Pesti Hírlap, 1891. június (13. évfolyam, 149-177. szám)
1891-06-22 / 170. szám
, majd ennek halála után Kirstein építész művezetése az eszközölt újjáalakítás folytán Európa egyik legszib román stylü székesegyházává lett. Ő felségét, ki az épület szépsége, által egészen el volt ragadtatva, Dulánszky püspök vezette be a székesegyházba, ahol az egyes részleteket, a beosztást és a képeket Kirstein építész magyarázta meg. E helyen öfelsége majdnem egy egész órát töltött, nagy figyelemmel és behatóan megtekintve mindent, a párlatot, az oszlopokat, az íveket, oldalképeket, mozaikot, gyönyörű lépcsőzetet, a szentély, a templom gyönyörű műve felső részét, a szép faragott padokat és a kiválóan értékes képekkel díszített sekrestyéket. Ez utóbbi helyen hotz és Székely festőművészeket bemutatták ő felségének, kikkel szemben a király meleg hangon adott kifejezést tetszésének az általuk festett képek fölött. Innen a király az alsó templomba ment, azt is behatóan megszemlélte, különösen sokáig időzött a lépcsőkön alkalmazott, régi stélben megtartott, illetőleg restaurált relief szobroknál. Itt a szükséges magyarázatokat dr. Czobor adta meg. Ez alkalommal Kiss György szobrászt is bemutatták ő felségének. Kifelé haladva, a gyönyörű orgona megszemlélése után a király visszafordult és sokáig gyönyörködött az impozánsan szép látványban, melynek színpompája, miután az ég el volt borulva, nem érvényesülhetett úgy, mint napfényes időben. A székesegyházból ő felsége a katonai laktanyához hajtatott s azt minden egyes részében alaposan megtekintve, a honvéd laktanyába ment, a hol Fejérváry báró honvédelmi miniszter kalauzolta ő felségét, ki a látottak fölött megelégedésének adott kifejezést. A honvédlaktanyából a törvényszék csinos uj épületéhez hajtatott s azt Sávér Kálmán törvényszéki elnök vezetése mellett behatóan megtekintette. Ezután a királyi tábla megtekintése következett, holy felségét Blaskovich István táblai elnök és Cseresnyés tanácselnök vezetése alatt a királyi tábla összes személyzete fogadta. Az egész országban alig van kir. tábla, melynek olyan szép, kényelmes és a célnak minden tekintetben megfelelő épülete lenne, mint a pécsinek s ő fölsége teljes megelégedésének adott kifejezést a látottak fölött. A király a népünnepen. Miután fenyegető felhők tornyosultak az égbolton, a király a többi intézetek megszemlélését félbeszakítva, a Tettyén rendezett népünnepélyre hajtatott, nehogy az ott egybegyűlt nép az esőtől meglepetve, megfosztassék attól az alkalomtól, hogy az uralkodót láthassa. A Tettyén (e szó török eredetű és paradicsomot jelent) rengeteg néptömeg gyűlt egybe, miután az ünnepélyre a távolabbi vidékek lakói is özönlöttek. A nép a királyt harsogó lelkesült, ''ismét és ismét megújuló éljen-kiáltásokkal fogadta. A király egy emelkedettebb helyről rövid ideig nézte a tömeg mozgalmas képét, mely a változatos népviseletekben érdekes látványt nyújtott. Ezután ő felsége az egész néptömegen áthaladva, ismét előbbi helyére ment vissza, mire a különbző népviseletek bemutatásának kellett volna következni. Azonban nehéz csöppek közeledő zivatart jelentettek, a király fölvette köpenyegét, de nem engedte meg, hogy a kocsija fölhajtson, hanem gyalog ment odáig és aztán a városba hajtatott vissza, hogy a nép is még a vihar beállta előtt fedél alá juthasson. Alig érkezett azonban a kocsi a város széléhez, midőn hatalmas záporeső indult meg, mely a közönséget az utcáról gyorsan szétkergette. Ő felsége azonban ennek dacára is folytatta az intézetek megtekintését és először is a városi közkórházhoz