Pesti Hírlap, 1893. március (15. évfolyam, 60-89. szám)
1893-03-20 / 79. szám
A PESTI HÍRLAP 1893. március20. -én a végvidéki városokban tart előadásokat. Igazán dicséretére szolgál, hogy több mint három hónapon át érdeklődést tudott ébren tartani előadásai iránt Újvidéken, ahol pedig tudvalevőleg szubvencionált szerb színészet működik. Bokodi magyarositó törekvéseit siker koronázza. Az előadások közül nem csak az énekes darabokat, de a drámákat is szívesen látogatják, sőt a népszínművek iránt a szerb ajkú lakosság is nagy érdeklődést tanúsít. * (Küry Klára Pozsonyban) Levelezőnk írja: Az aláírás útján való vendégszereplés kísérlete Török Irmával oly fényesen sikerült, hogy a vendéghivásnak ez a módja most már divatba kezd jönni. A pozsonyi magyarság rendkívül óhajtaná Kürt Klárát látni és hallani s most ivek keringenek, melyeken százával gyűlnek a névaláírások. A fővárosiaknak oly gyors hírre jutott kedvencét több estén át fogják a pozsonyiak tapsolhatni, mert a tömeges óhajtásnak Krecsányi szinigazgató siet eleget tenni és mindent elkövet, hogy Küry Klárát megnyerje. * (Délvidéki szini-szövetkezet.) A lugosi „Magyar szinügy-gyámolító egyesület“ azt a pártolásra méltó eszmét vetette fel, hogy Lúgos, Versec és Pancsova délvidéki szini-szövetkezetet alkossanak. Lúgoson nevezett egyesület, Versecen ,,a magyar nyelvterjesztő-egyesület“ és Pancsován a „Gromon-egyesület“ venné az ügyet kezébe, ha t. i. ez egyesületek vezetői az eszmét kivihetőnek tartják. A szövetkezet létesülése esetében Versecen október-novemberben, Lugoson december-január- és Pancsován február-márciusban tartana a pártfogolt színtársulat előadásokat. * (A Pajor Emilia leánya.) A budai színkörnek több éven át volt jeles primadonnája, ki a vidék egyik legkedveltebb énekesnője, egy viruló szépségű leánykának anyja. Egyszer már megemlékeztünk róla, akkor volt, midőn az anya akarata ellenére apácának akarták felavatni. A kisasszony azóta folytatta tanulmányait, tanítónői oklevelet szerzett, míg csak meg nem nyilatkozott nála az igaz, hamisítatlan színészvér. Rózsika egyszerre csak dalolni kezdett, rendkívüli szorgalommal tanult énekelni, bújta a kótákat és minthogy kitűnően zongorázik, a saját kísérete mellett gyakorolta magát odahaza, budai lakásán, hol együtt éldegél a fivérével, mialatt a mama a szatmáriakat gyönyörködteti. Most aztán a leány is Szatmárit termett és fellépett. Első színpadi kísérlet gyanánt a Postás Milka nehéz szerepével birkózott meg és ambícióját teljes siker jutalmazta. A közönség elhalmozta tapsokkal és kihívásokkal a kedves megjelenésű és feltűnően szép hangú új színésznőt, ki „Szathmáry Rózsi“ név alatt játszott. Pajor Emilia a fejedelemnő szerepében asszisztált a leányának és természetesen jó rész jutott ki neki is a sikerből. * (Kálvária és café chantant.) Egyszerre két hírt is hallunk „Faust“ halhatatlan zeneköltőjéről. Természetesen, jámbor, kegyes hir az egyik : e szerint Gounod-tól egy új passziót, „drame sacré“-t, adtak elő a párisi Vaudeville színházban, Silvestre és Morand szövegével, szép díszletekkel és jelmezekkel ; tárgya: Fra Angelico épen Kálvária-utját festi, a mint kimerülten álomra hanyatlik; angyalok jelennek meg s az alvó művész festményét ők fejezik be. A zene inkább csak kisér, illusztrál. A másik hir az, hogy a nagy zeneköltő magához kérette a ma leghíresebb chansonette-énekesnőt, Yvette Guilbert-t, hogy „művészetét“ megismerje. S a remekül hangsúlyozó, ügyes komplett-énekesnő annyira