Pesti Hírlap, 1891. augusztus (13. évfolyam, 209-238. szám)

1891-08-15 / 223. szám

Atya: Nos? Bandi (megszeppenve): Megtiltotta az édes márnát* Föltétel: A berzidner neje (beteg férjéhez): Hogy ér­zed magad ma ? Férj: Még nem tudom, . . . még nem olvas­tam a tőzsdei tudósításokat. Szerkesztői üzenetek. — Tisztelt vidéki tudósító­inkat kérjük, hogy a szombat és vasárnap (aug. 15. és 16) tör­ténő nevezetesebb események felől távirati vagy express-levélbeli közléseiket vasárnap estig szí­veskedjenek hozzánk juttatni, mert legközelebbi (hét­fői) számunkba csak az esetben vehetjük be. — Több kérdezősködőnek. Minthogy Buda­pesten ez idő szerint az u. n. Jónios-föv­ételi orszá­gos­ vásár van folyamatban, az ennek tartama alatt eső munkaszüneti napokon — aug. 16., aug. 20. és aug. 23. — az ipari munka tiltva van ugyan, de a kereskedői és ipari elárusítás meg van en­gedve. Vagyis az üzletek (u. n. boltok) nyitva ma­radhatnak, mint rendesen, egész nap. A borbélymü­­helyekre azonban ez nem terjed ki. — M. K. Budapest. Az az adoma nem Hornra, hanem Zsedényire szól s nem is úgy volt, hanem igy. Valaki beszél vele az utcán s beszéd közben megsimogatja a kabátját. — Ejnye bátyám uram, mintha a kabátja már­­meg volna fordítva. — Meg bizony , kevés a fizetés, nem jön ki vele az ember. Igen, de mikor az oldalzsebje a baloldalon van mégis, hát hogy csinálta ki azt az a furfangos szabó ? — Hm, öcsém, ez nagyon egyszerű. Ez a ka­bát már kétszer meg van fordítva. Hanem van ne­kem odahaza egy másik parádés kabátom, annak a zsebe már a jobb oldalára esik. Azt már háromszor megfordittattam. — K.­ G. Kulcsod. A vasárnapi munkaszü­­netről szóló uj törvény (1891. XIII.) csak az ipari és kereskedelmi munkaszünetről szól, tehát a földmives és földbirtokos munkáját nem érinti, aminthogy nem érinti az értelmi keresetágakat sem, amilyenek: a hivataloskodás, ügyvédség, orvosi gyakorlat, művé­szet, irodalom stb. Mindazáltal a mezei gazdákra nézve az 1868. Lil­. t. c. 19. szakaszát ez a törvény is föntartja, ez pedig következőképen hangzik: „19. §. Vasárnapokon azonban minden nyilvá­nos és nem elkerülhetlenül szükséges munka fölfüg­gesztendő. Úgyszintén bármely vallásfelekezetnek ün­nepén a templom közelében s egyházi menetek al­kalmával azon tereken és utcákon, melyeken az ily menet keresztül vonul, mindaz mellőzendő, a mi az egyház szertartását zavarhatná.“ Ennek szankcióját az 1879. XL. tc. 52. §-a szerint 100 írtig terjedhető pénzbüntetés képezi. Tartózkodni kell tehát vasárnap minden oly mezei munkától, a mely az utcán vagy közhelyen (nyilvánosan) megy végbe, a milyen pl. az aratás, behordás, cséplés stb., de olyantól is, a mely nem okvetlenül szükséges, a milyen az udvaron való nyomtatás, rostázás, szórás s effélék. Ellenben például esős időben a behordott száraz élet sietős kazalba rakása s effélék igenis teljesíthetők. Mivel pedig Szent István napja az 1868. évi törvényben általános kivétel alá nem esik, tör­vényes ok nincs rá, hogy a nem katholikus vallásu lakosság mezei munkáját úgy ne folytathassa, mint köz­napon szokta, sőt ezt a kath. lakosság,­­ ha vallá­sára nem ad, szintén meg ne tehesse. A ki megteszi, biró elé nem állítható, de igenis, kifogás alá esik a hazafias érzület tekintetében, mivel István király napja akár kath. ünnep, akár nem, régtől fogva nem­zeti ünnepnap gyanánt van elismerve, azt tehát még azoknak is fölötte illendő dolog megtartani, a kik különben nem ismerik el „vörös“ ünnepnapnak. Ezen a napon tehát minden magyar ember