Pesti Hírlap, 1894. augusztus (16. évfolyam, 213-243. szám)

1894-08-03 / 215. szám

1894. augusztus 3. PESTI HÍRLAP _______________________ ■ (Egy dandárparancsnok nyugalomba vonulása.) Fiumei levelezőnk írja : Nagy föltünést keltett Fiuméban kedden a „Varieta“ fiumei lap híre, mely szerint braccofortei Spiess Ágoston vezérőrnagy, a 36. dandár parancsnoka, nyugdíjazását kérte. A generális igen nagy kedveltségnek örvend Fiuméban, mint régi patríciust igen szeretik. Akárhol, ha föltűnt az öreg generális arca, csak mosolygó szemmel néz­tek rá, mert sohasem lehetett látni vég kedélye nél­kül. Katonái, tisztjei iránt a legjobb volt, igazán apai­­lag bánt velük és sohasem fordult elő semmi baj vagy rendetlenség ittléte alatt. Sokszor, ha valamely vendéglőben tisztjeitől és hölgyektől körülövezve, me­­sélgetett, órákig elhallgatták és minden negyedórá­ban visszhangzott a terem a nevetéstől, mert oly jól tudta mulattatni társaságát. Épen azért, mert oly jó egyetértés, rend volt mindig, csodálatos a kérelme. Az előbbi fiumei dandárparancsnok, a mostani temes­vári hadosztály-parancsnok, Catinelli altábornagy, sok­kal szigorúbb volt, mint Spiess tábornok. A fiumeiek igen sajnálnák Spiesst, ki, úgy látszik, tényleg nyuga­lomba vonul; erre vall, hogy a szeptemberi hadgya­korlatokon nem vezényli dandárját, mert átadta a vezényletet egy zágrábi ezredesnek és ő maga há­rom havi szabaságot kért, de azért a városban marad. — (Jókai pályaülj). Dr. Jókai Mór már a múlt évben 600 koronát adott Oravica kerü­leti, magukat a népoktatás terén kitüntetett néptanítók jutalmazására. Az idén a 600 koronát ismét a köz­­oktatásügyi minisztérium rendelkezésére bocsátotta s ezen összeget egyenlő­­ részben fogja a minisztertől e célra megbízott pályabiróság odaítélni s Szent- István-napján az illetőknek átadni. — (Karácsonyi rendőrkapitány fegyelmi melyről a napokban tettünk említést, már befejezést nyert. Karácsonyit a belügyminiszter, érte­sülésünk szerint, rosszalásra ítélte. — (Az „Otthon“ új helyiségének átadása.) Az „Otthon“ írók és hirlapírók köre eddigi kerepesi­­úti helyiségéből átköltözött a New-York palotába. Az új helyiség hasonlíthatatlanul tágasabb és fényesebb a réginél. A tagok rendelkezésére két szép nagy ter­men kívül számos kisebb helyiség áll. A díszterem igen tágas s berendezése alkalmassá teszi még színi­­előadások megtartására is. A kör külön könyvtárszo­báját a New-York társaság maga szerelte föl szekré­nyekkel és az „Otthon“ könyvtárából eddig hiányzott számos értékes könyvvel. Van ezenkívül több író­­szoba, társalgó, külön művész-szoba, öltöző és ruha­tár. Az egész helyiség központi fűtésre van beren­dezve és villamos csillárokkal ellátva. A tagok ké­nyelmére szolgál két lift. Az egyik a személyszállí­tásra szolgál, a másik a souterainban megnyitó ven­déglővel köti össze a kört. Az új helyiség megnyi­tása ma egész csöndben történt meg s a helyiséget a kör gazdája, Gelléri Mór mutatta be a tagoknak, a­ki a berendezést nagy buzgalommal vezette. Az ün­nepélyes megnyitás és fölavatás, tekintettel a szün­időre, csak őszszel lesz. A jövő héten azonban a tagok az új helyiségben barátságos lakomára gyűl­nek össze.­­ (Fürdőinkből.) A Nagyvárad előkelő kö­zönsége által annyira fölkarolt Félix-fürdő ebben a szezonban oly látogatott volt, hogy az elsőrendű szál­lókban csak nagy nehezen lehetett lakáshoz jutni. Legutóbb a Nagyváradon vendégszereplő Jászai Mari volt a fürdő kiváló vendége. Vasárnap Anna-bált tar­tottak, a­mely fényesen sikerült. Ezenkívül a szezon legélénkebb ideje az volt, midőn a birharmegyei or­vos-egylet gyűlésére 200 orvos jelent meg a für­dőben.