Pesti Hírlap, 1889. június (11. évfolyam, 150-177. szám)
1889-06-01 / 150. szám
apesti hírlap 1889. június 1. eddig csak egy van, a Melocco-cég, melynek beadványait eddig időhiány miatt nem lehetett elintézni. Bobula megjegyzi, hogy nem az a kérdés, ki tett ajánlatot, hanem az, hogy a tervek minden jó építési anyagra nézve alkalmasan elő vannak-e készítve, hogy fölöttük ítélni lehessen. Ezt kérné tisztába hozni előbb. Az főrajz sokszorosításához s szétosztásához ragaszkodik és kéri a tárgyalás elhalasztását. Gerlóczy kifejté, hogy a főkérdés ma, a kormány sürgetése folytán is, a főgyűjtők keresztezésének kérdése s ez megoldva van a jury és albizottság munkálatában. Azért a részletekbe bocsátkozni nem szeretne. Az anyag kérdése nyílt kérdés egészen s nincs kizárva betoncsatorna sem, mert ez későbbi elhatározás tárgya leszen. Martin úr jelentése nem sokára a bizottság előtt fog feküdni Az albizottság jelentése sokszorosítható lett volna, mert igen érdekes olvasmány. De végrehajtó lépés még sem létezik. A tervezet — főkép az összeköttetés szempontjából — elfogadható s a miniszterhez fölterjeszthető volna. Hofhauser elismeri, hogy a jó beton igen jeles anyag, de a jó tégla sem marad annak háta mögött. Preuszner azt mondja, hogy az albizottság foglalkozott sokat az anyag kérdéssel s a betont csupán az ily nagyméretű gyűjtőkre nem merte — tapasztalat hiányában — ajánlani. A bizottság végre elfogadta az albizottság jelentését, illetve a mérnöki hivatal tervezetét. Az anyag kérdéssel Martin jelentésének beérkezte után tüzetesen fog foglalkozni. Ezután kimondták, hogy a kőbányai templom építési programmjára a pályázati feltételeket csak akkor állapítják meg, ha az építési összeg mekkorasága tudva lesz. Már most megállapodtak azonban abban, hogy a templom 2000 lélekre ne épüljön, mert ily nagy befogadási képesség nagy tőkét feltételez. Végül több kisebb tárgyat intéztek el. — Fegyelmi tárgyalás a fővárosnál. A fővárosi közigazg bizottság fegyelmi választmánya ma délelőtt tartott ülésén, amelyen Ráth Károly főpolgármester elnökölt, többrendbeli fegyelmi ügyben hozott határozatot. Elsősorban Bagi László rendőrgyakornok fegyelmi ügyét tárgyalták, aki a feljebbvalói iránt való tiszteletlenséggel, ittassággal s éjjeli csendháborítással volt vádolva. A nevezett gyakornok egy ízben végigmulatván a Prugmayer-féle orfeumot, a „Metropol“ kávéházat, a vadász utcai Hotel garnit és a Paris városához címzett vendéglőt, a bérkocsist, aki őt és éjjeli pillangókból álló nőtársaságát egész éjen át hurcolta, egy osztrák értékű forinttal akarta kielégíteni s midőn a fiákeres ezt elfogadni vonakodott, nyaklevesekkel fizetett. A rendőrgyakornokot a főkapitány hivatalvesztésre, ítélte, a melyet ma a fegyelmi választmány helybenhagyott. Ezután Szlávy György két kapitány ügyét tárgyalták. Szlávy hivatalos engedetlenséggel volt vádolva, amennyiben tavaly, amikor Máltás Hugó kapitányt kellett helyettesítenie, kijelentette, hogy ő az ebbeli megbízatásnak eleget nem tesz, mivel bíráskodásra jogot nem kapott, márpedig az ő nézete szerint bíráskodási jog nélkül nem is lehetett a hivatalt vinni, mert esetleg — ha mégis ítéletet hoz — hivatalos hatalommal való visszaélést követ el. E védekezést a főkapitány, mint elsőfokú hatóság, nem fogadta el s Szlávot dorgálásra ítélte. A fegyelmi választmány azonban úgy látta, hogy a föntorgó többrendbeli enyhítő körülmény megengedi az enyhítő büntetést is, s így csak a rosszulást tartja kimondandónak. Harmadik gyanánt Gajzágó Gerő rendőrhivataltiszt fegyelmi ügyét vették elő. Gajzágó egyrészt azzal van vádolva, hogy hivatalos kötelességei teljesítésében egynémelykor túlment a kellő határon, másrészt pedig, hogy hivatalbeli följebbvalói iránt tiszteletlen magaviseletet tanúsított. Mindezeknél