Pesti Hírlap, 1893. november (15. évfolyam, 302-331. szám)

1893-11-08 / 309. szám

6 __________ PEST­ HÍRLAP 1893. november 8.­ nulását örökíti meg. A sereg első soraiban egy harsonás alakja domborodik ki a vázlaton, a­ki kürtszóval hirdeti a diadalt. A királyné az alakot so­sáig szemlélte s mosolyogva fordult Benczúrhoz: „No, ez ugyancsak fújjál“ Hosszasan nézte Lotharingiai Károly és Erná­sméi bajor választó fejedelemnek a tömegből kiváló alakjait is. Ezután ismét visszatért a király képéhez s újra hosszasan elmerült annak a nézésébe. A királyné élénk érdeklődéssel nézte a mű­terem művészi berendezését. Körülbelül egy órát töltött ott s a mester előtt ismételten kifejezte el­ragadtatását a látottak fölött. Egy órára járt, mikor ő felsége hazatért a budai várba. NAPI HÍREK.­ ­ (A király és királyné adományai.) A király a budapesti szegények segélyezésére 4000 fo­rintot, a gödöllői szegények segélyezésére kétszáz fo­rintot adományozott. A királyné ma délelőtt 1300 forintot küldött Sélley Sándor főkapitányhoz azzal, hogy abból az orsz. nőképző egyesületnek, a magyar gazdasszonyok orsz. egyletének, a bölcsőde egyletnek 100—100 forintot juttasson, a fenmaradó 1000 fo­rintot pedig a hozzá segélyért folyamodott legérdeme­sebb szegények között osztassa szét. — (A. királyné elutazása.) Erzsébet királyné holnap, szerdán délben 12 órakor kíséretével egye­temben a magyar államvasutak nyugati pályaudvará­ból, külön udvari vonaton Bécsbe utazik. — (Klotild főhercegnő) ma délután László főherceg kíséretében meglátogatta Vastagh György festőművész Lipót­ utcai műtermét. A főhercegnő meg­tekintette azt a cigány genre-képet, melyet Vastagh József főherceg részére festett s melyhez többnyire az alcsuthi cigányok ültek modellül. A kép azt a ci­gány közmondást ábrázolja, hogy : „Nem akar a fára menni!“ A főhercegnő közel egy órát töltött a mű­teremben s látogatása után visszahajtatott a budavári főhercegi palotába.­­ (Erzsébet királyné és a Jókai-jubi­leum.) Nagy és örvendetes meglepetés érte ma a Jókai-jubileum végrehajtó­ bizottságát; olyan, amely bizonyára minden magyar ember szívét a legkelle­mesebb és a legigazabb örömmel fogja eltölteni. Er­zsébet királyné, Magyarország fejedelemasszonya, nemzeti irodalmunk koronás pártfogója, ma beküldte aláírását a Jókai műveiből rendezendő díszki­­adásra. Annál örvendetesebb s mondhatni históriai nevezetességű ez a megrendelés, mert a királyné, a­nélkül, hogy a bizottság bármily utón is felszólította volna a jubileumban való részvételre, a­nélkül, hogy bármilyen közvetítő formára lett volna szükség, érte­sülve a mozgalomról és a díszkiadás tervbevételéről, egyedül nemes és fenkölt lelkének sugallatára hall­gatva, határozta el magát, hogy Jókai műveiből egy amatőr példányt megrendel. A végrehajtó bizott­ság ugyanis épen azon volt, hogy a fel­hívás egy díszesebb példányát juttassa a ki­rálynéhoz és a késedelem tisztán technikai okokon múlt. És ime ez az önkénytelen mulasztás most még nagyobbszerű­vé változtatta a legelső magyar asszony hazafias tettét, még fényesebb glóriával övezi a ma­gyar királynét, a­kinek nincs szüksége közvetítőre, a ki a maga velünk érző lelke szerint cselekszik és siet hogy az első magyar asszony legyen, a ki a legnagyobb élő magyar költőt megünnepli. A megrendelés így hangzik: 1. Erzsébet királyné díszpéldány ára 500 forint. 