Pesti Hírlap, 1892. október (14. évfolyam, 271-301. szám)

1892-10-24 / 294. szám

Budapest, 1892 XIV. évf. 294. (4968) szám. Hétfő, október 24. Előfizetési árak: Egész évre. .. 14 frt —kr. Félévre . . Cl. 7 › —» Negyedévre .V 3 ‹ 50‹ Egy hóra . .. 1 › 20» Egyes szám helyben 4 kr. Vidéken 6 kr. Százalék nem adatik. Kiadóhivatal: Bdapest, nádor­ utca 7. sz., földszint, hová az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó felszó­lamlások intézendők.Pesti Hírlap POLITIKAI NAPILAP. Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor­ utca 7. sz., I. emelet, hova a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok vissza nem adatnak. Hirdetések a kiadóhivatalban vétetnek fel. Franciaország részére pedig John F. Jones & Cie. Páris­­ban, 31 bis, rue du Faubourg Montmartre. ggjggagjgii*...— p^iBwa^gsiBHiiräni1 ■üTlüraäBgHsäiiiä«MBigmr.ig««aaigaiiBi«aK3gs^^ TÁVIRATOK. Hamburg, okt. 23. Kipping, a tűzoltók igaz­gatója, a tegnapi égés alkalmával szenvedett sérülései következtében meghalt. Lausanne, okt. 23. Az esküdtszék a „Mont Blanc“ gőzösön történt kazánrobbanás ügyében vádolt összes egyéneket fölmentette. Paris, okt. 23. Lobanoff herceg, kit néhány nap előtt hólyagbántalmak miatt operáltak, a javulás útján van. Saint-Benis, okt. 23. Egy anarchista­ gyűlésen támadt dulakodás közben több embert revolverlövések­kel megsebesítettek. Négy anarchistát, köztük egy németet, elfogtak. Athén, okt. 23. Az orosz trónörökös a vesztegzárt Isitel Iv­én, két napi késéssel, melyet a rossz időjárás okozott, ideérkezett és hivatalosan fogadtatott. A magyar kormányválsághoz Bécs, okt. 24. (Saját tudósítón­k­­t . 1.) Budapestről sürgönyzik itteni lapoknak. A király tegnap magánkihallgatáson fogadta gróf S­z­a­p­á­r­y Gyulát ; a miniszterelnök ez alkalommal átadta az uralkodónak le­mondását, melyet azonban a király nem fogadott el, hanem a minisztérium kebelében föl­merült differenciákra való tekintettel őt bizta meg az uj miniszterim megalakításával. (Az egész jelentés nem nagyon valószínű. A szerk.) — A király Széll Kálmánt is meghívta Gödöl­lőre, ez azonban nem áll összefüggésben a kor­mányválsággal . Széll Kálmán csupán a Taussig­­ügyben tett a királynak jelentést. Kállay a láthatáron. Bécs, okt. 24. (Saját tudósítónk­tól.) Itteni kormánykörökben egész határozot­tan lép föl a hír, hogy magyar miniszterelnök gyanánt, a­mennyiben a válság akut jelleget öltene föl, Kállay Béni közös pénzügyminiszter van kisze­melve. Ebben az irányban Kállayhoz Budapesten kérdést is intéztek, habár a dolog természeténél fogva nem formaszerű alakban, a közös pénz­ügyminiszter azonban nem mutat külö­nös hajlandóságot a magyar miniszterel­nöki tárca esetleges átvételére. A magyar kormányválságot különben itt nem tartják még akutnak, a Hentzi-szobor ügyét pedig ha­tározottan alkalmatlannak tudják általános kabinet­változás előidézésére. A válság máig egyedül az egyházpolitikai kérdé­sek folytán előállott helyzetre vonatkozik s közvetlenül a budgetvita megkezdése előtt fog megoldást nyerni. Az osztrák költségvetés. Bécs, okt. 24. (Saját tudósítónk­tól.) A nov. 5-ére egybehívott osztrák birodalmi tanács elé első­sorban az 1893-as államköltségvetést fogják terjeszteni. A birodalmi tanács az első idő­ben csak kevés teljes ülést fog tartani, hogy a bi­zottságnak a költségvetés mielőbbi tárgyalására mentül több idő maradjon. A költségvetésen kívül a birodalmi tanács elé terjesztendő törvényjavas­latok közt csupán az élelmi­szerek hamisítására vonatkozó javaslat sürgős természetű s ezt az egészségi viszonyokra való tekintettel azonnal le