Pesti Hírlap, 1893. július (15. évfolyam, 179-209. szám)

1893-07-21 / 199. szám

6___________________________________ PESTI HÍRLAP 1893. julius 21. frankot kér a telekért. A kisajátítási bizottság Louchet mellett nyilatkozott. —­­Erzsébet román királyné egészséges Neuwiedból érkezett hírek szerint csaknem teljesen helyreállt. Az orvosok tanácsára a királyné hidegvíz gyógymódnak vetette magát alá. A királyné gyakran tesz hosszabb kirándulásokat Neuwied környékén. — (Sfissel Ferenc) népszerű osztrák költő, a ,,Zauber am Stein“ című s­inmű szerzője ma 62 éves korában Gleichenbergben meghalt. — (Halálozások.) Slubinyai Sláby Ferenc választott püspök, nagyprépost, holt apát, püspöki helyettes, zsinati vizsgákon líceumi prodirektor, arany­­misés áldozat 80 éves korában ma éjjel Pécsett meghalt.­­ (A kolera.) A belügyminisztériumba a mai napon érkezett távirati jelentések szerint a legutóbbi huszonnégy óra alatt Szatmár városában egy gyanús megbetegedés fordult elő. Másutt a jelentések szerint nem történtek gyanús megbetegedések. Egyes vidéki lapok néhány nap óta a­rran a kétes értékű mulat­ságban tetszelegnek maguknak, hogy olvasóikkal szörny híreket közölnek Budapestről, nap-nap után emlegetve állítólagos koleraeseteket, a­melyek Buda­pesten fordultak volna elő. Mindezen szenzációs hí­reszteléseknek semmi tényleges alapjuk sincsen. Buda­pesten a hatóságoknak eddigelé egyetlen gyanús megbetegedés sem jutott tudomásukra. — (Fürdők látogatottsága.) Komiin­iáin a fürdővendégek száma e hó 16-ig 672 ; — Pöstyén­­ben e hó 15-ig 2175 ; — Alsó-Tátrafüreden e hó 16-ig 753 ; — Trencsén-Teplicen e hó 16-ig 2893; — Uj-Tátrafüreden e hó 15-ig 620; — Csizi-für­­dőben e hó 18-ig 260. — (A csabai öngyilkos szerelmes pár) meghaló történetéről pótlólag még ezeket jelenti leve­lezőnk : A fiatal legény Békési János bízott, hogy szüleinek hajlandóságát kinyeri, hogy a szép cigány­leányt mátkájává teheti s az öngyilkosságot megelőző napon eldicsekedett egy barátjának : — Van már tizenhárom koronám a lakodalmi költségekre. Addig lesz több is. A halál két jegyese Fehér fényképésznél le is vetette magát, ki is űzették az árát s az mondották, eljönnek érte vasárnap. Innét mentek ki a kis­ ligetbe, a­hol meglőtték magukat. Békési egyik kezében a rózsaszínű, vérpiros rózsával diszitett levelet, a másik kezében a revolvert szorította. Mátkája ott feküdt mellette halva. A megható szerelmes, naiv hittel el­telt levél a következő­: „Életemben nevem Békési János volt, de már csak nevem halljátok, mert életem legszebb idejében, a 20-ik évben tesznek a földbe az én elválaszthatat­lan kedvesemmel, oly hűek voltunk egymáshoz, hogy a halállal is szembe szállunk, mintsem egymástól el­váltunk, mert minket a rokonaink nem engedtek semmi áron. Hetha úgy tudnák, mi van a mi szí­vünkben, nem elleneznék. Hanem jól van így is, egymásé leszünk és boldogok leszünk ott, hol földi ember el nem választ egymástól, mert mit érne ne­künk az élet, ha mi egymásé nem lehetünk, inkább jobb meghalni. Isten előtt majd fognak számolni, hogy két ártatlannak így kell elveszni. Kedves isme­rőseim, kik ismertetek, Isten legyen veletek, én már innét elmegyek. Egy sírba temessenek minket, mert ha az életben egymást el nem hagytuk, ezt ezután sem akarjuk. Isten legyen veletek! Nevem Békési János fazekas-segéd, kedvesem Purcsi Sarolta.11 A szerelmesek kíváncsiságát teljesítették. Nagy részvét mellett tegnap temették őket közös sirba.