Pesti Hírlap, 1894. március (16. évfolyam, 60-90. szám)
1894-03-18 / 77. szám
1894. március 18. PESTI HÍRLAP 9 A bombarobbantásokkal való fenyegetés különben már hónapok óta tart a fővárosban. A múltkor a tőzsdetanács kapott egy levelet, melyben kilátásba helyezték a börzepalota felrobbantását. * A rendőrség különben ez ügyben a legnagyobb erélyével folytatja a nyomozást s minden detektívet mozgósított, hogy a titok homályába burkolt bombavetőt megtalálja. Gyanú van különösen négy lakatoslegényre is, kik azon éjjel a Wertheimer-féle kávéházban mulattak és a kik közül az egyik előbb távozott s később az utcán egy éles fütytvel adott jelt társainak is a távozásra. Azt hiszik, hogy ez a lakatos-segéd tette a bombát a két ajtó közé s ez a föltevés annál alaposabb, mert a bomba a lakatos-ipar terméke. A Kossuth-könyvtár, Eötvös Károly és társai: Herman Ottó, gr. Károlyi Gábor, Hentaller Lajos, Horváth Ádám, Szurmán György képviselők s dr. Eötvös Bálint, kikből áll 1892. július óta a Kossuth-bizottság, ma adták át a Kossuth Lajos nagy hazánkfia könyvtárára vonatkozó okiratokat gr. Csáky Albin vallás- és közokt. miniszter urnak. A miniszter a képviselőház miniszteri szobájában déli 12 órakor fogadta a bizottságot, melynek elnöke Eötvös Károly röviden előadta a könyvtár megvételének történetét s azután ünnepélyesen átadta az alább közlött okiratokat. A miniszter hazafias köszönetét fejezte ki a bizottság eljárásáért „melylyel a nemzetünkre nézve nagy kincset képező könyvtárt hazánk számára biztosította.“ Az egyik okmány „Eladási okmány“ címen Kossuth Lajos, Kossuth Ferenc és ifj. Kossuth Lajos által van aláírva; — a másikat „Alapító levél“ címen a bizottság tagjai i. é. március 15-én írták alá. Szövegük a következő: Jjjbrlci nTrueat, melynek erejével én, Kossuth Lajos, egykor Magyarország polgára, törvényhozója, minisztere és kormányzója, mostan pedig számkivetettje s a független Olaszország Torino nevű városának lakosa, kijelentem s mindazoknak, kiket illet, tudtul adom, hogy egy Budapesten alantabb megnevezett tagokból 1892-ik évben alakult bizottság nevében és megbízásából Eötvös Károly 1893-ik évi junius hó 20-án elém személyesen javaslatot terjesztett, mely szerint én torinói lakásomon levő könyvtáramat a magyar nemzet számára halálom esetén biztosítsam s engedjem át, minthogy e könyvtár az ő előterjesztése szerint tudományos értékén kívül a magyar nemzet előtt nagy kegyeleti értékkel is bír és ezért — így indokolta — nem csak kár, de szégyen és gyalázat is lenne a magyar nemzetre, ha az én könyvtáram is úgy kallódnék el, mint a hogy a költő Zrínyi Miklósnak és a hazátlan bujdosásban elhunyt II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek értékes könyvtáruk eltűnt, elkallódott. Én a javaslatot megfontolva s fiaimmal is közölve, elfogadhatónak találtam s erről Herman Ottót 1893. november 20-án megkezdett, de aggkori gyengélkedésem miatt csak december 5-én befejezett levélben értesítettem s egyszersmind kijelentettem, hogy magyar nemzetem számára torinói könyvtáramat készséggel átengedem, de a sors csapásai által csekély kis tőkéimet is elveszítve, gyermekeimre terhes adósságot hagyni nem akarok, minthogy pedig 92 éves korom munkaereje meg nem engedi, hogy annak segélyével mindennapi kenyeremen kívül tőkét is gyüjthessek : ez okból torinói könyvtáram árát 16.000, azaz tizenhatezer forintban megszabom s egyúttal óhajtom, hogy ily módon könyvtáram eladása s megvétele minél előbb teljesittessék; — ezen levelemet Herman Ottó a föntebb már említett bizottsággal