Pesti Hírlap, 1892. szeptember (14. évfolyam, 241-270. szám)

1892-09-30 / 270. szám

1892. szeptember 30. PESTI HÍRLAP választották, a kik visszavonultak és tiz percnyi ta­nácskozás után azt ajánlották a közgyűlésnek, hogy Kossuth Lajost közfelkiáltással válaszszák meg disz­­tagnak. (Lelkes éljenzés.) Hódossy elnök erre a kö­vetkező határozatot hirdette ki: „A budapesti ügyvédi kamara Kossuth Lajost, hazánk nagy fiát, a régi pesti ügyvédi testület egyik oszlopát, dísztagjává vá­lasztja.“ A nagy lelkesedés mellett meghozott határo­zatról Kossuthot levélben és a jegyzőkönyv másolatá­nak megküldése mellett fogják értesíteni. — (Kossuth ünneplése.) Kassa szab. kir. város képviselőtestülete f. hó 28-ikán tartott népes közgyűlésén Kossuth Lajost egyhangúlag nagy lelkesedéssel Kassa díszpolgárává választotta. Ugyanezen közgyűlés Éder Ödön ügyvéd lelkes sza­vainak benyomása alatt a kassai muzeum-egylet részére a Ferenc József-téren gyönyörű, ingyen telek­nek és 00,000 írtnak adományozását határozta el.­­ (Kossuth-ünnep Amerikában.) Kossuth 90-iki évi születése napját az amerikai magyarság is megülte. A new-yorki ünnepély, melyet az ottani magyar-egylet és műkedvelő társaság rendezett, mint az Amerikai Nemzetőrben olvassuk, fényesen sikerült. A műkedvelők által bemutatott allegóriákat és ének-, zenedarabokat nagy közönség tapsolta. Szónokok a banketten Kossuthot ünnepelték. — Glevelandban a névnap épen összeesett a magyar nemzeti szövet­ség kongresszusával, melyre Amerika minden magyar egylete küldött képviselőt. Itt különösen fényesen ün­nepelték meg a nagy hazafit. — (A zágrábi Kossuth-ü­nnepélyről) Az „E—s“ után mi is említettük, hogy Zágrábban a Kossuth-ünnepélyt, mit az ottani magyarok rendeztek, egy rendőrtiszt megrontotta az által, hogy Torma Tóni cigánybandájának megtiltotta a muzsikálást, s midőn a banda a Kossuth-nótát mégis ráhúzta, kiuta­sította Zágrábból. A mint most az „Agramer Zeitung“­­ban olvassuk, az egész hir alaptalan és valótlan. — (Szegedi aranyóra Kossuthnak) Szegedi tudósítónk írja, hogy Brauswetter Ottó, ottani műórás, a híres önműködő puska feltalálója, érdekes és becses ajándékot küldött Kossuth Lajosnak 90- ik születés­napja alkalmából. Egy rendkívül gazdagon kiállított, tömör aranylapokkal ellátott zsebóra ez, a legművé­­szibb szerkezettel. Az egyik lapján Kossuth nemesi címere és monogrammja, a másikon a nagy hazafi­nak 1848-ban Szegedhez intézett ismeretes levelének bekezdő sora: „Szeged népe, nemzetem büszkesége.“ felírással. —­­Kossuth — és a sepsiszentgyörgyi Ulkó-kollégium.) Most, hogy a modern berendezésű, tápintézettel ellátott új Mikó-kollégium, a város és az állam áldozatkészsége folytán elkészült és a VIII-ik osztálylyal együtt megnyílt és hogy az országban mindenfelé lelkesen ünnepelték meg Kossuth Lajos 90-ik születésnapját, nem tartjuk érdektelennek meg­említeni, hogy — legalább levelezőnk tudósítása sze­rint — Sepsi-Szent-György már 49-ben dísz­polgárává választotta Kossuthot, sőt még a város telkei közül egyet neki is ajándékozott, és ez a telek épen az a hely, hol most a Mikó­­kollégium főgimnáziumának, internátusának és kon­­vistusának régi és uj épületszárnyai emelkednek föl. — (Halálozások.) Szentiványi János keres­kedelmi akadémiai tanár f. hó 25-én délután 2 órako­­életének 33-ik évében Déván meghalt. — Beszterce­bányán e hó 26-ikán meghalt Kenyeres Adolf kir. törvényszéki elnök. — Ungvárit e hó 23-án halt meg özv. Koretko Luciánné, szül. Qwirsfeld Amália életének 83-ik évében. — Kuranda Emilt, az „Ad­ria“ magyar gőzhajózási társulat igazgatóját súlyos csapás érte, édesanyja, Kuranda M. urhölgy ma dél­után Bécsben meghalt.