hajtatott, ahol őt dr. Schwartz Frigyes főorvos, Pick Ignátz és Hauffer Móritz orvosok, Erreth igazgató és Bőhm Manó gondnok fogadták. Ő felsége kellemesen meg volt lepve az ott uralkodó tisztaság és a kórháznak egészségügyi szempontból fölötte célszerű berendezése által. Ezután az új katonai kórház megtekintése következett volna, mely azonban a szakadó eső folytán elmaradt s a király 5 órakor a püspöki palotába hajtatott vissza. Ő felsége, aki ezen idő alatt a püspöki fogatot használta, a népünnepélyről visszatérőben egy neki átnyújtott kérvényt is elfogadott. Udvari ebéd. Fél 7 órakor ő felségénél 56 teritékü udvari ebéd volt, melyen részt vettek: Frigyes főherceg, József főherceg, Galimberti nuncius, Tamassi pápai kamarás, Szapáry gróf miniszterelnök, Lobkowitz herceg hadtestparancsnok, Dulánszky püspök, Szögyény, Fejérváry, Csáky és Josipovich miniszterek, Brankovien patriarcha, Bittó István titk. tan., Pejacsevich László gróf, Andrássy Aladár gróf, Hidassy, Bende, Bubics, Meszlényi s Hornig báró püspökök, Pápay osztálytanácsos, Forinyák altábornagy, honvédségi adlatus, Pfeiffer altábornagy, Zoltán vezérőrnagy, Bilimek vezérőrnagy, Andrásffy altábornagy, Jekelfalussy ezredes, Ludvigh igazg. elnök, Perczel Gy., Blaskovich István a pécsi kir. tábla elnöke, Kardos Kálmán főispán, Pallavicini Ede őrgróf, Apponyi Sándor gróf kamarás, Majláth József gróf, Széchenyi Géza gróf, Tarkovich államtitkár, Széchenyi Ferenc gróf főrendiházi tag, Rózsa és Schuppenbach gróf ezrede PESTI HÍRLAP 1891. junius 22. sek, Széchenyi Sándor gróf, Tallián és Svastics főispánok, Szily alispán, Aidinger polgármester, Paar gróf altábornagy, Bolfras vezérőrnagy főhadsegédek, Schafgotsche gróf őrnagy s Lónyay őrnagy, szárnysegédek, Kolosváry őrnagy, Schönburg herceg százados, Vivenot lovag százados hadsegéd és Wolkenstein gróf főkonyhamester. Az ebéd végeztével a király huzamosabb ideig cevelet tartott, mely alkalommal számosakat tüntetett ki megszólításával. A kivilágítás. Ezalatt a halárok és sok száz fáklyás a székesegyház előtt sorakozott. A dóm egész körvonala fél a toronyig tündériesen meg volt világítva, a diadalív minden ívében egymás mellett lampion füzérek függtek. Dacára, hogy a záporeső, mely 8 óra felé elállott, a városban sok ezer lampiont tönkre tett, a kivilágítás mégis pompásan sikerült. A székesegyház előtt emlékezetes jelenet fejlődött ki: a dalárda elénekelte Hofer Károly királyhimnuszát Rézbányai József papnöveldéi tanár szövegével s az óriási számban egybegyült közönség minden egyes versszak végén viharos éljenekbe tört ki, melyeket a király, ki a miniszterektől körülvéve az erkélyen állott, meghajlással köszönt meg. Miután a dalárda a himnuszt elénekelte, a dóm pompás épülete valóságos nappali világításban ragyogott a sok száz rendszeresen elhelyezett magnzium-tűztől, eleinte vakító fehér fényben égve, majd lassan kint vörösbe ment át és végül zöld színben tündöklött. Már későre, közel 9 órára járt az idő, midőn a király József főherceggel, a miniszterekkel, a főispánnal és a polgármesterrel körülkocsizott a városban a kivilágítást megtekintendő, de eltérőleg az eredeti tervtől csak az iskola-utcán, a Széchenyi-téren, a Mária-utcán, serfőző-utcán és a király-utcán kocsizott végig és a Széchenyi-téren át ment vissza lakására. A gyönyörűen kivilágított zsidótemplomban, melyet ő felsége az eredeti terv szerint szintén megtekinteni szándékozott, egész 10 óráig vártak a felség érkeztére a község elöljárói, kik nem voltak értesítve az út megváltoztatásáról.