Pesti Hírlap, 1893. április (15. évfolyam, 90-118. szám)

1893-04-15 / 103. szám

______________________________________ PESTI HÍRLAP 1893. április 15. Ischlben tartózkodott. Általánosan föltűntek akkor a fiatal király erőteljes, nyúlánk termete, határozott és erős akaratra valló arcvonásai. Szellemi tekintetben fejlődött a király. A legutóbbi napokban egy csomó vizsgát a legjobb sikerrel tett le. Még tegnapelőtt a régensek és a miniszterek jelenlétében vizsgázott ki­tűnő eredménynyel a magánjogból. Dr. Dokics az új miniszterelnök. Az új szerb miniszterelnököt Dokics dr­. Bécs­ben nagyon jól ismerik. Dokics dr. a trónörökös Sán­dornak volt már a nevelője és a mikor Sándort ki­­rálylyá koronázták teljesen az ő kezébe tették le a fiatal király szellemi és erkölcsi kiképzését. Dokics dr. különös súlyt helyezett arra, hogy a történelmet nemzeti irányban tanulja meg a fiatal király. A szerb nemzet hőseinek viselt dolgaival szinte fanatizálta a fiatal király fogékony lelkét. Dokics dr. most 49 éves. A belgrádi egyete­men a természettudományokat és a fiziológiát adta elő. Iskoláit a bécsi egyetemen végezt­e. Egyike volt Brücke tanár legszorgalmasabb hallgatóinak. Dokics dr. mindig híres volt osztrák-barát ér­zelmeiről. Különben is nagy tisztelője a német kul­túrának, a­melynek szellemében nevelkedett. Kedvenc olvasmányai még most is: Goethe, Schiller és Les­sing művei. Az elfogott régensek. A három régens közül, a­kikre Milán király, lemondása után, fia nagykárúsításáig, az ország kor­mányzatát bízta, az egyik, Protics tábornok, már ré­gebben meghalt. Az ő helyét, a­melyért még leg­utóbb heves harcok folytak, nem töltötték be. A másik két régenst Risztics Jánost és Belimarkovicsot tudva­levőleg a király tegnap elfogatta. Risztics és Belimarkovics, Milán kiskorúságá­nak idejében is régensek voltak. Risztics János most 62 éves. Politikai ténykedése eléggé ismeretes. Ausz­­tria-Magyarországnak nem volt ugyan barátja, de min­dig alárendelte magát a politikai áramlatnak, a­mely az utóbbi időben az osztrák-magyar monarchiára nézve kedvező volt Szerbiában. Belimarkovics tábornok Riszticsnek nagyon jó barátja. Ő is, mint Risztics, a liberális párt híve. Hogy ment végbe az államcsíny. Belgrád, április 14. Az államcsíny igen ügye­sen volt előkészítve. Senkinek sem volt tudomása róla, legkevésbbé azoknak, a kik a kormányrudját a kezükben tartották. Csak a király környezetében levő tisztek és a radikális vezérférfiak tudtak a dologról. Tegnap estére a régenseket és az összes minisz­tereket a k­irály udvari ebédre hivta meg. — Ez az ebéd éjfélig tartott. Ekkor fölállott Sán­dor és kijelentette a meglepett urak előtt, hogy köszöni eddigi szolgálataikat, tovább nincsen azokra szüksége, mert az ország sorsának intézését ő maga vette a kezébe. Belimarkovics régens szenvedélyesen kelt ki ez ellen az eljárás ellen. E­miatt össze is szólalkozott Csirics őrnagygyal. A régenseket és a minisztereket végre a ki­rályi palotában katonák őrizetére bízták, Sándor király pedig többrangú katonáktól kisérve sorba járta a kaszárnyákat és átvette a csapatoktól a hűségi esküt. Ezalatt a régensek, a miniszterek, a rendőrprefektus házait és a táviró hivatalt katona­ság szállta meg. A rendőrség vezetését Milovanovics Koka őrnagy vette át. Az egész államcsínyt néhány nap előtt beszélte meg Dokics dr. Milán királylyal. Belgrád, ápr. 14. (Saját tudósítónktól.) Midőn Sándor király a régenseket és a minisz­tereket azzal az indokolással, hogy törvény és alkotmány ellen vétettek és a nép legszentebb jogait lábbal tiporták, foglyoknak nyilvánította, Belimarkovics tábornok felhevülésében kardjához nyúlt, de a király egyik hadsegéde lefegyverezte. Risztics csak annyit mondott: Felséged veszé­lyes lépést tesz, mire Sándor király határozott hangon azt felelte: Az önök törvénytelensége, erőszakoskodása, az alkotmány megsértése, a leg­szentebb népjog bitorlása kényszerítenek arra, hogy önöket foglyoknak