Pesti Hírlap, 1893. január (15. évfolyam, 1-31. szám)

1893-01-01 / 1. szám

4 PESTI HÍRLAP 1893. január 1. A nagylaki kerületre vonatkozólag, a mely­ben tegnap volt a képviselő választás, azt közük ve­lünk, hogy e kerület két évtizeden keresztül mindig függetlenségi párti volt és csak 4 évvel ezelőtt lett kevés szavazattal a szabadelvű párt részére elhódítva. Fővárosi ügyek A fővárosi közmunkák tanácsa. (A december 29-iki ülés.) Báró Podmaniczky Frigyes alelnök az ülést megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésével Kármán La­jos és Luczenbacher Pál tanácstagok bízattak meg. A napirend előtt báró Podmaniczky alelnök az évforduló alkalmából a tanács tagjainak a lefolyt év­ben is kifejtett buzgó tevékenységükért meleg köszö­netet mondva, nekik egyszersmind boldog új évet kí­ván és kéri, hogy az intézményt nagybecsű közre­működésükkel jövőre is támogatni szíveskedjenek. A tanács nevében viszont dr. Fascho-Moys Sándor üdvözölte az elnököt, szívélyes szavakkal köszönvén meg azt a pártatlanságot, jó indulatot és előzékenységet, melyet részéről a tanács tagjai mindig tapasztaltak. A napirendre térve, a tanács a járdafoglalások ügyét vette tárgyalás alá. Felszínre hozta ezt az a tapasztalás, hogy azon elveket, melyek eddig is meg voltak állapítva arra nézve, mennyire szabad a jár­dát elfoglalni, a gyakorlatban igen sokszor nem tart­ják meg. Ennek kimutatására a tanács a múlt nyáron a járdafoglalásokat pontosan felvetette és kitűnt, hogy a kávéházak, vendéglők sok helyütt a járdát egészen, vagy annyira elfoglalják, hogy a gyalog­közlekedés a kocsi­­útra szorul. Másutt, hol a járda csak részben, a ház­sor mentén van burkolva, ezt foglalják el és a gya­logjáró közönség a járdának burkolatlan másik, sáros vagy poros részére van utalva. E visszás állapot meg­szüntetésére a tanács a következő elveket állítja fel: 1. 4­ méternél nem szélesebb járdán foglalás egyáltalán nem engedélyezhető; 2. 6 méterig terjedő szélességnél a járda 4O°/0-át szabad elfoglalni; 3. 6 méternél szélesebb járdákból csak 35°/6-ot szabad elfoglalni; 4. a járda szélessége ott, a­hol fasor van, ennek levonásával számítandó; 5. a megállapított százalék szerint elfoglalható szélesség nem a kiszökelléstől, hanem a falsiktól számítandó. Egyszersmind felhívja a tanács a fő- és szék­várost, hogy ezeket az elveket szintén elfogadván, a járdafoglalásokat azok szerint kezelje és szigorú ellen­őrzést gyakoroljon. A káposztás­megyeri határban foganatosí­tandó vízvezetéki munkálatok s különösen a csőfek­tetés érdekében a külső váci-út és környékének fek­­sziki tervét a mérnöki hivatal revízió alá vevén, az eddigi fekszíneket általában megtartotta. Eltérés szük­séges csupán a Duna-partnál, ennek időközben esz­közök­ emelése miatt, másrészt az alacsonyabban fekvő újpesti határnál. Ezen módosításokat a tanács jóváhagyta. Roth László és érdektársai VII. ker., alsó-rá­kos, az első bpesti gőzmalom r. t. II., Zsigmond­­utcában, a fő- és székváros IX., soroksári­ uton, Lie­­derhoffer Vilmos VII., király-utcában, Krantz Ede és neje VI., Podmaniczky-u., özv. Spáth Mária VIII., Mária- Terézia-tér