Pesti Hírlap, 1891. január (13. évfolyam, 1-31. szám)

1891-01-09 / 9. szám

1891.január 9. TV -OI IPESTI HIRLAP Színházi baleset. Frris, jan. 8. (Saját tudósítónktól.) Az Opera Comique tegnap sajnálatos balesetnek volt színhelye. A második emeleti karzatnak egy látogatója ugyanis annyira áthatolt a párkányon, hogy az egyen­súlyt elvesztette és a zenekar közé zuhant; szeren­csére üres helyre esett s igy esésével senkit sem sértett meg; ő maga is csak jelentéktelen sérüléseket szenvedett s lakására szállították. Az előadást néhány percnyi megszakítás után folytatták. Befagyott tenger. Brüsszel, jan. 8. Az északi tenger a belga parton 200 méternyi szélességben befagyott. Az ösz­­szes hajózás ennek következtében szünetelni kény­telen. Közgazdaság Táviratok, Bécs, jan. 8. (Saját tudósítónk­tól.) A magyar kormány, mint a Pressének je­lentik, komolyan foglalkozik az alföld-fiumei, a duna-drávai, az erdélyi, az északkeleti és a grác­­győri vasút elsőbbségi részvényeinek konvertá­lásával összesen 86 millió forint összeg erejéig, mely célra négyszázalékos ezüst kölcsön vétetnék fel. Bécs,jan. 8. (Saját tudósítónktól.) Miután osztrák-magyar részről már több ízben megpendítették annak célszerűségét, hogy a ro­mániai határzárt megszüntessék, a külügyi kor­mány információkat szerzett a romániai marha­­állományról s az alkalommal kiderült, hogy R­o­­mániában ez idő szerint nincsen semmiféle hízott marha. Bécs január 8. (Saját tudósítónktól.) Az osztrák-magyar bank igazgató­tanácsának mai ülé­sében megállapodások jöttek létre a budapesti warrant-forgalmat illetőleg; elhatározták továbbá Munkácson egy melléktelep felállítását. Konstantinápoly, jan. 8. Az orosz nagykö­vetségi palotában tegnap kezdték meg a tárgyalást az orosz-török kereskedelmi szerződés tárgyában Nelidov nagykövet elnöklete alatt. Paris, jan. 8. A vámbizottság ma ismét meg­kezdvén működését, Viette jelentését tárgyalta a fa vámjáról s azt 4 frankjával állapította meg a maxi­mális és hárommal a minimális tarifában. A fűrészelt fa(falemez) tölgy-, szil-, dió-, kőris-, gesztenye- és más faneműeknél, ha 35 millméternél vékonyabb, 3 frank 50 centimes, illetőleg 2 frank 50 centimes vámmal terhelendő. A gesztenyefadeszkák vámját két, illetőleg másfél frankra, a más fából való deszkák vámját 1 frankra, illetőleg 75 centimesre szállították le. Holnap a bizottság a kereskedelmi szerződések felmondása felett kezd tanácskozni. Bécs, január 8. (Saját tudósítónktól.) A gabnatőzsde irányzata külföldi árfolyamgyengülések folytán ellanyhult, a forgalom pedig csekély maradt. Búza tavaszra 8.34—8.33 és 8.32. — Rozs tavaszra 7.45—7.42. — Zab tavaszra 7.11—7.10 és 7.13. — a­ tengeri 6.49—6.48 és 6.49. — Repce jan.— febr. 12.95, repce aug.—szept. 13.60. — Búza máj.— jan. 8.31—8.30. — Hivatalos déli jegyzések: Búza tavaszra 8.30—8.35, máj.—jun. 8.27—8.32, őszre 8.00—8.05. — Rozs tavaszra 7.40—7.45, máj. —jun. 7.40—7.45 — Tengeri máj.—jun. 6.47—• 6.52, jun.— jul. 6.52—6.57, juh—aug. 6.57—6.62. — Zab tavaszra 7.10—7.15. — Káposztarepce jan.—febr. 12.85—12.95, aug.—szept. 13.60—13.70. — Repceolaj 33.75—34.25, jan.—máj. 34—34 50. — Szesz készáru 17.50—17.75, febr.—máj. 17.50 —17.75. A délutáni tőzsde lanyhán indult meg, az üzlet szűk korlátok közt mozgott. — Jegyeztek: Búza tavaszra 8.31—8.33, búza máj.—jan. 8.27— 8.32, búza őszre 8.03—8.05. — Rozs tavaszra 7.41—7.43, rozs máj.—jun. 7.40—7.45. — Zab tavaszra 7.14—7.16. — Tengeri máj.—jun. 6.49— 6.51, tengeri jun.