Pesti Hírlap, 1893. július (15. évfolyam, 179-209. szám)
1893-07-01 / 179. szám
1893. július 1. PESTI HÍRLAP alkalmas idő, hogy e tekintetben a megye közönsége nyilatkozzék. Szerinte azonban itt nem lehet más kérdést felállítani, mint azt, hogy a Debrecen város "átiratát egyszerűen tudomásul veszik-e, vagy hasonlóértelmű felirat készítését javasolja-e a választmány. Ő a maga részéről Debrecennek sohasem lesz uszályhordozója. Gajár Géza váci polgármester abban a meggyőződésben van, hogy miután az alispán kijelentette, hogy a főrendiház reformálása ügyében javaslatot fog tenni a közgyűlésnek, Debrecen város átirata egészen tárgytalanná vált és a felett már most napirendre térhet a választmány. Gróf Szapáry István nem akarja a kálvinista Rómának példáját követni, nem akar heccet csinálni s épen azért az a kívánsága, hogy a választmány a debreceni átiratot egyszerűen vegye tudomásul. Beniczky Ferenc főispán nagyon óhajtaná, ha Debrecen város átirata a közgyűlésen nagyobb vitát nem okozna, de ha az alispán el is állana attól, hogy ebben az ügyben javaslatot tegyen, ki tudja, nem fog-e valaki a közgyűlésen hasonló értelmű javaslattal fellépni? Sokkal helyesebbnek tartja tehát, ha az alispán teszi meg a főrendiház reformálására vonatkozó javaslatát. A választmány ezek után tudomásul vette ugyan Debrecen városnak a főrendiház ügyében Pestvármegye közönségéhez intézett átiratát, de miután megokolását magáévá nem teheti, felkéri Földváry Mihály alispánt, hogy a közelebbi közgyűlésen indítványozza, hogy Pest megye közönsége a képviselőháztól feliratilag kérje a főrendiháznak olyan reformálását, hogy annak jövőre a megyék képviselői is tagjai legyenek. Ezután tárgyalták Háromszék vármegye közönségének a képviselőházhoz intézett ama kérvényére vonatkozó átiratát, melyben az ártatlanul elitéltek kárpótlása érdekében országos törvény alkotását kérik. A választmány azt javasolja, hogy Pest megye Háromszék megye kérvényét hasonló értelmű kérvénynyel támogassa.* Esztergom, jun. 30. A kormány által Esztergom és Párkány között építendő állandó dunai vasfúd főhelyén a Duna medrében megejtett fúrások befejeztettek és a talaj igen kedvezőnek találtatott. Az istenhegy közelében is eszközölnek fúratásokat, de kétségtelen, hogy az első helyen lesz az állandó híd, ott, ahol a miniszter itt léte alkalmával a helyet kijelölte, t. i. a mostani hajóhíd közelében hoz. S az azon felül tapintatlan eljárás, mert micsoda dolog az, hogy a főispán egy privát egyesület közgyűlését előkészítse, amely egyesület különben Kostenszky révén a tót nemzetiség kiirtását hirdeti? A N. N. párhuzamot von a mostani eset és azon eset között, amikor a megyei hatóság a turócszentmártoni választópolgárok népgyűlését betiltotta. A megyei hatóság eljárását a kétféle gyűlés tartásával szemben kiemelve, a N. N. megjegyzi, hogy a főispán eljárása annyiban helyesebb, amennyiben nem tiltja be a gyűlés megtartását; máskülönben azonban, mint fent említtetett, a N. N. ez esetben is elitéli a hatósági beavatkozást. * „F. BI. K. E.“ T.-Sz.-Mártonban. Ezen cím alatt jelenti a turócszentmártoni Národnie Noviny azt, hogy a felsőmagyarországi közműegyesület legközelebbi közgyűlését Tur.-Sz.