és Baross-u. sarkán Liebstein Zsigmond I. ker. Orbánhegyen, Szállás József VI. bajnok­ utcá­ban, Weisz Antal és társa V. váci­ úton fekvő tel­kének szabályozása, illetve felosztása, határrende­zése engedélyeztetett. A kőbányai gőzvontató iparvasút meghosszab­bítása ellen a tanácsnak nincs észrevétele. A X. ker. mázsa-téren levő nyílt árok betöltése és helyébe boltozott csatornának épí­tésére, a közraktári telepen szivattyú-akna létesítésére, a Murányi­ utcai iskolaépületnek szűrt vízzel ellátá­sára, az V. ker. felső-rakpart Viktória-gőzmalom men­tén leendő part emelésére, a svábhegyi Béla király­­utca második vízvezetéki cső fektetésre, a Duna jobb­parti körvasutak váltó aknáiban összegyűlendő víz levezetésére, a X. ker. Orczy-út, VI. Botond-utca és kör­nyékének légszeszvilágítására, a VII. Gizella-út és a pesti városi kőtér és szülőtelep kőolajvilágitására, a kerepesi­ uton a tatarosi aszfalttal járda próba fekte­tésre s végre az orvosegylet Szentkirályi-utcai háza mentén zajtalan burkolat fektetésére vonatkozó ter­veket kivitelre a tanács elfogadta. — Megállóhelyek az omnibuszok számára. Hieronymi Károly belügyminiszter leiratot intézett a főváros törvényhatóságához, a­melyben annak az okát, hogy az omnibuszok rendetlenül közlekednek, abban találva, hogy a föl- és leszálló utasok kívána­téra minduntalan meg-megállanak, ajánlja — a lóva­súti- és villamosvasúti kocsik járatának mintájára — bizonyos meghatározott számú megállóhely kijelölését az omnibuszok részére is, hozzá még a kormányzó a főbíróhoz fordulva — intézkedjék kegyelmed. Holnap lesz a sírbontás. A nagy hír­hírű?é­len kiugrott, mint egy eleven fekete macska az utcára, mindenki örült neki és a farkába ka­paszkodott. Nagy csoportok gyűltek a kapuaj­tókban, az utcákon a rügyező fák alatt. Sírbon­tás lesz! Mekkora mulatság lesz. Ilyen is csak nálunk Lublón eshetik. A kormányzót hazame­net a kúriától a várig utcahosszat megélje­nezték. Az emberek minden időben egyformák vol­tak. Milyen nevet­séges és félszeg dolog ! Mi­dőn a szép május hozza a maga üde, selymes légáramlatát akácvirág illattal és az új növé­nyek fehelletének balzsamával megtöltve — ak­kor az okoz nekik nagyobb örömet, ha egy do­hos sirt nyithatnak ki és egy megkorhadt ko­porsót feszíthetnek fel,­­ hogy megbámulják az elenyészést a maga borzasztóságában. Sokan már éjfélkor felkeltek és körülállták a temetőt, hogy reggel ki ne szoruljanak a lát­ványosságról. A főbíró még mindgyárt a tanács­ülés után egy máglyát rakatott a főpiacon ; az ácsok egész éjjel ülőhelyeket tákoltak össze a máglya körül, a hivatalos személyiségeknek és a város előkelő asszonyainak. (Hogy nem féltik a bőrük fehérségét, hátha elsül arcuk a közeli tűztől.) Kár, hogy a legszebbik, a Kaszperekné nem jön el. Mondják, hogy a közeli házak és pajták fedeleit már előre roppant varjúseregek lepték el. (Jó és gyors értesüléseik lehettek az akkori varjuknak.) Bent a házakban egész reggelig égtek a gyertyák. Egyrészt nem voltak álmosak az emberek az izgatottságtól — csak a gyerekeiket fektették le. ..Buválj kicsi fiam, csak még az éjjel ne tegyen benned