Pesti Hírlap, 1889. január (11. évfolyam, 1-31. szám)
1889-01-27 / 27. szám
1880. január 27. . ' " r,.'1-1'• PESTI H I R L A P_________ WSHBH 7 ‘ Az ember tragédiája. Hétfő (február 4-én): Odette; Kedd: Bölcs Salamon; Szerda: Delila; Csütörtök: Bölcs Náthán; Péntek: Sarah grófnő; Szombat: Csalódások; Vasárnap : Thurán Anna. Előkészületre kitűzetnek: Clemenceau, Király és paraszt, Cid. — A várszínházban : jan. 31-én: A svihákok : február 3-án: A miniszter előszobájában, Kolostorból és Kacagó nők. —■ A népszínház műsora: Hétfőn: Rossi „Otelló“-t, kedden: búcsufellépésül „XI. Lajos“-t játszsza, szerdán: „A suhanc“, csütörtökön: „Szitakötő“, pénteken: „A suhanc“, szombaton: „Szitakötő.“ * (A budai várszínházban) f. hó 28-án, hétfőn, a „Gyermekbarát"1. egyesület javára rendezendő előadásra a jegyek a koronaherceg-utcai színházjegyirodában (Haris-bazár) és a várszínházban kaphatók. Az előadás igen fényesnek ígérkezik. A tartalmas és jól megválogatott műsorból érdemesnek tartjuk kiemelni a Smeraldi által, az opera ballet-növendékeinek közreműködésével bemutatandó élőképsorozatokat. * (Rossi Ernesto) harmadik szerepe „Otelló“ lesz, hétfőn, e hó 28-án. * (A magyar gyermek-színházban) holnap — vasárnap — színre kerül másodszor „Kacor király“ tündérrege s ezt követi itt bűvös hegedű“ egy felvonásos tündérrege. Jegyek a vigadó-pénztárnál 10 órától délelőtt estig kaphatók. * (Kossi Ernő) a mai estét arra fordította, hogy megnézte az operában a „Rajna kincse“ elejét, aztán pedig dr. Padó Antallal a nemzeti színházba kocsizott, ahol egy I. emeleti páholyból a „Bölcs Salamon“ két felvonását nézte végig. Rossi nagy elismeréssel nyilatkozott úgy Nagy Imre és Gyenes, mint Jászai Mari és Márkus Emilia ábrázolásáról, valamint általában az egész mű rendezéséről is. A Rossi-estély, melyet holnap este az irói kör rendez, igen nagy sikerűnek ígérkezik. Már számosan jelentették be a mulatságon való részvételüket, köztük Pulszky Ferenc, Horváth Gyula, Ujházy Ede stb. Blaháné is kilátásba helyezte megjelenését s elénekel egy pár népdalt Rossi tiszteletére. Az estély 1/69 órakor fog kezdődni, először vacsora lesz, utána valószínűleg rövid hangverseny, végül pedig táncmulatság. A 2, illetőleg nem tagok részére 3 fiba kerülő jegyben a vacsora ára is benfoglaltatik. Jegyek vasárnap d. u. 5—7 óráig válthatók az Írói kör szolgájánál. * (Botrány a soproni színházban.) Sopronból írják lapunknak: A soproni színház, melyben jelenleg egy magyar színtársulat több-kevesebb sikerrel működik, e hó 21-én este botránynak volt színhelye. A „Csókon szerzett vőlegény“ került színre Ids közönség előtt. Midőn Honti Mária a színpadon megjelent, a zenekarból egy virágcsokrot nyújtottak fel neki, melyen fekete-sárga szalag volt. A jelenlevő tanuló ifjúság ennek láttára fütyölni és abcugolni kezdett, ami addig tartott, mig az énekesnő a kulissza ablakánál a csokrot kiadta. Erre az izgatott kedélyek megint lecsillapultak és a darabot minden további fennakadás nélkül végig lehetett játszani. A közvélemény e botrányért Somogyi igazgatót is okolja. Ugyanis már múlt vasárnap ugyanaz a grófi huszárhadnagy Honti asszonynak ugyanily szalaggal ellátott csokrot nyujtatott fel és mindezek dacára Somogyi semmiféle intézkedést nem tett, mely által ilyen esetek ismétlését megakadályozhatta volna. Hírlik, hogy a huszártisztek az egész álló parkettet megvették és a tanulókat a színházba be nem eresztik. Ez ugyan feleslegessé vált, miután az evang.líceum tanári kara, tekintettel az izgatott hangulatra, mely most városszerte