Pesti Hírlap, 1890. július (12. évfolyam, 179-209. szám)

1890-07-13 / 191. szám

1690. július 13. PESTI HÍRLAP mával élénk forgalmú köztéren a gyülekezés meg nem engedhető. Kertben, udvarban, szóval nem köz­téren legnagyobb készséggel engedélyez gyűlést. Ez a tiszta valóság. Véghelyi alispán Pázmándynak nem tette azt a képtelen kijelentést, melyet az „Egyetértés“ tudósítása imputál neki. Pázmándy, ki rokona a főispánnak, heves kifejezésekkel pana­szolta előtte a népgyűlás betiltását, mire az alispán azt felelte: „Ha itthon lettem volna, én is úgy lettem volna.“ Az alispán tudósítónk előtt kijelentette, hogy a­mit róla az újságok írtak, nem felel meg a va­lóságnak. A választás után teljes a rend. A választás mindkét pártnak sok költséget okozott. Erős küzdel­met vártak, de alig volt mérkőzés. Szabó folyton többségben volt az első pillanattól. A főispán és Bezerédj Viktor itthon voltak a szavazáson. Kolozs­­váry elnök fél hétkor hirdette ki a szavazás ered­ményét, mit éljenzéssel fogadtak. Szabó, a megvá­lasztott képviselő erre az emelvényre lépett és röviden megköszönte a bizalmat. Kevéssel később megeredt az eső, mely a még szokásos utólagos felhevüléseket ■s lehűtötte. Itt voltak a szavazáskor Meszlényi, Pázmándy, Horváth, Hentaller függetlenségi párti képviselők. Reményük már délben elveszett. Az új törvényszéki palota. Az alkotmány­ utcai új törvényszéki palotát ma d. u. 4 órakor tekintették meg a mérnök- és építész­­egylet tagjai. Magáról az impozáns épületről már többször volt alkalmunk megemlékezni, ma azonban teljes képben tárult elénk a palota és nemcsak min­ket, de a jelenlevő szakértőket is a legteljesebb elis­merés kifejezéésre késztette. A társaságot Hausz­­mann Alajos műegyetemi tanár vezette, mint ezen épület szellemi alkotója. Ott voltak továbbá a vállalat részéről Pacher József építész és vállalkozó és en­nek építésvezetője, Suchy János. A művezetőség ré­széről jelen volt az igazgatóság, élén Korb Flóris műépítészszel. Az összegyűltekhez Hauszmann Alajos inté­zett rövid beszédet, mielőtt körülvezette volna őket az épületben. Fölemlítette a mai viszonyokat, melyek közt a főszempont oda irányul, hogy mindenben takaré­koskodjunk, így van ez az állami építkezéseknél is. Az állami épületek úgy keletkeznek, hogy amaz összeg vételik alapul és építési költségül, melynek ka­matját fizeti az állam a kibérelt házakért. Az I-ső fokú törvényszéki épületekért körülbelül 80,000 frt házbért fizetett az állam évente és ennek alapján ál­lapított meg 1.600,000 frtnyi összeget az új épületre, melyhez a főváros 150,000 frttal járult. Természetes, hogy e költséggel a legnagyobb egyszerűséget kel­lett szem előtt tartaniuk nagy részben, hogy annál több gondot fordíthassanak a jóságra. A díszítmé­nyekre fölvett költségeket mind törölte a minisztérium, csupán az esküdtszéki terem hat freskóját készítteti Feszty Árpád jeles művészünk által. A társaság ezután megkezdette szemléjét, mely egy jó órát vett igénybe a nagy terjedelmű épületben. Ha az ember belép a palotába, persze, nem azt a benyomást nyeri, mint például a brüsszeli „Pa­lais de Justice“-ben, mely 40.000.000 frankba került és melynek középpontja és főhelyisége a „Salles des pas perdu“. Innen nyílnak az összes csarnokok és utak , és a drága pszlopzat, a mesés fényűzés nagyon alkalmas arra, hogy már eleve ünnepélyes hangula­tot keltsen az emberben, midőn a jog szentélyébe lép. A magyar törvénykezési palota tervezgetésénél is gondoltak ugyan ilyesmire, de az adott viszonyok közt ettől el kellett tekinteni. A mi épületünk tisztes­séges előcsarnokokkal