* * * Galimberti nuncius ma nem hagyta el lakását; Szapáry gróf és Csáky gróf miniszterek ma a nuncussal hosszabb ideig tanácskoztak. A miniszterek ma különböző testületeket és küldöttségeket fogadtak. Belpolitikai hírek. Új főispánok. A hivatalos lap ma közli az általunk már régebben előre jelzett főispáni kinevezéseket. Eszerint kinevezte a király Thalmann Gusztávot, Szeben vármegye alispánját, ezen vármegye főispánjává, s egyúttal őt a szászispáni címmel is felruházta ; továbbá Horváth Mihály Fogaras vármegyei főispánt, ezen állásától való felmentése mellett, Kis-Küküllő vármegye főispánjává, végre Bausznern Guidó országgyűlési képviselőt Fogaras vármegye főispánjává. Orvosok kongresszusa. Néhány hét előtt a szolgabírák ültek össze a megyeháza dísztermében, ma délelőtt pedig a községi és körorvosok. Mind a két osztály egy célért küzd: helyzetük javításáért az új törvényjavaslattal kapcsolatban, de míg amazok csendesen, szó nélkül végezték, addig az orvosok élénkebb polémiákba bocsátkoztak már a kongresszus előtt is. Ami azt jelenti, hogy az ő helyzetük rosszabb. Magán a kongresszuson még sem találtuk azt az izgatott hangulatot, melyre az előértekezletről következtetni lehetett. Nyugodt tárgyilagos fölszólalások, melyekre Csatáry, füle mellett tölcsért csinálva a kezéből, kíváncsian figyel, melyeket Földváry édes mosolyával, Korányi pedig kissé morózusan hallgat; tapasztalatok, melyeket a fölszólalók mind „praxis alapján“ szereztek s indítványok, melyeket rendszerint leszavaztak. Úgy történt, ahogy már megírtuk. Az orvosok nagy része megtalálta azt, amit akart, a belügyminiszterhez és képviselőházhoz intézendő memorandumban s a végrehajtó bizottság által kidolgozott eme petíciókat elfogadták az eredeti szövegezésben. Voltak humoros megjegyzések, gyöngébb és erősebb éljenek, elnöki csöngetés és zaj, gyakran odamutogatták egyiknek-másiknak az órát, ha 10 percnél tovább beszélt és így elérkezett a vita vége minden különösebb incidens nélkül. Ung megye kórházi igazgató-orvosa, dr. Jovák Endre átgondolt beszéde ma is megtette hatását: nagy éljenzést provokált. De azért az eredeti szövegen még se változtattak, sem hozzá nem csatoltak semmit. A gyűlés lefolyása a következő volt: A végrehajtó bizottság elnöke, Földváry Mihály alispán, rövid beszéddel üdvözölte a megjelent orvosokat és vázolta a kongresszus feladatát, mely hivatva van nemcsak a községi és körorvosi intézmény állapotán segíteni, hanem a törvényhatósági fő- és járási orvosok helyzetét, teendőit és hatáskörét is szabályozó memorandumot megállapítani. Az éljenzéssel fogadott beszéd után megtörtént a tisztikar megalakítása. E szerint elnökökké lettek : Korányi Frigyes egyetemi tanár és Földváry Mihály Pest megye alispánja ; alelnökök : Kétly Károly, Fodor József, Müller Kálmán egyetemi tanárok, Csatáry Lajos egészségügyi tanácsos, Hirkó László, Sass István megyei főorvosok, Török János járásorvos, Izsó Lajos, Bayer Sándor községi orvosok, Pollák József, Kemény Ignác körorvosok, Hőgyes Endre, az „Orvosi Hetilap“ és Löw Sámuel, a „Pester med.-chir. Presser szerkesztője. Előadó: Oláh Gyula egészségügyi tanácsos ; jegyzők: Szenes Zsigmond, Tuszkay Ödön. Az elnök üdvözlő beszéde után dr. Oláh Gyula előterjesztette a felirati javaslatot és pedig ama részét, mely a községi és körorvosok feladatairól szól. Elfogadása mellett fölszólaltak: Csatáry, Pantocsek, Boskovitz, Sör, Bayer, Beke, ellene .