Pesti Hírlap, 1891. április (13. évfolyam, 89-118. szám)

1891-04-24 / 112. szám

Tv9. április 24. |—----------------------—— _______________________ Klárát egy koszorú szalagján megtisztelték) sem kel­­lett és hiába mutogatták a színházban az oláhtünte­­ttees Valéri nászt is, a berlini ködfátyolképek sem­­hatottak, sőt az operázást is csak a Pauli iránti tiszteletből hallgatták végig. Elektrát! Elektrát! Elektrát! minél előbb, ez volt az általános jelszó. A színigazgató egyet gondolt és kétszeresen föl­emelte a helyárakat. Az Elektra-láz nem csillapult. A színigazgató még egyet gondolt és kihirdette, hogy Elektrára csak úgy lehet jegyet előjegyeztetni, ha egyszerre három előadásra vesznek jegyet, mely elő­adások között lesz egy Elektra is. Az Elektra-láz még növekedett. A színigazgató még egyet gondolt és kihirdette: a második Elektra-előadásra szintén csak úgy lehet jegyet előjegyeztetni, ha szintén há­rom előadásra vesznek jegyet: Borgia Lukrécia, Széchy Mária és Elektra. Az Elektra-láz tetőpont­ját érte. Különös rövidítések jelentek meg a színlapo­­kon: „Jegyek előjegyezhetők J. M. 1. A. 3. J. M. 11. B. 3.“ Ez azt jelenti, hogy jegyek előjegyezhe­tők. Jászai Mari első fölléptére A. csoport három előadására és Jászai Mari második fölléptére B. cso­port három előadására. A publikum kedvét ez sem vette el, néhány nap alatt mindenki megtanulta a titkos jelek értelmét és megvásárolták az összes jegyeket. Ma a helyzet szignatúrája: Telt színházi kassza, boldog direktor, félboldog publikum. Mert természetes, hogy mindezek dacára a közönség fele sem kapott jegyet. Nemcsak Szamos-Ujvárról, Deésről, Besztercéről, Gyulafehér­várról, Szebenből jöttek táviratok Elektra-jegyekért, hanem még a színpártolásáról nem nagyon híres Szolnok is ostromolta telegrammjaival a színházi­­pénztárt. Ily körülmények között nem csoda, hogy a városi tanács is megmozdult. Azok a tanácsnokok, a­kik­­ eddig megelégedtek, ha egy-egy vashidat, kaszárnyát ,utcát becsületesen megépíthettek, ma mind ott voltak azon a gyűlésen, mely Elektra (akarom mondani Jászai Mari) méltó módon való fogadásáról és ellá­­­­tásáról akart gondoskodni. Görög kimértséggel és olasz lelkesedéssel fog­laltak helyet a nagy gyűlésteremben, ahol összejött minden valamire való műpártoló. Az indítványokban­­egymást igyekeztek túllicitálni. A király fogadásán­­kívül nem volt még olyan díszes ünnepély, mint a minővel Jászai Marit Kolozsvárt fogadják. Megérkezésekor holnap este tizenegy órakor a fogadást rendező bizottság (kék-áros szalag) a vasúti­­állomás perronján várja. A közönségnek a perron­­ mögött adnak helyet. Üdvözlő beszédet intéz a művésznőhöz Albach Géza kir. tanácsos polgármester. A beszédre Jászai Marinak okvetlen vála­szolni kell­(A perronon átmenve, utat nyitnak neki, hogy­­ mindenki gyönyörködhessék.) Bevonulása a város új diszes kocsiján fog tör­ténni. A többi kocsik rendben sorakoznak utána. Az első előadás estéjén a közönség nevében í­ nyílt színen babérkoszorút nyújtanak át üdvözlő be­széd kíséretében. (Frakk, klakk, lakk, fekete nyak­kendő, fehér keztyű.) Előadás után a bankettrendező bizottság meg­hívja a vendéget bankettre. (Előre megállapított tesz­­tok. Kolozsvári káposzta. Pezsgő.) Második nap az ifjúság fáklyás­ zenét rendez, szónoklattal. A kolozsvári dalkör szerenádot ad, a polgári dalegylet szintén. Napközben tisztelgések. Ezeket tudva, Jászai Mari asszony, ha az Elektra-ház felépítését nem is teszi át Kolozsvárra, de Elektrát mindenesetre fogja olyan lelkesedéssel játszani, hogy a „Budapesti Szemle“ renoméját meg­mentse vele. Levegőben. — Saját tudósítónktól. — Mr. Coeurmont vakmerő ember. Mert ha tettek is már előtte mások a maihoz hasonló légutazást, azért ez még nem zárja ki, hogy esetleg a nyakát szegje. Mint legutóbb az a francia léghajós, a­ki a tengerbe veszett. Mr. Coeurmont léghajója nem tartozik a legna­gyobbak közé, de azért tekintélyes helyet foglal el a légűrben. 