Pesti Hírlap, 1888. november (10. évfolyam, 302-331. szám)
1888-11-22 / 323. szám
1888. november 22. PESTI HÍRLAP — (Német hajóraj a magyar tengeren.) Zichy Ágost gróf fiumei kormányzó tegnap nagy diszebédet adott a Fiuméban időző német hajóraj tisztjeinek s azon Hollmann német ellentengernagy a hajóparancsnokokkal, a bécsi német követség katonai attadhéja, Deines őrnagy és az egész törzskar megjelent. Ott voltak továbbá a fiumei katonai parancsnokok, élükön Catinelli tábornokkal, a polgármester, a városi alelnökök, az idegen konzulokés hatóságok főnökei, összesen 45-en. A kormányzói palota dísztermét, melyben asztalt terítettek, pompásan földiszitették és gr. Zichy Ágostné előkelő vendégeit a nála szokásos előzékenységgel fogadta. A kormányzói palota előtt a katonai zenekar válogatott darabokat játszott. A harmadik fogásnál felállt Zichy Ágost gróf kormányzó és rákes szavú felköszöntője végén poharát Németország császárja és családja jólétéért ülite, abból az alkalomból, hogy a német hajóraj először látogatja meg a magyar kikötőt. A vendégek a beszédet állva hallgatták, míg a zenekar a német himnuszt játszotta. A nagy lelkesedéssel fogadott felköszöntő végeztével Hollmann tengernagy rendkívül meleg hangon tartott beszédben válaszolt, melynek minden szava nagy jelentőségű. Ura és császárja — úgymond a tengernagy — különösen meghagyta neki, hogy a magyar tengerpartot hajórajával fölkeresse és megismerje. Amit itt látott és tapasztalt, az nemcsak a hagyományos vendégszeretet, hanem főleg az a haladás, melyet az újonnan alakult magyar állam rövid húsz év alatt itt felmutat s mely valóban nemcsak bámulatos, de példa nélkül áll. Nem kezdeményezéseket, hanem terv szerint berendezett, kezelt s a nagyranövekedés minden kellékeivel már is biztosított emporiumnak organikus működését láthatni itt. Ez öblöt, — folytatá — a nápolyihoz hasonlítják, de meg van győződve, hogy nemsokára Fiume lesz az, melyhez a nápolyit fogják hasonlítani. — Poharát emeli ezen, ily hatalmas léptekkel virágzásnak indult állam bölcs fejedelmére, Ausztria császárjára és Magyarország apostoli királyára és egész családjára. A beszéd rendkívüli hatást gyakorolt, mert jelentőségét mindenki érezte. Az ebéd vége felé Holmann ellentengernagy újból szólott a ház úrnőjére és a kormányzóra ürítve poharát, kiknek jelentékeny részük van Fiume felvirágzásának előmozdításában. Ebéd után az egész társaság az operába ment, hol zsúfolt ház előtt ,,Carmen“-t hozták színre. — A vendégek bármerre járnak-kelnek, mindenütt a közfigyelem tárgyai. Ma a kormányzónál nagy estélyt rendeztek, melyre száznál többen kaptak meghívást. (Halálozások.) Herrich Károly nyugminiszteri tanácsos, a magyar technikus kar egyik kitűnősége, ma reggel hosszas szenvedés után meghalt. A gyászoló család a következő gyászjelentést adta ki: Bókai Árpádné szül. Herrich Szidonie, valamint férje, dr. Bókai Árpád, kolozsvári tud. egyetemi ny. r. tanár és gyermekeik: Zoltán és Nadine; Kiss Istvánná, szül. Herrich Leonie, valamint férje, Kiss István építész, József műegyetemi magántanár és fiuk, László; 03 Herrich Melanie mélyen szomorodott szívvel jelentik, hogy forrón szeretett, feledhetetlen jó atyjuk, illetve apósuk és nagyatyjuk : Herrich Károly közm. és közlekedésügyi m. k. minisztériumi ny. miniszteri tanácsos, Pest-Pilie-Solt és Kiskun vármegye törvényhatósági bizottsági tagja, a budapesti ágostai hitvallású