Pesti Hírlap, 1891. december (13. évfolyam, 330-359. szám)
1891-12-13 / 342. szám
6 — (Az időjárás) hetek óta oly tavaszias, hogy egyes vidékeken, mint lapunk egyik legközelebbi számában jelentettük, a cserebogarak is tévedésbe jöttek, előbújtak a meleg földből s zümmögve röpködnek fáról-fára, amelyeken azonban nem igen találnak friss leveleket. E tavaszi időjárás ma a fővárosban valóságos nyári zivatarrá változott. Reggeli 6 óra tájban ugyanis villámlott és mennydörgött s néhány percig jégeső is volt, még pedig jelentékeny nagyságú darabokkal. Majd meleg eső következett, reggeli 7 órára pedig teljesen kiderült, úgy látszik azonban, ezzel a decemberi tavasznak vége, mert este a szél a levegőt jelentékenyen lehűtötte s a holdfényes, derűs éjszaka oly hidegen köszöntött be, hogy a korcsolyasport híveinek halványuló reményei egyszerre vérmesekké váltak. Holnap reggel bizonyára keresni fogják a jégpályák megnyitását jelző hirdetéseket, amelyek nemsokára meg is fognak jelenni, ha t. i. Fáik jóslata teljesül, aki dec. 15-ikét II. rendű kritikus napnak jelzi, amikor szerinte havazni fog s megkezdődik a fagyos idő. Ez különben, ugyancsak Fáik szerint, csak e hó 22-ig fog tartani, mert akkor újra olvadás áll be s igy fekete karácsonyra volna kilátásunk. (Gyermekek felruházása.) A józsefvárosi IV-ik magyar asztaltársaság dec. 13-án, vasárnap este 6 órakor, népszinház-utca 15. sz. a. Maloschik Ferenc vendéglőjében tartja az árva gyermekek fölruházási ünnepélyét. Ez alkalommal Grammann Mihály a „Társaság célja és működéséről“ fölolvasást tart. Lesz szavalat és tombola is. (A legnagyobb urak.) Budapest fővárosában nem a háziurak, nem a bankárok, sőt még a mészárosok sem a legnagyobb urak, hanem a házmesterek. Eddig minden szerencsétlen halandó tapasztalta, akár van háza, akár kénytelen a házbért izzadók fajába tartoznia. Midőn azonban a főorvos a polgármester megbízásából kutatja, mi az oka a sok járványnak, nem terjeszti ki figyelmét arra, hogy a házmesterek nagy része szabadalmazott járványcsináló mesterember. Tessék csak este a színházból hazamenni, micsoda rengeteg port ver föl az aszfaltról a seprőjük. A milliárd bacillus megszállja az ember torkát, tüdejét, behatol a lakásokba. Hasztalan véd a legjobban záródó ablak. És ők köztisztaságnak nevezik azt, midőn minden fal, cégtábla, faág, lámpaoszlop csak úgy szürkélik a rárakodott szemetes portól, melyet másnap a leggyöngébb szellő a járókelők szemébe-szájába fúj. Arról nem is szólunk, hogy a színházi időn belől való söprés a legundokabb szokás, amit ismételten megtiltott a rendőrség, mely azonban nem imponál a nagy uraknak. Igaz, hogy példát adnak nekik a fővárosi seprőgépek, csakhogy ezeknek pora legfölebb a korhelyeknek meg a szegény újságíróknak alkalmatlankodik, akiknek (legalább theóriában) az sem árt, ami a közfelfogás szerint a csalánba nem szokott ütni. Különben most nem merjük kérni a főkapitányságot, hogy parancsolja meg a járdák fölöntözését, mert reggelre beáll a fagy, s akkor majd az okos házmester urak kitöretik a járókelők lábát. Mert rendesen akkor tartják meg nálunk a szabályokat, amikor épen az ellenkezőt kellene cselekedni. __ (Halálozás.) Komáromban e hó 3-ikán halt meg szemereharaszthi Szombathely Győzőné, szülényi és vágvecsei Czigler Anna, élte 51-ik évében. — Keszthelyen e hó 10-ikén halt meg Kohn Salamon kerületi főrabbi tevékeny életének 64. dik évében. — (A magyar ciszterciek) 1891—2-ki névtára csinos füzetben megjelent s teljes tájékozást nyújt a nagyérdemű és mindig hazafias szellemű szerzetrtínd°hazai