Pesti Hírlap, 1890. július (12. évfolyam, 179-209. szám)
1890-07-01 / 179. szám
k asoknak, amilyen Győry, Unger, Győrffy, Bartha, Jólay, Komjáthy s még annyi más, a pártból kivadítsák. Nagyot kellett belsőleg hanyatlania annak a pártnak, mely ennyire juthatott. Most persze tovább fogják keresni, hogy hol van az igazság, vagy legalább „hol van a macska?“ Megkerül-e, nem bizonyos. Olyan mesés, ez is épen úgy el is veszett, mint a Niebelungok kincse. Azonban szerencse, hogy ezek most mind kérdésbe jöttek. A szélsőbaloldal elvi tisztaságának hiánya, épen a liberalizmus és egyenlőség nagy kérdései körül, régóta sajnosan érezhető a magyar parlamentben. S most már remélhető, hogy az 1848. évi elvek, de maguk az 1848-as emberek is jól meg lesznek mosva az őszig. Akkor talán lesz egy olyan homogén demokratikus pártunk, mely érti, hogy mit képvisel. Az öreg 49-esek pedig nem fognak sűrü könnyeket potyogtatni, ha Apponyi gróf egy konservativ beszéddel főzi le őket. Belpolitikai hírek. — iun. 30. Vezérlő államférfiak találkozása. A Cap-Hin tábornok, gróf Kálnoky és Crispi külügyminiszterek közt küszöbön álló találkozásról, melyet olasz lapok újólag jelentenek, mérvadó körökben mit sem tudnak. Az elkeresztelések ügye. A M. Állam ma ezt írja: „A február 26-diki rendelet ügyében Rómába terjesztett kérdéssel nem foglalkozott a Congregatio Sacri Of Scii, hanem egy másik bíborosi testület. A döntés megtörtént és a Szent Atya már helybenhagyta a határozatot, most készül a hivatalos tudósítás Magyarország hercegprímása számára, amelyet ő eminenciája a jövő hét folyamán fog kézhez venni. Azt hiszem, nem követek el indiskréciót, midőn annyit írok, hogy a hath. magyar papság, amely oly szent lelkesedéssel foglalt állást ez ügyben, teljesen meg lesz elégedve Róma válaszával, a Szentszék a dologban határozottan fog nyilatkozni“. Fővárosi ügyek és közélelmezési bizottság ama javaslatát, hogy a gabonára nézve a kövezetvámot az eddigi magasságban tartsák meg és hogy a zsír, olaj, halneműek és az ásványvizekre ne vessenek fogyasztási adót s elfogadta a javadalmi bizottság javaslatát. E szerint a gabonára nézve a kövezetvámot métermázsánkint 21/3 krról 1 Va krajcárra szállítják le és a zsír, az olaj, a halneműek, valamint az ásványvizek után mérsékelt összegű fogyasztási adót állapítanak meg. Ellenben a javadalmi bizottság javaslatával szemben a mai ülés kimondta, hogy a liszt kövezetvámjának 10 krról 15 krra való felemeléséhez nem járul hozzá. A javadalmi díj szedésére nyilvános árverést hirdetnek s ha ez nem vezetne kielégítő eredményre, megkísérlik a házi kezelést. A javadalmi új díjjegyzék érvényét három évi időtartamra szabták meg. A vegyes bizottság javaslatára különben kimondták, hogy miután a kövezetvám elavult rendszere a kereskedelem és forgalom érdekeivel ma már nem egyeztethető össze, a kövezetvám rendszerének megszüntetését és más jövedelmi forrással való helyettesítését a tanács figyelmébe ajánlják. A soroksári út mentén egy részvénytársaság nagy kénsav-műtrágya és vegyipari gyárat akar emelni. A gyár részére a társaságnak 15.000 négyszögöl terület szükséges. A telekeladó és középítési bizottság a kért telket négyszögölenkint 3 frtért javasolta eladni. Ez ügyben a közgyűlés is hozott határozatot, melyben kívánja, hogy biráltassék meg az, hogy a gyárnak csakugyanszüksége van-e oly nagy területre. A társaság benyújtotta az építési tervrajzot, melyből a bizottság meggyőződött, hogy a kért 15.000 négyszögöl a gyár felépítésére szükséges. Végül a főszámvevő javaslata alapján hozzájárult a bizottság különféle követési munkálatokra javasolt 8461 forintnyi fedezethez, valamint a színész-kiállításra megszavazott 500 frtnyi fedezethez. — Ebtulajdonosokra, nézve fontos határozatot hozott a fővárosi tanács a napokban. Az ebtartási szabályrendelet 15. §-a szerint, mihelyt a hatóság közhírré teszi, hogy a főváros területén dühös vagy dühgyanús kutya létezik, köteles minden ebtulajdonos kutyáját mindaddig zárva vagy kötvetartani, míg a hatóság közhírré nem teszi, hogy a