Pesti Hírlap, 1889. október (11. évfolyam, 270-300. szám)
1889-10-03 / 272. szám
1889. október 3 érkeztek. A tűz úgy támadt különben, hogy a konyhakéménybe beépített gerendázat tüzet fogott és lángra lobbant, s már meglehetősen lobogott, mikor a kispapok észrevették a bajt. A tüzet gyorsan elnyomták, a kár jelentéktelen. Egy maliciózus városi tűzoltó különben sehogyan sem akarta elhinni, hogy csak ennyi tűz volna az egész szemináriumban. — (Milán király) tegnap utazott el Karlsbadból s orvosának, dr. Sztankovanszky királyi tanácsosnak rendelésére utógyógymód használatára Svájcba ment. Elutazásakor szives szavakkal köszönte meg orvosának fáradozását, megemlékezett a gyógymód jó eredményéről és ismételve ígérte visszatérését. (A nagy-enyedi theologiai fakultás sorsa.) Nagy-Enyedről sürgönyzik lapunknak . A ma d. u. tartott városi közgyűlés az erdélyi ref. egyházkerület intézőinek abbeli szándékában, hogy a Bethlenfőiskolával most kapcsolatos lelkészi akadémia Kolozsvárra áthelyeztessék, a város anyagi károsodását látván, egyhangúlag elhatározta, hogy a szükségessé vált 5-ik theológiai tanszék javadalmazását az esetre, ha az akadémia itt hagyatik, a város közjövedelmeiből évi 1600 forinttal biztosítja; ajánlata el nem fogadása esetén pedig egész a királyig fog rekurrálni az áthelyezés ellen. (A kisdednevelési kiállításban) ma Dollinger Gyula dr. tartott előadást a gyermekkorban fejlődő elgörbülésekről s különösen az angolkórral foglalkozott. (Az öreg Venczel utóda.) Jogi egyetemünk érdemes veterán professzora még csak a „papíron“ vonult nyugalomba és máris megindultak a kombinációk a megüresedő tanszékre. Egyetemi körökben azt hiszik, hogy az utód kijelölésénél dr. Katona Mór és dr. Zsögöd Benő közt lesz a választás. Aspiráns természetesen több is akad, de komoly jelöltkép még eddig csak az említett nevek forognak szóban. (A pozsonyi hajóhíd) utolsó napjait éli. A Baross miniszter rendeletéből kiküldött tanácskozmány, melyet a dunagőzhajózási társulat kért, mint pozsonyi tudósítónk sürgönyzi, abban állapodott meg, hogy mivel az állandó híd nyílása eltér a hajóhíd nyilásától, az utóbbi hátráltatná a forgalmat, amint tehát télire felszedik a hajóhidat, egyúttal meg is szüntetik s az állandó híd elkészültéig komp fogja feltartani a két part közt az összeköttetést. (Távirdasodrony helyett telefon.) A franciaországi posták és távirda adminisztrációja bankettet hívott egybe azon kérdés tanulmányozása céljából, váljon azon kisebb községek, melyekben nincs táviró hivatal, költségkímélés céljából nem volnának-e a hozzájuk legközelebb fekvő városok távíró hivatalaival, távírósodronyok helyett telefon hálózattal egybekötendők ? Az ankét. hir szerint igenlő értelemben fog nyilatkozni a fölvett kérdésre. (Baleset a vágóhídon.) Sztankovics Tódor, belgrádi marhakereskedőnek ma a közvágóhídon nekirohant egy megvadult ökör és szarvával felhasította a marhakereskedő mellét. Rögtön a mentőket hívták, a kik a — szerencsére nem nagyon mély — sebet bevarrták, a miért aztán a jó Sztankovics úri módon meg is honorálta őket — egy forinttal. — (Nem becsületes megtaláló.) Éhnesch Mihály bécsi fodrász kissé „hangulatos“ állapotban ma este elvesztette tárcáját, 114 frt tartalommal, az osztr. magyar államvasút váci körúti pályaházában. A tárcát megtalálta Mészáros Sándor, 27 éves vasúti irodaszolga, s rögtön el is rejtette. Jovanovits Antal, vasúti lámpakezelő azonban észrevette a dolgot, s nyomban jelentést tett úgy a rendőrségnek, mint