-Mártonban fogja tartani. A lapnak nincs kifogása az ellen, hogy a nevezett egyesület, ha az alapszabályai megengedik a vándor közgyűlésezést, Turóc-Szent-Mártont választotta ez évi közgyűlése helyéül, de megjegyzi, hogy provokatív tendenciát lát azon tényben. A lapnak csak az ellen van kifogása, hogy a közgyűlést,előkészítő értekezletet Justh Kálmán mint főispán hívta egybe. Kérdi, hogy jut ahhoz a turócmegyei főispán, hogy a F. M. K. E. közgyűléseire előkészületeket tegyen? A főispánnak a N. N. szerint nincs joga ,hreztük az egy esztendőre kimért munkát, a komoly foglalkozást. A teljesített kötelesség tudatában tele marokkal turkálhattunk a jutalomban, s jogunknak tartottuk, hogy igaz, őszinte kedvvel élvezzük végig a nagy vakációt. A test fejlesztésére s az egészség megszilárdítására szánt két hónap meg nagy diák korunkban is újra meg újra gyermekké tudott bennünket változtatni; örömünket leltük a játékban, a hancúrozásban, egymásnak szelíd eldögönyözésében, ami mind nagyon kevéssé illendő dolog a nagyvárosi glagokesztyűs, korán érett diákság szemében, de megvan az a haszna, hogy pompás jó étvágya lesz az embernek tőle s úgy alszik, mint a bunda. Már pedig egészségesebb társadalom az, melynek a fiai behunyt szemmel álmodnak, a mikor az alvás ideje van, — mint az, a melyben az ébrenálmodozás divatja teszi örökössé a fáradtságot s a pihenés vágyát. Csak ki velők, ezekkel a csenevész, sápadt, betegesnek látszó szegény, nagyvárosi diákokkal a faluba, a pusztára, ahol megtanulnak korán kelni, napot tűrni, lélekzetet venni! Mikor a szelídségéről ismeretes, komoly, könyvfaló legényke először odacsapja a Hoffmann épületes történeteit, hogy ellenállhatlan kívánsággal ugorjék fel a mezőn legelő gebék valamelyikére, akkor kezdődik testi és lelki gyógyulása, az elfásulástól s a közöny halálos betegségétől való szabadulása. Játék kell a gyermeknek a vakációban, nem tudományi Fővárosi ügyek. A főváros közgyűlése. (Második nap.) — Saját tudósítónktól.• A legügyesebb viharpróféta se merte volna azt jósolni, hogy ma vihar lesz a városatyák gyűlésén. Pedig az volt. Váratlanul jött, mint a nyári zivatar, és mint a szelíd, jó Kamermayer szájából a haragos szó. Mert haragudott az öreg úr, még pedig nagyon. Jog szerint a főpolgármesternek kellett volna haragudnia, mert ő elnökölt a közgyűlésen, de úgy látszik, szimatolt valamit, mert közvetlen a vihar kitörése előtt átadta az elnöki széket Kamermayer polgármesternek, aki egyszerre csak azon vette magát észre, hogy a városatyák előbb még szelid arca piros a haragtól és uram bocsá’, néhány nyughatatlan márveket köröz, amelyeken névszerinti szavazásra gyűjtik az aláírásokat. Ez pedig csalhatatlan jele a legnagyobb fokú felháborodásnak. Történt pedig mindez a napirend 16. pontjánál, a népszínház tűzbiztonsági kérdésében tett tanácsi előterjesztésnél. Ahányszor ez a dolog a főváros közgyűlésén szóba került — pedig idestova már tíz esztendeje van állandóan napirenden — mindig heves, elkeseredett vita támadt, amelyet különben mindig a szakértő urak támasztottak. Most is úgy történt. Pártos Gyula szakértő szólalt fel elsőnek a tanács javaslata, a népszínházi bizottmány véleménye és a többi „szakértők“ megállapodása ellen. Legszentebb meggyőződése szerint hangoztatta, hogy a népszínházat csak magából a népszínházból lehet és kell is megvédeni a tűzvész ellen. A színpadi záporkészülék részére — úgymond — semmiféle külön épületre szükség