bír, melyekből rövid úton fo­lyosók által közvetíttetik a közlekedés. Az épületnek kétségtelenül két legnevezete­sebb része az esküdtszéki helyiség és a börtönhelyiség. Hogy az esküdtszéki helyiség még nem kész, annak oka abban van, mert a minisztérium fölszólí­totta a vállalkozót, nem bocsáthatná-e már egy ne­gyed évvel hamarabb a palotát használatra, és pedig a kikötött október helyett már most júliusban, a­mi­ből 18—20.000 forint haszna lenne az államnak. A vállalkozó ezt meg is ígérte, csupán az esküdtszéki terem és a főlépcső elkészítését vonta ki az addig el­készülendők sorából. Maga a terem, mely valóban gyönyörűen ter­vezett munka, 208 ülőhelylyel fog bírni, de érdeke­sebb esetekben sokkal többen is beférnek majd,­­ amint egyéb helyeken tapasztalásból is tudhatjuk. A freskók, melyek két oldalt a falakra jönnek, Fesztig Árpád ecsetjéből kerülnek ki és ő először óhajtja nálunk azon módszert követni, hogy gipszszel prepa­rált vászonra fest, mi­által örök időkre föntartható a vászon és a falrongálás által nincs kitéve az elve­szésnek. A társaság leghosszasabban a börtönt nézte meg, mely külföldi minták, különösen a berlini Moa­­bit-fogház mintájára készült, a németországi kormány­­építkezési normákjáknak megfelelő módon, mert a szakértők ezt találták a legjobbnak. Mikor a tiszta, világos zárkákat megpillantották, szinte kedvet kapott rá egyik-másik jókedvű úri­ember, pláne mikor a kényelmes fürdőszobába értek, valóságos kaján irigy­séggel szemlélték a széles kádakat. Az egész foghá­zat és az esküdtszéki nagy termet alacsony nyomású gözlégfűtéssel melegítik, mely célra valóságos sütő­­gyár van berendezve az egyetlen pincealakú helyen az egész épületben. Mellette van a desinficiáló készü­lék, a­hol külön kemencében égetik el a ragályos betegségben leledzők ruháit. A társaság nagy érdeklődéssel nézte az alkot­mány­ utcai lépcsőházat, mely valóban monumentális alkotás, úgy­szintén a Markó-utcai előcsarnokot, de nem kisebb figyelemmel tekintették meg a belső fel­osztást és berendezést is, így a földszinten a kir. büntető járásbíróság és a telekkönyvi hivatal helyiségeit, az első emeleten a kir. ügyészség, a második és harmadik emeleten pedig a kir. bün­tető törvényszék termeit, továbbá az esküdtszéki és végtárgyalási termeket. Az érdekes szemle után egy emeleti teremben gyülekeztek össze a látogatók, a­hol habzó sör mel­lett „tárgyaltak“ a palota ügyes berendezéséről. A rög­tönzött kis uzsonna jól esett a fáradt uraknak, de még jobban tetszett nekik az, mikor dr. Takács Lajos egyetemi tanár, mint jogász köszöntötte fel a mű megalapítóját, Hauszmannt. — — úgymond — ebben az épületben olyan momentumot lát, hogy a külső impozáns méret és disz mintegy staffaget fog képezni, emelni fogja a törvényszék tagjainak tekintélyét. Szavait lelkes éljenzés követte, mely új­ból kitört, midőn Hauszmann megköszönve a szi­ves megemlékezést, poharát emelte a jelen levő épí­tészekre és mérnökökre, továbbá azokra, kik az épü­let iránt oly melegen érdeklődtek. A kedélyes társa­ság jó része még tovább is együtt maradt és több felköszöntőben éltették Korb Flórist, ki viszont a sajtóra emelte poharát stb. Július 14-én adják át a palotát a használatnak, 15-én megkezdik a hatóságok a költözködést, 20-ikán pedig a kereskedelmi és váltótörvényszék kivételével, mely csak októberben hurcolkodik be, megkezdik itt a hivatalos működést. ki helyeselte azt és a Gerson-féle szűrővel ellátott vízzel akarta a közkutat ellátni. De miután a közkút vize tisztán ivó­viz gyanánt használtatnék, az egye­sület arra kérte a tanácsot, hogy