Elkné elé tett ékszertartó­ból hiányzik. A törvényszék elnöke ólat föltett ama kérdésre, vájjon a vádlott nem kívánja-e magát védő által képviseltetni, az oda nyilatkozott, hogy ártat­lan lövés, nincs szüksége védőügyvédre. A törvény­szék a Hatz Elekné által hivatkozott tanú kihallgatása céjából a tárgyalást elnapolta. — Megfojtotta a feleségét. László János nyitrai lakos, napszámos ember, öregkorára házaso­dott meg ezelőtt 7 évvel, mert mikor Fehérvári Ka­talint elvette (a­ki különben szintén túl volt már az 50 éven) épen a hatvanosokba lépett. A koros me­nyecske nagyon kedvelte az „erősebb nemet“ s mert férje már a vászoncselédség iránt nem nagy hajlammal volt, reákacsintgatott egyik-másik szom­szédemberre. E miatt örökös volt köztük a civódás, de a közös vagyon fölött is,nem egyszer összevesz­tek. Tavaly tavaszszal már annyira elmérgesedett köztük a viszálkodás, hogy erről a környékükben lakó emberek mindannyian tudomással bírtak. De midőn tavaly márciusban az asszonyt egy reggelen halva találták az ágyában, senki sem gyanúsította az öreg László Jánost azzal,­ hogy a feleségét ő gyilkolta meg. Azonban az orvosi vizsgálat kétség­­telenül kiderítette, hogy a nőt megfojtottál, s­z ezután megindított eljárás folyamán az öreg e is vallotta, hogy a tettet ő követte el. Azzal védeke­zett, hogy az asszony magaviseltével végkép elke­serítette s hogy a gyilkosságot oly erős fölindultság közepette vitte végbe, a mely állapot inkább őrjön­gésnek volt tekinthető. Az első biróság László Já­nost a btk. 281. §-ának 3. pontjába ütköző, felin­dulás közben elkövetett emberölés bűntettében ta­lálta bűnösnek s őt 8 évi börtönre és 5 évi hiva­talvesztésre ítélte. A kir. tábla nem látván fönnfo­rogni az erős felindulás enyhitő körülményét, őt a 280. §. alapján 10 évi börtönre s 10 évi hivatal­­vesztésre ítélte. A kúria IV-ik tanácsa ma délelőtt tárgyalván Tóth Lőrinc elnöklete mellett az ügyet, László Jánost a 285. §. 3 pontja alkalmazásával, figyelembe véve a 67. és 93. §§-át is, 7 évi bör­tönbüntetésre ítélte. Az amerikai nők mozgalma. Washingtonból írják a „Frankfurter Z­g.­­nak. A múlt héten egy női egyesület, mely ,,N­e­m­­zetközi női tanácskozás“ címen az itteni operaházban tartotta üléseit, vonta magára a közfi­gyelmet. A szót egy angol és néhány ír nő kivéte­lével kizárólag ez országbeliek vitték, mert az az egy is, a­ki Kelet-India nőinek képviselőjeként mu­tatta be magát és indiai papnőnek öltözve jelent meg, egy amerikai hittérítő leánya. E tekintetben tehát a gyülekezet nem volt nemzetközinek mond­ható, célja azonban nemzetközi lenne és az egész emberiségre kiterjedne. A női nemet fel akarnák ül­dözni azon nyűg alól, melylyel az állam, a társada­lom, a vallás s részben a természet is lekötve tartja. Az egyesület élén női szónokok állnak, kik a hason­­gondolkozók érdekében vívott küzdelemben őszültek meg. Az izgatás náluk üzlet, mely busás jövedelmet hajt nekik. Mások viszont gyermekkertek és leány­iskolák igazgatónői s tanítónői, a legnagyobb része vén leány, igen kevés férjes nő, néhány elvált asszony és igen kevés kivétellel mindnyájan jóval túl azon a koron, melyben a nők örömmel felelnek erre a kérdésre: Nagyság hány éves? A gyűlés tagjai a