­­ (Nem okulnak) Az hinné az ember, hogy aki egyszer kolerában volt, ha valamikép menekül, ugyancsak meg fogja tartani az elrendelt diétát. Annál meglepőbb, amit a Hamburger Tageblatt ír. E szerint a barokkórház lábbadozó betegei felnőtt emberek, a kórház udvarán levő almafákról gyümölcsöt loptak és az alig érett almákat megették. Pedig mindegyiknek szigorúan meghagyták, hogy tartózkodjanak a nyers gyümölcs élvezésétől.­­ (Jogtanár választás.) Kecskemét város törvényhatósági bizottsági közgyűlése f. hó 28-án ejtette meg a helybeli jogakadémián üresedésben volt tanszékekre a választást. Megválasztottak 15 pályázó közül egyhangúlag : a büntetőjogi tanszékra dr. Ma­gyar István eperjesi ügyvédjelölt; a római jogi tan­székre dr. Helle Károly budapesti ügyvédjelölt; az egyházjogi tanszékre dr. Móricz Károly nagyszebeni pénzügyi fogalmazó.­­ (Debrecen uj plébánosa.) A király a val­lás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére: Szakszó Rezső nagyváradi latin szertartásu székes­egyházi kanonoknak és krasznai főesperesnek, a szt. László királyról nevezett nagyváradi javadalmas kis­­prépostságról és ezzel kapcsolatosan a debreceni róm. kath. plébánia javadalomról való lemondását, a krasznai főespereskanonoki széken való meghagyása mellett jóváhagyván, az ezáltal megüresedett s most említett nagyváradi javadalmas kisprépostságot és ezzel kapcsolatosan a debreceni róm. kath. plébánia javadalmat dr. Wolafka Nándor nagyváradi latin szertartásu székesegyházi mesterkanonoknak, címzetes apátnak és miniszteri osztálytanácsosnak adomá­nyozta, egyszersmind őt makariai választott püs­pökké kinevezte és a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban viselt osztálytanácsosi állásától fel­mentette.­­ (Az új főkapitány) kinevezését a hivata­los lap mai száma a következőkben közli: A belügyminisztérium vezetésével megbízott ma­gyar miniszterelnököm előterjesztésére, dr. Sélley Sándor rendőrtanácsost az 1881-ik évi XXL tör­vénycikk 42-ik szakasza értelmében a fő- és székvá­rosi rendőrség főkapitányává nevezem kis nevezettnek egyúttal az osztálytanácsosi címet és jelleget díjmen­tesen adományozom. Kelt Schönbrunnban, 1892. évi szeptember hó 25-én. Ferenc József, s. k. Szapáry Gyula, s. k. — (Verebély gyásza.) Verebélyről írják nekünk : Kis városkánknak 8 nap alatt két neveze­tes halottja volt. Várady Imrét vasárnap temettük el, ki 1848-ig királyi nemes testőr volt egy időben Görgeyvel. 1848-ban ő is elhagyta Bécset és egye­nesen Pestre ment gróf Batthyány Lajoshoz, ki mint huszár tisztet alkalmazta. Mint rendkívüli jó lovas, mint futár nagy szolgálatokat tett hazájának. Vilá­gos után a hadi törvényszék elítélte s in effigio fel­akasztatott — majd Várady József referendárius ké­résére kegyelmet nyert s ismét mint cs. és kir. hu­szártiszt lett alkalmazva s áttétetett a honvédekhez, mint százados és később nyugdijaztatott. Itt született, itt halt meg. Hagyományozott a Ludoviceumnak 500 irtot, magyar irók nyugdijának 200 irtot, kath. segéd­tanítók felsegélyezésére 400 htot, zsidó segédtanítók felsegélyezésére 100 h­tot, óvodánkra 200 h­tot stb., mintegy 5000 frtot. — Második halottunk dr. Sik­­lay Dávid, 33 évig volt Verebélyen gyakorló orvos. Egyebek között Szlávy koronaőr, Klobusiczky János, dr. Révay Simon, dr. Révay Gyula, Weisz Pál stb. orvosa. A korral haladó, derék, megbízható orvos végelgyengülésben halt meg. Fél­száznál több gyö­nyörű koszorú disznté koporsóját. Szegény zsidó szü­lők gyermeke, de rendkívül szorgalmas, megbízható, lelkiismeretes és felvilágosult ember volt. Nyolc év előtt áttért a katholikus vallásra. Első neje sógor­­néja lett második nejévé, kinek fiát adoptálta s nagy gonddal és költséggel nevelte. Ez most harmadéves theologus Esztergomban.