Pesti Hírlap, 1892. november (14. évfolyam, 302-331. szám)
1892-11-01 / 302. szám
■IF Fertőtlenítve! Budapest, 1892. XIV. évf. 302. (4976) szám. Kedd, november 1. Előfizetési árak: Egész évre. . . 14 írt — kr. Félévre . .. 7 » — » Negyedévre « 3 » 50 » Egy hóra ... 1 » 20 » Egyes szám helyben 4 kr. Vidéken 5 kr. Százalék nem adatik. Kiadóhivatal: Mapest, nádor utca 7. sz., részint, hová az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó felszólamlások intézendők.Pesti Hírap POLITIKAI NAPILAP. Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor utca 7. sz., I. emelet hova a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok vissza nem adatnak. Hirdetések a kiadóhivatalban vétetnek fel. Franciaország részére pedig John F. Jones & Cie. Párisban, 31 bis, rue du Faubourg Montmartre. A PESTI HÍRLAP NAPTÁRA 1893. évre. Felhívjuk a magyar olvasó közönség figyelmét a Pesti Hírlap karácsonyi ajándékára, melyet minden előfizető teljesen díjtalanul és bérmentve kap meg. Azok is, akik csak most lépnek az előfizetők sorába s ha csak havonkint küldik is be az előfizetési dijat. Teljesebb és gazdagabb tartalmú naptár, mint a Pesti Hírlap nagy képes naptára, ez idő szerint nem jelenik meg Magyarországon. Lesz e naptárban elbeszélés Jókai Mórtól, krónikás adomák Mikszáth Kálmántól, vígjáték Murai Károlytól, rajzok, tárcák, novellák: Borostyáni Nándortól, Kozma Andortól, Bársony Istvántól, Kenedi Gézától, Kada Elektől, Sebők Zsigmondtól, Gyarmathy Zsigánétól, Németh Ignáctól, Egressy Ákostól, költemények: Ábrányi Emiltől, Bartók Lajostól, Lipcsey Ádámtól, Luby Sándortól, stb., stb. Ehhez járul a naptári rész (naplójegyzeteknek szánt üres lapokkal), cím- és névtár, fővárosi kalauz, vásárok legteljesebb jegyzéke, szóval egész éven át haszonnal forgatható közlemények gyűjteménye, mi e naptárt minden más karácsonyi melléklet fölé helyezi. Előfizetési feltételek : november—január hóra 3 frt 50 &1 november—december hóra 2 ., 40 ., Mutatványszámokat a kiadóhivatal — levelezőlapon nyilvánított óhajra — egy hétig ingyen és bérmentve küld. A szabadelvű párt. Kormányválság, a Hentzi-szobor ügyével kapcsolatban nem csak nincs, hanem nem is lehet. Tiltaná a parlamenti rendszer logikája, magának a parlamentarizmusnak alaptétele. Sőt, ha más okok miatt lett is volna keletkezőben kormányválság, a legutóbbi hetek eseményei miatt meg kellene annak szűnnie. Különben nem a többség uralkodnék Magyarországon, hanem a kisebbség. A kabinetek sorsa felett nem a korona és a majoritás döntene, hanem egy csomó vakmerő és zavargó elem, mely botrányokat mindig tud színre hozni a parlamentben és azon kívül. Tisza bukása már jelezte parlamentarizmukiegyezés létesítése után csakhamar elgyengült; a másik, Andrássy Gyula, a magyar ügyek éléről a monarchia élére lépett. A Deák-pártnak ezek nélkül nem volt képessége : 1. a dualizmus belső vonatkozásainak tisztázására ; 2. a dualizmus alapján felépített magyar állam gazdasági kifejtésére; 3. az államháztartás egyensúlyának helyreállítására ; 4. az ország általános belső reorganizációjára. A Deákpártból és a balközépből keletkezett szabadelvű párt volt hivatva minderre s e feladatok legnagyobb részét már meg is oldotta. A dualizmus, e párt és vezérlés fiainak uralma alatt, megszilárdult, belső tartalma kifejlődött. A dualizmus alapján újra felépült magyar állam gazdasági kibontakozása és pénzügyi egyensúlyának helyreállítása megtörtént. Az a pesszimizmus, mely áthatotta csaknem az egész Deák-pártot, hogy Magyarország állami léte és pénzügyi ereje közt szinte kiegyenlíthetlen antagonizmus van, megszűnt. A nemzet aggodalom nélkül tekinthet a jövőbe. De hátra van még a szabadelvű párt feladatainak sorozatából a 4. pont, t. i. az ország belső reorganizációja. Azon feladata pedig szinte állandó és mindig kiegészíti a többit, hogy a szabadelvű párt a túlzások és ellentétek közt képviselje a nemzeti eszmét, Őre legyen a trón és nemzet közt való belső egyetértésnek s feltartóztatója ez egyetértés megbontásának. --................................