Pesti Hírlap, 1891. december (13. évfolyam, 330-359. szám)

1891-12-13 / 342. szám

6 — (Az időjárás) hetek óta oly tavaszias, hogy egyes vidékeken, mint lapunk egyik legközelebbi számában jelentettük, a cserebogarak is tévedésbe jöttek, előbújtak a meleg földből s zümmögve röpköd­nek fáról-fára, amelyeken azonban nem igen találnak friss leveleket. E tavaszi időjárás ma a fővárosban valóságos nyári zivatarrá változott. Reggeli 6 óra táj­ban ugyanis villámlott és mennydörgött s néhány per­cig jégeső is volt, még pedig jelentékeny nagyságú darabokkal. Majd meleg eső következett, reggeli 7 órára pedig teljesen kiderült, úgy látszik azonban, ezzel a decemberi tavasznak vége, mert este a szél a levegőt jelentékenyen lehűtötte s a holdfényes, derűs éjszaka oly hidegen köszöntött be, hogy a kor­csolyasport híveinek halványuló reményei egyszerre vérmesekké váltak. Holnap reggel bizonyára keresni fogják a jégpályák megnyitását jelző hirdetéseket, amelyek nemsokára meg is fognak jelenni, ha t. i. Fáik jóslata teljesül, aki dec. 15-ikét II. rendű kri­tikus napnak jelzi, amikor szerinte havazni fog s megkezdődik a fagyos idő. Ez különben, ugyancsak Fáik szerint, csak e hó 22-ig fog tartani, mert akkor újra olvadás áll be s igy fekete karácsonyra volna kilátásunk.­­ (Gyermekek felruházása.) A józsefvárosi IV-ik magyar asztaltársaság dec. 13-án, vasár­nap este 6 órakor, népszinház-utca 15. sz. a. Malo­­schik Ferenc vendéglőjében tartja az árva gyermekek fölruházási ünnepélyét. Ez alkalommal Grammann Mihály a „Társaság célja és működéséről“ fölolvasást tart. Lesz szavalat és tombola is.­­ (A legnagyobb urak.) Budapest fővárosá­ban nem a háziurak, nem a bankárok, sőt még a mészárosok sem a legnagyobb urak, hanem a ház­mesterek. Eddig minden szerencsétlen halandó tapasz­talta, akár van háza, akár kénytelen a házbért izza­­dók fajába tartoznia. Midőn azonban a főorvos a pol­gármester megbízásából kutatja, mi az oka a sok járványnak, nem terjeszti ki figyelmét arra, hogy a házmesterek nagy része szabadalmazott járványcsináló mesterember. Tessék csak este a színházból haza­menni, micsoda rengeteg port ver föl az aszfaltról a seprőjük. A milliárd bacillus megszállja az ember torkát, tüdejét, behatol a lakásokba. Hasztalan véd a legjobban záródó ablak. És ők köztisztaságnak neve­zik azt, midőn minden fal, cégtábla, faág, lámpaosz­lop csak úgy szürkélik a rárakodott szemetes portól, melyet másnap a leggyöngébb szellő a járókelők sze­­mébe-szájába fúj. Arról nem is szólunk, hogy a szín­házi időn belől való söprés a legundokabb szokás, a­mit ismételten megtiltott a rendőrség, mely azonban nem imponál a nagy uraknak. Igaz, hogy példát ad­nak nekik a fővárosi seprőgépek, csakhogy ezeknek pora legfölebb a korhelyeknek meg a szegény újság­íróknak alkalmatlankodik, a­kiknek (legalább theóriá­­ban) az sem árt, a­mi a közfelfogás szerint a csa­lánba nem szokott ütni. Különben most nem merjük kérni a főkapitányságot, hogy parancsolja meg a jár­dák fölöntözését, mert reggelre beáll a fagy, s akkor majd az okos házmester urak kitöretik a járókelők lábát. Mert rendesen akkor tartják meg nálunk a szabályo­kat, a­mikor épen az ellenkezőt kellene cselekedni. __ (Halálozás.) Komáromban e hó 3-ikán halt meg szemereharaszthi Szombathely Győzőné, szül­­ényi és vágvecsei Czigler Anna, élte 51-ik évé­ben. — Keszthelyen e hó 10-ikén halt meg Kohn Salamon kerületi főrabbi tevékeny életének 64. dik évében. — (A magyar ciszterciek) 1891—2-ki név­­tára csinos füzetben megjelent s teljes tájékozást nyújt a nagyérdemű és mindig hazafias szellemű szerzet­­rtínd°hazai