kárt a gonosz Kasz­­perek“, más­részt, mert csakugyan ma van Kaszpereknek az utolsó uralkodása, holnap már semmi se lesz csak hamu, hanem ma még ő az ur, tudnivaló, hogy felhasználja az utolsó éjszakáját s alkalmasint olyan csínyeket fog el­követni, hogy arról koldulunk mindnyájan. Hát ma bizony jó lesz le nem feküdni. És a künn alabárdjaikkal kopogó éji őrök­től meg meg tudakolták az ablakot kinyitva: „nem történt e várjon künn valami ?.. De baj nélkül múlt el az éjszaka. Semmi se történt. Az az dehogy nem történt, dehogy nem. Addig addig kérdezgették Mutsanek baktert, megkínálván őt imált­atott egy egy kupica égett szilvalével, hogy végre is történt valami. Épen éjféltájban a temető felőli után egy nagy fekete, kereken járó ládát látott végig gurulni, a­mint két hízott sertés húzta nagy röfögve. Mel­lette két oldalt két-két macska poroszkált kinyúlt derékkal, tüzesgolyó szemekkel, a különös jármű előtt pedig egy nagy feketeszőrű kutya, a két hátulsó lábán ment — úgy, a­hogy apportírozni szoktak ezek a csúf állatok — az első két lá­bában pedig egy fekete zászlót vitt — itt sülyed­­jek el mindjárt, ha nem igaz. Az öreg Mutsanek bátyó látománya bejárta reggelre az egész várost. — Fogadni mernék — mondta ez is, az is — hogy a Kaszperek testét lopták el a fekete ládában az ördögök ; meglássátok, üres lesz a sír, ha kibontják. (Folyt. köv­) Színház, zene, képzőművészet. * (A nemzeti színházban) ma Murai Károly két vígjátéka, a Virágfakadás és a Huszárszerelem került színre. Nem vesztettek vonzóerejükből és bár a Szilveszter-est nem kedvez a színházaknak, mégis nagyszámú közönséget vonzottak, mely mint ren­desen, kitűnően mulatott a bájos humorú vígjátékokon és minduntalan felhangzott a taps nyílt jelenetben is. Az egyfelvonásosban Palotay Piroska és Dezső József helyre egy szerelmes párocska volt, a Huszár­szerelemben pedig Nagy Ibolyka és Horváth Zoltán jeleskedtek, mint szerelmesek. Vizváriné, Helvey Laura, Tolnárné, Ujházy, Zilahi, G­abány­i, Szigeti, Gyenes, Vízvári a régi jók voltak és valamennyien hosszú sorban jelentek meg a lámpák előtt. (A népszínházban­ ma lépett föl először Benkő Etel, az orsz. sziniiskola IV. éves növendéke. Déliát játsztotta a „Szultán“ c. operettében. Rokon­szenves megjelenésű fiatal hölgy, de ezen kívül a leg­jobb, a­mit mai debütjéről mondhatunk, hogy a lám­paláz teljes mértékben uralkodott fölötte. Játéka szín­telen volt, éneke élvezhetlen. * (Színházi heti műsorok.) Nemzeti színház : Hétfőn A peterdi csata, kedden Proletárok, Török Irma szerződött tag első fellépte, szerda János király, csütörtökön Fedóra, pénteken Vízkereszt, szombaton Szegény marquis, A szikra, jövő vasárnap Erzsébet királyné. — A várszínházban , csütörtökön A szegény marquis, vasárnap A Pont Riquet család. Előkészületre ki vannak tűzve: A legszebb, A pezsgő és Az ide­gen nő. M. kir. operaház: Kedden Aida, csütörtökön (Szilágyi Bella és Broulik Ferenc vendégek) A wal­­kür, pénteken Az ezred leánya, utána Parasztbecsü­let, szombaton (Szilágyi Bella vendég) Az istenek alkonya, vasárnap Ilka, utána a Csárdás III. felv. Népszínház: Vasárnap délután A