fogva a főkapitány elrendelte ellene a fegyelmi vizsgálatot s a határozatot ma a fegyelmi választmány is helybenhagyta. Easelbeck Károly rendőrségi fogalmazó azzal van vádolva, hogy egy részére kiosztott ügyben elvesztek az iratok a keze alatt. A főkapitány elrendelte ellenében a fegyelmi vizsgálatot s a fegyelmi bizottság e határozatot jóváhagyta. Fillinger Gyula főv. számv. végrehajtó, a vád szerint több féltől pénzösszeget vett át s azokkal részint nem számolt be, részint pedig késedelmesen szállította be. A fegyelmi bizottság őt hivatalvesztésre ítélte. Kricsa Lukácsot a fegyelmi választmány még tavaly hivatalvesztésre ítélte, mivel be volt bizonyítva, hogy még honvédtiszt korában, csalás büntette miatt elmarasztalták. Kricsa azt a határozatot megfelebbezte s mivel időközben ő felsége, a honvédelemügyi miniszter előterjesztésére az említett bűntett jogi következményeit elengedte, — a belügyminiszter a fegyelmi választmány határozatát föloldotta és a változott viszonyokra való tekintettel új határozat hozatalára hívta föl. A fegyelmi válaszmány most, mivel a múltkori határozat leglényegesebb indító oka megszűnt s mivel Kricsa a főváros szolgálatában fegyelmi vétséget nem követett el, a fegyelmi eljárást abban hagyandónak mondotta ki. Végül Kállai Jenő V. ker. elöljárósági tollnok fegyelmi ügye került tárgyalás alá. Kállai, a vád szerint, egy 350 frtnyi hagyatéki összeget csak három év múltán szállított be, egy más kisebb, 90 forintos összegre nézve azzal van vádolva, hogy azt átvette, de vele be nem számolt. Ezenkívül a reá bízott hagyatéki ügydarabokat oly hanyagul kezelte, hogy egy ízben a hivatalszolga a mosdószekrényében talált aktákat, a hozzájuk csatolt 104 írttal együtt. Végre, midőn egy ízben a X. kerülethez helyettes jegyzőül rendelték ki, ott az elöljáróval szemben a köteles engedelmességet megtagadta. A tiszti főügyész indítványa szerint a fegyelmi eljárás folytatandó s a nevezettre 50 írt büntetés szabandó ki, a magánál tartott összegek kamatai pedig általa megtérítendők. Az 50 frtnyi büntetés kiszabása a polgármestert illette volna, de ő az iratokat azon nézettel mutatja be a fegyelmi választmánynál, hogy itt a törvény 90. §. b) pontja értelmében való nagyobb büntetés alkalmazásának szüksége forog fönn, amelyre nézve pedig ő már nem illetékes. A fegyelmi választmány az okok mérlegelése után, Kállay büntetését 100 forintra emelte föl. A kőbányai templom építése a jövő évben megkezdődik. A tanács mai üléséből elhatározta felhívni mindazokat, kik természetbeni adományokat írtak alá, hogy az anyagokat a jövő tavaszra tartsák készen. Az elöljáróságoktól pedig a náluk begyűlt adakozásokat bekérik. A Gerson-féle szűrök tekintetében kötött szerződést a belügyminiszter jóváhagyván, a tanács kiadta a középítési igazgatónak, hogy a mesterséges szűrőkkel kapcsolatban a végrehajtás iránt intézkedjék. Egyletek" és intézetek. — Az országos erkölcsnemesitő egyesület ma délután tartotta közgyűlését a képviselőház társalgó termében. Csáky Albin gróf ma foglalta el először az elnöki széket, a mely Trefort halála következtében üresedett meg. Megnyitójában elmondta, hogy midőn a miniszterséget elvállalta, kijelentette, hogy új egyesületi tisztségeket nem fogad el, mert tudta, hogy új állása teljesen igénybe fogja venni minden idejét és munkásságát. Tudott is ellennállni a kísértésnek, csak az erkölcsnemesítő egyesület részéről jött meghívásnak nem, mert már főispán korában is lelkesült az egyesület magasztos céljáért, másrészt pedig az egyesületnek rokoncéljai vannak azokkal, amelyeket jelenlegi állásában van hivatva istápolni. Köszönetet mondva a megtisztelő bizalomért, ígéri, hogy mindent meg fog tenni az egyesület céljainak előmozdítására. A jelen voltak, köztük Péchy Tamás, Fabiny Teofil, Hunfalvy