Pesti Hírlap, 1889. június (11. évfolyam, 150-177. szám)

1889-06-01 / 150. szám

a­pesti hírlap 1889. június 1. eddig csak egy van, a Melocco-cég, melynek beadvá­nyait eddig időhiány miatt nem lehetett elintézni. Bobula megjegyzi, hogy nem az a kérdés, ki tett ajánlatot, hanem az, hogy a tervek minden jó épí­tési anyagra nézve alkalmasan elő vannak-e készítve, hogy fölöttük ítélni lehessen. Ezt kérné tisztába hozni előbb. Az főrajz sokszorosításához s szétosztá­sához ragaszkodik és kéri a tárgyalás elhalasztását. Gerlóczy kifejté, hogy a főkérdés ma, a kormány sürgetése folytán is, a főgyűjtők keresztezésének kér­dése s ez megoldva van a jury és albizottság mun­kálatában. Azért a részletekbe bocsátkozni nem sze­retne. Az anyag kérdése nyílt kérdés egészen s nincs kizárva beton­csatorna sem, mert ez ké­sőbbi elhatározás tárgya leszen. Martin úr jelen­tése nem sokára a bizottság előtt fog feküdni Az albizottság jelentése sokszorosítható lett volna, mert igen érdekes olvasmány. De végrehajtó lépés még sem létezik. A tervezet — főkép az összekötte­tés szempontjából — elfogadható s a miniszterhez fölterjeszthető volna. Hofhauser elismeri, hogy a jó beton igen jeles anyag, de a jó tégla sem marad annak háta mögött. Preuszner azt mondja, hogy az albizottság foglalkozott sokat az anyag­ kérdéssel s a betont csupán az ily nagyméretű gyűjtőkre nem merte — tapasztalat hiányában — ajánlani. A bi­zottság végre elfogadta az albizottság jelentését, il­letve a mérnöki hivatal tervezetét. Az anyag­ kérdés­sel Martin jelentésének beérkezte után tüzetesen fog foglalkozni. Ezután kimondták, hogy a kőbányai templom építési programmjára a pályázati feltéte­leket csak akkor állapítják meg, ha az építési összeg mekkorasága tudva lesz. Már most megállapodtak azonban abban, hogy a templom 2000 lélekre ne épüljön, mert ily nagy befogadási képesség nagy tő­két feltételez. Végül több kisebb tárgyat intéztek el. — Fegyelmi tárgyalás a fővárosnál. A fővárosi közigazg­ bizottság fegyelmi választmánya ma délelőtt tartott ülésén, a­melyen Ráth Károly fő­polgármester elnökölt, többrendbeli fegyelmi ügyben hozott határozatot. Első­sorban Bagi László rendőrgyakornok fe­gyelmi ügyét tárgyalták, a­ki a feljebbvalói iránt való tiszteletlenséggel, ittassággal s éjjeli csendháborítással volt vádolva. A nevezett gyakornok egy ízben végig­mulatván a Prugmayer-féle orfeumot, a „Metropol“ kávéházat, a vadász­ utcai Hotel garnit és a Paris városához címzett vendéglőt, a bérkocsist, a­ki őt és éjjeli pillangókból álló nőtársaságát egész éjen át hurcolta, egy osztrák értékű forinttal akarta kielégí­teni s midőn a fiákeres ezt elfogadni vonakodott, nyaklevesekkel fizetett. A rendőrgyakornokot a főkapi­tány hivatalvesztésre, ítélte, a melyet ma a fegyelmi választmány helybenhagyott. Ezután Szlávy György két­ kapitány ügyét tárgyalták. Szlávy hivatalos engedetlenséggel volt vá­dolva, a­mennyiben tavaly,­ a­mikor Máltás Hugó kapitányt kellett helyettesítenie, kijelentette, hogy ő az ebbeli megbízatásnak eleget nem tesz, mivel bírás­kodásra jogot nem kapott, már­pedig az ő nézete szerint bíráskodási jog nélkül nem is lehetett a hiva­talt vinni, mert esetleg — ha mégis ítéletet hoz — hivatalos hatalommal való visszaélést követ el. E védekezést a főkapitány, mint elsőfokú hatóság, nem fogadta el s Szlávot dorgálásra ítélte. A fegyelmi választmány azonban úgy látta, hogy a föntorgó többrendbeli enyhítő körülmény megengedi az eny­hítő büntetést is, s így csak a rosszulást tartja ki­mondandónak. Harmadik gyanánt Gajzágó Gerő rendőr­­hivataltiszt fegyelmi ügyét vették elő. Gajzágó egy­részt azzal van vádolva, hogy hivatalos kötelességei teljesítésében egynémelykor túlment a kellő határon, másrészt pedig, hogy hivatalbeli följebbvalói iránt tiszteletlen magaviseletet tanúsított. Mindezeknél fogva