Pesti Hírlap, 1890. július (12. évfolyam, 179-209. szám)
1890-07-13 / 191. szám
1690. július 13. PESTI HÍRLAP mával élénk forgalmú köztéren a gyülekezés meg nem engedhető. Kertben, udvarban, szóval nem köztéren legnagyobb készséggel engedélyez gyűlést. Ez a tiszta valóság. Véghelyi alispán Pázmándynak nem tette azt a képtelen kijelentést, melyet az „Egyetértés“ tudósítása imputál neki. Pázmándy, ki rokona a főispánnak, heves kifejezésekkel panaszolta előtte a népgyűlás betiltását, mire az alispán azt felelte: „Ha itthon lettem volna, én is úgy lettem volna.“ Az alispán tudósítónk előtt kijelentette, hogy amit róla az újságok írtak, nem felel meg a valóságnak. A választás után teljes a rend. A választás mindkét pártnak sok költséget okozott. Erős küzdelmet vártak, de alig volt mérkőzés. Szabó folyton többségben volt az első pillanattól. A főispán és Bezerédj Viktor itthon voltak a szavazáson. Kolozsváry elnök fél hétkor hirdette ki a szavazás eredményét, mit éljenzéssel fogadtak. Szabó, a megválasztott képviselő erre az emelvényre lépett és röviden megköszönte a bizalmat. Kevéssel később megeredt az eső, mely a még szokásos utólagos felhevüléseket ■s lehűtötte. Itt voltak a szavazáskor Meszlényi, Pázmándy, Horváth, Hentaller függetlenségi párti képviselők. Reményük már délben elveszett. Az új törvényszéki palota. Az alkotmány utcai új törvényszéki palotát ma d. u. 4 órakor tekintették meg a mérnök- és építészegylet tagjai. Magáról az impozáns épületről már többször volt alkalmunk megemlékezni, ma azonban teljes képben tárult elénk a palota és nemcsak minket, de a jelenlevő szakértőket is a legteljesebb elismerés kifejezéésre késztette. A társaságot Hauszmann Alajos műegyetemi tanár vezette, mint ezen épület szellemi alkotója. Ott voltak továbbá a vállalat részéről Pacher József építész és vállalkozó és ennek építésvezetője, Suchy János. A művezetőség részéről jelen volt az igazgatóság, élén Korb Flóris műépítészszel. Az összegyűltekhez Hauszmann Alajos intézett rövid beszédet, mielőtt körülvezette volna őket az épületben. Fölemlítette a mai viszonyokat, melyek közt a főszempont oda irányul, hogy mindenben takarékoskodjunk, így van ez az állami építkezéseknél is. Az állami épületek úgy keletkeznek, hogy amaz összeg vételik alapul és építési költségül, melynek kamatját fizeti az állam a kibérelt házakért. Az I-ső fokú törvényszéki épületekért körülbelül 80,000 frt házbért fizetett az állam évente és ennek alapján állapított meg 1.600,000 frtnyi összeget az új épületre, melyhez a főváros 150,000 frttal járult. Természetes, hogy e költséggel a legnagyobb egyszerűséget kellett szem előtt tartaniuk nagy részben, hogy annál több gondot fordíthassanak a jóságra. A díszítményekre fölvett költségeket mind törölte a minisztérium, csupán az esküdtszéki terem hat freskóját készítteti Feszty Árpád jeles művészünk által. A társaság ezután megkezdette szemléjét, mely egy jó órát vett igénybe a nagy terjedelmű épületben. Ha az ember belép a palotába, persze, nem azt a benyomást nyeri, mint például a brüsszeli „Palais de Justice“-ben, mely 40.000.000 frankba került és melynek középpontja és főhelyisége a „Salles des pas perdu“. Innen nyílnak az összes csarnokok és utak , és a drága pszlopzat, a mesés fényűzés nagyon alkalmas arra, hogy már eleve ünnepélyes hangulatot keltsen az emberben, midőn a jog szentélyébe lép. A magyar törvénykezési palota tervezgetésénél is gondoltak ugyan ilyesmire, de az adott viszonyok közt ettől el kellett tekinteni. A mi épületünk tisztességes