Pesti Hírlap, 1892. március (14. évfolyam, 61-91. szám)
1892-03-13 / 73. szám
— A világosi országos vásár 1892. márc. hó 19. 20. fog megtartatni. — (Lapunk mai számához) egész iv melléklet van csatolva, melynek tartalma : Országgyűlés . A képviselőház ülése márc. 12-én. — Regénycsarnok : új kaméliás hölgy. (Vége.) — A tárcában: A talpas tótok Feszty Árpádtól. — Vegyes. — Ingatlanok forgalma. — Az áru- és értéktőzsde hivatalos jegyzése. — Szinlapok. — Hirdetések. Jogászok vacsorája. — Estély Illés Károly tiszteletére. — A magyar jogászvilág számos kitűnősége gyűlt ma este össze a Hungária szálló első emeleti termében, hogy Edvi Illés Károly nyug. kir. ügyész, budapesti ügyvéd jogi-irodalmi érdemeit a „magyar büntető törvények magyarázata“ című nagy művének befejezése alkalmából megünnepelje. A társas vacsorán mintegy 120-an vettek részt még pedig vegyesen a birói, ügyészi és ügyvédi karból. Az asztal fejénél Illés Károly foglalt helyet mellette Csemegi Károly és Manoilovics Emi kúriai tanácselnökök, Czorda Bódog államtitkár, Kozma Sándor kir. főügyész, Steer Ferenc és Hérics Tóth János kúriai birák, Tóth Gerő, Németh Péter, Jókuti Albert kir. táblai birák, Körösy Sándor, Chorin Ferenc, Belcsics Gusztáv, Visontai Soma országgy. képviselők és számosan a birói, ügyészi és ügyvédi kar jelesei közül, többen vidékről is. Íme a sikerült vacsora étlapja: Potage: bouillon en tasse. Bélévé: Truite du Danube. Fogas de Balaton. Sauce tartare. Sashegyi, Boti: Dindon, chapon de Styrie alabrecho. Saladé de saison. Plat sucre: Glaces variées. Patisseries. Dessert: fromage, fruits. fiz első felköszöntőt Kenedi Géza mondotta az ünnepeltre. Nemcsak mint ügyvéd, mint publicista is kompetensnek érzi magát, hogy Illés Károly jogászi érdemeiről és vonzó emberi tulajdonságairól bizonyságot tegyen, mivel mind a két téren ismeri. Megnyugtatónak találja, hogy a decadence korában, a nemzet szellemi és erkölcsi tőkéinek nagymértékű fecsérlése mellett, a reprodukció munkája, a jövő számára való örökséggyűjtés is ernyedetlenül folyik, főképen a haladást őrző jogászhivatás nemes körében. Illés Károly érdemei és sikerei ebbe az előkelő és hasznos körbe esnek. „A magyar büntetőtörvények magyarázata“ nagy munka, de a tudós hősiesség munkája is. Illés lelki nagyságról és mindent legyőző akaraterőről is tanúskodik s méltán állítható az egész jogász-nemzedék elé példánykép gyanánt. Emberi erényei is kiemelkednek. Rotschildot — igy folytatja — megkérdezték, hogy melyik erény az, mely a gazdagságra vezet. A válasz ez volt: — Man darf sich nur nicht schämen. (Csak ne szégyenlősködjék az ember.) — Körülbelől ennek az erénynek lehet tulajdonítani a káprázatos és irigyelt sikerek jó részét. Annál jobban esik, hogy most e gyakorlati morál-kódexxel szemben a kipusztíthatlan emberi erények egyik nemes példányképét állíthatja föl Illés Károly személyében. A kitűnő jogászi, polgári, hazafiai és emberi erények képviselőjére üríti poharát. (Hosszas éljenzés. A társaság az ünnepelt körül gyülekezik s poharat kocint vele.) Ezután Illés Károly válaszolt. Beszédjében humoros vonásokkal rajzolta le jogászi pályafutását. Érdekes részleteket beszélt el a kodifikáció egyes mozzanatairól s a nehézségekről. Megemlékezett pécsi és aradi ügyészkedéséről s a büntetőtörvények kommentálásánál azok érdemeiről, akik őt „fölbujtották“ s a tett elkövetésénél „segédkeztek.