Pesti Hírlap, 1888. december (10. évfolyam, 332-360. szám)

1888-12-23 / 353. szám

1888. december 1. PESTI HÍRLAP ■____________________________7 — (Nagy-Becskerekről) jelentik lapunknak, hogy ott ma volt a polgármesterválasztás. A jelöl­­tek voltak: Jablonszky főispáni titkár, Weisz ügyvéd és Krstics városi főjegyző, eddigi helyet­tes. A délután két órakor megejtett szavazás alkal­mával abszolút többséget egyik jelölt sem kapott, s igy szűkebb választás lett Weisz és Krstics kö­zött. E második szavazás alatt W­e­i­s­z 78, Krstics pedig 107 szavazatot kapott s az igy megválasztott Krstics az esküt Rónay alispán ke­zébe rögtön le is tette. Mint levelezőnk megjegyzi: a városban nagy a lelkesedés, a zsidók ellen­ben elkeseredettek.­­ (Névtelen öngyilkos.) Temesvárra teg­nap este a budapesti vonattal egy ismeretlen, intel­ligens férfi érkezett, a­ki a belvárosi „Szarvas“­­szállóban szállott meg. Szobát nyittatott magának, s kijelentette, hogy pihenni akar, ne háborgassák. Ma délben aztán, mikor a rejtélyes idegen még min­dig nem jött ki szobájából, a szálló személyzete be­hatolt oda és a vendéget holtan találta az ágyon. Minden jel arra mutat, hogy az ismeretlen vendég öngyilkosságot követett el. A vendégkönyvbe nem jegyezte föl nevét és igy kilétét nem tudják. Holt­testét hólnap fölboncolják az odavaló kórházban.­­ (Öngyilkos tanár) cím alatt utolsó szá­munkban említettük, hogy Kropf József, temes­vári reáliskolai tanár, tegnap este­ Temesvárott agyon­lőtte magát. Mint temesvári levelezőnk táviratozza: az öngyilkosság okára a szerencsétlen tanár hátra­hagyott levelei sem vetnek világot. Laky Mátyás, reáliskolai igazgatóhoz írt levelében egyszerűen élet­­untságot említ­­ette okául, közelebbi ismerősei el­lenben azt mondják, hogy gyógyíthatatlan beteg volt, s a legközelebbi napokra kitűzött esküvőjét ezért nem merte bevárni. Baltaváron lakó fivéréhez is irt levelet az öngyilkos, a melynek tartalmát ed­dig még nem ismerik. —Szab. osztr.-magyar államvasuttársaság. A szab. cszt.-magyar államvasúttársaság Dorottya­­utca 4. sz. alatt levő városi menetjegy-irodájában közönséges menetjegyek, valamint menettérti- és körutazási jegyek a bel- és külföld minden irányába adatnak ki, mire az utazó közönség különösen fi­gyelmeztetik. Hymen. Halmai Lajos kereskedő f. hó 22-én elje­gyezte Weisz Laura kisasszonyt, Weisz Jakab úr leányát Budapesten, a Karácsonyfadíszek Kertész Tódornál. x, 50 kilo Bonbont küldött a Ridley cégnek Parisba. Kehrer Pál udv. cukrász utóda Hlajo­­rossy Házmér, városunk egyik legkiválóbb ipa­rosa. 4014. Táviratok. Konstantinápoly, dec. 22. A Szuez-csator­­nára vonatkozó egyezmény ratifikációit a por­tán ma kicserélték. Páris, december 22. Parlamentáris körök­ben hire jár, hogy Floquet kormányelnök még az ülésszak bezárása előtt megragadja az alkal­mat, hogy Challemel-Lacour és Ferry beszé­deire válaszoljon. Hama, dec. 22. A „Tribuna“ szerint Magliani pénzügyminiszter beadta lemondását. London, dec. 22. (Saját tudósítónk távirata.) Robert M­o­r­i­e­r határozottan vissza­utasítja az ellene emelt vádakat és megcáfolja azt a hírt, mintha ő 1870-ben a német hadsereg moz­dulatairól értesítette volna a francia hadsereget. Páris, dec. 22. (Saját tudósítónk t­á­vir­at­a.) Wilson tényleg bele van bonyo­lódva a Bex-féle csődügybe. A roannei alpre­­fekt szintén váltóhamisításokat követett volna el Bex érdekében. Bizalmi szavazat Crispinek. Róma, dec. 22. A kamara mai ülésében a katonai hiteleket tárgyalta. Hosszabb vita után C­r­i­s­p­i miniszterelnök emelt szót, kijelentvén, hogy a katonai intézke­dések nem állanak összefüggés­ben a külügyi politikával s csupán egyszerű folyományai a határerődítésekre és a fölszerelés tökéletesbítésére vonatkozólag meg­szavazott törvényeknek. E célok