Pesti Hírlap, 1893. március (15. évfolyam, 60-89. szám)
1893-03-03 / 62. szám
hogy a házassági köteléki ügyek csak az egyházi bírák illetékessége alá tartozhatnak, mint ezt a tridenti zsinat kánonja meghatározza. A polgári házasság társadalmi hátrányára nézve kihagyták a Bluntschli tekintélyére való hivatkozást, de megszólaltatják néhai Andrássy Gyula gr. magyar miniszterelnököt, aki a polgári házasságot nemcsak a hazában, de még a külföldön is hibáztatta, károsnak mondta. A főpapok holnap kezdik tárgyalni a kongrua és az autonómia ügyét. ' • , * ■ A püspöki konferencián tegnap fölmerült nézeteltérésekről elterjedt hírekkel szemben, ma, a püspöki kar megbízásából Fehér Ipoly pannonhalmi főapát, mint a püspöki tanácskozmányok jegyzője, nyilatkozatot tesz közzé, mely szerint a püspöki karban legteljesebb az egyetértés. Fővárosi ügyek. — A sétányügyi bizottság Márkus József tanácsos elnöklete alatt tartott ülésén a korcsolyaegyesület ama kérvénye került tárgyalás alá, amely szerint a tó- és a mesterséges jégpálya használatára vonatkozó jog bérlete 40 évben állapíttassák meg, mert az egyesület 100.000 írtba kerülő díszes korcsolyázó-egyesületi palotát akar építtetni. A bizottság — mivel a mérnöki hivatal kiszámítása szerint — a 100,000 frtnyi összeg 35 év alatt törleszthető, csak ennyi időre javasolja a bérleti szerződés megkötését, de úgy, hogy abban az esetben, ha 100,000 frtnál kevesebbet fektetnek be az építkezésbe, akkor a szerződéses idő a megfelelő arányban lesz rövidebb tartamú. Az épületnek 1894. november hónapjára készen kell lennie s a 35 év május hónap elsején kezdődik. Kikötendő még, hogy az egyesület a tagok szaporodása s igy a jövedelem emelkedése esetén ne tőkésítse a vagyonát, hanem folytonosan a sport fejlesztésére fordítsa. — A Széchenyi-téri kioszk bérlete szeptemberben lejár. Javasolja a bizottság, hogy a szerződést további évre, az eddigi bérlővel köttessék meg. — Sok oldalról panasz merült föl az ellen a visszaélés ellen, hogy a városligeti mutatványos előadások alkalmával : a Variété, Hököm színházakban s a Barocaldi-féle cirkuszban a német nyelv grasszál. Ezentúl a szerződésben kikötendő lesz a magyar nyelv használata az előadással összekötött mutatványoknál, de különösen a Hököm-színháznál, amely egyenesen azzal okolta meg a jogosultságát az engedélyezéskor, hogy magyar lesz. A Variétének pedig nincs is joga a mutatványokon kívül előadást tartani. Barocaldit nem köti ugyan e tekintetben a szerződés, hanem azért szintén felhívják a német nyelv mellőzésére. Több kisebb jelentőségi ügy elintézése után az ülés véget ért. — A lakásviszonyok rendezése. A fővárosi tanácshoz a belügyminiszter tudvalevőleg leiratot intézett, amelyben a túlzsúfolt lakásoknak összeírására és általában a lakásviszonyok rendezésére hívta föl. Az ebben az ügyben kiküldött bizottság ma délután Gerlóczy Károly elnöklete alatt tartott ülést. Gerlóczy megnyitó szavaiban megemlítette, hogy a lakásviszonyok rendezése tárgyában kidolgozott szabályrendelet nemsokára életbe lép. A túlzsúfolt lakásokra nézve megjegyzi, hogy a legutóbbi népszámlálás adatai szerint Budapesten mintegy hatvanezer ember volt, akik túlzsúfolt lakásokban laktak. E lakások és lakóknak összeírása március hó végére meg fog történni, úgy, amint azt a miniszter kívánta. Heltai Ferenc legcélszerűbbnek tartaná, ha az összeírás tavaszszal kezdődnék és az nemcsak nappal, hanem éjjel is folytattatnék. Neményi Ambrus azt indítványozza, hogy a tanács keressék föl oly elaborátum előterjesztésére, amely a pénzügyi bizottság és a közgyűlés