Pesti Hírlap, 1889. december (11. évfolyam, 331-360. szám)
1889-12-24 / 354. szám
4 — Az ország 03 gépész-egyesület február hó 1-én a régi polgári lövöldében könyvtára javára zártkörű bált rendez, melyre a bál bizottsága a meghívók szétküldését f. hó 26-án kezdi meg. — A magyar országos tűzoltó-szövetség központi választmánya 1890 január 5-én délelőtt 9 órakor, esetleg folytatólag január 6-án délelőtt 9 órakor a Lipót utcai új városháza II. emeletén levő közgyűlési társalgó teremben ülést tart. Főbb tárgyak : az elnökség jelentése a belügyminisztertől időközben leérkezett vármegyei szabályrendeletek és egyéb felterjesztéseket illetőleg adott szakvéleményezésekről. — Az 1891-ik évben Sopron, szab. kir. városában tartandó X. országos közgyűlésre vonatkozó meghívás bemutatása s ez ügynek előzetes tárgyalása. — Szövetségi tisztviselők választása. — A „magyar testgyakorlók köre“ január hó 25-dikén a fővárosi iparosok körének termében (Ferenciek határa) tornacsarnoka alapja javára, szinielőadással egybekötött zártkörű táncmulatságot rendez. A meghívók január 1-én küldetnek szét. Színház, zene, képzőművészet. * (A negyedik magyar színház.) A gyapjúutcai színház leégése ismét felszínre hozta a főváros negyedik magyar színházának kérdését s mióta az a terv merült fel, hogy a budai lakosoknak is egy állandó színház építtessék, azóta ez az eszme sűrűn foglalkoztatta a fővárosi társadalmat s talán a német színház leégése nélkül is előbb-utóbb megvalósult volna. Most ez a katasztrófa még közelebb hozta a megvalósulás stádiumához, sőt azt is mondhatjuk, hogy a fővárosi negyedik magyar színház már nem is „kérdés“, még csak idők kérdése sem, hanem már legközelebb alakot öltő való. Arról értesülünk ugyanis, hogy Ódry Lehel, a m. kir. operaház tagja, a mai napon kérvényt intézett a belügyminisztériumhoz az iránt, hogy engedélyt adjon neki egy uj fővárosi magyar színházra. Ódry az uj színházra vonatkozólag kérvényében a következőket adja elő: Az uj műintézet neve „Éden-színház“ lenne s a Lipótvárosban, az osztrák-magyar államvasút indóházának tőszomszédságában, a Lipót-körútnak egyik saroktelkén építtetnék föl. Az Éden-színház nem foglalkoznék a komolyabb drámai műfajokkal, operákkal vagy nagyobbszabású operetekkel, hanem mintegy kapcsot képezne a már fennálló színházak és orfeumok közt, az utóbbiaknál jobbat, nemesebbet és erkölcsösebbet nyújtva. Az orfeumokra emlékeztetne az Éden-színháznak az a berendezése is, hogy a nézőtér egyúttal étterem és kávéház is lenne, miután az a konzorcium, amelynek élén ódry áll, csakis ez által véli az ily intézettel járó óriási költségeket fedezhetni. Az Éden-szinház külsőleg is igen csinos alkotmány lenne s a konzorcium az építkezésre, berendezésre stb. 6— 800,000 irtot szándékozik fordítani. — Ezzel kapcsol Az előítéletek talán sehol sem olyan hatalmasok, mint az ajándékozás terén. Virág és cukor azok a megengedett ajándéktárgyak, melyeket a nők elfogadhatnak. Az egyikre ráfogják, hogy a szűzi ártatlanság jelképe, a másikra, hogy a gyermeki ártatlanság jutalma, s a nőkre, hogy a kettőnek egyesítései. Természetes tehát, hogy virágot és cukrot szabtak meg nekik illő ajándékképen. Mindkettőnek, t. i. a virágnak és a cukornak, de nem