meghódította a vén Gounod-t, hogy ez megígérte: legközelebb komponál neki egynéhány chanson-t. * (Goldmark magyar operája.) Aki ismeri a „Sába királynője“ nagy zeneköltőjének második dalművét, bizonyosan gyönyörrel hallgatta „Merlin“ben azt a négy magyar ütemet, mely már megnyitó zenéjében is kitűnik nemzeti jellemű menetével és kerek formájával. Annál nagyobb örömmel fogják tudomásul venni, amit Goldmark egy ifjú rokonának, írótársunknak mondott, s amiből a következőket közöljük : „Annyira áthat a teremtés vágya, hogy szeretnék már most Gmundenbe rándulni, hogy ott két évig háborítatlanul dolgozzam. Harmadik operámat ennyi idő alatt okvetlenül befejezném. Csakhogy ma még a legfontosabb kellékem hiányzik: alkalmas szöveg. Hogy negyedik operát is írjak , arra talán már nem is érek rá, ezért szeretném már most betölteni azt a régi titkos vágyamat, hogy harmadik dalművem magyar legyen. Ez iránt különben megvan a magam meggyőződése. Chauvinisztikus értelemben nemzeti operát állítom, nem lehet írni, mert általános, tisztára emberi történetek nem szoríthatók nemzeti ritmusok korlátai közé, azokat minden zeneszerzőnek úgy kell kifejezni, megkomponálni, mint az ő egyéniségéből folyik.“ (Ez némi ellenmondás: a magyar egyéniség e szerint csakugyan magyarán szólaltatja meg az általános érzelmeket, cselekményeket.) „Más helyzetek azonban, természetesen nemzeti tárgyú szövegben, egyenesen megkövetelik a zene nemzeti jellegét. Bevallom, hogy ez irányban Erkel Ferenc a mintaképem, mert az ő magyar operáinak is ezek a fő tulajdonságai. Hogy a magyar zenevilág nagyérdemű Nesztorja olasz ízlésben tolmácsolta az általánosabb emberi érzelmeket, s jogosult volt s magyarázatául az akkori izlésirány szolgál, én természetesen a magam nyelvén fogok beszélni.“ (Látszik, hogy Goldmark csak a „Hunyadi Lászlót“ és „Bánk bánt“ ismeri, nem hallotta a Wagner befolyása alatt tovább fejlődött magyar mester legbecsesebb, legtartalmasabb műveit: a „Névtelen hősök“-et és „István király“-t. Egyébiránt Goldmark a „Tannhäuser“-stílban mozog, legszívesebben keleties kitérésekkel.) „Illő alkalommal semmi esetre sem mulasztanám el a magyar kolorit megadását, vagyis: tovább folytatnám az Erkel-iskolát, az akkori olasz stíl helyébe a modern zenekart állítva és a modern zenés drámának általam elfogadott reformpontjait. Ehhez keresek népies magyar tárgyú szöveget, távol esőt a hitregétől és varázslattól; legyen benne drámai élet, de legyen a kedélynek is szerepe; életteljes alakok komoly dolgai humoros epizódokkal váltakozzanak benne. Hallom, hogy az intendás ösztönzésére dalmaszöveg pályázatokat írtak ki, de én nem várhatok ezeknek az eredményére. Van a mavarópoéták közt tehetség elég; ugyan, kérem! járjon utána, hogy mentői előbb jussak jóravaló magyar szövegkölteményhez. Az a hírem, hogy keveset dolgozom, nem igaz ; az utóbbi négy hónap alatt egy szimfóniát, egy új hegedű-suite-et zongorakísérettel, egy zsoltárt vegyes karra és hangszerekre, valamint több vegyes karra írt énekművet szereztem.