előtt is helytálljon. Máttyus Arisztid ezt a munkát egy kiküldendő kisebb bizottságra kívánja bízni. Hasonló értelemben nyilatkozott Weisz Berthold és Pártos Gyula is. Végül az elnöknek azt a közvetítő indítványát fogadták el, hogy a konkrét javaslatnak megtételét az elnökségre bízzák. Ezzel az ülés véget ért. A „Budapesti Angol Kör“ folyó hó 7-én este 8 órakor az „Európa“ szálloda nagytermében zártkörű hölgyestélyt rendez. Az estély rendkívül érdekesnek ígérkezik, amennyiben hazánk két jeles „star“-ja is fog ott szerepelni. Jászai Mari, mint már jeleztük, az Ingoldsby Legends-ből a Sporting anecdote Executiont fogja szavalni, míg Helvey Laura két angol dal előadásával fog hozzájárulni az est sikeréhez. A műsor azonkívül Sessler S. k. a. hegedűjátékát és Golonya Jenő úr énekelőadását említi föl. Ezen estélyek fő célja, hogy az angol nyelv művelői közül minél több tagot szerezzenek a körnek. — A Budapesten fennálló „Trencsén megyei kör“ f. hó 4-ikén, azaz szombaton este fél 8 órakor tartja a Petanovics-féle vendéglő (Andrássy út 39. sz. a.) félemeleti külön helyiségében évi rendes közgyűlését. — A magyar történelmi társulat ma délután Thaly Kálmán elnöklete alatt ülést tartott. Elsőnek Pettkó Béla lépett a felolvasó asztalhoz és előterjesztette Márki Sándor emlékbeszédét Haar Lajos, a társaságnak 1891-ben elhunyt választmányi tagja, fölött. Haan 1818-ban született Sámsonházán. Theológiai és bölcsészeti tanulmányait Eperjesen végezte. Sok évig mint tanár és később mint lelkipásztor működött. A történelmi társulatnak alakulása óta választmányi tagja volt. Az akadémia is levelező tagjainak sorába választotta. A tetszéssel fogadott emlékbeszéd után előterjesztették a milleináris bizottság jelentését. Zichy Jenő gróf 100 körmöci arany pályadíjat tűzött ki egy alkalmi mű megírására. A társaság elhatározta, hogy a pályadíjat „A honfoglalásnak Géza fejedelem koráig“ terjedő története megírására tűzi ki. Hosszabb eszmecserét idézett elő Pauler Gyulának az az indítványa, hogy őseink hadviselési módjának megírására a társulat Thaly Kálmánt kérje föl. Thaly a megbízást nem akarta elfogadni. Végül abban történt megállapodás, hogy ezt a kérdést később intézik el. Kisebb fontosságú ügyek elintézése után zárt ülés következett. Egyletek és intézetek. — A nőképző-egyesület Jubileuma. A nőképző-egyesület volt növendékeihez intézett következő felhívást kaptuk: „Az egyesület e hó 25-én ünnepli negyedszázados jubileumát s kivánatos volna, ha tömegesen jelennének meg ott azok, a kik ott nyerték kiképeztetésüket. Ez hálánk méltó kifejezése volna, de lelkesítene is bennünket a viszontlátás s erősítené lelkünket, midőn visszatérünk kötelességeinkhez. Felkérem mindazokat a volt növendékeket, akik ez ünnepen részt venni óhajtanak, hogy e hó 15-én d. e. 10 órakor jelenjenek meg az egyesület dísztermében (zöldfa utca 38.) a részvétel módjainak megbeszélésére.“ Egy volt növendék. PESTI HÍRLAP 1893. március 3. Színház, zene, képzőművészet. * (A próbaházasság) mai előadása teljesen megtömött nézőtér előtt folyt le a népszínházban. Néhány napi szünet után. Kiváncsi volt mindenki, hogy mi lesz a Kossuth-nótával, az előadás azonban egymagában véve is olyan jó volt, hogy a telt házat a nóta nélkül is megérdemelte. A színpadon kedv és temperamentum uralkodott s ez a második felvonás „murijánál“ annyira elragadta a közönséget (főképen Küry Klára nagy jókedve következtében), hogy háromszor ismételtették a táncot, a felvonás végén pedig a szerzőt háromszor is kihívták. (Itt elárulhatjuk azt a titkot, hogy a Kossuth-kuplét