“ Végül visszaemlékezett írói pályafutására, népszínművére (Cifra Juci) s megígérte, hogy népszínmű helyett inkább a törvénymagyarázatnak szenteli munkaerejét. Végül törekvései buzgó támogatóját és segítőjét, a büntető kódex és remek indoklása megalkotóját, Csemegi Károlyt köszöntötte föl. (Hosszas éljenzés.) Utána Kozma Sándor kir. főügyész beszélt keveset, de nagy hatással. Beszédjének vége az volt, hogy Illés Károly érdemeihez méltó s a humánus társaság lelkületével egyező lesz, ha az árvamegyei ínségesek javára gyűjtést rendeznek. (A gyűjtés legott megkezdődött s 118 irtot eredményezett, melylyel föntebb számolunk be.) Körösy Sándor hatásos beszédben éltette újból Csemegi Károlyt, mire Csemegi Károly állott föl. Beszédje elején megkapó képben utalt Csemegi az anthropologiai iskolára, mely egy csöpp vérnek akkora szerepet tulajdonít. A szónok (aki hosszabb idő óta beteges) maga sem tudja, vájjon ez a „csöpp vér“ nem akadályozza-e meg őt is abban, hogy beszédét befejezze ? Csak azt akarja elmondani, hogy a tudomány, munka és jellem részt követel magának a civilizációból s mikor a hamis értékek tömegesen forognak a nagy élet börzéjén, ezen valódi értékeknek helyet kell adni. A tudomány megtöri ezt az irányzatot. A tudomány nem akar zsellér gyanánt lakni a társadalom nagy épületében s a jogászok nem maradhatnak másodrendű polgárai a hazának. Illés érdemei is méltán követelik a maguk részét. A szónok emelkedett hangulat között azon törekvésekre üríti poharát, amelyek a tudomány, munka és jellem igazi becsét helyreállítják a nagy közéletben. (Lelkes éljenzés. A társaság az asztalfőhöz siet, hogy poharat kocintson a szónokkal.) Végül Sik Sándor sok lelkesedéssel és változatos humorral elmondott beszédjében Kozma Sándort, „Magyarország főügyészét“ a mindenki által szeretett és becsült veterán jogászt köszöntötte fül lelkes hangulat mellett. A vacsora 11 óra felé ért véget. Íme azok névsora, akik a vacsora alatt az árvamegyei ínségesek javára adakoztak : Csemegi Károly, Kozma Sándor, Czorda Bódog, Manojlovich Emil, Steer Ferenc, Hérics Tóth János, Tóth Gerő, Német Péter, Chorin Ferenc, dr. K. Körösy Sándor, Horváth Béla, Saly Dezső, Kuszka, Okolicsányi Géza, Illés Balázs, Illés Aladár, Halász Lajos, Szüts István, Traiber Vince, Márkus Dezső, Glücklich Emil, Belner, K. Zs., Exiguus, Deutsch Izidor, Hirschler, Galitzer Árpád, Aliquis, Kunst Károly, Berger Miksa, Gyöngyösi József, Popper Tódor, Nagel Ferenc, Gold Simon, Kenedi Géza, Friedmann Bernát, Huszár Kálmán, Árkay Kálmán, Székely Miksa, Kern Tivadar, Liedemann, Pollák Illés, Darvas Fülöp, Schwarz Gusztáv, Ligetkuty Iván, Vargha Gyula, Wolff Vilmos, Fried Vilmos, Kanitz Antal, B. M., Fodor Ármin, Fayer László, Sik Sándor, Polgár. Összesen 118 p t, mely összeget rendes gyűjtésünkhöz csatolva, rendeltetési helyére juttatjuk. PESTI HÍRLAP Böjti mulatságok. BEUvéss-estély. A nemzeti színház nyugdíjalapja javára újabban nagy előszeretettel rendez hangversenyeket a budapesti fiatalság. Jól teszi, hadd növekedjék az az alap és jól teszik a művészek, művésznők is, ha ezeket a hangversenyeket a saját nevükkel fényesebbé és vonzóbbá teszik. Ilyen fényes hangverseny volt ma este az, melyet több ifjú a VI—VII. ker. körben rendezett. Elég lenne csak a szereplők neveit fölemlíteni, de sorba veszszük őket, hogy mindegyiknek megadjuk a méltó elismerést. Mindenekelőtt két gyönyörű szavalatot említünk föl. Az egyiket Nagy Ibolya, a másikat Helvey Laura produkálta, mind a kettő Tompa bájos költészetével hódított. Nagy