az állomásfőnöknek. A rendőrség előállította Mészárost, s kérdőre vonta, ez azonban eleinte tagadta a dolgot, míg végre előadta csizmaszárából a száztizennégy forintokat. A rendőrtiszt a pénzt visszaadta tulajdonosának, Mészárost pedig egyelőre hazaeresztette. (Rendőri hírek.) Vertler Béla ékszerész tegnap reggel szó nélkül eltávozott a lakatos utcai Smercféle vendéglőből, ahol szállva volt, s azóta nem tért vissza. Tegnap este aztán a 301. számú rendőr az összekötő vasúti hídon egy szürkés sárga kabátot, a kabát mellett egy esernyőt, egy barna kemény kalapot és egy „c. Verner juvelier“ feliratú névjegyet talált. A névjegy hátán a következő felírás volt: „Schlosser-Gasse, Nr. 2.“ A rendőrség megállapította, hogy e tárgyak az eltűnt Werner tulajdonát képezték, s így alapos a föltevés, hogy az ékszerész a Dunába ölte magát. — Drága ismeretség. Varga János, tápiógyörgyei földmives Örzse lányával tegnap délután 41 darab libát hozott a fővárosba. Vargáék libástul Tápió- Szelén szálltak a vasútra és a vonaton megismerkedtek egy bőbeszédű, nyájas úrral. Pestig úgy megbarátkoztak, hogy együtt szálltak meg a Teleky-téren egy korcsmában. Ma reggel aztán kihajtották a libákat a piacra, s ott az új ismerős ajánlkozott, hogy ő adja el a baromfit. El is adta 70 forintért az egész szállítmányt, zsebre is gyűrte a 70 forintokat s el is PESTI HÍRLAP tűnt nyomtalanul Vargáék látóhatárából. A károsultak jelentést tettek a rendőrségen, s az ismeretlenről személyleirást adtak, melynek nyomán most keresi a rendőrség a szélhámost. Az igazságügyminiszter Szombathelyen. Szombathely, okt. 2. Tegnap este Szilágyi Dezső igazságügyminiszter tiszteletére a polgárság fényes fáklyásmenetet rendezett, melyben több ezer főre menő közönség vett részt. A fáklyásmenet a püspöki palota elé vonult, ahol a miniszter szállva van. Az üdvözlő beszédet Horváth István esperes mondotta. A zajos éljenzésekkel kísért beszéd után Szilágyi Dezső következőleg válaszolt: Legyen szabad mindenekelőtt hálás köszönetet mondanom önöknek e fényes megtiszteltetésért, melyben részesíteni szíveskednek. Az előttem szóló szónok szépen és igazán fejezte ki azt, hogy minden magyar embernek és magyar kormánynak elsősorban arra kell törekednie, hogy a polgári szabadság megóvassék. Midőn Szombathely városán végig nézek, megtestesülve látom azt az igazságot, hogy a polgári szabadságot sehol sem érdemlik és becsülik meg jobban, mint ahol élni tudnak vele. Évek hosszú sora után látom viszont e várost, s hazafias örömmel szemlélem meglepő fellendülését és virágzását. Mindez e város derék és munkás polgárainak az érdeme. Országok és nemzetek igazi ereje nem egyes kitűnő férfiakban van; ezek is nagy lendületet adhatnak a nemzeti céloknak és törekvéseknek, de a valódi alap, melyen az országok nyugszanak, a hit és kötelességteljesítő munkás állampolgárokban található. Bármily szerény is állásuk, bármily szerények törekvéseik, az ő érzetük a haza lelke, az ő erejük a haza ereje, maradandó emelkedése. Azért valahányszor virágzó, emelkedő várost látok, valahányszor szemlélem felpezsdülő erélyét és munkásságát a polgároknak, hazánk, nemzetünk hatalmas, maradandó gyarapodását találom benne. Szabadságot, jogokat országunk törvényei, főleg a 48-iki törvények adtak a polgárságnak; azelőtt csekély súlyuk, egyetlen szavazatuk volt az összes törvényhozásban. Ma másként van. A jog kiterjesztetett, megszilárdult, de élni kell tudni vele. Ha végigtekintek e városon s szemeim előtt