nem Gerő Károly írta a szövegbe, hanem Solymosi toldotta bele egy régi repertoárból.) A „piéce de résistance“ a III. fölvonásban nem ütött be s látnivaló, hogy a Kossuthnótával űzött ízléstelenség nem tartja magát. Solymosi mindjárt ezzel a kupléval kezdte a karzat, ennek is csak a legfelső háttere, nagy tapssal fogadta, éljenzett stb., azonban demonstráció voltaképen nem lett belőle. Solymosival háromszor egymásután elénekeltették ugyan és Solymosi valóságos sysiphusi önmegtagadással hengergette a saját szikláját, de a földszint hideg maradt s széltében konstatálták, hogy bár ezt a szép dalt orfeumi színvonalra lerántani. Negyedszerre már nem fogott a taps s kevés próbálkozás után belejött megint a darab rendes medrébe. Az egész intermezzo befejezettnek tekinthető, a közönség ma napirendre tért fölötte. * („Toldit ”előadása) nem marad el, mint ahogyan ezt egy helybeli napilap tévesen közölte. Perotti egészsége is annyira helyreállott, hogy a „Toldinak mai próbáján három órán át teljes hanggal énekelt. A „Toldi“ szereposztása a következő: Lajos király — Ney, Toldi — Perotti, Bencze — Tallián, Piroska — Szilágyi Bella, Rozgonyi — Szendrői, Erzsi — Sz. Bárdossy Ilonka, Lorántffy — Kiss, Tar Lőrinc — Takács, Barmester — Veress. * (Filharmóniai hangverseny.) Részben a Bp. Zeneművész Kör márc. 8-án tartandó Hangversenye miatt, melyen három hazai újdonság kerül előadásra, részben Berlioz „Romeo és Julia“ c. nagy drámai szimfóniájának új és teljes szövegfordítása miatt, részben pedig a „Toldi szerelme“ c. nagy dalműújdonság fárasztó előkészületei miatt, a komoly filharmóniai hangversenyek utolsóját márc. 8-áról elhalasztották 20-ára. Azonban e hó 15-én, esti Vs 9-kor évig estét csapnak a filharmonikusok, a szomorú özvegyek és árvák segélyalapjának javára a vigadó összes termeiben. Közreműködik egy nagyhírű zongorahumorista , Lamborg D.,ki utólérhetlen speciális művészetével jelenleg Bécsben kelt óriási feltűnést. A közönség nagyobb kényelmére, ezen közkedveltségnek örvendező vigalmi estély elején a főv. vigadó kis termében tartandó hangversenyre kiadandó jegyek székszámmal vannak ellátva. A tréfás hangverseny műsora Lamborg D úr előadásain kívül több igen mulattató számokat tartalmaz. A hangversenyre és utána táncmulatságra érvényes jegyek válthatók Rózsavölgyi és társa cs. és kir. udv. zeneműkereskedésében. * (Színészet Kőbányán.) A főváros X. kerületében kedden kezdte meg működését Jani János színtársulata, mely a kőbányai saisonra ujjászervezkedett. Énekesnője Erdei Berta; a társulatnál működik Bihari Béla jónevű bonvivant is. Első előadásul a „Bolondok háza“ került szinre s a szép számú közönség sokat kacagott. Ormait Havasi, Kőfokit Bihari Béla, Bajlaki Zolnát Marosi Jozefin, Borosát Breznayné kiváló sikerrel adták. A közönség jól fogadta a társulatot és szép bérletet biztosított neki. * (Új zeneművek) Noséda Károly, az operaház egyik énektanára, hangulatához képest német dalokat is ír : minap adott ki tőle két ily dalfüzetet a lipcsei Schubert és társa cég; ugyanott jelent most meg egy újabb, az eddigeknél általánosabb tetszést érdemlő dala, Jenő főhercegnek ajánlva; címe, illetőleg kezdő sora: „Noch einen Tag musst du mir geben!