Pesti Hírlap, 1894. május (16. évfolyam, 121-151. szám)
1894-05-19 / 139. szám
___________________________ PEST HIRLAP 1894. május 19. elmennek az Andrássy-utra Eötvös Károlyhoz tüntetni. (Zajos derültség a bal- és szélső baloldalon. Zaj.) Elnök (csenget): Kérem a képviselő urakat, lékóztassanak csendben hallgatni a szónokot. Szapáry Gyula gr.: Igen természetes, hogy ily alkalmakkor a vezetés, a hatalom nem marad azok kezében, kik a tüntetést kezdeményezték. (Nagy zaj. Halljuk! Halljuk!) Károlyi Gábor gr.: Olyan csacsi még nem akadt, aki Szapáryt éljenezze! (Nagy zaj. Felkiáltások a baloldalon. Rendre ! Rendre !) Elnök (csenget): Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben lenni. Ha mindnyájan méltóztatnak hallgatni, akkor csend lesz. (Általános zajos derültség.) Szapáry Gyula gr.: Nem kíván ezen tüneteknek, ezen utcai tüntetéseknek nagyobb jelentőséget tulajdonítani, mint amelylyel bírnak. Csak megbotránkozásai és mint magyar ember sajnálkozással fejezheti ki, hogy e tekintetben jó hírünkre, politikai érettségünkre rossz világot vezettek. (Élénk helyeslés balfelől.) Nem kíván ilyen politikát követni és nem kívánja ezt szavazatával támogatni. Kívánja, hogy a nagy jelentőségű egyházpolitikai kérdések megoldást, mégpedig mentői előbb megoldást nyerjenek, hogy ezek befejezése után visszatérhessünk a nyugodt és higgadt munkára; de kívánja, hogy visszatérjünk azon hiányra, melyet sikerrel követtünk 25 esztendeig. (Nagy zaj.'Halljuk! Halljuk!) Horváth Géza: Az ön pénzügyi gazdálkodására ! Szapáry Gyula gr.: Amely irányzatnak a legközelebbi alkalommal kifejezést adott a horvát bán és amely irányt sokkal üdvösebbnek tartja, mint amelyet a jelenlegi kormány követ. Zichy Jenő gr.: Úgy van! Úgy van! (Élénk derültség jobbról és a szélsőbaloldalon.) Szapáry Gyula gr.: Ezen okoknál fogva igen természetes, hogy nincs azon helyzetben, hogy a miniszterelnök benyújtott határozati javaslatához hozzájáruljon, hanem minthogy azon határozati javaslat, melyet Apponyi Albert gróf benyújtott, módot nyújt arra nézve, hogy a polgári házasság formája ezen házban ismét megbeszéltessék, ezen határozati javaslatot elfogadja. (Hosszantartó élénk helyeslés és éljenzés balfelől és a középen. Élénk felkiáltások: Öt percnyi szünetet kérünk!) Elnök: Az ülést öt percre felfüggesztem. Szünet után szól Polónyi Géza. Az őt támadó félhivatalosnak nem volt igaza és neki esze ágában sincs most már megint a javaslat ellen beszélni, bár a javaslat ellen iratkozott fel, mégsem utasítja el egyszerűen, hanem külön határozati javaslatot terjeszt be. Örömmel konstatálja, hogy teljesen egyetért az igazságügyi miniszter tegnap hangoztatott felfogásával, csupán csak a konzekvenciák levonásában van különbség. Kifogásolja azt, hogy a nemzetiségi és felekezeti iskolákhoz a kormány nyúlni nem mer, pedig e nélkül a nemzetiségi kérdés nem oldható meg. Felhívja a miniszterelnököt, hogy válaszoljon arra, amit Széchenyi mondott a főrendiházban, t. i., hogy ő ellensége ugyan a polgári házasságnak, de megszavazza azt, mert a szabadelvű párt csak annak árán tartható fönn s a függetlenségi párt elhatalmasodása csak ennek árán akadályozható meg. Kérdi a miniszterelnököt, hogy ez információ tőle származik-e ? Követeli a főrendiház reformálását és pedig népképviseleti alapon. Herman Ottónak szemére veti, hogy az ő radikális következetessége egyszer cédulák kiosztása miatt is támad, máskor pedig a korrupció miatt sem szólal fel. Kemény Pál : Ország-világ láthatja, mi nem vagyunk összeveszve! (Derültség.) Polónyi Géza végül a következő határozati javaslatot nyújtja be: „Tekintettel arra, hogy az alapjában rendi elemekből megalkotott