Pesti Hírlap, 1894. március (16. évfolyam, 60-90. szám)

1894-03-18 / 77. szám

1894. március 18. PESTI HÍRLAP 9 A bombarobbantásokkal való fenyegetés külön­ben már hónapok óta tart a fővárosban. A múltkor a tőzsdetanács kapott egy levelet, melyben kilátásba helyezték a börzepalota felrobbantását. * A rendőrség különben ez ügyben a legnagyobb erélyével folytatja a nyomozást s minden detektívet mozgósított, hogy a titok homályába burkolt bomba­vetőt megtalálja. Gyanú van különösen négy lakatos­legényre is, kik azon éjjel a Wertheimer-féle kávé­házban mulattak és a kik közül az egyik előbb távo­zott s később az utcán egy éles fütytvel adott jelt társainak is a távozásra. Azt hiszik, hogy ez a laka­tos-segéd tette a bombát a két ajtó közé s ez a föl­tevés annál alaposabb, mert a bomba a lakatos-ipar terméke. A Kossu­th-könyvtár, Eötvös Károly és társai: Herman Ottó, gr. Károlyi Gábor, Hentaller Lajos, Horváth Ádám, Szur­­mán György képviselők s dr. Eötvös Bálint, kikből áll 1892. július óta a Kossuth-bizottság, ma adták át a Kossuth Lajos nagy hazánkfia könyvtárára vonatkozó okiratokat gr. Csáky Albin vallás- és közokt. minisz­ter urnak. A miniszter a képviselőház miniszteri szobájá­ban déli 12 órakor fogadta a bizottságot, melynek elnöke Eötvös Károly röviden előadta a könyvtár megvételének történetét s azután ünnepélyesen átadta az alább közlött okiratokat. A miniszter hazafias kö­szönetét fejezte ki a bizottság eljárásáért „melylyel a nemzetünkre nézve nagy kincset képező könyvtárt hazánk számára biztosította.“ Az egyik okmány „Eladási okmány“ címen Kossuth Lajos, Kossuth Ferenc és ifj. Kossuth Lajos által van aláírva; — a másikat „Alapító levél“ címen a bizottság tagjai i. é. március 15-én írták alá. Szö­vegük a következő: Jjjb­rl­ci nTrueat, melynek erejével én, Kossuth Lajos, egykor Magyaror­szág polgára, törvényhozója, minisztere és kormány­zója, mostan pedig számkivetettje s a független Olasz­ország Torino nevű városának lakosa, kijelentem s mindazoknak, kiket illet, tudtul adom, hogy egy Bu­dapesten alantabb megnevezett tagokból 1892-ik évben alakult bizottság nevében és megbízásából Eötvös Károly 1893-ik évi junius hó 20-án elém személyesen javaslatot terjesztett, mely szerint én torinói lakáso­mon levő könyvtáramat a magyar nemzet számára halálom esetén biztosítsam s engedjem át, minthogy e könyvtár az ő előterjesztése szerint tudományos ér­tékén kívül a magyar nemzet előtt nagy kegyeleti értékkel is bír és ezért — így indokolta — nem csak kár, de szégyen és gyalázat is lenne a magyar nem­zetre, ha az én könyvtáram is úgy kallódnék el, mint a hogy a költő Zrínyi Miklósnak és a hazát­lan bujdosásban elhunyt II. Rákóczi Ferenc feje­delemnek értékes könyvtáruk eltűnt, elkallódott. Én a javaslatot megfontolva s fiaimmal is kö­zölve, elfogadhatónak találtam s erről Herman Ottót 1893. november 20-án megkezdett, de aggkori gyen­gélkedésem miatt csak december 5-én befejezett le­vélben értesítettem s egyszersmind kijelentettem, hogy magyar nemzetem számára torinói könyvtáramat készséggel átengedem, de a sors csapásai által cse­kély kis tőkéimet is elveszítve, gyermekeimre terhes adósságot hagyni nem akarok, minthogy pedig 92 éves korom munkaereje meg nem engedi, hogy annak segélyével mindennapi kenyeremen kívül tőkét is gyüjthessek : ez okból torinói könyvtáram árát 16.000, azaz tizenhatezer forintban megszabom s egyúttal óhajtom, hogy ily módon könyvtáram eladása s megvétele minél előbb teljesittessék; — ezen levelemet Herman Ottó a föntebb már említett bizottsággal szükséges kivonatban