Pesti Hírlap, 1888. augusztus (10. évfolyam, 212-241. szám)

1888-08-19 / 230. szám

1888. augusztus 19. PESTI HÍRLAP t­k egy nagy tanítói egylet élén állván, ennek se­gélyével fentartják­ az egykori növendékek között az öisszeköttetést s közvetítik a magyar kultúra vívmá­nyait, hozzájárul magyar tanügyi lapjuk, mely csak becsületére válik a még nagy részben tót nyelvű városban fönnálló képszerének. — A nagyszombati tanulóképezde ennélfogva méltán számíthat az állam elismerésére. Miként az ott fennálló katholikus ér­seki főgimnázium, mely annyi esztendőn át valósá­gos magyar vár volt ama tót vidéken, miként to­vábbá az általam alapított, mondhatom magyar árvaház, melyben jelenleg már hetven, úgyszólván mindenkitől elhagyatott, köztük sok tanítói árvát neveltetek saját költségemen, hogy belőlük valaha hasznos és nyelvükben is magyar polgárai váljanak a hazának, melynek nyelvét már az első esztendő­ben elsajátítják, h­ogy e tanulóképezde­t­ egyik hit segédje a magyar államnak a kultúra terjesztésé­ben, a nemzeti érdekek ápolásában és és azért sem nem jogos, sem nem méltányos, hogy az államha­talom a fennálló törvényekben biztosított jogain fölül még másokat is tápláljon egy magyar intézet­tel szemben, nagyobbakat annál, a­minőket még a nemzetiségi intézetek fölött sem gyakorol, de ha még ennél is többet óhajt,­­ méltányos, hogy előzetesen legalább azokkal közölje szándékát, a­kik az ily intézetek föntartásával szívesen magukra vállalják az állam terheinek egy részét s örömmel működnek közre a magyar kultúra terjesztésében. Egyébként újra biztosítom excellenciádat, hogy a magyar­ katholikusok sehol sem gördítenek akadá­lyokat az állami felügyeleti jognak törvényes gya­korlása elé, sőt örülnek, ha látják, hogy az állam­­hatalom közvetlen tapasztalásból is meggyőződik arról, mily buzgó munkásokat bir a nemzeti műve­lődés mezején a katholikus tanintézetekben. Fogadja excellenciád kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Kelt Esztergomban, 1888. évi augusz­tus 14 én. Hyprim­ás Simor János, s. k. Fővárosi ügyek. — A végleges vízvezeték ügye. A belügyminiszter ma felhívta a főváros közönségét: tegyen hozzá haladék nélkül jelentést arról, hogy a közmunkatanács határozatának vétele óta a végle­ges vízvezeték ügyében a főváros részéről minő intézkedések létettek. A főváros a közmun­kák tanácsának határozatát július hó első napjai­ban kapta meg, s a közgyűlés azt az összes tár­gyalási iratokkal együtt Lechner Lajos főmérnök és középítési igazgatónak adta ki, azzal a felhívással, hogy az e kérdésben a közmunkák tanácsa által a fővárossal szemben elfoglalt ellentétes álláspontra való tekintettel, tüzetesen indokolt véleményét mi­nél előbb terjeszsze elő. A középítési igazgató — mint a P. N. értesül — a közgyűlés elé terjesztendő javaslatán már dolgozik, az eddig rendelkezésére állott s aránylag rövid idő azonban nem volt elég­séges arra, hogy munkálatát, a­melynek természet­szerűleg ki kell terjeszkednie a közmunkák tanácsa által a természetes szűrök rendszere ellen felho­zott összes érvek cáfolására, teljesen befejez­hette volna. sí — Az And­r­áss­y-ú­t körterén levő­­Szökőkutak a képzőművészeti bizottság javaslatára szobrokkal fognak ékesittetni. Az egyik szobrot Szé­kely Bertalan rajza után Zala György szobrász agyagban már elkészítette s miután a képzőművé­szeti bizottság sikerültnek találta, a mintát ércbe­öntés végett már át is szállították egyik budapesti ércöntőhez. — A Mayer-féle árvaház igazga­tóság­a a tanácshoz hosszabb előterjesztést