evangélikus egyház presbytere, a budai „Alagút-részvénytársaság“ elnöke, az ,,Első magyar általános biztosítótársaság“ és a ,,Magyar mérnök és építészegylet" választmányi tagja, a „Ferenccsatorna részvénytársulat“ igazgatója, hosszas szenvedés után, életének 70. évében, f. é. november hó 21-én, jobblétre szenderült. A megboldogult hült tetemei f. é. november hó 22-én fognak az ágostai hitvallás szertartásai szerint a kerepesi úti köztemetőben örök nyugalomra helyeztetni. Áldás és béke poraira. (Lakás , IX., csillagutca 10. sz.) — Kelementelkén e hó 18-án halt meg élte viruló koréban Sárdi Simon Vilma, Sárdi Simon György tekintélyes földbirtokos leánya. A hosszas szenvedés után elhalt fiatal lányban gróf Lázár Árpád jegyesét gyászolja. — (Tanári székfoglaló.) Dr. Ormay Lajos, az ág. ev. főgimnázium uj tanára, ma d. e. tartotta a Deák-téri gimn. épület dísztermében székfoglalóját nagyobb egyházi gyülekezet jelenlétében. Az uj tanárt Busbach Péter orsz. képviselő, egyházi főfelügyelő üdvözölte, az ifjúsági dalegylet pedig Schmidt Tivadar vezénylete alatt két énekdarabot adott elő az uj tanár tiszteletére. (A Deák-mauzóleum feliratai.) Említettük tegnap, hogy a magy. tud. akadémia a Deákmauzóleum feliratai ügyében ülést tartott s a feliratokat végleg megállapította. Most közöljük az összes feliratok hiteles szövegét, melyet az akadémia a főváros törvényhatóságához a napokban fog beterjeszteni. A mauzóleum bejárata fölött a következő felirat lesz: „Deák Ferencnek.“ A bejárattól jobbra eső külső oldalfalon a Deák emlékezetét megörökítő 1876. III. t.-c. 1 és 2. §-ának szövege lesz olvasható. A balra eső külső oldalfalon Deák beszédeiből és felirataiból kiszemelt következő mondatok fognak állani: „Deák Ferenc szavai.“ „Jobban tudom szeretni a hazát, mint gyűlölni ellenségeinket.“ „Kockáztathatunk mindent a hazáért, de a hazát kockáztatnunk nem szabad.“ „1861. máj. 13.“ „A mit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják, de miről a nemzet, félve a szenvedésektől önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz s mindig kétséges.“ „1861. aug. 8 “ A hátulsó falon Vörösmarty Mihály következő költeményét olvashatjuk: Deák Ferenc. „Alkudtál s mondtad : Nem kell, a mit ti szerettek, Vagy nem kell úgy, mint élni, szeretni szokás. Munkabíró lelket kívánok, félni tudatlant, S félni merőt — a mint a haza jobb ügyei; És emberszerető szivet, ha vad indulatokkal És ál eszmékkel küzdeni síkra kelek; Tűrni viszályt és pártharagot, s ha kerülni lehetlen, Régi baráttól is tűrni a néma döfést; S amit kezdettem fiatalkori lelkesedéssel Arról hálaimat mondani végnapomon. Mindezekért a dij, a melyet elérni reményem: Vajha kicsin legyek a nagy haza hősei közt.“ Vörösmarty Mihály. A szarkofág három oktalán pedig ezek a feliratok fognak állani: „Deák Ferenc, a haza bölcse.“ „Király és nemzet kibékitője.“ „Születésének és halálának éve: 1803—1876.