Pál, Irányi Dániel, Ballagi Mór és Thaly Kálmán éljenzéssel fogadták a miniszter lelkes nyilatkozatát. Péchy Tamás tolmácsolta a tagok érzelmeit. Elmondta, hogy az egyesületnek küzdenie kellett a kezdet nehézségeivel, és e mellett az a szerencsétlenség érte, hogy volt elnöke, Trefort megbetegedvén, nem érvényesíthette az egyesület érdekében buzgalmát. Az új elnöktől hallott szavak után azonban bizalommal néz a jövőbe, és az egyesület felvirágzását reméli. Ezután ugyancsak Péchy mint egyesületi alelnök tett jelentést az egyesület ügyeiről. Nagy örömmel fogadták abbeli jelentését, hogy előleges kérdezősködés után József főherceg hajlandónak nyilatkozott az egyesület védnökségének elfogadására. Ennek reményében az egyesület most kérvényt fog intézni a főherceghez a védnökség elfogadása tárgyában. Jelentette továbbá az alelnök, hogy az egyesületnek a múlt évben 2 új fiókja keletkezett Liptó-Szt-Miklóson és Kassán ; ezekkel a fiókok száma 7-re emelkedett. Szathmáry György elfoglaltsága miatt lemondván a titkári állásról, eddigi működéséért köszönetet mondtak és Illyés Bálint orsz. képviselőt választották meg titkárnak. Pályadíjat tűzött ki az egyesület olyanok részére, akik a legtöbb taggal bíró mértékletességi egyesületet alapították, de pályázó nem jelentkezett. A pályázatot ennélfogva újra kihirdetik 1890. jan. 1-ig terjedő határidővel. Két pályadijat tűzött ki az egyesület 30 éven át szolgált hű cselédek részére. Ez idén e dijakat dunántuli cselédeknek ítélték oda, még pedig Vimola József inasnak, aki a somogyi Enesén 68 évig szolgált egy helyben, és Majsztinek Mártonnak, aki 32 évig szolgált hűséggel egy családnál. Az első 50, a második 25 írt jutalmat kap ünnepélyes átadás mellett. Ezt a pályázatot is újra hirdeti az egyesület, még pedig ezúttal a tiszáninneni kerületre; három dij lesz: egy 50 frtos és két 30 frtos; határidő ugyancsak 1890. jan. 1-je. A színpadokon előadott erkölcstelen dalok tárgyában az egyesület kérvényt intézett a belügyminiszterhez, de arra még válasz nem jött. A pénztáros jelentése szerint a pénztári készlet 2711 frt. A fölmentvényt köszönettel megadták neki. Végül Irányi indítványára Péchy Tamásnak szavaztak köszönetet az egyesület körül szerzett érdemeiért. Az országos közegészségügyi egyesület Markusovszky József min. tanácsos elnöklete alatt ma tartotta évi rendes közgyűlését. Ott voltak többek között: Berzeviczy Albert államtitkár, Klamarik János min. osztálytanácsos, dr. Müller Kálmán, dr. Körösi József, Rózsahegyi Aladár, dr. Fodor József stb. stb. Az elnök megnyitó beszédében hoszazasabban megemlékezett Trefort Ágostonról, majd az ország közegészségügyi kérdésének fontosságát fejtegette. Utána dr. RózsahegyiAladár tartott előadó: „A lefolyt évben a közegészségügy terén tett fontosabb tapasztalatok és az egészségtudományban fölmerült fontosabb vívmányok“ címmel. A nagyobb szabású értekezésben azt hangsúlyozza, hogy a közegészségügy nálunk a múlt év óta nem igen javult; egyes ágai közül a gyógyászat, nevezetesen az orvosügy terén indult meg élénkebb mozgalom a lefolyt évben. A kimerítő ismertetést élénken megéljenezték, mire dr Fodor József terjesztelte elő a titkári jelentést. Számot adott mindenekelőtt ama közegészségügyi ügyekről, melyekkel az egyesület a lefolyt évben foglalkozott. Ilyen kérdések egyike volt a hús egészségi ellenőrzése a fővárosban, amely nagyon el van hanyagolva, úgy a mintaszerűen épült közvágóhídon, mint kivált a budai mészárosoknál s általában a henteseknél. Az egyesület iratokat intézett ez ügyben úgy a fővároshoz, mint a szakminisztériumhoz. A főtitkár megelégedéssel jelenti, hogy a főváros máris tett lépéseket a hússzemle javítása érdekében, amennyiben a közvágóhídon az állatorvos-személyzetet megszaporította. Más tárgy volt a