fogják tárgyalni. A költségvetés fö­lösleggel záródik le. Az 1892-iki zár­számadás sokkal kedvezőbb az előirányzatnál. A spanyol kormányelnök a védvámok mellett. Granada, okt. 23. Az Alhambrában tar­tott banketten C a n­o­v­a­s miniszterelnök a védvámok mellett nyilatkozott, melyek egyedül képesek, a nemzeti termelést kifejlődésre juttatni. Széchenyi gróf nagykövet búcsúja. Berlin, okt. 23. A császár ma Marschall báró államtitkár és Usedom kamarás, a diplo­máciai kar bemutatójának, jelenlétében Széchenyi gróf osztrák-magyar nagykövetet fogadta. — A bucsukihallgatás után a nagykövet a felségek meghívására udvari ebédhez ment, a­melyen a császár, a császárné, a Berlinben időző feje­delmi vendégek, az osztrák-magyar nagykövet­ség tagjai, továbbá Marschall államtitkár és Usedom kamarás vettek részt. Francia püspökök kinevezése. Páris, okt. 23. A „Figaro“ jelenti: A kormány már ezelőtt néhány hónappal a pápa által leendő appróbálás céljából átnyújtotta a nunciaturának a jelöltek névsorát az üresedésbe jött püspöki székekre. A kúria részéről a jelöl­tekre vonatkozólag még nem érkezett válasz. A vallásügyminiszter a jelöltek választásánál állító­lag különösen azoknak politikai érzületét vette volna figyelembe. Olasz államférfit­ nyilatkozatai. Róma, okt. 23. Zanardelli, volt belügy- és igazságügyminiszter, a történeti álláson álló balpárt egyik vezetője ma este, egy Iscoban tartott banket­ten hosszabb beszédet mondott, melyben behatólag foglalkozott a pártok helyreállításával. A mostani Giolitti-kormányról szónok rendkívül dicsérőleg nyilat­kozott. Teljes bizalommal viseltetik iránta és pénzügyi programmjával egyetért. Szónok ugyan a megtaka­rítások mellett van, de a­mi a katonai kiadásokat illeti, ki kell jelentenie, hogy nagy esztelenség volna, az ország védelmi erejét gyengíteni és bűn volna ha Olaszország, szemben más államok óriási hadseregével, nem volna készen a védelemre. A külügyi politikára áttérve, szónok a genuai szemléről nyilatkozott, mely Olaszországban lelke­sedéssel fogadtatott, mint ünnepélyes megerő­sítése annak, hogy egyrészt terhetlen hűség­gel fel kell tartanunk és fel akarjuk tartani szövetségeinket, másrészt barátságot érzünk más népek iránt is, különösen azok iránt, kikkel szent és eltörülhetetlen emlékekkel vagyunk egybekapcsolva. Szövetségeink a középhatalmakkal végcéljukban a békére törekesznek, melyre egy fiatal államnak egysé­gének megerősítése és fejlődő erejének gyarapodása szempontjából oly sürgős szüksége van. A sardiniai cyklon. Cagliari, okt. 23. Hivatalos jelentések szerint St. Speratóban 63 személy esett a katasztrófának ál­dozatul. De a kutatásokat még folytatják és azt hiszik, hogy az áldozatok száma 100-ra rúg. 3 1­00 ház, köztük a községháza, elpusztult. A romok alá temetett halot­­tak keresésére katonaságot rendeltek ki. Közgazdasági táviratok. Bécs, okt. 24. (Saját tudósítónk­­t­ó­l.) Az osztrák pénzügyminiszter az államje­­gyek beváltása végett kibocsátandó arany kölcsön nagy részének elhelyezése tárgyában érintke­zésbe lépett a Rothschild-csoporttal; a tárgyalá­sok kedvező befejezése legközelebb várható. Tudvalevőleg 4%-os aranyjáradék fog kiadatni. * Budapesti értéktőzsde, okt. 23 A vasárnapi magánforgalom a Rott­schild csoport küszöbön álló konferenciáinak Imrére szilárd volt. ősz 1. hitelt: 312.50—311.50, zárult: 312.25; magy. hitel: 358.50, 4°/o m­. aranyjar: 112—112.10, állami 288.75. A Pesti Hirlap jelen száma 8 oldal. Belpolitikai hírek: A válság. S­z­a­p­á­r­y Gyula gróf miniszterelnök, mint halljuk, vasárnap Gödöllőn volt, a­hol őt a király hosszabb magánkihallgatáson fogadta. A kabinet állítólagos lemondásáról, amelylyel bizo­nyára kapcsolatba fogják hozni ezt a fogadtatást is, különböző híresztelések keltek tegnap és ma szárnyra. Megbízható forrásból merített tudomá­sunk szerint mindezen hírek nem bírnak ez idő­­szerint tényleges alappal. 