Pesti Hírlap, 1891. április (13. évfolyam, 89-118. szám)
1891-04-24 / 112. szám
Tv9. április 24. |—----------------------—— _______________________ Klárát egy koszorú szalagján megtisztelték) sem kellett és hiába mutogatták a színházban az oláhtüntettees Valéri nászt is, a berlini ködfátyolképek semhatottak, sőt az operázást is csak a Pauli iránti tiszteletből hallgatták végig. Elektrát! Elektrát! Elektrát! minél előbb, ez volt az általános jelszó. A színigazgató egyet gondolt és kétszeresen fölemelte a helyárakat. Az Elektra-láz nem csillapult. A színigazgató még egyet gondolt és kihirdette, hogy Elektrára csak úgy lehet jegyet előjegyeztetni, ha egyszerre három előadásra vesznek jegyet, mely előadások között lesz egy Elektra is. Az Elektra-láz még növekedett. A színigazgató még egyet gondolt és kihirdette: a második Elektra-előadásra szintén csak úgy lehet jegyet előjegyeztetni, ha szintén három előadásra vesznek jegyet: Borgia Lukrécia, Széchy Mária és Elektra. Az Elektra-láz tetőpontját érte. Különös rövidítések jelentek meg a színlapokon: „Jegyek előjegyezhetők J. M. 1. A. 3. J. M. 11. B. 3.“ Ez azt jelenti, hogy jegyek előjegyezhetők. Jászai Mari első fölléptére A. csoport három előadására és Jászai Mari második fölléptére B. csoport három előadására. A publikum kedvét ez sem vette el, néhány nap alatt mindenki megtanulta a titkos jelek értelmét és megvásárolták az összes jegyeket. Ma a helyzet szignatúrája: Telt színházi kassza, boldog direktor, félboldog publikum. Mert természetes, hogy mindezek dacára a közönség fele sem kapott jegyet. Nemcsak Szamos-Ujvárról, Deésről, Besztercéről, Gyulafehérvárról, Szebenből jöttek táviratok Elektra-jegyekért, hanem még a színpártolásáról nem nagyon híres Szolnok is ostromolta telegrammjaival a színházipénztárt. Ily körülmények között nem csoda, hogy a városi tanács is megmozdult. Azok a tanácsnokok, akik eddig megelégedtek, ha egy-egy vashidat, kaszárnyát ,utcát becsületesen megépíthettek, ma mind ott voltak azon a gyűlésen, mely Elektra (akarom mondani Jászai Mari) méltó módon való fogadásáról és ellátásáról akart gondoskodni. Görög kimértséggel és olasz lelkesedéssel foglaltak helyet a nagy gyűlésteremben, ahol összejött minden valamire való műpártoló. Az indítványokbanegymást igyekeztek túllicitálni. A király fogadásánkívül nem volt még olyan díszes ünnepély, mint a minővel Jászai Marit Kolozsvárt fogadják. Megérkezésekor holnap este tizenegy órakor a fogadást rendező bizottság (kék-áros szalag) a vasútiállomás perronján várja. A közönségnek a perron mögött adnak helyet. Üdvözlő beszédet intéz a művésznőhöz Albach Géza kir. tanácsos polgármester. A beszédre Jászai Marinak okvetlen válaszolni kell(A perronon átmenve, utat nyitnak neki, hogy mindenki gyönyörködhessék.) Bevonulása a város új diszes kocsiján fog történni. A többi kocsik rendben sorakoznak utána. Az első előadás estéjén a közönség nevében í nyílt színen babérkoszorút nyújtanak át üdvözlő beszéd kíséretében. (Frakk, klakk, lakk, fekete nyakkendő, fehér keztyű.) Előadás után a bankettrendező bizottság meghívja a vendéget bankettre. (Előre megállapított tesztok. Kolozsvári káposzta. Pezsgő.) Második nap az ifjúság fáklyás zenét rendez, szónoklattal. A kolozsvári dalkör szerenádot ad, a polgári dalegylet szintén. Napközben tisztelgések. Ezeket tudva, Jászai Mari asszony, ha az Elektra-ház felépítését nem is teszi át Kolozsvárra, de Elektrát mindenesetre fogja olyan lelkesedéssel játszani, hogy a „Budapesti Szemle“ renoméját megmentse vele. Levegőben. — Saját tudósítónktól. — Mr. Coeurmont vakmerő ember. Mert ha tettek is már előtte mások a maihoz hasonló légutazást, azért ez még nem zárja ki, hogy esetleg a nyakát szegje. Mint legutóbb az a francia léghajós, aki a tengerbe veszett. Mr. Coeurmont léghajója nem tartozik a legnagyobbak közé, de azért tekintélyes helyet foglal el a légűrben. 