viszonyairól. A rend,, főnökévé épen az idén választatott meg Vajda Ödön, Pál apát. A rendnek Zircen, Szent-Gotthárdon, Egerben, Székesfehérvárt, Pécsett, Baján, Budapesten vannak házai, illetve konventjei és 15 községben lelkészségei. Öszszes személyzetének száma 11, hittudományi intézetében 13 tanuló, négy főgimnáziumában 1300 tanuló nyer oktatást, míg a 15 plébániában a kath. tankötelesek száma 4637-re megy. A rend tagjai sorában számos érdemes írónk van, a többek közt Szvorényi József, Plalz Bonifác, Laskay Bekény, Békefy Rémig stb. __ (Gyilkossági kisérlet a gyóntatószékben.) Navaraban e hórikán reggel 7 órakor Marchetti kanonok a templomban, gyóntatószékében ült, midőn egy papnak öltözött férfi közeledett a gyóntatószékhez, letérdelt s — mint szokás — a függönyt félrehúzta, hogy a gyóntató figyelmét magára vonja. A kanonok előre hajolt, hogy lássa, ki akar tőle valamit, midőn az ismeretlen egy borotvával iszonyú vágást mért a kanonok nyakára. A kanonoknak sikerült ugyan a beretvát az ismeretlen kezéből kiragadni, miközben kezét is megvágta, de az ismeretlen elmenekült. (Az orvosi receptek olvashatósága.) Némely orvos az által is imponálni akar betegének, hogy oly ákombákomokat ír a receptre, amit a leggyakorlotabb patikus szem is csak nagy fáradsággal bír kibetűzni. Néha azonban egyáltalán nem lehet kitalálni az orvosi hieroglifeket és gyakran egészen mást olvas ki belőlük a gyógyszerész, mint amit az orvos akart, aminek a levét persze aztán a beteg issza meg. A bécsi hivatalos lap tegnapi száma figyelmezteti az orvosokat és gyógyszerészeket a receptek olvashatóságára vonatkozó szabályzatokra. Ezek szerint a receptnek minden részében tisztának és olvashatónak kell lennie. Az olvashatatlanul írt receptekre a gyógyszerésznek nem szabad orvosságokat kiszolgáltatnia, mig előbb az illető orvostól nem kér fölvilágositást. — Hasonló intézkedésre nálunk is nagy szükség volna. — (Utánzásra méltó.) a budapesti I. ker. várbeli kereskedők az újévi ajándékok megszüntetését határozták el s e helyett jótékony célra, nevezetesen a várbeli evangélikus és a várbeli községi iskolák szegény gyermekeinek felruházására tekintélyes összeget adományoztak. Kívánatos volna, hogy ezt a példát a főváros összes kereskedői követnék. (Influenza Magyarországon.) Kolozsvárról sürgönyzik nekünk. Az influenza a legsúlyosabb fertőző jelleggel föllépett. Az időjárás hideggel váltakozó esős. (A cár balesete.) A brüsszeli ,,Russ. Correspondenz“ jelenti, hogy a cár az utóbbi vasúti utazása alatt, Livadia és Pétervár között, egy állomáson le akart szállani a vonatról, mielőtt az megállott volna. A cárnak ez alkalommal megrándult a jobb lába. (Gyorsírás.) A budapesti magyar gyorsíró egyesület az idén még a szokottnál is nagyobb tevékenységet fejt ki. Hétfőn este német gyorsírási tanfolyamot nyit meg a belvárosi reáliskolában ; tíz forintnyi tandíjért három hónapon át hetenkint kétszer tanulhatják majd ezt a hasznos ismeretet. Ezenkívül tanfolyamot nyit az egylet a magyar hölgyközönség számára is, oly célból, hogy gyorsíró tanítónőket képezzen. Valamint a német tanfolyamot, ezt is Tetétleni Árpád okleveles gyorsíró-tanár és gyakorló gyorsíró fogja vezetni. Az egyesület elnöke Markovits Iván dec. 17-én nyitja majd meg ugyancsak a belvárosi főreáliskolában. A tanfolyam hetenkint kétszer u. m. hétfőn és csütörtökön d. u. 5—6-ig tartandó előadások mellett 3 hónapra terjed. Beiratkozhatni az egyesület pénztárosánál (Karla Antal, a „Phönix“ bszt. társaság vezértitkáránál, bécs és hajó-utca sarka.) — (Betegszállító