uralkodik, tegnap tartott értekezletén az ifjúságnak a színházba menést egy időre megtiltotta. Higgadtabban gondolkodó férfiak állítják, hogy a szalag nem fekete, hanem kék volt és a kék-sárga a Hunyady grófok Láziszíne. A fiatal hevesebb vérű generáció viszont azt mondja, hogy egy magyar mágnás magyar földön, egy magyar énekesnőnek csak nemzeti színnel díszített virágcsokrot nyújtathat át. Sokan újabb zavargásoktól félnek. Mint lapunknak sürgönyzik, ma már mind a polgári, mind a katonai hatóság intézkedéseket tett az ilyen esetek ismétlése ellen. * (A „Liszt Ferenc“ zeneakadémiai ösztöndíjakra) vonatkozó alapító oklevelet a főváros törvényhatósága a múlt évben oda módosította, hogy az említett ösztöndíjakat ezután a zeneakadémiának nemcsak fi-, hanem nőnövendékei is kaphassák; ismétlő tanulók azonban az ösztöndíjban ne részesülhessenek ; az adományozásnál különös előnyben részesüljenek azok a tanulók, kik a magyar zenészet terén bármely hangszer művelésében, vagy zeneszerzés által "tényleg haladást mutattak fel. A vallás- és közoktatási miniszter, kihez a közgyűlés határozatát jóváhagyás végett felküldték, az alapítólevelet, a zeneoktatás érdekei tekintetéből a kép véli megállapítandónak, hogy az ösztöndíjakat úgy fiuk, mint leányok kaphassák s kivételesen ismétlők is részesülhessenek azokban, de csak akkor, ha miniszteri engedély alapján ismétlik az általuk választott tanszak utolsó évét. Ha a zeneakadémia igazgatósága ily ismétlőt szándékozik kijelölni, erre a miniszteri engedély előre kikérendő. Végül azt óhajtja a miniszter, hogy az ösztöndíjra való kijelölésnél elsősorban a zongora,, a zeneszerzés s az orgona-tanszakot hallgatók, másodsorban pedig a többi tanszak hallgatói vétessenek figyelembe. A tüntető ifjúság. Az ifjúság ma adott először hangot s határozott kifejezést tiltakozásának a véderőtörvényjavaslattal szemben , s bár ezúttal csak előértekezletet tartott, már ez is bevált volna országos gyűlésnek, impozáns tüntetésnek. Kora hajnalban óriási falragaszok kerültek az utcasarkokra, melyek lelkes szavakkal ösztönözték a magyar ifjúságot és polgárságot a mozgalomban való részvételre. A függetlenségi pártkor helyisége felé minden szálloda felől kokárdás, nemzeti szinü karszalagos ifjúság özönlött s a körben 10 óra tájban tartott rövid értekezlet után kivonultak vagy ötszázan a központi pályaudvarba, a győri jogakadémia küldöttségének fogadására. A már tegnap megérkezett vidéki küldöttségek pedig a képviselőház karzatait foglalták el, míg az ifjúság egy része, mely sem a fogadtatásra nem ment ki, sem a képviselőház karzatára fel nem jutott, ez utóbbinak a bejárata előtt az utcán csoportosult. A nap története különben — amelyet, dacára, hogy felsőbb helyeken zajos jelenetektől tartottak s bizonyos számú katonaságot minden kaszárnyában készenlétbe helyeztek, a legnagyobb csend és példás rend jellemező a délutánnal vette kezdetét. Az események a következő sorrendben következtek : I. Előértekezlet a városligetben. Délutáni 1 órakor a rendező bizottság előre kivonult az előértekezlet helyére, a városligeti nagy vendéglőbe. Az ifjúság zöme s a vidéki küldöttek egy félórával később követték őket. Ezek külön e célra „Ifjúsági előértekezlet“ felirattal ellátott s nemzeti lobogókkal feldíszített lóvasúti kocsikon testületileg indultak a Károly-kaszárnya elől. Valamenynyijük mellét nemzeti szinű kokárda ékesítette. A városligeti nagy vendéglő előtt nagy csoportok várakoztak, amelyek tüntető éljenzésekkel fogadták az érkezett ifjakat. Két óra tájban