Ibolya a „Három a daru“ című pajzán allegorikus költeményt szavalta, Helvey Laura pedig a „Madár hangok“-at. S míg az előbbi játszi kedélylyel, vidám színezéssel, szép orgánumának teljes kihasználásával ragadta el a közönséget, addig az utóbbi a bús csalogány megkapó panaszával, a mély igaz fájdalom kitörésével hatolt. Mindkét szavalat után viharos taps tört ki. Volt ezenkívül három énekszám. Szilágyi Bella, aki „Hunyadi László“-ból énekelte a nagy áriát és a fioriturákkal zajos hatást ért el, úgy hogy meg is kellett toldania, Szendrey Lajos, aki egy német és egy magyar dalt énekelt szintén sűrü tapsok mellett, továbbá Semsey Mariska, a ki két szép dalt adott elő s a kinek hangja a mélyebb fekvésben valóban meglepő tömörséggel és érccel rendelkezik. Kaszner Etelka cimbalmon mutatta be művészetét s ámbár a „Rózsarománc“, melyet Hegyi Aranka a „Kis molnárné“-ban annyi bájjal énekel, így cimbalmon egy kissé elveszti eredeti hatását, mégis kiváló dicséret illeti a művészies előadásért, úgyszintén Kemény Rezsőt, aki Vienovszky „Pololaise“-ét igen ügyes technikával adta elő. Volt azután még egy kiváló pont: Chovan Kálmán dicséretre nem szoruló zongorajátéka s végül Zilahi Gyula következett, aki ezúttal valóban „piéce de resistans“-nak maradt. Szomaházy István „A kosár“ című sikerült monológját adta elő, s hogy a publikum olyan jóízűen kacagott, abban épen olyan része van a szerzőnek, mint az előadónak, aki különben ezután még egy magánjelenettel kedveskedett. S ezzel a változatos műsor — fél 11 órakor — ki volt merítve. Következett a szép táncrendek kiosztása (ez a rendezőség mindent gazdagon csinált) és nyomban rá a tánc. Itt a névsor: Atzél Irma, Brachfeld Márta, Berényi Irma, Beck Gizella, Beck Lilli, Csáki Lujza, Csáki Gizella, Deutsch Mariska, Deutsch Izabella, Dombay Aranka, Dick Irén, Eisenstadter Zsigmondné, Engel Karola, Friedrich Gézáné, Freiszieder Kunigunda, Frühauf Margit, Bischer Emma, Fischer Gizella, Fischer Hermin, Farkas Fertn és Emilia, Frankl Ida, Frey Etel, Fellner Gizella, dr. Gruber Józsefné, Goldmann Ernőné, Goldschmiedt Aranka, Gyulay Olga, Garay Sarolta, Grünwald Erzsébet és Ilona, Hamburger Mórné, Hatsek Ilonka és Gizella, Handler Eugénia és Micike, Hoffer Ilonka, Ferney Antalné, Iványi Lajosné, Jerney Anna, Jelinek Gizella, Klein Lipótné, Kober Simonna, Somlós Gáborné, Kész Róza, Riche Ilka, Ruppert Etel, Kober Margit, Lika Mariska, Lőwy Aranka, Loser Hermina és Margit, Lübeck Adél, Montag Helén, Mittelmann Etel, Müller Józsa, Nagel Rita és Irma, Obermayer Józsa és Margit, Pollák Henrikké, Polgár Hedwig, Polnauer Frida, Ruzicskáné, Raditz Olga, Singer Adél, Stern Józsa, Schwarcz Jennike, Salzmann Gizella, Schrötter Gizella, Scherr Antonia, Scherr Teréz, Schwarz Paula, Semsey Margit, Schönwald Gizella, Tormay Jolán, Tummer Irma, Wechsler Vilma, Weiss Jenny, Weiss Katinka, Zinsmann Janka.» A józsefvárosi 2. sz. tankerületi szegény gyermekeket segélyző egyesület ma este fényesen sikerült táncmulatsággal egybekötött hangversenyt rendezett a főr.vigadó nagytermében. A műsor minden egyes számát riadó tapssal jutalmazta a nagyszámú és előkelő közönség, mely a nagy termet zsúfolásig megtöltötte s melynek soraiban ott láttuk Berzeviczy Albert államtitkárt, Hegedűs Sándor képviselőt, Csendets Gyulát, Gajári Ödönt, Horánszky Nándort stb. A műsort a budai dalárda kezdte meg két szép dallal, azután Márkus Józsefné sz. Weigler Janka, Liszt Ferenc tanítványa, kit