Pesti Hírlap, 1892. április (14. évfolyam, 92-120. szám)
1892-04-10 / 101. szám
lső melléklet a Pesti Hírlap április 1- iki (vasárnapi) számainoz. Országgyűlés. 1. A ház mai ülésének nagy részét Sima Ferenc tápéi képviselő vette igénybe, aki harmadfél órás beszédében teljesen kiszikkasztotta hallgatóit. Különben csak egy nagyon kicsike csoport hallgató tartotta ki a képviselő mellett türelemmel, a nagy többség a folyosóra menekült a szóáradat elől, mely természetesen ismét a csongrád megyei ügyeket hozta a ház elé. A belügyi tárca költségvetése volt napirenden. Szapáry Gyula gróf miniszterelnök már ma válaszolt a felszólalásokra, a Simaféle szalvncséplés után. Csaknem valamennyi szónok szavaira reflektált s derültséget keltett a szentesi gravamenek egyikére adott válaszával, mikor kijelentette, hogy amint a Horváth Gyula arcképének fölfüggesztésére vonatkozó föllebbezett határozat hozzá érkezik, egy minutumig sem fog késni a megerősítéssel. A Bethlen Gábor által felhozott ,,szász paktum“ vádja ellen is tiltakozott. A főispánok kvalifikációját illetőleg kimutatta, hogy az általa kinevezett 12 főispán egytől egyig részint hosszú közigazgatási múlt, részint diploma által kvalifikált ember. Végül kijelentette, hogy az államháztartás rendes menetének biztosítására a húsvéti szünet után újabb indemnity-törvényjavaslatot fog benyújtani. Horváth Gyula a szász paktumról kivánt leleplezéseket tenni, miután egy közbeszólására a miniszterelnök felszólította, hogy terjessze be, ha vannak, adatait. Elmondott egy közte és a miniszterelnök közt folyt magánbeszélgetést, melyből azt következteti, hogy gr. Bethlen Gábornak és b. Bánffy Dezsőnek a főispánságról való eltávolítása a szászokkal való kibékülés egyik feltétele volt. A miniszterelnök válasza az volt, hogy nem évek előtt történt magánbeszélgetésről, hanem az állítólagos paktumról kért adatokat. Szólt még Balogh János „szentesi“ ügyben és Hedry Lőrinc terjesztett be határozati javaslatot a közigazgatási közegek elleni fegyelmi eljárást szabályozó törvényjavaslat érdekében. Végül Visontai Soma interpellált a Marseillaise dolgában, melynek eléneklését egy munkásgyűlésen a rendőrközeg megtiltotta, Várady Károly pedig a nemzeti színháznak a bécsi színművészeti kiállításra vándorlása ügyében intézett a belügyminiszterhez kérdéseket, sajátságosnak tartva többek közt, hogy míg az aradi vértanú-szobor leleplezéséhez nem engedték el a nemzeti színház egy tagját, Bécsbe az egész testület elrándulhat. II. A képviselőház ülése április 9. Bejelentést. Bánffy Dezső b. elnök az ülést d. e. 10 órakor megnyitván, a múlt ülés jegyzőkönyvének kiteleejtése után bemutatja a beérkezett irományokat. Fest Lajos jelenti, hogy a Vilt bíráló bizottság a dédesi választás ügyében a vizsgálatot rendelte el a biztos kiküldése iránt az állandó igazoló bizottságot kereste meg. Az iratok felolvastatnak. Széll Ákos az állandó igazoló bizottság nevében jelenti, hogy a dédesi választás ügyében elrendelt vizsgálat vezetésével Bessenyey Ferencet bízták meg. Bessenyey Ferenc a ház színe előtt leteszi az ágrcát. Holtay Sándor előadó beterjeszti az igazságügyi bizottság jelentését az erdélyrészi birtokrendezésekről szóló törvényjavaslat tárgyában. Annak idején napirendre fog tűzetni. Az interpellációs könyvben a következő újabb bejegyzések foglaltatnak: dr. Visontai Soma a Marseillaise éneklésének betiltása ügyében a belügyminiszterhez és dr. Várady Károly a budapesti nemzeti színháznak a bécsi színi kiállításban való részvéte tárgyában szintén a belügyminiszterhez. Az ülés végén fognak megtétetni. A