“ Megkapó dallama a hagyományos kerek formában mozog, az egyvonalas cisz és kétvonalas gisz közt a nélkül, hogy a bensőségen kívül nagyobb igényekkel lépne fel akár az ének-, akár a zongoraszólamban. A Nádor és Bárd cégnél „Dalok“ egyszerű címével három népies magyar dalát adta ki Vanda Gusztáv : „A rózsafa hullatja a virágát“ (Pósa Lajos szövegére), „Elandalgok az erdő árnyában“ és „Parton virít, parton tenyész a rózsa“ (Tímár Szaniszló sz.). A két elsőnek szép is a dallama, eléggé eredeti is, zongora-átiratuk különb a szokott biablonnál, előjátékuk meg épen azt sejteti, hogy szerzőjük magasabb feladatokra is termett. Paksi Rhédey Erzsébetnek van ajánlva a füzet, melynek csak címképe nem rokonszenves : az enyelgő falusi pár. A Rózsavölgyi és Társa cégnél adta bizományba a fiatal Hegedűs Lajos, a hódmezővásárhelyi műkedvelő zenekar vezetője, „Rózsa keringő“ c. dallamos szerzeményét; formája, túlságos rövidsége a mazurra emlékeztet. A nevezett cég saját kiadásai : Bugyi Ferenc ,,67-es alapon“ c. és Horánszky Nándornak ajánlott csárdása, zongorára Bodó Alajos írta át: az a fiatal zongoravirtuóz, akit Reményi Ede legutóbbi körútjából már mindenütt ismernek. A „Magyar dalok és Népdalok“ sima vállalatának 38. és 39-es számú dalai: „Erre, erre . . .“, írta Berényi Lajos és „Ó More, more! . . .“ cigánynóta Lányi Ernőtől. — Az 1886—87-iki szebbnél szebb jogászcsárdások és azóta elhíresült „Somogymegyei csárdás“ nagy tehetségű szerzője két kis magyar dallal ad hírt a felől, hogy még mindig dolgozik. A kaposvári hölgyeknek ajánlotta „Legújabb somogyi nóták“ címü 5-dik művét; a „Felednélek“ (Noszlopy Tivadar szöv.) és „Megvert engem“ (Falussy Gusztáv szöv.) sok eredetiséggel ékesek, biztos hatásúak. * (Protestáns hangverseny.) Protestáns jótékony célokra i. é. március hó 17-ikén nagyszabású hangversenyt rendeznek a fővárosi VI—VII. ker. kör helyiségeiben. A védnökséget Tisza Kálmánná szül. Degenfeld Hona grófnő vállalta el. A hangversenyt egy gyönyörű történeti emlékű szerzemény nyitja meg; ez Rózsavölgyi Márk „Nemzeti örömhangok“ című zeneműve, melyet a szerző a budapesti nemzeti színház megnyitó ünnepélyére írt; most pedig zongorára, négy kézre átírta Káldy Gyula, kivel Kuliffay Izabella fogja előadni. Ezt követi Jókai Mór koszorús költőnknek humoros felolvasása, majd Haspál Benő ref. lelkész, kinek gyönyörű bariton hangja van és már az operához is kapott felszólítást, énekelni fogja Mozart, „Varázsfuvolából“ a magán dalt és Ruzicska „Béla futásából“ a románcot. Bürger Zsigmond operaházi tag gordonkán fog játszani, a nemzeti színház egyik kiváló tagja pedig szavalni fog. Egyik igen vonzó része lesz a hangversenynek „Az anyaszentegyház gyásza című“ régi magyar dal a XVI. századból; hárfakisérettel átírta Káldy Gyula, előadja Csiszár Irén, hárfával kiséri Mosshauer Román operaházi tag, ki azonkívül szóló darabokat is ad elő hárfán. Ezt követi a „Mátyás gyásza“ című régi magyar dal a XVI. századból, melyet énekre, tárogatóra, cimbalomra, zongorára átírt Káldy Gyula és most először fogják előadni Csiszér Irén és több operaházi tag. A gazdag műsorozat szerint a protestáns hangverseny, melyet táncmulatság követ, egyike lesz az idei szezon legszebb mulatságaiknak. * (Pálmay Ilka,) a bécsiek dédelgetett primadonnája, a mint az tudnivaló, egy Kinsky grófhoz ment nőül. Az esküvő úgyszólván titokban történt meg s azóta akárhányszor megesett, hogy a budapestiek egykor dédelgetett Iluskájának grófnéságát nemcsak kétségbevonták, de meg is cáfolták. Pálmay Ilka ez ügyben mindössze ismerősei és barátai előtt nyilatkozott, úgy, hogy a nagyközönség tulajdonképen még máig sincs tisztában azzal, hogy Pálmay Ilka valóságos grófné-e ? A helyzetet most ő maga tisztázza egy levélben, amit Gerő Ármin nagyváradi rendőrkapitányhoz írt. Gerő ama hír folytán, hogy Pálmay Ilka Magyarországon hangversenyeket rendez, arra kérte a primadonnát, hogyha már hazajön, tér