600 köbméter terjedelmű, holott a Silbereré 1000 kbm. Bécsben pedig a katonai léghajózási telepen van egy 2000 kbm. terjedelmű. A legkisebbterjedelmű 300 köbméteres. Ám amintegy közvetlen a szemünk előtt van, fölpuffadva, fényes barna testével, himbáló tömegével, bizonyos respektus szállja meg az embert. Hm. Tisztességes mennyiségű eledelt vesz be a gyomra. Délelőtt 11 órától estiga 6-ig ömlött bele a gáz, mégpedig vastag sugárban. És lassan, lassan dudorodni kezdek a horpadások és a gömb talpra állt. Öt órakor már nagy közönség gyűlt egybe az állatkertben, a léggömb körül. A léghajós és aszisztense Volkmann szorgosan működtek, igazgatták, rendezték a tömérdek kötelet. A léggömb pamutszövetből készült, bevonva kívül-belül kollodium oldattal, hogy a gázt ne bocsássa keresztül. Hosszában 32 egy méter széles sáv húzódik rajta végig és 3 varrása van. Átmérője 10 méter. Maga a gömb egy zsinegből készült hálóval van bevonva, melyhez erős, (amerikai) fából készült gyűrű van erősítve; ezen függ a kosár kötelekkel ráakasztva s e kosárban szállnak föl a légutazók. A léggömb tetején van egy, két részből álló eharriéreben mozgó körszelet, melyet egy, a gömb tetejében lelóggó zsineg meghozása által a léghajós abban a pillanatban kinyithat, midőn ki akarja ereszteni a gázt, hogy lejebb szálljon. Oldalt egy másik zsineg lóg és az az érdekesebb. A végén ruganyos kapocs van, melybe be van akasztva a hatalmas ernyő. Ez az ernyő játszsza a főszerepet. Hat órakor a léggömb teljesen csatakészen állott. Pompás szélcsöndes idő kedvezett, mely csak később vált kissé szelessé. A cigányok rákezdték a Rákóci-indulót (katonabandát akartak hozatni a léghajósok, de a gyakorlatok miatt nemkaphattak), az aszisztens beleugrott a kosárba, a léghajós pedig ráült a kosár szélére. Sapkáját csákószíjjal erősítette az álcához (elvitte volna a szél leszálláskor), aztán a kötelet leoldották a vasmacskáról és a léggömb hirtelen emelkedni kezdett. — Au revoir! au revoir! kiáltotta a kis termetű légutazó és a közönség éljenzése között indult meg veszedelmes útjára. A gömb méltóságosan szállt följebb, följebb. Alakja mind kisebb, kisebb lett,de azért a két légutazót, különösen távcsövön, jól lehetett látni. Az ernyő ott lebegett a léggömb oldalán, összecsukva, szerényen, mintha nem is ő volna az érdeklődés központja. Egyszerre — 700 méter magasságban — a léghajós megragadja az ernyőre akasztott vasgyűrűt s feje fölé tartva, hirtelen mozdulattal kiugrik a léggömbből. Az elszörnyedés kiáltása lebbent el az ajkakról. A publikum nem tudta hirtelenében, hogy mi történt. De a következő percben az ernyő szélesre nyílt és az ernyő alatt ott lóbálódzott, ingott a vakmerő légutazó, erősen tartva két kezével a gyűrűt s gyorsan szállva lefelé. Mi történt? A kiugrás pillanatában a ruganyos kapocs az erős rántás következtében megnyílt és az ernyő a léghajótól elszabadult. Az első másodpercekben az ernyő szédítő sebességgel szállt alá, de midőn a levegő csakhamar teljes erővel alája furakodott és szétfeszítette, meglassudott a sebessége és másodpercenként 3—4 métert esett. A léghajós látván, hogy eltért az állatkerttől, egy erős lendülettel vissza akarta terelni előbbi irányába az ernyőt, de ekkor érezte, hogy légáramba jutott és nem tartotta tanácsosnak tovább is lendügetni a gömböt. Lendült az úgy is eleget a támadt szélben. Csavaralakú forgásban és folyton ide-oda himbálódzva szállt alább, alább és nemsokára valamelyik arénauti kertben egy fára szállt. A léghajós belekapaszkodott egy ágba, de az letörött alatta, meg is vérezte kissé a kezét. Mindegy! Mi az a kis vér a nagy diadalhoz képest. Ott várta már egy jó barátja kocsival, aki mindenütt utána ment és V a 7-re a közönség éljenzése közt jött vissza kiindulási helyére. De mi lett volna, ha az ernyő valamely okná fogva nem nyílik ki ?!.. . Nem jó az ördögöt a falra festeni ! Mi történt azonban a léggömbbel? Szállt följebb, följebb. Valami megragadó látvány volt az, amint a gyarló földi ember egyre jobban közeledett a fellegekhez. Már csak egy kicsike pontnak látszott, már a szem belefáradt a nézésébe s egyszer csak egészen eltűnt a felhők mögött. Megilletődött zsibongás támadt a közönség soraiban , s egy kis leány álmélkodva kiáltott föl : — Mamám, bement a mennyországba ! 