előcsarnokokkal bír, melyekből rövid úton folyosók által közvetíttetik a közlekedés. Az épületnek kétségtelenül két legnevezetesebb része az esküdtszéki helyiség és a börtönhelyiség. Hogy az esküdtszéki helyiség még nem kész, annak oka abban van, mert a minisztérium fölszólította a vállalkozót, nem bocsáthatná-e már egy negyed évvel hamarabb a palotát használatra, és pedig a kikötött október helyett már most júliusban, amiből 18—20.000 forint haszna lenne az államnak. A vállalkozó ezt meg is ígérte, csupán az esküdtszéki terem és a főlépcső elkészítését vonta ki az addig elkészülendők sorából. Maga a terem, mely valóban gyönyörűen tervezett munka, 208 ülőhelylyel fog bírni, de érdekesebb esetekben sokkal többen is beférnek majd, amint egyéb helyeken tapasztalásból is tudhatjuk. A freskók, melyek két oldalt a falakra jönnek, Fesztig Árpád ecsetjéből kerülnek ki és ő először óhajtja nálunk azon módszert követni, hogy gipszszel preparált vászonra fest, miáltal örök időkre föntartható a vászon és a falrongálás által nincs kitéve az elveszésnek. A társaság leghosszasabban a börtönt nézte meg, mely külföldi minták, különösen a berlini Moabit-fogház mintájára készült, a németországi kormányépítkezési normákjáknak megfelelő módon, mert a szakértők ezt találták a legjobbnak. Mikor a tiszta, világos zárkákat megpillantották, szinte kedvet kapott rá egyik-másik jókedvű úriember, pláne mikor a kényelmes fürdőszobába értek, valóságos kaján irigységgel szemlélték a széles kádakat. Az egész fogházat és az esküdtszéki nagy termet alacsony nyomású gözlégfűtéssel melegítik, mely célra valóságos sütőgyár van berendezve az egyetlen pincealakú helyen az egész épületben. Mellette van a desinficiáló készülék, ahol külön kemencében égetik el a ragályos betegségben leledzők ruháit. A társaság nagy érdeklődéssel nézte az alkotmány utcai lépcsőházat, mely valóban monumentális alkotás, úgyszintén a Markó-utcai előcsarnokot, de nem kisebb figyelemmel tekintették meg a belső felosztást és berendezést is, így a földszinten a kir. büntető járásbíróság és a telekkönyvi hivatal helyiségeit, az első emeleten a kir. ügyészség, a második és harmadik emeleten pedig a kir. büntető törvényszék termeit, továbbá az esküdtszéki és végtárgyalási termeket. Az érdekes szemle után egy emeleti teremben gyülekeztek össze a látogatók, ahol habzó sör mellett „tárgyaltak“ a palota ügyes berendezéséről. A rögtönzött kis uzsonna jól esett a fáradt uraknak, de még jobban tetszett nekik az, mikor dr. Takács Lajos egyetemi tanár, mint jogász köszöntötte fel a mű megalapítóját, Hauszmannt. — — úgymond — ebben az épületben olyan momentumot lát, hogy a külső impozáns méret és disz mintegy staffaget fog képezni, emelni fogja a törvényszék tagjainak tekintélyét. Szavait lelkes éljenzés követte, mely újból kitört, midőn Hauszmann megköszönve a szives megemlékezést, poharát emelte a jelen levő építészekre és mérnökökre, továbbá azokra, kik az épület iránt oly melegen érdeklődtek. A kedélyes társaság jó része még tovább is együtt maradt és több felköszöntőben éltették Korb Flórist, ki viszont a sajtóra emelte poharát stb. Július 14-én adják át a palotát a használatnak, 15-én megkezdik a hatóságok a költözködést, 20-ikán pedig a kereskedelmi és váltótörvényszék kivételével, mely csak októberben hurcolkodik be, megkezdik itt a hivatalos működést. ki helyeselte azt és a Gerson-féle szűrővel ellátott vízzel akarta a közkutat ellátni. De miután a közkút vize tisztán ivóviz gyanánt használtatnék, az egyesület arra kérte a tanácsot, hogy