—juh 6.52—6.57, tengeri juh—aug. 6.57—6.62. — Repce tavaszra 12.85—12.96, repce aug.—szept. 13.60—13.70. — Repceolaj készáru 33.75-34.25. Bécs, jan. 8. (Saját tudósítónktól.) A tartósan folyékony pénzállás, a bank­ kamatláb leszál­lítása s az angol-amerikai viszály élességére vonat­kozó hírek megcáfolása folytán az értéktőzsde ma szilárd irányzatot követett s kivált bankrészvények és járadékok árfolyamai jelentékenyen javultak. A déli zárlat szilárd. Déli zárlat : osztr. hitelr. 307.25, magy. hitelr. 359.25, Anglo 165.—, Union 242.—, Länderbank 218.60, magy. resz. 117.75, magy. jelzálog 160.25, dohányr. 146.75, máj. jár. 90.75, márc. jár. 103.80, magy. papirjár. 101.—, osztr. aranyjár. 107.80, magy. aranyjár. 103.05, államv. 247.—, déli vasút 133.25, galíciai v. 208.5/s, elbav. v. 222.—, alföldi 202.—, kassai 172.—, csernovici 230.50, erdélyi 200.—, budapest-pécsi 197.50, magy. északkeleti 197.—, rimamur. 159.—, magy. fegyvergyár 70.—, Dunagőzh. 266.—, Lloyd 343.— bécsi közs. sorsjegy 146.10, magy. diss. 135.50, tiszai 127.50, rubel 133.—, márka 56.30, Napoleon 9.10. A délutáni forgalomban a magatartás tar­tózkodó, de az irány szilárd volt. — Jegyeztek: Osztr. hitelrészv. 307.25, Anglo bank 165.10, Unic­bank 242.25, Länderbank 218.50, osztr. m. államvasut 246.85, rimamurányi vasmű 158.75, alpesi bánya­­részv. 92.40, magy. aranyjár. 103.15, magy. papirjár. 100.90, német kir. márka 56.32. 126 óra után maradtak: Osztr. hitelrészv. 307.65, osztr. magy. államvasut 247.—, déli vasút 133.25, rimamurányi vasmű 159.—, magy. aranyjár. 103.25, magy. papirjár. 100.90 Az esti tőzsde zárlata után: Osztr hi­telrészv. 307.75, Länderbank 218.60, osztr.-magy. államvasut 247.—, alpesi bánya­ részv. 92.40, magy. aranyjár. 103.25, New-York, január 7. Búza márt*. 10bl0 (— 1/2), máj. 1043/4 (— 1/1),juh 995/8 (— 1/s), dec. 100 ( — ). Tengeri jan. 62— (+ 2), máj. 593/8 (—3/s). — Disznózsír jan. 6.30 ( — ), márt­. 6.472/2 ( 22/5), máj. 6.65 ( — ). Kávé jan. 16.25 ( — ), febr. 15.75 ( — ), márc. 15.45 ( — ), ápr. 15.15 ( — ), máj. 15.05 ( — ), jan. 14.85 ( — ). Búza gyönge. Chicago, január 7. Búza jan.------( — ), máj. 963/4 (— 2/4), juh 92i/, ( _ )._ Tengeri jan. 473/4 (_ s/4)j mái. 53— (-t 1/4), juh------( — )• — Disznózsír jan. —.— (—), márc. 6.171/, (—2i/2), máj. 6.45 (+7i/2). Paris, jan. 8. Esti 7­0. 55 p. Liszt: márc.— —jan. 60.15 (; 15), máj.—aug. 60.— ( — ). — Búza: márc.—jun. 27.05 (+20), máj.—aug 27 10 (-+ 15). Olaj: márc—jun. 66.75 (—100), m­áj —aug. 67.50 (—75). — Szesz : máj.—aug. 40.12 (—13), szept.—dec. 39 50 (—12). — Cukor : márc.—jun. 36.50 (+13), máj—aug. 37.— (+13). Frankfurt, jan. 8. Osztr. hitelr. 272.50, 4% magy. ar anyj. 91.70, 5°'o magy. papirj. 89.60, Lom­bard 117.75, osztr. magy. államv. 219.75. Borlin, jan. 8. (Utótőzsde.) Osztr. hitelrészv. 175.25, Osztr.-magy. államvasut 110.1/8. Magy. 4°/p­ar. jár. 91.75. Szilárd. Diskontor. 216.—. Drezdai bank 158.—. Laura 142.75. Berlin, jr.n. 8. Búza ápr.—máj. 1931/* (+13/4), máj.—jun. 1933/4 ( 11/2), jun.—juh 1941/,(+1). — Rozs ápr.—máj. 168­4 (+30)- máj.—jun. 1651/2 jun.—jul. 1631/1 (+■ 12/4).— Zab ápr.—máj. 1401/2 (-1­3/4). — Szesz ápr.—máj. 48.10 (+ 30), aug.—szept. 49.— (+30). — Olaj ápr.—máj. 59.— (+70). Bécs, jan. 8. (Magyar értékek zárlata.) Magy. földteherm. kötvény 89.30. Erdélyi földteherm. kötv. —.—. Erdélyi vasúti részv. 200.—. 1876. m. k. v. áll. első kötv. 111.—.— 5°/o papir-jár. 100.95. Tiszai és szeg. köles, sorsj. 128.25 4% aranyj. 