az ártatlanságnak, hamar vége támad; az egyik elhervad, a másikat megeszik, s az ajándék nem marad meg emléknek. S ezért a virág és cukor — bármily drágák is — a legszerényebb ajándékok. Jönnek, örömöt okoznak s eltűnnek, ha kötelességüket teljesítették. Nem agent provocateurjei az emlékezésnek, kivéve, ha az egyiket elszáradva, a másikat megszáradva el nem teszik a szekrény fiába. Hanem ekkor úgy sem voltak pusztán udvariassági ajándékok, vagy legalább nem tekintek ilyennek azok, akik kapták őket. A lányok szeretnek emlékeket gyűjteni, és még ismerőseik szellemtelenségének emlékkönyveikben látható pillanatnyi fölvételeit is kegyelettel nézik. Természetes, hogy az ajándékot nem tekintik annak, a mi, hanem annak, aminek képzelik. S ezért legjobban hatnak a névtelenül küldött virágok, mert a képzelő és képzelődő tehetségnek hatalmas izgatói. Az anyák ugyan rendesen nem fogadják el az anonymitás leplébe burkolt üdvözletét, mert a tiszta helyzetet szeretik és nekik nem az üdvözlet, hanem latosan megemlékezünk még egy másik színházépítési tervről is, mely már régibb keletű ugyan, de a gyapjú-utcai színházégés következtében aktuálissá vált. A bécsi Ronacher-féle mulatóhelyiségek igazgatója ugyanis, több budapesti pénzemberrel szövetkezve, azzal a tervvel foglalkozik, hogy Budapesten nagyszabású vaudeville-színházat épít. A tervezetek már el vannak készítve, sőt már a hely is ki van szemelve, amelyen az új színház állana ; a konzorcium alkudozásokba bocsátkozott ama roppant mély udvari házak egyikének tulajdonosával, melyek a Károly-körúton a Károly-kaszárnyával szemben, az Orczy-féle háztól jobbra terülnek el és melyek épen mélységüknél fogva különösen színházépítési célokra rendkívül alkalmasak. Ez a konzorcium is most, miután a negyedik színház kérdése aktuálissá vált, komolyan szándékozik tervének megvalósításához látni. * (Egyházi, zene.) A budavári helyőrségi templomban karácsony első napján (szerdán) délelőtt 10 órakor ünnepi zenés mise lesz, melyen Vavrinecz Mór karácsonyi pásztormiséje (missa pastorális) kerül előadásra.A magánszólamokat éneklik Vavrinecz Mórné asszony, Kretschy Károly és Juhász Ferenc. A zeneelőadást Vavrinecz Mór főegyházi karnagy vezényli. * (F. Begyi Aranka) asszony, a népszínház kedvelt művésznője, mint részvéttel értesülünk, váratlanul, súlyosan megbetegedett s e miatt a népszínház heti műsora is teljesen megváltozott. * (Az opera a leégett német színészek javára.) A magyar kir. operaszínházban január hó elején előadást rendeznek a leégett német színház tagjai javára. Ez alkalommal színre kerül „A nürnbergi baba“, Adam vig operája, amelyben Bertát Bianchi Bianka k. a., Henriket Takács fogja énekelni. Henriket nálunk eddig Saxlehner Emma aszszony adta, de a szerep tulajdonképen bariton-szerep és külföldön mindenütt férfi énekli. Azért osztották ki most nálunk is Takácsnak. A „Nürnbergi babá“val egy balletet fognak adni. * (A budai zeneakadémiában) ma este jól sikerült hangverseny volt, melyen a budai oldal zeneértő közönsége közül nagy és díszes közönség jelent meg. A koncert első számául Sigmond S., liberling N., Sebald S., Banders M. urak a Cherubini vonósnégyest játszották, amit Reichert kisasszony néhány csinos dala