Pesti Hírlap, 1889. április (11. évfolyam, 90-103. szám)
1889-04-01 / 90. szám
1889. április 1. PESTI HÍRLAP 3 irányta-vezette. Kivált az első felvonásban valamivel katonásabb magatartást kellene tanúsítania.. Nagyon jó volt Sylvain szerepében Kiss Béla, akinek kellemes tenorja örvendetesen fejlődik. Játéka is naprólnapra több színpadi otthonosságot árul el. Thibaut parasztot Hegedűs jóizű komikummal adta és sikerült alakításával jelentékenyen hozzájárult az előadás sikeréhez. A legnagyobb dicsérettel kell megemlékeznünk az énekkarról, mely ma mintaszerűen működött, valamint a zenekarról, mely valóban művészileg oldotta meg feladatát. Az utóbbi oly finom árnyalással és oly diszkréten játszott, mintha nem is ugyanazok a zenészek ültek volna az orchestrumban, akik például a „Sevillai borbélyában és más via dalművekben oly brutális nyerseséggel szoktak játszani. Az egész előadáson meglátszott a minuciózus gonddal csiszoló kéz nyoma. A rendezés pedig Alszegiy Kálmán kiváló ügyességéről és szakértelméről tett újabb tanúbizonyságot. A második felvonásban a menekülők távozó csoportja a holdvilágos éjben festői látványt nyújtott. A díszletek is igen szépek. A nézőtér egészen megtelt és a közönség felvonások után az összes szereplőkkel együtt Mahler Gusztáv igazgatót is zajosan hívta. Az opera, melynek második előadása kedden lesz, előre láthatólag sokáig fen fogja magát a műsoron tartani és kasszadarabja lesz az operaszínháznak. A. K. ” (A várszínházban) az előadások sora holnap, ápril 1-én az „Észak csillagáéval véget ér. Hirdetve volt ez évadban 72 bérletelőadás és pedig a nemzeti színház részéről 48, a m. kir. opera részéről 24. A nemzeti színház adott 51, az opera 22 előadást, tehát összesen a kettő 73-at. A hiányzó két operai előadást az igazgatóság nem pótolhatta, mert a febr. elején bekövetkezett országos gyász miatt a színházak zárva lévén, az opera-igazgatóság kénytelen volt az elmaradt előadásokért az operaház bérlőit kárpótolni s minthogy csak szünnapokon rendezhet a várszínházban előadásokat s ilyenekkel február—márciusban nem rendelkezett: a várszínházi bérlőknek a nemzeti színház nyújtott kárpótlást az elmaradt 2 opera helyett 3 drámai előadással. * (A bornevillei harangok.) Planquette geniális operetteje, mely már 153 előadást ért a népszínházban, nem szerdán, mint előre jelezve volt, hanem már holnap, hétfőn, kerül színre új betanulással először Serpolette-t ezúttal F. Hegyi Aranka, Germaine-t Bácskai J., Grancheux-t Dárdai, Henri-t Victor,Gáspár-t Makó, a bírót Gyöngyi játszsza. A bornevillei harangokat 1878. márc. 23-án adták először a népszínházban, Serpolette szerepében, Pálmai Ilkával. Ugyanez év nov. 15-én tartották meg azt a jótékony előadást, amelyben Serpolette szerepét Blaha L. asszony, Henri-t pedig Odry L. játszotta, s amely zsúfolt ház előtt folyt le s nagy összeget hozott a jótékony célra. A darab az első évben (37-szer, a második évben 37-szer került színre s 100-dik előadását 1880. ápr. 21-én érte el. Sokat adták 1881-től kezdve 1880-ig minden évben. A legutolsó előadásai alkalmával Serpolette-t Margó Célia játszotta. A darab 1886. augusztus 25-ike óta nem adatott, tehát közel 3 évig pihent. * (Németh Józsefet.) a népszínház kiváló tagját — mint részvéttel értesülünk — súlyos csapás érte Mialatt a jeles komikus ma este az „Ingyenélőkben“ Boross korcsmáros