“ A szarkofág feliratainak bevésését és bronzba öntését még a tél folyamán eszközük. (Az öreg hatvani prépostnak) Janikovics Alajosnak nevét hibásan írták a magyar lapok Ivanicsnak azon alkalomból, hogy a prépostság javadalma zárgondnokság alá került. A nyolcvan éves testileg, szellemileg meggyengült prépost, kinek plébániáját évek sora óta adminisztrátor vezeti, még nem régen igen eszes, fenkölt gondolkodású és gavallér pap volt, ki a hetvenes évek elején Somnich Pál barátsága és pártfogása révén igen közel járt a püspöki székhez. Valamikor váci liceumi tanár és udvari pap volt és barátja Horváth Mihály által nyerte el a hatvani prépostságot, mikor ez ugyancsak Hatvanból a Csanádi püspökségre lett 1848-ban előmozdítva. — (Eugenie Forestier,) a Prado-féle pör terhelő tanúja Parisból eltűnt. Tudta, hogy halálra ítélt kedvesének Párisban számos barátja van, kik a tanun fogják boszujukat kitölteni. A mint a St.Lazare-fogházat elhagyta, egy gazdag tisztelője várt rá kocsijával. Eugenie Forestier és barátja ez előbbinek lakására hajtattak s a kapusnőnek meghagyták, hogy senkit se bocsásson a lakásba. Másnap Eugenie ily tartalmú levelet kapott: „Prado halálra ítéltetett, de ön előbb fog meghalni, mint ő.“ — Eugeniet a levél vétele után oly aggodalom szállotta meg, hogy rögtön elhatározta Parist elhagyni. Este málháját fölrakta egy kocsira s a kocsist utasította, hogy hajtson az északi vaspálya állomására. E rendeletet valószínűleg azért adta, hogy az esetleges kémlelőket távolra vezesse. A lapok jelentése szerint barátjával együtt a lyoni vasúton Olaszországba vagy Algierbe utazott. (Dinamit robbanás.) Mint Halléból írják, a berlin-anhalti vaspálya mellett fekvő Golpa községben e hó 18-ikán délben borzasztó szerencsétlenség történt. Huth kőtörő padlásán egy pléhdobozt talált, melynek tartalmára kiváncsi levén, először forró vizzel próbálta tetejét elválasztani aljától. Midőn azonban ez nem sikerült, hat fiával együtt, kik közül a legfiatalabb 3 éves volt, a legidősebb 18 éves, kiment az udvarra s egy vasvillával feszegette a rejtélyes dobozt. Amint a vasvillát egyszer erősen beledöfte, a doboz iszonyú robajjal szétrepedt s a körötte állók valamennyien a légbe röpültek, honnét csak széttépett hústömegekként hulltak vissza a földre, némely testrészek a szomszédos udvarokra. Életben csak egy 11 éves fiú maradt, s ez is súlyos sérüléseket szenvedett arcán és szemein. (Egy kitlönc.) Párisban néhány nap előtt halt meg 103 éves korában Amorini Bolognini gróf, aki a legritkább küarcök egyike volt. Teljesen kopasz volt, de a hó minden napjára volt egy parókája. Valamennyi egyforma volt, csak a halak hosszúsága növekedett naponkint, csalódásig utánozva a természetes növést. A hó első napján vette föl a legrövidebbre nyírt parókát. Hogyha köhögött s valaki kérdezte, nem hűtötte-e meg magát, igy szólt: „Valószínüleg, mert e hideg időben benyarattam a hajamat.“ — (Hol nem lehet már sikkasztani.) Simonits Elek, malackai járásbirósági írnok, a mait évben a bazini járásbírósághoz lett áthelyezve. Távozása után kisült, hogy a reá, mint kiadóra bízott pénzek egy részét nem expediálta, hanem megtartotta magának. Ilyen sajátszerű manipulációt 47 esetben követett el. Időközben a komáromi kir. törvényszékhez került, hol őt a fegyelmi eljárás megindítása folytán hivatalától felfüggesztették. A vizsgálatot Andrássy, pozsonyi kir. törvényszéki bíró vezette. Ennek alapján a kir. ügyészség Simonits ellen a büntetőtörvénykönyv 462. és 463. szakaszaihoz képest hivatali sikkasztás büntette miatt emelt vádat; a vádhatározat már jogerőre emelkedett. A vádtárgyalás pénteken délelőttre van kitűzve. Elkövetett tettét a vád szerint súlyosbítja az a körülmény, hogy a kiadókönyvekben a pénzek elküldésére vonatkozólag, hamis bejegyzéseket eszközölt, hogy környezetét félrevezethesse. Ezenkívül a komáromi törvényszéknél bizonyos összeg pénzt csalt ki egy földmivestől, azt