103.05. Magyar vasúti kölcsön 97.—. — Magyar hitelbank­­részvény 359 25. — Alföldi vasut-részvény 202.—. — Magy. é.-keleti vasút 197.—. — Magy. resz.- és vál­­tób. részvény 117.75. — Kassa-oderb. v.-részvény. 172 —. — Magyar fegyvergyár —.—. Bécs. jan. 8. (Osztrák értékek zárlata.) Dtstr. hitelrészvény 307.35.— Déli vasut-részvény 113.—. 4% osztrák aranyjáradék 107.75. London váltóár 114.60. — Károly­ Lajos vasut-részv. 208.65. — 1864. sorsjegy 178.—. — 4 2°/0 ezüst-járadék 90.75. — 1860. sorsjegy 137.75. — Török sorsjegy 37.—. — Dunagözhaj. társ. részvény. 266.—. An­­gol-osztr. bank-rész. 165.—. Osztr. államv. részv. 246.75. — 20 frankos 9.10.— — 4.20/° papir-jára­ dék 90.75. — Osztr. hitelsorsjegy 181.—. Osztr. magy. bank-rész. 977.— Cs. k. arany (vert) 5.42. — Német bankváltók 56.22. — Elbavölgyi vasút /érzvény 222.—. Wiener bankverein-részv. 117.25. h­atvan szilárd. Bányatulajdonosok a minisztereknél­ Az új kőszénbánya-törvényjavaslat tárgyában tartott orsz. értekezlet által kiküldött bizottság Szon­­tagh Pál főrendiházi tag és valóságos belső titkos ta­nácsos vezetése alatt ma tisztelgett Szapáry, We­­kerle, Szilágyi, Bethlen és Baross minisztereknél. A küldöttség tagjai voltak: Baranyay István, Chorin Fe­renc dr., Chorinszky Lajos gr., Gyürky Ábrahám d­r., Hercz Zsigmond, Hinka László, Huszár László, L. Hoffmann Jakab, Nyáry Jenő br., Radvánszky Géza dr., Sréter Alfréd, Szilárdy Ödön, Szakál Ferenc és Szadovszky József. A küldöttség mindenekelőtt Wekerle Sándor pénzügyminiszternél tisztelgett. Szontágh Pál, mint a küldöttség vezetője, a pénzügyminiszter előtt hang­súlyozta, hogy a törvényjavaslat igen rossz benyo­mást tett az érdekelt földbirtokosok- és bányatulaj­donosokra. Az abban foglalt intézkedések elfogadása ugyanis egyenlő volna a földtulajdonos szerzett jogai­nak elvételével és otthonának megháborításával. Kéri a minisztert, hogy az általa átnyújtott memorandum­ban foglalt és nézete szerint megdönthetetlen érveket figyelmébe és méltánylásába venni szíveskedjék. Utal arra, a­mit a miniszter a főrendiház egyik bizottsá­gában e törvényjavaslatra vonatkozólag mondott és természetesnek találja, ha a szakértők is kihallgattat­nak. Ámde kijelenti, hogy ő ott, a­hol az „enyém“ és „tied“-ről van szó, mindenekelőtt az érdekelt bir­tokosokat tartja első­sorban meghallgatandóknak. Wekerle Sándor pénzügyminiszter válaszában kiemelte, hogy itt nem törvényjavaslatról, hanem egy előadói tervezetről van szó. Annak idején ő maga szólította föl az érdekelteket, hogy a maguk köréből szakértőket válaszszanak, hogy azok a terve­zethez hozzászóljanak. Ma is hajlandó egy szűkebb körű ankettel tanácskozni; egyébiránt ő úgy emlék­szik, hogy annak idején nem szakértőkről, de akkor is az érdekeltekről volt szó. Hangsúlyozza ezután, hogy a legtávolabbról sem akarja a földbirtokos tulaj­donát sérteni, és azt is beismeri, hogy nem annyira a szabad kutatás rendszere okozója a kőszénbányák nagyobb fejlődésének, mert hiszen Horvátországban, a­hol a szabad kutatás rendszere behozva van, nem észlelhető semminemű fejlődés, dacára annak, hogy a kőszénipar fejlesztése céljából építették fel ott a za­­gorjai vasutat is. Végül ama reményének adott kife­jezést, hogy az ügy oly megoldást fog nyerni, mely a földbirtokosok érdekeit megóvja és általános meg­elégedést szül. A miniszter, a­ki a küldöttséget nagyon szívé­lyesen fogadta, a küldöttség minden egyes tagjával barátságosan kezet szorított. Ezután Szapáry Gyula gr. miniszterelnöknél