szükséges kivonatban közölvén, e bizottság a vételárban szükséges összeget a nyilvánosság lehető kizárásával tisztes hazafiakból s hazafias intézetekből bizalmasan összegyűjtötte s 1893. évi december 17-én nekem 25,000 frankot s ugyanazon hó 20-án 7130 frankot, összesen tehát 32,130 frankot aranyban távirati uton elküldött s kézbesített s igy az akkori árfolyam szerint az általam megszabott 16,000 forint vételárt valósággal megadta, egyúttal eljárásáról 1893 évi december 22-én kelt hivatalos feliratában értesített, hogy bár ő a könyvtárt magasabb értékűnek tudja, mégis ragaszkodik az én elhatározásomhoz s azért azon kérelmet intézi hozzám, hogy most már a könyvtárt engedjem át s egyszersmind engedjem meg, hogy az a Magyar nemzeti múzeumban örök alapítványként, nem szétosztva, hanem együttesen elhelyeztessék s mind az eladási okiratba, mind az alapító-levélbe az adományozók nevei, mint alapitók beiktattassanak. Végezetül ugyan a bizottság 1894. évi január hó 22-én kelt feliratában közölte velem az adományozók neveit s egyúttal azon kérelmet intézte hozzám, hogy e könyvtár őrizését és gondozását, hacsak időközijén másként rendelkezni szükségesnek nem látom, ezentúl is halálomig én teljesíteném s ekként az időközi gyarapodásokkal is a könyvtár értékét növelném. Mindezek alapján én fiaimnak is, úgy mint Kossuth Ferencnek és ifjabb Kossuth Lajosnak megnyugvásával s ezen okiratra vezetett, aláírásuk mellett kötelezőleg s föltétlen jogi erővel kijelentem, hogy torinói könyvtáramat és pedig abban mindazt, mely könyv- és röpirat-természetű és nyomtatva van (a hozzám intézett s egyedül személyemre vonatkozó feliratokat, emléklapokat és emlékkönyveket ide nem értve) oly könyvjegyzék mellett, melyet lehető gondossággal magam készítek, vagy készíttetek, netaláni halálom esetén pedig fiaim készítenek, vagy készíttetnek s melyet a már többször említett bizottságnak átadandók, vagy fiait átadni fognak, teljes tulajdoni joggal eladtam azon bizottságnak, melynek tagjai : Eötvös Károly, egyúttal bizottsági elnök, Herman Ottó, gróf Károlyi Gábor, Hentaller Lajos, Horváth Ádám és Sturmann György országgyűlési képviselők s Eötvös Bálint, egyúttal bizottsági jegyző — és pedig a következő feltételek mellett : 1.) e bizottságot, mint hozzám intézett felirataiban ő maga is kijelenti, én az adományozók megbízott képviselőinek tekintem, az adományozók pedig, mint velem közöltetett, következők : Hatóságok és testületek: Budapest fő- és székváros. Magyar tudományos akadémia ivén : Entz Géza, Fröhlich Róbert, Hausmann Alajos, Horváth Géza, Ilosvay Lajos, Joannovics György, Krenner József, Réthy Mór, Szabó József, Szily Kálmán, Than Károly, Thanhoffer Lajos, Wartha Vince akadémiai tagok. Pénzintézetek : Magyar Jelzálog és Hitelbank, Magyar Leszámítoló és pénzváltó bank, Pesti Hazai Első takarékpénztár, Pesti magyar kereskedelmi bank. Első magyar biztosító társaság, Egyesült Fővárosi takarékpénztár, Budapesti bankegyesület, Központi Takarékpénztár, Budapesti III. ker. takarékpénztár. Országgyűlési pártok: a) Országos szabadelvű párt ivén: báró Bánffy Dezső, Chorin Ferenc, Darányi Ignác, Dókus Ernő, Földváry Elemér, Harkányi Frigyes, Hegedűs Sándor, báró Huszár Károly, Kammerer Ernő, dr. Király Ferenc, Klobusiczky János, Láng Lajos, Markovics Kálmán, Miklós Ödön, dr. Münnich Aurél, Pap Géza, Perczel Dezső, báró Podmaniczky Frigyes, Pulszky Ágost, báró Radvánszky György, Rakovszky Géza, Rosenberg Gyula, Sváb Károly, Szájbély Gyula, Széll Kálmán, Szerb György, gróf Teleki Sándor, Vargics Imre