­ (Kirándulás a Mátrába.) A turista-egylet budapesti osztálya e hó 11-én kirándulást rendez a Mátrába. A kirándulók 11-én reggeli 7 órakor indul­nak a Keleti pályaudvarból Gyöngyösre, hol meghal­nak s másnap a Bene-pusztán át Kékesre (1012 m.) mennek, hol megebédelnek. Visszatérés a vasárnap esti 7 óra 20 perkor induló vonattal. Miután az el­látás előleges intézkedéseket igényel, a részvételt leg­később e hó 9-éig be kell jelenteni. (A Somossy-mulató­ most minden este merész produkciók színhelye. A magasban az ame­rikai Silicon-testvérek mutatják be igazán hajme­resztő mutatványaikat, nem fukarkodva a salto mar­­talékkal; a földszinten a Monterose-társaság ügyes­kedik, míg a Frangois-nővérek a nyújtón végzik ügyes produkciójukat. Új angol énekesnője is van a mulatónak, Austin k. a., ki táncol az énekkel egybe­­fűzve, tüzes tempera­mentumú előadásával tapsra in­dítja a közönséget. —­ (Névváltoztató állomás.) A magy. kir. államvasutak igazgatóságának értesítése szerint, a budapest—marcheggi vonalon Verőce és Nagy-Maros állomások között'" fekvő „Visegrád-átkelés“ megálló­hely neve a kereskedelemügyi miniszter rendeletéből is Nagymaros-Visegrádá-ra változtattatott.­­ (Tűz.) A radistyani tűzvész okozta károk nagy nyomorba sújtották a helység lakosságát, mert úgy a leégett házak, mint az elhamvasztott nagy­­m­ennyiségü gabnanemüeknek csak igen csekély része volt biztositva. A kárt 200,000 forintnál is többre becsülik. A megye közönségénél már megindult a mozgalom a nyomorba jutott leégettek segélyezése iránt. — (Incognito.) Weissenbach környékén — mint Bozenből jelentik — néhány nap előtt egy igen fiatal, karcsú hölgy sétált egy kisérőnő társaságában. Szemközt egy parasztlány jött, a­ki pompás málnát kínált megvételre. A fiatal hölgy meg akarta venni a málnát, de nem volt nála pénz, a parasztlányka pe­dig azt mondta, hogy 20 kr. miatt nem érdemes a vaspálya-állomásig menni, a­hova az úrhölgy a mál­nát vitetni akarta. Már le is akartak mondani a vé­telről, mikor egy arra menő niedersdorfi asszony ajánlkozott, hogy kölcsön adja a szükséges 20 krt. A fiatal urhölgy aztán leült egy padra és a gyümöl­csöt jóízűen elfogyasztotta. Délután pedig egy szolga a niedersdorfi asszonynak egy köszönőlevelet vitt Erzsébet főhercegnőtől, a trónörökös özvegyének lányától; a 20 krajcár egy aranyfiligránból készült pompás kis erszényben volt mellékelve.­­ (Jules Simon Vilmos császárról.) A „Revue de Paris“ augusztusi száma cikket közöl Jules Simontól, emlékezéseket egy beszélgetésre II. Vilmos császárral azon berlini kongresszus alkalmá­val, melyet a császár néhány fontos szociális kérdés megoldása végett hívott egybe. Simon a császár na­gyon megnyerő személyiségét, különösen családias érzületét vázolja. Minthogy Simon néhány udvarias szót szólt a császár teljesen accentmentes franca kiejtéséről, a császár fölszólította őt, hogy csak mondja meg egészen szabadon, ha valami hibát kö­vet el a beszédben. Mire Simon aztán figyelmeztette, hogy a „gadouiller“ (diákosan ingnak lenni) már nem használatos. A császár a fölvilágosítást megköszönte. A beszélgetés ezután a francia modern irodalomra ment át s a császár Ohnet regényírónak adott előnyt, mig Zoláról nagyon elitélőleg nyilatkozott s különö­sen kiemelte, hogy ez az író a franciákat olyanoknak rajzója, ahogy azt nem érdemlik meg; az embe­­hami­s, a népszellemnek egyáltalán meg nem felelő képet nyer. „Én“ — úgymond a császár — „a fö­lött, ami a népeket egyesíti és elválasztja, sokat gondolkoztam a meggyőződés, a­melyre jöttem, ez: „Jobb az emberben bizalmat kelteni, mint félelmet“ ... A francia hadseregről a császár így szólt: „Had­seregük dolgozott, haladt, harcképes. Ha lehető volna hogy a francia és német hadsereg nyílt csataté­ren mérkőzzenek, senki sem mondhatná meg előre, ki lesz a győztes. Azért mindenkit bolondnak vagy bűnösnek mondanék, a­ki a két nemzetet háborúba keverné“.