felsőház a népképviseleti alapon nyugvó képviselőház üdvös törvényhozási működésének olyan természetes akadálya, amely a nemzeti akaratnak érvényesülését nemcsak gátolja, de szervezeti alakból azzal kapcsolatba sem hozható —■ a képviselőház utasítsa a kormányt, hogy a főrendiháznak a népképviseleti kormányalkatnak megfelelő választási elven nyugvó reformálása iránt sürgősen terjeszszen elő javaslatot — a „házassági jogról“ szóló javaslat tárgyában vett főrendiházi üzenetnek érdemleges tárgyalását pedig — ezen, a főrendiház reformjára vonatkozó javaslatnak törvényerőre emelkedéséig felfüggeszti. Beadja : Polónyi Géza s. k.“ Elnök : Herman Ottó képviselő úr személyes kérdésben kíván szólni. (Felkiáltások: Holnap! Halljuk ! Halljuk!) Herman Ottó : T. ház! Én számolok a ház hangulatával s ezért lemondok arról, hogy ma válaszoljak Polónyi Géza képviselő úrnak személyes kérdésben, hanem ezt a ház szíves engedelmével a holnapi napon fogom megtenni. (Élénk helyeslés.) Elnök: T. ház! Miután az idő előhaladt, vagyok bátor ajánlani, hogy a tanácskozás folytatását a holnap d. e. 10 órakor tartandó ülésre halaszszuk, melynek napirendje a házassági jogról szóló törvényjavaslat tárgyában hozott főrendiházi határozatnak folytatólagos tárgyalása lesz. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen , ezt határozatiig kimondom és az ülést bezárom. Ülés vége d. u. 2 óra 20 perckor. A tiszai ág031 hitvallású ev. egyházkerület rendkívüli közgyűlését Miskolcon tartotta. Az elnöki székben Zelenka Pál püspök és a betegsége miatt távollévő Péchy Tamás kerületi felügyelő, elnök helyett Szentiványi Árpád ország képviselő ült. Az illusztris gyülekezeten mintegy százhuszan jelentek meg. Zelenka püspök megnyitó imája után Szentiványi Árpád elnök melegen emlékezett meg Kossuth Lajos nagy hazánkfiáról. A beszédet a gyűlés tagjai állva hallgatták végig. A kerület elhatározta, hogy elhunyta feletti fájdalmának jegyzőkönyvileg ad kifejezést s erről a családot értesíti. Ugyanígy intézkedett a haza kitűnő fiának, báró Vay Miklós főrendiházi elnöknek elhunyta alkalmából. A gyűlés főtárgyát a politikai községeknek egyházakba, továbbá ezeknek esperességekbe és kerületekbe való beosztása képezte. Kiemelendők még a háztartásra, rendbüntetésre vonatkozó határozatok. A békési evangélikus egyházmegye f. hó 15-én tartott Aradon rendkívüli közgyűlést. A népes egyházmegye csaknem minden egyházközsége képviselve volt és Zsilinszky Mihály egyházmegyei felügyelő, Zólyom vármegye főispánja s Achim Ádám esperes elnöklete alatt az egyházmegye számos kiváló férfia jelent meg. A gyűlés kiváló érdeklődéssel fogadta a kerületek arányosítását célzó törvényjavaslatot, mely nagyon is közelről érinti a békési egyházmegyét, a melylyel valóságosan statárialiter jár el. Egyik része az egyházmegyének, mint különálló egyházmegye, a tiszai kerülethez csatoltatnak a megmaradó rész maga is két egyházmegyére osztatván fel. Áchim Ádám esperes imája után Zsilinszky Mihály a világi elnök jelezte a rendkívüli egyházmegyei közgyűlés összehívása alkalmául szolgált fontos kérdéseket, amelyek nem zárják ki — úgymond — annak lehetőségét, hogy a békési egyházmegye mint ilyen, teljes egészében tartja utolsó közgyűlését; ha ugyanis az egyházkerületek arányosítását célzó törvényjavaslat még ez évben törvényerőre emeltetnék. Bizalmát fejezte ki másfelől, hogy az egyházmegyei közgyűlés meg fogja találni a helyes utat, melyet az autonómia tiszteletben tartása mellett meggyőzendő egyházi felettes hatóságait, hogy fontos, messze jövőre kiható ügyeknek sikeres megoldására más, mint, a törvény és igazság útja, nem lehet. Magára a területek arányosítását