Pesti Hírlap, 1893. január (15. évfolyam, 1-31. szám)

1893-01-01 / 1. szám

4 PESTI HÍRLAP 1893. január 1. A nagylaki kerületre vonatkozólag, a melyben tegnap volt a képviselő választás, azt közük velünk, hogy e kerület két évtizeden keresztül mindig függetlenségi párti volt és csak 4 évvel ezelőtt lett kevés szavazattal a szabadelvű párt részére elhódítva. Fővárosi ügyek A fővárosi közmunkák tanácsa. (A december 29-iki ülés.) Báró Podmaniczky Frigyes alelnök az ülést megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésével Kármán Lajos és Luczenbacher Pál tanácstagok bízattak meg. A napirend előtt báró Podmaniczky alelnök az évforduló alkalmából a tanács tagjainak a lefolyt évben is kifejtett buzgó tevékenységükért meleg köszönetet mondva, nekik egyszersmind boldog új évet kíván és kéri, hogy az intézményt nagybecsű közreműködésükkel jövőre is támogatni szíveskedjenek. A tanács nevében viszont dr. Fascho-Moys Sándor üdvözölte az elnököt, szívélyes szavakkal köszönvén meg azt a pártatlanságot, jó indulatot és előzékenységet, melyet részéről a tanács tagjai mindig tapasztaltak. A napirendre térve, a tanács a járdafoglalások ügyét vette tárgyalás alá. Felszínre hozta ezt az a tapasztalás, hogy azon elveket, melyek eddig is meg voltak állapítva arra nézve, mennyire szabad a járdát elfoglalni, a gyakorlatban igen sokszor nem tartják meg. Ennek kimutatására a tanács a múlt nyáron a járdafoglalásokat pontosan felvetette és kitűnt, hogy a kávéházak, vendéglők sok helyütt a járdát egészen, vagy annyira elfoglalják, hogy a gyalogközlekedés a kocsiútra szorul. Másutt, hol a járda csak részben, a házsor mentén van burkolva, ezt foglalják el és a gyalogjáró közönség a járdának burkolatlan másik, sáros vagy poros részére van utalva. E visszás állapot megszüntetésére a tanács a következő elveket állítja fel: 1. 4 méternél nem szélesebb járdán foglalás egyáltalán nem engedélyezhető; 2. 6 méterig terjedő szélességnél a járda 4O°/0-át szabad elfoglalni; 3. 6 méternél szélesebb járdákból csak 35°/6-ot szabad elfoglalni; 4. a járda szélessége ott, ahol fasor van, ennek levonásával számítandó; 5. a megállapított százalék szerint elfoglalható szélesség nem a kiszökelléstől, hanem a falsiktól számítandó. Egyszersmind felhívja a tanács a fő- és székvárost, hogy ezeket az elveket szintén elfogadván, a járdafoglalásokat azok szerint kezelje és szigorú ellenőrzést gyakoroljon. A káposztásmegyeri határban foganatosítandó vízvezetéki munkálatok s különösen a csőfektetés érdekében a külső váci-út és környékének feksziki tervét a mérnöki hivatal revízió alá vevén, az eddigi fekszíneket általában megtartotta. Eltérés szükséges csupán a Duna-partnál, ennek időközben eszközök emelése miatt, másrészt az alacsonyabban fekvő újpesti határnál. Ezen módosításokat a tanács jóváhagyta. Roth László és érdektársai VII. ker., alsó-rákos, az első bpesti gőzmalom r. t. II., Zsigmondutcában, a fő- és székváros IX., soroksári uton, Liederhoffer Vilmos VII., király-utcában, Krantz Ede és neje VI., Podmaniczky-u., özv. Spáth Mária VIII., Mária- Terézia-tér és Baross-u. sarkán Liebstein Zsigmond I. ker. Orbánhegyen, Szállás József VI. bajnok utcában, Weisz Antal és társa V. váci úton fekvő telkének szabályozása, illetve felosztása, határrendezése engedélyeztetett. A kőbányai gőzvontató iparvasút meghosszabbítása ellen a tanácsnak nincs észrevétele. A X. ker. mázsa-téren levő nyílt árok betöltése és helyébe boltozott csatornának építésére, a közraktári telepen szivattyú-akna létesítésére, a Murányi utcai iskolaépületnek szűrt vízzel ellátására, az V. ker. felső-rakpart Viktória-gőzmalom mentén leendő part emelésére, a svábhegyi Béla királyutca második vízvezetéki cső fektetésre, a Duna jobbparti körvasutak váltó aknáiban összegyűlendő víz levezetésére, a X. ker. Orczy-út, VI. Botond-utca és környékének légszeszvilágítására, a VII. Gizella-út és a pesti városi kőtér és szülőtelep kőolajvilágitására, a kerepesi uton a tatarosi aszfalttal járda próba fektetésre s végre az orvosegylet Szentkirályi-utcai háza mentén zajtalan burkolat fektetésére vonatkozó terveket kivitelre a tanács elfogadta. — Megállóhelyek az omnibuszok számára. Hieronymi Károly belügyminiszter leiratot intézett a főváros törvényhatóságához, amelyben annak az okát, hogy az omnibuszok rendetlenül közlekednek, abban találva, hogy a föl- és leszálló utasok kívánatéra minduntalan meg-megállanak, ajánlja — a lóvasúti- és villamosvasúti kocsik járatának mintájára — bizonyos meghatározott számú megállóhely kijelölését az omnibuszok részére is, hozzá még a kormányzó a főbíróhoz fordulva — intézkedjék kegyelmed. Holnap lesz a sírbontás. A nagy hírhírű?