Pesti Hírlap, 1892. október (14. évfolyam, 271-301. szám)

1892-10-01 / 271. szám

filgm 2______________________________________ egyelőre vegyék szivükre, hogy bacillus-mentes vízről gondoskodjanak s védekezzék mindenki, a hogyan képes. Fájdalom, a kolera itt találta a régi nyomorúságos közigazgatást s alig van remény arra, hogy ez képes legyen valamit el­lene tenni. A sajtó mindenesetre most is megtette kötelességét Joker. A­ki hírlapot olvas, a véde­kezés módját alaposan ismerheti. ,j'* Tudja, hogy a kolera nem érintés útján terjed, hanem étellel-itallal jut a belekbe. Tudja, hogy a tisztaság, a mértékletes, egyszerű élet menti meg legjobban. Hogy kezeit még a pénz olvasása után is meg kell mosnia. Hogy forralt vagy tiszta forrásvizet kell innia s óvakodnia kell a nyers gyümölcstől, mint általában a nyers ételektől. Mindentől, a­mi bacillust vihet gyomrába. Már most Isten kezében vagyunk. Nem következés, hogy mi is Hamburg sorsára jutunk, de a veszedelem itt van. Mindenki legyen elővigyázatos és működjék közre a járvány elnyomása körül. Magát és csa­ládját is menti az, a­ki a többieknek segít. Belpolitikai hírek. Minisztertanács volt, mint értesülünk, ma délután a kormányelnökségi palotában. E miniszter­­tanácsban való résztvevés céljából Budapestre jött Szögyény ő felsége személye körüli miniszter is. A minisztertanács hír szerint egyebek közt több személyi kérdésben hozott határozatokat. Főrendiház. A folyó évi október hó 1-én fél 2 órára kitűzött főrendiházi ülés, közbejött akadály miatt október hó 5-én délelőtt 11 órára halasztatott el. Wekerle pénzügyminiszter a képviselőház holnapi ülésén az 1893. évi költségvetési előirány­zaton kívül az aldunai szabályozási munkák költség­előirányzatát is elő fogja terjeszteni, mely mintegy másfél millióra terjed, részletes jelentést fog továbbá előterjeszteni az államjavaknak részint már megtör­tént, részint még tervbe vett eladásáról. Egyúttal Szapáry Gyula gróf miniszterelnök be fogja nyújtani a háznak az 1891. évi zárszám­adásokat. Az új pénz. A húsz koronás aranyakból az első példányok, mint halljuk, október hó első felé­ben ki fognak kerülni a körmöcbányai pénzverdéből. Az első húsz koronás aranyat Wekerle minisz­­ter Budapesten fogja ő felségének bemutatni, még­pe­dig alkalmasint már a jövő hét végén. A kereskedelmi miniszter kilátásba helyezte, hogy a sójövedékről s a hazai iparnak állami kedvez­ményekben részesítéséről szóló törvények értelmében mérsékelt áron adott iparsó az államvasutak által, legalább tízezer kilogrammért való díjfizetés esetén, szállítási díjkedvezményben részesül. Hogy e díjked­vezmény élvezeti célokra szánt sónál igénybe ne vé­tethessék s csak azok rendelkezésére álljon, kik mér­sékelt áru iparsó igénybevételére engedélyt nyertek,­­ utasítást nyertek a bánya- és sóhivatalok, melyeknél iparosok és gyárosok részére mérsékelt áru iparsó van kiutalványozva, hogy a só kiszolgáltatása alkal­mával, ha az legalább száz méter mázsát, illetve tel­jes vasúti kocsi rakományt tesz, kívánatra bélyegmen­tesen igazolványt állítsanak ki, melyben az engedélyes neve, az iparsó mennyisége s a leadási állomás ki legyen tüntetve. Ezen igazolvány minden egyes fela­dásnál a fuvarlevélhez ragasztandó. A földművelési miniszter felmerült kérdések folytán, közelebb a megyékhez intézett rendeletében kijelenté, hogy mivel az 1888: VII. t. c. s az arra vonatkozó végrehajtási rendelet értelmében ott, hol a húsfogyasztás jelentéktelen s közvágóhíd nincs, se a község, se a mészáros vágóhíd építésére nem köte­lezhető, nem képez kihágást ily helyeken a szarvas­­marháknak a vágóhídon kívül történt levágása, ha