követett a Schumann bájos apróságaiból. A legnagyobb tetszést Roth Kálmán hegedüjátéka keltette. Roth a bpesti opera tagja s már egyszer a Vigadó egy előkelő hangversenyén is föllépett. Ma este Mendelssohn „Hegedűhangverseny“-ét játszotta, sok önállósággal és bravúros technikával. Előtte Medvey I. kisasszonyt hallottuk, aki Chopin és Moskowski egy-egy darabját adta elő, s mikor játékáért megtapsolták, néhány magyar népdallal toldotta meg a programmot. * (Jászai Mari asszonyt vasárnap este harmadszor lépett fel a győri színpadon, ezúttal Rákosi az üdvözlő kell, de a visszautasított virágnak megmarad illatja az emlékezetben, a kíváncsiságban és a hiúságban. A közönségesen küldött virágok a közönségesek, a névtelenül küldöttek romantikusak. A közönségesen küldött bokréta jön, láttatik, és elhervad, a névtelenül küldött jön, visszautasittatik, de győz. Az anonymitás szélylyeloszlik, de a romanticismusa megmarad s a ki ennek közepette lép a szintérre, hős a szó igazi értelmében. A szinpadi kellékek cachirozott voltát nem látja az, aki nem akarja látni vagy nem tudja látni. Az ajándékozásból ki vannak zárva a hasznos tárgyak s ezért bátran ajándékozhatunk könyveket is, de csakis diszkötésüeket. A szalonbutor nem hasznos, csakis díszes, az aranykötésü könyvek pedig szalonbutor számba mennek. De a könyv ajándékozása már néminemű intimitást feltételez, mert a könyvnek elvégre tartalma is van, melyért az ajándékozónak esetleg felelősséget kell vállalnia, a megajándékozottnak pedig bocsánatot kell adnia. A nők megajándékozásánál kényesebb a nők ajándékozása. Az abszolút udvarias férfiak sohasem nyernek meg olyan fogadást, melyet nőkkel kötöttek, mert nem tekintik illőnek és ildomosnak a nőt annak a töprenkedésnek kitenni, hogy mit is ajándékozzon a férfinak? De az abszolút különben is ritka, még ritkább, ha az udvariasságban kell nyilvánulnia. A nő, bármit is ajándékoz, emléket ad. Az a Jenő Magdolnájában, hódítva meg a győriekt. Kár — írja odavaló tudósítónk — hogy a kétiő számmal levő páholyok közül néhány üresen marad; a zsúfolt földszinti sorokon és állóhelyeken levő közönség olyan lelkes tapsvihart keltett, aminőt a rezoga színház rég nem hallott. A kihívásnak, éljenzésnek se vége, se hossza nem volt. Medeában Lecouvreur Adrienne és Magdolnában játszva, Jászai mindegyik darabban más-más oldalról csillogtatta művészetét. Somogyi társulatának tagjai közül Laczkó Aranka, Dezső József, Dálnoky János és Bónis Lajos, (Lecouvreur Adriennében) Somogyiné Szepessyné, Szép Olga, Dezséri Gyula, Szepessi és Dezső József (Magdolnában) dicséretes buzgalommal játszottak közre. Szerdán Bessenyei Man az újonan szerződött népszínmű énekesnő lép fel nálunk először a „Sárga csikó“ Erzsike szerepében * (A kolozsvári nemzeti színházban) — mint levelezőnk írja — mióta P. Márkus Emili bevégezte vendégszereplését, folytonosan üres nézőtér előtt játszanak. Az igazgatóság egy „Zöld ördög“ című bohózattal akarja a színházba csalogatni a közönséget, melyet hat nap alatt négyszer adtak elő, azonban ez csak egyszer sikerült, az első napon a többi előadásokat üres ház előtt tartották. Végre szombaton „Othello“-t vették elő. Ez estére sem volt nagy közönség. A címszerepet Kovács Gyula