inté­zett az árvaházban életbeléptetendő reformok iránt. Mindenekelőtt — bár a töv. közgyűlés nem­régiben kimondotta, hogy a növendékek a 3-ik és 4 ik elemi osztályokat a közeli krisztinavárosi iskolában láto­gathatják, az igazgató ezt több szempontból káros­­nak talt­ja — nevezetesen az erkölcsi tekintetedet helyezi előtérbe, miért is azt javasolja, hogy az árvaházban az egyik termet alakítsák át iskolává,­­s a 3-ik és 4-ik osztályt a növendékek szintén az intézetben végezzék. E végből ezen árvaházba is két felügyelőtanítói állás volna rendszeresítendő. Ezenkívül az igazgatói fizetésnek is oly módon való rendezését kéri, mint a város egyéb árvaházaiban. E javaslatok keresztülvitelére ez idő szerint kevés a kilátás. — A szín­házvizsgáló bizottság tegnap este megvizsgálta a nemzeti színházat s a szabályrendelet minden követelményének megfelelő állapotot talált. Ma a m. kir. operaház került sorra, hol a szünidő alatt nagyobbszerű átalakítások tör­téntek. — Népesedési mozgalom a főváros­ba­n. A lefolyt héten élve született 299 gyermek, elhalt 247 személy, a születések tehát 52 esettel múlják felül a halálozásokat. Halva született 17 gyermek, köz­tük 15 törvényes, 2 törvénytelen. A hatottak közt volt 134 finom­ű, 113 nőnemű. Ez év 32 hetében élve született összesen 10,278 gyermek, elhalt 9196 egyén, a születések többlete tehát 1032. Születések arányszáma 1000 lakosra 35­­, halálozások arány­­száma 1000 lakosra általában 20. Színház, zene, képzőművészet. * (Színházi műsorok.) A nemzeti szín­ház műsora a jövő hétre: Hétfőn ,,Széchy Mária“, kedden „Az egér“, szerdán „A vasember“, „Hármas szövetség“, csütörtökön „Sevillai borbély“, pénteken „Lear király“ (új betanulással), szombaton „Figaro házassága“, vasárnap „Az utolsó szerelem“. — A népszínház műsora: Hétfőn „Nebánts­­virág“, kedden „Kapitány kisasszony“, szerdán „Sztrogoff Mihály útja“, csütörtökön „Szép Heléna“, pénteken „Sztrogoff Mihály útja“, szombaton új be­tanulással először „Dalos Pista“. * (Pálmai Ilka) tegnap érkezett meg Ischl­­ből, hol szabadságidejét töltötte és már hétfőn föl fog lépni a ,,Nebántsvirág“-ban, melynek címszere­pét legjobb alakításai közé sorozhatja. * (Hevesi Jankát,) a színi iskola végzett növendékét a népszínház igazgatója szerződtette az eltávozott Ligeti Irma szerepkörére; a fiatal éne­kesnő csütörtökön, f. hó 20-án lép föl a „Szép N­eléná“-ban, mint Orestes. * (A Sarkad! nővérek,a­kiket a népszínház igazgatósága négy előadásra szerződtetett, holnap, vasárnap is föllépnek „Sztrogoff Mihály útja“ .nyol­cadik képében. * (A budai színkör) operette-személyzetét jelenleg Kőszeghy Géza „­Pipacsősz k­i­­r­á­l­ya c. operettője foglalkoztatja, melynek első előadása augusztus 31-ére van kitűzve. A próbákat Delin Henrik karmester vezeti. A darabban a főbb énekszerepeket Semlóné Vadrsay Vilma, Frank Bo­­riska, Kiss Mihály, Zajonghy éneklik, a komikus elemet Tharassovits Margit, Nyilassy és Balassa képviselik, a kisebb szerepek is jó kézben vannak. A darabot a kolozsvári nemzeti színház szintén előadatja a téli évad elején. Kőszeghy operetteje után még egy premiere lesz: a Lecoeq-féle „Jea­nette“ operetté, melynek szövegét Rudnyánszky dolgozta át. * (A városligeti színkörben) holnapután — hétfőn — Szent­ István napján a „Jószív ünne­pély“ alkalmából magyar gyermek-el­ő­­d­á­s­t tartanak, mely alkalommal „Csipkerózsika és a tündérek“ című tündérrege kerül színre. Az elő­adás délután fél 5 órakor kezdődik. * (Karénekesek,­ nők és férfiak, kik a nép­színházhoz szerződni