a nagy teremben körülbelül 800 ifjú volt együtt, akik Polonyi Géza országgyűlési képviselőt, a mozgalom vezetőjét, megérkezésekor harsogó éljenriadallal fogadták. Miután az egybegyűltek Polonyi Gézát kiáltották ki a mai értekezlet elnökéül, ez megnyitván az értekezletet, jegyzékül a következő ifjakat kérte fel : Varga József, dr. Takács Zoltán, Hegyi József, Gelléri Miksa, Fischer Jákó, Pataky Ernő, Spatz Elek, Pándy István és Sámson Elek. Miután a jegyzők is elfoglalták helyeiket az elnöki emelvényen, Polonyi Géza felolvasta az országos gyűlésre eddig jelentkezett küldöttségek névsorát, amely a következő: a budapesti egyetem összes fakultásai, a nagyváradi, pozsonyi, pécsi, m.-szigeti, kassai, győri, debreceni, egri, sárospataki jogakadémiák ifjúságának küldöttei, a kolozsvári egyetemi ifjúság, kecskeméti jogakadémaia, m.-óvári gazdasági tanintézet, m. kir. iparművészeti iskola, a tatai ifjúság, kassai gazdasági tanintézet, eperjesi jogakadémia, debreceni gazdasági tanintézet, budapesti kereskedelmi akadémia, budaesti állatorvostanhallgatók, a Röser-féle tanintézet üldöttei. Ezután elmondta az elnök, hogy az országos ifjúsági gyűlés feladatát egy határozati javaslat megállapítása képezi, felszólítja tehát az ifjakat, hogy az immár megalakult előértekezleten a szólásszabadság alkotmányos jogánál fogva szóljanak hozzá a szőnyegen forgó kérdéshez. Kijelenti, hogy míg az ifjúság nem határoz, addig más körökbe tartozó egyénnek nem fog szót engedni. Számít a törvény iránti tiszteletre és meg van győződve róla, hogy személyeket a szónokok nem fognak sérteni, hanem szorosan a tárgyhoz szólanak. Felszólítja egyúttal előre is az értekezlet tagjait, hogy az értekezlet befejezése után majd a legnagyobb rendben távoznak s egyszersmind tudomásukra hozza, hogy a népszínház ma este az ifjak tiszteletére díszelőadást rendez. Az első szónok Garzuly József, a pozsonyi jogász társaskör elnöke volt, akinek szónoklatát Hermann Ottó országgyűlési képviselő megjelenése zavarta meg, mert ennek láttára az ifjak pecekig tartó harsogó éljenzésbe törtek ki. Garzuly hosszabb megokolés előrebocsátása után, amelyben kiemelte, hogy az új törvényjavaslat a nemzet jövendő tetterejét fenyegeti, azt indítványozza, hogy petíciót intézzenek őfelségéhez a parlament néhány tagjának közbenlöttével, amelyben ez ifjúság kérelmeinek meghallgatását sürgetik. A több ízben ellenmondásokkal zavart indítvány megtétele után Orbán János gyógyszerésznövendék, a holnapi nagygyűlés elnöke díszmagyarba öltözve lépett a szószékre. Rokonszenves orgánumával kifejtette az okokat, amelyek az előbbi indítvány ellen szólanak. Az országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslatba ő felsége már eleve beleegyezett, hiába mennének tehát kegyelmet kérni. Az ifjúság nem kér kegyelmet, hanem követeli az ezredéves jogoknak épségben tartását. Az országos ifjúsági gyűlés imponzáns nyilvánulása bizonyára meg fogja tenni hatását a Lajtán túl is. Többek nevében 6 pontból álló határozati javaslatot terjesztett az értekezlet elé, amelynek pontjai a következőket tartalmazzák: 1. Mondja ki az orsz. ifjúsági gyűlés mély fájdalmát a fölött, hogy az ifjúság kérvényeit mindeddig figyelemre nem méltatták. 2. Mondja ki, hogy az egyévi önkéntességnek büntetésből 2 évre emelését a nemzetre károsnak, az ifjúságra megszégyenítőnek tartja. (Viharos éljenzés.) 