színpadon gyülekeztek. A nézőtér kiváncsiakkal, többnyire nőkkel telt meg. Az esemény rendezői,­­ az üzletszerű női szónokok — jobb helyet nem is választhattak volna Washington­nál, hol a sok katonatiszt, hivatalnok és nyugdíjas lakik, kiknek nejei s leányai nem dolgoznak. Napon­kint tartottak ülést és mindegyik látogatott volt. Minthogy magas biléptidist szedtek s a kiadások csekélyek valának, a rendezők, kik senkinek sem felelősek, jelentékeny összeget vehettek be, miből évekig vígan élhetnek. Egy ez or­szágban igen ismert személyiség, ki negyven év előtt Bloomer-öltözetben jelent meg, most azonban hegyes cipőjétől tollas kalapjáig divatos mezbe öl­tözött, vitte az elnöki­ szerepet. Megnyitó beszédében elmondta, hogy ez a női szavazatjog érdekében meg­indított mozgalom negyvenedik évfordulója. Miu­tán vázolta az általuk felkarolt ügy eddigi küzdel­meit, s részbeni sikereit, egy Lady S­tan­ton nevű hölgy tartotta az üdvözlő beszédet. Azt mondta, hogy egy fogadtatásnál, melyet­ az ő és Ar­thony kis­asszony tiszteletére Liverpoolban, Angliában négy év pest­i hírlap előtt rendeztek, merült föl a jelen tanácskozás terve. Ha minden ima és minden köny egy szavazólapot képviselne, nem kellene az anyáknak gyermekeik nyomora miatt sírni. Ez az idő talán már nincs na­gyon távol. A hosszú küzdelem, melyet a női sza­­vazatjog mozgalmának úttörői átéltek, nehéz álom­nak látszik előtte. Egy félszázad előtt Amerika női még rabnők voltak. Személyes és vagyoni jogaik atyjuk és férjük teljhatalmú ellenőrzése alatt álltak Ma már e kép valamivel derültebb. Férjes nők köt­hetnek szerződéseket, a törvényszékek előtt tanúként szerepelhetnek és a házasság bilincseit tisztességgel leoldhatják, ha azokat elviselhetleneknek találják. Ma­gasabb iskolák legnagyobb része ma már nyitva áll a leányok előtt és ezek a legjövedelmezőbb ipar­ágakban és sok hivatalban foglalhatnak helyet. Működnek mint szerkesztők, ügyvédek, orvosok, tanárok és hitszónokok, a politika terén már annyi haladást elértek, hogy két territóriumon az általá­nos szavazás jogát, sok helységben pedig az iskolai ügyekben való szavazati jogot elnyerték. A valódi céltól azonban még távol állnak. „Ha nemünk ellen nem szűnik meg az igazságtalanság, úgy a nők a munkásokkal, a szocialistákkal, az anarchistákkal egyesülnek és a francia forradalom jelenetei ismét­lődni fognak szép hazánkban.“ Hasonló értelemben később száz más beszéd tartatott, tele fellengző frázisokkal, lehetetlen remé­nyekkel, méltó panaszokkal a női nemmel szemben az államban és társaságban elkövetett igazságtalan­ságokat illetőleg. Az egyik nap ülései zárva voltak a férfivilág előtt. A nők maguk közt akartak ma­radni, hogy a nők „társadalmi tisztaságáról“ beszél­hessenek és csakis saját nemükbeli tudósítókat bo­csátottak be. Azt mondják, hogy általános volt a panasz a fölött, hogy a társadalom „a társadalmi tisztaság“ elleni vétségeket szigorúbban ítéli el a nő részéről, mint ha férfi követi el azokat. N y i­­­t­ t é r.*) D­r. LÁZÁR, évek óta fürdőorvos Gleichenbergben, minden, ezen fürdőhelyre vonatkozó felvilágosítást ad május 15-ig Budapesten, vácikörút 48. 