Pesti Hírlap, 1888. november (10. évfolyam, 302-331. szám)

1888-11-22 / 323. szám

1888. november 22. PESTI HÍRLAP — (Német hajór­aj a magyar tengeren.) Zichy Ágost gróf fiumei kormányzó tegnap nagy diszebédet adott a Fiuméban időző német hajóraj tisztjeinek s azon Hollmann német ellentenger­nagy a hajóparancsnokokkal, a bécsi német követség katonai attadhéja, Deines őrnagy és az egész törzs­­kar megjelent. Ott voltak továbbá a fiumei katonai parancsnokok, élükön Catinelli tábornokkal, a pol­gármester, a városi alelnökök, az idegen konzulok­­és hatóságok főnökei, összesen 45-en.­­ A kor­mányzói palota dísztermét, melyben asztalt terítet­tek, pompásan földiszitették és gr. Zichy Ágostné előkelő vendégeit a nála szokásos előzékenységgel fogadta. A kormányzói palota előtt a katonai zene­kar válogatott darabokat játszott. A harmadik fogásnál felállt Zichy Ágost gróf kormányzó és rákes szavú felköszöntője végén poharát Németország császárja és családja jólétéért ülite, abból az alkalomból, hogy a német hajóraj először látogatja meg a magyar kikötőt. A vendégek a beszédet állva hallgatták, míg a zene­kar a német himnuszt játszotta. A nagy lelkesedéssel fogadott felköszöntő végeztével Hollmann ten­gernagy rendkívül meleg hangon tartott be­szédben válaszolt, melynek minden szava nagy jelentőségű. Ura és császárja — úgy­mond a tengernagy — különösen meghagyta neki, hogy a magyar tengerpartot ha­jórajával fölkeresse és megismerje. A­mit itt látott és tapasztalt, az nemcsak a hagyo­mányos vendégszeretet, hanem főleg az a haladás, melyet az újonnan alakult magyar állam rövid húsz év alatt itt felmutat s mely valóban nemcsak bá­mulatos, de példa nélkül áll. Nem kezdeményezése­ket, hanem terv szerint berendezett, kezelt s a nagyranövekedés minden kellékeivel már is biztosí­tott emporiumnak organikus működését láthatni itt. Ez öblöt, — folytatá — a nápolyihoz hasonlítják, de meg van győződve, hogy nemsokára Fiume lesz az, melyhez a nápolyit fogják hasonlítani. — Poha­rát emeli ezen, ily hatalmas léptekkel virágzásnak indult állam bölcs fejedelmére, Ausztria császárjára és Magyarország apostoli királyára és egész család­jára. A beszéd rendkívüli hatást gyakorolt, mert jelentőségét mindenki érezte. Az ebéd vége felé H­ol­­­m­a­n­n ellentengernagy újból szólott a ház úrnőjére és a kormányzóra ürítve poharát, kiknek jelentékeny részük van Fiume felvirágzásának elő­mozdításában. Ebéd után az egész társaság az ope­rába ment, hol zsúfolt ház előtt ,,Carmen“-t hoz­ták színre. — A vendégek bármerre járnak-kelnek, mindenütt a közfigyelem tárgyai. Ma a kormányzó­nál nagy estélyt rendeztek, melyre száznál többen kaptak meghívást.­­ (Halálozások.) H­e­r­r­i­c­h Károly nyug­­miniszteri tanácsos, a magyar technikus kar egyik kitűnősége, ma reggel hosszas szenvedés után meg­halt. A gyászoló család a következő gyászjelentést adta ki: Bókai Árpádné szül. Herrich Szidonie, valamint férje, dr. Bókai Árpád, kolozsvári tud. egyetemi ny. r. tanár és gyermekeik: Zoltán és Nadine; Kiss Istvánná, szül. Herrich Leonie, vala­mint férje, Kiss István építész, József műegyetemi magántanár és fiuk, László; 03 Herrich Melanie mélyen szomorodott szívvel jelentik, hogy forrón szeretett, feledhetetlen jó atyjuk, illetve apósuk és nagyatyjuk : Herrich Károly közm. és közlekedés­­ügyi m. k. minisztériumi ny. miniszteri tanácsos, Pest-Pilie-Solt és Kiskun vármegye törvényhatósági bizottsági tagja, a budapesti ágostai hitvallású evan­gélikus egyház presbytere, a