belügyi tárca. Következik a napirend: a belügyi tárca költségvetésének folytatólagos tárgyalása. Sima Ferenc cinikusnak találja a magyar miniszterelnök ajkán azt a mondást, hogy az ellenzéknek örvendenie kell, ha a miniszterelnökből hiányoznak a képességek, mert ennek gyümölcseit ő fogja élvezhetni. Az ellenzék nem gyümölcsökért küzd hanem a haza és nemzet jóvoltáért. A miniszterelnök cinizmusa, melylyel a párturalmat prokamálja, legjobban kitetszik abból a válaszból, melyet a hevesi főispánhoz intézett felszólítása tárgyában elhangzott kérdésre adott. Hivatkozik a legutóbbi szarvasi választásra, melynél a csongrádi főispán meg nem engedett módon korteskedett a kormánypárt jelöltje mellett. A főispán táviratában, melylyel Szivákot ajánlotta, egyenesen rámutatott, hogy Szivák, mint kormánypárti képviselő, közbenjárásával félmilliónyi hasznot hajtott kerületének s ezzel mintegy utalt arra, hogy minden kerületnek saját jól felfogott érdekében kormánypárti képviselőt kell választania. Kérdi a belügyminisztert, hogy összeegyeztethetőnek tartja-e ezt a főispáni állással és egyáltalán a politikai morállal? Kijelenti, hogy a kormány nem fog kitérhetni azon ostrom elől, melyet a csongrádi visszaélések tárgyában ellene intézni fognak s az orvoslással sokáig már nem fog válhatni. Hosszú beszédének további során részletesen megemlékezik a csongrádi főispán működéséről s hangsúlyozza, hogy az telve van erőszakosságai, a a kormány intézkedését követeli ellene. Hivatkozik azokra a törvénytelenségekre, amelyeket Komjáthy Béla tavalyi interpellációjában felsorolt s konstatálja, hogy bár azoknak valóságához kétség sem fér, a kormány még csak válaszolni sem tartotta érdemesnek. Meg a különben vaskezű kereskedelmi miniszter is behunyja a szemét, ha Zsilinszky főispánról van szó, kit Csongrádban a sok utazása miatt már „politikai vigéc“-nek mondanak. Horváth Gyula tegnap beterjesztett határozati javaslatában azt sürgeti, hogy a kormány készíttessen kimutatást, hogy mennyibe kerül az egyes községeknek igazgatása. Ily kimutatásnak ő is égető szükségét látja. Szól ezután a mai abnormis községalapításokról, melyek ellen szintén felhívja a kormány figyelmét. Csongrádban volt rá eset, hogy ily abnormisan alapított község megszűnvén, az abból eredt költségeket a csongrádi árvapénztárból kellett fedezni. Végül Bessenyey Ferenc felszólalására reflektál s konstatálja, hogy Bessenyey teljesen félreértette gr. Bethlen Gábor szavait, ki csak az ellen tiltakozik, hogy a nemzetiségek paktumok révén ne használtassanak fel a kormány által. A költségvetést nem fogadja el. Szapáry Gyula gr. miniszterelnök, habár a költségvetésre nézve előre láthatólag lesz még alkalma az ünnepek után nyilatkozni, szükségesnek látja némelyekre már most reflektálni. Megjegyzi azonban, hogy igyekezni fog a tárgynál maradni és nem fog kiterjeszkedni egyes vármegyék, vagy városok speciális ügyeire, (Élénk helyeslés jobbfelől.) már azért sem, mert tapasztalta a képviselőháznak azt a nagy érdeklődését, melyet ily ügyek előterjesztésénél tanúsít. (Helyeslés jobbfelől.) A csongrádmegyei és különösen a Szentes városi ügyeknek csak két részletére akar kiterjeszkedni. (Halljuk ! Halljuk!) Az egyik az, amelyet tegnap Balogh János említett s amely szerint Szentes városa határozatot hozott, amelyben Horváth Gyula arcképének leleplezését határozta el, amely ellen tizenegy városi bizottsági tag felebbezett, de ez mind ez ideig elintézést nem nyert. (Halljuk ! Halljuk!) Erre nézve megjegyzi, nehogy azzal a gyanúval illessék, mintha ő akadályozná meg ezen nagy fontosságú