3—4000 méter magasságig emelkedhetett, aztán újra ki-kitünt a láthatáron. Majd megnyitotta az aszisztens a szelepet és a léggömb lassan kezdett lefelé szállni. A felhők közül a földre. Csakhogy bizonyára egészen más érzelemmel, mint az ábrándozó, aki a felhőkből hirtelen a földre pottyan. PESTI HÍRLAP ___________________________________________7_ Pesti Hírlap. Május 1-ével új előfizetést nyitunk lapunkra s kérjük azon. előfizetőinket, kiknek előfizetése ápr. 30-án lejár, hogy azt minél előbb megújítsák, nehogy a lap elküldésében fennakadás történjék. Az előfizetési árak lapunk homlokán olvashatók. PSZT" Mutatványszámokat kívánatra egy hétig ingyen és bérmentve küldünk. Napi hírek. — (Lapunk mai számához) féliv melléklet van csatolva, melynek tartalma ez: Országgyűlés. (A képviselőház mai ülése..) — Egy művésznő pályája. Tárca, írta Szana Tamás. — Apróságok. — Vegyes hírek. — Hirdetések. — (Az orosz udvarból.) A cári család a görög húsvét utáni második héten utazik a Krímbe. Tervbe van véve néhány napi moszkvai tartózkodás is az ottani francia kiállítás megtekintése végett. Végül a cár augusztusban valószínűleg Orenburgba utazik, hol a Szibériából akkorra visszatérő trónörökössel együtt lesz jelen az uráli kozák csapatok háromszázados fönállásának jubileumi ünnepélyén. — (Margit Zsófia főhercegnő) a hradzini nemeshölgy-alapítványi intézet apátnője május elején Prágába érkezik, hol 8—10 napot fog tölteni. Ez alkalommal fogja a főhercegnő ünnepélyesen installálni az újonan kinevezett alapítványi hölgyeket: Wurmbrand-Stuppach Vilma grófnőt és de Fin Mária Rudolfina bárónőt. A főhercegnő az intézetet pompás kiállítású arcképével ajándékozta meg. — (Ibsen Henrik) fölkért minket a következő sorok közlésére: Tisztelt szerkesztő úr! Engedje meg kérem, hogy ez után mondjak köszönetet azért a rendkívüli fogadtatásért, melyben minden felől részesítettek. Azok a napok, melyeket Budapesten, az ifjúságom óta kedves és rokonszenves magyarok közt töltöttem, mindvégig felejthetetlenek maradnak előttem. Annyi friss erőteljes előretörekvést annyi életet és munkát találtam itt, hogy azokat a benyomásokat, melyeket magammal viszek, életem legnevezetesebbjei közzé sorozom. Azt a kölcsönös türelmességet, melyet itt a művészet és az eszmék terén tapasztaltam, Magyarország jövőjének biztosítékául tekintem. Legőszintébb köszönetem a kedves budapestieknek, akik annyi fogékonyságot tanúsítottak irántam, annak a sok kedves és szép nőnek, akiket megismertem és azoknak, akik a távolban is megemlékeztek rólam, és nem utoljára a legszívélyesebb köszönetem a tisztelt sajtónak. Szives üdvözlet mindenkinek. A viszontlátásra ! Budapest, 1891. április 23. Ibsen Henrik s. k. — (Fejedelmi nászok.) Berlinből írják a következőket: Ismét kilátás nyílt arra, hogy közelebb egy Lujza nevű hercegnő lesz menyasszony. A fejedelmi sarj, kiről szó van, családjában az ötödik „lemenő“, ki e nevet viseli. Dédanyja volt Lujza porosz királynő; ennek legifjabb leánya Lujza németalföldi hercegnő volt az ősanyja; nagyanyja volt a hercegnő Lujza leánya, XV. Károly svéd király neje ennek Lujza leánya, a dán trónörökösnő az anyja. A menyasszony tehát Lujza dán hercegnő lesz, kit Jenő svéd hercegnek szánták feleségül. A reménybeli vőlegény, ki Nerike herceg címmel él, II. Oszkár király négy fia közt a legifjabb, 1865. augusztus 1-én születetett; unokafivére a hergenőnek, ki nyolc testvére közt a harmadik, a leányok közt legidősebb. 1875. febr. 17-én született, azaz 10 évvel fiatalabb Jenő hercegnél. Az olasz udvarnál ismét sokat emlegetik, hogy az aosztai herceg, a király unokaöcscse, el akarja venni a flandriai gróf