“ Goldmark rokona mindezt híven tolmácsolta Zichy jr. intendáns előtt, aki nagy örömmel ígérte meg, hogy telhetőleg kezére jár Goldmarknak, aki még működő zeneköltőink közt legméltóbb arra, hogy az ő magyar ízlésű dalműújdonsága emelje majd az ezredéves ünnep fényét, dicsőségét. * (Cervantes,) a „Don Quixote“ halhatatlan írója, bevonul legközelebb a berlini kir. dráma-színházba: „Az éber őrszem“ c. sajátságos vígjátékával, mely egy két zártkörű előadáson általános figyelmet keltett. * (Mozgékony intendáns) Prágában a németajkú orsz. színház feje, Neumann Angelo, megint új dalművet adatott elő, a spanyol Breton Tamás „Garin“ c. lovagregéjét. Az új operában azonban nem sok a kiemelkedő szépség; azt hiszik, nem fog sokáig a műsoron maradni. * (Magyar művésznők Strassburgban.) A múlt héten adták elő Strassburgban, németül először, Thomas bájos operáját, a „Mignon“-t; a címszerepet először játszotta Eibenschütz Róza, aki Bonomi Lujzával („Philine“) ott a szép darab jövőjét megalapította. Nagy sikert aratott mindkettejük lendületes, kellemes, a címszerepben mély érzést tolmácsoló éneke; a fiatal művésznők magyar születésűek. * (Fleissig Mariska k. a.) a kiváló magyar művésznő, mint a braunschweigi udvari színház tagja, folyton nagy sikereket arat. Legújabb Wagner „Rienzi“ operájában Adriano szerepét énekelte, melyben újból igazolta nagy tehetségét. A braunschweigi lapok egyértelműleg elismeréssel szólnak a művésznőről, kit ismételten nyílt jelenetben lelkes tapsokkal halmoztak el, különösen a harmadik felvonás nagy árikája után hangzott fel sűrü taps. A kisasszony tudvalevőleg annak előtte tagja volt a magy. kir. operának. * (Arcképgyűjtemény kiállítása.) A műcsarnokban közelebb érdekes tárlat nyílik meg. Lenbach Ferenc világhírű müncheni arcképfestőnek legkiválóbb arcképműveiből egy egész gyűjtemény lesz kiállítva, köztük Coburg Klementina hercegnő, Bismarck, Gladstone, a bajor régens-herceg, Döllinger, Heyse Pál, Liszt, Hohenlohe herceg, Minghetti volt olasz miniszter stb. arcképei. A képek már útban vannak s a jövő hét folyamán a tárlatot valószínűleg megnyitják. * (Marguerites.) Ily cimü keringőt írt Bálint Rezső, aki a művével szép tehetségnek adta jelét. A legutóbb hozzánk beküldött táncdarabok közt kevés van, mely ily dallamos és táncra való. Kiállítása csinos. NAPI HÍREK. — (Itt a tavasz!) Tegnap sz. József napja volt, az utolsó téli nap, mely arról híres a nép szerint, hogy eddig a napig a füvet harapófogóval sem lehet kihúzni a földből, ezentúl pedig kalapácscsal sem lehet visszaverni. Mindazáltal a „csillagászati szél durván búcsúzik tőlünk. Tegnap megint nagy szélvihar volt egészen a 0 pontig leszálló hőmérséklettel, napközben pedig egy kis hópihézéssel. Hogy még szebb legyen a bucsuzás, a szél az éjen át is tartott, hozván magával tömérdek ember friss nátháját s határozott fagyot reggelre. Fagygyal kezdődött tehát az első hivatalos tavaszi nap ma délelőtt, — mint meg vagyon írva, — d. e. 10 óra, 24 első, 6 másodperckor, amit hálásan veszünk tudomásul, egyelőre azonban sütött szobából s téli kabátokban, piros orral. — (A kritikus nap.) Falb, a híres időjós, a tegnapi napról, (19.), azt jósolta, hogy a század legkritikusabb napja lesz. Valami kellemes nap ugyan nem is volt, hanem láttunk mi már kritikusabb napokat is e században. — A vasárnapi nap is meglehetősen kritikus volt. Meg-megeredt a hó, majd kiragyogott a nap. A szél azonban folytonosan csípősen fújt s a léghőmérő higanya leszáll -+- 3 fokra. — Vidéken még keményebb volt az időjárás, mint ahogy ezt alábbi távirataink is jelentik: Fehértemplom. Éjjel a fagy után ma szokatlanul havazott. Nagy-Várad: Itt szombat délután nagy hóförgeteg volt. Sepsi-Szent-György: 24 órán át elementárisabb erővel havazott, mint télen; 4 fok hideg mellett a hó mindent vastagon belepett. Szerencsére erős a szél s igy némi késedelemmel a vonatok hóekék segélyével közlekedhetnek. (Villámcsapás, zápor, hózivatar.) Pozsonyi