Pesti Hírlap, 1894. február (16. évfolyam, 32-59. szám)
1894-02-01 / 32. szám
1894. február 1. PESTI HÍRLAP Ugron Gábor: Mik azok a sértő kifejezések? (Halljuk! Halljuk!) Árpád előadó: Az inkriminált sértő kifejezések a következők: „Schulcz Károly tanácsnok megcselekszi azt, hogy ellenem, ki egy krajcár ármentesitési költséggel sem tartozom, 200 írt 74 kr erejéig foglalást vezet, vagy azt bizonyítja, hogy az illető hivatalnok a törvényt sem megsérteni, sem alkalmazni nem képes, hogy kész hivatalos állását rosszhiszemű, mások megkárosítására szolgáló eljárásra felhasználni. Bármelyik eset álljon is, nevezett hivatalos állásának betöltésére képtelen, vagy méltatlan." (Mozgás a szélsőbalon.) Ugron Gábor: Ilyet mindennap írok. (Egy hang a szélsőbalon: Még azt sem lehet mondani! Zaj.) Mikó Árpád előadó: T. ház! Sima Ferenc drszgy. képviselő egyúttal nevezett városi tanácsnok hivatalos irodájába ment és őt ott ezen eljárásért megtámadta és vele nyersen és gorombán bánt. (Nagy derültség a szélsőbalon. Halljuk! Halljuk ! jobbfelől.) ''^Én nem mondhatok semmi pozitivet, mert mint a mentelmi bizottság előadója csak azt állíthatom, a Mi az előlrottak tanulmányozásából tudomásomra jutott. A bizottság azon álláspontra helyezkedett, hogy ezen kifejezések használata a rágalmazás vétségének ismérveit látszik magában foglalni (Zaj. Ellenmondások balfelől.) és így ezen cselekvények összefüggése Sima Ferenc országgyűlési képviselő személyével kétségtelen lévén, Sima Ferenc országg. képviselő mentelmi jogának felfüggesztését javasolja a t. háznak. (Élénk ellenmondások balfelől. Felkiáltások: Nem adjuk ki!) Makfalvay Géza csodálkozását fejezi ki az iránt, hogy Teleki Domokos gróf hasonnemü mentelmi ügyében a bizottság ellenkező nézetet vallott. Komjáthy Béla: Együtt kell tárgyalni a kettőt! Makfalvay Géza : Igenis együtt. Teleki ügyében a bizottság igen helyesen járt el . . . Chorin Ferenc: Nem járt el helyesen! Makfalvay Géza indítványozza tehát, hogy Sima mentelmi jogát se függeszsze föl a ház a jelen esetben. Mikó Árpád konstatálja, hogy Teleki Domokos gróf mentelmi jogát egy ellenzéki bizottsági tag javaslatára nem függesztették föl. Neki az volt véleménye, hogy föl kell függeszteni. Elnök felteszi a kérdést és felállással szavaztatja meg a házat. (Nagy derültség s felkiáltások a bal- és szélsőbalon: Kisebbség !) E szerint kijelenti, hogy a ház többsége a mentelmi bizottság javaslatának mellőzésével Sima Ferenc mentelmi jogát nem függeszti fel. (Helyeslés.) Ezután Teleki Domokos gróf mentelmi jogát a bizottság jelentéséhez képest föl nem függesztik. Következik: A mezőgazdasági és mezőrendőrségi javaslat. A 61. §-nál. Andreánszky Gábor báró arra kéri a minisztert, kövessen el mindent, csakhogy az alkalmas hegyvidék az amerikai szőlőműveléssel megbarátkozzék. Magát a szakaszt elfogadja. A ház is elfogadja. A 62. §-nál: Makfalvay Géza arra nézve sürget intézkedést, hogy a megalakuló hegyközségek egyhamar ne oszolhassanak fel. Bethlen András gróf miniszter kijelenti, hogy ő is óhajtaná, ha a hegyközségek három évi tartam előtt nem oszolhatnának fel. Kabos Ferenc előadó a miniszter indítványának kapcsán azt jegyezte meg, hogy ezt leghelyesebben a 73. §-ban lehetne kimondani. A ház ehhez hozzájárul. A 64. §-nál Szemere Huba módosítást ajánlott a peronoszpóra kötelező irtása iránt. Andreánszky Gábor báró, az új szőlők