budai „Alagút-rész­­vénytársaság“ elnöke, az ,,Első magyar általá­nos biztosítótársaság“ és a ,,Magyar mérnök és építészegylet" választmányi tagja, a „Ferenc­­csatorna részvénytársulat“ igazgatója, hosszas szen­vedés után, életének 70. évében, f. é. november hó 21-én, jobblétre szenderült. A megboldogult hült tetemei f. é. november hó 22-én fognak az ágostai hitvallás szertartásai szerint a kerepesi úti közteme­tőben örök nyugalomra helyeztetni. Áldás és béke poraira. (Lakás , IX., csillagutca 10. sz.) — Kele­mentelkén e hó 18-án halt meg élte viruló koréban Sárdi Simon Vilma, Sárdi Simon György tekinté­lyes földbirtokos leánya. A hosszas szenvedés után elhalt fiatal lányban gróf Lázár Árpád jegyesét gyászolja. — (Tanári székfoglaló.) Dr. Ormay Lajos, az ág. ev. főgimnázium uj tanára, ma d. e. tartotta a Deák-téri gimn. épület dísztermében székfoglalóját nagyobb egyházi gyülekezet jelenlétében. Az uj ta­nárt Busbach Péter orsz. képviselő, egyházi főfel­ügyelő üdvözölte, az ifjúsági dalegylet pedig Schmidt Tivadar vezénylete alatt két énekdarabot adott elő az uj tanár tiszteletére.­­ (A Deák­-mauzóleum feliratai.) Említet­tük tegnap, hogy a magy. tud. akadémia a Deák­­mauzóleum feliratai ügyében ülést tartott s a felira­tokat végleg megállapította. Most közöljük az összes feliratok hiteles szövegét, melyet az akadémia a fő­város törvényhatóságához a napokban fog beterjesz­teni. A mauzóleum bejárata fölött a következő fel­irat lesz: „Deák Ferencnek.“ A bejárattól jobbra eső külső oldalfalon a Deák emlékezetét megörökítő 1876. III. t.-c. 1 és 2. §-ának szövege lesz olvas­ható. A balra eső külső oldalfalon Deák beszédei­ből és felirataiból kiszemelt következő mondatok fognak állani: „Deák Ferenc szavai.“ „Jobban tu­dom szeretni a hazát, mint gyűlölni ellenségeinket.“ „Kockáztathatunk mindent a hazáért, de a hazát kockáztatnunk nem szabad.“ „1861. máj. 13.“ „A mit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező sze­rencse ismét visszahozhatják, de miről a nemzet, félve a szenvedésektől önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz s mindig kétséges.“ „1861. aug. 8 “ A hátulsó falon Vörösmarty Mi­hály következő költeményét olvashatjuk: Deák Ferenc. „Alkudtál s mondtad : Nem kell, a mit ti szerettek, Vagy nem kell úgy, mint élni, szeretni szokás. Munkabíró lelket kívánok, félni tudatlant, S félni merőt — a mint a haza jobb ügye­­i; És emberszerető szivet, ha vad indulatokkal És ál eszmékkel küzdeni síkra kelek; Tűrni viszályt és pártharagot, s ha kerülni lehetlen, Régi baráttól is tűrni a néma döfést; S a­mit kezdettem fiatalkori lelkesedéssel Arról hálaimat mondani végnapomon. Mindezekért a dij, a melyet elérni reményem: Vajha kicsin legyek a nagy haza hősei közt.“ Vörösmarty Mihály. A szarkofág három oktalán pedig ezek a fel­iratok fognak állani: „Deák Ferenc, a haza bölcse.“ „Király és nemzet kibékitője.“ „Születésének és halálának éve: 1803—1876.“ A szarkofág feliratai­nak bevésését és bronzba öntését még a tél folya­mán eszközük.­­ (Az öreg hatvani prépostnak) Janiko­­vics Alajosnak nevét hibásan írták a magyar lapok Ivanicsnak azon alkalomból, hogy a pré­­postság javadalma zárgondnokság alá került. A nyolc­van éves testileg, szellemileg meggyengült prépost, kinek plébániáját évek sora óta adminisztrátor vezeti, még nem régen igen eszes, fenkölt gondolkodású és gavallér pap volt, ki a hetvenes évek elején Somn­i­­­c­h Pál barátsága és pártfogása révén igen kö­zel járt a püspöki székhez. Valamikor váci liceumi tanár és udvari pap volt és barátja Horváth Mi­hály által nyerte el a hatvani prépostságot, mikor ez ugyancsak Hatvanból a Csanádi püspökségre lett 1848-ban előmozdítva. — (Eugenie Forestier,) a Prado-féle pör terhelő tanúja Parisból eltűnt. Tudta, hogy halálra ítélt kedvesének Párisban számos barátja van, kik a tanun fogják boszujukat kitölteni. A mint a St.