­­ (Az anyját boszulta meg.) Pozsonyi le­velezőnk Írja : Varjú Zsigmond 23 éves kádár-legény meglátogatta Alsó-Szeliben lakó nagybátyját, Var­ju Mihályt, a ki szívesen fogadta rokonát és megvendé­gelte. Este az öreg kiment az udvarra, hogy a jó­szág után nézzen. Az öccs utána ment s a mikor is­mét be akartak térni a házba, Varjú Zsigmond elő­vette revolverét s két lövéssel leteritette nagybátyját, a ki azonnal meghalt. A durranásra elősietett a meg­gyilkoltnak felesége. Az öccs ő rá is ráfogta a revol­vert, de aztán meggondolta magát és a levegőbe lőtt. Később azonban benézett az ablakon s a mikor látta, hogy a holttestet oda beviszik, kétszer belőtt az ablakon, de szerencsére senkit sem talált. Még az­nap este elfogták a gyilkost. Tegnap volt a törvény­­széki tárgyalás, melyen a vádlott előadta, hogy Varjú Mihály az édes­anyját késsel megsebezte, a­mi miatt az asszony meg is halt, a támadó pedig más­félévi börtönbüntetést szenvedett. Ezt a büntetést ke­­veselte. A bosztvágyó fiú elhatározta, hogy meg­torolja az anyján elkövetett sérelmet, mert az asz­­szony a kórházban meg is halt. A fiatal Varjú Zsig­mond Budapesten eszelte ki a gyilkosság tervét s nem nyugodhatott addig, míg végre nem hajtotta. A közvádló kimutatta, hogy az asszony szivszélütés kö­vetkeztében halt meg s kötél általi halált kért a gyilkosra. A törvényszék azonban csak 12 évi fegyházbüntetést szabott az anyját rajongón sze­rető fiúra.­­ (Gyilkosság a hitvesi vonzalomból.) Kötié­nyelmüen cselekedett mindeni (Alsó-Fehérmegye) Zsuska Nikulás, mikor falujabeli két nőnek az év folyamán Romániába szóló útlevelet szerzett, melylyel azok ki is vándoroltak a szép anyaországba. A két nő férje azonban, név szerint Mojsze Zacharie és Olteán Vaszi, annyira ragaszkodtak tudtukon kívül elröppent nejeikhez s azokat szivük igaz vonzalmában annyira nélkülözték, hogy mikor a napokban rájöttek, hogy az útleveleket Zsuska szerezte, felkeresték ezt az esti órákban lakásán s valószínűleg nem épen ba­rátságos eszmecsere után, agyba-főbe verték s a fel­halt embert vérében fetrengve ott hagyták, ki is reg­gelre meghalt. A két tettes férj azóta a hűvösön elmélkedik azon, hogy talán még­sem jó az asszonyo­kat ilyen erősen szeretni ! — (A Salamonski-cirkusz) mai előadását hirdető falragaszok a közönség figyelmét a nagy ingyen-kisorsolásra hívják fel, melynél a nyertes egy penny-lovat, vagy 100 frtot kap tetszése szerint. A sorsolás a műsorozatban az utolsó előtti pont volt s bár a közönség egy része idegesen várta az ered­ményt, a mai érdekes új program is mégis lekötötte a figyelmet. Az új pontok közül különösen „La pre­miere Ballerine11 a lovon, előadva Renz Lujza által s „Tandem11, kitünően lovagolva Eugenie k. a. által arattak tetszést. A sorsolás maga a legnagyobb rend­ben folyt