kötelező ültetése iránt ad be módosítást. Szalay Károly az összes szőlőbetegségek ellen való védekezést kívánja kötelezővé tenni. Bernáth Béla arra utal, hogy az elpusztult szőlővidékekre nézve semmit sem szabad kötelezővé tenni, valameddig nekik a kellő anyagi támogatást nem biztosítottuk. Szederkényi Nándor Szalay nézetéhez csatlakozik és az összes szőlőbetegségek ellen való kötelező védekezést ajánlja. Hedeczky Jenő azt hiszi hogy a kötelező védekezés kimondása a magánjogba ütköző volna. Miklós Ödön államtitkár: Az elpusztult vidékek lakóira nem szabad túlságos terheket róni. Az összes indítványokkal szemben a szakasznak olyan módosítását ajánlja, hogy a hegyközségek csak a védekezés előmozdítására kötelesek. Ennélfogva Andreánszky és Szemere visszavonják módosításaikat s a ház a szakaszt az államtitkártól ajánlott módosítással fogadta el. A 65. §-nál Kovács József ellenmondást vél felfedezni. Szinay Gyula és a miniszter felvilágosításai után ezt a szakaszt is változatlanul fogadták el. A 67. és 68. §-hoz Szalay Károlynak stiláris módosításai voltak, melyeket Kabos Ferenc előadó hozzájárulása után a ház is magáévá tett. A 73. §-nál törvénybe iktatták a miniszternek azt az indítványát, hogy a hegyközségek csak három évi fennállás után oszlathatók fel. Következett a mezei rendőrségről szóló IX. fejezet tárgyalása. Bernáth Dezső: A szakasz épenséggel nem gondoskodik a mezőrendőrség teljes szervezéséről, pedig legalább arra szükség volna, hogy a mezőrendőrséget szerves összeköttetésbe hozzák a csendőrséggel. Ajánlja tehát, hogy ezt a szakaszt s az egész fejezetet utasítsák vissza a bizottsághoz. Bánó József is ebből a szempontból bírálja a fejezetet s többek között azt is kifogásolja, hogy a földművelési miniszter befolyását a fejezet illetéktelenül terjeszti. Bethlen András gróf miniszter a szakasz változatlan elfogadását kérte. Bernáth Dezső személyes kérdésben válaszol a miniszternek. Ivánka Oszkár azt indítványozza, hogy a miniszter helyett a közigazgatási bizottság szabja meg, hogy egyes községek mikor menthetők fel az állandó mezőőr alkalmazása alól. Makfalvay Géza a mezőőrök tartásának kötelezővé tétele iránt tesz indítványt. Szalay Károly csak stiláris módosítást ajánlott, mezőőr helyett a csősz elnevezést, mint amely magyarosabb és a népnek tetszetősebb. Bessenyey Ferenc: T. ház! Én ugyan nem akarom indítványozni, hogy ezen szakaszban „őr“nek nevezett egyén címének megállapítása végett a „Nyelvőr“ szerkesztőjéhez, Szarvas Gáborhoz forduljunk, mert azt hiszem, tökéletesen mindegy a közönségre, akár őrnek, akár csősznek, akár bakternek nevezzük. (Igaz ! ügy van !) Kovács József: Akkor nevezzük cárnak, ha mindegy! Bessenyey Ferenc: A fődolog az, hogy az az illető községnek és a szegény birtokosoknak érdeke meg legyen védve. Különben az összes szónokokkal szemben az eredeti szöveg elfogadását ajánlja. Különösen utalt arra, hogy a mezőcsőszök választására a községek még csak összejönnek, de ha mezőkön levő vagyon megőrzéséről és vitális érdekekről van szó, akkor ép olyan gyéren jelentkeznek, mint itt a képviselőházban. Makfalvay : Igaz. Nézzen körül pártjában. Bessenyey : Akik az ellenzéken az első padban ülnek, hátra is tekinthetnének. Makfalvay: Tessék csak hátra nézni. Bessenyey (nevetve): Én liberális vagyok és nem illik hátranéznem. (Nagy derültség.) Miklós Ödön államtitkár kijelenti, hogy Ivánka