­­ (Végre valami.) A chicagói nagy világ­kiállításon a földkerekség minden országának lesz nyoma, csak Magyarországnak nem. A világkiállítás sajtóügyi osztálya hétről-hétre küldözi hozzánk az ő jelentéseit és mi hasztalan kutatunk a tudósításban egyetlen magyar életjel után. Igaz, Chicago messze van tőlünk s nekünk alig fűződik anyagi érdekünk a kiállítá­sához. De nem kell feledni, hogy ez a kiállítás Ame­rika fölfedezésének históriai ünnepe, melyet a népek közösen ülnek meg s innen Magyarországnak sem szabadna hiányoznia. És végre is, mennyivel több erkölcsi és anyagi érdeke van Ausztriának és Romá­niának a chicagói kiállításban, melyeknek külön ki­állításaik lesznek, mint Magyarországnak? — Ma azonban végre még­is hoz életjelt a magyarokról a chicagói hivatalos tudósítás. Arról értesít ugyanis, hogy a kiállítás területén lesz egy római ház és egy indiai falu közt egy magyar hangverseny-csarnok cigányzenekarral ... Ez fogja képviselni Magyar­­országot. — (Az engesztelőnapi istentisztelet) a pesti hitközség elöljárósága intézkedése folytán a következő beosztásban tartatik meg. A dohány-utcai templom­ban : Kol-Nidre az előestén, kezdete d. u. 1/26 órakor; reggeli ima, Muszaf reggel 1/28—1 óráig; szünet d. u. 1—3 44-ig. Mincha és esti ima, kezdete d. u. 4 órakor. A Rombach­ utcai zsinagógában: Kol-Nidre az előestén, kezdete 6­/a órakor; reggeli ima 6—Vali óráig ; első szünet d. e. Vall—12-ig ; Muszaf ima déli 12—Va3-ig; második szünet d. u. Vs3—4 óráig. Mind­a és esti ima kezdete d. u. 4 órakor. A pót­­imaházakban: Kol-Nidre az előestén, kezdete V26 órakor; reggeli ima és Muszaf 7—1 óráig; d. u. 1— s/14-ig szünet tartandó, mely idő alatt a közönség eltávoztával az imaházak alaposan szellőzendők ; az istentisztelet folytatása d. u. 4 órakor.­­ (Az udvarhelyi „leleplezéshez.“) Áldor Imre úr által fölkérettünk a következő pár sor föl­vételére : Vonatkozva nyilt levelemet kommentáló tegnapi közleményük zársoraira, van szerencsém jelenteni, hogy adataim hitelességéért a felelősséget minden irányban és alakban elvállalom. Méltóztassanak tehát személyemnek és szavamnak legalább annyi „nem kétkedést“ előlegezni, amennyi a tényállás teljes ki­derítéséig mindkettőt föltétlenül megilleti. Őszinte tisz­telettel, hivök Aldor Imre. — (Tűz a Singer-féle varrógépgyárban.) J­ewyorkból sürgönyzik. A Singer-féle varrógépgyár asztalos műhelyei Elisabeth-Newjerseyben teljesen le­égtek. A kár 200,000 dollárra rúg. Hétszáz munkás maradt foglalkozás nélkül.­­ (Kiért nem lett Keményi delegátus?) A képviselőház mai ülése alatt a folyosón érdekes kulissza­titok keringett szájról-szájra. Legalább a P. Napló szerint a képviselők közt következő párbeszéd folyt le: — Tudod-e, miért nem lett Neményi az idén delegátus ? — Nem tudom. — Rossz fát tett a tűzre. — Ugyan? Csak nem lett „hitehagyott?“ —• Több annál. — Szemerédy cinkostársa ? — Még annál is több: forradalmár. A fő­város közgyűlésén Kossuth díszpolgársága mellett szavazott. — (Ezok a leyális válaszok.) Pompás kis loyalitási történetket kapunk most a legutóbb végbe­ment visegrádi király-vadászatról. Tudva van, hogy ő felsége ilyenkor sokszor minden ceremónia nélkül szokott a körülötte levő urak közül egyeseket meg­szólítani. Ez nem egyszer hozza zavarba a mi urain­kat, a­kik ritkán jutnak hasonló alkalomhoz s ren­desen túlságosan óvatosak a válaszban. De még az ilyen sorban is magasabb humorba keveredett Hont­­megye egyik érdekelt járásának közszeretetben álló főszolgabirája, a ki a fölség elé ment II.