nyilvánítsam. Én mint gyermek arra esküdtem, hogy alkotmányos ki­rálya leszek Szerbiának és e szent eskümet meg fogom, tartani. Erre Risztics teljes rezignációval megadta magát. Az exregenseket délben udvari kocsikon saját lakásaikba vitték és itt internáltatták. A miniszterek még mindig a királyi palotában vannak internálva. Eredeti, hogy Avakumovics palotája fel van lobogózva. A szkupstinát holnap ukázzal feloszlatják. Az új választások május harmincadikán lesz­nek. A szkupstina megnyitását június tizenhar­madikára tűzik ki, hogy a kereskedelmi szerző­déseket július elseje előtt le lehessen tárgyalni. Ausztria-Magyarország, Olaszország és Ro­mánia, Sándor király nagykorúságát táviratilag elismerték. A király ma a nép óriási lelkesedése mel­lett katonai fedezet nélkül nyitott kocsiban Belgrád összes nagyobb utcáin végig hajtatott. A palota kapui, melyek a liberális kormány alatt mindig zárva voltak, most nyitva vannak. Ezer meg ezer üdvözlő távirat érkezik a királyhoz és a kormányhoz. Milán szívélyesen gratulált az új helyzet­hez, mely Szerbia újjászületését jelenti. Bécs, ápr. 14. A „Politische Correspon­­denz“-nek jelentik Belgráditól. A külügyi tár­cát N­i­k­o­l­i­c­s Andra, a Pasics-kabinet volt közoktatásügyi minisztere vette át. Az új külügyminiszter már utasította Szerbia külföldi képviselőit, hogy a királyi hatalomnak a nagykorúnak nyilvánított király által történt átvételét és az új kabinet alakítását tudassák az illető kormányokkal. Bécs, ápr. 14. (Saját tudósítónktól) Dokics tábornok, szerb miniszterelnök, Sándor király volt nevelője, 14 nappal ezelőtt Bécsben járt és már akkor említette, hogy a szerb viszonyokon csak erőszakos eszközökkel lehet segíteni. A király kiáltványa, Sándor király proklamációja következő­leg hangzik: Szerbek! Valahányszor a szerb nép élet­érdekei megkövetelték, őseim, az Obrenovicsok mindenkor a szerb állameszme szolgálatába ál­lottak. Őseim tradícióiban felnevelve, híven a nemzet szelleméhez és mindenek előtt a szerb állameszmének óhajtva szolgálni, ma kötelessé­gem, hogy őseim példáját kövessem. Jelenleg a népéletnek nyugodtan kellene fejlődnie azon alkotmány védelme alatt, melyet felséges atyám, egyetértésben az összes pártokkal és magával a néppel, az országnak adott. Sajnos, az alkotmány a legutóbbi időben annyira veszélyeztetve volt és ha szerbjeim állampolgári jogai annyira kérdésesekké váltak, a népképvi­selet alkotmány szerű­ állása annyira lealacsonyít­­tatott, hogy nem szabad késnem, véget vetni e szerencsétlen állapotnak. Szerbek! Mától fogva én veszem kezembe a királyi hatalmat, mától fogva az alkotmány teljes hatályba lép és meg­nyeri teljes értékét. Bízva az Obrenovicsok sze­rencse-csillagában s támaszkodva az alkot­mányra és a törvényekre, fogom kormányozni országomat s felhívlak mindnyájatokat, hogy nekem hiven és odaadóan szolgáljatok. Drága népem , Istenhez esedezve, hogy minden lépésemet oltalmazza, azzal a kiáltással végzem : Éljen a nép ! Belgrád, 1893. április 1. Aláírva Sándor. Az államcsíny utáni nap. Belgrád, ápr. 14. Ma délelőtt, ezrekre menő sokaság járta be zászlókkal az ünnepi díszben pompázó várost. A konok elé érve, a nép lel­kesülten éltette a királyt és az Obrenovics-di­­nasztiát. Sándor király megjelent az erkélyen, megköszönte az ovációt és hangsúlyozta, hogy a szerb nép és annak szabadsága drága neki és hogy oltalmazni akarja Szerbiát. Szavait az­zal végezte: „Éljen a szerb nép!" A nép mo­hón leste minden szavát a királynak, a­ki erős hangon beszélt. Mikor a király kijelentette, hogy az állampolgárok veszélyeztetett szabadságát erős kézzel oltalmazni akarja, a nép szűnni nem akaró lelkesedésben tört ki. Ezután az egyre szaporodó sokaság a minisztériumok elé vonult és lelkes ovációkban részesítette az új minisztereket. Ristics háza előtt egetverő lárma gúnyos zsivajgás és üvöltözés támadt. A rendőrség és katonaság csak nagy bajjal tudta visszaszorítani a töme­get. A Mihály fejedelem­ utcán végigvonulva, a nép­tömeg megállt Garasanin háza előtt és éltette Garasanint, a­ki köszönetet mondott és kijelen­tette, hogy a szerb néppel együtt boldognak érzi magát, hogy a felséges király vette kezébe a kormány gyeplőjét, hogy védője és oltalmazója legyen népének. Szavait e kiáltással végezte: „Éljen Sándor király ! Éljen az alkotmány! Él­jen a nemzet!