élen kiugrott, mint egy eleven fekete macska az utcára, mindenki örült neki és a farkába kapaszkodott. Nagy csoportok gyűltek a kapuajtókban, az utcákon a rügyező fák alatt. Sírbontás lesz! Mekkora mulatság lesz. Ilyen is csak nálunk Lublón eshetik. A kormányzót hazamenet a kúriától a várig utcahosszat megéljenezték. Az emberek minden időben egyformák voltak. Milyen nevetséges és félszeg dolog ! Midőn a szép május hozza a maga üde, selymes légáramlatát akácvirág illattal és az új növények fehelletének balzsamával megtöltve — akkor az okoz nekik nagyobb örömet, ha egy dohos sirt nyithatnak ki és egy megkorhadt koporsót feszíthetnek fel, hogy megbámulják az elenyészést a maga borzasztóságában. Sokan már éjfélkor felkeltek és körülállták a temetőt, hogy reggel ki ne szoruljanak a látványosságról. A főbíró még mindgyárt a tanácsülés után egy máglyát rakatott a főpiacon ; az ácsok egész éjjel ülőhelyeket tákoltak össze a máglya körül, a hivatalos személyiségeknek és a város előkelő asszonyainak. (Hogy nem féltik a bőrük fehérségét, hátha elsül arcuk a közeli tűztől.) Kár, hogy a legszebbik, a Kaszperekné nem jön el. Mondják, hogy a közeli házak és pajták fedeleit már előre roppant varjúseregek lepték el. (Jó és gyors értesüléseik lehettek az akkori varjuknak.) Bent a házakban egész reggelig égtek a gyertyák. Egyrészt nem voltak álmosak az emberek az izgatottságtól — csak a gyerekeiket fektették le. ..Buválj kicsi fiam, csak még az éjjel ne tegyen benned kárt a gonosz Kaszperek“, másrészt, mert csakugyan ma van Kaszpereknek az utolsó uralkodása, holnap már semmi se lesz csak hamu, hanem ma még ő az ur, tudnivaló, hogy felhasználja az utolsó éjszakáját s alkalmasint olyan csínyeket fog elkövetni, hogy arról koldulunk mindnyájan. Hát ma bizony jó lesz le nem feküdni. És a künn alabárdjaikkal kopogó éji őröktől meg meg tudakolták az ablakot kinyitva: „nem történt e várjon künn valami ?.. De baj nélkül múlt el az éjszaka. Semmi se történt. Az az dehogy nem történt, dehogy nem. Addig addig kérdezgették Mutsanek baktert, megkínálván őt imáltatott egy egy kupica égett szilvalével, hogy végre is történt valami. Épen éjféltájban a temető felőli után egy nagy fekete, kereken járó ládát látott végig gurulni, amint két hízott sertés húzta nagy röfögve. Mellette két oldalt két-két macska poroszkált kinyúlt derékkal, tüzesgolyó szemekkel, a különös jármű előtt pedig egy nagy feketeszőrű kutya, a két hátulsó lábán ment — úgy, ahogy apportírozni szoktak ezek a csúf állatok — az első két lábában pedig egy fekete zászlót vitt — itt sülyedjek el mindjárt, ha nem igaz. Az öreg Mutsanek bátyó látománya bejárta reggelre az egész várost. — Fogadni mernék — mondta ez is, az is — hogy a Kaszperek testét lopták el a fekete ládában az ördögök ; meglássátok, üres lesz a sír, ha kibontják. (Folyt. köv) Színház, zene, képzőművészet. * (A nemzeti színházban) ma Murai Károly két vígjátéka, a Virágfakadás és a Huszárszerelem került színre. Nem vesztettek vonzóerejükből és bár a Szilveszter-est nem kedvez a színházaknak, mégis nagyszámú közönséget vonzottak, mely mint rendesen, kitűnően mulatott a bájos humorú vígjátékokon és minduntalan felhangzott a taps nyílt jelenetben is. Az egyfelvonásosban Palotay Piroska és Dezső József helyre egy szerelmes párocska volt, a Huszárszerelemben pedig Nagy Ibolyka és Horváth Zoltán jeleskedtek, mint szerelmesek. Vizváriné, Helvey Laura, Tolnárné, Ujházy, Zilahi, Gabányi, Szigeti, Gyenes, Vízvári a régi jók voltak és valamennyien hosszú sorban jelentek meg