3. A nemzet méltóságával ellenkezőnek tartja hogy a trón védelmére szolgáló hadseregben a tartalékos tiszti vizsgálat csak német nyelven tehető le. 4. Kimondja az ifjúság, hogy az alkotmányhoz és koronás királyához élete vérével ragaszkodik, de ezzel együtt a magyarsághoz is. 5. Tiltakozik az ifjúság minden oly törekvés ellen, amelynek kimondott vagy titkos célja a magyar ifjúság németesítése. 6. Óhajtandónak tartja az ifjúság nemzeti hadsereg felállítását, de legalább is megkívánja, hogy a tartalékos tisztivizsgát a magyar állam hivatalos nyelvén tehesse le. A fiatal szónok szavait percekig tartó lelkes éljenzés és helyeslés követte. Exner Kornél pozsonyi joghallgató Orbán javaslata ellenében közvetítő javaslatot terjesztett elő, amely azonban mindenfelől ellenmondásokra talált. Fischer Jákó budapesti joghallgató a pozsonyi javaslat ellen és Orbán határozati javaslata mellett emelt szót, amelyen mindazonáltal némely módosításokat óhajt tenni. Weiszfeld Vilmos joghallgató mondott ezután nagyobb beszédet, amelyet több ízben félbeszakított a lelkesedés meg-megújuló zaja. Appellálni — úgymond — csak felsőbb fórumhoz lehet, már pedig az államhatalom nem áll a nemzet akarata fölött. Az 1867. 12. c. értelmében a hadsereg belszervezete és vezénylete a királyt illeti, de ezt is csak alkotmányos utón gyakorolhatja, mert hiszen még a kegyúri jogokat is miniszteri ellenjegyzés mellett gyakorolja. Az 1848. 4. t. c. szerint a kezdeményezés joga a királyt és országgyűlést egyenlően illeti; a véderőtörvényjavaslat a korona kezdeményezése alapján keletkezett; ha az ifjúság a koronánál kérelmezné a javaslat visszavonását, ez által ama föltételezésnek látszanék hódolni, hogy a főhatalom nem cselekedett öntudatosan, midőn a javaslatot benyújtotta, ami pedig nagyon illegális volna. Az ifjúság kételkedik abban, hogy az országgyűlés jelenlegi többsége a nemzet akaratát tolmácsolná. Forduljon az ifjúság a nemzethez; ha ez kívánja a 2 évi szolgálatot, szívesen meghajlanak előtte, de nem hiheti, hogy a nemzet parlagon akarná hevertetni értelmi erejét. Különben is a király nem is fogadná a küldöttséget, mert annak célját el tudnák előtte leplezni. Sajnálja, hogy az ifjúság egy ízben már meggörnyedt kérelmének előterjesztésében és ha lehetne, még most is megtagadná szívesen e cselekményt, amely azonban még most önérzetes magatartással helyrehozható. Pártolja Orbán határozati javaslatát (Zajos helyeslés.) Lengyel Sándor, a kolozsvári egyetem szónoka, nemes hévvel elmondott beszédben csatlakozott az Orbán-féle javaslathoz. Következett ezután a szónokok hosszú sora, akik egytől-egyig több-kevesebb szónoki képességgel, de annál több lelkesedéssel szólottak a tárgyhoz és kivétel nélkül csatlakoztak az Orbán-féle javaslathoz. Beszéltek: Egry Dezső (Pécs), Szokoly Elemér (Selmec), Szűcs Lajos (Debrecen), Mezősi Béla (Sárospatak), Milutonovics Károly (Kecskemét), Farkas Mátyás (Győr), Koós Béla (Kassa), Szőllősi (M.-Sziget), Strausz Ferenc (debreceni keresk. akadémia), Karlovszky Géza (Kassa), Sebők Zoltán (Eperjes), Szele Ambrus (Debrecen), Csorgás Pál (Eger), Bakonyi Tibor mintarajtanodai hallgató, Varga József, Pollacsek Samu óvári orvostanhallgató, Bleyer Zoltán műegyetemi hallgató, dr. Takács Zoltán. Tetőpontra hágott a lelkesedés, midőn Garzuly József pozsonyi küldött a végszó jogával élve, kijelentette, hogy visszavonva az ellenindítványt, szintén csatlakozik az Orbán János-féle határozati javaslathoz. Ezzel Polonyi elnök a vitát berekesztvén, az Orbán-féle határozati javaslatot valóságos tapsvihar mellett egyhangúlag elfogadottnak jelentette ki, és így ez fog a holnapi nagygyűlés elé terjesztetni. Ezután kijelöltettek a holnapi nagygyűlés szót