viszonyairól. A rend,, főnökévé épen az idén választatott meg Vajda Ödön, Pál apát. A rendnek Zircen, Szent-Gotthárdon, Egerben, Székes­­fehérvárt, Pécsett, Baján, Budapesten vannak házai, illetve konventjei és 15 községben lelkészségei. Ösz­­szes személyzetének száma 11­, hittudományi inté­zetében 13 tanuló, négy főgimnáziumában 1300 ta­nuló nyer oktatást, míg a 15 plébániában a kath. tankötelesek száma 4637-re megy. A rend tagjai so­rában számos érdemes írónk van, a többek közt Szvorényi József, Plalz Bonifác, Laskay Bekény, Bé­­kefy Rémig stb. __ (Gyilkossági kisérlet a gyóntatószék­ben.) Navaraban e hó­r­ikán reggel 7 órakor Mar­­chetti kanonok a templomban, gyóntatószékében ült, midőn egy papnak öltözött férfi közeledett a gyónta­tószékhez, letérdelt s — mint szokás — a függönyt félrehúzta, hogy a gyóntató figyelmét magára vonja. A kanonok előre hajolt, hogy lássa, ki akar tőle va­lamit, midőn az ismeretlen egy borotvával iszonyú vágást mért a kanonok nyakára. A kanonoknak si­került ugyan a beretvát az ismeretlen kezéből kira­gadni, miközben kezét is megvágta, de az ismeretlen elmenekült.­­ (Az orvosi receptek olvashatósága.) Némely orvos az által is imponálni akar betegének, hogy oly ákom­bákomokat ír a receptre, amit a leg­­gyakorlotabb patikus­ szem is csak nagy fáradsággal bír kibetűzni. Néha azonban egyáltalán nem lehet ki­találni az orvosi hieroglifeket és gyakran egészen mást olvas ki belőlük a gyógyszerész, mint a­mit az orvos akart, a­minek a levét persze aztán a be­teg issza meg. A bécsi hivatalos lap tegnapi száma figyelmezteti az orvosokat és gyógyszerészeket a re­ceptek olvashatóságára vonatkozó szabályzatokra. Ezek szerint a receptnek minden részében tisztának és olvashatónak kell lennie. Az olvashatatlanul írt receptekre a gyógyszerésznek nem szabad orvossá­gokat kiszolgáltatnia, mig előbb az illető orvostól nem kér fölvilágositást. — Hasonló intézkedésre ná­lunk is nagy szükség volna. — (Utánzásra méltó.) a budapesti I. ker. várbeli kereskedők az újévi ajándékok megszünteté­sét határozták el s e helyett jótékony célra, neveze­tesen a várbeli evangélikus és a várbeli községi isko­lák szegény gyermekeinek felruházására tekintélyes összeget adományoztak. Kívánatos volna, hogy ezt a példát a főváros összes kereskedői követnék.­­ (Influenza Magyarországon.) Kolozs­várról sürgönyzik nekünk. Az influenza a legsúlyo­sabb fertőző jelleggel föllépett. Az időjárás hideggel váltakozó esős.­­ (A cár balesete.) A brüsszeli ,,Russ. Cor­­respondenz“ jelenti, hogy a cár az utóbbi vasúti uta­zása alatt, Livadia és Pétervár között, egy állomáson le akart szállani a vonatról, mielőtt az megállott volna. A cárnak ez alkalommal megrándult a jobb lába.­­ (Gyorsírás.) A budapesti magyar gyorsíró egyesület az idén még a szokottnál is nagyobb tevé­kenységet fejt ki. Hétfőn este német gyorsírási tanfolyamot nyit meg a­ belvárosi reáliskolában ; tíz forintnyi tandíjért három hónapon át hetenkint kétszer tanulhatják majd ezt a hasznos ismeretet. Ezenkívül tanfolyamot nyit az egylet a magyar hölgy­közönség számára is, oly célból, hogy gyorsíró tanító­nőket képezzen. Valamint a német tanfolyamot, ezt is Tetétleni Árpád okleveles gyors­­író-tanár és gyakorló gyorsíró fogja vezetni. Az egye­sület elnöke Markovits Iván dec. 17-én nyitja majd meg ugyancsak a belvárosi főreáliskolában. A tanfo­lyam hetenkint kétszer u. m. hétfőn és csütörtökön d. u. 5—6-ig tartandó előadások mellett 3 hónapra terjed. Beiratkozhatni az egyesület pénztárosánál (Karla Antal, a „Phönix“ bszt. társaság vezértitkárá­nál, bécs és hajó-utca