_______■ ■ ■ .............. a«pestihírlap» tárcája Napidij nélküli követek. (Levél Légrády Károlyhoz.) Irta: Mikszáth Kálmán. Kedves barátom! A vasárnapi tárcámból, mely a képviselői napidíjakról szólt, valamit kifelejtettem, amit pedig szerettem volna beleszőni. Az a csacska telefon az oka. Az csap le engemet az íróságról. A pajtások üzenik, hogy hol lesz a vacsora s ennek a hangnak nem tudok ellentállni. Pedig ez a hang minden egyebet kiver a fejemből. Epilog gyanánt még egy kétszáz év előtti ülésről irt karcolatot akartam beszúrni az 1708. dec. 7-iki ülésről. A helyszín Sárospatak. A menyezetes emelvényen nem Bánffy Dezső ül, hanem II. Rákóczi Ferenc. Csengetyű nincsen ő fensége előtt, legfeljebb a kardját csörrenti meg, ha Károlyiék zsibongnak. Ámbátor hova beszélek, hiszen báró Károlyi Sándor uram, az igaz, hogy ott ül mingyárt az első sorban, de nagy mameluk, nem zsibongna az a világért sem. A hölgykarzatról Bercsényi Miklósné, Csáky Krisztina mosolyog Rákóczira. — A szép buja és puha asszony egész istentelen udvarával idejött *) A zöld posztóval bevont asztaloknál pedig rendszerré tenné a rendellenességet, legálissá a parlamenti illegalitást, fiát a szabadelvű pártról mit szóljunk? Ennek fenmaradása, sőt hatalmasabb kifejlődése nemcsak...a parlamentarizmus, hanem egyszersmind az ország érdeke. A Deák-párt létesítette a kiegyezést, de nem volt ereje annak megszilárdítására. Hivatása csakis a közjogi alku megteremtésére szorítkozott ; azután megszűnt eszme termékenysége. Két nagy embere közül az egyik, Deák, a lent hadimezben, kardosan ülnek az országzászlósok és a megyei követek. Még a buzogányt is szabad behozni. A közönséges hallgatóságnak szánt, elsorompózott rekeszből pedig én helyettem Csécsei János sárospataki tudós tanító nézi figyelmesen az ülés lefolyását , hogy arról följegyzéseket csináljon, de az persze esze ágában sincs, hogy a „Pesti Hírlap“ számára. Pedig ime épen oda jutnak e jegyzetek, miután már száznyolcvan esztendeje ott pihennek a sárospataki református anyaiskola könyvtárában. Egy buzgó olvasóm lemásolta számomra és amint olvasom, olvasom, megelevenednek az egyes alakok. Hallom egy fülkében beszélgetni Legenyey Istvánt, a főkorlátnokot, Heilenbach Gotfrieddel. A fodinarum administrator a Bezerédy Imre múlt heti kivégeztetéséről beszélget. Érdekes szavazás volt. A fejedelem meg akarta menteni. Szerette volna, ha az ellenzék győz. — Hja — mondta Legenyei — Bercsényi uram nem akarta. Tehát meg kellett halnia. — Elég rosszul tette — vág közbe a mögéjük került Keczer Sándor — íme mi a következése? Bezerédyt lefejeztettük, eltemettettük s most az ellenzék azt hireszteli, hogy feltámadott. A babonás hadsereg pedig suttog és lázong. Valóban ez a hit terjedt szerte az országban. Polónyiék terjesztették — vagy már megint mit beszélek — az akkori ellenzékiek ; a fejedelem végre is kénytelen volt fölbontitani a sirt és közszemlére tétetni a Bezerédy fejétől elválasztott holttetemét. Az egyik csoporthoz vidáman lép Répássy Ferenc: — Képzeljék kegyelmetek, Heves megye ma felirt a fejedelemnek, hogy kevesli a rávetett adót. — Ki ott most a főispán? — kérdé hirtelen Kende János. (Valami nevet mondtak neki — de persze nem a Kállay Zoltánét.) Bár a szesszió már elkezdődött, lassan szállingóztak a követ urak — lévén többnyire a közeli falvakban elszállásolva. Bent Patakon a zászlós urak foglalták el a lakható házakat, elkergetvén azokból gazdáikat. Úgy déltájban az utoljára megérkezett szánkó csengői is elhaltak, együtt volt végre az egész ország, kivévén azokat a részeket, a honnan a német nem eresztett követeket s kivévén Turóc megyét, a melynek a mandátumait megsemmisítették a múltkor az ónodi országgyűlésen. Az volt a gyors eljárás. Nem a mi bíráló bizott * Foemina luxuriosa et molli cum ingenti apparatu et frequentia, aulaque sua ipsissima. A Pesti Hírlap jelen száma 24 oldal.