ígérve neki, hogy hagyatéki ügyét „ennyiért“ keresztül viszi. — (Főúri házasság.) Bécsben e hó 27-ikén kel egybe Khevenhüller Metsch Alfréd gróf Erdődy Melinda grófnővel, Erdődy Ferenc gróf leányával. — (Versenygyaloglás.) A kolozsvári athletikai klub őszi versenygyaloglását tegnap tartotta meg. A távolság Kolozsvártól Szász-Fenesig és viszsza 14 kilométer volt. Négyen indultak. Elsőnek érkezett Borcze Sándor joghallgató, aki egy kilométert átlag 6 p. 26 mp. alatt tett meg, a második Ferenczy Károly volt. Amaz bronzérmet, az egy diszkardot kapott. Délután a klub tagjai rókavadászatot rendeztek. (Rablógyilkosok és betörők elfogatása) A szeged-kerületi csendőrség azon nagyobbszabású sikeréről, hogy a magyar-szákosi kettős rablógyilkosság tetteseit elfogta, már megemlékeztünk. A Bonyhádi-pár gyilkosainak elfogatásáról ma a következő részleteket sürgönyzi szegedi tudósítónk : A rablógyilkosság után azonnal Weninger csendőrszázados 4 csendőrörsparancsnokkal és 14 közcsendőrrel szállta meg a községet s megindította a hajszát a gyilkosok után. A mintegy három hétig tartott nyomozás után végre Kövér István beregi szászi csendőrörsparancsnoknak, aki nem régen tüntette ki magát Szempetran Siója rablógyilkos elfogatásával, sikerült a rablógyilkosok nyomát fölvenni. A zsiványfogó örsparancsnok Krisztea Pál vrszági lakos házában, a tető alá rejtve talált egy kétcsövű puskát, egy vadásztáskát, egy ezüstórát és egy aranygyűrűt, amik a meggyilkolt Bonyhádi Antal tulajdonainak ismertettek föl. Ezen a nyomon aztán 24 óra alatt kézrekerült az egész gyilkosbanda, melynek tagjai: Krisztea Pál, Makaczin Péter és Szana Péter vrszági, Dragueza Juon és Seremet János furlugi lakosok. A gyilkosok a véres tett elkövetését töredelmesen bevallották és részletesen elbeszélték, minő vad kegyetlenséggel gyilkolták meg s rabolták ki Bonyhádi Antalt s feleségét. Ezenkívül a rablógyilkosbanda beismerte, hogy több más gonosztevővel volt összeköttetésben, akikkel együtt két más rablógyilkosságot és több betöréses lopást, lekötést és jószág-elhajtást követtek el. A csendőrség folytatta a nyomozást s fáradságos munkáját kitűnő siker koronázta. Egy egész sereg gonosztevőt fogott el rövid néhány nap alatt. A részint Temes, részint Krassó és Szörény megyét behálózott rablógyilkos- és betörőbandának újabban elfogott tagjai a következők: Goda Péter, Szverkos, Popovics György, Lauta Miklós, Indru Miklós, Milós Péter, Krista Miklós, Desán Dimitri, Makacsin Miklós, Szana Juon, Murgai Péter, Kaprar Simon, Szverkos Juon, Sandru Pál és Mikucz Miklós, Viszág községből; továbbá kézrekerültek: Indru Száva, Musztácza Trifu, Kercsu János, Miksa Miklós és Magecz Trifu magyar-szákosi betörők és lótolvajok, Puszula Miklós balemári, Babecz Pál remete-poganesti, Resrucz Serafin dubói, Magecz János vermesi, Frankosa Traila vukovári és Tyajkó Szima rakovicai lakosok. De a teljes banda még ezzel nincs együtt. Újabb elfogatások a bélen is várhatók. A rablóbandánál nagymennyiségű lopott jószágot találtak. A csendőrség nagy munkát végez a nyomozás körül. Éjjel-nappal talpon vannak közegei ama területeken, a bőr a még kézre nem került tettesek lappangnak. Ez a bajsza egy kis hadviseléssel fölér. Egynémely őrjárat napokig éjjelnappal, sok nélkülözésnek kitéve, hajszolja a gonosztevőket. A nyomozás folyamán csaknem naponként újabb és újabb betörés deríttetik ki, miket ugyanezen banda követett el.