jobb szűrt víz eresztessék a létesítendő közkutba, mire nézve megnyugtató ígéretet is kapott. — Adókivetés. A fővárosi adókivető bizottságok julius 14-én, hétfőn, a következő új helyrajzi számú házakban összeírt adókötelesekre vonatkozó III. oszt. keresetiadó-javaslatokat fogják tárgyalni. u. m. I—II. közig. ker. (Víziváros) 2466—2729. IV. ker. 457—468. Az V. ker. 757—767. A VI. ker. 3776— 3784. A VII. ker. 4932—4952. A IX. ker. (Ferencváros) 9646 helyrajzi számtól végig. Fővárosi ügyek. — Miniszteri jóváhagyás. A belügyminiszter, mint értesülünk, jóváhagyta a józsefvárosi kálvária lebontására s egy uj kálváriának a tisztviselő-telep közelében leendő építésére vonatkozó közgyűlési határozatot. — Történelmi képtár. Évek óta panasz tárgyát képezi, hogy a m. történelmi képtár képsorozata a budai várkert-bazár boltjaiban fokozatos pusztulásnak van kitéve. A boltok ugyanis a hegyoldalban épültek s a falak folytonos nedvességétől a képek penészedésnek indulnak. Ez az oka azután annak is, hogy a történelmi érdekű arcképek tulajdonosai vonakodnak azokat a képtárnak átadni s igy a képtárállomány nem növekszik. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a bajon segíteni akar, de mig a végleges rendezésre vonatkozó intézkedések megtétethetnének, a képek egy jó része elpusztulna , szükséges ennélfogva azok ideiglenes elhelyezéséről gondoskodni. A miniszter talált is e célra alkalmas épületet a városligeti képzőművészeti csarnokban, melyben a törvényhatóság fővárosi múzeumot akar létesíteni. Minthogy a fővárosi múzeum létesítésére irányuló tárgyalások csak évek múlva jutnak majd abba a stádiumba, hogy a fővárosi múzeum eszméje megvalósíttassák, a miniszter felkéri a fővárost, hogy sürgősen nyilatkozzék arra nézve: hajlandó-e a csarnokot a történelmi képtár céljára ideiglenesen átengedni s ez által a történelmi képtár megmentésére segédkezet nyújtani. — A városligeti iparcsarnok. A kereskedelmi múzeumnak a városligeti iparcsarnokban való elhelyezése nem felel meg céljának, miért is azt a kereskedelemügyi miniszter oly élénk forgalmi helyre kívánja helyezni, ahol az az üzleti körök és közönség által időveszteség nélkül és kényelmesen felkereshető legyen. Ha az iparcsarnok a kereskedelmi múzeum elhelyezésére többé nem használható, az a kérdés merül fel, hogy az lebontassék-e, vagy más célokra engedtessék át. A miniszter a csarnokot időleges kiállítások céljaira szeretné fentartatni s e célból leiratot intézett a fővároshoz, melyben a csarnok iránt kötött egyezményt felbontja, egyúttal készségét jelenti ki arra nézve, hogy azt kiállításokra s egyéb közhasznú célokra a fentartási kötelezettség feltétele mellett ingyen átengedi. A módozatok megbeszélésére a miniszter augusztus 26-ára, d. u. 5 órára a kereskedelemügyi minisztériumba értekezletet hivott össze. — Közkút a tisztviselő-telepen. Hindy Kálmán főv. bizottsági tag mint a házépítő tisztviselők egyesületének elnöke azt kérte a fővárosi tanácstól, hogy a telepen egy közkutat állíttasson fel. A tanács kiadta az ügyet Wein vízvezetéki igazgatónak, 3 Színház, zene, képzőművészet. * (A népszínház tagjait) kéri az igazgatóság, hogy julius 31-én (és nem augusztus 1-én) reggel 9 órakor jelenjenek meg a színpadon, mert Mária Valéria királykisasszony esküvőjének alkalmából aznap (julius 31-én) előadás fog tartatni s igy a szünetnek egy nappal hamarább vége lesz. — Színre kerül 31-én „Szép Ilonka“ Rákosi Jenő idillje és utána „Tündérlak Magyarhonban.