1252 Salgó-T­api kőszénbánya rész­vénytársulat. Helyiség-változtatás. Irodai helyiségeink 1185 f. évi május 1-től kezdve a Józsefiér* 14. sz. a. házban (a nádor-utca sarkán) tétetnek át. *) E rovat alatt közléttekért nem vállal felelős­séget a ■ z or­k. Kivonat a hivatalos lapból. Kinevezések: A pénzügyminisztérium id. vezetésével megbízott m. kir. miniszterelnök, Dömö­tör Károly nyug. segéd-tanfel­igyelői, a besztercebá­nyai pénzügyigazgatósághoz 111. oszt. számtisztté ne­vezte ki. A besztercebányai kir. srvszék, a zólyomi kir. j biróság mellé: dr. Gruber Károly zólyomi ügy­védet a német nyelvre és dr. Medveczky Samu ugyanottani ügyvédet a tót nyelvre nézve; továbbá a breznóbányai kir. jbiróság mellé: Bohus János breznóbányai ügyvédet a tót nyelvre nézve; végül a s turócszentmártoni kir. jbiró­ság mellé: dr. Lax Ad­olf turócszentmártoni ügyvédet a tót nyelvre nézve, állandó hites tolmácsokká nevezte ki. A ma­rosvásárhelyi kir. trvszék elnöke , Szegedy Géza közigazgatási gyakornokot, a marosvásárhelyi kir. j birósághoz segélydijas joggyakornokká nevezte ki. A veszprémi kir. trvszék elnöke, Kenessey Aladár veszprémi kir. jbirósági segélydijas joggyakornokot, a veszprémi kir. tvszékhez hason minőségben áthe­lyezte,­­ Pap László veszprémi kir. trvszéki díjta­lan joggyakornokot pedig a veszprémi kir. jbiróság­hoz segélydijas joggyakornokká nevezte ki. Névváltoztatás. Kovacsevics István új­pesti illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének ,,Kovács”-ra kért átváltoztatása belügyminisztériumi rendelettel megengedtetett­ ügyvédi kamara. A debreceni ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy Keresztessy Károly nagykállói ügyvéd, az ügyvédek névjegyzéké­ből, elhalálozása folytán kitöröltetett. Csődök. Gráf György lippai kereskedő ellen (temesvári tavszék); csődb. Risztics János, tömegg. Szerkesztői üzenetek. — K­agy­ Károly. Nagy hibának, sőt egyene­sen a közpénzzel való visszaélésnek kell tartanunk, ha igaz az, hogy úgy osztogatják a könyörado­­mányokat, a­mint ön állítja. Azon adományok kizá­rólag a szerencsétlenek, tehát a tűz által nyomorba jutott vagyontalanok részére adandók ki. De ha jut is azon pénzekből (a­mi hihetetlen) olyanoknak is, a­kik némi, igen kevés vagyonnal bírnak, de nagy kárt szenvedtek; semmi szín alatt nem szabad abból olyan egyéneknek adni, a­kik 30—40 ezer forintot érő vagyonnal bírnak. Legkevésbé szabad pedig olyan egyéneket segélyezni, a­kiknek leégett házuk biztosítva volt s káruk e szerint megtérült, vagy biztosan meg fog térülni. — Miután azonban levele pozitív eseteket nem tartalmaz, fölkérjük önt, hogy megfelelő eseteket közöljön velünk. Addig, mig ezt nem teszi, nincs jogunk sem egyeseket, sem testületeket semmiféle váddal vagy ráfogással illetni. Az ilyen segélykiosztásnál a nélkül is sok mende­monda szokott járni, a minek legtöbbször nincsen alapja. — F. L. Tessék fölebbvalója előtt panaszt tenni. Ha mi minden hivatalos gorombaság miatt ennyit közölnénk, akkor háromszor akkora lapot kellene kiadnunk s még­sem írhatnánk bele egyebet. — N. J. Trencsén. Annyira szakszerű bibliográfiai dolog ez, hogy külön és hosszas fárad­ság nélkül nem lehetne megfelelő választ adnunk. Külön nyomozást kellene személyesen tennie a mú­zeumi, egyetemi vagy akadémiai könyvtárban. Avagy