2. Báró Nopcsa főudvarmester 200 forint. A nemzeti diszkiadásra a Jókai-jubileum vég­­reható-bizottságához eddig a következő előfizetések érkeztek be : József főherceg 3 példánynyal Vaszary Kolos hercegprimás2 33 Belvárosi polgári kör1 33 Brázay Kálmán1 33 Jakabfalvy Gyula kúriai bird1­2 Szepessy Gyula Gróf Széchenyi Gyula m. k. főajtón-1­1» — (Emlékezés Erkel Ferencre) Erkel Ferenc június 16-án halt meg és a gyászjelentés tudatta, hogy a mesterért az ünnepi gyászistentisz­teletet ez évi november hó 7-én tartják meg. Ez a nap ugyanis Erkelnek a születése napja. Az volt a terv, hogy ezen a napon a filharmónikusok a teréz­városi plébánia­templomban előadják Mozart nagy rekviemét. Sokan emlékeztek erre a határidőre és ma délelőtt számosan gyűltek össze a templomba, de az ünnepi gyászmise elmaradt. A filharmónikusok holnap a vigadóban jubiláris hangversenyt rendeznek és igy ma nem értek rá, hogy a mester emlékének áldozzanak és kegyeletes ígéretüket megtartsák. A templomban reggel 9 órakor a család felkérésére Stieber Vince plébános mondott csöndes gyászmisét, a­melyen jelen voltak a gyászoló családtagok.­­ (Bankigazgatók kitüntetése.) A hivata­los lap mai száma közli: a császári és apostoli királyi felsége Gödöllőn 1893. évi október hó 11-ikén kelt legfelsőbb elhatá­rozásával a köz- és államgazdaság terén tett kiváló szolgálatok elismeréséül Kornfeld Zsigmond, a magyar általános hitelbank igazgatójának a második osz­tályú, és Beck Nándor, a magyar jelzáloghitelbank vezérigazgatójának a harmadik osztályú vaskorona­­rendet díjmentesen, legkegyelmesebben, adományozd méltóztatott. Kornfeld Zsigmondban a magyar pénzügyi világ egyik legkiválóbb alakját tüntette ki ő felsége. Mint a magyar általános hitelbank igazgatójának tevékeny része volt mindazon műveletek koncepciójában és ke­resztülvitelében, a­melyek az utóbbi évtized folyamán a magyar államkölcsönök konszolidációjára és a ve­lük járó kamatteher csökkentésére irányultak. Ebbéli működéséért már néhány évvel ezelőtt kapta meg a vaskoronarend harmadik osztályát. A valutarendezés és a vele kapcsolatos konverziók legutóbbi nagy mű­veleténél Kornfeld Zsigmondnak ismét jelentékeny szerep jutott. A magánéletben Kornfeld Zsigmondot főleg nemes szívéről ismerik. Évtizedek előtt idegen országból származva hozzánk, hű fia lett új hazájá­nak, a melynek nyelvét elsajátítani első kötelességé­nek ismerte. Jóllehet férfikorában adta magát a ma­gyar nyelv tanulására, azt rövid idő alatt annyira bírta, hogy a magyar tudományos akadémia nemzet­­gazdasági bizottságában felolvasást tarthatott. Haza­fias magyar szellem uralkodik családjában s igy ne­veli gyermekeit is. Beck Nándor a fővárosi bankkörök egyik leg­rokonszenvesebb képviselője, a­ki együtt emelkedett a budapesti pénzpiac jelentőségével. Beck Nándor született 1840. augusztus 20-án Bács-Madarason. Csa­ládjának minden egyes tagja előkelő társadalmi állást tölt be. Gimnáziumi tanulmányai bevégzése után a bölcsészeti fakultásra iratkozott be, majd­ pedig a ke­reskedelmi pályára lépett. Egy ideig a magyar általá­nos hitelbank tisztviselője volt, honnan az anglo-ma­­gyar bankhoz került, melynek akkor Széchenyi Béla gróf volt az elnöke, alelnökei pedig Fest Imre és Wahrmann Mór voltak. Ez utóbbival együtt vetette meg aztán alapját a jelzálog-hitelbanknak, melynek már negyedszázad óta áll az élén. Beck a rideg számok embere, de azért üres óráiban szí­vesen foglalkozik a költészettel; persze a nagy közönség, mely szívesebben elolvassa az általa kiadott félévi mérlegeket, lírai költeményeit nemigen ismeri. Nejével, Schön Laurá­val regénybe illő módon kelt egybe. Sokáig udvarolt neki, aki különben rokona is volt, de azért sohase nyilatkozott előtte, így aztán­­eljegyezték a leányt mással. Beck az esküvő előtt pár perccel fekereste egykori ideálját s szerencsét kívánt