szerepében kacagtatta a közönséget, otthon tizenhároméves fia örökre lehunyta szemeit. A kis Lajos egy okos szemű, leányos arcú fiúcska, néhány nap előtt agyhártya-gyulladást kapott s dr. Irsay Arthur tanár önfeláldozó gondozása dacára sem volt többé megmenthető az élet számára. — Németh valóságos rajongással csüngött fián s a leggondosabb nevelésben részesítő. Néhány évig Kalocsán neveltette a konviktusban s csak legutóbb került át a fővárosi gimnáziumba. Hajlama azonban a színészet iránt napról-napra növekedett s csak nemrégiben jelentette ki édes atyja előtt, hogy „jobb színész leszek, mint a papa“. Korán száll sírba ez a szép remény, a közrészvét enyhítse a bánatos atya fájdalmát. * (Soproni színház.) Sopronból írják lapunknak : Helvey Laura asszony, a budapesti nemzeti színház művésznője, pénteken, folyó hó 29-én lépett föl először Sopronban, telt ház előtt „bedórában. Megjelenésekor lelkes tapsokkal fogadták, s a zenekarból két gyönyörű virágbokrátát nyújtottak föl, az egyiket a soproni szinpártoló egyesület, a másikat a szinpártoló egyesület elnöke , báró Augustinetz nevében. Helvey Lama művészi alakítását a közönség pa°y érdeklődéssel és tetszéssel kísérte s a vendégművésznőt minden felvonás után ötször-hatszor kihívták. A kitűnő vendég mellett még sok tapsot kaptak Laczkó Aranka, Somogyi és Komjáthy. Helvey Laura még háromszor lép föl Sopronban. A művésznő tiszteletére a színpártoló-egyesület nagyérdemű elnöke és Jekelfalussy kamarás fényes ebédeket adtak. Napi hírek. Mai zenemellékletünk. Székács Gyula, Szegeden élő jeles zeneszerzőnktől sikerült két apróságot tartalmaz mai zenemellékletünk. Az egyiknek címe: „Scherzo en forme de gavotte“, a másik egy szép „Mazurka.“ — (Személyi hírek. A király körösszeghi és adorjáni gróf Csáky Kálmán nyugállományu honvéd huszárezredesnek a címzetes vezérőrnagy jelleget díjmentesen adományozta. — A bécsi fogadalmi templomban tegnap délben vezette oltárhoz báró Sardagna Géza huszárhadnagy Jauner Lidia kisaszszonyt, lovag Jauner Ferencnek, az udvari operaszínház egykori igazgatójának leányát. — Szögyény osztályfőnök, kit ő felsége ma délben hosszabb kihallgatáson fogadott és a ki a nap folyamán Tisza miniszterelnökkel többször tanácskozott, ma este viszszautazott Bécsbe. (Az udvar itthon.) Az udvar Budapestről leendő elutazásának ideje még eddigelé nincs megalapítva. Az ideérkezéskor körülbelül április 10—11-éig preliminálták az itt tartózkodást, ez előtt egy héttel azonban, mivel a királyasszony makacs lábbaja hirtelen megújult, Mária Valériával rögtön el akart utazni Wiesbadenbe. Ő felsége a király elkísérte volna őket Bécsig, s onnan pár napra Münchenbe volt utazandó. Akkor — a múlt szombaton — készen is volt az egész udvar az elutazásra, az utolsó pillanatban azonban dr. Wiederhofer udv. orvos távirati utón jelentette, hogy Wiesbadenben hörghurutesetek léptek föl. Ekkor aztán az udvar hirtelen megváltoztatta tervét és elhatározta, hogy itt marad. Mint legutolsó lapunkban már jeleztük, ő felsége a király pár napra mégis felrándul Bécsbe és pedig Budapestről holnap este utazik el és csütörtökön reggel ér ide vissza. Az egész udvar elutazására nézve pedig ismét a legelső megállapodás jut valószínűleg érvényre, az t. i., hogy április 11-én, vagy 12-én hagyja el a királyi család Budapestet. A királyaszszony és Mária Valéria Ischlbe utaznak, ő