nincsen, mert az elhelyezhető magában a színházban is. Rácz Károly dr. be akarta bizonyítani, hogy nem csak szakértő szólhat hozzá ehhez a kérdéshez és beszélt is egy jó félóráig, de az igazi „szakértők“ véleménye szerint csak üres szalmát csépelt. A mély meggyőződés hangján jelentette ki, hogy a leghelyesebb volna a Csokonay utca felől fölállítani a víztornyot. Beszéde alatt csak úgy röpködtek jobbról-balról a haragos közbeszólások. Amikor a doktor úr a szakértőkre tett néhány csípős megjegyzést, Kamermayer izgatottan szólott oda: — Csak nem hívhatnak műszaki kérdések megbírálására fiskális szakértőket!? Ha mindenki beszél, Scheich bácsi se hallgathatott és keményen megfenyegette a hüledező városatyákat, hogy majd ők fizetik meg az esetleges kárt, ha bolondul intézkednek. Most azután felszólalt a másik szakértő Kauser József. Szegény Pártos Gyulának egy szava is sok, ami nem maradt megcáfolatlanul. Darabokra, ízekre szagatta egész okoskodását és úgy mutatta ki, hogy az ő „szakértői“ véleménye az egyedül helyes, amennyiben színházat kívülről kell megvédeni. Kamermayer nem állhatta tovább a hercehurcát és közvetítő indítványt tett. Mint a népszínházi bizottság elnöke, kijelentette, hogy a tanácsnak és a népszínház bizottságának is az a fő célja, hogy a színház tűzbiztonságának ügye mielőbb megoldást nyerjen s igy a közgyűlésnek csak elvileg kellene kimondania, hogy kivánja az ügy végleges tisztázását és utasítja a tanácsot hogy tegyen előterjesztést. Ez ellen azonban Kaas Ivor báró protestált. Nem hajlandó a halasztást elfogadni, hanem tisztáztatni kivánja a telek-kisajátítás kérdését, mert ettől függ az egész ügy gyors megoldása. Végre nagy nehezen, óriási nyugtalanság közepette mégis sikerült szavazásra bocsátani a kérdést. A többség Réminek nagy megrökönyödésére elfogadta a tanács előterjesztését. A szavazás után felállott Heltai Ferenc és dörgő hangon jelentette ki, hogy ő ez ellen a hatáározat ellen óvást emel és tiltakozik. — Amint tetszik! jegyezte meg nagy flegmával az elnök. * * * A közgyűlés különben igencsendesen kezdődött, csak a Szabó és Schönwald-féle kisajátítási ügyben volt néhány felszólalás. Dezsényi József jelentette ki, hogy ennek a pernek lefolyása a fővárosra szégyenletes s méltán föltünést keltett az ország határain túl is. Az a körülmény, hogy egy majdnem elzüllésnek indult vállalat kisajátítása a fővárosnak csaknem kétszázezer forintjába került, azt bizonyítja, hogy hiányzik az az erély, amely egy főváros kormányzásánál szükséges. A törvényhatóságnak gondoskodnia kell arról, hogy hasonló esetek elő ne forduljanak. Kifogásolja egyébként azt, hogy a per menetében a kereskedelemügyi minisztérium nagy befolyást gyakorolt. Indítványozza, küldessék ki bizottság az ügy megvizsgálására, hogy mindenki ellen, aki hibát, vagy mulasztást követett el, felelősségre legyen vonható. De kéri azt is, hogy jogászokból álló szakbizottság küldessék ki, annak megvizsgálására, mennyiben volt illetékes a kereskedelmi miniszter beavatkozása. Ráth Károly főpolgármester, miután Dezsényi a főváros kormányzata ellen kelt ki, amelynek élén ő áll, a vádat visszautasítja, mert, ő az egész ügytől távol állott. D Dezsényi kijelenti, hogy nem a főpolgármestert értette, hanem a közigazgatás élén állókat. Tolnai Lajos dr. távol áll attól, hogy a