madarász, este A sárga csikó, hétfőn A szultán,­­kedden Apja lánya, szerdán A szökött katona, 50-edszer, csütörtö­kön a bornevillei harangok, pénteken délután Lumpá­­ciusz, este A szultán, szombaton A boszorkányvár, vasárnap délután A két árva, este Az igmándi kispap. * (Népszínházi hírek.) Blaha Lujza asszony kedden, január hó 3-án lép föl a népszínházban az „Apja lányá“-ban. A „Szökött katona“ 50-ik előadá­sát szerdán, f. hó 4-én tartják meg a népszínházban. „A bornevillei harangok“-at jan. hó 5-én, csütörtö­kön új betanulással hozzák színre Komáromy Maris­kával és Küry Klárával. * (A magyar színészet érdekében.) Po­zsonyból távírja tudósítónk . A belügyminiszter a ja­nuárban kezdődő magyar színiévad tartamára az itteni összes német orfeumokat, zongerárokat betiltotta. * (Brennerberg Irén,) hazánk első hegedűmű­­vésznője, külföldi nagysikerű hangversenyútja befe­jeztével e napokban érkezik fővárosunkba és pénteken január hó 13-ikán tarja egyetlen­­ hangversenyét: Szilágyi Arabella k. a. és Szendy Árpád tanár köz­reműködésével. Jegyek előjegyezhetők Ment Béla zeneműkereskedésében Dorottya­ utca 7. * („A máltai lovag“) Megírtuk már e cím alatt, hogy dec. 29-én milyen szép sikert aratott Beksics Gusztávné (Bogdanovics Krisztina) és D'Amant Leo Operette újdonsága: a zenemellék­etünkön meg­jelent, „Szívből szívhez“ c. keringőt például 8-szor kellett megismételni. A darab meséjével adósak ma­radtunk ; hadd mondjuk el ma, egészen rövid kivo­natban. Az inquizíció idejében, a papok uralma alatt nyög a beteg spanyol király. Lánya, az infánsnő, szerelmes az unokafivérébe, Jacopo máltai lovagba, de a­ki liberális lett. A papok arra akarják kénysze­ríteni, hogy mondjon le a trónhoz való jogáról s mi­dőn ez nem sikerült, egy külön e célra alapított u. n. bolondok házába zárják, mialatt országszerte hirdetik, hogy a máltai lovag­­ meghalt. Van a bolondokhá­zában még kívüle több párbajvivó stb., szóval olya­nok, a­kiket a törvény büntetéssel sújtana, s hogy ezalól kibújhassanak, bolondoknak deklaráltatják ma­gukat. Dr. Abassó a főnöke e bolondháznak, egy bor­bély, kit szintén e célokra neveztek ki, ez betegeit lelki szórakoztatással, borral, szerelemmel és dallal gyógyítja, leányával és második nejével együtt. Bár van , az inquizitor Jacopot meglátogatja, hogy rábírja őt a liberális eszmék megtagadására, s az infánsnő kezéről való lemondásra, de Jacopo nem enged. A második felvonás az udvarnál játszik, hol az ellenzék a papi uralmat és a szoknya-politikát megunta. Az infánsnő a halottnak vélt Jacopot gyászolja. Egyszerre Abasso dr. belép, óriási falragaszt tartva kezében. Ünnepnapok. — A­ P­esti Hir­lap eredeti tárcája. Irta : Bársony István. Megyünk előre lassan. Előttünk vak homályával mindig a holnap, mögöttünk árnyékba vesző fátyolos arcával mindig a tegnap. Az egyik még neív született meg s az idő méhe fölött, mely vajúdik tőle, reszketve aggódik a remény; a másik már el­veszett az örök semmiben, melynek csak emlé­kezete marad itt nekünk; a melancholia szel­lemi patinája pedig bevonja szépen az emléke­zés tárgyát, mely a múltak éjszakájából meg-

Next