sarka.) — (Betegszállító lóvasúti kocsik.) Egy or­vosbarátunk különösen felhívja figyelmünket arra, hogy a gyermekek közt terjedő járványok hatalmas előmozdítója lehet a lóvasút, leginkább pedig azok a kocsik, melyek az üllői­ útra, a gyermekkórházba men­nek. Néha három négy ragadós betegséggel gyötrött kisdedet visznek a szegény anyák a kórházba, ahol ápolást találhatnak a kénytelenségből elhanyagolt apró betegek , de ezzel veszélyeztetik az egészséges gyer­mekeket, akik a kocsiban ülnek, sőt a­kikre hozzá­tartozóik is átvihetik a betegség gombáit. Őrizkedni kell tehát lehetőleg attól, hogy gyermekekkel lóvasúti kocsira szálljunk. Legjobb lenne mindenestre, ha az üllői­ úti vonalra olyan kocsik járnának időközönként, melyeken a beteg gyermekeket vinnék. Ha az nem lehetséges, fertőzteleníteni kell szigorú pontossággal nemcsak a lóvasúti kocsikat, omnibuszokat, de még a bérkocsikat is ebben a járványos időben.­­ (Az operaházi tagok részvéte.) Az operaház személyzetének minden szakjából való kül­döttség tisztelgett ma gróf Zichy Géza intendánsnál, hogy részvétüket fejezzék ki azon súlyos csapás al­kalmából, mely az intendánst édes­anyjának halála által érte. A küldöttség szónoka Alszeghy rendező volt, ki az intendánsnak részvétiratot nyújtott át. Gróf Zichy kényezve mondott köszönetet az operaházi sze­mélyzet megható figyelméért.­­ (Halál a színpadon.) Párisitól jelentik, hogy a napokban egy ismeretlen ember belopódzott az „Opera Comiquel" színpadjára és felmászott a zsi­nórpadlásra, hogy onnét felülről ingyen élvezze a „Zampa“ előadását. De már az első felvonás alatt el­vesztette az egyensúlyt, lebukott a színpadra, úgy, hogy koponyája szétlocscsant. Ott nyomban meg is halt. Minthogy a szörnyű eset felvonás közben tör­tént, a közönség semmit sem vett észre.­­ (Sikkasztó vasúti hivatalnok.) Jágocsi Péterfy Árpád, a m. kir. államvasutak kelenföldi ál­lomásánál alkalmazott kezelőtisztet Schandl vasúti felügyelő felszólította, hogy számláit ellenőrzés végett f. hó 5-ig mutassa be. A kezelőtiszt e felszólításnak azonban nem tett eleget, hanem megszökött. A szám­­lák megvizsgálásánál 780 írt hiányt konstatáltak, 1 +7 — (A budai dalárda) hűtlen lett ősi fészké­hez, a rozoga budai „Fácán“ helyiséghez. Bevonult a VT—VII. kerületi kör díszes helyiségébe, a­hol ma tartotta meg első mulatságát. A csere csak előnyére vált, ámbár még most kissé érezhető a kedélyes bu­dai közönség hiánya, mely azonban remélhetőleg ide is átszokik. Ott volt különben Buda képviseletében dr. Darányi Ignác és dr. Országh Sándor is. A táncot hangverseny előzte meg, melynek legtöbb pontját a Sellei által dirigált budai da­lárda jelesen előadott népdalai és egyéb nótái szol­gáltatták. Közben Odry Lehel hallatta remek bariton­ját és provokált olyan tapsokat, hogy percekig rezgett bele a terem. — A táncban kibújt a szög a zsákból, jelentkezett a jó budai vér, mely Pesten se tagadja meg magát s a hölgyek olyan tüzesen járták, akár csak a ,,Fácán“-ban. Nem is hagyták oda a termet, csak mikor már az éjfél régen elmúlt.* — (Még: mindig szárazság Háromszéken.) A mint onnan bennünket értesítenek, a nyár óta tartó szárazság még most sem szűnt meg. A november közepétől kezdve langyossá vált idő ugyan segítette előre valamennyire a vetéssel elkésett gazdaközönsé­get, de a fejével kibújt vetés kezd újra síntődni, visz­­szafejlődni a hallatlan szárazság alatt. A kutak vizé­nek fogyatékossága pedig az egészségre van káros —, és járványok terjedésére kedvező hatással. — (Az influenza Pétervárott.) Pétervárról sürgönyzik, hogy ott a beállt nedves időjárás követ­keztében nagyon emelkedik az influenza-esetek között a halálozások száma. Orvosi adatok szerint Péter­várott jelenleg az influenza-betegek száma, 50.000-re megy.