­Marosra, mikor a király onnan Visegrádra volt átkelőben.­­ Úgy esett, hogy a hajócskára valamelyest várni kellet, a kiálló hajó mellett pedig egy másik gőzhajó állott szép csöndesen. A király könnyű vadászruhá­ban a nagy­marosi perronon le-föl sétágatott addig, a­mig az átkelés pillanata megjön. Egyszerre csak meg­áll ő felsége a gyanútlan főszolgabiró előtt: — Nemde, ön a főszolgabiró? — Igen, felség. — Látja ott azt a gőzhajót a kikötőben ? — Igen, fölség. — Mindég ott szokott állani az a gőzhajó? No most, — gondolta magában a főszolgabiró, — ezt már magam sem tudom. De úgy rémlett neki, mintha az udvari etiquette szabályai szerint kétség esetében mindig igennel kellene válaszolni. Habozás nélkül ráhagyta tehát a fölségre: — Igen, fölség, az mindig ott szokott állani. Alig hogy ezt kimondotta, a Duna felől éles fütyülés hallatszott: — Pfüüü . .. íme a gőzhajó nagy vigan neki indult a Duná­nak és szépen elgőzölgött onnan. — A főszolgabiró persze elsápadt s az urak egymásra néztek : „Jaj, mi lesz most mindjár ebből!“ A király azonban elfor­dult az elképedt járási főnöktől s szelíden mosolygott a bajusza alatt. Azt gondolhatta magában: „Hiszen ha csak ennél nagyobb hibát nem csinálnának, akkor nem volna baj!“­­ (Biróválasztás Újpesten.) Nagy érdeklő­dés közben ment végbe ma délelőtt az újpesti bíró választása. Kemény Gusztáv járási főszolgabíró ez állásra Tanos Pál volt bírót, továbbá Rálik Jánost és Friedmann Józsefet jelölte, a választás megkezdé­sére pedig a délelőtti fél 10 órát tűzte ki. A válasz­­aik azonnal tömegesen jelentkeztek, de olyan békés magaviseletet tanúsítottak, hogy a kirendelt 30 lovas és gyalog rendőrnek nem sok tennivalója akadt, mindössze is egy Tanos ellenes korcsmáros csinált egy kis zenebonát, azonban ezt is sikerült nagyobb baj nélkül lecsöndesíteni. A választó­polgárság erős küzdelemre volt elkészülve s igy annál nagyobb volt az általános meglepetés, a midőn a szavazás meg­kezdése előtt Bálik János és Friedmann József jelöltek szóval és írásbelileg is bejelentették, hogy visszalépnek. A főszolgabiró ennélfogva kije­lentette, hogy — mint egyedüli jelölt — Tanos Pál tekintendő Újpest község megválasztott bírá­­jának. A Tanos-pártiak erre egetverő éljenzésben törtek ki. A főszolgabíró röviden üdvözölte az új bí­rót, hangsúlyozva azt a jókivánatát, hogy a párt a többi választókkal jó egyetértésben működjék közre a község érdekében. Tanos Pál erre azt válaszolta, hogy ő mindig ezt tartotta szem előtt s ezt igyekszik ezután is tenni. A Tanos-pártiak erre a Friedmann­­féle vendéglőbe mentek, a­hol az uj bírót, zajos él­jenzéssel fogadták. Déltájban a választók a legna­gyobb rendben oszlottak szét. — Az újpesti törvény­­birói állásra október hó 2-ikán — vasárnap délelőtt — fogják a választást megtartani s valószínű, hogy a Tanos-párt jelöltje, Hochbaum Jakab nyeri el a többséget. Jelölve vannak még: Erős Antal törvény­­biró (a budapesti „Pannónia“ vendégfogadó volt por­tása) és Lederer Győző műfaragó. — (Robbanás egy nitroglycerin-gyárban.) Lima (Ohio) közelében egy nitroglycerin-gyárban bor­zasztó robbanás volt, mely — mint J­ewyorkból sürgönyzik — a gyárat egészen szétrombolta s számos munkást megölt.­ ­

Next