képviselők. b) Országos nemzeti párt idén : gróf Apponyi Albert, Beöthy Ákos, Ernuszt Kelemen, Hódossy Imre, Horánszky Nándor, Horváth Lajos képviselők. c) Országos függetlenségi és 48-as párt ivén: Justh Gyula, Szluha István képviselők. d) Országos függetlenségi párt ivén: Eötvös Károly, Fornszek Sándor, Hentaller Lajos, Herman Ottó, gróf Károlyi Gábor, Luby Géza, Nagy Gyula, Pogrányi József, Sturmann György képviselők. Egyesek a Budapesten : Gróf Dessewffy Aurélné, Herman Ottóné, gróf Károlyi-Zichy Karolina, özvegy Patayné, Szathmáry K. Anna, özvegy Szathmáry- Király Pálné, Szűcs Lujza, özvegy Szűcs Sámuelné, Egy főúri nő, Egy főúri nő. Belvárosi takarékpénztár idén: Adler Lajos, Barta Miksa, Dalnoky Béla, Deutsch Samu, Ernyei Gyula, Freiszleder Nándor, Fürst Jakab, Garai Károly, Girardi József, Grünbaum Miksa, Huzella Elek, Jankovich Aurél, Jeszenszky Danó, Schulz Vilmos, Székely Ferenc, Werkner Zsigmond. Egyéb íveken: Arany László, Arányi Zsigmond, Beretvás Endre, Brázay Kálmán, Bródy Zsigmond, gróf Dessewffy Aurél, dr. Fromm Pál, Goldstein Izidor, Hauer Béla, gróf Károlyi István, gróf Károlyi Sándor, gróf Károlyi Tibor, gróf Kreith Béla, Lukács Antal, Meridl István, Petánovics József, Szitányi Izidor, Vadnay Károly, gróf Zselinszki Róbert. b) Vidéken, Miskolcon: Bársony János, Bartányi Gyula, özv. Bató Istvánné, Bizony Ákos, Blumenstock József, dr. Gláthy, Debreczenyi Dániel, Debreczenyi Imre, Diószeghy György, Éder Elek, Evva Ernő, Fischer Lajos, dr. Frank, dr. Frankfurter Sándor, Gencsy Samu, dr. Grős Károly, Gröber József, Hajós Kálmán, Horváth László, Imre József, Jesze István, dr. Juhász Pál, Koós Soma, Kovács Lajos, Kubácska István, özv. Kuun Jánosné, Kun Bertalan, Kun Kálmán, dr. Kun Tamás, dr. Kuper Jakab, Lévay József, Lichtenstein József, Lukács Béla, dr. Markó László, Melczer Béla, Melczer Gyula, Mikuleczky István, Molnár Bertalan, dr. Neumann Bertalan, Nozdroviczky Jenő, Nozdroviczky László, Nozdroviczky Pál, Nozdroviczky Sándor, Nozdroviczky Károly, Pallaghy Béla, Petrő József, dr. Popper József, Popper Károly, Radványi István, Rock Pál, Sassy István, dr. Sassy János, Soltész Albert, Soltész N. Kálmán, dr. Szabó Gyula, Szaffka Pál, Szánthó Albert, Szeremley Lajos, Szikora János, Szinay István, Szobránczy Samu, Tóth Pál tanár, Vörösmarthy György. Andonakon: Mocsáry Lajos, Mocsáry Miklós, Giengelsei Bíró Vince. Könyvtáram jogerejű eladása tehát a bizottság javára csupán mint a felsorolt adományozók megbízott képviselője javára történik; 2. a bizottság az eladási okirat kézhez vétele után lehető gyorsan alapító levelet állítson ki, melyben a felsorolt adományozók, mint alapítók megbízott képviselője gyanánt a megvett könyvtárt mint örök alapítványt a magyar nemzeti múzeum számára letétként teljes tulajdoni joggal, de mégis azon kikötéssel felajánlja, átengedi s megalapítja, hogy a könyvtár se darabonként, se tudományszakonként szét nem osztva, külön szekrényekben együtt kezeltessék ; 3. ez alapitó levél a magyar nemzeti muzeum igazgatójának szokott módon átadassák; 4. a könyvtárt halálomig mint nálam fekvő letétet s mint a magyar nemzeti múzeum tulajdonát kezelem és őrizem, ha azonban szükségesnek látnám, jogomban áll azt időközben is átadni s ez esetben a magyar nemzeti múzeum igazgatósága köteles azt átvenni és saját költségén becsomagolni és elszállítani. Minthogy pedig, mint már föntebb említettem, a könyvtár vételárát valósággal megkaptam, ennélfogva az eladási ügy jogi részét befejezettnek tekintem s a bizottságot a vételár átadására nézve véglegesen