Pesti Hírlap, 1892. november (14. évfolyam, 302-331. szám)
1892-11-01 / 302. szám
1892. november 1. PESTI HÍRLAP a legfőbb számvevőszék elnöke, ma tette le az esküt a király kezeibe. Az eskümintát Tarkovich államtitkár olvasta fel. A király az eskütétel után magánkihallgatáson fogadta Hieronymit. Ugyancsak ma délelőtt fogadta a király szintén kihallgatáson Szögyény-Marich László berlini nagykövetünket és Fejérváry Géza báró minisztert. Szögyény megköszönte ő felségének, hogy miniszteri állása alól őt felmenteni és berlini nagykövetté kinevezni méltóztatott. Szögyénynek, aki már mint külügyi osztályfőnök letette a hivatali esküt, ezúttal nem kellett esküt letennie. A magyar házban délelőtt búcsúzott el Szögyény-Marich László volt miniszter, jelenlegi berlini nagykövet, a király személye körüli minisztérium személyzetétől s közvetlenül azután foglalta el állomását Fejérváry Géza báró, mint a minisztérium ideiglenes vezetője. Szögyényhez a hivatalnokok nevében Hiersch miniszteri tanácsos tartott beszédet. Czajzágó Salamon, a legfőbb számvevőszék nyugelnöke, ma, mint belső titkos tanácsos, letette a szokásos esküt. Szapáry Gyula bécsi tartózkodásáról írva, a bécsiJhossey a következő megjegyzéseket teszi: „A miniszterelnök ez alkalommal bizonyára a Magyarországon uralkodó politikai helyzetről is jelentést fog tenni ő felségének. A szabadelvű lapok nyilatkozatai után ítélve, az utóbbi napokban úgy látszik az egyházpolitikai kérdésekre nézve az egyes minisztériumok közt inkább gyakorlati, mintsem elvi természetű ideiglenes megegyezést sikerült létrehozni, úgy, hogy a legközelebbi időben a kabinet egyetlen tagja sem szándékozik lemondani. Ezzel szemben az ellenzéki lapok azt állítják, hogy a Szapáry-kormány sem jelenlegi alakjában, sem bármilyen átalakulással nem tarthatja magát tovább. Látni való, hogy mind a két részen optimizmus uralkodik, amelynek a legközelebbi két hét alatt ki kell a próbát állnia. Csütörtökön ismét összeül a magyar képviselőház és valószínűleg egy hétre reá megkezdik az indemnitási, vagy a költségvetési vitát. Akkor mindjárt ki fog tűnni, váljon elég erős-e az ellenzék harci kedve arra, hogy a minisztériumot lemondásra kényszerítse. Egyelőre az ellenzék azzal fenyegetődzik, hogy úgy a budgetnek mint az indemnitásnak kellő időben való elintézését obstrukcióval fogja megakadályozni A képviselőház november hó 3-án, csütörtökön d. e. 10 órakor ülést tart. Az országgyűlési szabadelvű párt nov. 2-án, szerdán este fél 7 órakor értekezletet tart. Tárgy: Kisebb törvényjavaslatok, november 2-án délután 6 órakor értekezletet tart. Az országgyűlési 48-as pártkör november 3 án délután 6 órakor a párt elnökének lakásán (József-körút 23. sz.) értekezletet tart. Leiszig Ede képviselőjelöltsége. Zsombolyáról sürgönyözik, hogy a zsombolyái" választókerület szabadelvűpárti választói Reiszig Ede államtitkárt, Csekonics Endre elnöklete alatt megtartott értekezletükön, egyhangúlag országgyűlési képviselőjükké jelölték. A képzőművészetek állami gyámolítása. A közoktatási miniszter elérkezettnek látja az időt arra, hogy a kezdő művésznövendékek ösztöndíjazásának a minimumra leszállítása mellett inkább a már előrehaladottab művészeket részesítse az állam valamely meghatározott célból, nagyobb segélyezésben. Másfelől művészeink számának örvendetes növekedésével úgy látja a miniszter, hogy egyre fokozottabb szüksége mutatkozik a művészek foglalkoztatásának megrendelések, állami vásárlások s a középületek festészeti és szobrászati díszíttetése útján. Ehhez járul annak tudata is, hogy a képzőművészetek történeti iránya csakis nagyobb pénzáldozattal emelhető arra a magaslatra, mely a magyar képzőművészetben eddig csaknem teljesen hiányzott monumentális elemet is kifejleszthetné. Mindezeknek tekintetbe vételével a miniszter jövőre a képzőművészeti célok előmozdítására az eddigieknél jóval tekintélyesebb összegeket szándékozik kérni a