tör­vény nélkül is ünnepel. Máskülönben pedig ez a nap az iparosokra és kereskedőkre nézve épen olyannak tekintendő, mint a vasárnap, vagyis szüneti nap ez is. A­mi pedig a biróválasztást illeti, községekben az 1886. XXII. t. c. 77. §. szerint a bírói, jegyzői és orvosi állásokra a főszolgabírót illeti meg a kije­lölés joga, s a törvény nem kötelezi arra, hogy a vá­lasztók kívánságát tekintetbe vegye. De meg fogja tenni a nélkül is, ha csak fontos oka nincs az el­lenkezőre. A látogatásra kötelezve van, de nem szokás pontosan teljesíteni. — Az a már nem szokatlan út ... elég göröngyös és nélkülözi a többé már szintén nem szo­katlan formában a megszokott szellemes fordulatokat. A dialóg nem közölhető. — F. Z. N.-Csány. Levele bizonysága annak, hogy az számol leghelyesebben, aki nem az emberek beteges izgatottságával, hanem egészséges kedélyhan­gulatával számol. Az izgatottság múlandó tünemény, a józan ész, ha el is borítják néha a tévedések, meg­­meg visszatér. Szives bizalmát különben köszönjük. Abban hogy valamely lap a képzelhető legkisebb elő­fizetési árból is enged, nincsen semmi virtus; ez nem alapszik szolid számításon s jó vége annak úgy sem lesz. Különben már a napokban másból is meg méltóztatik látni, hogy bennünk nem csalódott. — 18,137. Ezt leghelyesebben kínos mozdu­latlanságnak nevezik, azonban a legtisztább viz is megposványosodik. — B. Budapest. Mi is átkutattuk mind a négy evangéliumot, de abban nem találtuk. Valami téves idézés lesz, meglehet az Apokalipszisből. Különben külföldről jött nagyképű tudományossággal. — S. Budapest. Azt az adomát az újvidéki delinquensről, aki mindig ugyanarra a helyre megy vissza, nem Rohonczy, hanem Rohonyi Gyula meséli. Sajtóhiba volt, Rohonczy Gyula nincs is a házban. — L. R. Temesvár. Magánügy. — T. A. Tolcsva. Valószínűleg lehet. Attól függ a rövidebb út: nem Budapesten át visz-e. A vas­úton megmondják. — K. S. Ózd. Ha nem vendéglő, akkor csak a bor és a sör mérése, meg a trafik. A vendéglő pá­linkát is eladhat. — B. K. Budapest- I. Róm­. Kath. vallásu volt. 2. a fönebbi üzenet. — F. Gy. Sz.­ László. Dobrowsky Ágost, IV. egyetem-utca 1. — Katonaorvos. Ilyen segítség nálunk nin­csen. A második félév nem jár ranggal. A törvényt kell olvasni. PESTI HÍRLAP 1891. augusztus 15. Kiadóhivatali üzenetek. — Szent-Györgyvirág 28. Hirdetése bé­­lyegköteles; szíveskedjék még 30 krt beküldeni, aztán közöljük a hirdetést. Kivonat a hivatalos lapból kinevezésere. A m. kir. igazságügy miniszter : dr. Pap Sándor királyhelmeci kir. járásbirósági albirót és Mazanek Róbert lőcsei kir. tszéki jegyzőt a kassai kir. Ítélőtáblához tanácsjegyzőkül berendelte. — Am. kir. igazságügyminiszter : Kádár Ákos kézdivásárhelyi kir. törvényszéki aljegyzőt az aradi, Korponay Sándor temesvári kir. törvényszéki aljegyzőt a temesvári, dr. Grün Gyula budapesti gyakorló ügyvédet a zalaeger­szegi, Pavletics Béla budapesti kir. ítélőtáblás joggya­­kornokot a rimaszombati és Almay Ferenc Károly deési kir. törvényszéki aljegyzőt a deési kir. törvény­székhez jegyzőkké, továbbá dr. Gönczy Gyula a kir. kúriához beosztott dr. Vaisz-féle alapítványi joggyakor­nokot a budapesti kir. kereskedelmi és váltó-törvény­székhez, Halászi Béla kolozsvári kir. törvényszéki jog­gyakornokot a temesvári, Anka Emil beési kir. tör­vényszéki joggyakornokot a deési, Bayer Manó sop­roni kir. törvényszéki joggyakornokot a székesfehérvári kir. törvényszékhez, végül Karl Antal kassai kir. tör­vényszéki joggyakornokot a kassai és Mészáros Dániel szolnoki