Oszkár és Makfalvay Géza indítványait a maga részéről is elfogadásra ajánlja. Kabos Ferenc előadó az eredeti szöveg meghagyását kérte. Kolozsvári Kiss István azt ajánlja, hogy a mezőőrt a törvényben- pusztabirónak nevezzék. (Derültség.) Ez a cim tekintélyt fog nekik adni. Ha ez a cim nem tetszik, legyen mezőbiró, határbiró ... Bessenyey: Országbíró. (Derültség.) Kolozsvári Kiss István: Akár koldusbiró, csak épen valami biró, hogy címe legyen. Elnök szavazásra bocsátja a kérdést. Bernáth Dezső indítványa mellett az indítványozón kívül senki sem emelkedett fel. (Derültség.) A Bánó József módosításánál elrendelt szavazásnál nagy zaj között 68-an szavaztak Bánó módosítása mellett, 59-en ellene s így Bánó módosítását 9 többséggel elfogadták. (Élénk éljenzés a bal- és szélsőbalon.) A szakaszt Bánó, Ivánka és Makfalvay módosításával fogadták el. A 75. §-hoz Ivánka Oszkár adott be néhány kisebb módosítást, melyeket a miniszter pártoló felszólalása után a ház el is fogadott. A 77. §-nál Bánó József azt ajánlja, hogy a fölsorolt sokféle feltételek helyett csak a kifogástalan erkölcsi magaviseletét követeljék meg a mezőőröktől. Szalay Károly módosítást ad be, hogy csak a bűntettek vagy vétségek miatt elítéltek ne lehessenek csőszök. Bánó a maga módosítását visszavonja. A szakaszt Szalay módosításával fogadják el. A 78. §-ba Ivánka Oszkár felvétetni kívánja, hogy a fölesküdt mezőőrök szabályrendeletben megállapítandó jelvényeket is kapjanak. A szakaszt ezzel a módosítással fogadják el. A 79. §: az eskümintát állapítja meg, ehhez Nedecky Jenő ajánlott módosítást, melyet elfogadtak. A szakasz után Nedecky Jenő új szakaszként arra kíván intézkedést, hogy a mezőőrök szükség esetén siessenek egymás segítségére. Miklós Ödön államtitkár kijelenti, hogy erről a szolgálati utasításban lesz majd intézkedés. Nedecky módosítását visszavonja. Elnök : T. ház! (Zaj.) Méltóztassanak csendben lenni. Javaslom a t. háznak, méltóztassék hozzájárulni, hogy holnap d. e. 10 órakor tartassák ülés, melynek napirendjén lesz ezen törvényjavaslat foly Az ezredévi ünnepély. — Miniszterelnöki pótelőterjesztés. — Az ezredévi ünnepélyre vonatkozó miniszterelnöki előterjesztés tárgyában kiküldött képviselőházi bizottság Széll Kálmán elnöklete alatt ma ülést tartott, melyen elnök bejelentette, hogy a miniszterelnök a bizottsághoz utasított előterjesztéséhez pótelőterjesztést nyújtott be. A pótelőterjesztés egész terjedelmében így hangzik: Az államalapítás ezredik évfordulójának megünneplése tárgyában múlt évi december hó 4-én tett azon előterjesztésemben, mely a képviselőház által a tisztelt bizottsághoz utasíttatott, egy megfelelő szoborműnek az ezredévi ünnep alkalmából való felállítása is érintve van, de csak egész általánosságban azért, mert ez előterjesztésem bemutatásakor a részletek iránt folyamatba tett tárgyalások befejezve még nem lévén, pozitív javaslatokkal még nem állhattam elő. Időközben egyes művészekkel folytatott tárgyalások után azon eredményre jutottam, hogy az ezredév alkalmából egy szobornak felállítása, ha meg kívánunk felelni annak a kívánalomnak, hogy az ne csak a magyar állam eszméjének, hanem egyúttal ezredéves múltúnknak feltüntetésére is szolgáljon, igen sok nehézséggel jár. tízen szobrot nagy arányokban kellene kivinni, de a nagy arányok a művészi kivitel, az eszthetika rovására esnének ; vagy pedig egész