törvényhozástól. Az ügyvédrendtartásról alkotott reformjavaslatnak imént kibocsájtott előadói tervezete 153 szakaszból áll s lényegében most érvényben levő 1874. XXXIV. és 1887. XXVIII. t. cikkek novelláját képezi, mindazáltal olyképen, hogy a tervezet a régi törvények szövegét is tartalmazza s így alakilag teljes törvénycikk. A tervezetet (előadója: dr. Nagy Dezső budapesti ügyvéd volt) az igazságügyminiszter az ország összes ügyvédi kamaráinak megküldötte vélemény végett. — Lényeges reformintézkedései a következők : Az ügyvéd fölvétele ellen a kamara ügyésze is fölebbezési jogot nyer. — Az ügyvédi vizsgálat helyébe a nagy államvizsgálat lép, melyre nézve külön törvény fog rendelkezni. — Bírák, valamint belföldi egyetemek és jogakadémiák tanárai három évi működéssel képesítést szereznek az ügyvédség gyakorlatára, ha különben megfelelnek a törvényes követelményeknek. — A joggyakornokokról külön törvényben lesz szó. — A kamarák számát annyiban fogják csökkenteni, amennyiben azoknak legalább is 100 taggal kell bírniük. Minden kamara segélyalapot városok és falvak elszegényitése, mert két mértföldnyire a környéken minden követ, egy-egy falut vagy egy egész várost birt és sarcolt szállásul, magának az országnak igen csekély hasznával, hanem lakmározással, részegeskedéssel, bujálkodással és az istentelen élet minden nemével töltvén napjaikat, a lakosokat megnyomorították s minden vagyonukból kifosztották, sőt még a feleségeiket is elszedték.“ Most, midőn végére értem e kedélyes képnek (amit Csécsei uram azonban nem igen találhatott kedélyesnek, mert őt is kikergette a házából Csáky István) azért küldöm neked, nyomasd ki a Pesti Hírlapban, ha jónak látod a vasárnapi tárcám kiegészítéséül. Látom, hogy mosolyogsz. Pedig nem célom képviselőtársaimat arra csábítani, hogy törüljék el a napidíjakat és éljenek ők is sárospataki módra (ami itt Budapesten nem lenne bolondság), hanem egyszerűen azt akarom demonstrálni, hogy akiknek a nemzet hatalmat és befolyást tesz le a kezeikbe, azoknak adja meg a módot is rá, hogy azokhoz megélhetés okából ne nyúljanak. ... Ha szegény Csécsei János élne, az majd még jobban is elmondaná, hogy az olcsó képviselők milyen drágák. Következéskép talán a drágák a legolcsóbbak. f-------rTJiTrirnzFiT^XTrZLJtLlZlTIITZLL'i'I-^'.TilVIl'.'^^g tot, hogy a követek ingyen látják el törvényekkel a hazájukat. S a mai ülés véget ért. * Idáig olvasván a diáriumot, nagy lélekzetet vettem. „No, ezek mégis derék emberek voltak, sokkalta különbek a mai képviselőknél!“ (Szinte restelni kezdtem már, hogy aláírtam azt az ívet.) De a diárium betűerdeje csak egyre csábított, integetett, hogy tovább is menjek, egyre tovább, tovább. Nevettek, vigyorogtak, incselkedtek velem azok a szarkalábak . . . Végig olvastam a pompát, a melylyel a Bercsényi nevenapját tartották. Az nap ülés se volt ezen a jogcímen. S a fejedelem maga köszöntötte fel ő méltóságát az ebédnél. De csak, még tovább. Mi történt a napidij nélküli követekkel ? Hát bizony azok se voltak népszerűek. Megdöbbenéssel bukkantam rá a Napló legutólján a Csécsei uram kifakadására : ,,Így lett vége ezen országgyűlésnek, mely Zemplén vármegyét és ezen szegény Patak városát nyomorúan és borzasztóan összetiporta, a lakosok minden eleségét, zabját, szénáját elpazarolván, valamennyi kerítéseit és faépületeit felégetvén, sok mindenféle pajzánságot és istentelenséget elkövetvén s a lakosokat, még az egyháziakat sem véve ki, hajlékukból egytölegyig kiűzvén. Idejárult még a köröskörül fekvő Az országgyölési függetlenségi és 48 as párt 3 tartozik létesíteni. — A választmányi tagok száma a budapesti kamaránál 30-ra, a vidékieknél 15-re emelkedik. — A kamara tagjait havonként értekezletre kell egybehívni, melyen megvitatják az ügyvédi kar érdekeit és az igazságügy terén szerzett tapasztalatokat. — Az ügyvéd kiadásai s az illetékek biztosítására visszatartási jogot nyer. — Az illetékeket rendeleti úton fogják megállapítani. — A fegyelmi eljárást újonnan szabályozzák. A felebbezések elintézésére a Kúrián vegyes tanács fog alakulni, melynek tagjai fele részben kúriai birak, fele részben pedig a budapesti ügyvédi kamarának az igazságügyminiszter által kinevezendő tagjai lesznek. A képviselője pénzügyi albizottságából: — A kereskedelmi tárca költségvetése.