felsége a király pedig Bécsben marad, ahonnan azonban nemsokára ismét visszajön, egyedül, Budapestre. Ez a megállapodás különben nem végleges, és minden pillanatban változtatást szenvedhet úgy az udvar innen leendő elutazására, mint a király visszaérkeztére nézve. — A királyi család napiprogrammja itt alig változik valamicskét néha-néha, így ma is, mint a mióta az udvar itt tartózkodik, rendesen minden ünnepnapon, reggel 8 órakor Maszlaghy Ferenc udv. prépost csöndes misét mondott a várpalota Szt.Zsigmond-kápolnájában, ahol erre megjelent a király ő felsége is. Délelőtt nygl0 órakor pedig dr. Robicsek Ferenc káplán misézett s a királyi oratóriumban jelen volt Erzsébet királyné, hiálta Valéria főhercegnő és vőlegénye Ferenc Salvátor főherceg. A kápolnában délelőtt tizenegy órakor volt az ünnepi közistentisztelet, melyen dr. Nemes Antal hittanár celebrált. — Ferenc Szalvátor főherceg tegnap este 9 órakor jött meg Bécsből Budapestre, s már holnap hazautazik. — Hohenlohe Szilárd herceg, első főudvarmester tegnap Bécsből ideérkezett, s holnap visszautazik Bécsbe. (Helyreigazítás.) A képviselőház közoktatási bizottságának tegnapi üléséről szóló tudósításban Berzeviczy Albert államtitkár nyilatkozata hiányosan és tévesen van ismertetve. Az államtitkár nem azt mondta, hogy „hajlandó behozni a szemináriumi oktatást“, hanem ismertetvén a budapesti egyetemen jelenleg már alkalmazott szemináriumi rendszert, az előadó kérdésével szemben odanyilatkozott, hogy a kolozsvári egyetemen célszerűbb lesz majd csak a Budapesten tett tapasztalatok nyomán intézkedni a szemináriumok felállítása iránt. Továbbá ugyanő nem a francia fakulték ellen támasztott kifogásokat ismertette, hanem Fenyvessyvel szemben kimutatta, hogy Franciaországban sincs a felsőbb oktatás úgy szervezve, mint azt Fenyvessy — a francia példára hivatkozva — kívánatosnak mondta. — (Halálozások.) Dr. Haris János orvostudor, Haris nyug. kúriai biró és Haris Pál görög főkonzul fivére, márc. 28-án elhunyt Budapesten. — Eperjesről gyászlap jelenti, hogy Kassai Raisz Antal, hit. ügyvéd, Gömör-, Torna- és Sárosvármegyék egykori táblabirája s a gróf Hadik-Barkóczy család nyugalmazott uradalmi főszámvevője, március hó 30-án, élte 81-ik évében, rövid betegség után jobblétre szenderült. Győrött elhunyt Petz Adolf nyug királyi törvényszéki biró március hó 29-én, életének 71-ik, boldog házasságának 38-ik évében. — Csenkerebei és Bunyai Sivó Margit, életének 18-ik évében, hoszszas szenvedés után elhunyt Mentonéban s április hó 2-án fog az abonyi családi sírboltban örök nyugalomra helyeztetni. —Izgalom a lipótvárosi kaszinóban. Kinos ügyet tárgyalt ma a lipótvárosi kaszinó rendkívüli közgyűlése. Dr. Mezei Mór, ismert fővárosi ügyvéd, aki különösen országgyűlési és községi választásoknál szokott kortesszerepet játszani, pár hét előtt a kaszinó tagjai közé való felvételt kérelmezte. A kaszinó választmánya alapszabályszerű kötelességéhez képest tárgyalás alá vette a fölvételi kérvényt, de hosszabb vita után tagjainak többsége elutasította a kérelmet. A választmány e határozata ellen dr. Kresz Géza és dr. Adler Zsigmond a fölvételért folyamodó beleegyezésével fellebbezést jelentettek be egy e régből összehívandó rendkívüli közgyűléshez, amelynek egybehívását 72 kaszinói tag saját aláírásával sürgette. E rendkívüli közgyűlés ma délben tartatott meg a kaszinó