közölvén, e bizott­ság a vételárban szükséges összeget a nyilvánosság lehető kizárásával tisztes hazafiakból s hazafias in­tézetekből bizalmasan összegyűjtötte s 1893. évi december 17-én nekem 25,000 frankot s ugyanazon hó 20-án 7130 frankot, összesen tehát 32,130 frankot aranyban távirati uton elküldött s kézbesített s igy az akkori árfolyam szerint az általam megszabott 16,000 forint vételárt valósággal megadta, egyúttal el­járásáról 1893 évi december 22-én kelt hivatalos feliratában értesített, hogy bár ő a könyvtárt maga­sabb értékűnek tudja, mégis ragaszkodik az én el­határozásomhoz s azért azon kérelmet intézi hozzám, hogy most már a könyvtárt engedjem át s egyszers­mind engedjem meg, hogy az a Magyar nemzeti múzeumban örök alapítványként, nem szétosztva, hanem együttesen elhelyeztessék s mind az eladási okiratba, mind az­ alapító-levélbe az adományozók nevei, mint alapitók beiktattassanak. Végezetül ugyan a bizottság 1894. évi január hó 22-én kelt feliratában közölte velem az adomá­nyozók neveit s egyúttal azon kérelmet intézte hoz­zám, hogy e könyvtár őrizését és gondozását, ha­csak időközijén másként rendelkezni szükségesnek nem látom, ezentúl is halálomig én teljesíteném s ekként az időközi gyarapodásokkal is a könyvtár ér­tékét növelném. Mindezek alapján én fiaimnak is, úgy mint Kossuth Ferencnek és ifjabb Kossuth Lajosnak meg­nyugvásával s ezen okiratra vezetett, aláírásuk mel­lett kötelezőleg s föltétlen jogi erővel kijelentem, hogy torinói könyvtáramat és pedig abban mindazt, mely könyv- és röpirat-természetű és nyomtatva van (a hozzám intézett s egyedül személyemre vonatkozó feliratokat, emléklapokat és emlékkönyveket ide nem értve) oly könyvjegyzék mellett, melyet le­hető gondossággal magam készítek, vagy készít­tetek, netaláni halálom esetén pedig fiaim ké­szítenek, vagy készíttetnek s melyet a már többször említett bizottságnak átadandók, vagy fiait átadni fognak, teljes tulajdoni joggal eladtam azon bizottságnak, melynek tagjai : Eötvös Károly, egyúttal bizottsági elnök, Herman Ottó, gróf Károlyi Gábor, Hentaller Lajos, Horváth Ádám és Sturmann György országgyűlési képviselők s Eötvös Bálint, egyúttal bizottsági jegyző — és pedig a következő feltételek mellett : 1.) e bizottságot, mint hozzám intézett felira­taiban ő maga is kijelenti, én az adományozók meg­bízott képviselőinek tekintem, az adományozók pedig, mint velem közöltetett, következők : Hatóságok és testületek: Budapest fő- és szék­város. Magyar tudományos a­kadémia ivén : Entz Géza, Fröhlich Róbert, Hausmann Alajos, Horváth Géza, Ilosvay Lajos, Joannovics György, Krenner József, Réthy Mór, Szabó József, Szily Kálmán, Than Károly, Thanhoffer Lajos, Wartha Vince akadémiai tagok. Pénzintézetek : Magyar Jelzálog és Hitelbank, Magyar Leszámítoló és pénzváltó bank, Pesti Hazai Első takarékpénztár, Pesti magyar kereskedelmi bank. Első magyar biztosító társaság, Egyesült Fővárosi takarékpénztár, Budapesti bankegyesület, Központi Takarékpénztár, Budapesti III. ker. takarékpénztár. Országgyűlési pártok: a) Országos szabadelvű párt ivén: báró Bánffy Dezső, Chorin Ferenc, Darányi Ignác, Dókus Ernő, Földváry Elemér, Harkányi Frigyes, Hegedűs Sándor, báró Huszár Károly, Kammerer Ernő, dr. Király Fe­renc, Klobusiczky János, Láng Lajos, Markovics Kálmán, Miklós Ödön, dr. Münnich Aurél, Pap Géza, Perczel Dezső, báró Podmaniczky Frigyes, Pulszky Ágost, báró Radvánszky György, Rakovszky Géza, Rosenberg Gyula, Sváb Károly, Szájbély Gyula, Széll Kálmán, Szerb György, gróf Teleki Sándor, Vargics Imre képviselők. b) Országos nemzeti