­­ (A sakterolás Svájcban.) Bernből jelen­tik : Aargau és Bern kantonokban eltiltották a zsidók­nak a sakterolást, mint állatkínzást. Az ügy külön­féle parlamenti stádiumokon ment keresztül; miután a rendi tanács a zsidók panaszának helyt adott, most három napi tárgyalás után — 80 szóval 43 ellen — a nemzeti tanács is a metszés megengedése mellett nyilatkozott. E határozat következtében a rituális metszés a szövetség egész területén meg van engedve. — (Sárgaláz.) Mint Seiint-Louisból (Szene­­gambia) távírják, a Francia-Szudánból jelzett „ma­lária“ sárgaláznak bizonyult, minek következtében a felső-szenegambiai provenienciákat vesztegzárnak ve­tik alá.­­ (Öngyilkos báró.) Parisból távirják, hogy Ravinel Albert báró, a klerikális főnemesség előkelő tagja, a lelkészek nyugdíj­intézetének igazgatója, Buffet sógora, pénzügyi zavarai miatt agyonlőtte magát. Az általa vezetett intézet jelentékenyen károsodik.­­ (Egy bál utójátéka.) Véres következménye volt ma egy nemrégiben megtartott családias színe­zetű táncmulatságnak. A mulatságról ugyanis egyik jelen volt fiatal­ember B. László egy budapesti lapban olyan tudósítást tett közzé, melyet a mulatság főren­dezői K. Tódor és P. Andor magukra nézve sértő­nek találtak. E­miatt azután mind a ketten provo­kálták a tudósítás íróját, ki a kihívásokat el is fo­gadta. A lovagias elégtételt mind a két félnek ma adta volna meg B. László egy itteni vívóteremben, azonban már a K. Tódorral vivott kardpárbajban oly súlyosan megsebesült, hogy a második párbaj egye­lőre elmaradt.­­ Ugyancsak ma délután a gróf Vay vívótermében is volt egy véres párbaj, melynek sze­replői J. Lőrinc és F. László fővárosi gavallérok vol­tak. A párbajra okot összeszólalkozás adott s az el­lenfelek közül F is súlyosan megsebesült.­­ (Tizenöt éves öngyilkos.) Bécsből sür­gönyzik nekünk. Ma egy tizenöt éves reáliskolai ta­nuló revolverrel agyonlőtte magát; hátrahagyott leve­lében azt írja, hogy szerelmes volt a házi cselédbe és miután tudta, hogy a cselédet sohasem veheti felesé­gül, kénytelen volt magát főbe lőni. — (A kiskanizsai családi dráma áldoza­tait) — mint nekünk írják — e hó 10-ikén boncol­ták föl. A boncolásnál konstatálták, hogy Roskovics nejének és fiának halálát a súlyos ütések okozták, míg ellenben Roskovicsnak és hat éves leányának halálát a fulladás. A boncolás igazolta azt is, hogy Roskovics az utóbbi időben nem volt egészen ép elméjű, s az agyrendszeren meglátszottak az erős küzdés nyomai. — Roskovics egy több évre terjedő levelet hagyott hátra, melyben élénk színekkel ecse­teli egész életét. Elmondja, hogy neje, egybekelésük­kor 1200 írtot hozott a házhoz. Ez azonban részint a rossz üzletmenet, részint a családjára fordított ki­adások következtében elfogyott. Levelében kikel a társadalmi rendszer ellen és panaszkodik, hogy a gazdagok a szegényeket lenézik. Elmondja, hogy neki is voltak követelései jómódú egyéneknél s midőn pénzét kérte, még kiszidták. Megemlékszik azokról is, kiknek ő volt adósuk; fölemlít a többi között egy n.-kanizsai cipészt, a­ki csekély követe­lését tőle soha nem is kérte. Levelében Roskovics határozottan nem árulja el a bekövetkezett borzasztó gyilkosságot, azonban rettenetes elszántsága belőle világosan kitűnik. A temetés e hó 10-én történt meg, a­mikor is Roskovicsot és annak nejét, fiát és leányát két—három ezer ember jelenlétében adták át az anyaföldnek. Nagyon meghatotta a közönséget jó PESTI HÍRLAP 1891. december 13.

Next