le. A titkár soroksári magyarsággal kihir­dette a feltételeket, mire a közönség körébel Grill Róza kisasszony kihúzta a nyertes számot, melynek tulajdonosául, tehát a szerencsés nyerőül, Szilárszky József mázoló-segéd jelentkezett, ki a penny-ló he­lyett kívánsága folytán egy ropogós százast túlboldo­­gan gyűrt zsebre. Ezzel a nagy esemény véget ért. Holnap a kedvelt zenebohócok, Price fivérek jutalom­­játéka lesz, kik valóban megérdemlik a közönség pártoló figyelmét.­­ (Vidéki mulatság.) Pankotán, a híres Világos mellett, a magyar ifjúság e hó 15-én tánccal egybekötött hangversenyt rendezett a „Fehér kereszt 11 dísztermében, melynek jövedelmét egy „Kossuth-kör“ megalapítására fordítják. A mulatságon jelen volt Pankota és vidéke összes előkelősége, nem csoda hát, hogy ilyen fényesen sikerült. A hangverseny legszebb pontját képezte Sárközi Terka k. a. a budapesti ze­neakadémia végzett növendékének gyönyörű éneke, mely zajos tapsokra ragadta a díszes közönséget. Sárközi k. a. mellett sikeresen működtek még Heitel Laura k. a. zongorán, Hegedűs Lajos ur hegedűn, Kaufmann Oszkár ur zongorán és végül Láng Lipót ur Gabányi Árpád egy monológjával. A mulatságnak lelkes, magyar jellege volt, a férfiak és szép magyar lányok ajkáról csak egy zengett a Kossuth nóta.­­ (Hurokra került pénzhamisítók.) Jó fo­gást tett a napokban a n.­enyedi csendőrség, mely ugyanis egy pénzhamisító truppnak jött nyomára s annak legtevékenyebb két tagjai, Lakatos Juán és neje Notár Anna kóbor cigányok személyében nyakon is csípte. Lakatos uram úgy látszik a kóbor cigányok tanultabb részéhez tartozik, mert megtalálták nála az önmaga készítette s 1 fitos bankók gyártásához szükséges gépet, lemezeket, nemkülönben 87 drb. hamis 1 fitost, valamint 44 írt jó bankót, melyek valószínűleg a hamisak forgalomba hozatala folytán jutottak birtokába. A szövetségbeni részvétellel, részint mint munkatárs, részint mint forgalomba hozó, még 5 egyén van alaposan gyanúsítva, közöttük egy oláh pap, kiknek neveit azonban a vizsgálat érdekében, ez idő szerint még nem célszerű nyilvánosságra hozni. Mindenesetre kétségbeesett vállalkozás, most kezdeni f­artások gyártásába, mikor azok a forgalomból mi­hamarább kivonulnak­­ — (Lótolvaj banda kézrekerítése.) Nagy csalásnak jött nyomára Buday Gyula csendőrhad­­nagy, szegzárdi szakaszparancsnok, ki már évek óta abban fáradozik, hogy a Tolna, Baranya és Pest me­gyében uralkodó, illetve működő lótolvajbandákat kézrekerítse. Végre a múlt héten sikerült a szálat megtalálni, a melyen tovább kutatott s a banda nyo­mára jött. A paksi lókötők elloptak Mucsfáról 2 drb 600 frtos csikót, azokat elvitték Szabadszállásra ha­mis lólevelekkel. Ezeket elcsípték és ezen a fonalon a nyomozást tovább vezetve kiderítette, hogy a lo­vakra a hamis járlatokat Makai János paksi községi írnok gyártotta, mindig jó honorárium mellett. Eddig­elé, mint tettes és orgazda, 7 egyén van letartóz­tatva s a szegzárdi kir. ügyészségnek átadva. Hamis járlat eddig vagy 70 van felfedezve, de úgy látszik Buday csendőrt) ad nagy erélyes és ügyes nyomozása által ez a szám csakhamar emelkedni