célzó törvényjavaslatra Petrovics Soma szentesi lelkész s egyházmegyei jegyző adott be kimerítő határozati javaslatot. Kiindult a zsinati törvények 108. §-ából, mely a területek új beosztása és az egyházközségeknek vagy egyházmegyéknek más kerületbe való csatolása között maga is különbséget tesz, az elsőt a zsinat, az utóbbit az egyetemes közgyűlés jogkörébe osztván. Felhívta az egyházmegyét tiltakozó álláspont elfoglalására a törvényjavaslat ama célzata ellen, mely szerint az egyházmegye községeinek egy részét a vele kompakt testet képező bányakerületből kiszakítva, a csak nehezen megközelíthető tiszai kerülethez csatolni kívánja. Reámutatott, hogy az egyházmegye megmaradó részének két egyházmegyére szakadást kívánó intézkedés szüksége vagy időszerűsége, amennyiben a kérdés már a tavalyi közgyűlés által döntés céljából az egyházközségekhez lett leszálltva, fenn nem forog. Csak idő kérdésének tartja, hogy a bányai egy Egyházkerületi gyűlések. A dunántúli ág. evang. egyházkerület Győrött rendkívüli közgyűlést tartott Karsay Sándor püspök és Radó Kálmán együttes elnöklete alatt. A napirend előtt Karsay ngély meghatottsággal emlékezett meg Kossuth Lajos elhunyta felett s részvéttel adózott Vay Béla báró emlékének is. A közgyűlés mindkét hazafi emlékét jegyzőkönyvileg megerősítette. A napirend legfontosabb tárgyát az egyetemes közgyűlés által kiküldött bizottságnak azon törvényjavaslata képezte, melyet az egyházkerületek arányosítása tárgyában készített. Az egyházkerület örömmel fogadna oly arányosítási javaslatot, mely biztosítékot foglalna magában az iránt, hogy törvénynyé válva kiküszöbölné az evang. egyház kebeléből a gyakran megújuló nemzetiségi egyenetlenségeket és e szomorú jelenségek helyett békés viszonyokat biztosítana. Az egyházkerület felkéri az egyetemes gyűlést, hogy a javaslatot visszaadva a bizottságnak, hívja fel, hogy a kerületek évszázados visszonyainak tekintetbe vételével, a kitűzött céloknak megfelelőbb munkálatot készítsen. Amennyiben az egyetemes gyűlés mégis halaszthatlannak tartaná az arányosítás tervét már most tárgyalás alá venni, a közgyűlésnek egyhangúlag kifejezett óhajtása, hogy az arányosítás kérdése a százados történeti viszonyoknak, a közigazgatás könnyítésének és a vallás-erkölcsi élet emelésének megfelelően oldassák meg.* * * .... ■—0? 11 ‘ 1 L házkerületnek talán épen nevének megfelelő része (Bars, Hont, Zólyom, Nógrád) egymagában is életképes egyházkerületi területet képezvén, mellett® a történeti fejlődés és sajátos viszonyok alapján egy alföldi egyházkerület alkottassák. Javasolja tehát tiltakozzék az egyházmegyei közgyűlés autonómiáját sértő azon eljárás ellen, mely szerint területi viszonyainak megváltoztatása, az egyházmegye egy részének a tiszai kerülethez csatolása, mintha de nobis sine nobis foganatosítani céloztatnék; követeit pedig utasítsa odahatni, hogy az egyetemes közgyűlés bizottságának e munkálata (az arányosítást célzó törvényjavaslat) elsősorban a kiküldő egyetemes gyűlésnek terjesztetvén be, az a maga törvényes retormáin keresztül az egyházmegyéhez, illetve annak egyházközségeihez szállíttassék le ; ami pedig a bányai egyházkerület területi viszonyait illeti, hassanak oda, hogy a bányai egyházkerület kettéosztásának kérdése főleg a protestantizmusnak Alföldünkön örvendetes terjeszkedésére tekintettel, tanulmányozás tárgyává tétessék. E javaslatot a közgyűlés elfogadta. A bányai egyházkerületi gyűlésre követekül az egyházmegyei elnökségen, a szarvasi főiskolai és csabai algimnáziumi igazgatóin kívül a világiakból: Haviar Dániel, Hász Sándor, Solymosi Lajos, Székács József, dr. Zsilinszky Endre, Hegedűs Mihály, Braun József; az