akarnak, jelentkezzenek próba­éneklés végett a népszínház zongoratermében f. hó 27-én délután 3 órakor. * (Fáy Szeréna.) kit tegnapelőtti jutalom­­játéka alkalmával („Deborah“) elhalmoztak nemcsak tapssal és virággal, hanem sok és értékes emlék­­tárgygyal is (a többek közt egy remekművű nap­ernyőt, igaz gyöngygyel kirakott arany karperecét, huszonnégy személyre való ezüst evőkészletet, arany serleget stb. nyújtottak át a jutalmazottnak), már csak háromszor lép föl Nagyváradon a „Jóslat­ban, „Melanie“-ban és „Coriolán“-ban (Gaal Gyula jutalomjátékán). * (Színházi újdonság a vidéken.) Szen­tesen f. hó 16-án ismert írónk, dr. Csáktor­nyai Lajostól T­u k­o­r­a­y jutalomjátékául „a gyámoltalan“ címmel egy, a magyar társa­dalmi életből merített, sikerült s mint nekünk írják, igen mulattató vígjátékot adtak elő, melyet a díszes közönség tetszéssel s a szerző kitüntetésével foga­dott. A darab azon alapgondolat körül forog, hogy a mai nők igen nagy része a férfiakban inkább kedveli a léha — da „modern“ — gavallérságot, mint az egyszerű jellemességet és a hivatást be­töltő komoly munkát. A léhaságot képviselik a gentrynek és bukott arisztokráciának két­esb exisz­­tenciái — az üresfejű paraszt-gentry, a kéj- és pénzvágyó kopott báró s egy, anyai járszalagon tartott mamlasz-dandy — kik egyszersmind humo­ros alakokul szolgálnak és élénk cselekvényükkel a darabnak hatásos menetet biztosítanak. Természe­tes, hogy végül a jobb győz. Az előadást illetőleg legjobban kitűnt Polgár Fanny, az ezredes lánya nehéz szerepében, T u k o r a­y, a járszalagon ve­zetett dandy, Kelemenné, a megszöktetett gou­­vernante és Bátosy a címszerepben. * (A népünnep új indulója.) Somogyi Mór, zongoraművész, a szt.-istvánnapi népünnep al­kalmára hatásos új indulót szerzett, a­melyet a nagy némajáték díszmenete alkalmával fognak előadói. * (Művészeti rövid hírek.) K­i­s-S­z­e­b­e­n­­ben Szabadhegyi színtársulata szerepel pár­tolás mellett. A jobb tagok: Várady Emma, Cso­­káné, Kissné, Pósfai Ella, Szabadhegyi, Szeles, Deák stb. — Strauss János is Bayreuthban volt a Parsifal-előadásokon. — Az olmüci szín­házban kitűnő sikerrel tartották meg a villamos próbavilágítást, melyre 436 izzólámpa szolgál. — Hohenfels Stella, a bécsi Burgszinház tagja, hosszabb ideig a berlini Rasidenzszinházban fog vendégszerepelni „Lady Tartuffe“ címszerepét játszva. — Sucher udv. karmester f. hó 22-én kezdi meg működését a berlini udv. opera­házban. — A berlini Lessin­g-s­z­í­n­h­á­z megnyitása szept. 29-ére volt tervezve ; minthogy azonban az a hal­latlan eset történt, hogy az új színház a kitűzött határidő előtt fölépült, a megnyitó előadást is korábban tartják meg. — Tegnap volt ötven éve, hogy Lorenzo D­a­p­o­n­t­e, „Don Juan“ szövegírója New-Yorkban meghalt. Daponte 1749. március 10-én született Cenediában Velence mellett, és Velencében, majd Görében, Bécsben, Londonban, legutóbb pedig New-Yorkban karmestereskedett.­­ A londoni Covent-Gardenben tavaszszal Wagner „Mesterdalnokait“ olasz nyelven elő fogják adni. — Gounodról írták, hogy egy „Charlotte Cord­ay “ című operát ir. A mester e hírt megcáfolja és ba­rátainak beismerte, hogy misét ir ugyan, de semmi kedve sincs az operaszerzésre. * (A kir. operaházban) az augusztus ha­vára hirdetett három rendkívüli előadás elsejét, a „Saeckingeni trombitást“ csekély számú közönség hallgatta. A szentistvánnapi felrándulók — úgy látszik — nem igen érdeklődnek az opera iránt; legalább a nézőtéren kevés vidéki arcot láttunk. A páholyokban csaknem kivétel nélkül sötétség