pálinka kérdés. Az egyesület kérvényt intézett a képviselőházhoz a szeszjövedék tárgyalása alkalmával, melyben kérte, hogy törvényileg intézkedés történjék az iszákosság elharapódzása s a szeszes italok közegészségi kárainak korlátozása céljából. A törvényhozás tényleg törvénybe iktatta, hogy az italmérések engedélyezésénél és felügyeleténél közegészségi tekintetek is figyelembe veendők. Különösen elevenen foglalkozott az egyesület az iskola-egészségügygyel. Kiemelendő ez iránybani Müller Kálmán tanár indítványa az iskolabeli túlterhelés kérdésében, különösen pedig Berzeviczy Albert államtitkár indítványa egy országos iskolaszövetség tárgyában, melynek feladata országszerte oda hatni, hogy az ifjúság egészsége játékkal, tornászánál, testgyakorlatokkal edzessék. Az egyesület számos szakszerű és nyilvános, ismeretterjesztő ülést tartott, továbbá vidéki fiókosztályok alakításán fáradozott s ennek következtében Nagy-Szebenben önálló közegészségi egyesület alakult; Győrben, Kolozsvárott, Nagyváradon, Debrecenben van már fiókosztály; S.A.-Újhelyen és Hódmezővásárhelyen nemsokára megalakul. Az egyesület örvendetesen gyarapodott a lefolyt évben, ugyanis 247 új tag lépett be, köztük 9 alapító. Az egyesületi tagok száma 1872, köztük 151 alapitó tag.. A főtitkár jelentését éljenzéssel vették tudomásul. — A pénztári jelentés szerint az egyesület alaptőkéje 1888. év végén 14,452 frtra emelkedett; évi bevétele 8203 frt 47 kr, kiadása pedig 7183 frt 99 kr volt. — Ezt is tudomásul vették ; majd a választmányba megválasztottak 18 tagot, mire a közgyűlés véget ért. — Az országos vadászati védegylet ma délelőtt 11 órakor tartotta rendes évi közgyűlését a földmivelésügyi minisztérium tanácstermében Nádasd, Ferenc gróf elnöklete alatt. Jelen voltak : Keleti Károly miniszteri tanácsos, Horváth tábornok, Fiáth báró, Eőry Farkas Kálmán stb. Egerváry Gyula titkár olvasta föl az évi jelentést, amelyben az egyesületnek a vadászat ügyének előmozdítása körül kifejtett tevékenységéről adott számot. Az egyesület tagjainak száma mintegy 1200. Az évi bevétel kitett 5700 forintot és ugyanannyi volt a kiadás is. A jelentés tudomásul vétele után elfogadták Eőry-Farkas Kálmán indítványát, hogy a vadhús szállítása érdekében fölterjesztést intézzenek a közlekedési miniszterhez. Ezután néhány alapszabálymódosítást határoztak el, így többek közt azt is, hogy a tagok, akik a közgyűlésen személyesen meg nem jelenhetnek, ott meghatalmazott által képviseltethetik magukat. Végül Keleti Károly felkérte az igazgatóságot, találjon módot arra nézve, hogy az egyesületi tagok nagyobb érdeklődést tanúsítsanak az egyesület, de különösen annak közgyűlése iránt. A „ Jó szív“ egyesület, mint már jelentettük, f. évi június 2-án déli 12 órakor Tisza Kálmánná elnöklete alatt, az új városháza társalgó termében tartja meg első rendes közgyűlését, melyre az alapító és rendes tagok tisztelettel meghivatnak. Színház, zene, képzőművészet. * (A krisztinavárosi színkör megnyitása) június 6-án, csütörtökön történik. Nem a Cigánybárót adják megnyitó előadásul, hanem az Asperni kém nagy látványos színművet énekkel, harci csoportozatokkal, felvonulásokkal, színpadi zenével tizenkét képben. E látványos színmű háromszor kerül színre egymásután. Pünkösd vasárnapján a Cigányból főt adják. * (H. Pauli Mariska asszony) nem hiába művészpár gyermeke, mert úgy látszik gyorsan karrieret fog csinálni. Alig hogy föltűnt a színművészet egén, máris beszéltet magáról. A múlt héten roppant sikerrel hangversenyzett Győrött, ahol őt úgy ünnepelték, mint egy elismert művészi név viselőjét, amelynek dicsőségét ő is hivatva lesz öregbíteni. A napokban igen hízelgő meghívást kapott Félegyházára egy hangversenyben való közreműködésre, de ő azt el nem fogadhatta, mert e hó közepétől kezdve