elérésére még áldozatokat kell hozni. Bűn volna ez áldoza­tokkal késlekedni. Utána így folytatja be­szédét :­ a Tekintettel úgy Európa politikai helyze­­tetére, mint saját pozíciónkra, tökélete­s­­bíteni kell e­r­ő­dí­tv­é­n­y­e­i­n­k­e­t s hadseregünk és hajóhadunk szer­vezetét. A kormány nem akarja a háborút, de készületlenül meglepetni sem engedi magát. Akár szövetségben álljon Olaszország a közép­európai hatalmakkal, akár pedig izolálva le­gyen : mindenkor szüksége van rá, hogy kiegé­szítse fölszerelését. Még soha sem látott senki oly mérsékelt államot, mely ne lett volna erős. A gyöngék mindig hátramaradnak és Olaszországnak előre kell haladnia a többi nemzetekkel. Ezt akarta a nagy király, ezt akarta Cavour, a nagy államférfi és a nagy hadvezér, Garibaldi is. E nagy férfiak emlékére hivatkozva teljes bizalmi szavazatot kér a kormányelnök és és ezért elfo­gadja Geymer határozati javaslatát, mely he­lyesli a kormány nemzetközi és katonai politi­káját. (Hosszantartó, meg-megújuló élénk tetszés.) Erre a benyújtott határozati javaslatokat mind visszavonták, csak Pa­n­t­a­n­o (szélső­balpárti) tartotta fönn határozati javaslatát, mely Olaszország Ausztria-Magyarországgal és Né­metországgal kötött szövetségi szerződésének előterjesztését kívánja, hogy láthassa a ház, megfelel-e e szerződés a nemzeti érdekeknek. A ház azonban Pantano határozati javaslatát valamennyi szavazattal a szélső­balpárt sza­vazatai ellenében elvetette és Geymet hatá­rozati javaslatát név szerinti szavazás után 231 szavazattal 45 ellenében elfo­gadta. Tíz képviselő nem szavazott. A ház holnap megkezdi a részletes tárgyalást. Válságos helyzet Szerbiában. Belgrád, dec. 22. A „Pol. Corr.“ jelenti. Miután az alkotmány módosítására összehívott bizottságban az alkotmány tervezetét illetőleg megegyezés létesült, Milán király hosszabb be­szédet tartott, melyben hangsúlyozta óhajtását, hogy asz alkotmánytervezet egész terjedelmé­ben elfogadtassák és a pártok vezéreit felelőssé teszi minden a szkupstinában történendőkért. A pártok vezérkara — úgymond a király — felelős előttem, a nemzet és a történet előtt. A pártvezérek megígérték, hogy mindent megtesz­nek, hogy az alkotmánytervezetnek teljes egé­szében való elfogadását kieszközöljék. Az egész alkotmánytervezet ezután egyhangúlag elfogadtatott. Belgrád, dec. 22. (Saját tudósí­­t­ó­n­k t­á­v­i­r­a­t­a.) Ma este első tanácsko­zásra ültek össze a liberális és radikális klu­bok. Az alkotmány-tervezetet illetőleg a klubok bizottságai teljesen egyetértenek. Ma esti öt órakor a legutolsó jegyzőkönyveket is aláírják. Az alkotmány-elaborátumot a nagy skupstinának az alkottmány-bizottság szövegezésében terjesztik elő, a­nélkül, hogy a klubok üléseiben bármily módosításokat ajánlanának, tekintettel arra, hogy a király tegnap kijelentette, hogy további engedményeket nem tesz. A király a szűkebb körű alkotmány­bizottság tagjaiból bizalmi em­bereket fog választani, kik a skupstinában az interpellációkra válaszolni hivatják. A Wiener Alig. Zeitung azon jelentése, hogy Milán király az osztrá­k-m­a­­g­y­a­r k­ü­l­ü­g­y­m­i­n­is­z­t­é­r­i­u­m­n­a­k kis idő előtt kijelentette, hogy lehetsé­ges, mikép le kell mondania és Sándor fia részére régensséget kell állítnia, jól értesült helyről megerősítést nyer. (N. Fr. Pr.) Bécs, dec. 22. (Saját tudósítónk távirata.) A W. A. Z. jelenti B­u­d­a­p­e­st­­ről: Az itteni politikai körökben régi idő óta el voltak készülve arra, hogy Szerbiában kritikus fordulatok állnak be. Milán király nemrég kijelentette az oszt­rák-magyar külügyi hivatalnak, hogy esetleg lelép a trónról és kiskorú fia javára régensséget léptet életbe. Ugyane lap belgrádi értesülései sze­rint, a­mióta köztudomásra jutott, hogy a pro­­gresszisták csak azért dolgoznak, alattomban az