dühös eb elpusztíttatott. Ezen közhírrététel a kerületi elöljáróságok által történik, azonban oly módon, hogy az erről szóló hirdetmény csak az illető kerületi elöljáróság területén függesztetik ki és igy más kerületek lakossága a tiltó vagy a tilalmat megszüntető intézkedésről nem értesülvén, megesik rajta, hogy kutyájával átmegy a tilalom alatt levő más kerületbe, kitévén magát a büntetésnek. Nehogy ilyen esetek előfordulhassanak és a főváros összes lakosságának mód nyúttassék az egyes kerületi elöljáróságok által az ebtartási szabályrendelet 15. §-a alapján közhírré tett intézkedésekről tudomást szerezni, utasíttatnak az összes kerületi elöljáróságok, hogy jövőben általuk az ebtartási szabályrendelet 15. §-a alapján kibocsátandó hirdetményeket akár abban valamely tilalom, akár annak megszüntetése rendeltetik el, a főváros összes kerületeiben a kerületi elöljáróságok hirdetményi tábláin és még egyéb különösen látogatott utcákban függesztessék fel lehetőleg olyképen, hogy ahol a tiltó intézkedésről szóló hirdetmény felfüggesztetett, ugyanazon helyre függesztessék a tilalom megszüntetésé tárgyazó intézkedés is. — Adókivetés. A fővárosi adókivető bizottságok július 1-én, kedden, a következő új helyrajzi számú házakban összeirt adókötelesekre vonatkozó III. oszt. keresetiadó javaslatokat fogják tárgyalni. u. m. I—II. közig. ker. (Víziváros) 2209—2253. III. kér. 1439—2078. A IV. kér. 300—305. Az V. kér. 712 —715. A VI. kér. 3555—3574. A VII. kér. 4710— 4732. A VIII. kér. 5758—5775. A IX. ker. (Ferencvárosi) 9295 —9300 helyrajzi számig bezárólag. — Uj építkezések. A magánépítési hetes bizottság Kún Gyula tanácsos elnöklete alatt ma délután ülést tartott, melyen a következők részére javasolta az építési engedély kiadását: Svadló Ferencnek és Vak Gyulának Podmaniczky-utca és váci-körut sarkán háromemeletes házra; Epstein Mórnak Ferenc-köruton háromemeletes házra; Virava Józsefnek Ferenc-körut és soroksári-utca sarkán háromemeletes házra; Spiesz Ágostonnak Ferenc-köruton háromemeletes házra; Tichy Károlynál? Cserhát-utcán egyemeletes házra; Rauchbauer Ödönnek nefelejtsutcán egyemeletes házra ; földszintes házakra ; Stenke Henriknek Dembinszky-utcán; Redl Antalnak Angyalföldön ; Hercz Árminnak felső vaspálya-utcán; Kugler Józsefnénak és Adelhoffer Lipótnénak a Kútvölgyben ; Lustig Albertnak váci-uton; Garbár Józsefnénak gyarmat-utcán; Fauser Ferencnének nagyfuvaros-utcán ; Purczel Antalnak Óhegyen és Finály Józsefnek a szentendrei uton. Ezenkívül több átalakításra és toldásra adott engedélyt a bizottság. — A fővárosi egylet folyó évi július hó 1-én, azaz kedden délután 5 órakor a régi városház tanácstermében értekezletet tart. A pénzügyi és gazdasági bizottság ma délelőtt, Márkus József tanácsos elnöklete alatt ülést tartott. Az ülés első tárgyát a javadalmi díjjegyzéknek újból való megállapítására vonatkozó javaslat képezte. Az e felett kifejlődött hosszas vitában Fenyvessy Adolf, Császár Jenő, Schreyer Jakab és Lampel Hugó vettek részt, melynek az lett az eredménye, hogy a bizottság elvetette a közgazdasági Hogyis van csak? Az a legszebb, ... az a régi! . . . Rég elhangzott kis falumban az esteli harangszó. Lepihent már nyugalomra minden, ami halandó. Csendes éj borult a földre, én virrasztok egyedül. A jó isten áldásával csak rajtam nem könyörül. „Halkan te! csak úgy, mint mikor az éjjeli bogár elsuhan előtted!“ Orgonafa sűrűjéből fülemüle dala kél, Szerelemről, csalódásról, édes kínokról beszél. Fülemüle csattogását szomorúan hallgatom, Fáj a szivem, beteg vagyok, azt se tudom, mi bajom. „Fel ne ébreszd! hadd álmodja végig, a mi volt s ami nem lesz többet. Hiszen ez az utolsó éjszaka . . .