a főkapitány elrendelte ellene a fegyelmi vizsgá­latot s a határozatot ma a fegyelmi választmány is helybenhagyta. Easelbeck Károly rendőrségi fogalmazó az­zal van vádolva, hogy egy részére kiosztott ügyben elvesztek az iratok a keze alatt. A főkapitány elren­delte ellenében a fegyelmi vizsgálatot s a fegyelmi bizottság e határozatot jóváhagyta. Fillinger Gyula főv. számv. végrehajtó, a vád szerint több féltől pénzösszeget vett át s azokkal részint nem számolt be, részint pedig késedelmesen szállította be. A fegyelmi bizottság őt hivatal­vesz­tésre ítélte. Kricsa Lukácsot a fegyelmi választmány még tavaly hivatalvesztésre ítélte, mivel be volt bi­zonyítva, hogy még honvédtiszt korában, csalás bün­tette miatt elmarasztalták. Kricsa azt a határozatot megfelebbezte s mivel időközben ő felsége, a honvé­delemügyi miniszter előterjesztésére az említett bűn­tett jogi következményeit elengedte, — a belügymi­niszter a fegyelmi választmány határozatát föloldotta és a változott viszonyokra való tekintettel új határo­zat hozatalára hívta föl. A fegyelmi válaszmány most, mivel a múltkori határozat leglényegesebb indító oka megszűnt s mivel Kricsa a főváros szolgálatában fe­gyelmi vétséget nem követett el, a fegyelmi eljárást abban hagyandónak mondotta ki. Végül Kállai Jenő V. ker. elöljárósági toll­­nok fegyelmi ügye került tárgyalás alá. Kállai, a vád szerint, egy 350 frtnyi hagyatéki összeget csak három év múltán szállított be, egy más kisebb, 90 forintos összegre nézve azzal van vádolva, hogy azt átvette, de vele be nem számolt. Ezenkívül a reá bízott ha­gyatéki ügydarabokat oly hanyagul kezelte, hogy egy ízben a hivatalszolga a mosdószekrényében talált ak­tákat, a hozzájuk csatolt 104 írttal együtt. Végre, midőn egy ízben a X. kerülethez helyettes jegyzőül rendelték ki, ott az elöljáróval szemben a köteles en­gedelmességet megtagadta. A tiszti főügyész indítvá­nya szerint a fegyelmi eljárás folytatandó s a neve­zettre 50 írt büntetés szabandó ki, a magánál tartott összegek kamatai pedig általa megtérítendők. Az 50 frtnyi büntetés kiszabása a polgármestert illette volna, de ő az iratokat azon nézettel mutatja be a fegyelmi választmánynál, hogy itt a törvény 90. §. b) pontja értelmében való nagyobb büntetés alkalmazásának szüksége forog fönn, a­melyre nézve pedig ő már nem illetékes. A fegyelmi választmány az okok mér­legelése után, Kállay büntetését 100 forintra em­elte föl.­­ A kőbányai templom építése a jövő évben megkezdődik. A tanács mai üléséből elhatá­rozta felhívni mindazokat, kik természetbeni adomá­nyokat írtak alá, hogy az anyagokat a jövő tavaszra tartsák készen. Az elöljáróságoktól pedig a náluk begyűlt adakozásokat bekérik.­­ A Gerson-féle szűrök tekintetében kö­tött szerződést a belügyminiszter jóváhagyván, a ta­nács kiadta a középítési igazgatónak, hogy a mester­séges szűrőkkel kapcsolatban a végrehajtás iránt in­tézkedjék. Egyletek" és intézetek. — Az országos erkölcsnemesitő egyesület ma délután tartotta közgyűlését a képviselőház tár­salgó termében. Csáky Albin gróf ma foglalta el először az elnöki széket, a mely Trefort halála kö­vetkeztében üresedett meg. Megnyitójában elmondta, hogy midőn a miniszterséget elvállalta, kijelentette, hogy új egyesületi tisztségeket nem fogad el, mert tudta, hogy új állása teljesen igénybe fogja venni minden idejét és munkásságát. Tudott is ellennállni a kísértésnek, csak az erkölcsnemesítő egyesület részé­ről jött meghívásnak nem, mert már főispán korá­ban is lelkesült az egyesület magasztos céljáért, más­részt pedig az egyesületnek rokoncéljai vannak azok­kal, a­melyeket jelenlegi állásában van hivatva istá­­polni. Köszönetet mondva a megtisztelő bizalomért, ígéri, hogy mindent meg fog tenni az egyesület cél­jainak előmozdítására. A jelen voltak, köztük Péchy Tamás, Fabiny Teofil, Hunfalvy