közigazgatás élén állókat támadja meg s nagy tévedésnek tartja Dezsényi fölfogását, Heltai Ferenc dr. megjegyzi, hogy a közgyűlés a per minden fázisáról értesülve volt. Sajnos a dologban az, hogy olyan közigazgatási bíróság, amely a főváros igazait megvédelmezhette volna, nincs. Minthogy, tehát az ügy a legnagyobb nyilvánosság előtt folyt le, a kiküldendő vizsgálóbizottság semmi újat sem deríthetne föl; kéri tehát Dezsényit, hogy vonja vissza az indítványát. Darányi Ignác dr. nem tartaná helyesnek, ha a közgyűlés az ügy fölött egyszerűen napirendre térne; javasolja, hivassék föl a jogügyi bizottság, hogy tegyen javaslatot arra nézve, miként lehetne elejét venni a hasonló eseteknek. A közgyűlés nagy többsége elfogadta Darányi indítványát és tudomásul vette a tanács előterjesztését. A III. ker. „Korona“ vendéglő helyiségeit, amelyeket ideiglenesen iskola céljaira használtak, bérbe fogják adni a III. kerületi polgári körnek. — Az „Eötvös-alap“ orsz. tanítói egyesület, a „tanítók háza“ céljaira megfelelő nagyságú telket kér. A közgyűlés — a tanács javaslatához képest — a tisztviselő telepen levő s a népliget felé fekvőtelket engedi át. Az Andrássy-uti villamos vasút létesítése ügyében a közmunkák tanácsa ellentétes álláspontot foglal el a közgyűléssel, a mennyiben az Andrássy-uti vasút elejtését kivánja s fölhívja a főváros közönségét arra, hogy az égetően szükséges omnibusz-hálózat létesítőse iránt erélyesen intézkedjék. A tanács ezt a nézetet magáévá teszi s javasolja, hogy a közgyűlés az átiratban foglaltakhoz képest határozzon. Dezsényi Józsefnek és Fektor Ferencnek fölszólalása után a többség elhatározta, hogy a tanács javaslatának mellőzésével fölterjesztést intéz a belügyminiszterhez a vasút létesítése érdekében. Egy magánvállalkozónak engedélyt adott a közgyűlés arra, hogy a Duna folyam valamely pontján vízszűrő albesz-készüléket állítson föl, hogy így alkalom adassák ennek kipróbálására. Hozzájárult a közgyűlés ahhoz, hogy a VIII. ker. Rákóczy téren s az I. ker. Svábhegyen önálló gyógyszertár állíttassék föl. A IV., VI. és VII. kerületekben nyitandó gyógyszertárakra vonatkozó kérvényeket elutasították. Kérni fogja a közgyűlés a belügyminiszternél, hogy a Rudas-fürdő a gyógyfürdő címmel fölruháztassék, hogy így a többi fürdők részére biztosított kedvezményekben részesülhessen. Javasolja a tanács, hogy a központi vásárcsarnok igényelte vasúti szállítási díjszabási és fogyasztási adókedvezmények engedélyezése végett fölterjesztés intéztessék a pénzügyminiszterhez. A közgyűlés a javaslathoz hozzájárult. A marhavásártéri húspénztár létesítése tárgyában javasolja a tanács, hogy az az ajánlat fogadtassák el, amelyet három pénzintézet együttesen nyújtott be. A közgyűlés elfogadta a javaslatot. A Kőbányán létesítendő sertés közvágóhíd építési programmját a közgyűlés elfogadta. A közvágóhíd összes költsége 1,164,000 frt. Néhány kisebb fontosságú tárgy elintézése után az elnök, tekintettel az előrehaladott időre, a közgyűlés folytatását holnap délutánra halasztotta, mert még mindig sok elintézni való tárgy van. — S mikor lesz vizünk Káposztás-Segyerről? Hieronymi Károly belügyminiszter tegnapelőtt megtekintette a káposztásmegyeri vízvezetéki telepen folyó munkálatokat s hosszasabban időzve a helyszínen, meggyőződött arról, hogy bármily szorgalma s