• A képviselőház pénzügyi bizottsága Wahrmann Mór elnöklete alatt tartott mai ülésében tárgyalás alá vette a kereskedelmi tárca költségvetését, melyet Bokross Elek előadó bevezető előadásában tüzetesen ismertetett, elismeréssel emlékezvén meg a minisztérium múlt évi működését ismertető tartalmas jelentésről s e minisztérium működésének sikeres eredményeiről, kiemelvén, hogy a jelen költségvetés az államháztartás egyensúlyának érintése nélkül a továbbfejlesztés minden tényezőjét felkarolja. Lukács miniszter, ez alkalommal először lévén alkalma a tárca felelős vezetőjeként a bizottság előtt megjelenni, kér a tárca költségvetésének azon jóakaratú megítélését, amelylyel az boldogult elődjének idejében mindenkor találkozott; azt hiszi szóló, sikerült a költségvetésében eltalálni azon helyes középutat, hogy egyfelől ne veszélyeztessék az eddig elért eredmények egyike, másfelől ne legyen stagnáció egyetlen intézmény téren sem, s azok okszerűen tovább fejlesztessenek. Horánszky azt hiszi, kifejezi a bizottság többi tagjainak nézeteit is, midőn kijelenti, hogy a bizottság részéről a kötelességszerű kritika mellett a legjobb akarattal fog találkozni a miniszter. Ami az előadó megjegyzéseit illeti, elismeri szóló is, hogy az államvasutak terén sok történt, de az államvasutak kezelésének pénzügyi eredményeit mégsem tekintheti oly vérmeseknek, mint az előadó. Még igen messze vagyunk attól, hogy ez az üzem magát teljesen kifizesse. Ezzel kapcsolatban nem tekintheti helyesnek a költségvetést az államvasutak tekintetében s nevezetesen indítványozza, hogy minden új beruházás és beszerzés az államvasutak keretében csoportosíttassék, hogy azok pénzügyi eredményei tisztán áttekinthetők legyenek. Helly is biztosítja a minisztert az iránt, hogy amit kereskedelmünk és iparunk fejlesztése céljából indítványozni fog, teljes támogatásra számíthat, ami nem zárja ki azt, hogy szóló és elvbarátai érvényesíteni igyekezzenek e téren is politikai elveiket. Nem tagadja, hogy iparunk terén történt haladás, de nem olyan, amilyennek némelyek állítják s amilyen óhajtandó lett volna. Az volna a miniszter legsürgősb feladata, hogy a mindennapi szükség által követelt oly Rabvilág. Irta: Bársony István. A Pesti Hírlap eredeti tárcája. — A szabadságnak örök rabságra kárhoztatott gyermekei közül jövők. Mikor a késő ősz hűvössége elkezdi koppasztani a fákat s folyvást hull az útra a fonynvadt levél, legszívesebben látogatok el hozzájok, a városligeti állatkertbe. A nyár nem vonz engem oda; nagyon is sok olyankor az élet, a mozgás; reggeltől estig áramlik ki s be a nép; a vadak ketrecei előtt szakadatlanul látni kiváncsiakat; valóságos park olyankor ez a terület, ahová mulató, kacagó társaságok járnak, hogy friss tejet igyanak a tejáruló pavillonban, meg hogy a majmok bohóságaiban gyönyörködjenek a négykezűek kalitkája előtt. Most ennek vége van erre az esztendőre. Néma a kert, az emberi hangok kivesztek belőle, a magány melankóliája hatalmába kerítette a legkisebb bokrot is. Kiváncsi vendég nem járja többé az utakat ; ha a hullott galy megroppan, tudnivaló, hogy a kertész, vagy a vadak egyik másik gondozója maszatol az avaron. Most nincs itt semmi fölösleges lárma, mi megrontaná az illúziót, mely elhiheti velem, hogy a legnagyobb szabadság birodalma ez, pedig igazság szerint a legszomorubb rabság hazája. Szeretem őszszel ezt a különös csöndet, melyet csak ritkán szakít meg valami szokatlan riadó, egy vad rikkantás, holmi tompa, dübörgő bőgés, mely mintha az elemek közeledő harcát hirdetve gurgulyáznék fel a föld alól.