neki e fontos lépéshez, mely lépéssel egyszersmind az ő boldogságát zúzza széjjel. Ámulva hallgatta az ifjú menyasszony az elkésett szerelmi vallomást, de nem habozott sokáig, kijelentette, hogy még nincs későn a visszalépésre. Ügy is történt és három héttel később Beck vezette oltárhoz Schön Laurát. Házas­ságából két gyermeke született. — Beck Nándor ki­tüntetését őszinte örömmel fogják fogadni mindenütt, mert benne a királyi kegy érdemes és méltó fér­fiút ért. — (Bírósági kinevezését.) Ő felsége — mint értesülünk — az igazságügyminiszter előterjesztése folytán dr. Vargha Ferenc kecskeméti ügyészt és Cze­­kéliusz Marcel budapesti I—III. ker. jbirósági albirót a budapesti kir. törvényszékhez birákká ; Fischer Imre soproni jbirósági albirót a soproni kir. ügyészséghez és Nagy Lajos nagyszebeni kir. törvényszéki jegyzőt a nagyszebeni kir. ügyészséghez alügyészekké; to­vábbá dr. Ákontz János kézdi-vásárhelyi kir. törvény­széki jegyzőt a kolozsvár-városi, Bakó Andor aradi kir. törvényszéki jegyzőt a vaáli, Sólyomy István vesz­prémi kir. törvényszéki jegyzőt a zirci, Nemess Ist­ván szolnoki kir. törvényszéki jegyzőt a felső-pulyai, dr. Madár Imre aljegyzőt az ócsai és Dunay Endre budapesti kir. törvényszéki aljegyzőt a király-helmeci kir.­­birósághoz albirákká nevezte ki; végül i. é. no­vember hó 3-án kelt legfelsőbb elhatározásával Haupt Albert kassai kir. törvényszéki bírónak hasonminőség­­ben saját kérelmére a budapesti kir. törvényszékhez leendő áthelyezését megengedte. Az igazságügyminiszter Stephany Elek besz­tercei kir. törvényszéki aljegyzőt a nagyszebeni és Ury Lajos temesvári kir. törvényszéki aljegyzőt, a te­mesvári kir. törvényszékhez jegyzőkké , továbbá Új­városi Miklós zilahi kir. törvényszéki joggyakornokot, a besztercei, Begov Árpád temesvári kir. törvényszéki joggyakornokot a temesvári kir. törvényszékhez, Haja­­jós Illés kecskeméti kir. törvényszéki joggyakornokot a bács­almási, Meldt Rezső brassói kir. törvényszéki joggyakornot a hátszegi, Csicsáky Béla kalocsai­­biró­sági joggyakornokot a kun­halasi, Szeghy Lajos újvi­déki kir. törvényszéki joggyakornokot a titeli és Szakmáry Gyula besztercebányai királyi törvényszéki oggyakornokot a szakolcai járásbirósághoz aljegy­­zőkké, Böhm Károly lőcsei kir. törvényszéki iroda­tisztet a lőcsei kir. törvényszékhez irodaigazgatóvá, Magyari János szilágy-csehi kir. jbirósági segédtelek­­könyvvezetőt a tasnádi kir. járásbirósághoz telek­könyvvezetővé, Zentai Gyula ó­ becsei kir. jbirósági írnokot a duna­vecsei és Lederer Sándor félegyházi kir. jbirósági Írnokot a félegyházi kir. jbirósághoz segéd­­telekkönyvvezetőkké nevezte ki; Arz Albert szász­­sebesi kir. járásbirósági aljegyzőt a besztercei királyi törvényszékhez és Ginder Károly bajai kir. jbirósági telekkönyvi betétszerkesztő írnokot az ó­becsei kir. jbirósághoz helyezte át; végül Sporanek Ágoston ma­lackai kir. jbirósági ideiglenesen alkalmazott írnokot ezen állásában végleg megerősítette.­­ (Miljanov Márké vajda Budapesten.) Montenegrónak, a Feketehegyek országának egyik, nép­dalok által guzsicák hangja mellett megénekelt hőse, Miljanov Márkó vajda — mint már említettük — fe­leségével tegnap óta a magyar fővárosnak vendége, hol — úgy látszik —­ kitűnően érzi magát. Miljanov Márkó harminc év óta vajdája a hazája­­beli Kucsi-törzsnek s ha a kis ország háborúba ke­veredik, akkor Márkó vajda 1800 katonának paran­csol. Mikor a montenegróiak a törökök ellen harcoltak, Miljanov hosszú sorozatát vitte véghez a hőstetteknek, úgy, hogy nemzetének egyik legnagyobb hőse gya­nánt tisztelték s nem csak Nikita fejedelem országá­ban, hanem Albániában is a tambura zengése mellett dalba foglalta a nép hőstetteit. Egy ideig államtaná­csos és tengerparti kormányzó is volt Montenegróban, később azonban összes hivatalairól lemondott. A­mi­lyen érdekes alak a vajda maga, épen olyan érdekes a felesége is. Egy szép költemény a vajdánénak férjhezmenetele is. Már leánykorában messze földön hire járt szépségének s Montenegró népe csak úgy hívta, hogy „a niksicsi rózsa.