a lámpák előtt. (A népszínházban ma lépett föl először Benkő Etel, az orsz. sziniiskola IV. éves növendéke. Déliát játsztotta a „Szultán“ c. operettében. Rokonszenves megjelenésű fiatal hölgy, de ezen kívül a legjobb, amit mai debütjéről mondhatunk, hogy a lámpaláz teljes mértékben uralkodott fölötte. Játéka színtelen volt, éneke élvezhetlen. * (Színházi heti műsorok.) Nemzeti színház : Hétfőn A peterdi csata, kedden Proletárok, Török Irma szerződött tag első fellépte, szerda János király, csütörtökön Fedóra, pénteken Vízkereszt, szombaton Szegény marquis, A szikra, jövő vasárnap Erzsébet királyné. — A várszínházban , csütörtökön A szegény marquis, vasárnap A Pont Riquet család. Előkészületre ki vannak tűzve: A legszebb, A pezsgő és Az idegen nő. M. kir. operaház: Kedden Aida, csütörtökön (Szilágyi Bella és Broulik Ferenc vendégek) A walkür, pénteken Az ezred leánya, utána Parasztbecsület, szombaton (Szilágyi Bella vendég) Az istenek alkonya, vasárnap Ilka, utána a Csárdás III. felv. Népszínház: Vasárnap délután A madarász, este A sárga csikó, hétfőn A szultán,kedden Apja lánya, szerdán A szökött katona, 50-edszer, csütörtökön a bornevillei harangok, pénteken délután Lumpáciusz, este A szultán, szombaton A boszorkányvár, vasárnap délután A két árva, este Az igmándi kispap. * (Népszínházi hírek.) Blaha Lujza asszony kedden, január hó 3-án lép föl a népszínházban az „Apja lányá“-ban. A „Szökött katona“ 50-ik előadását szerdán, f. hó 4-én tartják meg a népszínházban. „A bornevillei harangok“-at jan. hó 5-én, csütörtökön új betanulással hozzák színre Komáromy Mariskával és Küry Klárával. * (A magyar színészet érdekében.) Pozsonyból távírja tudósítónk . A belügyminiszter a januárban kezdődő magyar színiévad tartamára az itteni összes német orfeumokat, zongerárokat betiltotta. * (Brennerberg Irén,) hazánk első hegedűművésznője, külföldi nagysikerű hangversenyútja befejeztével e napokban érkezik fővárosunkba és pénteken január hó 13-ikán tarja egyetlen hangversenyét: Szilágyi Arabella k. a. és Szendy Árpád tanár közreműködésével. Jegyek előjegyezhetők Ment Béla zeneműkereskedésében Dorottya utca 7. * („A máltai lovag“) Megírtuk már e cím alatt, hogy dec. 29-én milyen szép sikert aratott Beksics Gusztávné (Bogdanovics Krisztina) és D'Amant Leo Operette újdonsága: a zenemelléketünkön megjelent, „Szívből szívhez“ c. keringőt például 8-szor kellett megismételni. A darab meséjével adósak maradtunk ; hadd mondjuk el ma, egészen rövid kivonatban. Az inquizíció idejében, a papok uralma alatt nyög a beteg spanyol király. Lánya, az infánsnő, szerelmes az unokafivérébe, Jacopo máltai lovagba, de aki liberális lett. A papok arra akarják kényszeríteni, hogy mondjon le a trónhoz való jogáról s midőn ez nem sikerült, egy külön e célra alapított u. n. bolondok házába zárják, mialatt országszerte hirdetik, hogy a máltai lovag meghalt. Van a bolondokházában még kívüle több párbajvivó stb., szóval olyanok, akiket a törvény büntetéssel sújtana, s hogy ezalól kibújhassanak, bolondoknak deklaráltatják magukat. Dr. Abassó a főnöke e bolondháznak, egy borbély, kit szintén e célokra neveztek ki, ez betegeit lelki szórakoztatással, borral, szerelemmel és dallal gyógyítja, leányával és második nejével együtt. Bár van , az inquizitor Jacopot meglátogatja, hogy rábírja őt a liberális eszmék megtagadására, s az infánsnő kezéről való lemondásra, de Jacopo nem enged. A második felvonás az udvarnál játszik, hol az ellenzék a papi uralmat és a szoknya-politikát megunta. Az infánsnő a halottnak vélt Jacopot gyászolja. Egyszerre Abasso dr. belép, óriási falragaszt tartva kezében. Ünnepnapok. — A Pesti Hirlap eredeti tárcája. Irta : Bársony István. Megyünk előre lassan. Előttünk vak homályával mindig a holnap, mögöttünk árnyékba vesző fátyolos arcával mindig a tegnap. Az egyik még neív született meg s az idő méhe fölött, mely vajúdik tőle, reszketve aggódik a remény; a másik már elveszett az örök semmiben, melynek csak emlékezete marad itt nekünk; a melancholia szellemi patinája pedig bevonja szépen az emlékezés tárgyát, mely a múltak éjszakájából meg-