párt idén : gróf Apponyi Albert, Beöthy Ákos, Ernuszt Kelemen, Hódossy Imre, Horánszky Nándor, Horváth Lajos képviselők. c) Országos függetlenségi­ és 48-as párt ivén: Justh Gyula, Szluha István képviselők. d) Országos függetlenségi párt ivén: Eötvös Károly, Fornszek Sándor, Hentaller Lajos, Herman Ottó, gróf Károlyi Gábor, Luby Géza, Nagy Gyula, Pogrányi József, Sturmann György képviselők. Egyesek a­ Budapesten : Gróf Dessewffy Aurélné, Her­man Ottóné, gróf Károlyi-Zichy Karolina, özvegy Patayné, Szathmáry K. Anna, özvegy Szathmáry- Király Pálné, Szűcs Lujza, özvegy Szűcs Sámuelné, Egy főúri nő, Egy főúri nő. Belvárosi takarékpénztár idén: Adler Lajos, Barta Miksa, Dalnoky Béla, Deutsch Samu, Ernyei Gyula, Freiszleder Nándor, Fürst Jakab, Garai Károly, Girardi József, Grünbaum Miksa, Huzella Elek, Jankovich Aurél, Jeszenszky Danó, Schulz Vilmos, Székely Ferenc, Werkner Zsigmond. Egyéb íveken: Arany László, Arányi Zsigmond, Beretvás Endre, Brázay Kálmán, Bródy Zsigmond, gróf Dessewffy Aurél, dr. Fromm Pál, Goldstein Izidor, Hauer Béla, gróf Károlyi István, gróf Károlyi Sándor, gróf Károlyi Tibor, gróf Kreith Béla, Lukács Antal, Meridl István, Petánovics József, Szitányi Izidor, Vadnay Károly, gróf Zselinszki Róbert. b) Vidéken, Miskolcon: Bársony János, Bar­­tányi Gyula, özv. Bató Istvánné, Bizony Ákos, Blu­menstock József, dr. Gláthy, Debreczenyi Dániel, Deb­­reczenyi Imre, Diószeghy György, Éder Elek, Evva Ernő, Fischer Lajos, dr. Frank, dr. Frankfurter Sán­dor, Gencsy Samu, dr. Grős Károly, Gröber József, Hajós Kálmán, Horváth László, Imre József, Jesze István, dr. Juhász Pál, Koós Soma, Kovács Lajos, Kubácska István, özv. Kuun Jánosné, Kun Bertalan, Kun Kálmán, dr. Kun Tamás, dr. Kuper Jakab, Lé­­vay József, Lichtenstein József, Lukács Béla, dr. Markó László, Melczer Béla, Melczer Gyula, Miku­­leczky István, Molnár Bertalan, dr. Neumann Berta­lan, Nozdroviczky Jenő, Nozdroviczky László, Nozd­­roviczky Pál, Nozdroviczky Sándor, Nozdroviczky Ká­roly, Pallaghy Béla, Petrő József, dr. Popper József, Popper Károly, Radványi István, Rock Pál, Sassy István, dr. Sassy János, Soltész Albert, Soltész N. Kálmán, dr. Szabó Gyula, Szaffka Pál, Szánthó Al­bert, Szeremley Lajos, Szikora János, Szinay István, Szobránczy Samu, Tóth Pál tanár, Vörösmarthy György. Andonakon: Mocsáry Lajos, Mocsáry Miklós, Gi­en­­gelsei Bíró Vince. Könyvtáram jogerejű eladása tehát a bizottság javára csupán mint a felsorolt adományozók megbí­zott képviselője javára történik; 2. a bizottság az eladási okirat kézhez vétele után lehető gyorsan alapító levelet állítson ki, mely­ben a felsorolt adományozók, mint alapítók megbí­zott képviselője gyanánt a megvett könyvtárt mint örök alapítványt a magyar nemzeti múzeum számára letétként teljes tulajdoni joggal, de mégis azon ki­kötéssel felajánlja, átengedi s megalapítja, hogy a könyvtár se darabonként, se tudományszakonként szét nem osztva, külön szekrényekben együtt ke­zeltessék ; 3. ez alapitó levél a magyar nemzeti muzeum igazgatójának szokott módon átadassák; 4. a könyvtárt halálomig mint nálam fekvő le­tétet s mint a magyar nemzeti múzeum tulajdonát kezelem és őrizem, ha azonban szükségesnek látnám, jogomban áll azt időközben is átadni s ez esetben a magyar nemzeti múzeum igazgatósága köteles azt átvenni és saját költségén becsomagolni és elszállítani. Minthogy pedig, mint már föntebb említettem, a könyvtár vételárát valósággal megkaptam, ennél­fogva az eladási ügy jogi részét befejezettnek tekin­tem s a bizottságot a vételár átadására nézve vég­legesen megnyugtatom. Kelt a