józsef téri helyiségében a tagoknak oly élénk részvétele mellett, a minő rendes közgyűlések alkalmával ott még eddig elő nem fordult. A közgyűlést Fálk Miksa elnök nyitotta meg, röviden ismertetve a tényállást és fölolvasva az alapszabályok illető pontját, amelynek értelmében a választmánytól fölebbezett ügyekben a rendkívüli közgyűlés vita nélkül titkos szavazással dönt. Ennek alapján föltette a kérdést, kívánják-e a tagok dr. Mezei Mór fölvételét, igen vagy nem, és nyomban elrendelte a szavazást a már előbb kiosztott szavazójegyekkel. Fél óra elteltével az elnök a következő eredményt hirdette ki : Szavazott összesen 144 tag, mégpedig igennel 89, nemmel 55; minthogy tehát dr. Mezei Mór az alapszabályszerű kétharmad szótöbbséget nem nyerte meg, a fölebbezés elutasittatott, és dr. Mezei Mór fölvétele megtagadtatott. A titkos szavazás e nem várt eredménye roppant izgatottságot keltett az igennel szavazók körében, akik számszerűleg többségben voltak. Többen közülük egy mellékterembe vonultak és az első ingerültség pillanatában a kaszinóból való tömeges kilépés, vagy a kaszinó föloszlatásának eszméjét pendítették meg. Egyesek élesen kikeltek az inzultus ellen, amely a szóban forgó ügyvéd becsülete ellen intéztetett. Siló Sándor azt indítványozta, hogy azonnal írják alá a kilépési nyilatkozatokat. Végül elhatározták, hogy a felebbezés benyújtóit, dr. Kresz Gézát és dr. Adler Zsigmondot, értekezlet egybehívásával bízzák meg, amely a dr. Mezei Mórnak adandó elégtétel módozatai fölött lesz hivatva határozni. Az értekezlet egybehivását keddre tervezik. (Görög-katholikus istentisztelet.) A Budapesten élő görög-katholikus hívek értesittetnek, hogy jövő szombaton, azaz április hó 6-án, mint Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén, továbbá a rá következő vasárnap (április 7.), valamint virágvasárnapján (április 14.) délelőtt fél 9 órakor az egyetemi templomban a szokott oltárnál görög-katholikus istentisztelet lesz. Azok a hívek, akik a szent gyónást végezvén, saját rítusuk szerint óhajtanak áldozni, azt a mondott napokon megtehetik. Husvétvasárnapján nem lesz istentisztelet, minthogy Firczák nagyprépostnak hivatalból székhelyére kell utaznia. — (Boldog lakók.) Berlin északi részében van egy ház, melynek párja legfölebb — Szegeden akadhat. A házban 37 fél lakik s nincs tulajdonosa. A ház annyira meg volt terhelve adósságokkal, hogy legutóbbi tulajdonosa jobbnak látta nyomtalanul eltűnni. A ház azonban nem árvereztetett el, hanem az összes hitelezők konzorciumot alakítottak s a házat közösen átvették. Alig kötötték meg azonban a szerződést, belátták e viszony tarthatatlanságát s hogy mégis csak el kell a házat árvereztetni, mert egyikük sem érezte magát hajlandónak a részletére eső pótlék fizetésére. Ennek következtében egyikük sem akarja a házbéreket fölvenni, nehogy tulajdonosnak tekintsék s a terhek megfizetésére kényszerítsék. A házban ennek folytán idilli állapotok uralkodnak. A konzorcium által fölfogadott házfelügyelő, miután a beszedett házbérekkel mindenütt visszautasították, végre kénytelen volt a pénzt a rendőrségnek átadni s ott kijelenteni, hogy ily körülmények közt kénytelen állásáról lemondani. Az épület tehát most teljesen magára van hagyva s a lakók, kiktől most senki sem kéri a lakbért, sőt ha fizetni akarnak, visszautasittatnak, úgy élnek, mint a paradicsomban.