“ Niksics városában a Danilovics nevű előkelő polgári családból származott, aztán a csetinyei leánynevelő-intézetben nevekedett. Lelkének egész hevével rajongott azokért a hősökért, kik hazája szabadságáért harcoltak s egyszer azt ta­lálta mondani, hogy tartózkodás nélkül megcsókolná Montenegró legnagyobb hősét, ha a végzett össze­hozná vele. Abban az intézetben, ahol őt nevelték, volt elhelyezve Milenov Márk montegrói vajdának első feleségétől való leánya. Jó barátságban élt a niksicsi rózsával s tudomást vett kívánságáról is. Évekkel ké­sőbb a vajda egyszer Niksics városában járt s ekkor értesült leányától a niksicsi rózsa fogadásáról. Legott fölkereste a Danilovics-házat, előhivatta a sugár­ha­­jadont: „Emlékszel-e, mit mondtál a cettingei inté­zetben a leányoknak? Nos, váltsd be a szavadat!“ A leány tartózkodás nélkül megcsókolta a vajdát, a vajda pedig a csók után nyomban megkérte a leány kezét a szülőktől, így lett a niksicsi rózsa 20 éves korában Montenegró legnagyobb hősének, a 45 éves vajdának a feleségévé. Tizenöt éve, hogy a legboldogabb házasság van köztük, mindenhová együtt utaznak s most is együtt jöttek el szép Magyarországba. A vajdapár tiszteletére az este Popovics István igazgató fényes estélyt ren­dezett a Tököli-intézetben, a­melyen a budapesti szerb kolónia több előkelő tagja volt jelen. A vajda és felesége ma délelőtt részt vett a szerb templomban szent Demet­rius tiszteletére rendezett istentiszteleten. Ezután Popo­vics igazgató kalauzolása mellett megtekintették a fővá­ros nevezetességeit és ezek közt a budai honvédszob­rot. A vajdának nagyon tetszett a szép szoboremlék és örömét fejezte ki, hogy a magyar nép szobrot ál­lított a szabadságharcban elesett hősöknek. A vajda­pár ma este Fiumén át hazautazott Csettinjébe. — (A beteg D­okics ) Dokics szerb miniszter­­elnök állapota, mint tudósítónk Fiuméból sürgönyzi, még mindig reménytelen. Bár az operáció sikerült, kétkednek felépülésében. A beteg folyton ágyban fekszik, mozdulni nem bir s nem is eszik. Orvosai etetik. — (A F. H. K. E. küldöttsége Károlyi István grófnál.) A felvidéki magyar közművelő­dési egyesületnek előkelő tagokból álló küldöttsége tisztelgett ma délután Károlyi István grófnál, hogy az elnöki tisztséget a grófnak fölajánlja. A küldöttség tagjai voltak Roszner Ervin báró vezetése alatt Crausz István, Csipkay Károly, Farbaky István ,­ Li­­bertiny Gusztáv, Majláth István, dr. Pulszky Ágost, báró Révay Gyula és gróf Vay Miklós.­­ (Forradalom a feketék közt.) London­ból távírják, hogy az oda érkezett jelentés szerint Kumassiban forradalom tört ki. Az ashantik királyu­kat az utcán agyon kövezték. A felkelők ezután meg­támadták a szomszéd törzset, mely Angol védnökség alatt áll. Az aranyföld kormányzója csapatokat küldött a felkelők elnyomására. álló mester1 3) Deutsch Samu1 3) Szmrecsányi Pál szepesi püspök1 3) Deutsch Ignác és fia1 32 Gróf Apponyi Sándor1 32 Tóth László (Kőbánya)1 33 Kollár Mihály (Esztergom)1 33 Ifj. Deutsch József1 33 Báró Nikolics Fedor1 33 Pallavicini Ede őrgróf1 33 Szlávy József koronaő­r1 33 Báró Eötvös Lóránd1 33 Hegedűs Sándor1 33 Megyeri Krausz Renée1 33

Next