­­ (Virágzó „Viktória“ a növénykertben.) Az üllői­ úti egyetemi növénykertbeti épen most fog nyílni az óriási tündérrózsa, a gyönyörű Viktória régió, a trópusi vízi növényzetnek az óriása. A te­­nyésztésre külön épült üvegház hatalmas medencéjét csaknem egyedül ez foglalja el, óriási, majdnem két méternyi széles, a vizen elterülő levelei impozáns látványt nyújtanak. Meglepő az a gyorsaság, melylyel e növény levelei napról-napra növekednek. És most van ezen ritka növény legelső bimbója bontakozás­­ban s valószínű, hogy már holnap kinyílik. A virág csak két napig nyílik; első napon hófehér, azután halavány rózsaszínbe megy át s kedvező időjárás esetén ez első virág után időközönkint újabbak fej­lődnek. Akiket érdekel a látványosság, nem fogják elmulasztani a kínálkozó alkalmat, mert 1874. óta, amikor dr. Prokopp orvos rákosfalvi kertjében nagy érdeklődés tárgya volt, e növény nem volt látható sehol az országban.­­ (A lutri-démon áldozata.) Pozsonyi leve­lezőnk írja: Ma délelőtt a városházán föltünést keltő eset hozta izgalomba a hivatalnokokat. Egy hivatal­­szolga a nagyterem páholykarzatáról, melyhez direkt a hivatalos helyiségekből nézett az a jó, hörgést hallott. Mikor bement, azt látta, hogy Matis Sándor írnok hever a földön. A szolga ezt azonnal följelentette a városkapitánynak, ki rögtön hivatta dr. Mergelt. Ez fölismerte, hogy a szerencsétlen Matis dsan­­kálival meg van mérgezve. Nagy fáradsággal sikerült ellenmérget adni az írnoknak, de ez, da­cára annak, az orsz. kórházba való transzportálása­­kor meghalt. Matis,­ki már huszonnyolc év óta szol­gált a városnál, azóta, hogy anyja meghalt, folyvást küzdött pénzkalamitásokkal, mert szenvedélyesen ját­szott a lutrin. Ámbár rokonai többször segítették őt, mégis annyira szaporodtak adósságai, hogy lakást sem birt már tartani s a hivatalos helyiségekben töl­tötte az éjjeleit, hová késő este beosont s korán reg­gel kilopódzott, hogy a hivatalos órára ismét vissza­térjen. A szerencsétlen írnok számos hitelezőinek megigérte, hogy augusztus elsején kifizeti őket s mi­vel erre nem volt képes, a d­ankák­hoz folyamodott.­­ (Halálos esés.) Brünk­ben a napokban oly szerencsétlenül járt Krziska Márton vacenovici községi elöljáró, mint néhány év előtt Truxa hírlap­író. Krziska a cseh katholikus kongresszusra jött Brünnbe s a kapucinus-kolostor egy második emeleti szobájában volt elszállásolva. A mint az ablakból kinézett, az egyensúlyt valahogy elvesztette és kibu­kott a járdára s úgy összezúzta magát, hogy két órai kínlódás után meghalt.­­ (Tij találmány.) Vilmos kir. herceg gyá­szos halála alkalmából fölemlítjük, hogy egy, az or­szágház építésénél alkalmazott szerkovácsmester nem­rég egy oly szerkezetű kengyelvasat talált föl, mely kizárja a lóról leesés következtében beállható balese­teket. Sportkörökben már használják az uj találmányt s legutóbb gróf Tisza Lajos ajánlására a hadügymi­niszter is elrendelte, hogy vele a lovasságnál kísérle­tet tegyenek. — (Honor küldöttsége Szilágyinál.) Mo­nor szabad mezőváros képviselőtestülete — mint már jelezve volt — elévü­lhetlen érdemeiknél fogva dr. Wekerle Sándor, Szilágyi Dezső és gr. Csáky Albin minisztereket Monor díszpolgáraiul választotta meg. E képviselőtestület küldöttsége, mely dr. Halasi Orbán kir. közjegyző vezetése alatt: Szél János bíró, Kovács Gyula és Lőrincz István városi jegyzők, Balla Lajos ref. lelkész, Mikola László ügyvéd, Borzsák Benő ref. tanító, Kucsera István és Pál István gazdákból állott, ma tisztelgett Szilágyi Dezső igazságügyminiszternél s átnyúj­totta neki a díszpolgárságról szóló oklevelet. Dr. Ha­lász Orbán küldöttségi szónok szép üdvözlésére a miniszter kitüntető szívélyességgel válaszolt s elfogad­ván a megtisztelő kitüntetést, ígéretet tett, hogy Mo­nor várost mielőbb — valószínűleg a