ünnepély megtartását, hogy hozzá ilyen felterjesztés nem érkezett. (Tetszés jobbfelől.) De amint ez a felterjesztés hozzá érkezik, annak elintézését egy óráig, egy percig sem fogja késleltetni, hanem azonnal helyben fogja hagyni a város határozatát. (Tetszés jobbfelől.) A másik részlet a szentesi polgármester választása. Erre nézve a száraz tényállás ez. Már a választást megelőzőleg mindenféle terrorizálást gyakoroltak a városban oly irányban, hogy ne merészeljenek másra szavazni, mint csak arra az egy jelöltre, aki az ottani egyik pártnak jelöltje volt. Négy egyén pályázott a polgármesteri állásra. A kandidáló bizottság a törvény értelmében a négy pályázó egyén közül három egyént kandidált és ezen három egyén közül egy megválasztatott polgármesternek. (Derültség a bal- és szélső baloldalon.) Lehet ugyan e felett nevetni, de a miniszternek a törvény ezen intézkedését megváltoztatni nem áll jogában. (Helyeslés, ügy van jobbfelől.) A kandidáló bizottság azon négy pályázó közül egyet a pályázatból kizárt, aki ellen egy sikkasztási ügyben fegyelmi eljárás volt folyamatban, nem azért, mintha azt ő követte volna el, hanem azért, mert a felügyeletet nem kellőleg gyakorolta. Elismeri szóló, hogy ez nem elég ok arra, hogy valakit meg ne válasszanak, vagy bekandidáljanak, de elég ok arra, hogy a kandidáló bizottság az illetőt arra az állásra alkalmasnak ne tartsa. (Mozgás balfelől. Helyeslés jobbfelől.) A választás megtörtént a törvényeknek megfelelőleg s ily előzmények után szólónak a törvény értelmében nem volt joga, hogy ezen törvényesen véghezment választást megsemmisítse, (ügy van jobbfelöl.) A Csongrád megyében és különösen Szentesen előfordult panaszok két részre oszthatók. Egyik részük vonatkozik az ott folyamatban levő fegyelmi vizsgálatokra, amelyek az ott, nem a jelenben, hanem a múltban előfordult nagy mérvű sikkasztások ügyében folynak. Amint egyszer már a házban kijelentette a szóló, ezen kérdésekben törvényszerű kötelességét teljesítő és ezen kötelesség teljesítését minden arra hivatott faktortól is megköveteli. (Helyeslés.) És kötelességnek ily irányban való teljesítésétől nem fogja őt elriasztani sem százas küldöttség, sem megyei határozat, sem a kérdésnek a képviselőházban való tárgyalása. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) A másik kérdés Szentes város és bizonyos tekintetben Csongrád város politikai helyzetére vonatkozik. E tárgyban is volt már alkalma szólónak kijelenteni, hogy a csongrádi és szentesi ingerült hangulat legnagyobb részt egyes egyének hatalmi vágyára vezethető vissza, akik ott az izgatottságot fentartják. Ezen körülményt megszüntetni nem áll szólónak hatalmában. De a Szentesen fenálló ingerültség, főleg a csongrádmegyei alispán ellen irányult, azon alispán ellen, akit már több ízben megválasztott a megye, de különösen a legutóbbi választás alkalmával egyhangúlag választotta meg. Sima Ferenc: Szótöbbséggel! Szapáry Gyula gr. miniszterelnök: Lehet, hogy szavazás történt, de mindenesetre igen nagy többséggel és mindenesetre azok támogatásával, akik most az alispán ellen fordulnak. Ezen alispánra nézve szóló bejelenti, hogy az alispán talán azért, mert megunta a megyében uralkodó torzsalkodást, állásáról lemondott. Madarász József: Erégen kellett volna! Szapáry Gyula miniszterelnök : És igy a megyei törvényhatóság azon helyzetben lesz, hogy választhat olyan alispánt, aki a törvényhatóság többségének bizalmát bírja. (Helyeslés a jobboldalon.) Hock János : Nem kandidálják! (Zaj ) Beöthy Ákost Ismerjük a régi praktikát! Szapáry Gyula gr. miniszterelnök: Ha a