600 köbméter terjedelmű, holott a Silbe­­reré 1000 kbm. Bécsben pedig a katonai léghajózási telepen van egy 2000 kbm. terjedelmű. A legkisebb­­terjedelmű 300 köbméteres. Ám a­mint­egy közvetlen a szemünk előtt van, fölpuffadva, fényes barna tes­tével, himbáló tömegével, bizonyos respektus szállja meg az embert. Hm. Tisztességes mennyiségű eledelt vesz be a gyomra. Délelőtt 11 órától esti­ga 6-ig ömlött bele a gáz, még­pedig vastag sugárban. És lassan, lassan dudorodni kezdek a horpadások és a gömb talpra állt. Öt órakor már nagy közönség gyűlt egybe az állatkertben, a léggömb körül. A léghajós és aszisztense Volkmann szorgosan működtek, igazgatták, rendez­ték a tömérdek kötelet. A léggömb pamutszövetből készült, bevonva kívül-belül kollodium oldattal, hogy a gázt ne bo­csássa keresztül. Hosszában 32 egy méter széles sáv húzódik rajta végig és 3 varrása van. Átmérője 10 méter. Maga a gömb egy zsinegből készült hálóval van bevonva, melyhez erős, (amerikai) fából készült gyű­rű van erősítve; ezen függ a kosár kötelekkel ráa­kasztva s e kosárban szállnak föl a légutazók. A léggömb tetején van egy, két részből álló ehar­­riéreben mozgó körszelet, melyet egy, a gömb tetejé­ben lelóggó zsineg meghozása által a léghajós abban a pillanatban kinyithat, midőn ki akarja ereszteni a gázt, hogy lejebb szálljon. Oldalt egy másik zsineg lóg és az az érdeke­sebb. A végén ruganyos kapocs van, melybe be van akasztva a hatalmas ernyő. Ez az ernyő játszsza a főszerepet. Hat órakor a léggömb teljesen csatakészen ál­lott. Pompás szélcsöndes idő kedvezett, mely csak később vált kissé szelessé. A cigányok rákezdték a Rákóci-indulót (katonabandát akartak hozatni a lég­hajósok, de a gyakorlatok miatt nem­­kaphattak), az aszisztens beleugrott a kosárba, a léghajós pedig ráült a kosár szélére. Sapkáját csákószíjjal erősítette az ál­­cához (elvitte volna a szél leszálláskor), aztán a kö­telet leoldották a vasmacskáról és a léggömb hirtelen emelkedni kezdett. — Au revoir! au revoir! kiáltotta a kis ter­metű légutazó és a közönség éljenzése között indult meg veszedelmes útjára. A gömb méltóságosan szállt följebb, följebb. Alakja mind kisebb, kisebb lett,de azért a két léguta­­zót, különösen távcsövön, jól lehetett látni. Az ernyő ott lebegett a léggömb oldalán, összecsukva, szerényen, mintha nem is ő volna az érdeklődés központja. Egyszerre — 700 méter magasságban — a léghajós megragadja az ernyőre akasztott vasgyűrűt s feje fölé tartva, hirtelen mozdulattal kiugrik a lég­gömbből. Az elszörnyedés kiáltása lebbent el az ajkak­ról. A publikum nem tudta hirtelenében, hogy mi történt. De a következő percben az ernyő szélesre nyílt és az ernyő alatt ott lóbálódzott, ingott a vak­merő légutazó, erősen tartva két kezével a gyűrűt s gyorsan szállva lefelé. Mi történt? A kiugrás pillanatában a ruganyos kapocs az erős rántás következtében megnyílt és az ernyő a lég­hajótól elszabadult. Az első másodpercekben az ernyő szédítő sebességgel szállt alá, de midőn a levegő csak­hamar teljes erővel alája furakodott és szétfeszítette, meglassudott a sebessége és másodpercenként 3—4 métert esett. A léghajós látván, hogy eltért az állatkerttől, egy erős lendülettel vissza akarta terelni előbbi irá­nyába az ernyőt, de ekkor érezte, hogy légáramba jutott és nem tartotta tanácsosnak tovább is lendü­­­getni a gömböt. Lendült az úgy is eleget a támadt szélben. Csa­­varalakú forgásban és folyton ide-oda himbálódzva szállt alább, alább és nemsokára valamelyik aréna­­uti kertben egy fára szállt. A léghajós belekapaszko­dott egy ágba, de az letörött alatta, meg is vérezte kissé a kezét. Mindegy! Mi az a kis vér a nagy dia­dalhoz képest. Ott várta már egy jó barátja kocsival, a­ki mindenütt utána ment és V­ a 7-re a közönség éljenzése közt jött vissza kiindulási helyére. De mi lett volna, ha az­ ernyő valamely okná fogva nem nyílik ki ?!.. . Nem jó az ördögöt a falra festeni ! Mi történt azonban a léggömbbel? Szállt följebb, följebb. Valami megragadó lát­vány volt az, a­mint a gyarló földi ember egyre job­ban közeledett a fellegekhez. Már csak egy kicsike pontnak látszott, már a szem belefáradt a nézésébe s egyszer csak egészen eltűnt a felhők mögött. Megilletődött zsibongás támadt a közönség so­raiban , s egy kis leány álmélkodva kiáltott föl : — Mamám, bement a mennyországba ! 