honolt, csak az újonnan gyártott másodemeleti zártszékek­nek jutott némi hallgatóság. Az új zártszékekre mindenesetre élénk szükség volt, s a közeli őszi saison hihetőleg kétségen kívül fogja helyezni ez átalakítás célszerűségét. A személyzet körében meg­kezdett messzemenő reformokat azonban mi sem árulta el. A megfogyott, de meg nem tört erők a nagy szün­idő után pihenteknek, üdéknek mutatkoztak, különösen pedig a címszerep személyesítője Takács (Wer­ner), ki egyre több haladást produkál és Rotter Gizella (Mária), ki eleinte kissé elfogulva bár, de az­tán annál sikeresebben emelte érvényre szerepét. Schönau báró a régi jó kezekbe jutott Ney Dá­vidnál, míg Konradint ma Láng vette át Tallinn­tól, és Szendrői helyett Hegedűs énekelte Wil­­densteint. E kettős csere csak részben elégített ki Hegedűs tisztességesen megállta helyét, Láng gyön­gébb volt elődjénél, de egészben véve kevesebbet tremolázott, mint egyébkor. A második felvonásbeli búcsudal — a dalmű legvonzóbb száma­­— termé­szetesen ma is elragadta a hallgatóságot, s a felvo­nás végével Takácsnak ismételten meg kellett je­lennie a lámpák előtt. Kár, hogy a trombitás ir nem volt mindig egészen tisztában magával. * (A nemzeti színházat) ma nyitották meg a szünidők után az Ember tragédiájával A színház belseje nem változott, csak az előfüg­göny kapott új alakot. Festménye, melyet lapunkban már leírtunk, elég tetszetős. Közönség szép számma volt, jóllehet a rendes színházlátogatók még nem jöttek vissza a nyaralókból, a­mi főleg a páholyo­kon látszott meg. Az előadók általában a régiek voltak; a három főszereplő ugyanaz, a­ki kreálta szerepeket, nevezetesen Nagy Imre (Ádám), Já­szay Mari (Éva), Gyen­es (Lucifér). Az előadás általános vonásaiban ismert közönségünk. * (A buck­a színkörben,) ma a hűvös, szele idő miatt Csak kis számú közönség nézte végig „Gasparone“-t, Millöcker kedvelt operattóját pedig ez az előadás több érdeklődést érdemelt volna, minthogy a szereplők ritka élvezetes, kerekdíd összjátékot nyújtottak. E­ső­sorban meg­említendő H­a­l­m­a­y­n­é, ki mint Carlotta foly­tatta sikeres vendégszereplését s elegáns játéká­val és szép hangjával sok tapsot vivett ki. Ger­gely József, vendégszereplőtársa, szintén általános, tüntető rokonszenv tárgya volt. Már megjelenését is taps fogadta, mely minden énekszáma és a felvonások után ismétlődött. Gergely majdnem az egyetlen magyar operettetenorista, a­ki ifjúságot, csinos színpadi alakot, könnyed és fesztelen játékot és ro­konszenves hangot egyesít magában, s Benozzo azon szerepe, melyben mindezen előnyéit kellően érvé­nyesítheti. frank Boriska kedves Sára volt és dalait zajosan megujráztatták. Kiss, Nyilasi, Tollagi, Balassa szintén méltó részesei voltak a tetszésnek.­ ­ A portugál királyi család Iseidben, Ischlben ez idő szerint a legzaklatottabb ez a bér a polgármester, a­kinek hivatalos kötelességeket üzletiekkel kell összekötni. A „Hotel Elisabeth“ negyven szobáját ki kellett ürítenie a portugál ven­dégek részére, a­mi miatt az utóbbi napokban va­lóságos harcok folytak. A fogadó számos törzsven­dége, a­kiknek lakásaikat el kellett hagyniok, első dühükben megfogadták, hogy többé sohase jönnek Ischlbe; egyébiránt alkalmasint enyhébben fognak ítélni, ha meghallják, hogy az udvarnál is „lakás­szükség“ uralkodik. Károly Lajos főherceg és neje, úgyszintén az uralkodó­ család más tagjai láto­gatásának el kellett maradnia, mert nincsenek szá­mukra megfelelő lakások s még Stefánia trón­örökösné is, a­ki tegnap éjfélkor érkezett Ischlbe

Next