egyháziakból: Veres József, Draskóczi Lajos, Csepregi György, Frinz Lajos, Csernák Kálmán, Dax György, Szeberényi Lajos küldettek ki. Fővárosi ügyek. — Kamermayer Károly polgármester tegnap este hazaérkezett Abbáziából, ahol hosszabb ideig tartózkodott, megrongált egészségének helyreállítása céljából. A polgármester — mint örömmel értesülünk — teljesen felüdülten érkezett haza s a mai naptól fogva már a hivatala vezetését is átvette. — A középítési bizottság ma délután ülést tartott Kun Gyula tanácsos elnöklete alatt, előadó Pohl Ferenc tanácsjegyző és Piperkovits Bátor tollnok volt. A Rákos-pataknak a városligeti tóba való bevezetéséhez a mérnöki hivatal egy iszapfogó fölállítását tervezte a tóba való beömlésnél; a közmunkák tanácsának kivonatára három iszapfogót fognak alkalmazni, 11 ezer forint költséggel. — A vallás- és közoktatásügyi miniszter leiratilag ismételten kéri, hogy a botanikus kert mellett levő közterületet a főváros ingyenesen engedje át a szülészeti klinika fölépítéséhez szükséges telekül. — A bizottság ragaszkodik az előbbi álláspontjához, hogy az a térség közterület és sétahely maradjon. — Hozzájárult a bizottság az uj Duna-hidak építése céljára szükséges munkaterület átengedéséhez. — A magyar villamossági részvénytársaság az iránt adott be kérvényt, hogy a főváros és a villamossági vállalatok között kötött szerződés ama pontja, amely szerint a két társaság kábelfektetései (amely kábeleknek egy csatornában kell elhelyezve lenni) egyszerre történjenek, másíttassék meg s legyen megengedve, hogy kábelt külön-külön időpontban fektethessenek le. A bizottság, mivel ezzel a közlekedésnek lenne gyakoribb megakadályoztatása, a kérelmet nem tartja teljesíthetőnek s ragaszkodik a szerződés eredeti határozatának föntartásához. A dunaparti korzó újra aszfaltozása szükségessé vált; a bizottság a követő- és csatornázó bizottságot fölhívja, hogy tartson helyszíni szemlét, az iránt, váljon sürgős-e a dolog s milyen nagy arányú legyen a végzendő munkálat. A Klotild-utca burkolását keramittal fogják végezetni, a keramit-társaságok szabad konkurrenciája mellett. — A budapest—szentendrei helyi érdekű vasút-részvénytársaság a vonatait be fogja vezetni a dunaparton át a lánchídig. A bizottság a műszaki kikötések közé fölveendőnek tartja, hogy a részvénytársaság köteleztessék kevesebb zajjal járó mozdonyok alkalmazására; a mozdonyok jeladása csak haranggal és nem gőzsíppal történhetik; a henger kifúvatása tiltva lesz. A sínek elhelyezésére vonatkozó terveket elfogadták. Az Új épület telekterületének leendő beosztására vonatkozólag bemutatja a mérnöki hivatal azt a második tervet, amely mellőzve a területen átvágó utat, épszögben hagyja elrendezve a telekcsoportokat, a déli oldalon 6900 négyszögölny parkkal, amelynek belsejében a szabadságharc-szobor is elhelyezhető volna. A bizottság, mivel a korábbi — átlós úttal való — terv pénzbelileg nagyon költségesnek bizonyult, a ma bemutatott tervet fogadta el. — Ez a terv nem akadályozza, sőt feladatául hagyja a közel jövőnek a nádor-utca megszélesítését. — A budapest — újpesti villamos vasút ügyével foglalkozót ma a pénzügyi és gazdasági bizottság vasúti albizottsága, Márkus József alpolgármester elnöklete aatt, előadó Mátray József tanácsjegyző volt. A bizottság hosszasabb vita után az engedélyezés főbb pontját, amely a koncesszió időtartamára vonatkozik, akként állapította meg, hogy az 60 évre terjedjen. Ezzel a javaslattal szemben Rémi Róbert különvéleményt jelentett be, kivánva, hogy a koncesszió ideje 50 éven túl ne terjedjen. Szerinte túlságos előny nyújtása lenne a 60 év, mert a VI. ker, Lehel*Utcát az Angolfieldön át Újpestig