egyébként a végrehajtási rendeletben előírt követelmé­nyeknek s a fennebbi közegészségügyi szabályoknak az illetők eleget tesznek. Tanácsosnak vélné egyébiránt a miniszter, ha a főszolgabirák, az alispán rendele­tére, oly községekben, a­hol se köz, se magán vágó­híd nincs, bekerített s kővel vagy téglával kirakott és tisztán tartható helyett jelölnének ki az állatok vágására. A „PESTI HÍRLAP“ TÁRCÁJA Ott és itt. •— Két jelenet. — 1_ A „Pesti Hir­lap“ eredeti tárolja. — I. Párisban. (Pazar fényűzéssel berendezett, dolgozó szoba. A falon elsőrendű mesterek festményei. Majolikák, porcelánok művészi kivitelben. Perzsa szőnyegek. Értékes kandalló stb.) Gontrán (pamlagon fekszik s havanna szivart szí.) Rendőrbiztos (belép): Gontrán urat tisztel­hetem ? Gontrán : Ha olyan szives akar lenni, Én va­gyok Gontrán. Rendőrbiztos : Hivatalos kiküldetés kényszerí­­tett az idejövetelre. Utasítást kaptam, hogy némi iga­zolásra szólítsam föl. Gontrán (meglepetve): Engem? Rendőrbiztos : Úgy van, uram. Hogy azonban tisztában legyen a helyzettel, sietek elmondani azt, a­mi köztem és a rendőrfőnök úr között történt. A főnök úr ezelőtt egy órával magához hivatott és önről beszélve azt mondotta, hogy gyanú veszi körül. Gontrán: Gyanú? Engem? Rendőrbiztos: Elbeszélte, hogy ön maganzo, a­kinek százezer frankot érő birtoka van, mely pontos becslés szerint hatezer frank évi jövedelmet nyújt. A megejtett kutatás után konstatálták továbbá, hogy én uram sem a börzén nem játszik, sem nem kár­tyázik, sem pedig vállalatokban nem vesz részt. Mi­után azonban ön csupán lakbérben tízezer frankot fizet s háztartása, életmódja legalább is hatvanezer fran­kot emészt föl, önként kínálkozik a kérdés, hogy honnan, mily forrásból szerzi meg ezt a nagy össze­get? Birtoka tehermentes, adósságai nincsenek, tehát kétségtelen, hogy jövedelméből költ. Gontrán: Nos ? És azután ? Rendőrbiztos : Kérdezni vagyok bátor, hogy honnan szerzi meg azt a pénzt, a­mit elkölt! Gontrán (nevetve): Ah! Tehát önök azt hiszik, hogy meg nem engedett eszközökkel dolgozom és összeütközésbe jöttem a törvényekkel ? Pompás! És az én őszinte vallomásom útján akarják megtudni. Nem is rossz. Hát azt hiszik önök, hogy abban az eset­ben, ha gyanújuk alappal bírna, magam tenném meg a leleplezéseket és azt mondanám, hogy most pedig ezek után csukjanak be? Rendőrbiztos: Hozzá vagyunk szokva, hogy az ártatlanul gyanúsítottak már a maguk érdekében is igazolják magukat. Esetleges kellemetlenséget ke­rülnek ki vele. Gontrán (némi szünet után): Hát legyen. Foglaljon helyet itt velem szemben és hallgassa meg a gyónásomat. Renörbiztos (leül): Hallgatom, uram. Gontrán: Szokott ön szépirodalmi műveket, különösen pedig verseket olvasni ? Rendőrbiztos : Egész passzióval. Lelkesülök a költeményekért. Gontrán: Valóban igen szép. Mi franciák igen boldogok vagyunk, hogy irodalmunk iránt általános és nagy az érdeklődés. Rendőrbiztos : És hogy kitűnő költőink vannak. Gontrán: Most pedig menjünk tovább. Olva­­sasott valamit Helikontól? Rendőrbiztos: Hogy olvastam e? Két kötetje jelent meg, gyorsan egymásután. Nagy, isten kegyel­méből való költő. Büszkesége lesz Franciaországnak Gontrán: Nos, uram, hát a Helikon név alatt én írok. Rendőrbiztos (felugrik): Ön ? (Meghajtja magát.) Azt hiszem, hogy a főnök úr hálás lesz irántam, ha megmondom neki, hogy az ő nevében is bocsánatot kértem öntől. És legfőbb azon fog csodál­kozni, hogy ilyen előkelő, kedvelt költője Franciaor­szágnak, mint a­milyen éd, csak hatvanezer frankot költ. (Mély meghajtással eltávozik.) II. Budapesten. (Csinosan berendezett dolgozó­szoba. 