levelezőnk írja. A márciusi időjárás programmja ugyancsak változatos. Tegnap három helyen ütött le a mennykő. Meglátogatta a dóm tornyát, majd a virágvölgyi temető koszorúit gyújtotta meg és a vár egyik csonka tornyába is becsapott. Vizkeleten Varga János jómódú gazdát a mezőn ütötte le. A szerencsétlen ember szörnyethalt, mig fia, ki tiz lépésnyire haladt tőle, sértetlen maradt. Ma éjjel erős fagy és havazás volt Pozsonyban, délelőtt pedig hózivatar kerekedett nagy északi széllel. (Jókai Mór jubileuma.) Több fő- és székvárosi törvényhatósági bizottsági tag a következő indítványt terjeszti a szerdán délután tartandó közgyűlés elé: „Tekintetes közgyűlés! Jókai Mórnak 50 éves írói jubileuma a folyó évben lesz megtartva. Ez alkalommal az alulírottak, minden további megokolás nélkül indítványozzuk. A fő- és székváros törvényhatósága 1. Jókai Mórt üdvözli. 2. Megválasztja a fő- és székváros díszpolgárává s a művészileg készítendő díszpolgári oklevelet küldöttségileg nyújtja át. 3. Jókai Mór nevére létesítendő szépirodalmi nemzeti alapítványra az aláírást 5000 írttal megkezdi. 4. Az ünnepiességet egyéb tekintetben erkölcsileg és anyagilag támogatni kész és az ünnepiesség rendezésére szükséges helyiségeket — a menynyiben azok fölött a törvényhatóság rendelkezik — átengedi. 5. Az ünnepiességet rendező nagybizottságba megbízottakat küld. Budapest, 1893. március 17-ikén.“ Ez indítványt több, mint száz törvényhatósági bizottsági tag irta alá s ezek sorában ott vannak: Fálk Miksa, Légrády Károly, Darányi Ignác, Morzsányi Károly, Emich Gusztáv, Radocza János, Wagner Géza, Mendl István, Löw Tivadar, Tenczer Pál, Fenyvessy Adolf, Pártos Gyula, Nászay Mór, Szelestey Géza, Fischer Ignác, Lechner Lajos, Weitzenfeld Jakab, Poór Imre, Komlóssy László stb. (Főúri eljegyzés.) Temesvárról írják lapunknak : Arisztokrata körökben általános érdeklődést kelt az a hír, hogy Kinszky Nusi gróf, az ismert athleta és sportsman, eljegyezte Csernovics Ilonát, az elhunyt temesi gróf, Csernovics Péter unokáját. Az eljegyzést tegnap hirdették ki a menyasszony fivérének, Csernovics Mihálynak Prokopius Gerdával történt lakodalma alatt. (Versenylovaglás Boszniában.) Boszniában igen érdekes versenylovaglásra tesznek előkészületeket. Kállay közös pénzügyminiszter kezdeményezésére a nyáron Bihacstól Sarajevóig terjedő 305 kilométernyi után nagy versenylovaglást fognak rendezni. A versenyben csak tisztek és bosnyák földbirtokosok, vagy lótenyésztők vehetnek részt s csak is bosnyák származású lovakkal. Tíz díjnak a kitűzését tervezik. Az első dij 10,000 korona lesz. Az utolsó dij pedig 500 koronára fog rúgni. (Párbaj után fölebbezés.) A bazini erőszakos polgármester-választás tudvalevőleg úgy esett meg, hogy Klempa Bertalan alispán a választás napját önkényesen elhalasztotta s uj pályázatot nem irt ki. Az e miatt megbukott Kosztolányi, ki a pozsonyi nemzeti párt egyik főembere, már felebbezett a megyei közgyűléshez, majd párbajra hívta az alispánt s most végre a belügyminiszterhez fölebbezett, hogy igazságot kapjon. Pozsonyban feszülten várják az ügy befejezését. (Nyugalomba vonuló igazgató-tanár.) Pozsonyi levelezőnk írja: Michaelis Vilmos, az ev. líceum igazgatója negyven évi tanári működése után nyugalomba vonul. Ő alatta virágzott föl a líceum és lett egészen magyarrá. A dunániimeni evang. egyházkerületnek és a zsinatnak is egyik oszlopos tagja az érdemes tanférfiú, kinek bucsuünnepélyéra nagyban készülnek. •-5'«" -