alkotmány megbuktatásán, hogy a király kény­telen legyen a radikálisok ellen állást foglalni, a radikálisok taktikája megváltozott és remélni lehet az alkotmány­javaslat elfogadását, hogy ennek révén további engedményeket érjenek el Az alkotmány végső szerkesztésénél javaslatba hozatott a választási cenzus megszüntetése és az általános választási jog kimondása. A javas­latot el fogják fogadni. Sok képviselő érkezett már meg Bel­­grádba, a vendéglők tervék. Garasanint párisi követté nevezik ki. A „Figaro“ bécsi levelezője tudni akarja, hogy Milán király két hét óta magánpénztárá­ból dupla zsoldot fizet a belgrádi helyőrségnek. Bécs, december 22. (Saját tudósí­tónk távirata.) Az esti börzét nagyon lehangolták a szerb viszonyok. A politikai kö­rökben az a hír kering, hogy Milán király le akar köszönni. A N. W. T. szerint pláne már tárgyalások is folytak Ausztria-Magyarország, Németország és Olaszország közt Milán király esetleges leköszönését illetőleg, melyben nehéz­ség nélkül megegyezésre jutottak. Orosz-francia barátság. Brüsszel, dec. 22. (Saját tudósí­tónk távirata.) A „Nord“ meleg hangon ünnepli az orosz kölcsön párisi sikerét, mely a legoptimisztikusabb várakozásokat is túlhaladta. Ebben az orosz félhivatalos Oroszország és Fran­ciaország benső politikai és erkölcsi közeledését látja. Franciaország, úgymond, szakított korábbi előítéleteivel. Anélkül, hogy a két nemzet épen­­séggel szövetséget kötne, tekintettel arra, hogy érdekeikben semmi ellentét nincs, igen jó bará­tok lehetnek és épen e viszony az európai egyensúly legjobb záloga. Oroszország várni fog. Berlin, dec. 22. (Saját tudósítónk távirata.) A „Post“ karácsonyi cikkében a politikai helyzetet viszonylag békésnek ecseteli. Oroszország bizonyára elhalasztja tervei kivite­lét addigra, míg Franciaország megkezdi a há­borút. Franciaországban különben diktátorságr­a kerülhet a dolog, mely a nemzetet háborúba ragadja, de lehetséges, hogy a nemzet közérzü­lete Franciaországot jobb útra tereli. Stanley és Emin pasa sorsa. Bécs, dec. 22. (Saját tudósítónk távirata.) A bécsi földrajzi társaság épen most kapott az angol Emin-bizottságtól egy táviratot, mely teljesen megerősíti a Reuter­­officenak Stanleyről és Emin pasáról dec. 21- től Zanzibárból kapott s ma közzétett távira­tot. E szerint Stanley június 7-én Emin pasát teljes egészségben, jól ellátva élelemmel hagyta el és augusztus 17-én a legjobb kondícióban érkezett meg Bonalyába, az Aruvim-folyam mellé. Stanley, miután az utóvédet magához vonta, tíz napi tartózkodás után valószínűleg ismét vissza akart térni Emin pasához. Bár e hírek Tippo Tip embereitől szár­maznak, a két kutató sorsáról szárnyaló kedve­zőtlen híreket mégis kétségesekké teszik. Leg­alább annyi kiviláglik e jelentésekből, hogy Stanley jó egészségben találko­zott Eminnel és új lőszert és ele­­séget juttatott hozzá s különösen sót és európai árukat, mikben Emin pasa már szükséget szenvedett. Stanley, kit annyiszor hí­­reszteltek holtnak, evvel célját teljesen elérte. További részletes hírekben nemsokára nem lesz hiány s teljesen föl lesz derítve Emin és Stan­ley sorsa. London, dec. 22. (A P. N­. e­r­e­d­e­t­i t­á­v­­i­r­a­t­a.) A „Times“ és „Daily Telegraph“ zanzi­­bári táviratai megerősítik a Reuter-féle jelentést Stanley leveléről, de a helyzetet nem derítik föl így azt jelentik, hogy Casati olasz utazó Eminnél tartózkodott, midőn Stanley visz­­szatért Bonalyába és Emin gazdag elefántcsont­­készlet birtokában volt, miről Osman Digmá­­nak a mahdihoz írt jelentésében is szó van. Ily körülmények közt azon Santhomron át érkezett hír, hogy Emin szintén Bonalyára érkezett, kevés hitelben részesül, inkább azt tartják, hogy a katasztrófa októberben megtör­tént és Emin Casatival a mahdi ha­talmába k­erü­lt.

Next