megnyugtatom. Kelt a független Olaszország Torino nevű városában, Via dei Miile 22. szám alatt levő lakásomban, 1894-ik esztendő február havának 12-ik napján Kossuth Lajos s. k. Kossuth Ferenc s. k. ifj. Kossuth Lajos s. k. Ez okirat s az ebben megszabott jogokat és kötelezettségeket elfogadjuk. Kelt Budapesten, 1894. évi március hó 15-én. Dr. Eötvös Bálint s. k. Eötvös Károly s. k. jegyző, elnök. Herman Ottó s. k. Gr. Károlyi Gábor s. k. Sturman György s. k. Hentaller Lajos s. k. Horváth Ádám s. k. Alapító levél, melynek erejével mi, mint bizottsággá alakult budapesti lakosok, névszerint Eötvös Károly egyúttal bizottsági elnök, HermanOttó, gróf Károlyi Gábor, Hentaller Lajos, Horváth Ádám és Sturmann György országgyűlési képviselők, dr. Eötvös Bálint egyúttal bizottsági jegyző kijelentjük s mindazoknak, kiket illet, tudtul adjuk, hogy Kossuth Lajos, országunknak egykoron nagy törvényhozója és kormányzója, hazánknak mindenkoron dicső nagy fia s minden magyar által örök tisztelettel körülvett honfitársunk, egy eladási okirat által, mely Turinban, 1894-ik évi február hó 14-ik napján kelt, melyet ő, valamint fiai Kossuth Ferenc és ifjabb Kossuth Lajos aláírtak, mely ez alapitó levelünkhöz, hitelesen fűzve és pecsételve e levelünknek kiegészítő részét képezi, torinói könyvtárát nekünk teljes tulajdoni joggal eladta, mihez képest amaz említett eladási okirat rendelkezéseit híven megtartva kijelentjük: először, hogy mi amaz Eladási Okiratot s az abban megírt könyvtárt átvettük és átveszszük, de nem a magunk nevében és személyében, hanem csupán úgy, mint amaz Eladási Okiratban név szerint beiktatott és felsorolt adományozók és alapítók megbízott képviselői, ennélfogva ez alapító levelet is e jogi minőségben állítjuk ki s az ebben meghatározott alapítványt is e jogi minőségben teszszük; másodszor, hogy mi amaz eladási okiratban megirt könyvtárt a nekünk átadandó könyvjegyzék szerint a magyar Nemzeti múzeumnak letétként és örök alapítvány gyanánt teljes tulajdoni joggal felajánljuk, átadjuk és megalapítjuk azzal a kikötéssel, hogy e könyvtár se darabonként, se tudományszakonként szét ne osztassák, hanem együtt és egymás mellett egy vagy több szekrényben e fölirat alatt: „Kossuth Lajos könyvtára“ a magyar Nemzeti múzeum nyílt helyiségében elhelyezve, egy helyütt őriztessék és kezeltessék ; harmadszor, hogy a könyvtárt a magyar nemzeti múzeum Kossuth Lajos őrizete alatt hagyja mindaddig, míg ő él vagy míg ő annak átadását el nem rendeli, halála után vagy időközbeni rendelkezése szerint azonban a magyar nemzeti múzeum igazgatósága köteles a könyvtárt Kossuth Lajosnak vagy örököseinek minden megterheltetése nélkül azonnal átvenni és elszállítani; negyedszer: amennyiben a könyvtár átruházása után akár élők közti, akár halál esetén való államjövedéki illeték címén akár az olasz, akár a magyar állami kincstárnak valamely összeget kellene fizetni: ez összeg egyelőre a magyar nemzeti múzeum által lesz fizetendő, a múzeumi igazgatóság azonban erről minket előzőleg kellő időben értesíteni fog, hogy ennek fedezéséről gondoskodhassunk; ötödször: az Alapító Levelet a magyar nemzeti múzeum igazgatójának azzal adjuk át, hogy ez akként kezeltessék, miként ezt s a hozzá hitelesen kapcsolt Eladási Okiratot, különösen pedig Kossuth Lajosnak, Kossuth Ferencnek s ifjabb Kossuth Lajosnak névaláírásait mindenki s főleg az adományozó alapítók szabadon megtekinthessék. Kelt s mindnyájunk által aláíratott Budapesten, 1894-ik évi március hó 15-ik napján tartott bizottsági ülésünkben. Következnek az aláírások