szobor-csoportozatra kellene gondolnunk, mely csoportozat azonban, hogy ha különböző helyekre osztatnék fel, nem volna a múlt szisztematikus feltüntetésének tekinthető; ha pedig egy helyre vonatnék össze, akkor szintén a művészi kivitel nehézségeivel találkoznánk. Legalkalmasabbnak látszik tehát, ha a főváros valamely alkalmas pontján oly diadalív — arc de triomphe — állíttatnék fel, mely magában véve egy szép architektonikus egészet képezvén, a különböző szoborműveknek megfelelő együttes elhelyezésére is alapot szolgáltatna. A hely iránt pozitív javaslatot nem teszek; e diadalívnek azonban mindenesetre egy nagyobb forgalmú ponton kellene elhelyezve lennie, mely már a forgalom élénkségénél fogva erre méltó hely volna; továbbá annak úgy kellene kivéve lennie, hogy maga a mű ne szolgáljon a forgalomnak akadályául, hanem a forgalom alatta közvetittethessék; végre annak oly kiemelkedő ponton kellene lennie, hogy az a város egész áttekintésében is felötlő helyet foglaljon el. A budai rész nem alkalmas ily diadalívnek elhelyezésére, mert ott a hegyeknek közelsége elnyomná az egészet. A kerepesi-út, mint a városnak egyik legmagasabb pontja, alkalmasabbnak látszik, de miután ott a központi pályaudvar távlatilag szintén nagyobb benyomást tesz, ezen útra sem gondolhatunk. Az építendő dunai hidak közelében sem volna erre alkalmas a hely, mert e hidak is többé-kevésbbé ív- vagy oszlopszerkezettel lévén ellátva, itt a hasonló műtárgyaknak kumulációja állana elő. A művészi körök véleménye szerint e diadalívnek elhelyezésére legalkalmasabb volna a városerdőnek az Andrássy-út vége és a tó közötti része, ahol az nem csak méltó befejezését képezné az Andrássyútnak, hanem egyúttal a tavon átvezető új Hungáriaútnak is helyes kezdetéül szolgálna és az odairányult forgalom alatta vonulhatna el. A kilátásba vett arc de triomphe-ról kétféle előzetes tervezetet készíttettem. Az egyik a régi római arc de triomphe-ok utánzása volna, amelynek tetejébe jönne egy quadrigai Hungária két géniuszszal, előképére jönnének Árpád és Szt.István szobrai, a városliget felé eső hátsó részére alkalmaztatnának a nemzet szellemi és anyagi erejét feltüntető képletek, oldalaira és belső részeire pedig az ezredéves múlt jelentékenyebb eseményeit feltüntető reliefképek. E tervezet ellen észrevételek merültek fel , jelesül azt az ellenvetést tették, hogy egy római motívumos diadalív nem felelne meg a nemzeti jellegnek. Azért egy másik alternatív javaslatot is készítettem, mely szerint jobbról és balról mérsékelt ívben hajló oszlopcsarnokzat jönne, amelynek eleje reliefképekben tüntetné fel hazai történelmünk jelentékenyebb mozzanatait, tetejére a dekoratív alakokon kívül a nemzet szellemi és anyagi erejét feltüntető két csoportozat jönne, alul jobbról és balról Árpád és Szt.István szobrai volnának, a középen egy körülbelül 14 méter magas piedesztálon helyeztetnék el a quadrigas,Hungária és a két géniusz,a piedesztál előképét Árpád és a hat vezér foglalná el, a többi 3 tatólagos tárgyalása a 80. szakasztól kezdve; kérem azonban a t. házat, hogy ezen tárgyalás megkezdését megelőzőleg még napirendre tűzzük a mentelmi bizottság jelentését Linder György orsz. képviselő mentelmi jogára vonatkozólag. (Helyeslés.) Ily értelemben mondom ki a határozatot. Ezzel a legközelebbi ülés ideje és napirendje meg lévén állapítva, az ülést bezárom. Ülés vége d. u. 2 órakor.