játszotta, több jelenetben keltve hatást. A többi szereplők kevesebb elismerést érdemlenek. * (A „Bál után“), Szécsi Ferenc kedvelt monológja, mely a vidék színpadait sorra járja, Miskolcon is bemutatóra került, zajos sikerrel. A közönség kedvence, Szilágyi Szeréna játszotta rendkívül ügyesen és sűrü tapsok közt. A magánjelenet,, melyet még aktuálisabbá tesz a közelgő farsang, a nemzeti színházban is állandóan műsoron tartja magát s kedvenc darabjává lett a fővárosi és vidéki mikedvelői előadásoknak is. * (Bokori jutalomjátéka) Kőbányán szombaton igen nagy közönség előtt folyt le, Egy pap kalandjai c. vígjátékkal. A derék művész két babér koszorút is kapott, egyiknek szalagján e felirat állt: ,,A X. kerületi kör“, a másikén: „Bokodi Antal művészetének elismeréséül kőbányai tisztelői.“ Előadás után nagy társas vacsora volt számos felköszöntővel. • * (Az aradi színházban) a napokban volt V. Margó Céliának jutalomjátéka. A közönség valósággal elkapdosta a jegyeket; a színházat póthelyekkel kellett telerakni s magában az orchesterben vagy ötvenen fogltalt helyet. A „Suhanc“ került színre s mikor a primadonna kilépett, percekig tartó taps fogadta, miközben egy ezüst babérkoszorút, egy hat személyre szóló ezüst evőeszközt, két kétkarú ezüst girandott, egy bőségszarut karperec tartalommal, öt hatalmas babérkoszorút selyem kelmékkel s töméntelen virágajándékot nyujottak fel. Az ováció az előadás alatt is több ízben kitört s minden dal után megújult a zajos taps. * (A szabadkai színtársulat) dolga nagyon rosszul mehet. Lapunkhoz beküldtek egy nyomtatott, kiáltvány alakú „kérelmet“, melyet Csóka Sándor igazgató intézett a közönséghez s a mely valóban jellemző, mily viszonyok közt kénytelenek tengődni a legjobb vidéki társulatok. Az igazgató e kiáltványban kiváltságos helyzet, melyet mi nők a társadalomban magunknak arrogálunk, itt megboszulja magát. Megköveteljük, hogy a férfiak fölöttük állóknak tartsanak bennünket s ezért az ajándékaink is, még ha jó barátnak adjuk is, fölötte állanak azoknál, a miket egyéb jó barátok adnak. A nő nem vehet ajándékot, mert a vétel pénzébe kerül, de a nő rendesen nem pénzszerző, s így a férje vagy apja pénzéből vásárolt ajándék tulajdonképen nem az ő ajándéka. S ezért általánosan elfogadott szabály, hogy a nő csakis kézimunkát ajándékozhat, ha ajándékoznia okvetetlenül kell. A kézimunka jelentősége tulajdonképen semmivel sem nagyobb, mint a férfi ajándékáé, mert azt a pénzt, melybe a férfinak ajándéka kerül, ugyancsak kézi vagy fejjel való munka szerezte meg, de már mi nők olyanok vagyunk s a férfiak még olyanabbak, hogy néhány tüszulást értékesebbnek tartanak a munka verítékénél. A karácsony a családiasság ünnepe. Még olyan is családtagnak érezi magát, aki csak meghívott vendég. A karácsonyi ajándékok intimebbek lehetnek a máskor adottaknál, mert a családiasság érzete s az a sentimentalizmus, melyet a családiasság kilehel, az embereket e napon közelebb hozza egymáshoz. A jó ízlés mindig meg tudja szabni azt a határt, melyen túl ez a megengedett intimitás illetlen tolakodássá lesz. A jó ízlés az a fonal, mely az ajándékozás művészetén végig vonul s a melynek nevében most tálcámat befejezem. PESTI HÍRLAP 1889. december 24 Mártha.