a művész több körútjára is magával vitt, nagy tetszés közt játszott zongorán Schuberttól és Saint-Saenstől, majd Pártosáé Bartoluczi Viktóri énekelte el a „Próféta“ dalműből „Ariosó“ áriáját, mit a közönség szintén élénk tapssal fogadott. Ezután szűnni nem akaró éljenzés közt dr. Splényiné Blaha Lujza aszszony lépett az emelvényre s több jóizű magyar nótát dalolt el, melyek mindegyikét megujrázták. Szendrei Lajos Várady Antalnak Szabados Károly által zenésített „Balassa keserve“ című költeményét énekelte, Grütznacher Antal pedig három darabot játszott gordonkán. Végül a budai dalárda énekelt. A hangversenyt tánc követte, melyben a következő hölgyek vettek részt: Szüts Erna, Emmerth Antonia (Debrecenből), Harting Vilma és Gizella, Neubauer Anna, Gajári nővérek, Elked Berta, Engelbach Melanie, Eizieger Irma, Fischer Miéi, Gross Ilonka, Gluzéky Irma, Grund Helena, Gerster Irma, Grill Róza, Havas Sarolta, Kunkel Tincke, Kármán Blanka (Új Verbász), Károlyi Gizella és Szidike, Relle Jolán és Mariska, Rakácsai Aranka, Ruseter Emma, Rudnai Szidónia, Szarvasi Mariska, Schweiger Hermin, Tóthfalussy Ilonka, Újvári nővérek, Schnoner Ernestin, Takácsi Aranka, Vértessi Irma és Margit, Wachsmann nővérek, Bauer Ilona, Bexheft Lili, Bodó Sarolta, Engelbach Melanie, Frater Irma, Horváth Anna, Sarika Gizella, Nyíri Vilma, Kollerich Margit, Kovács Irén és Margit, Komik Antonia, Kaurer Katica, Ilona Irén, Luper Jettike, Nyíri Klára, Patatsits Irma, Reitter Irén, Radocsai Franciska és Etel, Rauch Margit, Irén és Emma, Szentes Margit, Sopronyi Ida, Stühmer Frida és Ilonka, Solymosi Terike, Scholtz Anna, Sacher Lóri és Magda, Szabó Margit, Szakál Hermin, Stansl Ilona, Schlick Franciska, Újházi Róza és Irma, Újvári Irén, Viola Olga, Vörös Micike, Viola Róza, Veöreös Tera (Győr), Veres Antónia, Zoller Ilonka. * Az országos nőképző-egylet intézetének nagy dísztermében ma este 6 órakor házi hangverseny volt, melyet számos előkelő hölgy — köztük Tisza Kálmánná, hg Odescalchi Gyuláné, Veres Pálné, Rudnay Józsefné stb. — hallgatott végig. A hangversenyt tánc követte. 1892. március 13 TÁVIRATOK. Bécs, márc. 12. (Saját tudósítónktól.) Lipót főherceg, ki nem rég súlyos betegségből épült föl, bal tüdőgyuladásban újra megbetegedett, azonban állapota — az orvosok kijelentése szerint — nem ad aggodalomra okot. Bécs, márc. 12. Rothschild báróné egészségi állapota igen aggasztó. Belgrád, márc. 12. Ma temették Theodozius volt metropolitát. Mihály metropolita távol maradt, ami kellemetlen benyomást szült. München, márc. 12. Ma délelőtt 11 órakor leplezték le ünnepélyesen a hadvezérek csarnokában az emlékszobrot, melyet Luitpold régens herceg állított a hadsereg tiszteletére. Fél tizenkettőkor a csapatok elvonultak a Lajos-szobornál a régensherceg előtt. Az elvonulás fél óráig tartott. A régensherceg ismételten megköszönte a nép lelkes ovációit. Az egész város zászlódíszt öltött. Gyönyörű fagyos idő van. Meglödözött léghajó. Bobrovo, márc. 12. Egy léghajó, melyben állítólag német katonatisztek ültek, átszállott az orosz határon. A léghajóra a határparancsnok rendeletére rálövöldöztek, de sértetlen maradt. A bentülőkre vonatkozólag folyamatban van a vizsgálat. A porosz iskolatörvényről. Berlin, márc. 12. (Saját tudósítónktól.) A Nat. Ztg. mai vezércikkében kifejti, hogy az iskolatörvény kérdése szoros összefüggésben áll a katonakérdéssel. A Nat. Ztg. sajnálja, hogy Poroszország ily módon fizeti meg a birodalmi po-