lóvasúti kocsik.) Egy orvosbarátunk különösen felhívja figyelmünket arra, hogy a gyermekek közt terjedő járványok hatalmas előmozdítója lehet a lóvasút, leginkább pedig azok a kocsik, melyek az üllői útra, a gyermekkórházba mennek. Néha három négy ragadós betegséggel gyötrött kisdedet visznek a szegény anyák a kórházba, ahol ápolást találhatnak a kénytelenségből elhanyagolt apró betegek , de ezzel veszélyeztetik az egészséges gyermekeket, akik a kocsiban ülnek, sőt akikre hozzátartozóik is átvihetik a betegség gombáit. Őrizkedni kell tehát lehetőleg attól, hogy gyermekekkel lóvasúti kocsira szálljunk. Legjobb lenne mindenestre, ha az üllői úti vonalra olyan kocsik járnának időközönként, melyeken a beteg gyermekeket vinnék. Ha az nem lehetséges, fertőzteleníteni kell szigorú pontossággal nemcsak a lóvasúti kocsikat, omnibuszokat, de még a bérkocsikat is ebben a járványos időben. (Az operaházi tagok részvéte.) Az operaház személyzetének minden szakjából való küldöttség tisztelgett ma gróf Zichy Géza intendánsnál, hogy részvétüket fejezzék ki azon súlyos csapás alkalmából, mely az intendánst édesanyjának halála által érte. A küldöttség szónoka Alszeghy rendező volt, ki az intendánsnak részvétiratot nyújtott át. Gróf Zichy kényezve mondott köszönetet az operaházi személyzet megható figyelméért. (Halál a színpadon.) Párisitól jelentik, hogy a napokban egy ismeretlen ember belopódzott az „Opera Comiquel" színpadjára és felmászott a zsinórpadlásra, hogy onnét felülről ingyen élvezze a „Zampa“ előadását. De már az első felvonás alatt elvesztette az egyensúlyt, lebukott a színpadra, úgy, hogy koponyája szétlocscsant. Ott nyomban meg is halt. Minthogy a szörnyű eset felvonás közben történt, a közönség semmit sem vett észre. (Sikkasztó vasúti hivatalnok.) Jágocsi Péterfy Árpád, a m. kir. államvasutak kelenföldi állomásánál alkalmazott kezelőtisztet Schandl vasúti felügyelő felszólította, hogy számláit ellenőrzés végett f. hó 5-ig mutassa be. A kezelőtiszt e felszólításnak azonban nem tett eleget, hanem megszökött. A számlák megvizsgálásánál 780 írt hiányt konstatáltak, 1 +7 — (A budai dalárda) hűtlen lett ősi fészkéhez, a rozoga budai „Fácán“ helyiséghez. Bevonult a VT—VII. kerületi kör díszes helyiségébe, ahol ma tartotta meg első mulatságát. A csere csak előnyére vált, ámbár még most kissé érezhető a kedélyes budai közönség hiánya, mely azonban remélhetőleg ide is átszokik. Ott volt különben Buda képviseletében dr. Darányi Ignác és dr. Országh Sándor is. A táncot hangverseny előzte meg, melynek legtöbb pontját a Sellei által dirigált budai dalárda jelesen előadott népdalai és egyéb nótái szolgáltatták. Közben Odry Lehel hallatta remek baritonját és provokált olyan tapsokat, hogy percekig rezgett bele a terem. — A táncban kibújt a szög a zsákból, jelentkezett a jó budai vér, mely Pesten se tagadja meg magát s a hölgyek olyan tüzesen járták, akár csak a ,,Fácán“-ban. Nem is hagyták oda a termet, csak mikor már az éjfél régen elmúlt.* — (Még: mindig szárazság Háromszéken.) A mint onnan bennünket értesítenek, a nyár óta tartó szárazság még most sem szűnt meg. A november közepétől kezdve langyossá vált idő ugyan segítette előre valamennyire a vetéssel elkésett gazdaközönséget, de a fejével kibújt vetés kezd újra síntődni, viszszafejlődni a hallatlan szárazság alatt. A kutak vizének fogyatékossága pedig az egészségre van káros —, és járványok terjedésére kedvező hatással. — (Az influenza Pétervárott.) Pétervárról sürgönyzik, hogy ott a beállt nedves időjárás következtében nagyon