fog, mert Ma­kai akképen is készített hamis tárlatokat, hogy érték­telen lovakra paksi és a szomszédos elöljáróságok ál­tal szabályszerűen kiállított tárlatokba a lopott lónak hiányzó különös ismertető jeleit pótlólag bevezette. Ezzel azután elvitték a vásárra, átíratták s nyomban uj tárlatokat állíttattak ki, úgy, hogy már a harmadik kézre jó járlatokkal jöttek. Egy ilyen lovat egy cir­kusztulajdonos meg is vett, a ki a lovat azóta szé­pen ki is tanitotta, meg van tehát most szegény akadva, hogy tudtára esett, hogy az ő lova lopott jószág. Buday Gyula hadnagy nagy körültekintéssel folytatja a nyomozást s hihetőleg nagyobbodik a hires tolvajbanda-részvényesek száma.­­ (Elvált hitvesek házassága ) Aulard pá­risi tudós, a Sorbonne történelmi tanára, újra elvette nejét, a­­kitől nemrég elvált. A formaszerű egybekelés a carriere saint-denisi polgármesteri hivatalban ment végbe.­­ (Perbefogott püspök.) Vaugham west­­minsteri érseknek az az eszméje támadt, hogy egy­házi festészetben iskolát alapít, mely célra felhívta Stoppoloni Ágost római festőt, hogy kövesse új székhelyére Londonba, hova az érseket nemrég ne­vezték ki. A festő engedett a hívásnak, feloszlatta római műtermét és Londonba költözött. Alig foglalta el az érsek új székhelyét, a festőt rögtön elbocsátotta. A festő beperelte a főpapot és november 8-ára tűz­ték ki a római polgári bíróság első ügyosztálya elé az első tárgyalást. Stoppoloni egyelőre ötvenezer lírát követel és kijelenti keresetében, hogy­ teljes kártérí­tési igényét csak később állapíthatja meg.­­ (Farkasné szédelgései.) Farkas Jozefáb­ról a következő részleteket jelentik: Farkasné asszony a múlt berlini színházi idényben egy premieréről sem hiányzott. Egy színházi jegyárus pl. a Lessing- és Berlini színház különböző premiereseire a lefolyt té­len 1250 márka értékű páholy jegyet szállított neki. A „Duse-elő­adások“ alatt minden este egy öthelyes páholyt bérelt 100 márkáért. A bérkocsi tulajdonost, ki minden nap egy elegáns kétfogatú ekvipázst bocsá­tott rendelkezésére, több ezer márka erejéig szedte rá. Egy ismert imprezárióval el akarta hitetni, hogy a királyi operához van szerződve primadonnának s 1800 márkát kap havonkint. Egyúttal kérte az im­­prezáriót, adjon neki e gázsira némi kölcsönt. Ez az imprezárió volt az egyetlen ember, a ki nem engedte magát becsapni. Engelmannénak bizalma csaknem érthetetlen. Engelmannénak két fia van, az egyik a hadseregnél, a másik a tengerészeinél szolgál, mint tiszt. Engelmannét ismételten óvták pazar barátnőjé­től, de nem engedte magát bizalmában megrendíteni s mindig nyitva volt pénztára Farkasné számára. Végre E.-né is gyanakodni kezdett. A hatóságokhoz fordult s csakhamar kitűnt, hogy Farkasné azon állítása, mintha számára a birodalmi banknál 250,000 frt volna letéve, nem egyéb hiú szédelgésnél. — Mint utólagosan jelentik, Jozefin anyja, Farkas Katalin, született Gelenk Katalin ellen, ki leányával, Alice­­val Gothába utazott, szintén adtak ki elfogatási pa­rancsot és pedig ama pénzek és értéktárgyak elrejtése miatt, melyeket Farkas Jozefin Engelmannétól zsarolt ki. Farkas Alicet, a­ki Gothában opera énekesnő, semmi vád sem terheli.