• Diviss, Neubauer, Teleki Miksa. Vadnay Andor orsz. képviselő a közegészségügyi törvényjavaslat 14. §-ának módosítását kívánja és 2—3 évi kórházi kényszerítő praxist ajánl. Ezenkívül javasolja, hogy járási kórházak létesíttessenek. Oláh Gy. zárószavában hozzájárul Csatáry és Sor módosítához, ellenben Vadnay Andorral szemben föntartandónak véli a petíció eredeti szövegét. A kongresszus az eredeti szöveget fogadta el. A kérvény második része a vármegyei főorvosok és járásorvosok viszonyáról szól az ország általános közegészségügyi állapotaihoz és e közhivatalnokok helyzetéről, nemcsak ,a közegészségügyi közigazgatás, hanem általában a közigazgatás keretében. Az előadó ismertetése után Csatáry Lajos fejtegette zajos helyeslés közt az egészségügyi tisztviselő és gyakorló orvos közti különbséget, elfogadván a javaslatot. Hozzászóltakovác Endre, aki külön indítványt nyújtott be az ungmegyei orvos-gyógyszerész egylet nevében, e mellett volt Takács, Serly és Fekete némi módosításokkal Szóltak még Szigethy, Földváry, Weiszberg, Schröder, Sass, Fehér és Klein orvosok . Oláh Gyula előadó végszava után elfogadták az eredeti szövegezést, de Földváry alispán indítványára kimondták annak szükségét is, hogy a közegészségügyi törvény revízió alá vétessék. Végül Korányi elnök párbeszéde után a kongresszus föloszlott.* * * Délután 2 órakor bankett volt a Császár-fürdő udvarán, s annak végeztével a kongresszus tagjai, kikhez sok budapesti orvos és egyetemi tanár is csatlakozott, mindössze vagy kétszázan, a Lukácsfürdőt tekintették meg. Különös érdeklődéssel az iszapfürdőt nézték, melynek célszerű berendezései és bő forrásai általános elismerést nyertek. A gőzfürdők, uszodák stb megtekintése után a nagy szálloda éttermében gyűltek össze, hol az igazgatóság uzsonnával és frissítő italokkal vendégelte meg őket. Érdekes epizód történt, midőn a kongresszus tagjai a dunai parkon végigmentek. Gróf Szapáry Gyuláné, ki véletlenül a szállodában lakó rokonánál volt látogatóban és az erkélyről élénk érdeklődéssel nézte az orvosok csoportosulását, a kongresszus tagjai részéről rögtönzött ovációban részesült, s/4 7 órakor távoztak az orvosok emelkedett hangulatban. Színház, zene, képzőművészet. * (A zeneakadémia) mai utolsó vizsgahangversenye méltón sorakozott az előzőkhöz. Chorán, Pauli, Popper, Koeszler, Hubay és Passy-Cornet tanítványai szerepeltek igen kielégítő sikerrel. A karének összes tagjai Bach „Szentlélek a mi gyámolunk“ kezdetű motettjével nagy hatást értek el. Galyasi Paula, Schwarz Irén és Koncsek Viktória csinosan énekeltek. Különösen tetszett Dekner Rikhárd hegedűjátéka és Weisz Gizella zongoraprodukciója. Szántó Dezső is dicséretére válik tanárának, Chován Kálmánnak. Taussig Leo, Kugler István és Rupnick Rezső Popper egy három gordonkára írt adagiójával arattak megérdemelt tapsvihart. Recht Sándor hegedüjátékával megerősítette a jó véleményt, melyre már több ízben rászolgált * (Matinéé) volt ma délelőtt 10 órakor is. Jelenik Zaphiry Helén zongoratanárnő magán zeneiskolájában az évzáró vizsgálat alkalmából. A matinét a kezdők vizsgálata előzte meg, kik közt Modern Melánia növendék tűnt ki legjobban ügyes játékával. A haladók műsora igen kellemes meglepetéseket szerzett. Két hölgy tűnt föl legjobban, Böhm Ilonka és Urbanek Kamilla kisasszony, kik mindketten zenetanári pályára készülnek és Zaphiry Helén úrnőtől nyerik magasabb kiképzésüket. Urbanek Kamilla kisaszszony Ábrányi „Szegény legény buja“ és Bach Invention-jával ért el csinos hatást. Böhm Ilonkától legjobban tetszett Liszt Ferenc Cantique d’amourja, valamint Mosonyi „Patriarchalis“ szerzeménye. Mindkét kisasszony játéka fölötte áll a közönséges gyakorlatoknak s már ma is igazi élvezetet nyújt.