“ Az előadás fél 8-kor fog kezdődni. A főváros által kiküldött ünnepély-rendező bizottság a hatóságok, előkelőségek és méltóságok rendelkezésére a páholyok és földszinti ülőhelyek nagy részét előre lefoglalta. Pénteken, aug. 1-én első rendes előadásban „Hőköm Mátyás“ kerül színre felújított kiállítással. E darab balletpróbái 23-án d. e. 9 órakor fognak kezdődni. * (A városligeti színkörben) holnap vasárnap színre kerül „Bukow, a székelyek hóhéra“ című látványos színmű díszes kiállítással. Ez alkalommal a színpad hátulja is ki lesz nyitva s az udvart is át fogják alakítani a darabban előforduló harcok színterévé. A rendezőség a darab hatásának emelésére 60 statisztát is foglalkoztat. Hétfőn Rónaszéki Gusztáv, a társulat kiváló tagjának „Tyukody Lőrinc famíliája“ című bohózatát adják. Kedden színre kerül ,,A cigánybáró“ operette. Szerdán Ujváry Károly, a népszínház komikusának jutalomjátékául a „Fenegyerekeket“ adják. Ez alkalomból Szirmai Imre „A légy“ című monológot fogja felvonás közben előadni; ezután az új „orosz“ énekkar fog néhány komikus dalt elénekelni, a népszínházi és városligeti kar közreműködésével. Ezt az ál-Szlavianszky-féle énekkart a közönség a télről jól ismeri s kacagtató komikumán mindenki mulatott. * (A buudai színkörben) kedden, f. hó 15-én, Margit főhercegnő tiszteletére díszelőadás lesz. Ez alkalommal színre kerül: „A leánykérő“ eredeti népszínműi felvonásban. „Virágfakadás“ Maray Károly egy felvonásos vígjátéka és „Varázs hegedű“ operette 1 felvonásban Offenbachtól. „Szájhős vitéz“ Vécsey Leó látványos bohósága nagyban foglalkoztatja a budai színtársulat személyzetét. A darab háromszor egymásután adatik s mintegy ötven gyermek, egészen új jelmezekben, fog benne részt venni. A színkör heti műsora a következő: Hétfő: A szerelem sötét verem. Kedd : (Díszelőadás) Leánykérő, Virágfakadás, Varázs hegedű. Szerda: Szerencse lovagja. Csütörtök : Szerelmi varázsital, Tíz leány. Péntek : Hoffmann meséi. Szombat: Szájhős vitéz (először). Vasárnap ugyanaz. * (Népszínházi karpróba.) A népszínház igazgatósága a következő sorokat teszi közzé: Akik a jövő ősztől a népszínházi női vagy férfi-énekes karba óhajtanak belépni s a megfelelő hanggal, alakkal és műveltséggel bírnak, jelentkezzenek fölvételi próbára hétfőn, aug. 4-én d. u. 3 órakor a népszínház zongoratermében. * (Az egri színházban) e hét folyamán nagy sikerrel vendégszerepeit Németh József, a népszínház jeles tagja. Kedden, julius 8-án „Koldusdiákban“ Ollendorf ezredes szerepében, 9-én „Éjjel az erdőn“ népszínműben Májas szerepében s végül 10-én Rónaszéki „Tyukodi Lőrinc“ c. bohózatában lépett föl. Az egri közönségnek Németh rég ismert kedvence s mindhárom este zsúfolásig megtelt a nézőtér; taps, kihívás bőven volt. Németh tiszteletére, ki Grónay polgármester vendége volt, nyári mulatságot rendeztek az egriek Tihaméron. Jelenleg Jászai Mari kezdte meg vendégszereplését Egerben. * (Matejko legújabb festménye), mely Jagelló Kázmér királynak Erzsébet főhercegnővel 1453-ban történt egybekelését ábrázolja és melyet a gácsországi tartományi bizottság az ország nevében Mária Valéria főhercegnőnek nászajándékul fog átnyújtani, már majdnem teljesen elkészült. A 25 méter magas kép kompozíciója igen egyszerű, de azért hatásos. Középen áll Zbigniew Olesnicki bíbornok, aki épen befejezi az esketési szertartást. Kázmér király déli alakja mellett Capistrán kifejezésteljes feje látható. A bájos ara világoskék, aranynyal átszőtt atlaszruhában rendkívül vonzó alak. Az ünnepélyes aktust jobbról a kép szélén Zsófia anyakirályné nézi. A többi alakok is lekötik a figyelmet pompás jelmezeikkel.