Majláth Bélához, a múzeumi könyvtár szives őré­hez írnia. — M. D. Budapest. Micsoda gondolat az! — A kiskorú nőt, ha férjhez megy, a házasság azonnal nagykorúvá teszi, de a kiskorú férjet nem teszi nagykorúvá. Benne van különben ez a természet rendjében is. Egészen más pl. egy 20 éves asszony mint egy 20 éves férj! — Hanem van valami furcsa abban mégis, hogy pl. ha egy 23 éves férfi elvesz egy 16 éves leányt, akkor a nő mint nagykorú szabadon rendelkezik minden jogaival, míg a férj apai hatalom és gyámság alatt marad s eset­leg még a saját gyermekeit sem képviselheti. Pedig van ilyen bolond eset akár hány. — B. J. Z­a­l­a-E g e r s z e g. Az utóbbi hat év alatt N­e­y Dávid egyetlen egyszer énekelte Fer­nando szerepét a „Troubadour“-ban és pedig 1885. január 15-én; különben mindig Tall­ián adja ezt a szerepet. — M. M. Budapest. Aki nem tud arabusul, az ne beszéljen arabusul. A kinek fogalma sincs a zeneszerzésről, sőt, még a hangjegyirásról sem, az □e akarjon zeneszerzőnek felcsapni, hanem töltse az idejét hasznosabb dolgokkal. — M. Gy. Hetény. Nincs abban semmi ,,svindli“, sőt igen ajánlhatók. 1888 április 25. Lázár Ernő; bej. h. máj. 30. — Horkay F. Lajos nyíregyházi kereskedő ellen; csődb. Kunfalvy Ist­ván, tömegg. Palánszky Sámuel; bej. h. jun. 4. — Silbermann Rezső temesvári keresk.­ ellen; csődb. Risztics János, tömegg. Kellner Armand; bej. h. jun. 9. — Stein Ignác szalontai lakos ellen (nagy­váradi trvszék); csődb. Gelencsik István,­ tömegg. Paczauer József; bej. h. jun. 1. — Klein Ármin leleszi lakos ellen (sátoralja-ujhelyi trvszék); csődb. Raisz Béla, tömegg. dr. Reichard Salamon; bej. h. máj. 23. — Meisels Számi kisvárdai keresk. ellen (nyíregyházi trvszék); csődb. Kunfalvy István, tö­megg. Kovács Lajos; bej. h. jun. 5. — Kálmán Joel szécsényi keresk. ellen (b.­gyarmati trvszék); csődb. dr. Imrik Péter, tömegg. Hudecz Zsigmond; bej. h. jun. 4. — Simonovics Jesztralijev István irigi keresk. ellen; pelügyelő dr. Nikolájevjec Vesolin sungi ügy­véd; bej. h. jun. 1. Pályázatok: Két román és egy német tolmácsi áll. a tekei és bánffy-Lunyadi Ibirdságok mellé (kolozsvári tavszék) 2 h. a. — Postám, áll. Alsó-Palojtán (Hontmegye) 3 h. a. - Postamesteri áll. Bodó-Kőváralján (Abauj-Tornam.) 3 h. a. — Jbirói áll. a nagyszalontai jbiróságnál (nagyváradi trvszék) 2 h. a. — Irnoki áll. a zsombolyai jbiró­­ságnál (nagykikindai trvszék) 4 h. a. — Napidijas fogaim, gyak. áll. a szombathelyi illetékkiszabási hi­vatalnál (soproni p. v. igazg.) 3 h. a. — II. oszt. fogaim, áll. a segesvári adófelügyelőségnél 2 h. a. — Végrehajtói áll. a kulai­­biróságnál (zombori tvszék) 2 h. a. — VI. oszt. adótiszti áll. a budai p. v. ig. kerületéhez tartozó kalocsai, esetleg más adóhiva­talnál 2 h. a. — Postam. áll. Gyulakesziben (Zala­­megye) 3 h. a. (pécsi postaigazg.) — Postám, áll. barsmegyei Gelét községbe (pozsonyi igazg.) 3 h. a. — IV. esetleg VI. oszt. adótiszti áll. a soproni adó­hivatalnál 2 h. a. — Segédszolgai áll. a szombat­­helyi írószéknél 4 h. a. — Hivatalszolgai áll. a pé­csi p. v. igazgatóságnál 8 h. a. — Pénzügyi fogaim, gyakorn. áll. a nagyszebeni p. v. igazgatóságnál 2 h. a. — II. oszt. segédi áll. a budapesti Rókus-kór­­háznál máj. 20-ig.

Next