4« * Érdekes tudni, hogy az összes bécsi lapok va­sárnapi számai a magyar kormányválsággal foglalkoznak. A ,,J­­elle Freie Fresse“ azt írja, hogy mind­azok előtt, a­kiknek van szemük, hogy lássanak, nem volt titok a válság a magyar minisztériumban"; a hon­véd-emlék ügyének legújabb fordulata után pedig már nem is akarják titkolni. Szapáry gróf sorsa úgy lát­szik az lesz, a­mi nagy elődjéé, Tisza Kálmáné. Ez­­ látszólag az ellenzék támadásai elől vonult vissza, tényleg azonban visszalépésének valódi oka a szabad­elvű pártnak irányában való elh­idegülése volt.JJA most lefolyt vita annak a csöppnek tekinthető, mely a mi­niszterelnök ellen felgyűlt elégületlenséget kicsordulá­sig viszi. Szapáry veresége — írja alább e lap — nem tagadható. Mint már igen gyakran, most is megfeledkezett oly mellékkörülményekről, melyektől tervének sikere függött; elmulasztotta maga számára biztosítani a hangulatot és a beleegyezést, melyek a kiengesztelődés szükségképens követelményei voltak; tervét úgy gondolta ki, mint egy költő és úgy akarta létesíteni, mint bürokrata és reg­észkáros kormányza­tának kétségkívül megadja ez a kegyelemdöfést. A minisztérium maga azonban nincs elkoptatva, vannak egyes tagjai, a­kiket túlzás nélkül is nélkü­lözhetetleneknek lehet mondani. Ennek az egészséges, munkaképes testnek kell adni egy államférfim fejet, hogy az legyen belőle, a­mire Szapáry gróf nem volt képes, egy parlamentben gyökerező s annak erői­ből élő kormány. Ezt a fejet nehéz megtalálni első tekintetre s a bécsi lap azt hiszi, hogy az nem is az ellenzék padjain keresendő. Ugyancsak a N. Fr. Presse irja: Most Buda­pesten igen sokat beszélnek az udvarról, bár parla­mentárisan kormányzott országban a legmagasabb faktort a vitán kívül kellene hagyni. A­mi az udvari köröket és azok viszonyát illeti a politikához, nyílt titok, hogy a Kossuth-tüntetések óta az udvarnál nagyon el vannak kedvetlenedve. Pécsett történt meg, a­hol Szapáry gróf az uralkodó oldalán a hadgyakor­latokon időzött, hogy a miniszterelnök Ráth főpol­gármestertől sürgönyt kapott, melyben az közli Kos­suthnak Budapest díszpolgárává való választatását. Az uralkodót ez a hir nagyon meglepte és nem ne­héz belátni, hogy nem okozott neki örömet. Ennek dacára azonban az uralkodó, ha nem is ellenkezés nélkül, kész volt az emlékünnep kiengesztelő inten­ciójába belemenni és megengedte, hogy a közös had­sereg azon részt vegyen. Ez kétségkívül abból a föl­tevésből eredt, hogy az uralkodó nagylelkű elhatáro­zásának örvendetes fogadtatása megfelelően elő van készítve. Most kitűnik, hogy ez nem áll. Az emlék­ünnepély terve először ez év márciusában me­rült föl, de a miniszterelnök a kormányon kívül álló egyének előtt, csak október folyamán hozta szóba s akkor is csak kevés embert avatott bele, a­kik szintén igen hézagosan voltak informálva. Nem hiányzottak már tavaszszal sem hangok, melyek arra figyelmeztették a miniszterelnököt, hogy tanácsos lenne a szoborbizottság kompetenciáját is megvizsgálni s a közv­­eményt az eseményre előkészíteni. De úgy látszik, Szapáry gróf annyira meg volt győződve a kiengesztelési eszme győzelmes erejéről, hogy a szo­borbizottság biztosításaival megelégedett. Az ellenzék diadal­ujjongása most a vita alatt kivívott sikerén érthető, de politikailag kevés súlyú.

Next