Pál, Irányi Dániel, Ballagi Mór és Thaly Kálmán éljenzéssel fogadták a miniszter lelkes nyilatkozatát. Péchy Tamás tol­mácsolta a tagok érzelmeit. Elmondta, hogy az egye­sületnek küzdenie kellett a kezdet nehézségeivel, és e mellett az a szerencsétlenség érte, hogy volt elnöke, Trefort megbetegedvén, nem érvényesíthette az egye­sület érdekében buzgalmát. Az új elnöktől hallott szavak után azonban bizalommal néz a jövőbe, és az egyesület felvirágzását reméli. Ezután ugyancsak Péchy mint egyesületi alelnök tett jelentést az egye­sület ügyeiről. Nagy örömmel fogadták abbeli jelenté­sét, hogy előleges kérdezősködés után József fő­herceg hajlandónak nyilatkozott az egyesület véd­nökségének elfogadására. Ennek reményében az egye­sület most kérvényt fog intézni a főherceghez a véd­nökség elfogadása tárgyában. Jelentette továbbá az alelnök, hogy az egyesületnek a múlt évben 2 új fiókja keletkezett Liptó-Szt-Miklóson és Kassán ; ezek­kel a fiókok száma 7-re emelkedett. Szathmáry György elfoglaltsága miatt lemondván a titkári állás­ról, eddigi működéséért köszönetet mondtak és Illyés Bálint orsz. képviselőt választották meg titkárnak. Pályadíjat tűzött ki az egyesület olyanok részére, a­kik a legtöbb taggal bíró mértékletességi egyesületet alapították, de pályázó nem jelentkezett. A pályáza­tot ennélfogva újra kihirdetik 1890. jan. 1-ig terjedő határidővel. Két pályadijat tűzött ki az egyesület 30 éven át szolgált hű cselédek részére. Ez idén e di­jakat dunántuli cselédeknek ítélték oda, még pedig Vimola József inasnak, a­ki a somogyi Enesén 68 évig szolgált egy helyben, és Majsztinek Mártonnak, a­ki 32 évig szolgált hűséggel egy csa­ládnál. Az első 50, a második 25 írt jutalmat kap ünnepélyes átadás mellett. Ezt a pályázatot is újra hirdeti az egyesület, még pedig ezúttal a tiszáninneni kerületre; három dij lesz: egy 50 frtos és két 30 frtos; határidő ugyancsak 1890. jan. 1-je. A színpa­dokon előadott erkölcstelen dalok tárgyában az egye­sület kérvényt intézett a belügyminiszterhez, de arra még válasz nem jött. A pénztáros jelentése szerint a pénztári készlet 2711 frt. A fölmentvényt köszönettel megadták neki. Végül Irányi indítványára Péchy Ta­másnak szavaztak köszönetet az egyesület körül szer­zett­ érdemeiért.­­ Az országos közegészségügyi egyesü­let Markusovszky József min. tanácsos elnöklete alatt ma tartotta évi rendes közgyűlését. Ott voltak többek között: Berzeviczy Albert államtitkár, Klama­­rik János min. osztálytanácsos, dr. Müller Kálmán, dr. Körösi József, Rózsahegyi Aladár, dr. Fodor Jó­zsef stb. stb. Az elnök megnyitó beszédében hosz­­azasabban megemlékezett Trefort Ágostonról, majd az ország­ közegészségügyi kérdésének fontosságát fejte­gette. Utána dr. Rózsahegyi­­Aladár tartott előadó: „A lefolyt évben a közegészségügy terén tett fontosabb tapasztalatok és az egészségtudományban fölmerült fontosabb vívmányok“ címmel. A nagyobb szabású ér­tekezésben azt hangsúlyozza, hogy a közegészségügy nálunk a múlt év óta nem igen javult; egyes ágai közül a gyógyászat, nevezetesen az orvosügy terén indult meg élénkebb mozgalom a lefolyt évben. A kimerítő ismertetést élénken megéljenezték, mire dr Fodor József terjesztelte elő a titkári jelentést. Szá­mot adott mindenekelőtt ama közegészségügyi ügyek­ről, melyekkel az egyesület a lefolyt évben foglalko­zott. Ilyen kérdések egyike volt a hús egészségi el­lenőrzése a fővárosban, a­mely nagyon el van ha­nyagolva, úgy a mintaszerűen épült közvágóhídon, mint kivált a budai mészárosoknál s általában a hen­teseknél. Az egyesület iratokat intézett ez ügyben úgy a fővároshoz, mint a szakminisztériumhoz. A főtitkár megelégedéssel jelenti, hogy a főváros már­is tett lé­péseket a hússzemle javítása érdekében, a­mennyiben a közvágóhídon az állatorvos-személyzetet megszapo­rította. Más tárgy volt a pálinka­ kérdés. Az egye­sület kérvényt intézett a képviselőházhoz a szeszjö­vedék tárgyalása alkalmával, melyben kérte, hogy tör­vényileg intézkedés történjék az iszákosság elhara­­pódzása s a­ szeszes italok közegészségi kárainak korlátozása céljából. A törvényhozás tényleg törvénybe iktatta, hogy az italmérések engedélyezésénél és fel­ügyeleténél közegészségi tekintetek is figyelembe veendők. Különösen elevenen foglalkozott az egyesület az iskola-egészségügygyel. Kiemelendő ez iránybani Müller Kálmán tanár indítványa az iskolabeli túl­terhelés kérdésében, különösen pedig Berzeviczy Albert államtitkár indítványa egy országos iskola­­szövetség tárgyában, melynek feladata országszerte oda hatni, hogy az ifjúság egészsége játékkal, torná­szánál, testgyakorlatokkal edzessék. Az egyesület szá­mos szakszerű és nyilvános, ismeretterjesztő ülést tartott, továbbá vidéki fiókosztályok alakításán fáradozott s ennek következtében Nagy-Szebenben önálló közegészségi egyesület alakult; Győrben, Ko­lozsvárott, Nagyváradon, Debrecenben van már fiók­­osztály; S.­A.-Új­helyen és Hódmezővásárhelyen nem­sokára megalakul. Az egyesület örvendetesen gyara­podott a lefolyt évben, ugyanis 247 új tag lépett be, köztük 9 alapító. Az egyesületi tagok száma 1872, köztük 151 alapitó tag.. A főtitkár jelentését éljenzés­sel vették tudomásul. — A pénztári jelentés szerint az egyesület alaptőkéje 1888. év végén 14,452 frtra emelkedett; évi bevétele 8203 frt 47 kr, kiadása pedig 7183 frt 99 kr volt. — Ezt is tudomásul vet­ték ; majd a választmányba megválasztottak 18 tagot, mire a közgyűlés véget ért. — Az országos vadászati védegylet ma délelőtt 11 órakor tartotta rendes évi közgyűlését a földmivelésügyi minisztérium tanácstermében Nádasd­, Ferenc gróf elnöklete alatt. Jelen voltak : Keleti Ká­roly miniszteri tanácsos, Horváth tábornok, Fiáth báró, Eőry Farkas Kálmán stb. Egerváry Gyula titkár olvasta föl az évi jelentést, a­melyben az egye­sületnek a vadászat ügyének előmozdítása körül ki­fejtett tevékenységéről adott számot. Az egyesület tagjainak száma mintegy 1200. Az évi bevétel kitett 5700 forintot és ugyanannyi volt a kiadás is. A je­lentés tudomásul vétele után elfogadták Eőry-Farkas Kálmán indítványát, hogy a vadhús szállítása érde­kében fölterjesztést intézzenek a közlekedési minisz­terhez. Ezután néhány alapszabálymódosítást határoz­tak el, így többek közt azt is, hogy a tagok, a­kik a közgyűlésen személyesen meg nem jelenhetnek, ott meghatalmazott által képviseltethetik magukat. Végül Keleti Károly felkérte az igazgatóságot, találjon mó­dot arra nézve, hogy az egyesületi tagok nagyobb ér­deklődést tanúsítsanak az egyesület, de különösen annak közgyűlése iránt.­­ A „ Jó szív“ egyesület, mint már jelen­tettük, f. évi június 2-án déli 12 órakor Tisza Kál­mánná elnöklete alatt, az új városháza társalgó ter­mében tartja meg első rendes közgyűlését, melyre az alapító és rendes tagok tisztelettel meghivatnak. Színház, zene, képzőművészet. * (A krisztinavárosi színkör megnyitása) június 6-án, csütörtökön történik. Nem a Cigánybárót adják megnyitó előadásul, hanem az Asperni kém nagy látványos színművet énekkel, harci csoporto­­zatokkal, felvonulásokkal, színpadi zenével tizenkét képben. E látványos színmű háromszor kerül színre egymásután. Pünkösd vasárnapján a Cigányból főt adják. * (H. Pauli Mariska asszony) nem hiába művészpár gyermeke, mert úgy látszik gyorsan kar­­rieret fog csinálni. Alig hogy föltűnt a színművészet egén, már­is beszéltet magáról. A múlt héten rop­pant sikerrel hangversenyzett Győrött, a­hol őt úgy ünnepelték, mint egy elismert művészi név viselőjét, a­melynek dicsőségét ő is hivatva lesz öregbíteni. A napokban igen hízelgő meghívást kapott Félegyhá­zára egy hangversenyben való közreműködésre, de ő azt el nem fogadhatta, mert e hó közepétől kezdve

Next