miniszterelnök­kel együtt meglátogatja. — (Egy szélhámos elfogatása Fiuméban.) Már táviratilag jelentettük, hogy a Fiume melletti Susákon hétfőn éjjel egy szélhámost fogtak el. Fi­umei levelezőnk a következő részleteket jelenti az esetről: Simonich Jánosnak hívják azt a híres szél­hámost, kit elfogtak Susákon. Már körülbelül egy hete van Fiuméban és senkinek esze­ ágában­­ sem volt, hogy csaló. Több ízben kirándulásokat tett a közeli fürdő­helyiségekbe és elfogatása napján is Lussinpiccolóban volt. Fiuméban jómódú földbirto­kosnak adta ki magát és dobálta a pénzt, pedig sok­kal nem bírt. Hétfőn jelentést tettek a rendőrségnél, hogy ez a Simonich úr csaló. Kedden este vacsorá­zás közben elfogták aztán és elvitték a rendőrségre honnét illetőségi helyére, Nagyváradra fogják vinni. A rendőrségen megmotozták és zsebeiben töltött re­volvert, 2 órát, kevés pénzt és temérdek hamisított váltót találtak, körülbelül 70,000 forintnyi értékben. Később kitűnt, hogy Simonich ugyanaz az egyén, ki Fack Leó huszárhadnagytól a fürdőben egy két fe­delű arany órát, arany láncot és arany memogrammot lopott el Budapesten és aztán megszökött. Az egyik óra, a­melyet Simonichnál találtak, tényleg megfelelt a hadnagy órájának, de az arany monogramm hi­ányzott róla. Simonich persze mindent tagadott és az óráról azt mondta, hogy Svájcban vette. De azért a tisztelt szélhámost mégis becsukták a börtönbe és az adatokat az órával együtt fölküldték Budapestre, hol a huszárhadnagy tartózkodik, hogy vizsgálja meg az órát.­­ (Biciklisták kirándulása. Gömörbe.) A budapesti torna­klub kerékpárosztály kapitánya, Ter­­govcsics Jenő, fölhívja az összes fővárosi és vidéki kerékpár-egyesületek tagjait, hogy csatlakozzanak a dobsinai jégbarlanghoz teendő kiránduláshoz. Az in­dulás augusztus hó 3-án — pénteken — reggel 4—5 óra közt lesz, a Markó-utcai főreáliskolától a követ­kező útirányban: Vác, Balassa-Gyarmat, Losonc, Ri­maszombat, Tornallya, Rozsnyó, összesen 244 kilo­méter, a­melyet két nap alatt tesznek meg. Az utak kitűnőek, különösen a vadregényes Gömörben. A biciklisták a korcsolyáikat a dobsinai jégbarlanghoz előre elküldhetik. A vidéki biciklisták bármely útba eső városban csatlakozhatnak. Visszafelé kirándulás lesz a krasznahorkai várba és a világhírű aggteleki hegykő barlangba. — (Fürdők látogatottsága.) Alsó-Tátrafü­­reden a vendégek száma jul. 27-ig 1441. — Gleichen­­bergben jul. 28-ig 3577. — (Gyermekirtó asszony.) Szegedről sür­gönyzik nekünk. Toponorszky jegyző csendőrséggel Szerbkereszturon letartóztatta Gyorgyevits Szula an­­gyalcsinálót. A községekben az asszonyoknál a mag­zatelhajtást rendszeresen folytatják. Szanádon egy, Gyalán két, Keresztúron tizenkilenc esetben segédke­zett az angyalcsinálásban. Az anyák tettüket beismer­ték. Egy szanádi kertben a kutyák kikapartak egy holttestet és ez vezette nyomra a csendőröket. — (Tűz.) A cséplésnél sűrűn tapasztalható gondatlanság legújabban Golopon okozott bajt, a­hol, mint Sátoraljaújhelyről jelentik, tűz támadt, mely az élet jó részét elpusztította. — (Ékszerlopás egy vendéglőben.) Velen­céből ma a következőket sürgönyzik: Pegliben, a „Grand Hotelében tegnapelőtt egy Penzilli nevű úr szobájából egy útitáskát loptak el, melyben 40,000 frank értékű ékszer volt. A gyanú egy vendéglői szolgára irányult, a­ki a lopás fölfedezése után el­tűnt. A tolvajt még tegnap este Genusban elfogták. Az ellopott ékszert nem találták nála, de találtak 140,000 frankot, melyet kétségkivül összelopkodott. Két pincérnőt is elfogtak, mert bűnrészességgel gya­núsítják őket.­­ (Elgázolta a vonat.) Ma reggel a külső kerepesi­ úton a cinkotai helyi érdekű vasút egyik mozdonya elgázolta Benyó József ác.­mestert, kit be­zúzott mellkassal vittek a Rókusba, hol délelőtt nagy kínok közt meghalt.

Next