emelkedik az influenza-esetek között a halálozások száma. Orvosi adatok szerint Pétervárott jelenleg az influenza-betegek száma, 50.000-re megy. (A sakterolás Svájcban.) Bernből jelentik : Aargau és Bern kantonokban eltiltották a zsidóknak a sakterolást, mint állatkínzást. Az ügy különféle parlamenti stádiumokon ment keresztül; miután a rendi tanács a zsidók panaszának helyt adott, most három napi tárgyalás után — 80 szóval 43 ellen — a nemzeti tanács is a metszés megengedése mellett nyilatkozott. E határozat következtében a rituális metszés a szövetség egész területén meg van engedve. — (Sárgaláz.) Mint Seiint-Louisból (Szenegambia) távírják, a Francia-Szudánból jelzett „malária“ sárgaláznak bizonyult, minek következtében a felső-szenegambiai provenienciákat vesztegzárnak vetik alá. (Öngyilkos báró.) Parisból távirják, hogy Ravinel Albert báró, a klerikális főnemesség előkelő tagja, a lelkészek nyugdíjintézetének igazgatója, Buffet sógora, pénzügyi zavarai miatt agyonlőtte magát. Az általa vezetett intézet jelentékenyen károsodik. (Egy bál utójátéka.) Véres következménye volt ma egy nemrégiben megtartott családias színezetű táncmulatságnak. A mulatságról ugyanis egyik jelen volt fiatalember B. László egy budapesti lapban olyan tudósítást tett közzé, melyet a mulatság főrendezői K. Tódor és P. Andor magukra nézve sértőnek találtak. Emiatt azután mind a ketten provokálták a tudósítás íróját, ki a kihívásokat el is fogadta. A lovagias elégtételt mind a két félnek ma adta volna meg B. László egy itteni vívóteremben, azonban már a K. Tódorral vivott kardpárbajban oly súlyosan megsebesült, hogy a második párbaj egyelőre elmaradt. Ugyancsak ma délután a gróf Vay vívótermében is volt egy véres párbaj, melynek szereplői J. Lőrinc és F. László fővárosi gavallérok voltak. A párbajra okot összeszólalkozás adott s az ellenfelek közül F is súlyosan megsebesült. (Tizenöt éves öngyilkos.) Bécsből sürgönyzik nekünk. Ma egy tizenöt éves reáliskolai tanuló revolverrel agyonlőtte magát; hátrahagyott levelében azt írja, hogy szerelmes volt a házi cselédbe és miután tudta, hogy a cselédet sohasem veheti feleségül, kénytelen volt magát főbe lőni. — (A kiskanizsai családi dráma áldozatait) — mint nekünk írják — e hó 10-ikén boncolták föl. A boncolásnál konstatálták, hogy Roskovics nejének és fiának halálát a súlyos ütések okozták, míg ellenben Roskovicsnak és hat éves leányának halálát a fulladás. A boncolás igazolta azt is, hogy Roskovics az utóbbi időben nem volt egészen ép elméjű, s az agyrendszeren meglátszottak az erős küzdés nyomai. — Roskovics egy több évre terjedő levelet hagyott hátra, melyben élénk színekkel ecseteli egész életét. Elmondja, hogy neje, egybekelésükkor 1200 írtot hozott a házhoz. Ez azonban részint a rossz üzletmenet, részint a családjára fordított kiadások következtében elfogyott. Levelében kikel a társadalmi rendszer ellen és panaszkodik, hogy a gazdagok a szegényeket lenézik. Elmondja, hogy neki is voltak követelései jómódú egyéneknél s midőn pénzét kérte, még kiszidták. Megemlékszik azokról is, kiknek ő volt adósuk; fölemlít a többi között egy n.-kanizsai cipészt, aki csekély követelését tőle soha nem is kérte. Levelében Roskovics határozottan nem árulja el a bekövetkezett borzasztó gyilkosságot, azonban rettenetes elszántsága belőle világosan kitűnik. A temetés e hó 10-én történt meg, amikor is Roskovicsot és annak nejét, fiát és leányát két—három ezer ember jelenlétében adták át az anyaföldnek. Nagyon meghatotta a közönséget jó PESTI HÍRLAP 1891. december 13.