független Olaszország Torino nevű vá­rosában, Via dei Miile 22. szám alatt levő lakásom­ban, 1894-ik esztendő február havának 12-ik napján Kossuth Lajos s. k. Kossuth Ferenc s. k. ifj. Kossuth Lajos s. k. Ez okirat s az ebben megszabott jogokat és kötelezettségeket elfogadjuk. Kelt Budapesten, 1894. évi március hó 15-én. Dr. Eötvös Bálint s. k. Eötvös Károly s. k. jegyző, elnök. Herman Ottó s. k. Gr. Károlyi Gábor s. k. Sturman György s. k. Hentaller Lajos s. k. Horváth Ádám s. k. Alapító levél, melynek erejével mi, mint bizottsággá alakult buda­pesti lakosok, névszerint Eötvös Károly egyúttal bi­zottsági elnök, Herman­­Ottó, gróf Károlyi Gábor, Hentaller Lajos, Horváth Ádám és Sturmann György országgyűlési képviselők, dr. Eötvös Bálint egyúttal bizottsági jegyző kijelentjük s mindazoknak, kiket il­let, tudtul adjuk, hogy Kossuth Lajos, országunknak egykoron nagy törvényhozója és kormányzója, hazánk­nak mindenkoron dicső nagy fia s minden magyar által örök tisztelettel körülvett honfitársunk, egy el­adási okirat által, mely Turinban, 1894-ik évi február hó 14-ik napján kelt, melyet ő, valamint fiai Kossuth Ferenc és ifjabb Kossuth Lajos aláírtak, mely ez alapitó levelünkhöz, hitelesen fűzve és pecsételve e levelünknek kiegészítő részét képezi, torinói könyvtá­rát nekünk teljes tulajdoni joggal eladta, mihez ké­pest amaz említett eladási okirat rendelkezéseit híven megtartva kijelentjük: először, hogy mi amaz Eladási Okirat­ot s az abban megírt könyvtárt átvettük és átveszszük, de nem a magunk nevében és személyében, hanem csu­pán úgy, mint amaz Eladási Okirat­ban név szerint be­iktatott és felsorolt adományozók és alapítók meg­bízott képviselői, ennélfogva ez alapító levelet is e jogi minőségben állítjuk ki s az ebben meghatározott alapítványt is e jogi minőségben teszszük; másodszor, hogy mi amaz eladási okiratban megirt könyvtárt a nekünk átadandó könyvjegyzék szerint a magyar Nemzeti múzeumnak letétként és örök alapítvány gyanánt teljes tulajdoni joggal fel­ajánljuk, átadjuk és megalapítjuk azzal a kikötéssel, hogy e könyvtár se darabonként, se tudományszakon­ként szét ne osztassák, hanem együtt és egymás mellett egy vagy több szekrényben e fölirat alatt: „Kossuth Lajos könyvtára“ a magyar Nemzeti mú­zeum nyílt helyiségében elhelyezve, egy helyütt őriz­tessék és kezeltessék ; harmadszor, hogy a könyvtárt a magyar nemzeti múzeum Kossuth Lajos őrizete alatt hagyja mindaddig, míg ő él vagy míg ő annak átadását el nem rendeli,­­ halála után vagy időközbeni rendel­kezése szerint azonban a magyar nemzeti múzeum igazgatósága köteles a könyvtárt Kossuth Lajosnak vagy örököseinek minden megterheltetése nélkül azon­nal átvenni és elszállítani; negyedszer: amennyiben a könyvtár átruházása után akár élők közti, akár halál esetén való államjö­­vedéki illeték címén akár az olasz, akár a magyar állami kincstárnak valamely összeget kellene fizetni: ez összeg egyelőre a magyar nemzeti múzeum által lesz fizetendő, a múzeumi igazgatóság azonban erről minket előzőleg kellő időben értesíteni fog, hogy en­nek fedezéséről gondoskodhassunk; ötödször: az Alapító Level­et a magyar nemzeti múzeum igazgatójának azzal adjuk át, hogy ez ak­ként kezeltessék, miként ezt s a hozzá hitelesen kap­csolt Eladási Okirat­ot, különösen pedig Kossuth La­josnak, Kossuth Ferencnek s ifjabb Kossuth Lajosnak névaláírásait mindenki s főleg az adományozó alapí­tók szabadon megtekinthessék. Kelt s mindnyájunk által aláíratott Budapes­ten, 1894-ik évi március hó 15-ik napján tartott bi­zottsági ülésünkben. Következnek az aláírások

Next