törvényen valamely sérelem fog ejtetni, méltóztassék az iránt hozzám kérdést intézni és meg fogok felelni rá. (Helyeslés jobbfelől.) Bakó Emil szemére vetette a kormánynak, hogy nem törődik a közegészségügygyel s különösen az országban elterjedt trachomával. Ez nem áll, mert van a belügyminisztériumban egy szakközeg, aki egyedül a trachoma elleni intézkedések megtételével foglalkozik. Ezen baj orvoslásának céljából, azokon a vidékeken, ahol a betegség el van terjedve, évenként többször előadásokat szokott tartani. Igaz, hogy Szeged városával folytak tárgyalások arra nézve, hogy ott a trachoma-betegek számára kórház állíttassék fel. De abból, hogy a kórház nem Szegeden állíttatott fel, nem lehet azt következtetni, hogy azért a kormány közönynyel viseltetik az ügy iránt. Szegeden a tárgyalások azt mutatták, hogy az ottani kórház szemészeti osztálya kicsiny és nem alkalmas a jelzett célra. Felállíttatott tehát kórház Szabadkán és Hódmezővásárhelyen, ahol megfelelő helyiségek álltak rendelkezésre és amely városok különben is alkalmasak arra, hogy ott ily kórházak létesíttessenek. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Bethlen Gábor felhozta, hogy hanyatlás tapasztalható a magyar nyelv kérdésében. Ily általános vádra szóló nem felelhet és fentartja válaszát arra az időre, mikor — mint a képviselő kilátásba helyezte — konkrét adatokat fog felhozni Ami pedig a nemzetiségekkel való paktálás vádját illeti : már két éve halljuk emlegetni e paktálásokat és fel nem foghatom, hogy a nyilvánosság mai elterjedése mellett, hogyan lehet egy testülettel, egy hatósággal vagy nemzetiséggel oly paktumot létesíteni, amely két éven át nyilvánosságra nem jut. (ügy van ! ügy van! jobbfelől. Mozgás a baloldalon.) Mi hasznát vehetnék az illetők, akár hatóságok, akár nemzetiségek oly paktumnak, melynek eredménye sem nem látható, sem meg nem fogható ? (Zajos helyeslés jobbfelől.) Épen azért — úgymond szóló — méltóztassék megengedni, hogy addig, amíg erről valami konkrét adatot nem hallok, ne vegyem komolyan e paktumokra vonatkozó híreszteléseket. (Felkiáltások balfelől: Hát Zay hogy került oda?) Horváth Gyula: Nekem magamnak van róla tudomásom! (Zaj: Halljuk! Halljuk !) Szapáry Gyula gr. miniszterelnök: A képviselő úr lesz szíves felhozni adatait, majd akkor felelek reájuk. Áttérve a beadott két határozati javaslatra: Ivánka javaslatát szóló nem azért nem fogadja el, mintha a választási eljárást minden részében úgy akarná fentartani, amint az ma fennáll, hanem azért, mert azok a kérdések, amelyeket meg akar oldani, helyes megoldást fognak nyerni a kúriai bíráskodásról benyújtott törvényjavaslatban. (Helyeslés jobbfelől Felkiáltások balfelől: Az kevés!) A határozati javaslat 1. pontja azt mondja, hogy a választói névjegyzék szabad használata biztosíttassák. Ezzel szemben a törvényjavaslat 149. §-a szórólszóra ezt mondja: „A választási névjegyzéknek a törvényhatóság vagy város levéltárában őrzött példányáról teljes vagy részletes másolatot a szokásos írásdíj lefizetése mellett bárki kérhet.“ A következő 150. és 151. §. pedig megállapítja azt is, hogy az a tisztviselő, ki azt nem teljesíti 1000 frtig büntethető. Ebből látni, hogy a kérdés ezen része a javaslatban megoldást nyer (Helyeslés jobbfelől.) Gallner Gyula: Mind kevés! Szapáry Gyula gr. miniszterelnök: A határozati javaslat 2. pontjában azt kívánja, hogy a vesztegetés, etetés, itatás és jogosulatlan befolyás gyakorlása tekintetében alkottassanak törvényhozási intézkedések. A kúriai bíráskodásról szóló törvényjavaslat 3. § ának 2., 3., 9. és 10. pontjai (Zajbal- 17