kir. törvényszéki joggyakornokot a tiszalöki kir. járásbírósághoz aljegyzőkké nevezte ki. — Am. kir. igazságügyminiszter: Korondy Miklós dévai kir. járásbirósági írnokot a dévai, Hegyi László nagybecs­­kereki kir. járásbirósági írnokot pedig ezen kir. tör­vényszékhez irodatisztekké , továbbá Demeter Endre miskolci kir. törvényszéki dijnokot az edelényi, Präger István trencséni kir. ügyészségi dijnokot a mohácsi, Hédii Rezső pécsi kir. törvényszéki dijnokot a sik­lósi, Takács Imre kaposvári kir. törvényszéki dijnokot a sásdi, Tauber József Henrik esztergomi kir. járás­birósági dijnokot az esztergomi kir. járásbíróság­hoz , végül Szigethy László szabadkai királyi tör­vényszéki dijnokot a zentai és Schier Vilmos sza­badkai királyi törvényszéki dijnokot a bajai királyi járásbírósághoz, Makláry Árpád nagyrőcei kir. járás­birósági telekkönyvi átalakító­ dijnokot pedig a rima­szombati kir. törvényszékhez Írnokokká nevezte ki. — Am. kir. igazságügyminiszter: Fixmann György károlyfalvi kir. járásbirósági Írnokot a verseci, Silber­berg Lipót törökkanizsai kir. járásbirósági dijnokot a a teregoviai és Schmidt Károlyt a tabi kir. járásbíró­sághoz végrehajtókká nevezte ki; Lázár Sándor ma­­gyarláposi kir. járásbirósági aljegyzőt a máramaros­­szigeti és dr. Kovács Marcell bozovicsi kir. járásbiró­sági aljegyzőt a lugosi kir. törvényszékhez helyezte át; Szabó Lajos nagyatádi kir. járásbirósági írnokot a pécsi, Perkovits Lajos újvidéki kir. törvényszéki Ír­nokot a zsablyai kir. járásbírósághoz, Schwartz Lipót bajai kir. járásbirósági Írnokot pedig a szabadkai kir. törvényszékhez; Almády Viktor kékesi kir. járásbiró­sági végrehajtót a nagyilondai és Jancsó Béla ma­gyar-csókéi kir. járásbirósági végrehajtót a marginal kir. járásbírósághoz helyezte át. A vallás- és közok­tatásügyi m. kir. miniszter: Laub Sándor diósgyőri állami elemi iskolai igazgatótanítót tanítói minőségé­ben végleg megerősítette. — Am. kir. pénzügymi­niszter : Vurdelja Jakab rumai IV. oszt. adótisztet, a zimonyi kir. adóhivatalhoz III. oszt. ellenőrré nevezte ki. — A fővárosi m. kir. pénzügyigazgatóság: Enes­­sey Gábor kir. fogyasztási adóhivatali gyakornok-jelöl­tet, dijtalan gyakornokká nevezte ki. — A békés­gyulai m. kir. pénzügyigazgatóság: Lánczosy László adóhivatali gyakornokjelöltet, a békés-gyulai kir. adó­hivatalhoz dijtalan adóhivatali gyakornokká nevezte ki. — A szegedi kir. törvényszék elnöke, a hód­mezővásárhelyi kir. járásbirósághoz Bencsik János ügyvédjelöltet és dijtalan joggyakornokot segélydijas joggyakornokká, a makói kir. járásbirósághoz Gyük Ferenc végzett joghallgatót, segélydijas joggyakor­nokká nevezte ki. — A pestvidéki kir. törvényszék elnökhelyettese, Kártészi János budapesti kir. tör­vényszéki hivatalszolgát, a gödöllői kir. járásbiróság­hoz II. oszt. hivatalszolgává nevezte ki. Névváltoztatások: Volovovits Bernát báta-­széki illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének „Farkas“-ra, — kiskorú Rosenberg Ignác várpalotai illetőségű budapesti lakos vezetéknevének „Redő “-re, — Zlizsnyán János rákospalotai illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének „Hizsnyai“-ra, a kiskorú Spit­zer Gizella szerb-nagyszentmiklósi illetőségű ugyanot­tani lakos vezetéknevének „Kegyesi“-re kért átváltoz­tatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. Ügyvédi kamara. A zala­egerszegi ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy dr. Bernáth Béla ügyvéd, Nagy-Bajom székhelylyel, a kamara lajstromába folytatólag fölvétetett, továbbá dr. Bárdió György Csáktornyai ügyvéd, kir. közjegyzővé történt kineveztetése folytán, a kamara lajstromából törölte­tett; végül Beréthy István perlaki ügyvéd lakhelyét a kamara területén belől Csáktornyára tette át. Pályázatok: H.