jobb szűrt víz eresz­­tessék a létesítendő közkutba, mire nézve megnyug­tató ígéretet is kapott. — Adókivetés. A fővárosi adókivető bizott­ságok julius 14-én, hétfőn, a következő új helyrajzi számú házakban összeírt adókötelesekre vonatkozó III. oszt. keresetiadó-javaslatokat fogják tárgyalni. u. m. I—II. közig. ker. (Víziváros) 2466—2729. IV. ker. 457—468. Az V. ker. 757—767. A VI. ker. 3776— 3784. A VII. ker. 4932—4952. A IX. ker. (Ferenc­város) 9646 helyrajzi számtól végig. Fővárosi ügyek. —­ Miniszteri jóváhagyás. A belügyminisz­ter, mint értesülünk, jóváhagyta a józsefvárosi kálvária lebontására s egy uj kálváriának a tisztviselő-telep közelében leendő építésére vonatkozó közgyűlési ha­tározatot. — Történelmi képtár. Évek óta panasz tár­gyát képezi, hogy a m. történelmi képtár képsorozata a budai várkert-bazár boltjaiban fokozatos pusztulás­nak van kitéve. A boltok ugyanis a hegyoldalban épültek s a falak folytonos nedvességétől a képek penészedésnek indulnak. Ez az oka azután annak is, hogy a történelmi érdekű arcképek tulajdonosai vo­nakodnak azokat a képtárnak átadni s igy a képtár­állomány nem növekszik. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a bajon segíteni akar, de mig a végleges rendezésre vonatkozó intézkedések megtétethetnének, a képek egy jó része elpusztulna , szükséges ennél­fogva azok ideiglenes elhelyezéséről gondoskodni. A miniszter talált is e célra alkalmas épületet a város­ligeti képzőművészeti csarnokban, melyben a törvény­hatóság fővárosi múzeumot akar létesíteni. Minthogy a fővárosi múzeum létesítésére irányuló tárgyalások csak évek múlva jutnak majd abba a stádiumba, hogy a fővárosi múzeum eszméje megvalósíttassák, a miniszter felkéri a fővárost, hogy sürgősen nyilatkoz­zék arra nézve: hajlandó-e a csarnokot a történelmi képtár céljára ideiglenesen átengedni s ez által a tör­ténelmi képtár megmentésére segédkezet nyújtani. — A városligeti iparcsarnok. A kereske­delmi múzeumnak a városligeti iparcsarnokban való elhelyezése nem felel meg céljának, miért is azt a kereskedelemügyi miniszter oly élénk forgalmi helyre kívánja helyezni, a­hol az az üzleti körök és közönség által időveszteség nélkül és kényelmesen felkereshető legyen. Ha az iparcsarnok a kereskedelmi múzeum elhelyezésére többé nem használható, az a kérdés merül fel, hogy az lebontassék-e, vagy más célokra engedtessék át. A miniszter a csarnokot időleges ki­állítások céljaira szeretné fentartatni s e célból leira­tot intézett a fővároshoz, melyben a csarnok iránt kötött egyezményt felbontja, egyúttal készségét jelenti ki arra nézve, hogy azt kiállításokra s egyéb köz­hasznú célokra a fentartási kötelezettség feltétele mellett ingyen átengedi. A módozatok megbeszélé­sére a miniszter augusztus 26-ára, d. u. 5 órára a kereskedelemügyi minisztériumba értekezletet hivott össze. — Közkút a tisztviselő-telepen. Hindy Kálmán főv. bizottsági tag mint a házépítő tisztvise­­lők­ egyesületének elnöke azt kérte a fővárosi tanács­tól, hogy a telepen egy közkutat állíttasson fel. A ta­nács kiadta az ügyet Wein vízvezetéki igazgatónak, 3 Színház, zene, képzőművészet. * (A népszínház tagjait) kéri az igazgató­ság, hogy julius 31-én (és nem augusztus 1-én) reg­gel 9 órakor jelenjenek meg a színpadon, mert Mária Valéria királykisasszony esküvőjének alkalmából az­nap (julius 31-én) előadás fog tartatni s igy a szü­netnek egy nappal hamarább vége lesz. — Színre kerül 31-én „Szép Ilonka“ Rákosi Jenő idillje és utána „Tündérlak Magyarhonban.