3—4000 méter magasságig emelkedhetett, az­tán újra ki-kitünt a láthatáron. Majd megnyitotta az aszisztens a szelepet és a léggömb lassan kezdett le­felé szállni. A felhők közül a földre. Csakhogy bizonyára egészen más érzelemmel, mint az ábrándozó, a­ki a felhőkből hirtelen a földre pottyan. PESTI HÍRLAP ___________________________________________7_ Pesti Hírlap. Május 1-ével új előfizetést nyitunk la­punkra s kérjük azon­­. előfizetőinket, kiknek előfi­zetése ápr. 30-án lejár, hogy azt minél előbb meg­újítsák, nehogy a lap elküldésében fennakadás történ­jék. Az előfizetési árak lapunk homlokán olvashatók. PSZT" Mutatványszámokat kívánatra egy hétig ingyen és bérmentve küldünk. Napi hírek.­ ­— (Lapunk mai számához) féliv melléklet van csatolva, melynek tartalma ez: Országgyűlés. (A képviselőház mai ülése..) — Egy művésznő pályája. Tárca, írta Szana Tamás. — Apróságok. — Vegyes hírek. — Hirdetések. — (Az orosz udvarból.) A cári család a gö­rög húsvét utáni második héten utazik a Krímbe. Tervbe van véve néhány napi moszkvai tartózkodás is az ottani francia kiállítás megtekintése végett. Vé­gül a cár augusztusban valószínűleg Orenburgba uta­zik, hol a Szibériából akkorra visszatérő trónörökössel együtt lesz jelen az uráli kozák csapatok háromszáza­dos fönállásának jubileumi ünnepélyén. — (Margit Zsófia főhercegnő) a hradzini ne­­meshölgy-alapítványi intézet apátnője május elején Prágába érkezik, hol 8—10 napot fog tölteni. Ez alkalommal fogja a főhercegnő ünnepélyesen installálni az újonan kinevezett alapítványi hölgyeket: Wurm­­brand-Stuppach Vilma grófnőt és de Fin Mária Rudolfina bárónőt. A főhercegnő az intézetet pompás kiállítású arcképével ajándékozta meg. — (Ibsen Henrik) fölkért minket a következő sorok közlésére: Tisztelt szerkesztő úr! Engedje meg kérem, hogy ez után mondjak köszönetet azért a rendkívüli fogadtatásért, melyben minden felől részesítettek. Azok a napok, melyeket Budapesten, az ifjúságom óta kedves és rokonszenves magyarok közt töltöttem, mindvégig felejthetetlenek maradnak előttem. Annyi friss erőteljes előretörekvést annyi életet és munkát találtam itt, hogy azokat a benyomásokat, melyeket magammal viszek, életem legnevezetesebbjei közzé sorozom. Azt a kölcsönös türelmességet, melyet itt a mű­vészet és az eszmék terén tapasztaltam, Magyaror­szág jövőjének biztosítékául tekintem. Legőszintébb köszönetem a kedves budapestiek­nek, akik annyi fogékonyságot tanúsítottak irántam, annak a sok kedves és szép nőnek, a­kiket megis­mertem és azoknak, a­kik a távolban is megemlékez­tek rólam, és nem utoljára a legszívélyesebb köszö­netem a tisztelt sajtónak. Szives üdvözlet mindenkinek. A viszontlátásra ! Budapest, 1891. április 23. Ibsen Henrik s. k. — (Fejedelmi nászok.) Berlinből írják a következőket: Ismét kilátás nyílt arra, hogy közelebb egy Lujza nevű hercegnő lesz menyasszony. A fe­jedelmi sarj, kiről szó van, családjában az ötödik „lemenő“, ki e nevet viseli. Dédanyja volt Lujza porosz királynő; ennek legifjabb leánya Lujza német­­alföldi hercegnő volt az ősanyja; nagyanyja volt a hercegnő Lujza leánya, XV. Károly svéd király neje ennek Lujza leánya, a dán trónörökösnő az anyja. A menyasszony tehát Lujza dán hercegnő lesz, kit Jenő svéd hercegnek szánták feleségül. A remény­beli vőlegény, ki Nerike herceg címmel él, II. Oszkár király négy fia közt a legifjabb, 1865. augusz­tus 1-én születetett; unokafivére a hergenőnek, ki nyolc testvére közt a harmadik, a leányok közt leg­idősebb. 1875. febr. 17-én született, azaz 10 évvel fiatalabb Jenő hercegnél.­­ Az olasz udvarnál ismét sokat emlegetik, hogy az aosztai herceg, a ki­rály unokaöcscse, el akarja venni a flandriai gróf

Next