látom e lelkes, munkás, hazafias polgárságot mindazzal együtt, amit alkotott, akkor meggyőződöm, hogy ez a polgárság méltó e föllendülésre, e virágzásra, méltó a polgári szabadságra. (Viharos éljenzés.) Bucsúképen mondom önöknek, hogy a politikai küzdelmek közepette sokszor fogok visszaemlékezni e napra, e lobogó fáklyákra s arra a fáklyáknál fényesebben lobogó és melegen átérzett beszédre, melylyel szónokuk üdvözölt. Uraim! A növény a földből, a kormányférfi a polgároknak akaratából és támogatásából meríti erejét. Meglehet, akadályozva leszek törekvéseimben, talán csalódni fogok egyik-másik reményemben, de arról biztosítom önöket, hogy Magyarország igazságügyének hit, kitartó munkása leszek. (Zajos éljenzés.) Önök nem közönyösek az igazságszolgáltatás ügyei iránt, minek bizonysága mai megjelenésük. A mai nap eseményei megerősítettek azon elhatározásomban, hogy teljes bizalommal építsek e nemzetnek szabadságszeretetére, áldozatkészségére és polgári kitartására. (Zajos éljenzés.) Búcsút veszek önöktől, kérem önöket, gondoljanak reám, oly őszinte érzelemmel és barátsággal, a minő hálával én fogok önökre gondolni, kiknek kitüntető szíves fogadtatását soha elfeledni nem fogom. Viharos, szűnni nem akaró éljenzés és leírhatatlan lelkesedés követte e beszédet. Este a színházban díszelőadás volt. Szilágyi miniszter Radó főispán páholyából nézte végig az előadást. Színház után a miniszter a főispán lakására ment, ahova a város és megye notabilitásai hivatalosak voltak. Ma ment végbe a törvényszéki palota ünnepélyes átadása, mit 300 terítékes bankett követett. Az igazságügyminiszter holnap Sopronba utazik. A soproni városi törvényhatóság tagjai közül nagyobb számú küldöttség utazik eléje Lövőig. Holnap Sopronban lakoma lesz Szilágyi tiszteletére. Natália királyné Belgrádban. Belgrád, okt. 2. (A P. Hírlap eredeti távirata.) A királyné jelenléte cseppet sem változtatta meg a város arculatát. Miután az első izgatottság, melyet a fogadási ünnepélyek keltettek, lecsillapult újra visszatért a mindennapi egyformaság. A tegnap nap folyamában számos látogató jelentkezett és királyné közülük sokat el is fogadott. Ezek közt voltak Horvatovics tábornok és Gruics Száva miniszterelnök, aki az egyességi tárgyalásokkal van megbízva. A miniszterelnök látogatása, tekintettel arra a körülményre, hogy a királyné ismeretes álláspontjához ragaszkodik, nagyon rövid volt s a miniszterelnök távozott, miután a régensségnek és a kormánynak álláspontját a királynéval szemben és az általuk követett iránynak föltétlen megtartását hangsúlyozta A királyné a miniszterelnök nyilatkozataival szemben igen tartózkodó volt és nyomban más tárgyra fordította a beszédet. Sándor királynak a királynéval való találkozását illetőleg Gruics kijelentette, hogy azt Milán király hozzájárulása nélkül nem engedheti meg. A nap folyamában Persiani, titkárja, Szomor társaságában, meglátogatta a királynét. Utóbb valamenynyi külföldi képviselő, a német követ kivételével, bejegyeztette magát a királynénál. Nevezetesen megjelentek a belga, a francia, az olasz, az angol és az osztrák nagykövet. Gróf Bray valószínűleg egyáltalában nem fog látogatást tenni. Alaptalan az a hír, hogy Risztics régens és a legtöbb miniszter, továbbá Mihály metropolita a legelső látogatók között voltak. A kérdés kényes állásánál fogva s minden egyezkedési kísérletnek a királyné által való feltétlen visszautasításával szemben, valamint tekintettel arra a körülményre, hogy a királyné