­­ (Az elhagyott boszuja.) Zsidó Erzsébet, férjezett Molnár Sándorné, madocsai (Tolnám.) lakos a napokban jelentést tett az ottani elöljáróságnál, hogy Molnár István, — kivel ő ezelőtt vadházasság­ban élt, de már jó idő óta egymástól elmaradtak — hajnalban hozzá betört és egy késsel többször meg­­szúrta. Molnár megidéztetvén, kijelentette, hogy ő az egész késelésről mit sem tud, de gyanítja, hogy az asszony maga sebezhette meg magát, hogy rajta bo-­ szilt álljon, a­miért ő elhagyta. Előadta továbbá, hogy az asszony nemrég forgó pisztolyt is vásárolt, hogy, őt lelőjje, de mivel éttől sem ijedt meg és még­sem tért vissza a szerető nő gyöngéd karjaiba, nem bizva saját fegyverforgató képességében, 50 frt ígérete mel­lett Baksa József határcsőszt akarta rábírni, hogy Molnárt löjje agyon. De a csősz undorral utasította vissza az ajánlatot. Most a csendőrök a forgópisztolyt keresték és azt hat tölténynyel együtt az asszonynál meg is találták, tehát ezt, valamint a kést is, mely­lyel állítólag Molnár a szúrásokat elkövette, maguk­hoz vétték s az ügyet a bíróságnál feljelentették.­­ (Öngyilkos földbirtokos.) Schlotter János, a ki a legelőkelőbb birtokosok közé tartozott, János­­háza községben vízzel töltött vadászfegyverével főbe lőtte magát. A lövés az öngyilkos fejét a szó teljes értelmében apróra széthordta. A tett okát nem isme­rik. Schlotter boldog családi életet élt, gazdasági vi­szonyai a legrendezettebbek voltak. Pár nap óta bús­komorság vett rajta erőt s öngyilkosságát valószínűleg elmezavarban követte el. A mindenki által nagyrabe­­csült földbirtokos végzetes sorsa nagy részvétet kel­tett a vidéken.­­ (Betöréssel komplikált bolti tűz.) B.­Csalán egyre-másra történnek mostanában a szenzá­ciós esetek. A kedélyeket még mindig a szerelmi dráma és gyilkosság foglalkoztatja s már egy újabb titokza­tos bűneset szálait nyomozza a rendőrség. Silberstein Ignác boltjában a közel­múltban már háromszor volt bolti tűz, egyszer-másszor nagyobb károkat okozva. Talán a tűzoltás izgatottságában nem vették észre, hogy e tüzet bűnös kéz okozta, mert a legutóbbi tűznél, mely szintén jelentékeny károkat okozott, a betörés kétségtelen jeleit is megállapította a vizsgá­lat, sőt az üzlet pénzfiókjából a napi bevételt is el­vitte a gyújtogató. A többszörös bolti tüzet úgy ma­gyarázzák, hogy az élénk forgalmú utcában a betö­rőt mindig zavarták munkájában, ki aztán zavarában felgyújtotta a boltot. Hogy ki a tettes, azt a vizsgá­lat nem tudta, kideríteni. — (­Rejtélyes bű­ntett) foglalkoztatja jelenleg a párisiakat. Boureille pék nejét táviratilag felszólí­tották, siessen beteg anyjához, vidékre. Távollétében egy tisztességesen öltözött ember­ lépett az üzletbe és­ két font kenyeret kért. Mialatt Boureille kiszol­gálta, az idegen megtámadta és három életveszélyes szúrást ejtett rajta. Boureillenek volt annyi ereje hogy segítségért kiáltson és ekkor a merénylő maga ellen fordította a kését és hat sebet ejtett magán. Meghalt, mielőtt kihallgathatták volna. Boureille nem tud semmi közelebbit a tettesről. Boureillené azzal

Next