­­Lazare-fogházat elhagyta, egy gazdag tisztelője várt rá kocsijával. Eugenie Forestier és barátja ez előb­binek lakására hajtattak s a kapusnőnek meghagy­ták, hogy senkit se bocsásson a lakásba. Másnap Eugenie ily tartalmú levelet kapott: „Prado halálra ítéltetett, de ön előbb fog meghalni, mint ő.“ — Eugeniet a levél vétele után oly aggodalom szállotta meg, hogy rögtön elhatározta Parist elhagyni. Este málháját fölrakta egy kocsira s a kocsist utasította, hogy hajtson az északi vaspálya állomására. E ren­deletet valószínűleg azért adta, hogy az esetleges kémlelőket távolra vezesse. A lapok jelentése sze­rint barátjával együtt a lyoni vasúton Olaszországba vagy Algierbe utazott.­­ (Dinamit robbanás.) Mint Halléból írják, a berlin-anhalti vaspálya mellett fekvő Golpa község­ben e hó 18-ikán délben borzasztó szerencsétlenség történt. Huth kőtörő padlásán egy pléhdobozt talált, melynek tartalmára kiváncsi levén, először forró vizzel próbálta tetejét elválasztani aljától. Midőn azonban ez nem sikerült, hat fiával együtt, kik közül a legfiatalabb 3 éves volt, a legidősebb 18 éves, kiment az udvarra s egy vasvillával feszegette a rejtélyes dobozt. Amint a vasvillát egyszer erősen beledöfte, a doboz iszonyú robajjal szétrepedt s a körötte állók valamennyien a légbe röpültek, honnét csak széttépett hústömegekként hulltak vissza a földre, némely testrészek a szomszédos udvarokra. Életben csak egy 11 éves fiú maradt, s ez is súlyos sérüléseket szenvedett arcán és szemein.­­ (Egy kitlönc.) Párisban néhány nap előtt halt meg 103 éves korában Amorini Bolognini gróf, a­ki a legritkább kü­arcök egyike volt. Telje­sen kopasz volt, de a hó minden napjára volt egy parókája. Valamennyi egyforma volt, csak a halak hosszúsága növekedett naponkint, csalódásig utá­nozva a természetes növést. A hó első napján vette föl a legrövidebbre nyírt parókát. Hogyha köhögött s valaki kérdezte, nem hűtötte-e meg magát, igy szólt: „Valószínüleg, mert e hideg időben b­­­e­­ny­arattam a hajamat.“ — (Hol nem lehet már sikkasztani.) Si­monits Elek, malackai járásbirósági írnok, a mait évben a bazini járásbírósághoz lett áthelyezve. Tá­vozása után kisült, hogy a reá, mint kiadóra bízott pénzek egy részét nem expediálta, hanem megtartotta magának. Ilyen sajátszerű manipulációt 47 esetben követett el. Időközben a komáromi kir. törvényszékhez került, hol őt a fegyelmi eljárás megindítása folytán hivatalától felfüggesztették. A vizsgálatot Andrássy, pozsonyi kir. törvényszéki bíró vezette. Ennek alapján a kir. ügyészség Simo­­nits ellen a büntetőtörvénykönyv 462. és 463. sza­kaszaihoz képest hivatali sikkasztás bün­tette miatt emelt vádat; a vádhatározat már jog­erőre emelkedett. A vádtárgyalás pénteken délelőttre van kitűzve. Elkövetett tettét a vád szerint súlyos­bítja az a körülmény, hogy a kiadókönyvek­be­n a pénzek elküldésére vonatkozólag, hamis bejegyzéseket eszközölt, hogy környezetét félrevezethesse. Ezenkívül a komáromi törvény­széknél bizonyos összeg pénzt csalt ki egy földmivestől, azt ígérve neki, hogy hagya­téki ügyét „ennyiért“ keresz­tül vi­szi. — (Főúri házasság.) Bécsben