1t falon néhány olcsóbb olajfestmény. Majolika­­utánzat. Néhány szőnyeg a parketten és a pamlagon, székeken. Kínai ezüst dísztárgyak az asztalon.) Albert­­c elbukó­zva ül a széken és lapot olvas.) PESTI HÍRLAP A képviselőház igazságügyi bizottságából. A képviselőház igazságügyi bizottsága Kajnok helyettes elnöklése alatt tartott mai ülésében tárgyalás alá vette a sommás eljárásról szóló törvényjavas­lat függőben maradt szakaszait, melyekre vonatkozó­lag az igazságügyi kormány — a bizottság kebelében fölmerült nézetek figyelembe vételével is — részben új szöveget terjesztett elő. Az eskü alatti kihallgatásra vonatkozó 90-ik szakasz helyett a bizottság Teleszk­y államtitkár in­­dokolása után a következő új szakaszt állapította meg. A bíróság kérelemre vagy hivatalból is elren­delheti a félnek eskü alatti kihallgatását, ha vala­mely döntő ténykörülményre nézve más bizonyíték egyáltalán nem forog fenn, vagy a bizonyíték kiegé­szítése válik szükségessé. A bíróság a per körülményeihez képest belá­tása szerint ítéli meg, hogy több pertárs közül, a közkereseti vagy betéti társaság több tagja közül, vagy seg­többet v H hogy kis törvényei tömeg­ei meggondm eskü alatt. Ha elrendelte, . kérelmére­­ az egyik fél alk. -aivala.K.w~ ___ . * heti a másik fél k. .Mt Ha a bíróság mind a két felet kihallgatja, az alábbi szabályok figyelembe vételével a kihallgatás után dönti el, hogy melyik felet bocsátja vallomásá­nak esküvel való megerősítésére. Ha valamely döntő ténykörülményre nézve más bizonyíték nem forog fenn, a bíróság első­sorban a bizonyító fél ellenfelét hallgatja ki, hacsak az maga nem kéri a bizonyító félnek eskü alatti kihallgatását. A bíróság azonban mind a két fél kihallgatása esetében is rendszerint a bizonyító fél ellenfelét bo­csássa az esküre, a bizonyító felet pedig csak akkor, ha a fennforgó körülményeknek mérlegelése után úgy találja, hogy az ellentétes vallomások közül a bizo­nyító fél vallomása mutatkozik valószínűnek, avagy ha az ellenfél a vallomástételt vagy az eskü letételét megtagadja. Ha a ténykörülményről csak a bizonyító fél­nek van közvetlen tudomása, vagy esküre csak a bi­zonyító fél bocsátható, ezt a bíróság az ellenfél be­leegyezésének esetén felül csak akkor bocsáthatja es­küre, ha oly ténykörülmények forognak fenn, a­me­lyek a bizonyító fél vallomásának valóságát támo­gatják.Ha a döntő ténykörülményre nézve, a bizonyí­ték kiegészítése válik szükségessé, a bíróság a per körülményeihez képest belátása szerint ítéli meg, hogy a bizonyító felet vagy ellenfelét bocsássa esküre. A felebbezési eljárásban való képviseletre nézve a bizottság a 125-ik §.-hoz a következő ren­delkezéseket vette fel. „A felebbezési eljárás során a szóbeli tárgya­láson a felek, illetőleg törvényes képviselőik csak személyesen vagy ügyvéd által képviselve jelenhet­nek meg s a felebbezés nyilvános előadása esetében azt a jogukat, hogy kérelmeiket szóval indokolhatják, szintén csak személyesen vagy ügyvéd által gyako­rolhatják. Azok, a­kik ügyvédi oklevéllel bírnak, továbbá a bírói és kir. ügyészi minőségben alkalmazott állam­hivatalnokok , a kir. közjegyzők, a nyilvános jogtaná­rok és a jogtudorok nejöket a felebbezési eljárás során, a szóbeli tárgyalásnál és a felebbezés nyilvá­nos előadásánál is képviselhetik.“ Az örökösödési és birtokbírósági perekre nézve a bizottság 300 írtról 200 írtra szállította le azon értékhatárt, a­meddig e perek sommás eljárás alá s a kir. járásbíróságok hatáskörébe tartoznak. A felülvizsgálati bíráskodásra nézve a bizottság a 181. §. helyett a következő új szakaszt vette fel: A felülvizsgálati bíráskodást azon perekben, melyek tárgyának értéke járulékok nélkül 500 irtot

Next