Riszticsnek abbeli igyekezetét, hogy őt engedékenységre bírja, teljesen ignorálta, teljesen megfoghatónak látszik, hogy Risztics, mint a királyné régi barátja és mint régens megsértve érzi magát. Az is bántotta őt, hogy a királyné válasz nélkül hagyta leveleit és ennélfogva érthető, hogy nem akart látogatást tenni a királynénál és hogy a kényes ügy elintézését Gruics miniszterelnökre bízta. Risztics magatartását higgadtan és részrehajlatlanul ítélő körökben teljesen korrektnek tartják. A mai nap folyamában is számosan látogatták a királynét. A királyné eddigelé még nem találkozott a fiával. Az éjjeli látogatásokról szóló híreket illetékes oldalról megcáfolják. A Sándor királynak a konokban való erőszakos visszatartásáról szóló hírek is alaptalanok. Mihály metropolita eddigelé még nem tett látogatást a királynénál. Belgrád, okt. 2. (A P. H. eredeti távirata.) A helyzet nagyon válságosra fordul. Natália királyné tegnap kijelentette Gruics miniszterelnöknek, hogy a kormánytól nem fogad el semmiféle feltételeket; kijelentette továbbá, hogy állandóan Szerbiában fog tartózkodni, amely jogot tőle, mint szerb polgárnőtől, nem lehet megvonni. Gruics összes követeléseit erélyesen visszautasította. A miniszterelnök ennélfogva nem akar a királynővel többé tárgyalni. Miután a nép hangulata izgatott a régensség ellen s a régensek meglepetésektől tartanak, Sándor királyt a legszigorúbb őrizet alá helyezték s még naponkinti sétáit is megtagadták tőle. Úgy látszik, hogy Natália királynét Persiani orosz követ biztatta, hogy kereken utasítsa vissza a szerb kormány ajánlatait . Persiani gyakran és a legnagyobb titokban értekezik a királynéval. Orosz ügynökök alattomban lázitják a népet a régensek ellen. A helyzet mind válságosabb s a kormány zavargásoktól tart. 9 Táviratok. Kopenhága, okt. 2. Az udvari vadászaton résztvett a welesi herceg is, ellenben a cár és a nagyhercegek az utolsó percben elállottak a részvételtől. Berlin, okt. 2. A császár rendeletére ma harcászati gyakorlat volt a zanzibári követség tiszteletére. Délután bucsukihallgatás volt a külügyi hivatalban. A követség Bismarck herceg birodalmi kancellárnak is ajándékokat visz Friedrichsruheba. * Elsenach, október 2. A Luther-emlék alapkövének letétele ma nagy ünnepséggel ment végbe az örökös nagyherceg és igen nagy közönség jelenlétében. Beszédeket Kieser, Wittenberger és Fricke tartottak. Boulangernek elfogyott a pénze. Paris, okt. 2. (A P. H. eredeti távirata.) Beavatott körökben közbeszéd tárgyát képezi a boulangizmusnak a legutóbbi választások által előidézett pénzügyi tönkje. A „XIX. Skele“ érdekes részleteket közöl a tábornok viszonyairól és terveiről, aki eszközeinek már végére jutott. Múlt szerdán a párizsi gróf 20.000 frankot küldött neki azzal a megjegyzéssel, hogy ez az összeg a Boulanger részére szánt alapnak utolsó maradéka. Azóta nagy ügygyel-bajjal voltak képesek még 10.000 frankot összeszedni, hogy néhány igen sürgős adósságot kifizessenek, azonban a választásokból eredő legtöbb tartozást képtelen a tábornok kiegyenlíteni. Zavara annyival nyomasztóbb, mert Dillon, aki egyedül rendelkezik még nagyobb vagyonnal, vonakodik tovább menni, mert attól tart, hogy tönkreteszi magát. Miután Boulanger képtelen a londoni fényes háztartást folytatni, az volt a szándéka, hogy Jessey szigetre költözködik; újabban azonban arra határozta magát, hogy Egyiptomban fog hosszabb ideig tartózkodni. Uez hercegnő megvette összes lovait, azonban kijelentette, hogy ez ré