e hó 27-ikén kel egybe Khevenhüller Metsch Alfréd gróf E­r­d­ő­d­y Melinda grófnővel, Erdődy Ferenc gróf leányával. — (Versenygyaloglás.) A kolozsvári athle­­tikai klub őszi versenygyaloglását tegnap tartotta meg. A távolság Kolozsvártól Szász-Fenesig és visz­­sza 14 kilométer volt. Négyen indultak. Elsőnek ér­kezett B­o­r­c­z­e­­ Sándor joghallgató, a­ki egy ki­lométert átlag 6 p. 26 mp. alatt tett meg, a máso­dik Ferenczy Károly volt. Amaz bronzérmet, az egy diszkardot kapott. Délután a klub tagjai ró­­kavadászatot rendeztek.­­ (Rablógyilkosok és betörők elfoga­­tása) A szeged-kerületi csendőrség azon nagyobb­­szabású sikeréről, hogy a magyar-szákosi kettős rablógyilkosság tetteseit elfogta, már megemlékez­tünk. A Bonyhádi-pár gyilkosainak elfogatásáról ma a következő részleteket sürgönyzi szegedi tudó­sítónk : A rablógyilkosság után azonnal W­e­n­i­n­g­e­r csendőrszázados 4 csendőrörsparancsnokkal és 14 közcsendőrrel szállta meg a községet s megindította a hajszát a gyilkosok után. A mintegy három hétig tartott nyomozás után végre Kövér István beregi szászi csendőrörsparancsnoknak, a­ki nem régen tüntette ki magát Szempetran Siója rablógyilkos elfogatásával, sikerült a rablógyilkosok nyomát fölvenni. A zsiványfogó örsparancsnok K­r­i­s­z­­t­e­a Pál vrszági lakos házában, a tető alá rejtve talált egy kétcsövű puskát, egy va­dász­táskát, egy ezüstórát és egy aranygyűrűt, amik a meggyilkolt Bonyhádi Antal tulajdonainak ismertettek föl. Ezen a nyomon aztán 24 óra alatt kézrekerült az egész gyil­­kosbanda, melynek tagjai: K­r­i­s­z­t­e­a Pál, M­a­­k­a­c­z­i­n Péter és S­z­a­n­a Péter vrszági, D­r­a­­g­u­e­z­a Juon és Seremet János furlugi lako­sok. A gyilkosok a véres tett elkövetését töredelme­sen bevallották és részletesen elbeszélték, minő vad kegyetlenséggel gyilkolták meg s rabolták ki Bony­hádi Antalt s feleségét. Ezenkívül a rablógyilkos­­banda beismerte, hogy több más gonosztevővel volt összeköttetésben, a­kikkel együtt két más rablógyil­kosságot és több betöréses lopást, lekötést és jó­­szág-elhajtást követtek el. A csendőrség folytatta a nyomozást s fáradságos munkáját kitűnő siker ko­ronázta. Egy egész sereg gonosztevőt fogott el rö­vid néhány nap alatt. A részint Temes, részint Krassó és Szörény megyét behálózott rablógyilkos- és betörő­bandának újabban elfogott tagjai a következők: Go­d­a Péter, Szverkos, Popovics György, Laut­a Miklós, Indru Miklós, Milós Péter, Krista Miklós, D­e­s­á­n Dimitri, M­a­k­a­c­s­i­n Miklós, S­z­a­n­a Juon, M­u­r­g­a­i Péter, Kap­­r­a­r Simon, Szverkos Juon, S­a­n­d­r­u Pál és M­i­k­uc­z Miklós, Viszág községből; továbbá kéz­­rekerültek: Indru Száva, Musztácza Trifu, K­e­r­c­s­u János, M­i­k­s­a Miklós és M­a­g­e­c­z Trifu magyar-szákosi betörők és lótolvajok, P­u­­szula Miklós balemári, Babecz Pál remete-po­­ganesti, R­e­s­r­u­c­z Serafin dub­ói, M­a­g­e­c­z Já­nos vermesi, Frankosa Traila vukovári és Ty­aj­­k­ó Szima rakovicai lakosok. De a teljes banda még ezzel nincs együtt. Újabb elfogatások a bélen is várhatók. A rablóbandánál nagymennyiségű lopott jószágot találtak. A csendőrség nagy munkát végez a nyomozás körül. Éjjel-nappal talpon vannak kö­zegei ama területeken, a bőr a még kézre nem került tettesek lappangnak. Ez a bajsza egy kis hadviseléssel fölér. Egynémely őrjárat napokig éjjel­nappal, sok nélkülözésnek kitéve, hajszolja a go­nosztevőket. A nyomozás folyamán csaknem na­ponként újabb és újabb betörés deríttetik ki, miket ugyanezen banda követett el.­ ­

Next