-böszörményi és nagytapolcsá­­nyi járásbíróságnál aljegyzői áll. 2 h. a. — Zilahi járásbíróságnál irnoki áll. 2 h. a. — Székelyud­var­helyi tészeknél joggyakornoki áll. 2 h. n. . Árverések a fővárosban. Külső-váci­ ut 1569. Miglitzer Sámuel ingós. 404 frt. — Teréz-körut 6. aug. 17. Almoslino Miksa ingós. 484 frt. — I—III. ker. jbiróságnál Libasinszky S. ingatl. 1218 frt. Árverések a vidéken. F.-Recsény, aug. 18. Schiessler Mór ingós. 678 frt. — Szatmárnémeti, szept. 3. Vásárhelyi Miklós ingatl. 1680 frt. — Vác, szept. 26. Szalay E. ingatl. 13640 frt. — Homonna, szept. 2. Fleischmann M. ingatl. 35631 frt. — Csá­ková, okt. 21. Manheim M. ingatl. 5399 frt. — Sze­ged, szept. 5. Fazekas Teréz ingatl. 4323 frt. — Elhaltak névsora. Budapest, aug. 12. és , 13. Pap Mária 36 éves, cseléd, X. ker. Kőbánya. An­­gyal Imre 45 éves, bérkocsis, IX. ker. Vendel-utca 24. Jeszenszky szül. Payer Zenela 3t éves, napszámos, IX. ker. tűzoltó­ utca 51. Wollig Márton 36 éves, nap­számos, IX. kér. gyep-utca 6. Gregor született Kenka Mari 68 éves, napszámosné, V. ker. Kálmán­ utca 24. Plachi Béla 31 éves, könyvkötő, útról. Kunovics Ádám 78 éves, foglalkozás nélkül, VII. ker. dob-utca 9. Bog­dán Ferenc 36 éves, kocsis, útról. Kovács Erzsébet 41 éves, napszámos, IX. ker. fecske-utca 21. Novotny Fe­renc 22 éves, szabó, VII. ker. Csengery­ utca 25. Bol­ter Lipót 80 éves, mészáros, IX. ker soroksári­ utca 42. Mayer Mátyás 26 éves, hivatalnok, VII. ker. dob-utca 34. Burián Gábor 48 éves, napszámos, IX. ker. Kinizsy­­utca 3. Nyiri Zsófia 43 éves, cseléd, IV. ker. magyaar­­utca 21. Messeran született Skapik Krisztina 79 éves, özvegy, III. ker. balház-utca 28. Gáspár Anna 3 éves, csizmadia leánya, IX. ker. Tompa-utca 2. Szíjártó Lajos 41 éves, kereskedő, VI. ker. rózsa-utca 79. Witkovszky születettt Háry Mari 65 éves, özvegy, VIII. ker. k.-temp­­lom-utca 1. Wirschinger József 71 éves, szabó, VII. ker. Kazinczy-utca 22. László született Mihálka Teréz 32 éves, fogl. nélkül, V. ker. n.-korona-utca 20. Doctor Emma 21 éves, szabónő, VII. ker. Vörösmarty-utca 5. Canovics István 6 éves, kereskedő fia, II. ker. fő-ut 49. Endersz született Karsz Mari 49 éves, háztulajdonos neje, VIII. kér. prater-utca 44. Fürst Ignác 57 éves, hi­­vatalnok, VI. kér. Eötvös-utca 36. Löb Károly 48 éves, ügynök, VII. kér. hársfa-utca 52. Goldschein Nándor 40 éves, magánzó, VI. kér. ó-utca 42. Pick Salamon 52 éves, szabó, VII. ker. szegényház. Schönberger Zsigmond 57 éves, foglalkozás nélkül, útról. Bachmaier János 48 éves, asztalossegéd, útról. Hirsch Kornélia 2 éves, ke­reskedő leánya, VII. ker. király­ utca 53. Novák Dezső 5­3 éves, vasúti hivatalnok leánya, IX. ker. liliom­ utca 46. Czenner Kati 5 éves, siráló leánya, Vili. ker. kender­utca 4. Lipp István 69 éves, házmester, V. kér bálvány­utca 10. Tavaszi Lipót 13 éves, m. áll. v. tiszt fia, VI. kér Podmanitzky­ utca V. pavilon. Ádám született Theil Otild 38 éves, őrmester neje, VIII. ker. Ludovika. Popszt született László Anna 24 éves, kovács neje, VIII. kér prater-utca 65. Sáska Gáborné 35 éves, ház­­tulajdonos neje, Vili. kér. prater-utca 66. Werner szül. Matoletz Anna 45 éves, lakatos neje, Vili. kér. Kalvaria­­utca 21. fiaskó Juliánna 19 éves, rendőr leánya, X. ker. felső-vaspálya­ uta 29.

Next