“ Az előadás fél 8-kor fog kezdődni. A főváros által kiküldött ünne­pély-rendező bizottság a hatóságok, előkelőségek és méltóságok rendelkezésére a páholyok és földszinti ülőhelyek nagy részét előre lefoglalta. Pénteken, aug. 1-én első rendes előadásban „Hőköm Mátyás“ kerül színre felújított kiállítással. E darab balletpróbái 23-án d. e. 9 órakor fognak kezdődni. * (A városligeti színkörben) holnap vasár­nap színre kerül „Bukow, a székelyek hóhéra“ című látványos színmű díszes kiállítással. Ez alkalommal a színpad hátulja is ki lesz nyitva s az udvart is át fogják alakítani a darabban előforduló harcok szín­terévé. A rendezőség a darab hatásának emelésére 60 statisztát is foglalkoztat. Hétfőn Rónaszéki Gusz­táv, a társulat kiváló tagjának „Tyukody Lőrinc fa­míliája“ című bohózatát adják. Kedden színre kerül ,,A cigánybáró“ operette. Szerdán Ujváry Károly, a népszínház komikusának jutalomjátékául a „Fene­gyerekeket“ adják. Ez alkalomból Szirmai Imre „A légy“ című monológot fogja felvonás közben előadni; ezután az új „orosz“ énekkar fog néhány komikus dalt elénekelni, a népszínházi és városligeti kar köz­reműködésével. Ezt az ál-Szlavianszky-féle énekkart a közönség a télről jól ismeri s kacagtató komiku­mán mindenki mulatott. * (A buudai színkörben) kedden, f. hó 15-én, Margit főhercegnő tiszteletére díszelőadás lesz. Ez alkalommal színre kerül: „A leánykérő“ eredeti nép­színmű­i felvonásban. „Virágfakadás“ Maray Károly egy felvonásos vígjátéka és „Varázs hegedű“ operette 1 felvonásban Offenbachtól. „Szájhős vitéz“ Vécsey Leó látványos bohósága nagyban foglalkoztatja a budai színtársulat személyzetét. A darab háromszor egymásután adatik s mintegy ötven gyermek, egé­szen új jelmezekben, fog benne részt venni. A szín­kör heti műsora a következő: Hétfő: A szerelem sötét verem. Kedd : (Díszelőadás) Leánykérő, Virág­fakadás, Varázs hegedű. Szerda: Szerencse lovagja. Csütörtök : Szerelmi varázsital, Tíz leány. Péntek : Hoffmann meséi. Szombat: Szájhős vitéz (először). Vasárnap ugyanaz. * (Népszínházi karpróba.) A népszínház igazgatósága a következő sorokat teszi közzé: A­kik a jövő ősztől a népszínházi női vagy férfi-énekes karba óhajtanak belépni s a megfelelő hanggal, alak­kal és műveltséggel bírnak, jelentkezzenek fölvételi próbára hétfőn, aug. 4-én d. u. 3 órakor a népszín­ház zongoratermében. * (Az egri színházban) e hét folyamán nagy sikerrel vendégszerepeit Németh József, a népszín­ház jeles tagja. Kedden, julius 8-án „Koldusdiákban“ Ollendorf ezredes szerepében, 9-én „Éjjel az erdőn“ népszínműben Májas szerepében s végül 10-én Róna­széki „Tyukodi Lőrinc“ c. bohózatában lépett föl. Az egri közönségnek Németh rég ismert kedvence s mindhárom este zsúfolásig megtelt a nézőtér; taps, kihívás bőven volt. Németh tiszteletére, ki Grónay polgármester vendége volt, nyári mulatságot rendeztek az egriek Tihaméron. Jelenleg Jászai Mari kezdte meg vendégszereplését Egerben. * (Matejko legújabb festménye), mely Jagelló Kázm­ér királynak Erzsébet főhercegnővel 1453-ban történt egybekelését ábrázolja és melyet a gácsországi tartományi bizottság az ország nevében Mária Valéria főhercegnőnek nászajándékul fog átnyújtani, már majdnem teljesen elkészült. A 2­5 méter magas kép kompozíciója igen egyszerű, de azért hatásos. Középen áll Zbigniew Olesnicki bíbor­­nok, a­ki épen befejezi az esketési szertartást. Káz­­mér király déli alakja mellett Capistrán kifejezésteljes feje látható. A bájos ara világoskék, aranynyal át­szőtt atlaszruhában rendkívül vonzó alak. Az ünne­pélyes aktust jobbról a kép szélén Zsófia anyakirályné nézi. A többi alakok is lekötik a figyelmet pompás jelmezeikkel.

Next