“ Szivem, lelkem kesergése, búbánatom egyre nő. Felhő sincsen, mégis érzem, mintha esnék az eső. Kényeimnek áradása lepatakzik arcomon . Elveszített mennyországom üdvösségét siratom. A csipkefüggönyön túl egyre kavarognak a szivárványos ködök. A széles tenger acélhullámainak a taszítása egyre pörgeti az álmodott világot. Minden, ami szép, ami kedves rajta : eltűnik a nagy ürességben, ahol a meteorok, meg az üstökösök kergetik egymást soha nem szűnő rohanással. S a sós tengervíz, ami elborítja az egész világot, átáztatja a selyempárna csücskét . . . * Szomorú fűzfás, fekete szegélyű papiroslap előttem. Meg ha 11! Hát csakugyan a végbucsu volt az. Bársony István. Poste restante. — Morais Mariotól olaszból. — — Signor Carlo, az igazgató beszélni óhajt önnel. — Tüstént megyek, felelt a hivatalnok, lehúzta az ivóujjast és az igazgató szobájába ment. — Szabad? — Kérem, tessék csak beljebb. — Mivel lehetek szolgálatára ? — Mondja csak kérem, hány hivatalnok van az ajánlott levélpostánál ? — Négy , velem együtt. — Jó, egy napra három is elegendő lesz. Egy szívességre kérem. Az egyszerű levelek osztályánál két hivatalnok hiányzik. Az egyik beteg, a másik már tz napja szabadságon van. Az a fiatal ember, akit abba az osztályba küldtem, még teljesen újonc és nagyon lekötelezne, ha némileg felügyelne rá. — A legnagyobb örömmel. Mást nem parancsol ? — Nem, köszönöm. Carlo meghajtotta magát és elégülten dörzsölve kezeit, mint akit az a vidám kilátás kecsegtet, hogy egyszer végre teljes lelki nyugalommal olvashatja lapját, a levélkiadási irodába sietett, ahol egy körülbelül húsz éves fiatalember épen a levelek osztályozásával foglalkozott. ■— Jó reggelt, monda Carlo belépve. Nos, hogy megy a munka ? — Borzasztóan unalmas és időrabló munka ez, felelt a fiatal gyakornok az asztalon tornyosuló lapokra és levelekre mutatva. — Csak idő kérdése . . . nagyon hamar * (A városligeti nyári színházban.) holnap, kedden, este lesz a „Fenegyerekek“ életkép 25-ik előadása. E jubiláris estén az ismert jelenetben 100 darab Giegerl-fényképet és több száz virágbokrétát gépies gyorsasághoz lehet szokni és akkor aztán sebesen megy a dolog. — Kérem, ki tudja betűzni ezt a nevet? — Adja ide, mondá Carlo, egy tekintetet vetett a címre és tüstént elolvasta: „Giovanni Merighi azután nevetve folytatta: Oh, ezt ismerem. Különc. Mikor még itt dolgoztam, reggel 7 órakor és délután 4 órakor pontosan megjelent, átvette leveleit, ha volt számára, a címet futólag megnézte és zsebébe dugta e szavakkal: „Tudom már, mit akarnak.“ Csupa hitelező írta a leveleket. — Hogy tudhatta ezt ? kérdé a fiatalember bámulva. A dolog nagyon egyszerű. Csak néhány évig kell dolgozni ebben a szobában, hogy önkéntelenül éles megfigyelővé váljon az ember Akárhányan jöjjenek ide egy nap folyamán mindegyikről megmondom és ritkán tévednék miféle hireket vár a levélben. Én bizonyos arcizmok megváltozott helyzetéből olvasok, melyek nálamnál kevesebb tapasztalattal bírók előtt alig tűnnek föl. — Guido Fedeli, — szakította félbe Carlo ,szavait egy öreges úr, ki a rács nyilt ablakocskáján bedugta fejét. Carlo az F betűvel jelzett fiókból kivett egy csomag levelet, gyorsan átlapozta és az egyiket átnyújtotta a várakozónak. Ez mohón kapott utána és könnyedén remegő kézzel szakította föl borítékát. — Látta ezt az embert ? véve föl Carlo ismét a szót az idegen távozta után. Ez egy gyöngéden szerető apa. Észrevette azt a tekintetet, a mit rám vetett, mig a levelek közt keresgéltem ? És mily türelmetlen hévvel szaki PESTI HÍRLAP 1897. július II Egyletek és intézetek. — A polgári iskolai országos tanáregyesület julius hó 2-án (szerdán) délelőtt 9 órakor a belvárosi polg. leányiskolában (Lipót utca 5. sz.) tartja rendes évi közgyűlését, melynek tárgyai: 1. Elnöki megnyitó; Hahóty Sándortól. 2. Titkári jelentés:ovác Sándortól. 3. Kleiszner Rezső előadása az általa feltalált villamos naptáróráról; stb. ) A magyar tisztviselők országos egyesülete ma tartotta Manoilovich Emil kúriai tanácselnök elnöklete alatt a szünet előtt utolsó ülését. A titkár jelenti, hogy a „Mikádóhoz“ címzett vendéglőben (vas utca 11. sz.) az egyesület hétfő, szerda és szombatra a tekepályát kibérelte. A pénztár maradvány 3628 irtot tesz. A segélyügyi bizottság javaslatára 9 özvegynek 560 forint évi segélyt szavaztak meg. Több apró tárgy és 17 tag felvétele után az ülés véget ért. Színház, zene, képzőművészet.