“ Avakumovics háza előtt újra zsivajgott és pisszegett a tömeg és azt kiabálta : „Le Avakumovics csal! Le a liberálisokkal !“ De legzajosabb volt a tüntetés Mihály metropolita székpalotája előtt. Itt a zsivajgás és üvöltözés véget nem akart érni és valóságos macskazenévé fajult. A boltok nagy része zárva van. Azt vár­ják, hogy a király meg fog jelenni az utcákon. Ma itt nagy havazás van­ Belgrád, ápr. 14. A király ma délelőtt ki­­kocsizott. Az ágyuk dörgése közt indult el a királyi fogat a konakból és a Terazija és Mihály­­herceg­ utcákon keresztül a székesegyházba ment és innen vissza a palotába. Az első udvari fogatban Sándor király és Csirics hadsegéd, a második­ban Dokics miniszterelnök és Francisovics had­ügyminiszter, a harmadikban a király hadse­gédei ültek. A királyt a lakosságtól sűrűn elle­pett utcákon zsi­­ó-kiáltásokkal fogadták, melye­ket ő minden oldalra köszönve, szívélyesen fogadott. A kocsizás félóráig tartott, a lakosság önként bezárta a boltokat és az utcára gyűlt. A radikális és haladópárti lapok ünnepi számokban jelennek meg. Belgrád, ápr. 14. Ép most 11 óra 30 perckor délelőtt kisérik a régenseket zárt kocsi­ban a konakból lakásaikra. Mindkettőnek igen szenvedő kinézése van. Mögöttük bezárultak há­zaik kapui és ezek előtt őrök állanak, mert a letartóztatást óvatosságból még fentartják. Épigy vitték haza a volt minisztereket. A hivatalos lap tartalmazza a proklamá­­ciót és a királyi ukázt, melylyel a régensek fel­mentetnek hivataluktól és az Avakumovics kor­mány elbocsáttatik és az uj miniszterek kinevez­­tetnek. Azonkívül közzé teszi a hivatalos lap az ukázt, melylyel a jelenlegi szkupstina felosztatik és az uj választások május 27-ére (15) kitüzet­­nek és a szkupstina junius 13-ára (1) egybehi­­vatik. A város praefektusává Protics Sztojánt nevezték ki. Belgrád, április 14. (Saját tudósítónktól.) A mai napot egész Szerbiában ünnepnapnak nyilvánították. Az üzleteket, mint vasárnapi na­pon, valamennyit becsukták. Belgrád utcáit az emberek nagy csoportokban járják be, több­nyire lobogókkal. Mindez azt mutatja, hogy a régenseket a nép nem szerette. Senki sem saj­nálja őket. A­merre a fiatal király és az új mi­niszterek járnak, a nép mindenütt zsi­­ó kiáltá­sokkal üdvözli őket. Belgrád, ápr. 14. (Saját tudósítónktól.) Az államcsíny a legkisebb akadály­a nélkül fényesen sikerült és mindenütt kedvezően ítélik meg. Bel­grád örömmámorban úszik és csak most lehet látni, mily gyűlöletes volt a régensség. Nincs senki, a­ki könyet ejtene Riszticsért vagy Beli­­markovicsért, ellenben, a­hol csak megjelennek az új miniszterek, lelkes zsi­­ó-kiáltásokkal fo­gadják őket és nyilvánvaló, hogy a nép tökéle­tesen meg van elégedve a király választásával. Száz ágyúlövés hirdette a várból, hogy Sándor király megkezdte a kormányzást. A fiatal uralkodó udvari kíséretétől környezve, a székesegyházba ment és részt vett az isteni tiszteletben. Uj kormánya egész napon át per­manentel együtt volt. A szkupstinát fel­oszlatták; május 18-án újra választanak és jún. 1-ére megnyitják az uj­ szkupstinát. Oly hamar és simán ment végbe az államcsíny, hogy akárhány képviselő nem is tudott róla és megesett, hogy reggel 9 órakor a szkupstinába mentek és meglepetve látták, hogy a kapuk be vannak zárva és ka­tonák tartják megszállva az épületet. A közbiztonságról kellően gondoskodtak és mindegyik rendőrkapitánysághoz megbízható tiszteket vezényeltek ki. A Mai. Nov. szerint a tegnapi udvari la­komán beszélgettek a harmadik régens válasz­tásáról és a jelöltekről. Egyszerre azonban a

Next