tisztelegtek. Itt Szontagh Pál különösen kiemelte, hogy az egész földbirtokos osztály nagy megnyugvás­sal vette annak idején Szapáry grófnak miniszterel­nökké történt kineveztetését, mert jól tudták azt, hogy a miniszterelnök ez osztály érdekeit mindig szivén viselte. Kéri őt, hogy mint miniszterelnök, mint orsz. képviselő és mint nagybirtokos vegye figyelmébe az emlékiratban foglaltakat, és ellensúlyozza mind­­amaz intézkedéseket, amelyek a földbirtokosokra nézve fölötte sérelmesek. A földbirtokos-osztály 1848. óta úgyis a legnagyobb áldozatokat hozta az úrbéri, a dézsma- és a regále-váltság alkalmával. Nem volna méltányos tehát, hogy most utoljára megfosztanák ama jogtól, mely a birtok természetes kifolyása , hogy a földterület alatt levő kőszén felett szabadon rendelkezhessenek. Szapáry gr. miniszterelnök igen előzékenyen fogadta a küldöttséget, és kijelentette, hogy az em­lékirattal behatóan fog foglalkozni, s hogy a földbir­tokosok érdekeit, mint eddig, ezután is szeme előtt fogja tartani. A miniszterelnöktől a küldöttség Szilágyi De­zső igazságügyminiszter elé ment, a­hol a küldöttség vezetője kiemelte, hogy hogy különösen jól érzi ma­gát az igazságügyminiszter előtt, mert tudja, hogy ő mint a jog őre, csakis a jogosság szempontját fogja tekintetbe venni, mielőtt a törvényjavaslat felett dön­tenének. A tulajdonjogról van itten szó. Nem kér tőle pártfogást, hanem egyszerűen igazságot. A tulaj­donjogot forradalmak vagy abszolutizmus megsérthe­tik, de egy alkotmányos törvényhozás azt sohase té­vesztheti szem elől. Szilágyi Dezső miniszter örömének adott ki­fejezést a fölött, hogy a küldöttség nála is megjelent, s hogy az érdekelt körök komolyan foglalkoznak a törvényjavaslattal. Vajha így volna minden törvény­­javaslatnál, akkor aztán jobb törvényeket lehetne al­kotni. Áttérve az ügy érdemére, kiemeli, hogy csakis előadói tervezetről van még most szó, a­melyhez ter­mészetesen hozzászólási joga van, a­mi egyúttal kö­telessége is. ígéri, hogy meg fogja fontolni mindamaz érveket, melyek az emlékiratban felhozattak és leg­jobb meggyőződése szerint fog ahhoz hozzájárulni, a mi a közjó és a jogbiztonság érdekében szükséges. A minisztert a küldöttség tagjai élénken meg­éljenezték. Ezután Bethlen András gróf földmivelésügyi miniszternél tisztelegtek. Szontagh Pál azon kezdte beszédét, mily nagy megtisztelésnek vette, hogy a küldöttség vezetőjének kérték fel, és biztosítja a minisztert, hogy ő, a­ki különben is gyöngélkedik, s a­kit ez ügyben semminemű érdek nem vezet, nem vállalta volna el a terhes feladatot, ha meg nem volna arról győződve, hogy az országos érdekű ügy nagyon igazságos. Hazafias kötelességének tartotta el­vállalni e megbízást. A földmivelésügyi miniszter első­sorban van hivatva arra, hogy a földtulajdonosok ér­dekeit megóvja. Utal azokra a terhekre, melyeket a földbirtokosra róttak, a­melyekkel a helyzetüket már is nagyon megnehezítették és kéri a minisztert, hogy ne engedje megsérteni a földbirtokosok tulajdonjogát. A miniszter, a­ki a küldöttséget igen nyájasan fo­gadta, kiemelte, hogy úgy ő, mint az egész kormány mindig figyelemmel volt a földbirtokosok jogaira. Az ügy egyébiránt még egészen kezdetleges stádiumban van, azt kellőképen még nem vitatták meg s így ko­rai volna arra nézve már most határozott kijelentést tennie. Azt azonban határozottan megígérheti, hogy a földbirtokosok jogainak és érdemeinek megóvására fog­­ törekedni, a­mit különben kötelességének is tart. "

Next